Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-03 / 2. szám

Újjáválasztják a földművesszöveikezetek vezető szerveit Az új esztendő első negyed­évében nagy eseményre ke­rül sor a földművesszövetke­zetekben. Február 15-ig min­den körzetben, településen tagtanácskozásokat tartanak. Ezeken a helyi földműves­szövetkezeti igazgatóság kép­viselője beszámol az fmsz öt év alatti fejlődéséről és megvitatják a körzet esetle­ges problémáit A tagtanács­kozások során küldötteket választanak a földművesszö­vetkezet körzeti küldöttgyű­lésére. Tegnap délután Hunyad­kürti Lajos, a MÉSZÖV Csongrád megyei igazgató­ságának elnöke és Sinkó An­tal, a MÉSZÖV főosztály­vezetője sajtótájékoztató Mérlegen az elmúlt öt esztendő munkája mi áruforgalom, a szolgáltató kalommal rendeztek író-ol­tevékenység, a vagyonvéde­lem, hogyan működnek a kölcsönző boltok és milyen feladatokat kell tenni az áruellátás további megjaví­tásáért Az elmúlt évek so­rán — amint majd ezt a megyei küldöttgyűlés beszá­molója is tartalmazza — nagymértékben növekedett a földművesszövetkezeti áru­kölcsönzői tevékenység. A megyében tíz önálló kölcsön­ző és 39 vegyes profilú üzlet bonyolítja le a falusi lakos­ság különböző kölcsön-igé­nyeit és tavaly 1 millió 400 ezer forint volt a kölcsönzé­si díj bevétet A szövetkezetek gazdasági során elmondotta, hogy helyzetét mutatja az is, hogy az első negyedévben a megye az 1960 évi 5 millió 300 ezer 25 körzeti földművesszövet­kezetében megtartják a kül­döttgyűléseket. Ezt megelő­zően a községekben helyi in­téző bizottságot választanak, amely ellátja a körzeti föld­művesszövetkezet vasó találkozót, és átlagban 28 forint értékben vásárolt könyvet egy-egy falusi lakós. 1959-ben 3,9 millió, tavaly pedig már 7,8 millió forint értékű könyvet vásárolt a falusi lakosság. Ezenkívül a földművesszövetkezetek 800 ezer forint értékben gyarapí­tották a falusi könyvtárak állományát Nagy eredményekkel járt a falusi bankok, azate taka­rékszövetkezetek létrehozása. Az 1960 évi 13 millió 700 ezer forinttal szemben 1965­ben 113 millió 400 ezer fo­rint volt a betétállomány. Szegeden és Szentesen lakás­építő szövetkezetet hoztak létre, amely a társasházak építésével segíti a lakásgon­dok enyhítését. A felvásár­lási üzemág és tevékenység forintról 10 millió forintra emelkedett a részjegy alap. A gazdálkodás hasznából az elmúlt öt év során 144 millió eredményei is kimagaslóak, forintot ruháztak be az fmsz- évenként 14—15 ezer vagon ek. Ennek során épült a ma- árut vásárolnak fel a föld­egy-egy kói hagymatároló és hagyma- művesszövetkezetek a MÉK­egvségének közveüen irányi- , . tranzitte_ kel karöltve. Arra töreksze­tását. szárító, a szegedi tranzittá- ^ hogy & közeljövőben ^ A földmüvesszövetkezeti lep, a ferencszallási, dód, küldöttgyűléseken igazgató- gyálaréti vegyesbolt, a ki­rályhegy esi ipardkk és a sápot, felügyelő bizottságot, különböző tagbizottságokat vább javítsák a kapcsolatot a felvásárló szervek a ter­melő egységekkel, és így mi­nél több áru kerüljön a n-ffvmimMi élelmiszer kis- luuu alu ^eiuijuu a választanok amelyek gondos- nagymagocsi élelmiszer KIS FÖLDMŰVESSZÖVETFCEZETI HÁLÓ_ kodnak a legfontosabb üzem­ágak irányításáról. A helyi adottsághoz mérten általában felvásárlási, kiskereskedelmi, vagy éppen gyógynövény-be­gyűjtési tagbizottságot hoz­nak létre. A körzeti küldött­áruház. Az elmúlt öt év jövedel­méből 63 millió forintot for­dítottak csupán a hálózat fejlesztésére, korszerűsítésé­re. Huszonöt étteremmel, kis­zatba. Küldöttségünk Párizsban A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására Szirmai István­nak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezeté­sével hétfőn küldöttség uta­zott Párizsba a Francia Kommunista Párt 18. kong­resszusára. A küldöttség bú­csúztatására a Keleti-pálya­udvaron megjelent Pullai Árpád, az MSZMP KB