Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-27 / 23. szám

Fehér Lajos beszéde fejlődésünk, |i életünk főbb kérdéseiről ' Tisztelt országgyűlési A költségvetés az elmúlt év eredményeire támaszko­dik, a magam részéről tel­jes mértékben egyetértek a pénzügyminiszter expozénak azzal az értékelésével, amely a múlt év gazdálkodását ál­talában eredményesnek ítél­te. A népgazdaság fejlődésé­ben tavaly is tovább folyta­tódtak azok a kedvező folya­matok. amelyeket a Központi Bizottság 1964 decemberi ha­tározatai indítottak el. Az országgyűlés megelé­gedéssel nyugtázhatja, hogy a harmadik ötéves terv első évének főbb feladatait sike­resen teljesítettük. A mun­kásosztály, a parasztság és az értelmiség odaadó, szor­galmas munkájának eredmé­nyeként a fejlődés több terü­leten gyorsabb voit a terve­zettnél. Tavalyi gazdálkodásunk egyik legfigyelemreméltóbb eredménye az, hogy az ipari termelés növekedésének kb. BO százaléka a termelékeny­ség növekedéséből szárma­zott. Elég jó esztendő volt a me­zőgazdaságban is. Búzából a holdankénti átlagtermés megközelítette a 12,5 mázsát. Kukoricából valamivel meg­haladta a 18 mázsát, s így ebből az eddigi legjobb ter­mést értük el. Ugyancsak rekordtermést értünk el bur­gonyából, az átlagtermés fö­lül van a 70 mázsán. Kedvezően alakult általá­ban egész népgazdaságunk külkereskedelmi tevékeny­sége is. A bér-, ár- és szociális intézkedések A múlt év gazdasági ered­ményeiről szólva, úgy érzem, !• ötelességem a tisztelt or­- /ággyúlést tájékoztatni zoknak az ár- és bérintéz­' edéseknek hatásáról, ame­• et a kormány a múlt év úsö felében foganatosított Egy év tapasztalatai alap­an is teljes meggyőződéssel tet megállapítani, hogy az ézkedések lényegében a • ^ámításoknak és a kívánt hatásoknak megfelelően ér­vényesültek és érvényesül­nek. 1966-ban több területen ja­vítottunk elosztási rendsze­-ünkön. Ezzel részben az volt a cél, hogy megfelelőbb összhangot teremtsünk a va­lóságos ráfordítások és a ogyasztói árak között. Más­részt lépéseket tettünk mind az alkalmazottaknál, vala­mint a parasztságnál az ösz­tönzési formák, a munka ..zerinti eiosztás elvének job­oan megfelelő jövedelmi és bérarányok kialakítására. A bér- és szociális intéz­kedéseknek kettős célja volt: egyrészt ellensúlyozták az áremelkedések hatását, más­részt javították a jövedelmi arányokat. Ezeket az elgon­dolásokat nagyrészt sikerült megvalósítani. A munkás­alkalmazotti keresők 35 szá­zaléka — a tervezettnél jó­több, összesen kb. 1,1 millió fő — részesült tény­leges béremelésben. Kereken kétmilliárd forintot fordítot­tunk béremelésre. Ez az érin­tetteknél átlagosan 8 száza­lékos béremelést tett lehe­tővé. A felvásárlási árak eme­lése a mezőgazdasági árará­nyok javítását, ennek révén a belföldi ellátás és az ex­port érdekében szükséges ál­lattenyésztési kedv ösztönzé­sét célozta. Az áremelés leg­hamarabb a szarvasmarha­hizlalásban hozta meg a kí­vánt népgazdasági ered­ményt. Az egy forintos hí­zottsertés-áremelés már ki­sebb ösztönzést jelent. Mivel e fehérjetakarmány árának egyidejű felemelése az ár­emelésnek körülbelül a fe­lét felemészti. Megjegyzendő, hogy a rendezés előtti fel­vásárlási árak egyébként is országos átlagban csupán a hizlalás önköltségét fedezték, a sertéstenyésztésből szár­mazó jövedelem minimális volt és az üzemeknek csu­pán egy részeben jelentke­zett. A növénytermesztésben a földadó mérséklésével