Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-29 / 25. szám

0 vezetéselmélet és a vezetőképzés jelentősége A gazdasági reform szükségszerűen magával hozta a vezetéssel kapcsolatos problémákat. Ez teljesen érthető. mert a szigorú központi előírások feloldása és az objektív gazdasági törvények felhasználása a szocialista epitésben elképzelhetetlen a vezetési színvonal nagyfokú emelése nélkül. Világos, hogy az erősen központosított gazdálkodás idejében a vezetők feladata elsősorban a központi utasítások végrehajtása. Ha egyebet nem tekintünk, ez tulajdonképpen erősen korlátozza a felelősségvállalást és okozója az általánosan elterjedt megmagyarázás vezetési stílusnak. Az elmúlt évek gazdálkodásának tapasztalatai azonban egyértelműen mutatják, hogy a fejlődéshez nem jó beszámolókra van szükség, hanem elsősorban valós gazdasági eredményekre. A gazdasági reform lényege a vezetés szempontjából az, hogy a döntések ott szülessenek meg. ahol arra a feltételek a leginkább adottak. Mindebből log: kusan következik, hogy a már nem is olyan távoli új gazdasági mechanizmusban rendkívül megnő a vezetés fontossága. Tudományosan, intézményesen A vezetés fontosságának megjelenése a szocialista gazdaikodásban azt a lényeges fordulatot tükrözi, amikor az erősen központosított vezetés már nem felel meg a szocialista építés céljainak es egyúttal gatja a szocializmus világméretű térhódításának is. Itt csak röviden említjük meg, hogy a békés gazdasági verseny, nemkülönben az ennek nyomában járó fokozottabb bekapcsolódás a nemzetközi munkamegosztásba, szükségessé teszi az egész népgazdaság átszervezését, melyben a vezetés fontossága és szerepe összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint korábban. Mindazonáltal, hazánkban és a többi szocialista országban a második világháborút követő központosított gazdálkodás történelmi szükségszerűség volt. Ennek eredményei gazdasági szempontból is jelentősek: így megteremtettük a szocialista ipart, majd ezt követően létrehoztuk a szocialista mezőgazdaságot is. Mindezen eredményeket olyan vezetőkkel hoztuk létre, akik többségükben a szocialista gondolat hű támaszai voltak és menet közben szerezték meg a vezetéshez szükséges tudást, tapasztalatot A szocialista országokban, s így hazankban is, az utóbbi években fokozott figyelmet fordítottak és fordítanak vezetéselméleti kérdésekre és a gazdasági vezetők továbbképzésére. Rendkívül elénk munka alakult ki a külföldi tapasztalatok tanulmányozását illetően és már eddig is számos, főleg módszertani eredményt értünk el. A köztudatban azonban nagyon érdekesen, a vezetéselmélet és a vezetők továbbképzése gyakran egy és ugyanazon dolgot jelenti. Ez pedig alapvető tévedés, mert egészen más a vezetéselmélet és megint más kérdés a vezetők képzése vagy továbbképzése. Vezetéselmélet alatt azoknak a tudományos kutatásoknak az összességét értjük, amelyek felderítik és tudományos módszerekkel szintetizálják a vezetés szerepét a gazdálkodásban. A vezetés szerepe ugyanis a modern gazdálkodásban rendkívül nagy. Ez egyúttal látszólagos ellentmondás is, mert általában úgy tartják, hogy a modern kor gépei és technológiája képes megoldani az összes problémákat. De gyakran tapasztaljuk, hogy ez vezetés nélkül csak egyszerű gép- és tapasztalathalmaz, s a legmodernebb gépek ésszerű működése nem képzelhető el vezetés nélkül. A másik kérdés, amely aláhúzza a vezetés fontosságát, a korunkra jellemző óriási tömegű információ, az esetek szinte végtelen lehetősége, s ebben segíthetnek ugyan bonyolult elektronikus gépek, a feladatok megoldása azonban mindig a vezetésre, a vezetőkre háruL Ezért