tit­kára. (MTI) Pótlék három műszakért, éjszakázásért Január 1-től életbe lépett a textilipar dolgozóira vo­natkozó 100 forintos pótlék. Száz forinttal növekszik a keresete minden három mű­szakban dolgozónak, bármi­lyen a beosztása. Ugyanez vonatkozik az állandó éjsza­kásokra is. A teljes százforintos pót­lékot azok kapják meg, akik egész hónapban dolgoz­nak. Ha valaki betegállo­mányban, vagy szabadságon van, akkor a ledolgozott na­pok arányában a pótlék megfelelő hányada jár. , Az állam 70 millió forintot biz­tosított a textilipar részére erre a célra. gyűléseken határoznak abban vendéelővel ,, cukrászdával is, hogy kik képviseljék « vendéglővel, 11 cuKraszaavai, körzeti fmsz-t a megyei kül­döttértekezleten, amelyre áp­rilis 15-ig kerül sor. A me­gyei tanácskozáson 130 kül­dött vitatja meg a megye földművesszövetkezeteinek elmúlt öt évi munltáját és választja meg az új 37 tagú választmányt. A helyi tagta­nácskozásokon elsősorban azt mérik fel, hogy mennyivel növekedett a kiskereskedel­eszpresszóval, 9 büfével nö­vekedett a földművesszövet­kezeti üzlethálózat. A saját vagyon és eszközállomány viszont 1960 óta 96 százalék­kal növekedett Sokat tet­tek a földművesszövetkeze­ték a lakosság kulturális színvonalának növeléséért. Az elmúlt évek során 300 al­Mit hoz az új tehenészet? Madártávlatból tetszetős és újszerű alföldi látkép a mihályteleki tehenészet. Hosz­szú, új épületek sorakoznak a szántóföldeken. Mintha azt példáznák: a fűszerpaprika „szülőfalujában" gyökeret vert a nagyüzemi gazdálko­dás. A mihályteleki határ új színe-virága a korszerű tehe­nészet Am, a szegedi Oj Élet Tsz vezetőt, akik a nagyüzemi te­henészet megteremtését vál­lalták, másfajta „tetszetőssé­get" fürkésznek: mennyiben gazdaságos a szarvasmarha­tenyésztés? A városellátás szolgálata hogyan fizetődik „A mezőgazdaságban a termésátlagok növelé­se mellett elsősorban a tejtermelés fokozását és a szarvasmarha-te­nyésztés fejlesztését tűz­zük kl célul". (Az MSSMP Szeged városi értekezletének be­számolójából.) Országszerte űlabli közéifskoü, diákotthonok épülnek A középiskolai hálózat a miskolci 19 tantermes kő­1967-ben több mint száz zépiskola. tanteremmel bővül. Ózdon Számos új beruházás is 12, Hatvanban 12, Veszprém- kezdődik. Így többek között ben 16 Pécsett 20 Ceglé- az év folyamán Szerencsen den, Szekszárdon, "szombat- 16, Tiszafüreden 12, Berety­helyen és Letenyén egy-egy tyoujfalun 12, Kískunmaj­nyolc osztálvtermes taninté- sán> Jánoshalmán, Puszta­zet készül el. Tovább épül Szabolcson, Polgardiban, Bi­a magyaróvári 16, valamint harkeresztesen, Pilisvörösvá­ron, Bonyhádon és Zircen 8—8 tantermes tanintézet építési munkálataihoz látnak hozzá. Szakközépiskola épí­tését kezdik el Dunaújváros­ban, Egerben, Nyíregyházán és Debrecenben. Hódmezővásárhelyen több mint 400, Szekszárdon 380 tanuló számára építenek kö­zépiskolai diákotthont. Ezen­kívül meglevő épületek fel­használásával, helyiségek átcsoportosításával további 400 diákotthoni helyet biz­tosítanak középiskolás fiata­loknak. Az 1967-ben létesülő kö­zépiskolákra és középiskolai diákotthonokra előirányzott összeg meghaladja a 180 millió forintot s ezt mint­egy hatmillióval egészítik ki helyi erőforrásokból a tanácsok. (MTI) alatt 437 ezer forint értékű többletterméshez jut a kö­zösség. Persze, a városeliátás kö­telezettsége, illetve a hús­termelés fontossága feltétle­nül a tehenészet mellett ér­vel. Az Üj Élet Tsz — táv­lati terve szerint— 120—130 darab szarvasmarhát hizlal évente és több mint hatezer hektoliter tejet juttat a vá­rosnak. A tsz mérlegén a szigorú lőben. hat állattenyésztő csa- gazdaságossági számítás dön­ládja kar» itt szolgálati la- « el a tehenészet értelmét, kást. Végül egy központi 1967-re elkészült a számve­épületben üzemi ebédlő, iro- lés: takarmányköltség, mun­.. t, .. ..... , dák, öltözők és tusolok