Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-20 / 17. szám

Duna-viüsyi egYüüműködés j ' anuár első fele három kelet-európai ország jelentős diplomáciai kezde­ményezését hozta. Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország ENSZ­megbfzottai levéllel fordultak U Thanthoz, a világszervezet főtitkárához. Ebben java­solják, hogy a világszervezet — eddigi gyakorlatával ellentétben — érvényesítse a „két Németország" létezésének elvét, s ezzel is járuljon hozzá az európai enyhülés folyamatának meggyorsításához. Ez a hármas levél csak a legfrissebb azoknak a kezdeményezéseknek a sorában, amelyek az európai népi demokratikus or­szágok fokozódó külpolitikai és diplomá­ciái aktivitását jelzik. Ebben a tevékeny­ségben a magyar diplomácia is kiemelkedő szerepet vállalt — többek között a Duna­völgy vonatkozásában. E diplomáciai lé­pésekhez tartozott a francia és magyar külpolitika miniszteri szintű eszmecseréje, a magvar külpolitika fellépése Bécsben a dunavölgyi együttműködés javaslataival. A hivatalos diplomáciai szinten túlmenően az MSZMP kongresszusán is erőteljesen aláhúzták a Duna-vőlgy szerepét a magyar külpolitikai békekezdeményezéseiben. A kongresszuson Péter János külügyminisz­ter nemcsak a párizsi és bécsi „feltáró" és javaslattevő munkáról beszélt, hanem elvi­leg is széles körben fejtegette a kezdemé­nyezések jelentőségét. Az alapvető kiindulás! pont az, hogy a Duna-medencében levő. illetve a Duna ál­tal érintett nyolc ország között vannak szűkebb értelemben vett dunavölmti orszá­gok. Ezek: Ausztria. Csehszlovákia. Ma­gvarország. Jugoszlávia Románba. Bulgá­ria. Dunavölgyi országok az NSZK és a Szovjetunió is. Nyugat-Németország prob­lémája azonban természetesen messze túl­megy a dunavö'gvi kereteken. A világrész nagyságú Szovjetunió pedig nem tekint­hető „egyszerűen" dunavölgyi országnak, noha békepolitikája a dunavölgyi béke és szilárdság döntő tényezője, E lsősorban a német kérdés rendkívüli bonyolultsága miatt a politikai rea­litás azt követeli, hogy első lépés­ként a szűkebben értelmezett Dunavölgy biztonságának és békéjének további meg­erősítésére összpontosítsuk erőfeszítésein­ket. A magyar diplomácia éppen ezért ab­ból Indul ki, hogy e „szűkebb Dunavölgv" viszonylatában körzeti együttműködési cso­portokat lehetne szervezni. Fzek eredmé­nyes működése megnyithatja az utat az Eurónára kiterjedő kollektív biztonsági rendszer létrehozása felé. Ez a törekvés teljes összhangban van a hasonló jellegű és elsősorban a Balkánt érintő kezdemé­nyezésekkel, amelyek az együttműködés első lehetséges érintkezési pontjait kutat­ják Románia, Bulgária, Jugoszlávia, Albá­nia, Görögország és Törökország között. Hazánk — már földrajzi helyzetéből ki­indulva is — első lépésként Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország és Ausztria együttműködésének átfogóbb megszervezé­se felé fordítja figyelmét. Ebben a vonat­kozásban a szocialista országok természe­tesen minőségileg más. alapvető nehézsé­geket nem tartalmazó kategóriát képvisel­nek. Mngvar viszonylatban e szűkebb közép-európai—dunavölgyi körön belül Ausztria mint kapitalista állam foglal el különleges helyzetet. A magyar külpolitika egyik célja, hogy az osztrák—magyar kap­csolatokat a már kialakult reális alapokon tovább erősítse. Ez természetesen csak úgy lehetséges, ha