szükséges, hogy a vezetéssel kapcsolatos kutatások tudományos módszerekkel és intézményesen folyjanak, s ezáltal lehetővé váljék a vezetési ismeretek széles körű elterjesztése. Itt azonban mindjárt meg Eell állni, mert a vezetés tudománya nem egyszerű Ismeretanyag, emellé bizonyos egyéni adottságoknak kell járulniok ahhoz, hogy a jó vezető előttünk álljon. Szocialista vezetéselméletet A vezetéselmélet kidolgozása terén az USA áll az elen. A kapitalizmus rohamos fejlődése magával hozta a vezetéselméleti kérdések tanulmányozását és érdekes módon a tudományos kutatások első ízben az 1929. évi nagy világgazdasági válság idején lendültek fel. Ebből a helyzetből ugyanis csak úgy lehetett kilábalni, hogy a gazdálkodást tehetséges és rátermett vezetők az elméleti kutatások és gyakorlati tapasztalatok segítségével átszervezték és új alapokra helyezték. Ez idő óta a világ közgazdasági irodalmában az amerikai vezetéselméletet imanagement theory) menedzser vezetési módszer elnevezés alatt találjuk. Távolról sem kell azonban azt hinni, hogy ez egységes iskola. A vezetéselmélet körüli rendkívül sok szubjektív elem és a gazdálkodás főbb alkotó elemeinek megítélésében fellepő különbségek a legkülönfélébb iskolákat alakították, s ezek az amerikai gazdasági életben általában a nagy monopóliumok árnyékában működnek. Az utóbbi években hazánkban megjelent tanulmányokból és értekezésekből, valamint a külföldi információs anyagokból és folvóiratoKból mar ismerünk néhányat, így amelyek tudományos kutatásaikkal a népgazdaság segítségére sietnek. Így a szakirodalom intenzív tanulmányozásán túl, a legkülönfélébb küldöttségek tanulmányozzák, gyakran helyszínen is az amerikai vezetéselméleti intézeteket. Így például az „Izvesztyija" 1964. évi 201. szám beszámol arról, hogy a Szovjetunió Minisztertanácsának munka- és bérügyi kérdéseivel foglalkozó Állami Bizottsága Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya delegációja tanulmányozta az amerikai vezetésképzés módszereit a Harvard-egyetemen, valamint a chicagói Roosevelt Egyetem vezetési fakultását és megtekintettek több ipari nagyvállalatot Vagy egy másik hír: a „The Financial Times' 1966. október 14-i száma arról ad hírt hogy Kirillin, szovjet akadémikus a Tudományos és Technológiaügyi Állami Bizottság elnöke vezetésével kormánydelegáció tanulmányozta az angol vezetőképzés módszereit. E néhány esemény kiemelésével is érzékeltethető az az erőfeszítés, amelyet a Szovjetunió és a többi szocialista ország vezetői tesznek, hogy mihamarabb létrehozzák a vezetéselmélettel foglalkozó tudományos intézeteket, s ezzel tulajdonképpen lehetővé váljék az intézményesített vezetőképzés. Felmerül azonban a kérdés, hogy a szocialista vezetéselmélet kialakításáig, amely feltehetőleg időt vesz igénybe, mi történjék. A kérdés megválaszolása tulajdonképpen szónoki jellegű. Nem a vezetés az alapvető probléma, mai gazdálkodásunkban, mert a szocialista építés immár csaknem két évtizede alatt kialakult egy olyan vezetőgarnitúra, amely a legbonyolultabb feladatok megoldására is alkalmas. Ez kitűnik egyébként Nyers Rezső elvtárs 1966. május 25 —27-i, a központi bizottsági ülésen elmondott beszédéből, amikor is az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos irányelvekről volt szó, hogy a jelenlegi módszerekkel még további eredmények elérhetők lennének ugyan, de ez nem felel meg a szocialista építés megkívánt ütemének. Így tehát, nem az a feladat, hog£ az új gazdasági mechanizmust teljesen új vezetőgarnitúrával oldjuk meg. Ez egyébként is teljesen abszurd és elméleti jellegű következtetés. Tanítani kell! Arra azonban szükség