kap- kabér és egyéb kiadások H a szövetkezeti közösség- nak helyet A tez minderre összesen 3 millió 220 ezer nek- 10 és fél millió forintot ru- forintot tesznek kl. Ezzel , , házott be. szemben hizlalásból, tejből, Csépek segítenek A vezet6,ég gondja az Is­Szemre szép és korszerű az «lló benépesítése. Mintegy Üj Élet Tsz tehenészete. Ok- 427 növendék és felnőtt tóberben feleztek be két szarvasmarha van a regi cs nagy (egyenként 108 férőhe- "J .szálláshelyeken. A jelen­lyes) istálló építését, melyben 'egl }03 tehénből 35 alkal­önitató berendezés és trágya- mas tenyésztesre 73 vemhes kihúzó szerkezet könnyíti ,lszo^ 55 minőségű. Já­. annömnir munkáiét nuartól megkezdik a tehenek A^árasztó feTést szovjet fe- ház, törzskönyvezését. A tsz mindjárt nyereségre vált át iőeénekvé-rikAteiházban vezetőinek távlati terve: 216 a mutatója, mihelyt bekal­szenarátorok. ' teimelegtiők tiszta kiváló tehenet tar- kuláljuk, hogy egy év alatt automatikus ki-btkaDCSoló tanak. A harmadik istállóban az állatállomány értéke (az hűtőszekrény. A melegvizet pedig tenyészüszőket helyez- élitek és vási^ok ny^ sroioóitatin nek el. A sorra kioregedo ál- mán) másfél millióval no­K^rszerű a U4 Srives htokat, valamint a fiatal bi- vekszik. És nem mellékes bor^nevSő melvbenkülön- kákát és gyengébb minőségű az. hogy mivel gazdagszik a borjunevelo. melvben kuion borjakat hízóként értékesí_ közösség. Végeredményben a tik. tehenészet gazdálkodási ered­ménye 540 ezer forint nye­Merre billen a mérleg? «séget mutat. Ne feledjük: az első év Kifizetődik-e a tehenészet? eredményéről van szó. Ké­— sokat kalkulált, számítga- sőbb ugyanis elmaradnak a hajtásos szecskavágóval, ré- tott Nagy István tsz-elnök és paszeletelővel ellátva), vala- Frank Iván főmezogazdász. mint automatikusan kapcsö- A valasz nem egyszerű. többletekben fizrtődik vissza ló hidroforház szolgálja az Nyereségre egyelőre nem a állattenyésztést. * 7esS£ ST? Gyarapodik a telep »A Ongg^** p^A^fj^ Persze a tehenészet képe ziát a közvetett haszonban fiRveio szakemberek szamára napról napra formálódik, lát. Vagyis; évente mintegy már forintokban jelentkezik, gazdagodik. Az építők fel- 40 ezer mázsa trágyát kap- Mégpedig a közösség zsebé­húzták a harmadik istálló nak, ezzel 135 hold termőere- ben maradó forintokban, falait is. Három ikerház épü- jét serkentik. így négy év B. O. trágyából, az ellések után járó állami dotációból 2 mil­lió 927 ezer forint bevételre számítanak. Szépség ferintokban A mérleg hiányt jelez: 292 ezer forint veszteséget, tle Magyar atomerőmű S okszor és sokan kimutatták már, hogy a nemzet­gazdaság fejlődése, az életszínvonal, a jólét ala­kulása milyen szoros összefüggésben áll az ener­giatermeléssel és felhasználással. Az életünkben szerepet játszó tárgyak, javak nagy részében valamilyen láthatat­lan energia testesül meg — ez könnyíti meg és teszi ol­csóbbá előállításukat —, és amilyen mértékben bővülnek igényeink e termékek iránt, úgy növekszik energiaszük­ségletünk. E megállapításnak nemcsak az igazsága közismert, hanem az időszerűsége is. A minap ugyanis a magyar és a szovjet kormány — mint jelentettük — Budapesten megállapodást írt alá egy, hazánkban létesítendő 800 me­gawattos atomerőműről és az együttműködésről e mű megvalósításában. A berendezéseket nagyrészt a Szovjet­unió szállítja, de felszerelésben és a felépítésben a ma­gyar ipar is jelentős szerepet vállal. Az üzembe helyezés határideje: 1975. Egy ilyen egyezmény néhány évvel ezelőtt még s legfejlettebb technikájú és iparú országban is szenzáció­számba ment, s nálunk néhány évig csupán elméleti fej­tegetések tárgya volt. S íme, kevesebb idő telt el, mint gondoltuk volna, ést előttünk fekszik az első magyar atom­erőmű felépítésének gyakorlati programja. Ami annál biz­tatóbb, mert ez, esetünkben, nemcsak általában energia­ellátási