Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-26 / 22. szám

Egy levél nyomán Uávansssáo - Izeilnflsn Szegeden az Attila és a Bajcsy-Zsilinszky utca sar­kán működik évek óta a Bi­zományi Áruház. Ilire igen vegyes, vannak, akik azt mondják, hogy bútort pél­dául itt a legérdemesebb el­adni. A becsüs előzékeny, az ár megfelelő. De akadnak el­lenvélemények is. Főleg aki ruhaneműt akar eladni, az a legtöbb esetben nincs meg­elégedve sem az árral, sem a becsüs modorával. Erről írt szerkesztőségünkhöz küldött levelében Sz. I.-né nyugdíjas tanárnő is. Szóvá tette, hogy nemrégiben, amikor unokája kinőtt kabátját vitte be el­adni, igen nyers hangon kia­báltak rá: „Ilyet nem ve­szek". Mint levelében írja. utána egy asszony jöt ka­báttal. Vele szemben még gorombább volt a hang: „Ez piszkos, hogy hozhat ide ilyet, ez nem szemétdomb". De mivel a kabát egyébként hibátlan volt, végülis meg­gondolta, megvette. Levél­írónk megkérdezte — még vétel közben — az említett asszonyt, mennyit kér a ka­bátjáért. Erre felfigvelt az. átvetelnél dolgozó férfi és valósággal kizavarta levél­írónkat az áruházból. A panaszok, a megoszló vé­lemények után mi is felke­restük a Bizományi Áruhá­zat, amely most az átalakítás miatt két helyen működik. A felvételi iroda továbbra is az Attila és a Bajcsy-Zsilinszky utca sarkán van. az eladás pedig az Oroszlán utcában. Főleg a felvétel nem a leg­jobb körülmények között zajlik le. Egy sáros udvaron keresztül botorkálva nehezen lehet megtalálni a felvételi irodát. A kis irodahelyiség­ben mindig sokan tartóz­kodnak. Egy férfi becsüs és egy nő áll a pult belső oldala mögött. A felvétel gyorsan, zavartalanul folyik. A becsüs mondja az árat, s azt is, hogy azonnal fizetik, vagy csak btzományban veszik át. Az eladó pedig választhat; adja vagy nem eladásra szánt hol­miját Több alkalommal felkeres­tük a felvételi irodát, de minden egyes alkalommal azt tapasztaltuk: a becsüs udvarias, nem tesz sértő megjegyzéseket sem a hol­mira, sem az eladóra. Viszont azt is tapasztaltuk, hogy gyakran megfordulnak az üzletben a zsibárusok, s ha jó vételt látnak, már a be­csüs előtt odaállnak alku­dozni az eladókkal. Ez való­ban megengedhetetlen. A Bi­zományi Áruház nem arra való, hogy itt magánüzlete­ket kössenek. így e1 képzelhe­tő, hogy az üzlet dolgozói né­ha kifogynak türelmükből, s a hangjuk ilyenkor érdesebb­re válik a kelleténél — saj­nos azokkal szemben is. akik nem érdemlik ezt, s joggal várnak udvariasságot Elvár­ható ezért, hogy próbáljanak meg türlemesebbek lenni, s főleg minden esetben kü­lönbséget tenni zsibárus és egyéb szerény, valóban elad­ni, illetve vásárolni szándé­kozó ember között II. M. Hűtőtárolók A Komplex Külkereske­delmi Vállalat szovjet üzlet­felének, a Technopromim­portnak több gyümölcs-hűtő­tárolótelepet adott el. Idő­közben a szovjet szakértők megismerkedtek a magyar gyárak új konstrukcióival, és az 1967. évi kontingenst 13-ra emelték. Tanácsadó, ellenőrző szerv: a allan" bizottság Szabadkai vasutasok Szegeden (Tudósítónktól.) A szabadkai vasúti cso­mópont és a szegedi vasúti csomópont vasutasai a múlt évben baráti kapcsolatot lé­tesítettek, s a jugoszláv vas­utasok Szegedre látogattak. Az első találkozást az idén újabb követte. A napokban a szabadkai vasutasok szak­szervezetének 17 tagú cso­portja Kicsanovics Kicsa titkár és Nagy József elnök vezetésével Szegedre