van, hogy a fokozatosan beinduló vezetőképzés mellett, amely perspektívában gondoskodik majd a következő garnitúra képzéséről, intézkedés történjék éppen a zökkenés nélküli átmenet érdekében a jelenlegi gazdasági vezetők továbbképzéséről. Ezzel kapcsolatban leszögezhetjük, hogy hazánkban a továbbképzést intézményesen nem oldották meg. Az utóbbi időben azonban egyes pártszervezetek és társadalmi egyesületek, valamint minisztériumok felállítottak vezetőképző iskolákat. így például elsőnek 1964-ben a megyei pártszervezet és az MTESZ kezdeményezésére létrejött a borsodi vezetőképző iskola. Ez az MTESZ keretében dolgozik, és az oktatók a miskolci egyetem szakprofesszorai. Ez a tanfolyam kétheti időtartamú és folyamatosan működik. Kezdetben csak Miskolc és környéke ipari vezetői vettek részt, ma már azonban az ország különböző részeiről is vannak jelentkezők. Ide sorolhatjuk a Marx Károly Közgazdasági Egyetemen folyó közgazdász továbbképzést is, amely két féléves tanfolyam, sőt még a négy féléves mérnök-közgazdász képzést is. A kezdeményezések nyomán további tanfolyamok nyitották meg kapuikat, így például Dunaújvárosban 1965-ben a mérnök továbbképző intézet, ugyanez évben a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Parádfürdőn rendezett kéthetes tanfolyamot. A szövetkezeti vezetők továbbképzésére a SZÖVCVSZ 1965-ben Visegrádon nyitott iskolát. Cél: a szocialista típusú vezető például si humán relations, humán faetors, humán engeneneering stb. Ezenkívül léteznek még az úgynevezett matematikai iskola és a korábbi időkből fennmaradt szervezési iskola, amelyek a vezetés legfőbb momentumának a szervezést tartják. Ezek si kifejezések azt mutatják, hogy itt mindenekelőtt sok lélektani problémával van dolgunk és a vezetés hatékonysága sok tekintetben az emberi kapcsolatok helyes megítélésén múlik. Akárhogy is van, az amerikai vezetéselmélet fejlettsége, különösen pedig eredményessége, kétségtelen, s ezért a többi kapitalista országban kialakult vezetéselméletek, így például Anglia, Németország, és Franciaország, bár sok tekintetben sajátosak, de az amerikai iskola hatása tulajdonképpen mindegyiken felismerhető. Hazánkban, de a többi szocialista országban is az a helyzet, hogy intézményesen még nem biztosítottak a vezetéselméleti kutatások. Éppen ezért, nem is beszélhetünk kialakult, szocialista vezetéselméletről. Mindenütt nagy erővel folynak azonban a munkálatok, hogy a gazdaság hatékonysága érdekében mielőbb létrejöjjenek azok az intézmények, Sorolni lehetne még az egyre sűrűbben jelentkező továbbképzési formákat, de tulajdonképpen erre nincs szükség, mert a IX. kongresszus határozata alapján beindult konkrét gazdaságszervező munka eredményeképpen minden tárca gondoskodik arról, hogy vállalatainak vezetőit megismertesse egyrészt az új gazdasági célkitűzésekkel és módszerekkel, másrészt a vezetéselméleti kérdések alapfogalmaival. E rövid áttekintéssel az volt a cél, hogy valamelyest megvilágítsuk a vezetéselméleti problémákat és a továbbképzés ez idő szerinti állását. Végül, de nem utolsósorban, rá kell mutatni arra a gyakori jelenségre, hogy sokan kritika nélkül, egyszerűen át akarják ültetni a nyugati vezetéselméleteket Ez az álláspont számunkra elfogadhatatlan. Amilyen alapvető különbség van a szocializmus és a kapitalizmus között, ugyanígy különbségnek kell lenni, már csak a társadalmi célok alapján is, a vezetésben. Sokat kell és bizonyára fogunk is tanulni, hiszen Lenin arra tanít bennünket, hogy a kapitalista módszereket tanulmányozni és hasznosítani kell. A cél azonban nem az amerikai manager típus, hanem a szocialista vezető. Marosi