Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-27 / 23. szám

Fehér Lajos beszéde fejlődésünk, |i életünk főbb kérdéseiről ' Tisztelt országgyűlési A költségvetés az elmúlt év eredményeire támaszkodik, a magam részéről teljes mértékben egyetértek a pénzügyminiszter expozénak azzal az értékelésével, amely a múlt év gazdálkodását általában eredményesnek ítélte. A népgazdaság fejlődésében tavaly is tovább folytatódtak azok a kedvező folyamatok. amelyeket a Központi Bizottság 1964 decemberi határozatai indítottak el. Az országgyűlés megelégedéssel nyugtázhatja, hogy a harmadik ötéves terv első évének főbb feladatait sikeresen teljesítettük. A munkásosztály, a parasztság és az értelmiség odaadó, szorgalmas munkájának eredményeként a fejlődés több területen gyorsabb voit a tervezettnél. Tavalyi gazdálkodásunk egyik legfigyelemreméltóbb eredménye az, hogy az ipari termelés növekedésének kb. BO százaléka a termelékenység növekedéséből származott. Elég jó esztendő volt a mezőgazdaságban is. Búzából a holdankénti átlagtermés megközelítette a 12,5 mázsát. Kukoricából valamivel meghaladta a 18 mázsát, s így ebből az eddigi legjobb termést értük el. Ugyancsak rekordtermést értünk el burgonyából, az átlagtermés fölül van a 70 mázsán. Kedvezően alakult általában egész népgazdaságunk külkereskedelmi tevékenysége is. A bér-, ár- és szociális intézkedések A múlt év gazdasági eredményeiről szólva, úgy érzem, !• ötelességem a tisztelt or- /ággyúlést tájékoztatni zoknak az ár- és bérintéz' edéseknek hatásáról, ame• et a kormány a múlt év úsö felében foganatosított Egy év tapasztalatai alapan is teljes meggyőződéssel tet megállapítani, hogy az ézkedések lényegében a • ^ámításoknak és a kívánt hatásoknak megfelelően érvényesültek és érvényesülnek. 1966-ban több területen javítottunk elosztási rendsze-ünkön. Ezzel részben az volt a cél, hogy megfelelőbb összhangot teremtsünk a valóságos ráfordítások és a ogyasztói árak között. Másrészt lépéseket tettünk mind az alkalmazottaknál, valamint a parasztságnál az ösztönzési formák, a munka ..zerinti eiosztás elvének joboan megfelelő jövedelmi és bérarányok kialakítására. A bér- és szociális intézkedéseknek kettős célja volt: egyrészt ellensúlyozták az áremelkedések hatását, másrészt javították a jövedelmi arányokat. Ezeket az elgondolásokat nagyrészt sikerült megvalósítani. A munkásalkalmazotti keresők 35 százaléka — a tervezettnél jótöbb, összesen kb. 1,1 millió fő — részesült tényleges béremelésben. Kereken kétmilliárd forintot fordítottunk béremelésre. Ez az érintetteknél átlagosan 8 százalékos béremelést tett lehetővé. A felvásárlási árak emelése a mezőgazdasági árarányok javítását, ennek révén a belföldi ellátás és az export érdekében szükséges állattenyésztési kedv ösztönzését célozta. Az áremelés leghamarabb a szarvasmarhahizlalásban hozta meg a kívánt népgazdasági eredményt. Az egy forintos hízottsertés-áremelés már kisebb ösztönzést jelent. Mivel e fehérjetakarmány árának egyidejű felemelése az áremelésnek körülbelül a felét felemészti. Megjegyzendő, hogy a rendezés előtti felvásárlási árak egyébként is országos átlagban csupán a hizlalás önköltségét fedezték, a sertéstenyésztésből származó jövedelem minimális volt és az üzemeknek csupán egy részeben jelentkezett. A növénytermesztésben a földadó mérséklésével összekapcsolt felvásárlási áremelés (együttvéve mázsánként 57 forint) hatására a kenyérgabona-vetés tervét sikerült teljesíteni, s ezen belül nőtt G búza aránya — a búza becsülete — a rozs rovására. Az árrendezés kedvezően hatott a szerződéskötésre: a napraforgónál és a rizsnél is. A megvalósított fogyasztói árváltozásokkal az volt a célunk, hogy a fogyasztói árak és szolgáltatási díjak — mint említettem — közeledjenek a ráfordítások összegéhez, valamint a nemzetközi árakhoz, továbbá, hogy népgazdasági szempontból helyesen befolyásoljuk a fogyasztók értékítéletét. Ezért úgy alakítottuk ki az árakat, hogy csökkentsük a marhahús belföldi keresletét. Ennek érdekében megváltoztattuk a sertés- és marhahús fogyasztói árarányait. A fogyasztói áremelések a tervezettnél kisebb mértékben terhelik a lakosságot. Elsősorban azért, mert