az osztrák külpolitika részéről hasonló, alkotó erőfeszítések tör­ténnek. Ausztria diplomáciája számára azonban nem ez az egyedüli „vonzási köz­pont"! A nyugatnémet politika és a Közös Piac. valamint az amerikai diplomácia kü­lönböző áttételeken keresztül érvényesülő akadályozó tevékenysége még komoly ne­hézségeket tartogat. Éppen ezért fiffvelmet keltő a Neues österreich című osztrák pol­gári lap január első felében megjelent cik­ke. Ez az osztrák polgári sajtóban elsőízben ad ilyen súllyal hangot annak, hogy meg kell vizsgálni a magyar külpolitikai kezde­ményezéseket és Bécsnek e kezdeményezé­sekre „szuverén módon" kellene reagálnia. Viln°os utalást jelent ez arra. hogy a du­navölgyi együttműködésben történő tény­leges részvétel feltétele Ausztria számára éppen szuverenitásának teljes érvényesíté­se. tehát a nyugati „vonzási központokhoz" fűződő kapcsolatainak reális újjáértékelése. z eddigiekből ls világos, hogy még a szűkebb Dunavölgy és Közép-Euró­pa viszonylatában sem rövidlejára­tú és gyorsan megvalósítható elképzelesek­ről van szó — hanem messzetekintő külpo­litikai elgondolásokról. Ezek csak fokoza­tosan, a két és többoldalú együttműködés mindennapos megoldásán keresztül formá­lódhatnak ki. Ebben a „szűkebb Duna­völgyben" végzett eredményes munka ve­zethet e! a szélesebb dunavölgyi gondok megoldásához, amelyek Németország kér­dése miatt már az európai biztonsági rend­szer egészét érintik. Az ENSZ főtitkárához címzett magyar—csehszlovák—lengyel le­vél egvik első és korai hírnöke e messzire mutató erőfeszítéseknek. I. E. A' fiz SZKP és a LEMP veze'üisek baráti találkozása Moszkvában hivatalosan vés. hogy tovább bővítsék a közölték, hogy a Lengyel két párt és a két ország sok­Egyesült Munkáspárt Köz- oldalú együttműködését a ponti Bizottságának meghí- szovjet és a lengyel nép ér­vására január 17—18-án neon dekében, a szocialista közös­hivatalos baráti látogatást ség és a kommunista világ­tett a Lengyel Népköztársa- mozgalom egységének és Ságban Leonyid Brezsnyev, összeforrottságának megszi­az SZKP Központi Bizottsá- Ordítása érdekében. A meg­gának főtitkára, Alekszej , ,,. . ... ........ Koszi,gin, a szovjet miniszter- beszílesek a kolcsonos tanács elnöke és Nyikolaj megértés, a szívélyesség, az Podgornij, a Szovjetunió őszinte, testvéri barátság lég­Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé- körében folytak, gének elnöke, az SZKP Poli­tikai Bizottságának tagjai. Brezsnyev, Koszi gin és Podgornij megbeszélést foly­tatott Wladyslaw Gomulká­val, a LEMP Központi Bi­zottságának első titkárával, Józef Cyrankiewicz-csel, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökével, Edward Ochabbal, az Állam­tanács elnökével, a LEMP Politikai Bizottságának tag­jaival, Zenon Kliszkóval, a LEMP Központi Bizottságá­nak titkárával és Adam Ra­packi külügyminiszterrel. A megbeszéléseken részt vett Averkij Arisztov, az SZKP Központi Bizottságá­nak tagja, a Szovjetunió var­sói nagykövete és Konsztan­tyln Ruszakov, az SZKP Központi Revíziós Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság első osztályvezető-he­lyettese. A megbeszélésekem eszme­csere folyt a szovjet—lengyel kapcsolatok kérdéséről és időszerű nemzetközi politikai problémákról. A megbeszélések résztvevői megállapították, hogy telje­sen egyeznek nézeteik a je­lenlegi