Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-24 / 20. szám

Jf!a L izeim uuk kél: Tankönyvek 15 millió példányban Több földgáz, kevesebb szén Fehértói halászok Kiszorult a hideg VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI MAGYMSIÁC A MAG VAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 57. évfolyam, 20. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1967. január 24. Esküt tettek a választási szervek tagjai Az országos választási el­nökség, amelynek tagjait — a választójogi törvény értel­mében — a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöksége jelölte ki és a népköztársaság Elnöki Ta­nácsa megerősített tisztsé­gükben. hétfőn a Parlament Munkácsy-termében Dobi István, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke előtt ünnepélyes esküt tett. Az eskütételnél jelen volt Fehér Laios. a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának taeia. dr. Erdei Fe­renc. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtit­kára és Kiss Károly, az El­nöki Tanács titkára. Az országos választási el­nökség az eskütétel után megtartotta első ülését. meg­választotta vezetőségét és elfogadta munkaprogramját. Elnökké dr. Dallos Feren­cet. elnökhelvettessé Kaszás Lásztónét. titkárrá pedig Barati Józsefet választot­ták meg. Az országos választási el­nökséggel egvütt tegnap, mindenütt az országban, es­küt tettek és megtartották alakuló ülésüket a fővárosi, a megyei, a megyei jogú vá­rosi. a iárási. a városi, a ke­rületi és a községi válasz­tási elvökséaek. valamint az országpiríilési és a taná­csi választókerületi bizott­ságok. A társadalom legkü­lönbözőbb rétegeinek képvi­seletében több mint 280 000­ren foglalnak helyet ezek­ben a testületekben. Szegeden a megvel loeú városi tanára végrehajtó bi­zottsági üléstermében dr. Biczó Györev. a vá-osi ta­nács vb elnöke előtt tett esküt a héttagú városi vá­lasztási elnökség, maid a négv szegedi országevűjési választókerületi bizottság 20 tagja. A városi választási elnök­ség alakuló ülésén — a nép­front javaslatára — Tom­bácz Imrét, elnökké. Kéri Imrét elnökhelyettessé. Far­sang T ásziónét titkárrá vá­lasztotta meg. Választási irodául a városi tanács el­ső emotet 102. számú helyi­ségét jelölte. Az l-es számú országgyű­lési választókerületi bizott­ság elnökéül dr. Lessy Vik­tort. titkárául Ivánku Lász­lónét, választási irodáid a városi tanács titkársága 118. számú helyiségét jelölte. A II-es számú országgyűlési választókerületi bizottság el­nökéül dr. Kemenes Bélát, titkárául Szűcs Imrét válasz­totta, választási irodául a József Attila Tudomány­egyetem jogi karának I. emelet 33. számú helyiséget jelölte. A III. számú or­szággyűlési választókerületi bizottság elnökéül Kakuszi Gézát, titkárául Csizik Vin­cénét választotta, választási irodául a II. kerületi tanács titkársági helyiságét jelölte. A IV. számú országgyűlési választókerületi bizottság el­nökéül Arvai Lászlót, titká­rául Karnok Györgynét vá­lasztotta, választási irodául a Tolbuhin sugárút 65—67. számú épület (vasöntöde) műszaki irodáját jelölte. Szintén esküt tett a 82 vá­rosi választókerületi bizott­ság 4'0, és a 176 kerületi vá­lasztási bizottság 528 tagja, továbbá az I., a II. és a III. kerületi választási el­nökségnek 15 tagja. A Csongrád megyei ta­ISomoBvlné felv.) A szegedi városi választási elnökség eskütétele a városi tanács vb elnökének hivata­lában. A képen balról fibbra: dr. Biczó György a városi tanács vb elnöke, Kéri Imre. Korom Mihályné, Tombácz Imre, Farsang Lászlóné. Tótka Károly, Bakos Mihály és Fejes Nagy József, a városi választási elnökség tagjai nács tanácstermében Török bizottság valamennyi tagja, emelet 112-es számú helyisé­László, a megyei tanács vb Ezután alakuló ülésükön gében van. elnöke előtt tett esküt a megválasztották az elnökség A megyében összesen a héttagú megyei választási el- és a bizottságok vezetőit. A választási szervek tagjaiként nökség és a 12 megyei or- megyei választási elnökség 8 ezer 970-en, Szegeden pe­szággyülési választókerületi irodája a megyei tanács I. dig 980-an tettek esküt Dr. Dallos Ferencnek, az országos választási elnökség elnökének nyilatkozata Az országgyűlési képviselők és a tanács­tagok általános választását — mint isme­retes — az Elnöki Tanács az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően március 19­re tűzte ki. A közelgő választásokkal kap­csolatban a Központi Sajtószolgálat