Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-04 / 3. szám

Többre képesek A városi tanácshoz tartozó Szegedi Építőipari Vállalat az ÉM Csongrád megyei Épí­tőipari Vállalat kisebbik testvére. Munkálatainak nagyrésze ezideig kisebb vo­lumenű beruházásokból, fel­újításokból tevődött össze, e"Zért a korábbi években ke­vés segítséget tudtak adni a lakásprobléma megoldására. Jl régi adósságok 1963-ban ugyan új, modern központi telepet kapott a vállalat a belső nyugati ipar­körzetben. de a szervezetlen­ség következtében továbbra is a veszteségesek közt tar­tották számon. A régi veze­tők nem tudtak élni a lehe­tőségekkel, ez a kisebb, de egyben szegedibb építőválla­lat rendre adós maradt ter­vének teljesítésével, s a vele kapcsolatos remények be­váltásával. Tavaly Barna György igaz­gató és ,Honti György fő­mérnök személyében új ve­zetők kerültek a vállalat élére, ahol is a változtatás, javítás nehéz problémáival, áthúzódott munkálatok gondjaival találták szembe magukat. Azóta a városi pártbizottság és a tanács kö­vetkezetes támogatásával si­került megszüntetni az addi­gi szervezetlenséget, felszá­molni a zavart okozó mun­kaköri párthuzamosságokat, egyszóval: rendet teremteni. Korábban egészen furcsa irányítási hibák is adódtak. Előfordult például, hogy az építkezés átadását különös módon a szakipari építésve­zető végezte, olyan meggon­dolásból, hogy úgy is a fes­tők mennek el utoljára; pe­dig ő az építkezés egész me­netéről nem lehetett eléggé tájékozott. A „generál-elv" bevezetése, egyszersmind az a tény, hogy két szorgalmas, tehetséges fiatal szakember lett generál-éoítésvezető. Kor­mos János és Tolnai Tibor személyében, szintén jó in­dítás volt a restanciáktól a túlteljesítéshez vezető úton. Másfél millió Esztendő végén a 38 milli­ós terven felül mintegy más­fél millió forint túlteljesítés­ről adhattak számot a- vál­lalat vezetői. Az előrehala­dásnak sok összetevője van. Más pozíciókban is sor ke­rült a szükséges személycse­rékre: rátermettebb, nagyobb szaktudású, évben-kedvben egvaránt fiatal szakgárda alakult ki, amely jól meg­talá'ta a hangot a munkás törzsgárdával. A IX. párt­kongresszus tiszteletére indí­tott verseny szintén jelentős lendítőerő volt, nagy része van az eredményekben. Ke­vesebb lett az igazolatlan mulasztás, megvalósították a pontos munkakezdést és a teljesebb munkaidőkihaszná­lást. Csökkent a belesetek, különösen a súlyosak szánia, s ennek arányban a belese­tek miatti munkanap-kiesés. Az újítókedv is hasznot ho­zott: az ésszerűsítések, ala­pozási újítások 260 ezer fo­rintot érnek a népgazdaság­nak. Ugyancsak az ered­ménylistára kívánkozik, hogy a vállalat a túlteljesí­tést az összbéralap megtar­tásával, béralap-túllépés nél­kül érte el. Az anyagellátás is folyamatosabbá vált; a városi pártbizottság és a ta­nács ebben is hathatós segít­séget nyújtott az építőknek. De az sem elhanyagolható tényező, hogy az időjárás is kedvező volt a számukra. A tavalyi építkezéseknek körübelül 30 százalékát te­szik ki a társasház- és eme­letráépítések. összesen 72 la­kást építettek, ez a szám nö­vekedést mutat a korábbi évekhez képest: 1967-ben azonban még többet tesznek a lakásravárókért. További emeletráépítéseken kívül nyolc társasházat, mintegy másfélszáz lakást hoznak te­tő alá. Köztük lesz a Brüssze­li körúti KlSZ-lakásépítke­zés. amely 45 otthont jelent majd az akcióban résztvevő fiataloknak. Ezenkívül egy sor tanácsi és egyéb építke­zést is terveznek az idén, mindez együttesen 43 millió forint termelési értéket je­lent. Ezután gépekkel Az 1967-es előkészületeket hamar megkezdhették, a