nemzetközi helyzet és a kommunista világmozga­lomban kialakult heyzet ér­tékelésében. Mindkét részről kifejezésre jutott az a törek­Dán kezdeményezés 0 Koppenhága (Reuter) A dán kormány a nem­zetközi helyzet változásaira való hivatkozással hozzájá­rult ahhoz, hogy egy külön­bizottság elé terjesszék a Szocialista Néppárt javasla­tát. amely kapcsolatok lé­tesítésére szólít fel a VDK­val, a KNDK-val és az NDK­val. A kormány döntésére an­nak ellenére került sor, hogy a dán parlamentben helyet­foglaló polgári pártok szer­dán elutasították a Szocia­lista Néppárt indítványát. Újabb letartóztatások Kínában 0 Peking (BTA) Liu Sao-esi feleségét — je- lentette be: „Forró lelkese­A pekingi 2-es számű kö- lenti „a pekingi lázadók" déssel üdvözöljük, hogy a eépiskola „vörösgárdistái" je- egyik osztaga. proletár forradalmárok át­lentik, hogy Csou Jung- A 2-es számú pekingi kö- vették a pekingi városi párt­hszint, a Kínai Népköztár- zépiskola azt is jelenti, hogy bizottságot. Más plakátok saság Államtanácsának fő- Li Kszüe-fenget, a pekingi hangoztatják: „Fővárosi for­titkárát a közbiztonsági mi- városi pártbizottság első tit- radalmi lázadók egyesüljetek nlsztérium letartóztatta, kárát elmozdították tisztsé- az új városi pártbizottság Hsziu Minh, az Államtanács géből, Vu Tet, a pártbizott- hatalmának megragadására!" helyettes titkára öngyilkos- ság másodtitkárát pedig le­ságot követett el. A közié- tartóztatták, mény szerzői Hsziu Minh-et Pekingben a kereskedelmi baljas árulónak" nevezik. és pénzügyi tevékenység a A pekingi „vörös lázadók" „forradalmi lázadók" kezé­Jelentik, hogy letartóztatták ben összpontosul. Liao Ha-seng-et, a hadügy­miniszter helyettesét, a Köz­ponti Bizottság póttagját, a pekingi helyőrség politikai biztosát. Január 6-án letartóztatták A hónap elején lezajlott, sanghaii „hatalomátvételhez" hasonlóan Pekingben is át­vették a hatalmat a „forra­dalmi lázadóknak" nevezett szervezetek. Csütörtökön óriási plakátok sorozata je­A „vörösgárdisták" csütör­tökön bejelentették azt is, hogy a „forradalmi lázadók" átvették a pekingi közbizton­sági hivatal irányítását Kozmosz -130 0 Moszkva (MTI) A Szovjetunióban csütör­tökön földkörüli pályára jut­tatták a Kozmosz—138 jelzé­sű mesterséges holdat, hogy a rajta elhelyezett tudomá­nyos műszerek segítségével folytassák a TASZSZ által 1962. március 16-án bejelen­tett űrkutatási program megvalósítását. A szputnyik rátért pályájára. Berendezé­se kifogástalanul működik. Mást mond Kiesinger és egészen mást Schröder A bonni h'idüaymíniszter a Bundestvehr atom teljegy vérzéséről 0 Bonn (MTI) deswehr atomfelfegyverzésé­Űgy látszik, az új nyu- nek elérése. Hangsúlyozta, a gatnémet politikai vezetők szövetségi haderőnek atom­.,feladatát'* különválasztják fegyverek szállítására alkal­a hadügyi vezetők „tevé- mas harci eszközökkel kell kenységétől". Ezt a feltevést rendelkeznie, igazolja az a körülmény, Hasonlóképpen a Bundes­hogy amíg Kiesinger és wehr erejének növeléséről Brandt kormányközi tárgya- nyilatkozott a szárazföldi lásokon, vagy sajtóértekezle- csapatok felügyelője Moll teken „kifelé" olyan nyilat- altábornagy. A harckocsizó kozatokat tesznek, miszerint és gyorsan mozgó alakula­állitólag Nyugat-Németország tok esyre nagyobb számban lemond az atomfegyver meg- kapnak Leopárd mintájú szerzésének igényérői, ennek . , . , ellenkezőjét állította például tankokat- A nyugatnémet Schröder nyugatnémet had- £yarak hamarosan megkez­ügyminiszter Marburgban dik a tankelhárító magán­megtartott sajtóértekezletén, járó lövegek sorozatgyártá­A Párducugrás'' fedőnevű sát Moll közö]te tovább4 teli hadgyakorlat befejezése . .