a lakosság kereslete csökkent az értékesebb és drágább húsok, húsos ételkonzervek iránt, viszont számottevően nőtt az olcsóbb, úgynevezett „vörösáru", valamint a tőkehúst helyettesítő cikkek: az élő baromfi, tojás, szalonna, zsírszalonna, töpörtyű, zsír, hal, zöldség stb. iránti kereslet. A korábbi évekhez képest a húsboltokban javul a sertéshús aránya. A lakosságot azonban ez még mindig nem elégíti ki. Éppen ezért szükség van arra hogy mezőgazdasági üzemeink — különös tekintettel az idei alacsonyabb sertéslétszámra — leszerződött sertéseiket feltétlenül hizlalják meg a szerződésben rögzített súlyhatárig. A tavalyi jó kukoricatermés módot ad erre. A felvásárló állatforgalmi vállalat pedig sehol ne vegyen át sertéseket súlyhatár alatt! Az alapvető élelmiszerekből — az időszakos nehézségek mellett — az ellátás általában jó volt és jelenleg is az. Mire számíthatunk a tél hátralevő részében e téren? Jelenthetem a tisztelt országgyűlésnek, hogy a húsellátás átmeneti gondjai mellett — kedvezőbb helyzetben vagyunk a téli zöldségfélék, a burgonya tekintetében az új termésig. Téli almából a közepes termés mellett nem bőséges, de tűrhető az ellátás. A múlt évi ár- és bérintézkedések az áruforgalom összetételét is befolyásolták. A leszállított árucikkek forgalma a tervezettnél gyorsabb ütemben nőtt. A terven felüli forgalom zöme ruházati és vegyesipari cikkekből jelentkezett. A megnőtt keresletet rendkívüli intézkedésekkel: a textiliparban szervezett vasárnapi műszakokkal, az export csökkentésével és a készáruimport növelésével tudtuk csak kielégíteni. Fejlődött az árukínálat a korszerű ruházati termékekből, így például a szintetikus, modem textíliákból, s a terven felüli tőkés import révén bővült és színesebb lett a választék. A tüzelőanyagok árának emelése nem mérsékelte a keresletet. A tüzelőellátás kielégítő. Szén van bőven. A hazai brikett iránti érdeklődés azonban minőségi okok miatt továbbra sem megfelelő, a drágább külföldi brikett iránti igényeket viszont ez évben sem tudjuk teljes mértékben kielégíteni. Tűzifából az erdőgazdaságok jó munkája eredményeként ma már van elegendő, és lesz az elkövetkezendő években is. A növekvő készletek ellenére" a múlt évben sem lehetett kielégíteni az igényeket építőanyagokból, fürdőkádból, villamos vezetékekből és szerelési anyagokból, továbbá minőségi üveg- és porcelánáruból, valamint személygépkocsi ból. Az elmondottak után bárki felteheti azt a kérdést, hogy a tavaly végrehajtott ár- és béremelések összeségükben hogvan hatottak a lakosság életszínvonalára? A válasz a következő: a tervezettnél nagyobb mértékben nőtt az egy keresőre jutó reban az új induló Ipari beruházások körül heves viták folytak. Ez való igaz. A kormány ellenállt a túlzott igényeknek s nem engedélyezte számos értékhatár feletti ipari s néhány egyéb beruházás (irodaházak) idei indítását. Az erőfeszítéseket az eddiginél sokkal jobban kell összpontosítani a folyamatban levő beruházások mielőbbi befejezésére. Emellett általában csak olyan új beruházások kezdését tartja indokoltnak most és a jövőben is, amelyek révén jobb szerkezetet tudunk kialakítani az iparban, vagy amelyeknek a termékei révén javitani tudunk a fizetés mérlegen. Koncentráltabb beruházást — jobb lakossági szolgáltatást álbér és a lakosság egy főre jutó reáljövedelme. A reálbér két-három százalékkal, a reáljövedelem mintegy öt százalékkal emelkedett! Egyetlen év tapasztalatai alapján is elmondhatjuk: a szükségessé vált intézkedéseket helyes volt nem elodázni* hanem vállalni. Megtenni még időben azt, ami a gazdasági fejlődéshez hovatovább nélkülözhetetlen! Teljesebb összhangot az igények és a termelés között Tisztelt országgyűlést Az 1967. évi népgazdasági terv és állami költségvetés reális összhangban van a harmadik ötéves tervvel. Az idei terv megvalósítása során továbbra is nagy erőfeszítést kell kifejtenünk a kedvező folyamatok erősítésére. A legnagyobb gonddal kell törekednünk az igények és a termelés jobb összehangolására, mindenekelőtt az iparban. Gazdasági munkánk igen fontos új vonása volt már az utóbbi években — s mindinkább az lesz a jövőben — a hatékonyság, a gazdaságosság