érke­zett. A vendégek megtekin­tették a várost, majd dél­után sakk-, teke- és ping­pongmérkőzésen találkoztak magyar kollégáikkal. A szegedi vasutasok ta­vasszal a jugoszláv vasutas­nap alkalmából látogatnak Szabadkára. Dr. Bánkfalvy Gyula Szegőd kulturális életének a nagyközönség felé látha­tatlan, belülről viszont annál felelősségteljesebb, sokirányú tevékenységét végzi már hosszú évek óta a városi ta­nács művelődési állandó bi­zottsága. Ezt olvasva látat­lanban hajlamos az ember legyinteni. Iratcsomók töm­kelege, akták, értekezletek látszólagos kuszasága jelent­kezik képzettársításként: egy bizottsággal több, vagy ke­vesebb ... Pedig a szegedi városi tanács művelődésügyi osztálya mellett immár ti­zenharmadik éve működő, ki­lenc főnyi csoport feladata nem kevesebb, mint a város oktató-nevelő és népművelő munkájának támogatása, se­gítése. Orvosolt problémák S hogy az első pillanatra még mindig megfoghatatlan­nak tűnő feladatkört köze­&g\jek és emberek a III. kerületben A közügyek intézésében egyrészt a tanácstagok révén, másrészt a tanácstagi beszá­molókon, fogadóórákon el­mondott javaslatokkal, köz­érdekű kérdésekkel és bírá­latokkal vesz részt a lakos­ság a szegedi III. kerületben is. Ezt az aktivitást nagyon jól tükrözik a tanácstagi be­számolókon készült jegyző­könyvek, amelyek a részt­vevők javaslatait, észrevéte­leit, bíráló megjegyzéseit tar­talmazzák. Mellettük ott ta­lálható az ügyek elintézési módja aszerint, hogy melyik szakigazgatási csoport köte­lessége a válasz megküldése. Érdemes tallózni ezekben az ügyekben, mert velük is lemérhető, hogy miképpen foglalkoznak a III. kerületi tanácsnál a dolgozók beje­lentéseivel, javaslataival. Még egy kis türelmet Szilágyi Ferenc, Teréz utca 30. szám alatti lakos és az utcából több lakótárs is szó­vá tette például, hogy a 10-es AKÖV-nek a Teréz utcában parkírozó gépkocsijai zavar­ják a nyugalmat. A kocsik késő este állnak be, és haj­nalban indulnak. A tehergép­kocsik napközben elállják a kapu bejáratokat E probléma nagyon is valóság, és megol­dásával már a bejelentések előtt is foglalkoztak, A Ba­kay Nándor utcában épül a 10-es AKÖV komplextelepe, s addig nincs más lehetőség, mint a lakók türelmét kérni a III. kerületi tanács építési­és közlekedési csoportjának. Esztendők óta súlyos száz­ezreket fordított a III. ke­rületi tanács a városba vivő nagyforgalmú utcák gyalog­járdáinak aszfaltozására. Bá­ió József, Barát utca 10. sz. alatti lakos ezt sürgette már egy tanácstagi beszámolón. Szeretné szépnek, rendezett­nek látni a saját utcáját is, ' „ <-7,omszédos Dobó ut­cában már aszfalt gyalogjár­u.... közlekednek. A község­fejlesztési program a kisebb utcák helyrehozására is gon­dolt Előbb azonban más problémák megoldására volt szükség. Meg kellett szabadí­tani az időszakos magas ta-. lajvíztől és csapadéktól a Mátyás tér délnyugati olda­lát, sót a Barát utcát is. Kö­zel 130 ezer forint költséggel új csatornát építettek, amely szabad lefolyást biztosít a vi­zeknek a Vértanúk tere felé. Közösen kell ügyelni rá Szamos Lajasné, Pásztor utca 27. szám alatti lakos ezekkel a szavakkal Interpel­lált: „Nem ér semmit a mun­kánk, mert az utcákon go­nosz kezek letördelik a kis fákat, összetapossák a virág­ágyat. Kérjük, hogy az ilye­nekkel szemben nagyobb ha­tározottsággal járjanak el." Ilyen esetekben, sem késle­Miért dühös a vőlegény? Sajnálkozva gondoltani