vá­rosi tanács építési- és közle­kedési osztálya idejében megadta számukra a kijelö­léseket, útmutatásokat. A be­ruházók is igyekeztek, mint Honti főmérnök elmondta, november 30-ra már 92 szá­zalékos volt a tervellátottsá­guk. Ami nagy sző, ha meg­gondoljuk, hogy eddig fél esztendős tervkésések voltak napirenden. Ez is nagyban elősegíti munkájukat. Az átmenő építkezéseken zökke­nőmentes téliesítést tervez­tek, több társasházépítés is tető alá került december 31­ig. Az előkészített munkahe­lyeken lehetőség lesz a tel­jes létszám foglalkoztatá­sára. A létszámgond is enyhült 1966-ban, de a teljes keretet még nem tudták feltölteni. Ezért is sürgető számukra egy új munkásszállás építé­se, amelyhez most házilag készítik a terveket. A jö­vendő szálláson ipari tanu­lók részére is terveznek he­lyiséget, hogy maguk nevelte fiatal szakmunkásokkal old­hassák majd meg az után­pótlás kérdését. A vezetők a jövőben a központi telep gazdaságo­sabb, teljesebb kihasználá­sára törekszenek. A terme­lékenységet, amely jelentő­sen nőtt, fokozottabb mun­kaszervezéssel, ésszerű gaz­dálkodással még tovább akarják növelni. A dolgozók a veszteséges évek után idén már részesedhetnek a válla­lat nyereségéből. Az építók tevékenysége precizitást követel, a pontos, megbízható munkát segíti január egytől a gépi adatfel­dolgozás. Az anyagnyilván­tartás, anyag- és költségel­számolás, a sokféle előkészí­tési munka számvetése gépi úton, a budapesti számítás­technikai központ közbejöt­tével történik majd. Egy pél­da: a vállalat az űrlapokra rávezeti a költségvetését, s „számítás-fordultával" meg­jön a pontos válasz: ehhez az építkezéshez ebből és eb­ből—a téglától, cementtől a szögig, gipszig kikalkulál­va! — ennyi és ennyi lesz az anyagszükséglet. Fejlődés és igény A kisebb testvér izmosabb, tetterősebb lett, kezd felnőni a feladatok nagyságához. Kétségtelen viszont, hogy a Szegedi Építőipari Vállattit még többre lenne képes, ha a szétaprózás, a szétszórtság helyett nagyobb koncent­ráltságot valósíthatna meg, ha erejét nagyobb beruhá­zásokra és a szegedieknek annyira fontos társasház­építkezésekre összpontosít­hatná. 1967-ben mintegy .7 millió forint értékben modern épü­letkomlexumot emelnek a paprikafeldolgozó vállalat telepén. Az ilyen — termé­szetesen erőhöz mért vállal­kozások — fejlődésükből és az igényekből egyaránt ter­mészetesen következik. Simái Mihály Számadás a mezőgazdaságról írta: dr. Dimény Imre n m ezőgazdaságunk tevé- ben — ugyancsak jelentős hozamok növelése, a beltet* [Wl kenységének fő irá- az előrehaladás. A lucerna jesség fokozása. nyát 1966-ban is lé- szénatermése országos át- w-, nnek megvalósításához nyegében a Központi Bizott- lagban holdanként 25 mázsa, 14 szüséges feltételek ság 1964 decemberi határo- a lóheréé pedig 23 q. Javult M-J részben adottak, más­zata jelölte meg. A határo- a rét- és legelő fűhozama is. részt pedig a műszaki-anyagi zatnak megfelelően tavaly a Az állattenyésztésben min- aiapokj illetve eszközök to­mezőgazdaságban is az eddi- denekelőtt a termelékenység vábbfe'jlesztésével biztosít­ginél nagyobb hangsúlyt főbb mutatói javultak.