Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-25 / 21. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK1 MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 57. évfolyam, 21. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1967. január 25. Népgazdaságunk 1966. évi fejlődés® a Köionnii Statisztikai H!v»talie'entése 1966-ban a népgazdaság fejlődését, a lakosság jö­vedelmi és kulturális helyze­tének alakulását a következő adatok jellemzik: 1966-ban a megtermelt új növekedés mértéke nagyobb érték — a nemzeti jövedelem volt amnál, mint amivel az — előzetes számítások sze- . n-„ . . ti . , , , „ . ,,, , . ... 1966. eves terv számolt (•* rmt kb. 6 szazalekkal multa felül az 1965. évi szintet A százalék). • B várinál nagyobb mértékben növekedett a nemzeti jövedelem • B magyar bútoripar sikere • Megtermeltük az ország kenyér­gabonáját B Beruházásokra 47 milliárdot fordítottunk Az ipari termelés 1966-ban — a tervezett 4—6 százalék­kal szemben. — 7 százalék­kal volt több, mint 1965-ben. Az ipar ezt a termelési szin­tet a termelékenység 6 szá­zalékos növekedésével érte el, míg a foglalkoztatottság 1 százalékkal nőtt A terme­lés növekedésének több mint 80 százaléka a termelékeny­ség növekedéséből adódott. 1966-ban — a korábbi évekhez hasonlóan — ki­egyensúlyozott volt az ipar fűtőanyag- és energiaellátá­sa. Tovább folytatódott az energiatermelés és felhaszná­lás szerkezetének átalakulá­sa. 1966-batt csaknem más­félszer annyi volt a földgáz­termelés, mint egy évvel az­előtt, és a terveknek megfe­lelően némileg csökkent a széntermelés. Valamivel ke­vesebb volt a kőolajtermelés is, de a kőolaj behozatal kb. egyharmaddal meghaladta az 1965. évit. A kohászat terme­lése átlagosan 7 százalékkal emelkedett 1966-ban a gép­ipar és a vegyipar továbbra is sz ipar átlagos fejlődését meghaladó mértékben növel­te termelését. A gépipari ter­melés 9 százalékos növekedé­se főleg a villamosipari gé­pek és híradástechnikai cik­kek, valamint a műszer- és fémtömegcikkipar fejlődésé­ből adódott A vegyipar ter­melésének 12 százalékos emelkedésén belül különösen a műtrágyagyártás, valamint a műanyagok és műszálak termelése nőtt. 1966-ban a könnyűipar — az 1965. évi szinthez képest — kb. 7 szá­zalékkal növelte termelését. Különösen gyorsan (12 szá­zalékkal) emelkedett a terme­lés a bútoriparban. Az átlagosnál nagyobb mértékben — 11 százalékkal — nőtt a szövetkezeti ipar termelése. Az ipari termékek hazai ás külföldi végső értékesíté­se együttesen valamivel ki­sebb mértékben növekedett, mint a termelés. Míg 1966­ban az ipari termelés — élel­miszeripar nélkül számítva — 8 %-kal volt több, addig az ipar a belkerekedelemnek kb. 6 százalékkal több árut szállított, mint egy évvel ko­rábban. A külföldre eladott ipari termékekért kapott de­vizamennyiség kb. 5 száza­lékkal haladta meg az előző évit. 1966-ban tovább folyta­tódott az ipari eredetű kész­letek növekedése. A növeke­dés mértéke — előzetes szá­mitások szerint — 1966-ban jóval kisebb volt, mint az 1965. előtti években, de va­lamivel nagyobb, mint 1965­ben. Az építőipari termelés az 1965. évi viszonylag kismér­tékű növekedés után — 1966­ban kb. 8 százalékkal ha­ladta meg az előző évi szin­tet, és több volt annál, mint amennyit a terv előirány­zott. Az építőipar a termelés növelését — az iparhoz ha­sonlóan — nagyobbrészt a termelékenység emelésével érte el. Az építőiparban fog­lalkoztatottak száma ugyanis csak kismértékben növeke­dett (kb. 2 százalékkal). Az építőanyagipar 1966-ban 10 százalékkal termelt többet, mint 1965-ben. A mezőgazdasági termelés a viszonylag kedvezőtlen ter­mésű 1965. év után — 1966­ban 5—6 százalékkal növeke­dett, és valamivel több volt annál, mint amivel a terv számolt. A termelés 1966. évi növekedése elsősorban az 1065. évinél nagyobb növény­termelési eredményekből adó­dott. Kedvező volt a gyü­mölcs-, zöldség- és különösen a burgonyatermés, továbbá több fontos takarmány- és ipari növény terméseredmé­nye. Kiemelkedő volt a ku­koricatermés. A kenyérgabo­natemiés 2,4 millió tonna volt, valamivel kevesebb, mint 1965-ben, de a rendelke­zésre álló menyiség fedezi az ország szükségletét. 