össze­kapcsolt felvásárlási áreme­lés (együttvéve mázsánként 57 forint) hatására a kenyér­gabona-vetés tervét sikerült teljesíteni, s ezen belül nőtt G búza aránya — a búza be­csülete — a rozs rovására. Az árrendezés kedvezően ha­tott a szerződéskötésre: a napraforgónál és a rizsnél is. A megvalósított fogyasztói árváltozásokkal az volt a cé­lunk, hogy a fogyasztói árak és szolgáltatási díjak — mint említettem — közeledjenek a ráfordítások összegéhez, valamint a nemzetközi árak­hoz, továbbá, hogy népgaz­dasági szempontból helyesen befolyásoljuk a fogyasztók értékítéletét. Ezért úgy ala­kítottuk ki az árakat, hogy csökkentsük a marhahús bel­földi keresletét. Ennek érde­kében megváltoztattuk a sertés- és marhahús fogyasz­tói árarányait. A fogyasztói áremelések a tervezettnél kisebb mérték­ben terhelik a lakosságot. El­sősorban azért, mert a la­kosság kereslete csökkent az értékesebb és drágább hú­sok, húsos ételkonzervek iránt, viszont számottevően nőtt az olcsóbb, úgynevezett „vörösáru", valamint a tő­kehúst helyettesítő cikkek: az élő baromfi, tojás, sza­lonna, zsírszalonna, töpör­tyű, zsír, hal, zöldség stb. iránti kereslet. A korábbi évekhez képest a húsboltokban javul a ser­téshús aránya. A lakosságot azonban ez még mindig nem elégíti ki. Éppen ezért szük­ség van arra hogy mező­gazdasági üzemeink — kü­lönös tekintettel az idei ala­csonyabb sertéslétszámra — leszerződött sertéseiket fel­tétlenül hizlalják meg a szer­ződésben rögzített súlyhatá­rig. A tavalyi jó kukorica­termés módot ad erre. A fel­vásárló állatforgalmi válla­lat pedig sehol ne vegyen át sertéseket súlyhatár alatt! Az alapvető élelmiszerek­ből — az időszakos nehézsé­gek mellett — az ellátás ál­talában jó volt és jelenleg is az. Mire számíthatunk a tél hátralevő részében e téren? Jelenthetem a tisztelt or­szággyűlésnek, hogy a húsellátás átmeneti gondjai mellett — kedvezőbb hely­zetben vagyunk a téli zöld­ségfélék, a burgonya tekin­tetében az új termésig. Téli almából a közepes termés mellett nem bőséges, de tűr­hető az ellátás. A múlt évi ár- és bérin­tézkedések az áruforgalom összetételét is befolyásolták. A leszállított árucikkek for­galma a tervezettnél gyor­sabb ütemben nőtt. A terven felüli forgalom zöme ruhá­zati és vegyesipari cikkekből jelentkezett. A megnőtt ke­resletet rendkívüli intézke­désekkel: a textiliparban szervezett vasárnapi műsza­kokkal, az export csökkenté­sével és a készáruimport nö­velésével tudtuk csak kielé­gíteni. Fejlődött az árukíná­lat a korszerű ruházati ter­mékekből, így például a szin­tetikus, modem textíliákból, s a terven felüli tőkés im­port révén bővült és színe­sebb lett a választék. A tü­zelőanyagok árának emelése nem mérsékelte a keresletet. A tüzelőellátás kielégítő. Szén van bőven. A hazai bri­kett iránti érdeklődés azon­ban minőségi okok miatt to­vábbra sem megfelelő, a drá­gább külföldi brikett iránti igényeket viszont ez évben sem tudjuk teljes mértékben kielégíteni. Tűzifából az er­dőgazdaságok jó munkája eredményeként ma már van elegendő, és lesz az elkövet­kezendő években is. A növekvő készletek elle­nére" a múlt évben sem le­hetett kielégíteni az igénye­ket építőanyagokból, fürdő­kádból, villamos vezetékek­ből és szerelési anyagokból, továbbá minőségi üveg- és porcelánáruból, valamint sze­mélygépkocsi ból. Az elmondottak után bár­ki felteheti azt a kérdést, hogy a tavaly végrehajtott ár- és béremelések