feladatainkra, műszaki-technikai törekvéseinkre, hanem speciálisan energiahordozó-szegénységünkre is kor­szerű feleletet, megoldást ígér. Nagyonis kézzelfogható feladatokról van sző. Az új esztendőre készült, alig néhány napja közzétett népgaz­dasági tervből is kitűnik, hogy ismét 7—8%-kal nő villa­mosenergia-fogyasztásunk, és ez a növekedés mértéke im­már évek óta. Hozzátehetjük, hogy ez a mindenfajta vil­lany-igénybevételre kiterjedő adat, mert a lakosság fo­gyasztása ennél az átlagnál jóval nagyobb mértékben, nem kevesebb mint 13%-kal szökik fel. És ez így lesz a jövőben is. Az ipar mellett a mezőgazdaság is mind több villamos energiát kíván, érthető okokból a, vasúti közleke­dést is mind nagyobb mértékben Diesel-esitjük és villa­mosítjuk, a háztartási gépek és a televízió gyors terjedése s általában a lakáskultúra növekedése pedig a lakosságot is mindinkább a nagyfogyasztók közé emelik. Ha pedig el­dőlt, vagy legalábbis belátható időn belül eldől a hagyo­mányos és az atomerőművek gazdaságosságának versenye is, és gyakorlatilag bizonyítottá válik az utóbbiak ver­senyképessége, sőt fölénye, akkor hazánk szemnontiából különösen magától értetődő és időszerű a szóbanforgó szerződés. K is ország létünkre fokozottan előnyős, hogy olvan időszakban lépünk az atomenergia-termelők sorába, amikor már lezárult az úifaita energiaforrás hasz­nosításának különösen költséges hőskora, de mégis — idő­ben. És olyan együttműködésben az e téren is világhírne­vet szerzett Szovietunióval, amely — a már bevált be­rendezések megvásárlásán és a gazdag tapasztalatok átvé­telén túlmenően — lehetővé teszi saiát tudománvos, tech­nikai és ipari kapacitásaink hasznosítását és továbbfeilesz­tését. Az előzménvek. amelyek e téren mind tudományos, mind ipari vonatkozásban magyar alkotók nevéhez fűződ­nek. azzal kecsegtetnek, hogv — a hazai feladatok megol­dásán túlmenően — előbb-utóbb e téren is sikerrel kap­csolódhatunk be a nemzetközi munkamegosztásba. Ami annál fontosabb, mert az atomenergetikai gép- és műszer­gyártó ipar és ennek tudományos és téchnikai bázisai előreláthatóan világszerte mind nagyobb jelentőségre tesz­nek szert. Közgazdasági tanulmányok, statisztikai becslések gar­mada vázolja fel mostanában a világ és az egyes országok jövendő energiafogyasztásának görbéiét. Ha tapasztalha­tók is eltérések e számítások között, lényegük teljesen egvbevágó. és az energiafogyasztás meglehetős meredeken felfelé ívelő tendenciá'át bizonyítja. A források me"osz­lása tekintetében természetesen — az adottságoknak és a lehetőségeknek megfelelően — jóval nagyobbak az eltéré­sek, még a fejlettebb országok között is. A kilátás azonban —' hogy hazánk már az első atom­erőművének üzembe helyezésekor mintegy 15— 16%-ban ebből a forrásból fedezheti energiaszükség­letét — igen figyelemre méltó. Arra mutat ugyanis, hogy miközben nagy erőfeszítéssel felzárkózunk egy fedett színvonalhoz, egyszersmind úgy tesszük ezt, hogy a kor­szerűség szempontjából a lehető legnagyobb lépést tegvíik előre. Hogy az atomenergia Magyarországon, villamos áram formáiéban, néhány év leforgása alatt a tudomá­nyos intézetekből bevonulhasson a magánháztartások millióiba. I B. JR. böző berendezések helyette­sítik az anyákat. Így sok te­jet és tejfelt (ez utóbbiból 360 ezer forintot) spórolnak meg évente Ezenkívül takarmányelő­készítő helyiség (villanymeg­(Somogyiné felv.) ÚTÉPÍTŐK Ott ahol a nyáron még kukorica, búza- és árpatáblák ^ ringatóztak a szélben, most — a szegedi k^olajmedencé­ben — épülő műutak, telefon és villanykábelek kígyóznak több felé. Öriás billenő autók, dömperek hordják az alapnak szolgáló követ, meg kohósalakot. A kubikos brigádok pedig terítik a dohogó Diesel-hengerek előtt. Felvételünk a baktói határban készült az útépítőkről Kedd, 1967. január 3. ^ÉL-MAGYARORSZÁG 4

Next

/
Thumbnails
Contents