János Közgazdasági hírek — A Chrysler elnyeli a Uootcst. A Ford és a Vauxhall után a Rootes angol autóipari cég is amerikai kézbe kerül. Az Ewening News jelentése szerint a Chrysler 56 000 000 dollárt nyújt az angol cégnek s így megszerzi a társaság részvénytöhbségét. — Együttműködési szerződést kötött az Almásfüzitői Tiniföldgyár és a volgegrádi Alumíniumkohó. Több évre meghatározták a közös tennivalókat. s az aktuális problémákat évente megtárgyalják összehangolják a szállítások ütemét is és megteremtik a tudományos együttműködés gyakorlati feltételest. — Háromszázvagonos termékraktár épül Makón. A tervek szerint j'úniusban adják át rendeltetésének. — Hüsz külföldi kiállításon mutatja be termékeit az idén a Villamos Berendezés és Készülék Művek. Accrában, Lipcsében, Plovdívban. Zágrábban, Brnóban. Poznanban. Oslóban, Karachiban, Kartoum'oan, Berlinben, Tripoliszban. Amszterdamban, Kuwaitban, Helsinkiben, Belgrádban, Szófiában és Jerevánban. — 12 millió forintot fordítanak az idén a Pápai Textilgyár rekonstrukciójára. A többi között 14 nyújtógépet és 20 kannaforgató berendezést is felszerelnek. Szolgáltafái — kisipar Beszélgetés dr. Gervai Bélával, a KIOSZ elnökével Köztudott: a lakosság egyre növekvő javítás-szolgáltatási igénye szémos faluban, kisközségben egyáltalán nincsenek kielégítve. A Könynyűipari Minisztérium egyik tavalyi statisztikája szerint az országban 2000-nél több olyan község van még, amelyben a tíz legfontosabb kisipari szakma egyike vagy másika teljesen hiányzik. A fehér foltok csak igen lassan tűnnek. Ennek vannak kézenfekvő okai: a szocialista helyiipar létrehozása ráfizetéses lenne, de a legtöbb helyen még egy kisiparos sem tud kizárólag szakmabeli tevékenységéből megélni. Mégis, lehetne segíteni a fehér foltokon; hogy miként — erről beszélgettünk Dr. Gervai Bélával, a Kisiparosok Országos Szervezetének elnökével. © Ügy hírlik egyre több kisiparos adja vissza az iparengedélyét. Mi az oka'ennek? — Döntően: az elöregedés. 1966 végén 71 500 kisiparos dolgozott az országban. Tavaly 5724-en szüntették be végérvényesen tevékenységüket, s 6930 új iparegendélyt adtunk ki, ebből 5355-öt falura. Az évi emelkedés tehát 1206. amely az 1965 évi növekedés egyharmadát sem éri el. Sajnos, azt egyáltalán nem mondhatom, hogy az idős mesterek helyeit fiaik foglalják el; csak elenyészően kevesen folytatják szüleik szakmáját. © Hol a legszembetűnőbbek a fehér foltok? — Csak néhány példát. Békés megye 15 községébe kellene ' építőipari javító szolgáltatás: ács és kőműves 20 községből hiányzik. Baranya 33 községében hosszú évek óta várnak vasipari javító munkára. Komárom megyében a textilipari javításban van nagy hiány, 34 községben nincs férfi- és női szabó. Szabolcs-Szatmár egyetlen járásában, a kisvárdaiban 46 kisiparosra lenne szükség. Alig jobb a helyzet Vas megye sárvári és szombathelyi járásában. © Hozott-e javulást az a rendelkezés, miszerint az ellátatlan területeken iparjogosítvány adható megfelelő szakképzettségű üzemi munkásnak vagy más dolgozónak? — Kétségtelen, ez némi javulást eredményezett, de még nem eleget, mert nem mindenütt éltek a lehetőséggel. Fejér, Veszprém, Pest és Győr-Sopron megyében például a tanácsi szervek nem idegenkedtek a másodfoglalkozá.sú engedélyek kiadásától, eddig mintegy kétszázan kaptak ilyent. Másutt — például Békés és Csongrád megyében — szűkösen bánnak az engedélyekkel. Legutóbb a Csongrád megyei tanácsülés is foglalkozott a problémával, és megállapította, hogy az eddig lehetővé tett másod foglalkozások koránt sem biztosítják a falvak kielégítő ellátását. Igaz az is: sok kisiparos az egy évi adómentesség