összesé­gükben hogvan hatottak a lakosság életszínvonalára? A válasz a következő: a terve­zettnél nagyobb mértékben nőtt az egy keresőre jutó re­ban az új induló Ipari be­ruházások körül heves viták folytak. Ez való igaz. A kor­mány ellenállt a túlzott igé­nyeknek s nem engedélyezte számos értékhatár feletti ipari s néhány egyéb beru­házás (irodaházak) idei in­dítását. Az erőfeszítéseket az eddiginél sokkal jobban kell összpontosítani a folyamat­ban levő beruházások mi­előbbi befejezésére. Emellett általában csak olyan új be­ruházások kezdését tartja in­dokoltnak most és a jövőben is, amelyek révén jobb szer­kezetet tudunk kialakítani az iparban, vagy amelyek­nek a termékei révén javi­tani tudunk a fizetés mér­legen. Koncentráltabb beruházást — jobb lakossági szolgáltatást álbér és a lakosság egy főre jutó reáljövedelme. A reál­bér két-három százalékkal, a reáljövedelem mintegy öt százalékkal emelkedett! Egyetlen év tapasztalatai alapján is elmondhatjuk: a szükségessé vált intézkedése­ket helyes volt nem elodázni* hanem vállalni. Megtenni még időben azt, ami a gaz­dasági fejlődéshez hovato­vább nélkülözhetetlen! Teljesebb összhangot az igények és a termelés között Tisztelt országgyűlést Az 1967. évi népgazdasági terv és állami költségvetés reális összhangban van a harmadik ötéves tervvel. Az idei terv megvalósítása so­rán továbbra is nagy erőfe­szítést kell kifejtenünk a kedvező folyamatok erősíté­sére. A legnagyobb gonddal kell törekednünk az igények és a termelés jobb összehan­golására, mindenekelőtt az iparban. Gazdasági munkánk igen fontos új vonása volt már az utóbbi években — s mind­inkább az lesz a jövőben — a hatékonyság, a gazdaságos­ság fokozása. Az ipar legtöbb ágazatában ez már ma úgy jelentkezik, hogy a fejlesztés minőségi tennivalói kerültek reflektorfénybe. Az elmúlt évek során esz­közölt sok milliárdos gépi befektetés révén számos üzemben munkaerőfelesleg keletkezett. Ez a népgazda­ság számára feltárható belső munkaerőtartalékot jelent Részben ez a körülmény, részben pedig egyes népgaz­dasági ágak fejlesztése ter­mészetszerűleg a munkaerő bizonyos átcsoportosítását igényli. Egyes vidékeken je­lentős a bányászok létszámá­nak csökkentése. A kormány­nak az az állásfoglalása, hogy a szükségessé vált in­tézkedéseknél az érdekelt szervek a dolgozóknak, a tár­sadalom érdekeinek megfele­lő megoldásokat találjanak. Részben munkaerőgazdál­kodási, s részben népesedési okok vetették fel a gyermek­gondozási segély szükséges­ségét. A pártkongresszus ál­lásfoglalásának megfelelően a kormány tegnap megtár­gyalta e kérdést, s megfelelő határozatot hozott olyan gyermekgondozási segély­rendszer bevezetésére, amely lehetővé teszi a kisgyerme­kes dolgozó anyák otthonma­radását. A gyermekgondo­zási segély azok után a cse­csemők után jár, akiknek édesanyja bérből vagy fize­tésből élő aktív kereső, vagy mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti dolgozó, s szülési szabadságát követően gyer­mekének gondozása céljából saját elhatározásából átme­netileg a háztartásban ma­rad. A gyermekgondozási se­gély a gyermek két és fél éves koráig biztosítható. Fo­lyósításának időtartama a szülési szabadság idejéve' együtt a harminc hónapot nem haladhatja meg. Az átmenetileg otthon töl­tött idő a nyugdíj, a szabad­ság és más munkajogi ked­vezmények szempontjából munkában eltöltött időnek tekintendő. A családi pótlék jogosultság az otthon töltött időre is fennáll. A gyermekgondozási segé'y összege a bérből és fizetésből élő kisgyermekes anyáknál havi 600.