„ _ , ' alkalmából Schröder utalt hogy 1967 a Bundeswehr arra. hogy Bonn egyik fő- hadgyakorlatainak „nagyesz­feladata továbbra is a Bun- tendeje" lesz. (Telefoto -MTI Külföld Képszolgálat) A Btindeswchr eddigi legnagyobb méretű hadgyakorlatában, amely a „Párducugrás" fedőnevet viseli, ötvenkétezer katona vett részt, köztük amerikai, franeia és belga egvségek. A ké­pen balról jobbra: Jaques Massu, az NSZK-ban állomásozó franeia esapatok főparancsnoka, Ulrich de Malziere, a Bundes­wehr főfelügyelője és Andrew P. O'Meara, az Európában állo­másozó amerikai erők főparancsnoka a hadgyakorlaton. Chilei válság 0 Santiago de ChVe (AFP, Politikai Bizottsága a kor­AT)N) mányválsággal kapcsolatban Edurado Frel chilei elnök nyilatkozatot adott ki, s eb­szerdán többórás tanácsko- ben rámutat, hogv a Kom­zást folytatott lemondott kor- munista Párt álláspontja az mányának tagjaival és a Ke- elnök amerikai utazásával reszténvdemokrata Párt ve- kapcsolatban logikusan kö­zetóivel a kormányválság vetkezik a párt következetes meeoldásáról. antiimperialista magatartá­Santiago de Chilében olyan sából, de ez az elutasítás a hírek terjedtek el, hogy az reakciós Nemzeti Párt részé­új kormányban három ka- ről csak demagóg mesterke­tonai vezető is helyet kap. dós. amellyel elvesztett po­A Chilei Kommunista Párt ziciókat akar visszaszerezni. fc'bel ezredes története 0 Tiszta kéz, hideg elme, meleg szív ban körülnézve, még vagy ötven gépelt oldalt ta­0 London (Reuter) Szerdán este az angol alsóházban már interpelláció is elhangzott a Chistlehurst-ben talált hadititkok ügyében. A lon­doni Times mun­katársa kedden jártában-keltében, London egyik kül­városában fel­emelt egy hányó­dó papírlapot, amelyen katonai adatok álltak. Job- testek mozgásáról. Örökké emlékezetes marad, amit Dzserzsinszkij mondott e szakma kö­vetelményeiről: „Tiszta kéz, hideg elme, meleg szív". E lakonikus sza­vaknak rendkívül gazdag a jelenté­sük. Ezek képezik a hírszerző irány­tűjét, erőt és bátorságot nyújtanak neki a legnehezebb helyzetekben. Ta­pasztalatból tudom mindezt, hiszen az árulás engem is olyan helyzetbe ho­zott, hogy szembekerültem az USA tapasztalt, ravasz kémelhárítóival. 1957. június 22-én, szombaton éjjel egy kis cellában ültem. Az utolsó 36 órában úgy viharzottak körülöttem az események, hogy kissé magamnak is el kellett gondolkodnom, hogy mi tör­tént tulajdonképpen. ... Előző reggel 7 óra körül még aludtam szállodai szobámban, New nyugat-európai ra-Yorkban, amikor kopogtattak az aj­az u'cín... Iáit. s ezek továb­bi katonai adato­kat tartalmaztak a Corporal, a Hawk, az Honest John rakétákról, a rajnai hadsereg­kétakísérleti tele­pekről, amerikai rakétagyárakról. Denis Healey hadügyminiszter szerdán az alsó­házban bejelentet­te, hogy „sürgősen kivizsgálják", ho­gyan kerültek az utcára a papírok. Hozzáfűzte azon­ban: semmi bizo­nyíték arra nézve, hogy a katonai dokumentumok 8 évesnél frissebbek lennének. tón. Rögtön felébredtem, de mielőtt még megfordíthattam volna a kulcsot