de­cemberben az Etelkáknak, Éváknak virágért toporgó fiatalemberekre, a dühös vő­legényekre, akiket karácsony táján virág nélkül küldtek el a virágüzletekből. Mert Szegeden a virágokhoz, a szép parkokhoz, a virágüzle­tek gazdag választékához hozzászoktunk. így aztán csodálkoztunk, és december­ben s ünnepek tájékán ke­seregtünk is a virágüzletek üres polcai miatt. — Keveset kapunk, pedig bármennyi elfogyna — ezt a választ kaptuk ekkor a városgaz­dálkodási vállalat és az új­szegedi Haladás Tsz virág­üzleteiben. — Az őszi napos időben, októberre, novemberre, de­cemberre kinyíltak januárra várt virágaink. A decemberi fennakadást részben ez okoz­ta — mondja a városgazdál­kodási vállalat igazgatója, dr. Hammer Fidél. — Ezen­kívül egyre népszerűbb a szálasvirág, ós nem tudjuk utolérni a keresletet. De nem ez a legnagyobb gond. A Városgazdálkodási Vállalat kertészete költözik. Odessza körúti korszerűtlen Virággondok — Jobb ellátást! telephelyét lebontják, ezért is volt szükséges az itt levő virágok gyors kiárusítása. Egy régi telepükre költöz­nek, amelyet 11 millió 600 ezer forintos költséggel bő­vítenék, korszerűsítenek. Határidői: 1969 december. — És addig? — A januári-februári él­látás máris jobb lesz, mint decemberben^ Márciustól pe­dig szerződést kötöttünk kü­lönböző vállalatokkal, tsz­ekkel. hogy ellátásunkban ne legyen fennakadás. A vállalat a város 600 ezer négyzetméter parkjának is gazdája. Ezeken is meglát­szik majd az átmenetileg ke­vesebb „kapacitás"? — Semmi esetre. Saját erőnkből ugyan csak 70—30 százalékos lenne parkjaink virágellátása, de a hiányzó mennyiséget itt is tsz-ektől, társvállalatoktól pótoljuk. A Haladás Tsz üzletel sem „rózsásabbak". Eddig csak cserepes virágot, jácintot és cikláment lehetett kapni, pár napja szegfű is dí&zelgg a ki­rakatokban. A tsz a múlt év októberébein szerződést kö­tött szegfű szállítására Bu­dapestre. Kokas György bri­gádvezető szerint így tavasz­szal, mikor sok a virág, szintén számíthatnak a fővá­rosi piacra. Heti 2400 szállal kötelezték el magukat, így aztán a szegedi üzletekbe ke­vés került. A rózsa itt ls előbb virágzott, november­ben bőven lehetett kapni, Er­zsébetek, Katalinok örömére. Azt is megemlíthetjük, hogy a tsz Kiskunfélegyházára is rendszeresen szállít, és időn­ként más városokba. Mindez nem lenne baj, ha közben saját szegedi üzletei nem maradnának virág nélkül! Általában úgy kellene szer­vezni. tervezni az elosztást, az ellátást, hogy sem az idő­járás. sem más közbejött akadályok — a költözésre a városgazdálkodási vállalat­nál három éve számítottak — we okozzon semmilyen gon­dot virágos, s virágot szerető városunknak. Jakab Ágnes kednek a rendőrjárőrök és segítőtársaik, az önkéntes rendőrök, A rangálók lelep­lezésében azonban sokat se­gíthet a lakosság is, hiszen saját munkájuk és szorgal­muk eredményének megóvá­sáról van szó. Közérdeket szolgált Oláh Mli/ly, Dorozsmai út 112. szám alatti lakos bejelentése is, hogy rassz a gyalogjárdá­juk, s annak megjavításához téglát kórt a III. kerületi ta­nácstól. A tégla lerakását társadalmi munkában vállal­ták az utca lakói. Ugyan­ekkor szóvá tette, hogy a magas fák eltakarják a köz­világítási égőket. A bejelen­tésre sietett választ adni az illetékes építési- és közleke­dési csoport Nagyon örül a lakosság felajánlott társadal­mi munkájának, azonban en­nek végzését későbbi idő­pontra kérte. Á