— forint A mező­gazdasági termelőszövetkezet tagja, valamint a mezőgazda­sági termelőszövetkezettel munkaviszonyban álló dol­gozó nő részére járó gyer­mekgondozási segély összege havi ötszáz forint A gyermekgondozási se­gélyt folyósítani kell mind­azon gyermekek után, akik ez év január 1-én vagy az­után születtek, illetve szület­nek. Tisztelt képviselőtársaim! Egész népgazdasági fejlő­désünk nagymértékben attól függ, mennyire sikerül meg­javítani beruházási tevé­kenységünket Tfmár elvtárs említette expozéjában, hogy elsősor­Szükség van a mezőgazda­ságban is a beruházások jobb koncentrálására, így — amint már Tímár elvtárs is említette — elsősorban a be­takarítási veszteségek csök­kentése céljából. Elegendő kombájn hiányában például tavaly is több ezer vagon volt a betakarítási veszteség. Az idén a kormány kétezer SZK/4-es gabonakombájn be­szerzését biztosította a Szov­jetunióból. A folyamatban levő vagy induló nagy beruházások időben történő megvalósítása érdekében a kormány e hő­napban külön intézkedéseket hozott Határozott a hatéko­nyabb anyagi ösztönzés meg­valósítására már ez év janu­ár elsejétől kezdődően. Ha már az ipar kérdései­ről beszélek, engedtessék meg, hogy szóljak a helyi iparról is. Helyiipari tevé­kenységet számos gazdálkodó szervezet végez. Így: bizo­nyos mértékben a miniszté­riumi ipar, a tanácsi ipar, főleg a kisipari szövetkeze­tek, kismértékben a földmű­vesszövetkezetek, eddig csak szórványosan a mezőgazda­sági termelőszövetkezetek, továbbá ma is jelentős és hasznos munkát végez a ma­gánkisipar. A Javulás ellenére Jelen­leg is komoly fogyatékossá­gok vannak, A mai modern életforma, ezzel összefüggés­ben a televízió, a rádió, ház­tartási gépek stb. elterjedé­se egyre nagyobb igényeket támaszt a lakosság részére végzendő javító-szolgáltatás­sal szemben, városon-falun egyaránt. Jogos kívánniv­és panaszok vannak azonban az egyszerűbb (a ruházati, lábbeli, asztalos, építőipar!) javításokkal kapcsolatban is. Emiatt különösen az ellátat­lan községekben a javító­szolgáltatási tevékenység el­maradottsága társadalmi kérdéssé vált Ennek politi­kai hatása kedvezőtlen: a lakosság ellentmondást lát a népgazdaság általános fejlő­dése és a helyiiparpolitikai tevékenység elmaradottsága között Éppen ezért a kor­mány úgy véli, hogy az em­lített szervezetek országos és helyi vezetőinek és összes dolgozóinak az eddiginél fel­tétlenül nagyobb figyelmet kell szentelniök a lakosság száz- és százezreit naponta érintő helyiipari szolgáltatási tennivalók lelkiismeretes el­látására! Tisztelt országgyűlés! A kormány a múlt év ele­ie óta több nagyfontosságú agrárpolitikai intézkedést tett A múlt év Január elsejéig mintegy 9 százalékos felvá­sárlási árszínvonal-növelés, ennek alapján a részleges amortizáció (gépi amortizá­ció) bevezetése után a kor­mány novemberben újabb nagyhorderejű intézkedést hozott a hitelrendezést. A hitelrendezést a termelőszö­vetkezetekben december vé­gén, s ez év első napjaiban végrehaitották. A múlt év elején hozott, valamint a IX. pártkongresz­szuson elhatározott (azóta jelentős részben megvalósí­tott) gazdaságpolitikai és társadalompolitikai intézke­dések lényegében új helyze­tet teremtettek a mezőgaz­daságban: a mezőgazdasági termelés további fellendítés sének vetik meg biztonságot