kérdé­seire dr. Dallos Ferenc elvtárs, a Minisz­tertanács tanácsszervek osztályának veze­tője, az országos választási elnökség el­nöke válaszolt. fi Mi a feladata a most megalakult orszá­gos választási elnökségnek, s az ezzel egyidejűleg létrehozott választási elnök­ségeknek? Az országos választási elnökség tag­jait a törvényes rendelkezéseknek meg­feleljen — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége jelölte ki, s a nép­köztársaság Elnöki Tanácsa erősítette meg felelősségteljes funkciójukban. Tizenegy tagú szervünk letette az esküt az Elnöki Tanács elnöke előtt, s ezzel megkezdtük tevékenységünket. Az országos választási elnökség az ország egész területén őrkö­dik a választások törvényességén; felügye­letet gyakorol a választási elnökségek és az országgyűlési választókerületi bizottsá­gok munkája felett: elfogadja és nyilván­tartja az országgyűlési képviselőjelölteket: dönt a választókerületi bizottságok műkö­désével kapcsolatos esetleges kifogásokról. Végül közhírré teszi a választás országos eredményét. Hétfőn a fővárosban, valamennyi me­gyében, városban, járásban, kerületben és minden községben megalakultak a válasz­tási elnökségek is. amelyeknek tagjait a népfront helyi bizottságai jelölték ki. Főbb feladataik: működési területükön őrködje­nek a választások törvényességén; tegyék közzé a tanácsi választókerületek jelöltjei­nek nevét; állapítsák meg a tanácsi vá­lasztások összesített eredményét, és szük­ség esetén tűzzenek kl pótválasztást, fi Mi a tapasztalat a választási mcchinlz­nris. a választások előkészítésének cd­disri menetéről? lálóbiztosokat, s természetesen a lakossá­got is, amelynek minden rétege megér­tette az összeírás fontosságát. Mindennek alapján elmondhatjuk, hogy az új válasz­tói névjegyzékre felkerült minden nagy­korú (vagy házasságkötés folytán annak minősülő) magyar állampolgár. A választók ideiglenes névjegyzéke feb­ruár 6—11 között kerül közszemlére a ta­nácsi végrehajtó bizottságok hivatali he­lyiségében; a városok belterületén a név­jegyzék megfelelő részét a lakóházakban ls kifüggesztik. fi A választások előkészítésének egyik legfontosabb és országszerte a legna­gyobb érdeklődést kiváltó mozzanata a képviselők és a tanácstagok jelölése. Hogyan zajlik ez le? — A kormányrendelet a jelöléssel kap­csolatos feladatokat is szabályozza. A kép­viselő- és a tanácstagjelöltek jelölése vá­lasztókerületenként történik, és a törvény értelmében egy-egy választókerületben egy vagy több személy jelölhető. Az országgyűlési képviselő-jelöltekre és a tanácstag-jelöltekre február 2—21 között a jelölőgyűléseken tesznek javaslatot a választók. Ilyen gyűlésekre nemcsak a la­kóterületeken, hanem üzemekben, vállala­toknál, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, hivatalokban és intézmé­nyekben, valamint a fegvveres erőknél, a fegyveres testületeknél és a rendészeti szerveknél is sor kerül. A jelölőgyűlése­ket — vá'asztási elnökségek és a választó­kerületi bizottságok közreműködésével — a Hazafias Népfront helyi bizottságai szer­vezik. fi Mikor jelennek majd meg jellegzetes ünneni köntösükben, az ismert nemze­tiszínű keretben a választási hirdet­—A nagy kampány ráeső részét min­denki felelősen és lelkiismeretesen végzi, rmlékezetes, hogy az indulásnál — a vá­lasztásra jogosultak összeírásának idősza­kában — bizonyos napokig országszerte zord volt az időjárás, sokfelé komoly hó­akadályok torlaszolták el az utakat: az összeírás, az új névjegyzékek összeállítása mégis tervszerűen, s nagy körültekintéssel megtörtént. Ezért dicséret illeti a szám­ménvek? — A választási elnökségek március 6-án jelentetik meg a választási hirdetményt. Ez tartalmazza majd a szavazókörök sor­számát és területi beosztását, a szavazó­helyiségek pontos megjelölését és azt, hogy az egyes szavazókörökben mely választó­kerületek választói szavaznak. A szavazás — mint ismeretes — március 19-én lesz, s reggel 7 órától este 8 óráig tart. Törvé­nyes előírások szabályozzák a szavazatok összeszámlál ásának rendjét is. A megvá­lasztott országgyűlési képviselőknek és ta­nácstagoknak a mandátumot (a megbízó­levelet) országszerte mindenütt március 22-én adják majd át. Pénteken aláírják a „békés világűr" egyezményt Moszkva január 27-én ismét ünnepélyes nemzetkőz! aktus színhelye lesz: a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia — mint kezdeményező hatalmak — első­nek aláírják a világűr