Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-04 / 3. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! JFLCÍL izímmtkbdL: Számadás a mezőgazdaságról A GTÍ—4000 „lelke" Tandíj — saját zsebből Lángmenfes ponyvák MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 57. évfolyam, 3. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1967. január 4. Hétmillió választójogosult a városokban ós a falvakban Tíz nap alatt — hozzávetőleges számí­tások szerint — az ország mintegy hét­milliónyi nagykorú lakójának adatait kell összegyűjteni. Négy évvel ezelőtt a váro­sok és falvak népének több mint 70 százaléka kapott lehetőséget arra, hogy választások útján gyakorolja állampol­gári jogait, s ezúttal is csak azoknak nincs voksa, akik a közügyekből, illetve a választójog gyakorlásától eltiltó ítélet hatálya alatt állnak, akik szabadságvesz­tés-büntetésüket töltik, vagy előzetes le­tartóztatásban, illetve rendőri felügyelet alatt vannak. Végül pedig az elmebete­geket sem lehet a választók névjegyzé­kébe felvenni. Érdemes megjegyezni, hogy az 1925-ös választójogi törvény alapján a lakosságnak mindössze 27 százaléka ve­hetett részt a szavazásban. Ezekben a napokban — január 11-ig — 33 ezer összeíróbiztos járja az országot Kérik: mindenütt számítsanak arra, hogy január 11-ig ki kell tölteni az összeíró­lapokat. A lehetőségekhez mérten tartóz­kodjanak otthon az érdekeltek, és a kért határidőre állítsák ki a nyomtatványt. Alapvető követelmény, hogy mindenkiről egy helyen, állandó lakóhelyén töltsenek ki összeírólapot. Ezért tették lehetővé, hogy akik kórházi ápolás, üdülés, munká­juk vagy egyéb ok miatt máshol tartóz­kodnak az összeírás időpontjában, azok helyett hozzátartozójuk, szamszédjuk, vagy ha erre nincs lehetőség, maga az összeíróbiztos töltse ki a nyomtatványt Á HOLD OSTROMA Az űrkutatás 1966. évi fej­lődését, eredményeit Nagy Ernő gépészmérnök, az MTESZ központi asztronau- SZDutnyik tikai szakosztályának tátikára ÍQfte a következőképpen foglalta össze: Az 1966-os űrkutatásról Az űrkutatás most elmúlt pályáraállítása gónk felszínét, jellegzetes te­jelzi, hogy teljes erővel fo- repelemeit A képek tanúsá­lyik az első holdexpedíció ga szerint a Hold felszínén előkészítése. nyoma sincs a feltételezett Az űrkutatás újabb ered- vastag porrétegnek. A hold­éve a Hold ostromának ki- ménye, hogy adatokat kaptak rakéták és a holdszputnyi­emelkedó esztendeje volt. A többek között a Hold nehéz- kok bizonyára a jövőben is többi között két szovjet és ségi erőteréről, főleg annak sok új ismeretet szereznek egy amerikai simán leszállt rendellenességeiről. A Hold- majd. Ezután kell még kide­holdrakéta, továbbá három felvételek rendkívül részlet- rítend például a Hold kőzet­szovjet és két amerikai hold- dúsan mutatják mellékboly- anyagának összetételét, átla­. gos sűrűségét, szilárdságát és keménységét, de az máris kétségtelen, hogy a Hold fel­színe alkalmas az űrhajók leszállására. Sokat ígérő tapasztalatokat hozott az év a mesterséges égitestek, főleg a mesterséges holdak hétköznapi, földi technikai hasznosításában. A7 egységes szovjet híradás­technikai rendszer kialakítá­sa, valamint a Szovjetunió és Európa — például a szov­jet Távol-Kelet és Francia­ország — közötti összekötte­tés kiépítése közvetlenül a kozmikus híradástechnika újabb fellendülését tanúsítja. (MTI) Gondoskodás az öregékről Növelik a napközi otthonok számát Csongrád megyében a ma- érdekében — szociális és gukra maradt, anyagi nehéz- kulturális alapjuk felhasz­ségekkel küszködő, vagy nálásával, esetleg más foi­beteg öregek társadalmi gondozását szociális ottho­nokban, napközi otthonok­ban és a saját lakáson tör­ténő ellátással igyekeznek megoldani. Legrégibb és legelterjedtebb ezek kö­zül a szociális otthonok mű­ködtetése. Kilenc Csongrád megyei