Dorozsmai út mentén ugyanis magas­nyomású vízvezetékhálózat épül, s mivel nyomvonalát még nem Ismerik, a gyalog­járda építését el kell halasz­tani, nehogy egy munkából kettőt kelljen csinálni. Az útmenti sorfákat viszont az­óta megmetszették a kerületi tanács erdőrmunkásai. Megváltoztatták a sorrendet Mihályteleken, a Vaspálya utcának és környékének köz­világítása sem volt kielégítő, s ezt kifogásolta is Sárkány István ottani lakos. A jogos észrevételre azonnal intézke­dett az illetékes szakigazga­tási csoport, s a DÁV-val ki­cseréltette a hatvanas égőket százasra. Sok ezé esett már, különösen az ősszel, a na­gyon sáros külvárosi átjárók­ról. Sok helyen a koosiforga­lomban meg is süllyedték. Papos Mihály, Katona József utca 39. szám alatti lakos is ezt séielmezte. E bejelentést megelőzően is tudott már a problémáról a III. kerületi tanács építési- és közlekedési csoportja: házilagos brigádja folyamatosan végzi az utcai keresztjárók megemeltctését, ahol az szükséges. Az újabb bejelentés a sürgősségi sor­rendet megváltoztatta a Ka­tona utca javára. Hosszan idézhetnénk a III. kerületből a lakosság aktivi­tásának példáit, miként tö­rődnek környezetük, egy-egy városrész arculatával. Szinte valamennyi javaslatból, köz­érdekű kérdésből kiérződik: magáénak érzi a lakosság a III. kerület jelenét és jövő­jét. L. F. lebb hozzuk: a MÁB tanács­adója, egyben ellenőrzője is kulturális életünk szakigaz­gatási szerveinek, A tanács­tagok segítségével jelzi a vá­lasztók által felvetett prob­lémákat, javaslatokat dolgoz ki, melyek a tanácsülés vagy a vb elé kerülnek. Ha ott el­fogadják, a megszületett ha­tározatok, utasítások eljut­nak a megfelelő szakigazga­tási szervekhez végrehaj­tásra. Az utóbbi években két na­gyobb lélegzetű témakört vizsgált és terjesztett fel ha­tározatra a bizottság: Szeged művelődésügyének helyzetét, fejlődésének perspektíváját, illetve az ünnepi hetek prog­ramjával kapcsolatos észre­vételeket, eredményeket, hiá­nyosságokat, aránytalanságo­kat. Mindkettő írásos anyaga körültekintő, alapos tanul­mányozás, felmérés követ­keztében került a városi ta­nács és végrehajtó bizottsága elé, mely szinte változtatás nélkül fogadta el, tette ha­tározattá. így a MÁB 1964-es jelen­tésében többek között érté­kelte az óvodai ellátás, akö­zép- és felsőfokú oktatás helyzetét, a város színházi, irodalmi, zenei és képzőmű­vészeti életének jelenségeit, s olyan problémákra hívta fel a figyelmet, mint a mű­velődési otthonok ismeretter­jesztő tevékenységének ér­dektelensége, az üzemi könyvtárak szakállományá­nak gyakori hozzáférhetet­lensége, a Tiszatáj korábbi lapformátumából eredő hát­rányos helyzete, a folyóirat­kénti megjelenés sürgető igé­nye, a színház prózai előadá­sainak nívótlansága — egész sor hiányosságra, mely az­óta részben, vagy már telje­sen meg is szűnt, megoldó­dott. Komplex elemzés A bizottság vezetője, Ham­pel Ferenc — akinek mun­káját tavaly novemberben a Munka Érdemrend bronz fo­kozatával ismerte el a Mi­nisztertanács — elmondta, a művelődésügyi osztály felké­résére rendszeresen tanulmá­nyozzák az Iskolai munkát. Ilven volt a gedói, a Madách utcai általános iskola, vala­mint a Rózsa Ferenc gim­názium vezetésének, irányí­tásának vizsgálata, valamint a szülői bizottságok stb. te­vékenységének komplex elemzése, értékelése. Komoly szerepet játszik a MÁB a pedagógusok elhe­lyezkedésének