fokozása. Az ipar legtöbb ágazatában ez már ma úgy jelentkezik, hogy a fejlesztés minőségi tennivalói kerültek reflektorfénybe. Az elmúlt évek során eszközölt sok milliárdos gépi befektetés révén számos üzemben munkaerőfelesleg keletkezett. Ez a népgazdaság számára feltárható belső munkaerőtartalékot jelent Részben ez a körülmény, részben pedig egyes népgazdasági ágak fejlesztése természetszerűleg a munkaerő bizonyos átcsoportosítását igényli. Egyes vidékeken jelentős a bányászok létszámának csökkentése. A kormánynak az az állásfoglalása, hogy a szükségessé vált intézkedéseknél az érdekelt szervek a dolgozóknak, a társadalom érdekeinek megfelelő megoldásokat találjanak. Részben munkaerőgazdálkodási, s részben népesedési okok vetették fel a gyermekgondozási segély szükségességét. A pártkongresszus állásfoglalásának megfelelően a kormány tegnap megtárgyalta e kérdést, s megfelelő határozatot hozott olyan gyermekgondozási segélyrendszer bevezetésére, amely lehetővé teszi a kisgyermekes dolgozó anyák otthonmaradását. A gyermekgondozási segély azok után a csecsemők után jár, akiknek édesanyja bérből vagy fizetésből élő aktív kereső, vagy mezőgazdasági termelőszövetkezeti dolgozó, s szülési szabadságát követően gyermekének gondozása céljából saját elhatározásából átmenetileg a háztartásban marad. A gyermekgondozási segély a gyermek két és fél éves koráig biztosítható. Folyósításának időtartama a szülési szabadság idejéve' együtt a harminc hónapot nem haladhatja meg. Az átmenetileg otthon töltött idő a nyugdíj, a szabadság és más munkajogi kedvezmények szempontjából munkában eltöltött időnek tekintendő. A családi pótlék jogosultság az otthon töltött időre is fennáll. A gyermekgondozási segé'y összege a bérből és fizetésből élő kisgyermekes anyáknál havi 600.— forint A mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezettel munkaviszonyban álló dolgozó nő részére járó gyermekgondozási segély összege havi ötszáz forint A gyermekgondozási segélyt folyósítani kell mindazon gyermekek után, akik ez év január 1-én vagy azután születtek, illetve születnek. Tisztelt képviselőtársaim! Egész népgazdasági fejlődésünk nagymértékben attól függ, mennyire sikerül megjavítani beruházási tevékenységünket Tfmár elvtárs említette expozéjában, hogy elsősorSzükség van a mezőgazdaságban is a beruházások jobb koncentrálására, így — amint már Tímár elvtárs is említette — elsősorban a betakarítási veszteségek csökkentése céljából. Elegendő kombájn hiányában például tavaly is több ezer vagon volt a betakarítási veszteség. Az idén a kormány kétezer SZK/4-es gabonakombájn beszerzését biztosította a Szovjetunióból. A folyamatban levő vagy induló nagy beruházások időben történő megvalósítása érdekében a kormány e hőnapban külön intézkedéseket hozott Határozott a hatékonyabb anyagi ösztönzés megvalósítására már ez év január elsejétől kezdődően. Ha már az ipar kérdéseiről beszélek, engedtessék meg, hogy szóljak a helyi iparról is. Helyiipari tevékenységet számos gazdálkodó szervezet végez. Így: bizonyos mértékben a minisztériumi ipar, a tanácsi ipar, főleg a kisipari szövetkezetek, kismértékben a földművesszövetkezetek, eddig csak szórványosan a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, továbbá ma is jelentős és hasznos munkát végez a magánkisipar. A Javulás ellenére Jelenleg is komoly fogyatékosságok vannak, A mai modern életforma, ezzel összefüggésben a televízió, a rádió, háztartási gépek stb. elterjedése egyre nagyobb igényeket támaszt a lakosság részére végzendő javító-szolgáltatással szemben, városon-falun egyaránt. Jogos kívánnivés panaszok vannak azonban az egyszerűbb (a ruházati, lábbeli, asztalos, építőipar!) javításokkal kapcsolatban is. Emiatt különösen az ellátatlan községekben a javítószolgáltatási tevékenység elmaradottsága társadalmi kérdéssé vált Ennek politikai hatása kedvezőtlen: a lakosság ellentmondást lát a népgazdaság általános fejlődése és a helyiiparpolitikai tevékenység elmaradottsága között Éppen ezért a kormány úgy véli, hogy az említett szervezetek országos és helyi vezetőinek és összes dolgozóinak az eddiginél feltétlenül nagyobb figyelmet kell szentelniök