otthonban 1217 rá­szorulót tudnak elhelyezni, az igény azonban több en­nél. Ezért hoztak létre az utóbbi években egyes he­lyekeh napközi otthonokat s ezért foglalt állást a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága tegna­pi ülésén amellett, hogy el­sősorban ezeknek az ottho­noknak a számát kell növel­ni a jövőben is. Ugyancsak szükséges a jelenleg kísérle­ti jellegű, lakáson történő gondozás általánosabbá té­tele. Az Egészségügyi Miniszté­rium- a tanács egészségügyi osztályának felterjesztése alapján a közeljövőben hoz­zájárul a megye több köz­ségében öregek napközi ott­honának létesítéséhez. (Je­lenleg négy van a megyé­ben.) Ezekben az otthonok­ban azok, akik igénybe ve­szik, reggeltől estig társas elhelyezést kaphatnak, ebédben részesülnek, s fel­ügyelnek egészségük meg­óvására is. Helyes az az el­képzelés, amely szerint a vá­rosokban jelenleg más célra igénybe vett, de nem kellő­képpen hasznosított helyisé­geket — például üresen tá­tongó klubokat — a helyi szervek ilyen célra használ­rásból önállóan is létesíte­nek és fenntartanak nap­közi otthonokat. Ugyancsak a működő szo­ciális otthonok tehermente­sítése kívánja meg, hogy el- ' sósorban egy-két nagyobb városban penzió rendszerű házat építsenek, amelyben egyedülálló nyugdíjasok ki­sebb lakásban való elhelye­zése válna lehetővé. Így több 2—3 szobás lakás fel­szabadulna, amit jelenleg csak egy személy lakik, s ugyanakkor a célszerűen épített házban az idős nyug­díjasok szolgáltatását is biz­tosítani lehetne. A megyei szociális ottho­nokban elhelyezett szemé­lyek 16 százaléka azért ke­rült oda, mert gyermekeik, hozzátartozóik nem tudják, vagy nem akarják gondozni, eltartani őket. Viszont a hozátartozók jelenleg az ál­lami eltartási költségeknek csupán 30—35 százalékát té­rítik meg. Jelenleg dolgoz­nak egy jogszabályon, amely szerint a hozzátartozók térí­tési kötelezettségét jövedel­müktől függően progresszí­van írja elő. Ezt az intézke­dést, illetve mielőbbi beve­zetését helyeselte a végre­hajtó bizottság. Állást fog­lalt amellett, hogy a gondo­zottak eltartási díját — amennyiben jövedelmük megengedi — akár teljes mértékben is a hozzátarto­zókra kell hárítani. Ennek az elvnek az érvényesítése is azt fogja elősegíteni, hogy állami szociális otthonban Magyarok az ENSZ­szakértöi csoportéban Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO néhány évvel ezelőtt nemzetközi szakértői csopor­tot küldött Ghanába, hogy kidolgozza az ország északi területeinek mezőgazdaság­fejlesztési és vízgazdálkodási tervét. Az Anglia, Kanada, India, Hollandia és más or­szágok tudósaiból szervezett 15 tagú' szakértői csoport Jo­lánkai Gyula magyar víz­mérnöknek, a Vízgazdálko­dási Tudományos Kutató In­tézet osztályvezetőjének Irá­nyításával nemrég fejezte be a munkát. Fél, illetve egy évig dolgozott a csqportban dr. Lovass László, az ÉM Mélyépítési Tervező Vállalat és Rácz Iván, az OVF Víz­ügyi Tervező Vállalat mér­nöke is. A szakértők Magyaror­szágnál valamivel nagyobb országrészt, 100 000 négyzet­kilométernyi területet vizs­gáltak. Afrikának ebben a részében fél évig nincs csa­padék. A tervek a Volta-tó­ból kiemelt vízzel és völgy­záró gátakkal kialakított víz­tárolók vizével ötszázezer holdnyi terület öntözését irányozták elő. Ma nyílik a Francia KP XVIII. kongresszusa Ma reggel kezdi meg ta- független és virágzó Franci** nácskozását Levallois-Perret- országért" címmel, ben, Párizs egyik északnyu- Tegnap reggel megérkezett gáti külvárosában a Francia P: ,izsba az MSZMP küldött­. , _. , V,..IT sege. amely Szirmai István­Kommunista Part XVIII. a Politikai Bizottiag kongresszusa. Az új esztendő tagjának vezrtésével vesz elsó nagy jelentőségű fran- részt a Francia Kommunista c aországi politikai tanácsko- Wrt kongresszusán. Ugyan­csak a francia fővárosba er-' zásán Waldeck Rochet, az kezett az SZKP küldöttsége, Export húsz országba Húsz országDa exporr-il lörieges mode''eket készít a cipókét a Lui.n Cipőgyir, g<ái: az úgynevezett .