Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-19 / 16. szám
IS giccs - modern ruhában Elefánt égnek tartott ormánnyal, kiskutya felkötött pofazacskóval, táncosnő csöppnyi tüllszoknyában a falon. És nemcsak a boltban vagy a vásári ponyvákon, de még a többé-kevésbé korszerű igénnyel berendezett lakásokban is. Lakásokban, ahol fridzsider van, meg mosógép, és ahová a tulajdonos napi munkája után megkönnyebbült sóhajjal tér meg, bezárva maga után az ajtót, hogy lefekvésig az Angyalt nézze a tévében, papucsban. „Társadalmi elvárás?" „Húsz év után végre békés filmet szeretnék látni. Moziba szórakozni járunk, nem borzongni..." — ez a válasza egy pedagógusnak a Hideg napok című filmmel kapcsolatban megtartott közvéleménykutatós kérdéseire. Hasonló véleményt hallani naponta, és általában nemcsak filmekről, de irodalomról, színházról, zenéről is ugyanígy vélekednek. Kik? Sokan. Szinte minden társadalmi rétegből. Azok, akik a társadalmi fölemelkedés során o kispolgári életeszményt látják maguk előtt, mint elérendő célt. akik a húsz éve megkezdődött kulturális forradalomban megrekedtek valahol a múlt század ízlésnormáiban. Mint az MSZMP Kulturális Elméleti Munkaközösségének Az irodalom és a művészetek hivatása a társadalomban című tanulmánya ezzel kapcsolatban kimondja: „a kulturális területen éppen a művészi ízlésben sikerült legkevésbé felszámolni a múlt káros örökségét". Minden társadalmi rétegben akadnak olyanok, akik a napi munkájuk elvégzése után a teljes kikapcsolódást keresik, s ha művészettel találkoznak, attól ls csak egyfajta, problémamentes szórakozást várnak. Minden kor megszülte a maga stílusát, jellegzetes tárgyait, bútorait Ezek mindenkor a kor szellemét, Igényeit, valóságát fejezték ki. Ha egy korszak nem alakítja ki sajátos, mással föl nem cserélhető formajegyeit, hanem elmúlt korszakokból visszamaradt rekvizitumokat dédelget, az minden esetben a valóságtól való elfordulást jelzi. Nem akarom elhinni, hogy a mai társadalomra a „könnyű, szórakoztató" műfajok, a hármasszekrények és a világítós rekamiék legyenek a jellemzők, hogy ez lenne ma — az újabban divatba jött, modoros kifejezéssel — a „társadalmi elvárás". Leplezet'enűl és álcázotton Talán nem is kell sok szót vesztegetni a ma már többnyire csak vidéki vásárokban látható díszes aranykeretben pompázó hattyúkra és gitározó cigánylányokra, sem a családi házak kertjében fagyoskodó törpékre. Hiszen ezekről mindenki már messziről látja, hogy giccs ez bizony. Az álságosságnak, a művészetet külsőségeiben szemfényvesztőén utánzó semmitmondásnak a felfedezése és klseprűzése már lényegesen bonyolultabb feladat. Irodalomban, képzőművészetben, lakberendezésben, filmben, zenében egyaránt. A termelőtől a fogyasztóig A gicstermelők indokait és érveit tökéletesen magyarázzák üzleti szempontú meggondolásaik, ök a „közönség" igényeit elégítik ki; minden terméküket gond nélkül tudják értékesíteni. Ismerik a hatásvadászat m'nden fegyverét: illúziót bőven adnak, de problémát a világért sem. Természetesen vannak nehezebben fölismerhető stílusjegyű giccsőrök is. ök magasabb szinten, némileg szégyenkezve, sőt a fejlettebb ízlésű közönségre bocsánatkérően kacsintgatva termelnek, nem is tagadva a kereskedelmi szempontokat. Gondolom, ezért férnek meg egy po'lcon szépvonalú, sima kompótos garnitúrával a méregdrága herendi madarak, a lakberendezési boltban a modern mintájú bútorhuzatok mellett a közmondásos falvédők. Nemcsak az említett okok, de a közönség igényeinek a kielégítésére készteti a színházakat az ódon, érzelgős operettek nagyszámú bemutatására, a rádiót a Szabó család véget nem érő folytatásaira. Pótlékok ezek, nincs mit szépíteni, valódi problémáktól és szépségtől való távolállásukat némileg elleplezni az állami forgalmazás tekintélye. Az érlék pótlékai Van színpadi giccs — ilyenek voltak már a maguk korában is Molnár Ferenc nagy kasszasikerű darabjai — példák a nagy szakmai felkészültséggel elkövetett szemkápráztató felszínességre, de vannak 1966-ban született korszerűbb ruhában járó megfelelői is. Az irodalomban Courths-Mahler vagy Margaret Mitchell túlságosan is kézenfekvő példa, értékükkel, Illetve értéktelenségükkel mindenki tisztában van. De igény ma is akad rájiík bőven. Ezt kielégítendő jönnek létre ma is a romantikus, kalandos, művészi hitel nélküli