1966-ban az állattenyésztés termelési értéke némileg meghaladta az 1965. évi szin­tet. 1966 végén az ország szarvasmarha-állománya va­lamivel nagyobb, a sertésál­lomány azonban kisebb, mint egy évvel azelőtt. 1966-ban növényi termé­kekből, vágóállatokból és ál­lati termékekből epnittvéve kb. 3 százalékkal többet vá­sároltak fel, mint egy évvel korábban. Az élelmiszeripari termelés 1966-ban ugyancsak kb. 3 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőtti 6zintet. A mezőgazdasági és az élelmi­szeripari termelés növekedé­se fedezetet nyújtott a la­kosság élelmiszervásárlásai­nak kb. 4 százalékos és a mezőgazdasági és élelmiszer­ipari export kb. 11 százalé­kos növeléséhez (összehason­lítható árak alapján számít­va). A fokozódó áruforgalomból adódó szállítási követelmé­nyeknek a közlekedés eleget tett, 1966-ban a vasút ára­szállítási teljesítménye 1965. évhez képest 3 százalékkal, a tehergépkocsiké 8 százalék­kal nőtt. A távolsági sze­mélyszállítás teljesítményei ennél kisebb mértékben, kb. 2 százalékkal emelkedtek. A beruházásokra fordított összeg 1966-ban kereken 47 milliárd forintot tett ki, kb. 7 százalékkal többet, mint 1965-ben. 1966-ban számos új nagyobb ipari építkezést kezdtek meg, több fontos beruházás 1966-ra előirány­zott üziembe helyezése pedig későbbre húzódott — ezért az üzembe helyezett beruházá­Tataly 138 000 gyermek született 23 miíiárd forint a takarékban Húsz orvos jut tízezer lakosra Hárommillió külfö di Magyarországon Az ország lakosságának száma 1967. január elsején 10 197 000 fő volt, 37 000-rel több, mint egy évvel azelőtt. 1966-ban 138 000 gyermek született. A születések szá­ma és aránya az összné­pességhez képest némileg meghaladta az 1965. évit, de továbbra is alacsony volt. 6 százalékkal csökkent a ha­lálozások száma. Ezért a la­kosság természetes szaporo­dása 1966-ban nagyobb volt, mint 1965-ben (Ezer lakosra számítva 3,6 ezrelék, az 1965. évi 2,4 ezrelékkel szemben.) 1966-ban 93 000 házasságot kötöttek, 4 szá­zalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ennél ki­sebb mértékben, de emelke­dett — 2 százalékkal — a válások száma is: 1966-ban 20 700 házasságot bontottak fel. 1966-ban a lakosság összes pénzjövedelmei kb. 7 száza­lékkal emelkedtek az előző évhez képest. Ezen belül a munkabérek 5 százalékkal, a paraszti pénzbevételek 10 százalékkal (ide értve a ter­melőszövetkezeti munkaegy­ség és munkabér, valamint a felvásárlási kifizetéseket) haladták meg az egy évvel azelőtti szintet. A nyugdíjak és a családi pótlék feleme­lése és kiterjesztése követ­keztében ilyen címeken 1966-ban mintegy kétmil­liárd forinttal (kb. 22 száza­lékkal) többet fizettek, mint 1965-ben. A lakosság taka­rékbetét-állománya 1866. vé­gén meghaladta a 23 mil­liárd forintot. A fogyasztói árszínvonal 1,5—2 százalékos növekedé­se folytán a bérek és jöve­delmek reálértéke kisebb mértékben emelkedett, mint a pénz jövedelmek. A munkások és alkalma­zottak egy főre jutó reáljö­vedelme a tervezett 3,5 szá­zalék helyett kb. 5 százalék­kal nőtt 1965-höz képest. A reáljövedelemnek a terve­zettnél nagyobb mértékű nö­vekedését részben az tette lehetővé, hogy a fogyasztói árszínvonal valamivel ki­sebb mértékben emelkedett annál, mint amivel az 1966. évi árintézkedések alapján a terv számolt. Ez egyrészt az Podgornij Romában Ma kezdődnek a hivatalos szovjet—olasz tárgyalások Kedden reggel Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa elnökségének elnöke egyhetes hivatalos lá­togatásra Rómába repült. Podgornijjal utazott Olaszor­szágba Nyikolaj Tyihonov miniszterelnök-helyettes, V. Kuznyecov, Gromiko külügyminiszter első helyettese, M. Kuzmin, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, Sz. Romanovszkij, a külföldi kulturális kapcsolatok bizottsá­gának elnöke és V. Trapeznyikov akadémikus, az állami tudományos és műszaki bizottság első elnökhelyettese. Ny. Rizsov, a Szovjetunió olaszországi nagykövete Rómában csatlakozott a küldöttséghez. sók érteke kisebb volt, mint az előző évben, és a befeje­zetlen beruházások állomá­nya jelentősen növekedett. 