a zárban, belökték az ajtót, és engem félre taszigáltak. Két férfi állt az aj­tónyílásban, futtában elővillantották igazoló kártyájukat. Majd elhadarták, hogy ők az FBI alkalmazottai, s ez­zel beléptek a szobámba. Egy harma­dik férfi is követte őket, s még né­hányan kint várakoztak a folyosón. — Üljön le — mondta egyikük. — Ezredes — folytatta a másik —, mi tudjuk, hogy maga kicsoda, és hogy mit művelt mostanáig. Minden világos volt. Munkám egyik szakasza véget ért, és elkezdő­dött egy másik. — Azrt; javasoljuk, hogy mostantól fogva működjön együtt velünk. Egyébként megbilincselve távozhat csak ebből a szobából. — Nem értem, miféle együttműkö­désről beszél — vetettem közbe. — Nagyon is jól tudja, hogy mi­ről beszélek — felelt az FBI-ügynök vésztjóslóan. — Felöltözhetek? — Egy pillanat, előbb még vála­szoljon a kérdésünkre. — Már válaszoltam. — Ismétlem, mi tudjuk, hogy maga a szovjet hírszolgálat ezredese — erősködött hajnali látogatóm —, és tudjuk, hogy mi minden van a rová­sán. És jobban teszi, ha elfogadja ta­nácsunkat, mert börtönbe kerül. — Azt hiszem, nincs mit hozzáten­nem ahhoz, amit már megmondtam. Körülbelül ilyen modorban beszél­gettünk még vagy egy félóra hosszat. Végül is az egyik amerikai felpattant, és kiment a folyosóra. Még három fér­fi lépett a szobába, és egyikük elfo­gatási parancsot mutatott fel. A New York-i Bevándorlási és Honosí­tási Iroda adta ki ellenem, azt állít­ván, hogy törvénytelenül tartózko­dom az országban, mert elmulasztot­tam, hogy jegyzékbe vétessem magam a fent említett irodánál, az INS-nél. A letartóztatási parancs felmutatása után a szobámat is tüzetesen átkutat­ták. Azóta is nyitott kérdés előttem, hogy ama bizonyos péntek reggelt szándékosan választották-e M. De tény az, hogy az ő szempontjukból igen jókor ütöttek rajtam, mert ép­pen előző éjszaka létesítettem rádió­kapcsolatot a főhadiszállással, és ezért az egész sifrírozó kulcs és min­den szükséges felszerelés nálam volt a szállodai szobában. Ezeket a tár­gyakat egyébként a város másik pontján levő rejtekhelyen tartottam. Tudtam, hogy nehéz lenne min­dent megsemmisíteni az FBI-ügynö­kök szemeláttára, de a lehetetlenre is elszántam magam. Elsősorban a sifrkulcsot és az éjjel kapott rá­diógramot akartam eltüntetni. Az előbbi egész könnyen ment. Annyira kicsi volt, hogy a tenyerembe rejtet­tem, majd közöltem, hogy szeretnék kimenni a fürdőszobába. Majd ott az egyik ügynök árgus tekintetétől kö­vetve módját ejtettem, hogy bedob­hassam a toalettbe és rázúdítsam a vizet. A rádiógram szövege az asztalo­mon volt egy halom fehér papírlap alatt. Amikor befejezték a házkuta­tást, felszólítottak, hogy csomagoljam össze a személyes holmimat. A fes­tékes dobozomban — ugyanis szíve­sen festegetek — akadt még egy kis festékmaradék a palettán: kihúztam a rádiógramot a papírhalmaz alól, és azt használtam föl arra, hogy palet­támat megtisztogassam. Miután már az utolsó festékfoltot is eltüntettem, hanyagul összegyűrköltem a papírt és bedobtam a toalettbe a titkosírási kód után. Sajnáltam, hogy valameny­nyi fontos feljegyzésemmel nem tu­dom megtenni ugyanezt a trükköt, de az, hogy a két legfontosabb akciót si­keresen végrehajtottam, valósággal felvillanyozott KÖVFTKEZIK: Lelkierő és szabadulás 2 OU-mAGTARORSiAG Péntek, 1967. január 20.

Next

/
Thumbnails
Contents