alapjait t Dr. Petri Gábor Csongrád megyei képviselő felszólalása A költségvetési törvény­Javaslat vitájában felszólalt dr. Petri Gábor egyetemi ta­nár, Csongrád megye or­szággyűlési képviselője is. — A benyújtott költség­vetés az egészségügy mér­sékelt de folyamatos fej­lődését ígéri — mondotta bevezetőben dr. Petri Gábor. — Az ellátás minden terü­letén nőnek valamivel az előirányzatok, és — az el­látás egészét tekintve — ja­vul a minőség is. Az egész­ségügyi intézmények hálóza­tának bővülése azonban egyes ágazatokban nem jár együtt a színvonal növeke­désével, holott ennek idő­szerűsége is egyre inkább nyilvánvaló. Néhány héttel ezelőtt a kormány elfogadta az Egész­ségügyi Minisztérium és az Országos Tervhivatal együt­tesen kidolgozott távlafi fej­lesztési tervét, amely tudo­mányos alapossággal végzett nagyszabású összehasonlító vizsgálatok alapján mutatott rá az egészségügy terén fennálló létszámhiányra, és ezzel igazolta az igények megalapozottságát. — A javasolt fejlesztés nagymérvű, de ijem túlzott. Megvalósítása a magyar egészségügy további fellen­düléséhez vezet és megköze­líti azt a célt, amelyet a szocialista egészségügyi el­látáshoz méltónak gondo­lunk. Hasznos volná, ha már az idei költségvetés keretei kö­zött sor kerülhetne erre, mert a jelenlegi gyors üte­mű fejlődés napjaiban a pillanatnyi megállás, meg­torpanás is növeli a hát­rányt. A megfeszített mun­katempó kifáradáshoz, a tel­jesítmény csökkenéséhez, egyszóval a minőség romlá­sához vezethet — Tetézi a feladatokat, hogy a béralapon kívül nagyszámú munkaerő kép­zéséről és egyéb szükségle­teiről is gondoskodni kell majd. Az Egészségügyi Mi­nisztérium viszont ragaszko­dik ahhoz, hogy ezeket a változásokat időben jelent­sék be, és az új részlegek felállítását előzetes enge­délyhez köti. Az ilyen, mint­egy „menet közben" jelent­kező objektív szükségletek kielégítésére vetettem fel több ízben is, hogy hozza­nak létre tartalék béralapo­kat az évi költségvetésben. Nem szerencsés, nem egész­séges és nem is elkerOfiwi tetlen dolog, hogy fontos közérdekű, új feladatok megoldása késlekedik, bot­ladozik. mert hiányzik az ügyeleti díj, vagy a veszé­lyességi pótdíj pénzügyi fe­dezete. — A létszámszűke követ­keztében a betegellátó intéz­mények fenyegető nehézsé­gek közé kerülhetnek, ha például betegség, szabadság, vagy más okok miatt 15—20 százalékkal csökken az ápo­lónők száma. Hiszen a tel­jes létszám is alig elegen­dő a feladatok ellátására. Azt sem szeretném elhall­gatni, hogy nővérhiány mi­att késik olyan közhasznú szolgálat kialakítása, mint a különlegesen súlyos kórházi betegek elkülönített ápolása. Ügy tűnik, hogy a gazda­ságirányítás rendszerének reformja minden téren, még az egészségügyben is, nagy lehetőségeket rejt. A szocia­lista társadalom belső ener­giái akkor szabadulnak fel majd igazán, ha az embe­rek közvetlen, személyes ta­pasztalatok alapján ébred­nek rá, hogy mi minden múlik rajtuk. Talán sohasem volt annyira szükségünk a „kiművelt emberfők sokasá­gára", mint ma, és majd ezután lesz. És tán sohasem volt olyan korlátozatlanul szabad tere a felelősségvál­lalásra, a tettekre kész em­bereknek, az alkotó fantá­ziának és a közért végzett lelkes, de egyben céltudatos munkának. — A költségvetést a .java­solt kiegészítésekkel elfoga­dom — mondotta befejezé­sül dr. Petri Gábor. Péntek, 1967. január 37, DÍLMAGYARQMiAQ 3 %

Next

/
Thumbnails
Contents