a lakosság száz- és százezreit naponta érintő helyiipari szolgáltatási tennivalók lelkiismeretes ellátására! Tisztelt országgyűlés! A kormány a múlt év eleie óta több nagyfontosságú agrárpolitikai intézkedést tett A múlt év Január elsejéig mintegy 9 százalékos felvásárlási árszínvonal-növelés, ennek alapján a részleges amortizáció (gépi amortizáció) bevezetése után a kormány novemberben újabb nagyhorderejű intézkedést hozott a hitelrendezést. A hitelrendezést a termelőszövetkezetekben december végén, s ez év első napjaiban végrehaitották. A múlt év elején hozott, valamint a IX. pártkongreszszuson elhatározott (azóta jelentős részben megvalósított) gazdaságpolitikai és társadalompolitikai intézkedések lényegében új helyzetet teremtettek a mezőgazdaságban: a mezőgazdasági termelés további fellendítés sének vetik meg biztonságot alapjait t Dr. Petri Gábor Csongrád megyei képviselő felszólalása A költségvetési törvényJavaslat vitájában felszólalt dr. Petri Gábor egyetemi tanár, Csongrád megye országgyűlési képviselője is. — A benyújtott költségvetés az egészségügy mérsékelt de folyamatos fejlődését ígéri — mondotta bevezetőben dr. Petri Gábor. — Az ellátás minden területén nőnek valamivel az előirányzatok, és — az ellátás egészét tekintve — javul a minőség is. Az egészségügyi intézmények hálózatának bővülése azonban egyes ágazatokban nem jár együtt a színvonal növekedésével, holott ennek időszerűsége is egyre inkább nyilvánvaló. Néhány héttel ezelőtt a kormány elfogadta az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Tervhivatal együttesen kidolgozott távlafi fejlesztési tervét, amely tudományos alapossággal végzett nagyszabású összehasonlító vizsgálatok alapján mutatott rá az egészségügy terén fennálló létszámhiányra, és ezzel igazolta az igények megalapozottságát. — A javasolt fejlesztés nagymérvű, de ijem túlzott. Megvalósítása a magyar egészségügy további fellendüléséhez vezet és megközelíti azt a célt, amelyet a szocialista egészségügyi ellátáshoz méltónak gondolunk. Hasznos volná, ha már az idei költségvetés keretei között sor kerülhetne erre, mert a jelenlegi gyors ütemű fejlődés napjaiban a pillanatnyi megállás, megtorpanás is növeli a hátrányt. A megfeszített munkatempó kifáradáshoz, a teljesítmény csökkenéséhez, egyszóval a minőség romlásához vezethet — Tetézi a feladatokat, hogy a béralapon kívül nagyszámú munkaerő képzéséről és egyéb szükségleteiről is gondoskodni kell majd. Az Egészségügyi Minisztérium viszont ragaszkodik ahhoz, hogy ezeket a változásokat időben jelentsék be, és az új részlegek felállítását előzetes engedélyhez köti. Az ilyen, mintegy „menet közben" jelentkező objektív szükségletek kielégítésére vetettem fel több ízben is, hogy hozzanak létre tartalék béralapokat az évi költségvetésben. Nem szerencsés, nem egészséges és nem is elkerOfiwi tetlen dolog, hogy fontos közérdekű, új feladatok megoldása késlekedik, botladozik. mert hiányzik az ügyeleti díj, vagy a veszélyességi pótdíj pénzügyi fedezete. — A létszámszűke következtében a betegellátó intézmények fenyegető nehézségek közé kerülhetnek, ha például betegség, szabadság, vagy más okok miatt 15—20 százalékkal csökken az ápolónők száma. Hiszen a teljes létszám is alig elegendő a feladatok ellátására. Azt sem szeretném elhallgatni, hogy nővérhiány miatt késik olyan közhasznú szolgálat kialakítása, mint a különlegesen súlyos kórházi betegek elkülönített ápolása. Ügy tűnik, hogy a gazdaságirányítás rendszerének reformja minden téren, még az egészségügyben is, nagy lehetőségeket rejt. A szocialista társadalom belső energiái akkor szabadulnak fel majd igazán, ha az emberek közvetlen, személyes tapasztalatok alapján ébrednek rá, hogy mi minden múlik rajtuk. Talán sohasem volt annyira szükségünk a „kiművelt emberfők sokaságára", mint ma, és majd ezután lesz. És tán sohasem volt olyan korlátozatlanul szabad tere a felelősségvállalásra, a tettekre kész embereknek, az alkotó fantáziának és a közért végzett lelkes, de egyben céltudatos munkának. — A költségvetést a .javasolt kiegészítésekkel elfogadom — mondotta befejezésül dr. Petri Gábor. Péntek, 1967. január 37, DÍLMAGYARQMiAQ 3 %