békés használatáról szóló szerződést, majd megnyitják a szerződést más, csatlakozni kívánó or­szágok előtt is. Hasonló aláírási szertartások zajlanak le Washington* ban és Londonban, s akárcsak az 1963-as moszkvai atom* csend-szerződés alkalmával, ebben a három fővárosban le­het letétbe helyezni a csatlakozásról szóló ratifikációs ok* mányokat. Mint ismeretes, az ENSZ-közgyűlés XXI. ülésszaka gyakorlatilag egyhangúlag jóváhagyta a vonatkozó szerző­dés tervezetét, amely összefoglalja a világűr — beleértve a Holdat és más égitesteket — kutatásának és felhasználá­sának elveit, kötelezi az államokat, hogy atomfegyverrel vagy egyéb tömegpusztító fegyverrel felszerelt objektumo­kat ne vezéreljenek földkörüli pályára, ne hagyjanak égi­testeken ilyen fegyvereket, ne létesítsenek a Holdon, vagy bárhol másutt a világűrben katonai támaszpontokat, vagy egyéb katonai berendezéseket. A szovjet külügyminisztérium a szerződést ismertető és a csatlakozásra szólító jegyzékeket megküldte az összes moszkvai diplomáciai képviseleteknek. (MTI) A CGT küldöttségének magyarországi látogatásáról A magyar szakszervezetek Országos Tanácsának meghí­vására a francia általános munkásszóvetség (CGT) kül­döttsége január 13—23. kö­zött látogatást tett Magyar­országon. A küldöttséget Be­nőit Frachon, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a CGT főtitkára vezette. A küldöttség látogatást tett az Egyesült Izzóban, a deb­receni Biogal gyógyszergyár­ban, a Hortobágyi Állami Gazdaságban, a SZOT haj­dúszoboszlói üdülőjében, va­lamint Egerben. Eszmecserét folytattak üzemi és megvei szakszervezeti vezetőkkel, dolgozókkal. Érdeklődtek a vállalatok munkája, az üzemi szakszervezeti bizottságok működése és tevékenysége iránt. Benőit Frachon a budapes­ti munkások képviselőinek nagygyűlésén tájékoztatást adott a franciaországi szak­szervezeti mozgalom helyze­téről és a feladatokról. A küldöttség találkozott a ma­gyar szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa elnökségének képviselőivel. A baráti lég­körben Iezailott tárgyaláso­kon a két küldöttség kölcsö­nösen tájékoztatta egymást azokról a problémákról fel­adatokról, amelvek szakszer­vezeteik előtt állnak. Gáspár Sándor, az MSZMP Poltikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára hangsú­lyozta, a cél az. hogy egyre nagyobb mértékben bevon­ják a dolgozókat a szocia­lista társadalom építésébe és a dolgozók érdekvédelma céljából nagyobb és hatáso* sabb szerepet biztosítsanak s szakszervezeteknek. A két küldöttség örömmel állapította meg, hogy fejlőd* nek a francia és magyar dol* gozók közötti baráti kapcso­latok és szélesedett a CGT és a SZOT között kialakult testvéri együttműködés. Ki­fejezték elhatározásukat, hogy még szorosabbra fűzik e kapcsolatokat és az együtt­működést, ami jelentősen hozzájárul a dolgozók és szakszervezeteik nemzetköz! egységéhez. A két küldöttség megálla­pította, hogv egyetért a nem­zetközi kérdések értékelésé­ben. Kifejezték szolidaritásu­kat az amerikai imperializ­mus agressziója ellen hős'­esen harcoló vietnami nép­pel. A CGT küldöttsége érdek­lődéssel tanulmányozta • magyar szakszervezeteknek a szocializmus építése külön­böző területein a dolgozók érdekében kifejtett tevé­kenységét. A tárgyalások so­rán a CGT nevében Benőit Frachon kifejezte reményét, hogy a SZOT elnökségének küldöttsége — a magyaror­szági látogatás viszonzása­képpen — látogatást tesz a francia szakszervezeteknél és dolgozóknál. A SZOT el­nöksége a meghívást öröm­mel elfogadta. A francia küldöttség héti főn elutazott Magyarország­ról. (MTI) India elutasítja az USA feltételeit Indira Gandhi nyilatkozata Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök-asszony vasár­nap egy választási gyűlésen kijelentette: az Egyesült Ál­lamok ahhoz a feltételhez kötötte az éhező Indiának nyújtandó élelmiszersegélyt, hogy India megszakítja a ke­reskedelmi kapcsolatokat Észak-Vietnammal és Kubá­val. Indira Gandhi ezzel kap­csolatban elmondotta, hogy országa 1962 óta nem tart fenn kereskedelmi kapcsola­tokat a VDK-val, mert attól tart, hogy az indiai áruk el­jutnának Kínába Viszont India jutát ad el Kubának — közölte a miniszterelnök. India azonban elutasít min­den olyan segítséget, amely az ország nemzeti méltóságát sértő feltételekkel párosul. „Inkább éhen halunk, sem­hogy ilyesmibe belemen­jünk" mondotta a miniszter­elnök-asszony.

Next

/
Thumbnails
Contents