^ Az hatók. Mindenekelőtt azért, kapott a gazdálkodás terv- állatállomány számszerű ala- meri az 1967-es esztendőben szerűsége, a hatékonyság kulása különösen a sertésál- a mezőgazdaság műszaki­fokozása, a meglévő eszkö- lomány és a tehénállomány anyagj megalapozására to­zök, anyagok, egyéb lehető- vonatkozásában nem mond- V£bbi erőfeszítések történ­ségek jobb, céltudatosabb ható kielégítőnek. nek Egyebek között 22 szá­hasznosítása. A mezőgazda- . . . zalékkal nő a felhasználásra ság 1966. évi termelése 2—3 A termeléssel, valamint . .. műtrágyák mennyi­százalékkal meghaladta a J\_ az árutermeléssel ösz- " , tervezettet és a felvásárlási szefüggésben javult a sége, 6—7 ezer új traktor áll majd a mezőgazdaság ren­Űj magyar találmány Szakemberek világszerte küzdenek a gonddal, hogyan lehet úgy megnövelni a vas­úti járművek sebességét, hogy a kocsi ne rázza, dobálja az utast. Egy magyar mér­nök, Vermes Ágoston úgy­nevezett himbarugó rend­szert talált fel. Az új ta­lálmány olyan sikeres, hogy a jövőben közúti jármű­vekhez, autóbuszokhoz, villa­mosokhoz is alkalmazni akarják. / Népfrontvezetök tanácskozása Még ogyszer: fl hmm műszakos pótlékról Tegnapi számunkban hírt adtunk arról, hogy a textilipari dolgozók január elsejétől havonta 100 fo­rintos speciális műszakpótlékban részesülnek, A hír­adásban csak ennyit közöltünk, s nem bontottuk te­rületileg a pótlék nagyságát. A Könnyűipari Minisztérium 60925—1966 számú rendelkezése viszont, amelyet Lehr Ferenc és Pesti Ernő miniszterhelyettesek írtak alá, így intézkedik: „1. Mindazon munkás, műszaki és adminisztratív ál­lománycsoportba tartozó dolgozók részére, akik rend­szeresen három műszakban, folyamatos vagy állandó éjszakai munkabeosztásban dolgoznak, >»speciális mű­szakpótlékot:« kell fizetni. 2. A pótlék mértéke teljes ledolgozott hónap ese­tén Budapesten, Pomázon, Budakalászon, Kistarcsán és Vácon havi 100,— forint, vidéken 70,— forint." A további pontokban a kifizetés feltételeit rész­letezik. Ezután következne a magyarázat: miért kapnak például a szegedi textilművekben vagy a kenderfonó— és szövőgyárDan dolgozó emDerek harminc1 forinttal kevesebbet? Sajnos, ez a magyarázat hiányzik, és szerkesztő­ségünknek sem áll rendelkezésére megnyugtató fele­let. Éppen ezért a későbbiekben közölni kívánjuk majd az arra illetékesek felvilágosító válaszát vagy — ami még jobb lenne — esetleges újabb, kedvező intézkedését. ­A Hazafias Népfront vétségé dél-magyarországi Csongrád megyei bizottságá- csoportja rendezte, a Szege­nak elnöksége háromnapos di Nemzeti Színház több tag­tanácskozást rendez Szege- jának közreműködésével, den a MÁV Nevelőintézet- A tanácskozás mai, szerdai ben. Csongrád megyéből . , mintegy százan vesznek programja: dr" Szatmán részt a községi, városi és NaffV Imre, a Hazafias kerületi népfront bizottságok Népfront Országos Tanácsá­vezetői a tanácskozáson, nak titkára tart előadást Sa^^MS * H™fÍaS Népfront-mozga­Siklós János, az MSZMP lom feladatai a harma­Csongrád megyei bizottságá- dik ötéves terv és a gaz­nak titkára, a Hazafias Nép- dasági irányítás új rendsze­S el"ökségé"ek rének végrehajtásában cim­S' m f Sándor, a Ha- , A £onzuítációs kérdé. zafias Népfront Csongrád ^ ad vá,asz já_ megyei bizottsaganak titkara, rásonként csonortos beszél­országgyűlési képviselő, dr. M P°r ® mozaa­Földi Mihály egyetemi ta- terülni 17 heZ fel­nár. a Hazafias Népfront V ' Csongrád megyei bizottságá­nak elnöke. Horváth Lász­ló, a Hazafias Népfront Or­szágos titkársága mozgalmi aszátlyának képviselője. A tanácskozás első napján Siklós János tartott elő­adást. A Hazafias Népfront feladatai az MSZMP IX. kongresszusának határozatai alapján címmel. Ezt követő­en az előadással kapcsolatos felszólalásokra került sor, majd délután a mozgalmi munka területi és helyi fel­adatairól csoportos kollektí­vákban beszélgettek a nép­front bizottsági vezetők és munkatársaik. A tanácskozás résztvevői ugyancsak tegnap irodalmi esten vettek részt a MÁV Nevelőintézet művelődési termében. Az estet al Tisza­táj és a Magyar írok