«mc­mintegy 80—90 modellt. A keit-c.pőket. -v cipők olda­gyár készítményei Azstiön. Ián 5 centiméter szélességű Afrikaba és Amerikába is á'f: ífcett kreppszulag hú'o­eljutnak, s az ú esztendőb.n d.k majd. Ezek a női láh­va ószínűleg megjelenne < belifc rendkívül rugalmasuk az fsrv . ..D,u7:cipők. w hatékonyak és évek mú' ai sztialiai üzletekben i.s. , . 1967-ben új gyártmsoy- tái, sem veszítik el formájú technológiával: egészen kű- kat FKP főtitkára tart beszámo- amelyet J. Pe'se, az SZKR lót „Egység a demokratikus, PU tagja vezet. Javult az építőanyag­ellátás Az Építésügyi Minisztéri- téglával, 20 000—30 000 tonna um építőanyag- és szerkezet- cementtel, 300 000—320 000 gyártó iparának üzemei, vál- méter vasbeton födémgeren­lalatai az előzetes számítá- dával és 50 000—60 000 négy­sok szerint mintegy zetméter födémpanellel ad­5 százalékkal teljesítették nak többet az eredetileg tér­tül vezettnél. 1966. évi tervüket, az 1967. Az Építésügyi Minisztérl­évre pedig további 5 száza- um intézkedésére a hazai lékkai nagyobb termelést építőanyag- és szerkezetellá­irányoztak eló. Ez a fejlődés tás további javítása érdeké­jóval gyorsabb a korábban ben csökkentik, sőt egye* számítottnál: az 1966. és az termékekből megszüntetik a* 1967. évi termelés együttvé- exportszállítást. A cement­ve 1 milliárd forint értékű termelés volumene 1967-ben építőanyaggal és szerkezettel úgyszólván változatlan, de haladja meg a harmadik öt- az exportszállítás csökkenté­éves terv első két évének se és némi behozatal révén mégis mintegy 170 ezer tonnával több jut az építőknek, , mint 1966-ban. Égetett mész­ből az egész év átlagában elegendő a termés, de a mészfelhasználás legnagyobb idényében számítani kell át­meneti szállítási és ellátási nehézségekkel. Importszállításokkal ls se­gítik a hazai építőanyag­ellátást. A lakosság építkezéseihez az ipar 1967-ben a tavaM­nál csaknem 150 millió fo­rint értékű építőanyaggal többet szállít a belkereske­delemnek. (MTI) előirányzatát. A két év alatt többek között 50—60 millió ják fel. Ugyancsak célszerű, csak olyanokat helyezzenek ha jobb gazdasági lehetősé- el akiknek gondozása rnás­gekkel rendelkező termeló- ... ... szövetkezetek - éppen a kent egyaltalán nem oldha­munkából kiöregedő tagjaik tó meg. ­• testei g? 0 V ' ** VI V * <••('' •• • # • te' •YH te. - ; si ,:•«• •; MÍÁ ; .0. •'•• v ' Í:. ' ' . 'v - t. ^•ítetitjti'V *'*''•&;• íhHFI-IMSKR. K t •f . ' ; ' ' . .TE .. : ; Í • v V* . '-^VX, • 1§# te Jr­: .^m, "t át JB ' NTM MM,. ÍJR •M ? ' • 5 T ,. • } f 1 ni ilHiiiiini ittál < RYM Ü *« *'«! MMMJI >,.*• 'AFT"? V ' .ífóx,- ' » ' • ^ve.^S'teix s'' -f; f1'.' ,'. ­V teteit!' • 'te1' . t '.'. :. ' " : ; Ü - É tej , ' i -1 W: 1 •r V . •. ~ • ÍLiI 8É&. I vte^VfldShv.J g » K * • te oty ^1^ ^v^ ^ < X JP^ 1 , - * * I | i8 B ál L n íánufli Azerbajdzsánban, a bakul kőolajfinomítóban megkezdte termelőmunkáját az clektród­CJ > <• U | Cl/jr Cl kokszot előállító üzem. Az automatizált gépcsoport lehe tővé teszi a megszakítás nél­küli termelő folyamatot. A berendezés a kokszon kívül benzint, és kitűnő m'n ségű üzemanyagot állít elő. A szakemberek kiszámították: az új kokszoló berendezés a korábbiakhoz képest több százezer rubelt takarít meg a vállalatnak. A kőolajfinomító üzemet a jelenlegi ötéves terv időszakában jórészt átépítik; kapacitása a mostaninak 3—1-szcresére nő. Az áté ítés után vákuumos és termikus krakkolöja a legnagyobb lesz az országban. Az egész üzemet 1970-ig a Mangislak-félsziget kőolajának feldolgozására állítják be. Képünkön: esti fényekben az Iljics Kőolajíinomító. " * :.....

Next

/
Thumbnails
Contents