koordinálásá­ban, a munkaerő-gazdálko­dásban ls. Állást foglalt pél­dául a napközi otthonos ét­keztetés vitájában. Széles alctiva-hálózat A szabadtéri Játékokkal kapcsolatban a bizottság már korábban szorgalmazta a mű­szaki felújítás szükségessé­gét. Az arra járók maguk ia meggyőződhettek róla, ősz óta gyors ütemben folynak a nagyszabású munkálatok. Az éves munkaterv alap­ján dolgozó MAB albizottsá­gokra: oktatási — óvodai« általános és középiskolai —, valamint népművelési — képzőművészeti, zenei — szekciókra oszlik, s külön­féle területeken működő, 76 főnyi aktívabázisra támasz­kodik. Tagjai között Szeged kulturális életének olyan ex­ponenseit találjuk, mint dr. Szeghy Endre, Tápai Antal, Tari János, az aktivisták kö­zül Vaszy Viktor, Tóth Sán­dor, Szelesi Zoltán, az albi­zottságokban dolgozó dr, Lessy Viktor, dr. Imre Ottó egyetemi oktatók, Temesi Fe­rencné pedagógus, Báthory Sándor, a zeneművészeti fő­iskola szegedi tagozata — és Stanícs Béla, a zeneiskola igazgatója stb. Megbeszélésre általában havonta jönnek össze a bizottság tagjai. N. I. Szemétkupacok az utcán M. L. tanácstag, Szeged, Gólya utca 20. szám alatti lakos lelkes híve a Szép Szegedért mozgalomnak. Éppen ezért helyesnek tar­taná, ha télen, amikor nin­csenek virágok, legalább tisztasággal őrködnének a város szépségén. Sérelmezi, hogy a Szegedi Városgazdál­kodási Vállalat igen gyak­ran elcsúfítja az utcákat azzal, hogy nem viszi el a házi szemetet. Többször előfordult a Gólya utcában és a Móraváros többi ré­szén is, hogy napokig sze­métkupacok „díszelegnek'* az utcán. Jó lenne, ha na­gyobb gondot fordítana a vállalat a külső városré­szek rendbentartására is. Hajnali villamos Kovács Mihály levelezőnk, a szegedi 2-es postahiva­tal dolgozója a korán kezdő dolgozók egyik problémáját tette szóvá. Véleménye szerint a legtöbben a város külte­rületéről jönnek be hajnali 4 órakor dolgozni. Sajnos ilyenkor az l-es vonalon közlekedő villamoson kívül sem­miféle közlekedési eszköz nincs, amivel elérhetnék mun­kahelyüket. Azt kéri, hogy a közlekedési vállalat vezetői gondoskodjanak a korán kezdő dolgozókról, s a mellékvo­nalakon is indítsanak 4 óra előtt egy-egy járatot a vég­állomásról. Zebra nélkül Nagy Ferenc, mel nyugtázza, nem jelöltek ki Szeged, Kölcsey hogy a Széchenyi gyalogos átkelő­éi* , J3- , szam tér északi oldala- helyeket. A „zeb­alatt lakó levele- , „ „.. ' zőnk szintén köz- nak uUestjét feI" ra hian-va bal­lekedési problé- újították, de hi- eseti veszélyt mákról ír. öröm- báztatja, hogy okoz. Díj egész évre Bárkányi Sándor olva­sónk a városgazdálkodási vállalat egyik új intézke­dését tette szóvá szerkesz­tőségünkhöz küldött levelé­ben. Eszerint a szemét el­fuvarozását csak úgy vég­zik, ha az egész évi dijat március 15-ig előre befize­tik. A kisebb fizetésűeknek. főleg a nyugdíjasoknak igen sérelmes, hogy az egész évi dijat egyszerre fizessék, s ezért kérik, térjenek vissza a régebbi gyakorlatra és ne kérjék egy összegben a pénzt. Szén helyett kő B. S. Szeged, Öthalom utcai lakos, lapunk olvasója azt panaszolta levelében, hogy a berentei darabos szén, amit a TÜZÉP-től vásárolt, köves, a tüzelés csaknem lehetet­len vele. Kéri a TÜZÉP illetékeseit, nagyobb körültekin­téssel szolgálják ki a lakosságot. Legalább úgy, hogy a tü­zelővel fűteni is lehessen. Csütörtök, 1967. január 26. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents