Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-28 / 24. szám

„Nagyágyúk" és mikroszkópok Ahol a minőséget vizsgáztatják A csengő piros gombjából szétárad a berregés. Fiatal, szőke férfi nyit ajtót Erde- zéséra kes a küszöbön túli világ: jókora betonkockák ülnek a szürke fémlapokon, egy asz­talon nyúlánk üvegek sora­koznak, kavics, homok, sötét­színű víz a tartalmuk. Ol­dalt egy jóval nagyobb te- gálják, a hibák, a selejt el­rembe vRlan a szem: ott len a tudás fegyverével ha­Törőgép, szakitógép A jót és a még jobbat szol­meg mindenféle nagyságú és alakú gépek sorjáznak. Precíz mérések Ez a kép fogadja a láto­gatót az Építőipari Minőség­vizsgáló Intézet 6-os számú építési anyag és szerkezet­vizsgáló állomásán, amely­nek az építőipari technikum egyik szárnya ad otthont a szakmai rokonságból eredő vendégszeretettel. lengyel János, a vizsgáló állomás vezetője is házigazdai szí­vességgel kalauzol birodal­mában. gyártó üzemeinél jogosult a munka szerteágazó voltá­minőségi vizsgálatok elvég- ból következik. — Tavaly — mondja Len­gyel János — szerencsére csak néhány alkalommal volt szükség ilyen kemé­nyebb közbeavatkozásra. Én korábban építésvezetőként dolgoztam, megvan az ala­pom az összehasonlításra; s azt állapítom meg, hogy je­lentősen fejlődött az elmúlt években az építőiparban a munka minősége. Persze, ennyivel nem elégedhetünk meg, a minőségi szemléletet még tovább kell erősíteni. A vállalatok egyre jobban megértik ennek fontosságát, dakoznak. Vannak „nagy­ágyúik": ilyen például a 100 tonnás szakítógép, a 300 tonnás törőgép és „sokan mások" a berendezések kö­zül. A gépóriások mellett el­törpülnek kisebb fegyvereik: a századmilliméter pontos­ságú lehajlásmérő óra. s az mindikább törekszenek erre. alakváltozást ezredmillimé­teres érzékenységgel mutató műszer megül a tenyérben, de ugyanolyan kitűnő eszkö­zök ezek is. Sokat járó emberek az itt dolgozók: hívásra vagv hí­vatlanul hol itt, hol ott je­lennek meg, az utóbbi idő­ben azonban mind többször „Bírod még, beton?" Az idén egy kopásvizsgáló berendezéssel bővült a gép­park, ez is ott vár sorsára a tornateremre emlékeztető ^ nagy csarnokban. A fentebb Sok mindennel foglalkoz- hívják is őket vállalatok, említett nyúlánk üvegekben ri.k: például építőüzemek ahol már felismerték seeitsé- a kavics iszap-, agyag- és gük értékét. A kavics és ho- humusztartalmának vizsgála­megbízásai alapján különfé­le építőanyagokat, szerkeze­teket minősítenek. Felszere­lésük; műszerkészletük, gép­parkjuk többmillió forint ér­tékű. s ez lehetővé teszi, hogy olyan tevékenységet fejtsenek kl, amelyhez pre­cíz és sokoldalú mérésekre van szükség. Legfőbb fel­adatként mégis az ellenőrzés mok kitermelését éppen úgy ellenőrzik, rnint a köracál tetőszerkezeti elemeket, a téglát, vagy a betongyártás technológiáját. Fejlődés Ha valahol komolyabb minőségi hiányosságot, minő­ségrontást észlelnek, felszó­lítják a vállalat főmérnökét, munkáját tartiák számon. Az intézkedjen és az intéz­,,, . , , kedes eredmenyerol tájékoz­állomás három megye — * J Bács. Békés, Csongrád — ép/tő vállalatainál, alapanyag­tassá az állomást. Volt úgy is, hogy magát az elemgyá­rat kellett figyelmeztetni, ez tát végzik, az ugyancsak fentebb említett betonkockák meg arra várnak, hogy el­érjék a 28 napos „életkor", s a törőgép összeroppantsa őket, egyben megállapítva, milyen fokú a szilárdságuk. A kérdés: „Bírod még, be­ton?" Nem vitatható, hogy a jö­vőben, amikor a minőség ilyen alapozása egyre fonto sabbá válik, mind nagyobb szerepe lesz ennek