1966-ban többek között megkezdte termelését a Pé­csi Hőerőmű újabb 50 MW­os gépegysége, a Tiszai Ve­gyi Kombinát új karbamid üzeme, Hajdúszoboszlói Földgázüzem, a „December 4." Drótművek új betonacél­huzal gyártó üzeme, a cse­peli nagy pontosságú szer­számgépgyár, a Magyar Ká­belművek új üzemrésze, a Szolnoki Papírgyár IV. szá­mú papírgépe. Átadták a forgalomnak a Szerencs— Nyíregyháza közötti villa­mosított vasútvonalat, es a távbeszélő-kapacitást Bu­dapesten mintegy 24 000 új főközponti állomással bőví­tették. Ezenkívül új szállo­dákat (pl. a budapesti Sport és a siófoki Európa Szállo­dát), számos új üzletet épí­tettek és korszerűsítettek. Elkészült az új csepeli ál­lami áruház. Több új beru­házással bővültek az egész­ségügyi intézmények (pl. a komlói és a vásárosnamé­nyi kórházak) és a sportlé­tesítmények (pl. elkészült a Népstadion fedett játékcsar­noka). 1966-ban mintegy 55 000 lakás épült, lényegében any­nyi, mint 1965-ben. Az ál­lami építőipari vállalatok 19 600 lakást építettek. A külkereskedelmi forga­lom is kedvezőbben alakult annál, mint amivel a terv számolt 1966-ban a kivitt árak értéke 6 százalékkal, a behozatalé 3 százalékkal volt több, mint 1965-ben. Az 1966. évi külkereskedelmi forgalmunk globálisan aktív egyenleggel (kiviteli többlet­tel) zárult. Külkereskedelmi helyzetünk javulásának zö­me a szocialista országok­kal való forgalomból adó­dott. A tőkés országokból nagyobb volt a behozatal, mint a kivitel. Podgornij. útban Olaszor­szág felé hazánk területe fe­lett átrepülve jókívánságait fejezte ki Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének. A szovjet és olasz zászlók­kal díszített római repülő­téren Saragat elnök, Moro mi­niszterelnök, az olasz kor­mány többi tagja, a diplo­máciai képviseletek vezetői fogadták a szovjet állam­főt. Podgornij és Saragat elha­ladt a díszszázad sorfala előtt, majd mindketten be­szédet mondtak. Saragat hangsúlyozta: Podgornij látogatása nagy és különleges jelentőségű. Olaszország és a Szovjetunió kapcsolatainak szakadatlan fejlődését bizonyítja. Kife­jezte reményét hogy Pod­gornij látogatása lehetővé teszi a nemzetközi együttmű­ködés. a béke, a nemzetközi enyhülés és a nemzetközi biztonság nagyfontosságú kérdéseiről már megkezdő­dött eszmecsere folytatását és elmélyítését. Podgornij köszönetet mon­dott a meleg fogadtatásért majd kifejtette, hogy a Szovjetunió nagy jelen­tőséget tulajdonít az Olasz­országgal való kapcsola­toknak. — Meggyőződésünk — folytatta —. hogv az orszá­gaink szociális viszonyaiból, a nemzetközi életben elfog­lalt helyzetének sajátosságai: ból származó különbségek ellenére még távolról sem merültek ki a lehetőségek a kapcsolatok fejlesztésére. A beszédek elhangzása után Podgornij, Saragat és a kíséretükben levő személyi­ségek gépkocsin a repülőtér­ről a városba hajtattak. Ró­mai tartózkodása idején Pod­gornij Saragat vendégeként az elnöki palotában a Quiri­nalban lakik. A szovjet vendégek aa olasz fővároson kívül felke­resik Torinót, Milánót, Ve­lencét, Nápolyt. A hivatalos tárgyalások ma, szerdán kezdődnek és a vidéki út befejeztével január 30-án zárulnak. A küldöttség összetételéből is megítélhető, az olasz—szov­jet kapcsolatok minden te­rületét megvitatják. A római tartózkodás min­den bizonnyal módot ad arra is, hogy Podgornij találkoz­zék és magánjellegű megbe­szélést folytasson VI. Pál pápával. Az Unitá. az olasz kom: munisták lapja