Szö­célkitűzés is teljesült A ter- lakosság élelmiszer ellátása, aeTezé^reLé^ee^ erőte­melés teljes mennyisége tovább növekedett a mező- Lényeges eroie­1966-ban 5-6 százalékkal, az gazdaság exportja. A ter- Jorténnek a fonto­állam számára felvásárolt melőüzemek, felvásárló és a|bb b^arító- és munka­áruk mennyisége pedig 3,5 külkereskedelmi Vállalatok ^ileh^égek százalékkal haladta meg az erőfeszítéseinek eredmény^ ^f^J^ im ^ 1965-éVlt zaforintot tett lat íy ^da.sági célkitűzések meg­A termelés és felvásárlás a^őg^áí ex^rt?m- valósításának Ennél is na­összetételét tekintve lénye- " rt ^Hv eevenleae amely ^ohb Jelentőségű azonban a gében teljesültek azok a fő ^^etös évhL kép^t meg- vő eszekkel anya­termelespolitikai célkitűze- köZeiítően 300 millió deviza S°kka sek, amelyek meghatározták forintos javulást jelent Ez V£ÜÓ gondosabb ga*­a mezőgazdaság 1966. ev nagyban elősegítette a Köz- dálkodás. .„^ legfontosabb feladatait Én- Bizottsái határozató- A mezőgazdaság l^- ővf nek megfelelően mezőgazda- nak teljesítését hogy javul- célkitűzése megvalósítását ságunk tavaly is eleget tett jon J ország küikereske- ,el5 az°k ^fe azon fontos kívánalomnak, dej^ mérlege dések is, amelyek további hogy saját termésből bizto- előrehaladást tesznek lehető­sítsa az ország kenyérgabona A mezőgazdaság 1966. évi vé a termelőszövetkezetek és szükségletét A búza termés- eredményei — a kedvező állami gazdaságok önállóbb átlaga 12,4 mázsa volt hol- időjáráson túl — mindenek- gazdálkodása felé. Jelentős dánként és mindössze egy- előtt az év elején hozott feltétele és lehetősége az tized mázsával maradt el gazdasági intézkedésekkel idén előrehaladásunknak a holdanként az eddigi 1965- magyarázhatók. A tervezés termelőszövetkezetek új ben elért legmagasabb ter- korszerűsítése, a felvásárlási nyugdíj rendszere, amely a mésátlagtól. Az elmúlt évben árak rendezése, a gépeknél, jelenleginél magasabb szín­rekordtermés volt kukoricá- berendezéseknél az amorti- ten biztosítja a termelőszö­ból és cukorrépából. A ku- zációs alap bevezetése ked- vetkezet tagjai számára a korica termésátlaga katasz- vezően hatott a termelés tényleges jövedelmet figye­teri holdanként meghaladta növelésére, jó hatással volt lembe vevő nyugdíjakat. Az a 17 mázsát, míg a cukorré- a parasztság munkakedvére, önálló gazdálkodás pénzügyi páé megközelítette a 185 szorgalmára és vitathatatla- feltételeinek megteremtése mázsát Ezek a mutatók már nul hozzájárult a fiatal szo- szempontjából nehéz lenne közel azonosak a legfejlet- ciahsta mezogazdasag nagy- túlbecsülni annak jelentősé­tebb országok eredményei- üzemeinek erosödesehez. gét hogy az 1967-es eszten­vel. A burgonya termésátlag Az 1966-os esztendő ered- dőben rendezésre kerülnek a holdanként eléri a 65 q-át, rnényei megfelelő alapul termelőszövetkezeti hitelek, ami lenyegében jobb az szolgálnak az 1967. évi cél- Törlésre kerül minden olyan utóbbi évek eredményeinél, kitűzések reális meghatáro- közép- és hosszúlejáratú hi­A zöldségfélék össztermése zárához, ahhoz, hogy az idén tel. amelynek tárgyi ellenér­is magasabb a tervezettnél, tovább növekedjék mind a take már nincsen meg, illet­Mindezek következménye- termelés, mind pedig az ve elhasználódott. A tervezés ként mind a burgonya, mind árutermelés. Ezt figyelembe korszerűsítése tekintetében pedig a zöldségfélékben a véve kerültek kidolgozásra további előrehaladással szá­lakosság ellátása lényegesen a mezőgazdaság 1967. évi mólunk mindenekelőtt az ál­javult az 1965 évihez képest feladatai, főbb termelési elő- lami gazdaságokban. Ennek kézzelfogható jele- irányzatai A mezőgazdaság . mezőgazdaság idei kent bővült a választék es bruttó termelését 2—2,5 szá- \ feladatai tehát na; csökkentek a fogyasztoi zalékkal, az állam számára rm gyok. Mefigyőződé­árak 1S" felvásárolt áruk mennyiségét sünk, hogy a mezőgazdaság A takarmánytermesztést pedig 3 százalékkal kell nö- dolgozói és vezetői masuké­illetően — mind az abrak vélnünk 1966-hoz képest. A vá teszik ezeket a célkitűző­mind Dedie a szálas- és lé- íő célkitűzések lényegében seket és ugyanúgy, mint ed­St^lnlt ^.