az egy­szerre tudományos és gya­korlati állomásnak. Simái Mihály Tizenlkilencmllllárd forint vízgazdálkodásra Pénteken az Országos Vízügyi Főigazga­tóság és a Tudományos Ianveretterjesztő Társulat rendezésében előadások hangzot­tak el a budapesti Kossuth klubban. Dégen Imre, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője elnöki megnyitójában hangsúlyoz­ta, hogy a TIT és a főigazgatóság között megállapodás jött létre a vízgazdálkodás­sal összefüggő ismeretterjesztő munka megszervezésére A törekvés az, hogy a tsz-akadémiákon, előadás-sorozatokon is­mertessék széles körben a vízgazdálkodás jelentőségét. Európában csak a hollandok küzdöttek annyit a tenger ellen, mint mi az áruizek megfékezéséért. A harmadik ötéves tervben a védművek fenntartására fordított eszközökkel együtt a vízgazdálko­dás tizenkilenc milliárd forintot igényelt. Sípos Béla, az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság ál-vízvédelmi főosztályának helyet­tes vezetője kifejtette, hogy különösen nagy feladatokat kell megoldani a Felső Dunán, Rajka és Gönyü között, ahol éven­ként félmillió köbméter sódert és kavicsot kell kiemelni a Duna medréből, hogy meg­akadályozzák a zátonyok képződését. Má­sik feladat megoldani a jég levonulását folyóinkon. Éppen ezért már a jégzajlás megindulása/kor tizenegy jégtörő hajó dol­gozik. A vízügyi szervek folyamatosan munkálkodnék a töltések korszerűsítésén, jelenleg elsősorban az Alsó Duna szaka­szon, Paks alatt. A magyar árvízvédelem jó hírnevet szerzett az elmúlt évtizedek­ben: megbirkózott például az 1965-ös nagy árvízzel is. (MTI) Nyomozás a Héra után Szeged megkapja az igényelt gázégőket sul közöljük olvasóinkkal. E gáz tüzeléséhez alkalmas 3800 gyártását 900 dara Múlt év november 16-an letve a tanács ipari osztá­Hiányzik a Héra címmel cik- lyán Illés György főmérnök szerint a termelő vállalat ket írtunk arról, hogy a sze- december elején arról tájé- márciusban kezdi a városi gedi Kossuth Lajos sugárút koztatta munkatársunkat, 49—51. számú ház 79 lakójá- hogy újból megvizsgálják a kalóriás égőfejek nak kérését — gázégőfejsk gázkészülékgyártó vállalat s ebből Szegedre beszerelését a cserépkályhák- termelésbővítési lehetőségeit, bot juttatnak a termelésnek ba — több mint egy éve Közben ugyanis még újabb megfelelő ütemezésben. Te­ri em tudja teljesíteni a gáz- igények futottak be az or- kintve, hogy a földgázfűtés­mű. Azt is megírtuk, hogy szág több más városából a hez más konstrukciójú, 10 ennek oka a Héra gázégőfe- cserépkályhákba szerelhető ezer kalóriás égőfejekre van jek hiánya: a Fővárosi Gáz:- Hérákra. Ezek után a Köny- szükség, s ennek jelenleg készülékgyártó Vállalat az nyűipari Minisztérium helyi- még a prototípusán dolgoz­uté-bbi időben hirtelen meg- ipari főosztályával és az Őr- nak, a Szegednek szükséges nőtt budapesti, szegedi, mis- szágos Tervhivatallal közös 400 ilyen égőfej szállítására kolci. debreceni igényeknek tárgyaláson eldőlt, hogy csak az év második felében megfelelő mennyiségű készü- szükséges és lehetséges az kerülhet léket nem képes legyártani. 