rámutatl Podgornij látogatásának kiinduló ponttá kell válnia az Olaszország és Szovjet­unió közötti új megállapo­dásokhoz — nem csupán gazdasági* hanem politikai téren ts, el­sősorban az eurőoai bizton­ság kérdésében. (MTI) idénycikkek árának múlt évi csökkenéséből adódott, másrészt pedig abból, hogy az árváltozások folytán megváltozott a vásárlások összetétele: azokból a cik­kekből, amelyeknek az ára emelkedett, kevésbé nőttek, vagy csökkentek a beszerzé­sek (pl. az élelmiszerek egy része), azok iránt a cikkek iránt, amelyeknek az ára csökkent, fokozódott a ke­reslet (pl. ruházati cikkek). A munkások és alkalma­zottak egy keresőre jutó reálbére (amelyben nem jut kifejezésre a foglalkoztatot­tak számának növekedésé­ből, valamint a társadalmi juttatások — pl. nyugdíj, családi pótlék stb. — emel­kedéséből származó jövede­lemnövekedés) a tervezett 1,5 százalék helyett, 2—3 szá­zalékkal nőtt az előző év­hez képest A munkások és alkalmazottak jövedelmei­nek átlagos növekedésén be­lül 1966-ban a szokásosnál nagyobb eltérések voltak. Míg ugyanis egyes — köz­ponti béremelésben részesült — rétegék keresete jelentő­sen emelkedett, addig a bér­emelésben nem részesült rétegeké az áremelések és a progresszív nyugdíjjárulék következtében csökkent. A parasztság fogyasztásá­nak reálértéke valamivel nagyobb mértékben nőtt 1966-ban, mint a munkások és alkalmazottak reáljöve­delme. A fogyasztói árak változása ugyanis a paraszt­ság vásárlásaiban — a mun­kások és alkalmazottak vá­sárlásaitól eltérő összetétel folytán — nem éreztette ha­tását A kiskereskedelmi forga­lom — összehasonlítható árakon számítva — 1966-ban 7 százalékkal volt több, mint az előző évben. Ezen belül az eladott élelmiszerek mennyisége 4 százalékkal, a ruházati cikkeké kb. 8 szá­zalékkal volt több, mint 1965-ben. A vegyes iparcik­kek forgalma — ugyancsak összehasonlítható árakon számítva T- mintegy 10—11 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Az iparcikkforgalmon belül — átlagot jóval meghaladó mértékben — ícb. 20 száza­lékkal emelkedett a tartós fogyasztási cikkek forgalma. 1966-ban a lakosság szol­gáltatásokra kb. 6 százalék­kal fordított többet, mint egy évvel azelőtt A viteldí­jak felemelését követően, 1966 második félévében a lakosság helyi közlekedésére — a számításba vett 33 szá­zalék helyett — összesen kb. 20 százalékkal költött töb­bet, mint 1965 második fél­évében. Az év végén a ma­gán-személyautók állománya elérte a 100 000 darabot, 21 százalékkal volt több, mint 1965 végén. 1966. évben tovább favuti az egészségügyi helyzet. A gyógyintézeti ágyak száma 1900-zal, az orvosok száma mintegy 800-zal emelkedett 10 000 lakosra az év vé­gén 78 kórházi ágy és mint­egy 20 orvos jutott Az or­vosi körzetek száma 61 új körzettel bővült. A bölcső­dei férőhelyek száma 1400­zal emelkedett A kultúra és művelődés iránti igény az elmúlt év­ben is fokozódott. Az 1966— 67-es tanévben 375 700-aa járnak középiskolába. Ez idő szerint az egyetemeken és főiskolákon összesen 89 500-an tanulnak. 1969: ban mintegy 4700 könyv je­lent meg, több mint 45 mil­lió példányban. A napilapok évi példányszáma meghalad­ta a 600 milliót. Az elmúlt évben 105 millió látogatója volt a moziknak, kb, 1,5 millióval kevesebb, mint aa előző évben. A televízió­előfizetők száma tovább emelkedett — egy év alatt 165 000-rel — és 1967. év el­ső napjaiban elérte az egy­milliót 1966-ban Jelentősen foko­zódott az idegenforgalom] 1,6 millió esetben keresték fel külföldiek hazánkat és 1,4 millió esetben utaztak át külföldiek az országon. A hazánkba látogatók száma 22 százalékkal, az átutazók száma 74 százalékkal volt több, mint 1965-ben. A kül­földre utazó magyarok uta­zásainak száma csaknem egymillió volt 7 százalék­kal több, mint az előző év­ben. Budapest 1967. január. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVAT A fc t A

Next

/
Thumbnails
Contents