után visszaadja az ipart. © Vannak azonban olyan szakmák — szobafestő, kályhás, villany-, vízvezeték-, gáz- és központi fűtés szerelő —, amelyekre még nem adnak ki másndfnglalkozáshan engedélyt. Egyre többen sürgetik a megkötöttség feloldását. Mi várható? — Mi is sürgetjük, és jogosnak tartjuk az igényt Mert például jóllehet az ország 3200 helységébe bevezették már a villanyt mindössze 1600 villanyszerelő kisiparos van. Az említett építőés szerelő szakmákból nemcsak a kisközségekben, aanem a járási székhelyeken is nagy a hiány, a szocialista szektor kapacitá. a szűk, úgy, hogy csak hosszú várakozás után juthat a lakosság egyegy javításhoz. Ilyen körülmények közt sajnos, elszaporodtak a kontárok. Kiváló szakmunkások viszont akiknek főfoglalkozásuk mellett még marad szabad idejük, a törvény tiltó parancsa ellenére is segítenek a hozzájuk fordulóknak. Az awtóbbiak tevékenységét kellene legálissá tenni. Az Építésügyi Minisztériummal hosszas vita után sikerült végre elvileg megállapodni a jelenlegi jogszabály módosításáról, a végrehajtás azonban még késik. Pedig a lakosság nagyon várja az intézkedést és azok a szakmunkások is, akik szívesebben segítenének törvényes, megengedett módon, © Azt is hallottuk, hogy ai ellátatlan területen letelepedni kívánó kisiparos nem talál műhelyt lakást, sokszor megértést sem o helybeli vezetők részéről. — Mi aktivistáink százait mozgósítjuk az új szakemberek felkutatására, munkába állítására. De a helyi szerveknek — tanács, népfront és mások — valóban több segítséggel, megértéssel kell lenniük. Egy szerény kis műhelynek indokolt helyet szorítani, ilyenre akkor is szükség van, ha időnként más* községből küldünk kisiparost, hogy elvégezze a helybeli javításokat. Általában azonban az új építkezéseknél sem gondolnak a kis üzlethelyiségekre. Még a városi új lakótelepeknél sem, ahol a kisiparos esetleg OTP-kölesönnel megvehetné a műhelyt. Sokfelé lehetne ízléses partIonokat, bódékat felállítani; vagy volt már rá példa, hogy parasztházaknál szorítottak helyet a kisiparosnak. Ami a lakást illeti — n a legnehezebb, de hát kevés kisiparos van abban a kedvező helyzetben, hogy építkezéssel kezdje a vidékretelepülést. Van már jó példa — Somogyban, Csongradban —, hogy a falu népe lakással várta a kisiparost, mert belátta, hogy így nem kell tízhúsz kilométert gyalogolni, utazgatni egy hajvágásért vagy talpalásért. Az is fontos, hogy a tanács adóügyi munkatársai az adórendelet lehetőségein belül maximális megértést, támogatást nyújtsanak a falura telepedő kisiparosoknak. Egy-két helyen megoldották • már, hogy amennyiben csak kisipari tevékenységből nem lehet megélni, a helvi szervek más jövedelemforráshoz is segítik a mesterembert, így például a frrLS7.-né], állami gazdaságban, tsz-ben. A KIOSZ helyi szervezetei számukra kiemelten jó anyagellátást biztosítanak. Dr. Gervai Béla befejezésül elmondta, hogy a szakmunkássá vált tanulókat fóleg a fehér foltokra irányít ják: s az idén 10 ezer új ipari tanulót terveznek szerződtetni a kisiparosokhoz. L Os. Fő a biztonság Nem mindennapi eset történt a közelmúltban a spanyolországi Viro városkában, llamirez Pacheco, a városi labdarúgócsapat edzője nyilvánosan bejelentette, hogy elhatározta; „életének hátralevő részét oroszlánszelidítésnek szenteli". Amint mondotta, ez a foglalkozás ..sokkal nyugodtabb és biztonságosabb, mint a futball". Pacheco akkor jutott erre a következtetésre, amikor a szurkolok serege kedvenc csapatuk három egymást követő vereségén feldühödve fel akarta gyújtani az edző házát, ót magát pedig mSjg akarta lincselni Vasárnap, 1967. január 23. DÉL-MAGYARORSZÁG 9 >