1967. évi gázégőfej termelési erre Ezért tavaly Szeged, az ige- előirányzatának felemelése nyelt mennyiségnek csak a csaknem 50 százalékkal. Er­felét, 400 darab gázégőfejet ről értesítette levélben mun kapott. katársunkat december 17-én sor. De sor kerül is, amennyiben meg­kezdhetik a tömeggyártást. A VASÉRT igazgatója erre vonatkozólag azt az ígéretet tette, hogy lapunk útián a fővárosi tanács ipari osz- március-áprilisban tájékoz­tál.ya. A levélben többek kö- tatni fogja az érdekelteket a zött a következőket közölte: szállítások időpontjáról. „Az országos elosztás még nem történt meg de valószí­nű, hogy a felemelt mennyi­. . . - , .. , . ségből a szegedi igény kielé­ián S & zS a ?oö gíthetö lesz" Az orsz*gos Végül a Szegedi Gázműtől reSto a^n- üSífi'S felvilágosítás szerint ban kétséges, hogy A gázműnél A cikk megjelenése vitán a Szegedi Gázmű vezetői kö­zölték velünk, hogy a hozzá­S újra Szegeden azon­ezt a mennyiséget megkapják. A Dél-Magyarország szerkesz­tőségéhez érkezett reklamá­lásokra. s arra a tényre tá­moszkodva, hogy a szegedi reskedelmi Vállalat végzi". A VASÉRT-né! a már hozzájuk beérkezett igényeknek megfelelően a készülékek beérkezése után hozzá kezdenek az égőfejek beszereléséhez. Elsősorban a Munkatársunk január 10- városnak azon a részein, ahol tavaly ennek előkészü­latos tervek i-eretében . VASÉRT igazgatóját a gáz- kffül égőfejek ügyében s érdeklő­olajmező feltárásával kapcso- én felkereste Révész Istvánt, mind többen kérik lakásuk­ba a gáz bevezetését — utá­najártunk a Héra-ügynek. A gyártó vállalatnál November végén munka­társunk személyesen tárgyalt Gyarmati Jánossal, a gázké­szülékgyártó vállalat fő­mérnökével — akinek saját újítása a Héra — s tőle a gyártókapacitás hiányára va­ló hivatkozással nem kapott megnyugtató választ. A fő­mérnök információja szerint a megnevekedett igényeket csak abban az esetben tud­nák kielégíteni, ha műszaki fejlesztési lehetőségük volna, erre viszont akkor még nem volt pénzük. ott, ahol a meglevő vezeté­dött tőle az idei elosztás fe- kek keresztmetszete megfelel a nagyobb gázigény kielégí­tésének is. Kondoros! János lől. Végül is konkrét választ kaptunk a Héra problémában s ezt a választ megnyugtatá­Tantestületi ülésen Az újszegedi iskolában a keresztüli fejlődés megmuta- gógus, illetve a társadalom: tantestület a kongresszusi tásának tudománya, nem- Az utóbbi években ugyanis határozat néhány érdekes vo- csak a múlra, Marx, vagy az a hamis nézet alakult ki nását vitatta. Sokat várnak Lenin korára volt érvényes, elég széles körben, hogy a a következő esztendőktől és hanem érvényes a mára és gyerek jellemének formálá­szeretnének sokat adni ők is. a jövőre is. A fejlődés ma sáért, műveltségének gyara­Ezt olyan őszintén és becsű- is ellentmondásokon keresz- pításáért, életlátásának, élet­letesen, tenniakarással mond- tül történik, csakhogy ezek érzésének kialakításáért el­ták, hogy szavuk hiteléhez a szocialista építés talaján sősorban a pedagógus és a nem fér kétség. képződnek, illetve oldódnak társadalom felelős. Ennek A legizgatóbb problémakör fel- És távolról sem azonos következtében aztán a peda­mégis az ellentmondások kö- jellegűek azokkal a szélső- gógust, a társadalmat olyan rül alakult ki. Mert volta- séges igazságtalanságokkal, elmarasztalás érte adott eső­képpen az igaz, hogy a szo- amelyeket éppen a szocia- tekben, amelyek nem illetik cialista társadalmi rendszer lista társadalmi rend szün- meg. Sokkal inkább a család megszüntette a szélsőséges tetett meg hazánkban vég- számára kellett volna cí­igazságtalanságokat, vagyis érvényesen. Ebből tehát az mezni az elmarasztalásokat, az alapvető társadalmi el- is következik, hogy az ellent- A gyerek első számú ne­mondásokat a fejlődő élet velője, formálója az apa, az feloldja. Nem önmaguktól anya, a testvérek, tehát a oldódnak fel természetesen, családi közösség. A gyerek hanem rendkívül nagy kö- legtöbbet a családban lar­zösségi munkában. lentmondásokat, mint pél­dául