„Jl azonosak az 1966-os évben dig elvégzik mindazokat a dustakarmanyok tekinteté- megvalósítottakkal. Tovább- feladatokat, amelyek az ra is alapvetően fontos fel- 1967 évi előirányzatok hi­adat a kenyérgabona-szük- ánvtalan megvalósításához séglet hazai termésből való szükségesek. Ezáltal még kielégítése, a takarmánybá- biztosabb alapokra helvez­zis bővítése, az állatállomány hetjük fiatal szocialista számszerű növelésével nagyüzemeink gazdálkodását, együtt a termelékenység erő- ^ az alapja annak, hogy a teljesebb fokozása, a rét- és parasztság jóléte, reálfo­legelőgazdálkodás további ja- gyantásának értéke az elő­vítása, a zöldségtermó terű- irányzatoknak megfelelően let növelése. A szántóföldi növekcdhessék és a mező­.... ... , gazdaság eleget tehessen novénytermesztesben alap- ^indazoen kötelességének, vető termelési célkitűzés az amelyet népünk, munkásosz­egységnyi területről elérhető tályunk joggal elvár. Lángmentes ponyvák Gondos piackutatás, emi­nens gépiek munkába állítása, újítókedv, szorgos kollektíva — mindez együttesen a köz­gazdasági szemlélet erősödé­séhez vezet, s már az új mechanizmusra valló jelensé­geket eredményez a Kender­fonó- és Szövőipari Vállalat gyáraiban. Kitűnő dolog pél­dául, hogy a nagyvállalat ma már terjedelmes gyártmány­listával jelentkezik a világ­piacon, s megfelelő kereslet esetén máról holnapra át­válthat egy kelendő új cikk­re; korszerű gépparkja lehe­Több mint ezer nagyüzem Jakubovszkij szovjet épí- szágban, Üzbegisztánban a tésügyi miniszter sajtónyi- beruházások összege jóval latkozatban ismertette az új magasabb lesz az országos esztendő nagy építkezési be- átlagnál, ruházásait Ezek ugyan ki- Az összefoglaló számada­terjednek a Szovjetunió tok szerint 1100 nagv üzemet egész területére, de ezen be- építenek fel. köztük a kri­lül bizonyos köztársaságok- vojrogi kohóműveket, a li­bán: Belorussziában, Észtor- pecki fémműveket, a kara­gandai és zsaporozsjei hen­germűveket, egy nagy alu­míniumgyárat, textil-, cu­kor- és élelmiszeripari üze­meket Mindezeket az űj üzeme­ket a legfejlettebb techniká­val látják el. A krivojrogi kohó a vilá­gon a legnagyobb lesz a ma­ga nemében. A karagandai hengermű gépsorain a hengerelt áru gyorsvonati sebességgel ha­lad majd keresztül. Vegyipari üzemeket főleg a déli köztársaságokban épí­tenek — kőolajfinomítókat műtrágya- és műgyantagyá­rakat Az építkezéseken a legkor­szerűbb technikai eszközöket alkalmazzák, köztük például 100—160 tonna teherbírású lánctalpas darukat tővé teszi a gyors alkalrrtaz­kodást az igényekhez. A polipropilén, a műanyag­sztár tovább hódít ebben az iparban. A kínálat legújabb tételei már nagyrészt mű­anyagokból vagy a hagyo­mányos és műanyagok há­zasságából születtek. Többek között műszaki és dekorációs szövetekkel, gabonás, cukros és egyéb zsákokkal, nyers és színes kötelekkel, futósző­nyegekkel, trópusálló és lángmentes ponyvákkal gaz­dagodott 1967-re a választék, egyben az export és a renta­bilitás lehetőségeit is gazda­gítva. Szerda, 1967. Január 4. QU-MAGYARORSZÁŰ 3 i

Next

/
Thumbnails
Contents