a tőke és a munka kö­zötti ellentmondást, a ki­zsákmányoló és kizsákmá­nyolt ellentétét, az elnyo­mott és az elnyomó kibékít­hetetlen harcát, a művelt és az analfabéta közti különb­séget, a faji megkülönbözte­tést. S ez a legnagyobb tette a mi társadalmunknak, mert hiszen ezek voltak a leg­szélsőségesebb igazságtalan­Piobléniák életközelségben Napjaink feszültségei tózkodik, példaként apját, anyját, nagyobb testvérei? te­kinti. Közöttük formálódik értelme, érzelmi világa, az életről, a munkáról, a társa­dalomról, a társadalmi érint­kezésről alkotott véleménye. Különösen a gazdaságira- Természetesen befolyásolja nyitás reformjának életbe- és fejleszti ezt a pedagógus, ságai társadalmi életünknek léptetése után lehet majd tehát az iskola és a társada­Magyarországon is, mintaho- megfigyelni a régi és az új, lom is. De legelőször és leg­gyan ezek a legmarcango- a megszokott és a tovább- hatásosabban maga a csalá­lóbb ellentétei a tőkés vi- lépni akaró közötti feszült- di környezet. A család sem lágnak. séget. Vagyis az újat is el- ellentmondás nélküli közös­lentmondások leküzdése árán ség. Hiszen ott is éppen úgy, lehet érvényre juttatni, a mint a társadalomban az új megszokott formák, szoká- világkép, egészséges életér­sok, elképzelések leküzdése zés, kollektivitásra hajló útján. Mint ahogy minden életszemlélet a régi szellemi új harcban jön létre, akár és érzelmi maradványok le­Még vannak azonban és kis, akár nagy dolgokról van küzdésével jut győzelemhez, lesznek is ellentmondások, szó. Ez természetes, például Tehát az eszmei, szellemi, igazságtalanságok, amelyek- a gazdaságirányítás új rend- érzelmi küzdelem a csalá­nek megszüntetése nem megy szerének bevezetésénél és ki- dokon belül is megvan. Ezt máról holnapra. S ebben alakításánál is. Csakhogy itt nagy szerepet játszik az a az ellentmondás feloldását a tény, hogy átmeneti korszak- tanulás, a megismerés, a bú­ban élünk, hiszen a szocia- tor, okos gyakorlat egysége lista rend nálunk még nem oldja fel, illetve vezeti le. épült fel. s ebben az átme- s ezek az elvontnak tűnő netben fellelhető ellentmon- kérdések tanárok és tanítók dások nem mindig egyeznek társaságában kerülnek terí­meg az emberek elképzelé- tékre, olyan emberek között, seivel. Természetesnek kell akik ezelőtt tizenöt-húsz év­tekinteni, hogy időnként le- Vel még nem érdeklődtek het egyes rétegek, csoportok „fajsúlyos" kérdések iránt és az egész közösség között ilyen tömeges méretekben, feszültség. Lehet és van is, niint most. például még a város és falu Nyilvánvaló a konzekven­kozötti ellentmondásból jócs- cia. ma minden kérdés ná­a gyerek is magán hordozza. Hát akkor hogyan lehet mentesíteni a családot a gye­rek szellemi, lelki fejlődésé­nek ügyétől, amikor a csa­ládban él, amelyben sok minden történik, jó és rossz? Magától értetődő, hogy se­hogyan sem. fi társadalom segítsége Igaz, hogy a szülők egész ból, kevesebb ideje, türelme marad a családdal való fog­lalkozásra. A következő években — éppen a párt­kongresszus határozataiból eredően — maga a túrsada­A fővárosi tanácsnál Budapest főváros tanácsa végrehajtó bizottságánál, il­Tovább nőtt a bolli forgalom Taggyűlés a szegedi körzeti földművesszövetkezetben Mozgalmas napokat él a kedett. Ez idő alatt megkét- delmi forgalmuk. Kedvező a Szeged- és Vidéke Körzeti szereződött a vagyon, jelenleg vendéglátóipar ötéves mérle­Földművesszövetkezet Tegnap 12 millió forint értékű. Érde- ge: bevétele 8 millió forintról tartotta taggyűlését " az első kes számadatokat említett ar- 14 millióra gyarapodott. Di­kerületben lakó földműves- ról, hogyan növekedett a kis- cséretes, hogy az étkezés 75 szövetkezeti tagokkal, s va- kereskedelmi forgalom sze- százalékkal fejlődött, s ezen sárnap újabb öt megbeszé- gedi, röszkei és gyálaréti belül a sajátkószítményű étel lésre kerül sor. boltjaikban. Tavaly 64 millió forgalom 94 százalékkal Nagy fejlődésről, gazdag forint értékben vásároltak emelkedett, eredményekről számolt be a üzleteikben a dolgozók, ez a A föld művesszövetkezeti tegnapi gyűlésen Gombos Ist- bevétel 4 millióval haladja tagok megelégedéssel vették ván, a földművesszövetkezet az 1965 évi eredményt A számba e sikereket. Boltjaink elnöke. Az utóbbi 5 esztendő- ötéve_ terv id6sza_ áruellátása jobb lett, és a ke­ben a szegedi földművesszö- másodIk otéves terv ldosza reskedelmi hálózat korsze­vetkezet árbevétele 47 millió- kában Szegeden 25 szazalek- n-lbb ízlésesebb és területi­ről 119 millió forintra növe- kai növekedett a kiskereske- leg jobban elosztott. kán akad megszüntetni való. junk voltaképpen közügy. A naP°s munkavállalása meg­A szellemi és a fizikai mun- közösség ' megvitatja saját nehezíti az egészséges gye­ka egymáshoz közelítése sem ügyeit, dolgait, kis és nagy reknevelést. Hiszen a szülő történt meg — érthetően — kérdések kapcsán egyaránt, fáradtan tér haza a munkú­úgy, ahogyan mi azt szeret- Ez természetes folyománya ' ^ """' nenk. Vagy a munkás-pa- annak a két évtizedes ideo­raszt szövetségen belül a lógiai, politikai tevékenység­piac is ellentmondásos té- nek) arnelyet a párt folyta­nyező hellyel-közzel, mert az tott és folytat hazánkban. A eladó es a vevő ellentmon- pedagógja és a szaktárgyak , dasa jelentkezik itt. Nem is- jrénti fogékonyság természe- lorn se6it a családban ah­tencsapásként jelentkezik tes velejárója a pedagógus hoz> hogy a gyereknevelés bármelyikük, hanem életünk szakmájának De éppen ilyen 'tt' éhben a fontos közösség­természetes következménye- természetessé vált a poiiti- ben nagyobb lehetőségeket ként. Ugyanis a dialektika, kaj gazdasági, társadalmi kaPj°n. A munkaidő-csök­amely az ellentmondásokon kér'dések iránti' fogékonyság kentés, az átlagos életkörül­is Ezért a mi nevelőinket mények javulása, a családi nem lehet egyszerűen úgy te- Pótlekok rendezése a mező­kinteni — s többségükben gazdaságban dolgozóknál stb. nem lehet úgy tekinteni őket az intenzívebb peda­— mint akik a szakmán kí- g°g'ai munkát a családban, vül nem érdeklődnek. Ellen- hatassal lenne, ha minél kezőleg: éppen olyan közéleti t°hb üzemben megoldanák — emberekké váltak, mint bár- aho> csak lehet — az úgy­ki más, munkás, paraszt, nevezett „bedolgozó" rend­funkcionárius stb. Pedagógi- szert, vagyis a szülő otthon ánk fejlődésének éppen ez a végezné el a munkát a vál­legnagyobb lendítő ereje, ez lalat részére, az életízűség, életközelség, amelyet pedagógusaink hor­doznak magukban. Így sorjáztak és forogtak a kérdések egymás után, ta­nárok és tanítók között, ér­dekesen, értelmesen, színvo­nalasan, mintha nem is pe­dagógusok, hanem kormány­férfiak lennének. S igaz is, ez a két évtized nagyon sok „kormányférfit" adott, mert Nagy helyesléssel találko- a köz problémáival foglalko­zott az a megjegyzés, hogy zók a maguk területén úgy a gyerek sorsáért, jövőjéért gondolkoznak és dolgoznak, elsősorban a család a fele- mint a kormányférfiak, lős, és csak azután a peda- c. I. Kl felelős a gyerekéri? helyesléssel ^mtmtmmmnr^m^mmmmmmtmmmmmm* Szombat, 1967, január 28. OÉL-MAGYARORSiAG 3

Next

/
Thumbnails
Contents