giccs-bestsellerek, abból a jóhiszemű föltételezésból kiindulva, hogv vannak néprétegek. amelyeket ily módon kell az igazi irodalomhoz. művészethez édesgetni. A képzőművészet talán a leghálásabb területe a giccsnek, s mivel a legtöbb ember vizuális alkatú, itt terieszti leghatásosabban az igénytelenséget. Termékei megjelennek nemcsak a magánlakásokban, de a városok közterein is. S a legfőbb kár? A művészetnek — bármelyik ágáról legven is szó — ' közönség kell. Akkor lesz gazdagitó, látomást és boldogságot adó. Károsodik a művész, akinek nincs közönsége, nem születhetnek meg művel, nincs inspirálója sem erkölcsileg. sem anyagilag, de talán még inkább vesztes az a társadalom, amely pótlékokkal is beéri, holott csak Házikertész-lanfolyamok Hövényvéde'em, művelési módok A Hazafias Népfront városi bizottsága és a Szeged és vidéke Körzeti Földművesszövetkezet Növényvédelmi Akcióbizottsága alapfokú házikertész tanfolyamot rendez kiskerttulajdonosoknak, műkedvelő kertészkedni,-nek. Az első összesen 5 előadásból a"ó esti tanfolyam január 23-án. hétfőn este 6 órakor kezdőd;k Petőfitelepen, a Gera Sándor áüs'.ános iskolában. A második hasonló célú tanfolyam első előadását prdig január 25-én, szerdán Újszegeden, a November 7. Művelődési Házban rendezik szintén 6 órai kezdettel. A tanfolyamokon való részvétel önkéntes és teljesen díjtalan. A következő előadásokat kéthetenként hétfőn, illetve szerdai napokon rendezik a fenti helyeken. I Ezeken a rövid tanfolyamokon bárki résztvehet A célja, hogy a házíkert-tulajdonosokat, amatőrkertészeket bevezessék a modern növényvédelem, növényegészségügy, faiiaismeret, művelési módok. metszési eljárások rejtelmeibe. a kezét kellene kinyújtania az igazi művészetért A giccs és a szórakozás Ugye, mindenki ismeretségi körében akadnak olyanok, akik az élet egy-egy bonyolult helyzetére közmondásokkal reagálnak. Ki ne hallotta volna még megrovó, ugye, megmondtam hangsúllyal, hogy „aki a korpa közé keveredik, azt megeszik a disznók" vagy „kutyából nem lesz szalonna". Persze, hogy könnyebb öröklött sztereotipiákat használni, mint kinek-kinek a saját eszét Az ilyen emberek, köztük meglepően sok fiatal, mereven elutasít mindent, ami logikai munkára akarja bírni. Többségük tudatosan is vallja, hogy szabad idejében azt várja: szórakoztassák. Számukra a művészeteknek is ez az egyetlen létjogosultsága. A művészet egyik fő funkciója valóban a szórakoztatás. A kérdés csak az, mivel és hogyan. Hamis illúziókat táplálva, a valóságtól a mában élőket elterelve, kikapcsolva, vagy magvasan, vállalva mai életünk minden bonyolultságát. Sokan, ha néha nehezebb műfajjal találkoznak, mint például a már említett filmmel, akkor méltatlankodva tiltakoznak. Ennek a magatartásnak veszélye hamisságában van, abban az önsorsrontó tulajdonságban, amely éppen a létét közelről érintő problémák elől dugja fejét a könnyű szórakozás homokjába. A nosztalgia Nem téged üldöz az, aki a giccsre haragszik, Dankó Pista! Érzelmes mélabúdat, amint ott tűnődsz hegedűvel a kezedben, nem zavarja senki. Nagyapók sóhajtanak föl megpillantván kőből faragott másodat, haj, az volt a szép idő! — ahogy ez már általában a nagyapók szokása. De ők sem dalaidat, csak a saját ifjúságukat áhítozzák vissza, amire te emlékezteted őket Bizarr föltételezés, hogy a mi generációnk harminc-negyven év múlva ugyanígy fog sóhajtozni, ha azt hallja: „Én nem leszek sohasem a játékszered .. A giccs szó a német „verkitschen" igéből származik. Jelentése: olcsón eladni. De akár drágán, akár olcsón, kár eladni jogunkat az emberi élet és a művészet teljességéhez. KULKA ESZTER „Újra javasoljuk!" Előkészületek a szakszervezeti választásra a fémfeldolgozóban A Szegedi Fémfeldolgozó és Finommechanikai Vállalatnál késedelem nélkül hozzáfogtak a szakszervezeti választások előkészületeihez. A főszerep most a jelölőbizottságoíké, amelyeket még decemberben választott meg az üzemrészek kollektívája. A jelölőbizottság elnöke, dr. Kövér Béla beszélt az első hetek munkájáról. Régiek — újak — Törekvésünket egy cél szabta meg, minél jobban megismerjük a dolgozók véleményét, elképzelését, javaslatait. Jelöléseinkben csak ezekre a véleményekre alapozhatunk. Elmondok egy példát: — A vállalat Cserepes sori üzemében már az első beszélgetésekből világosan látszott, hogy a dolgozók ugyanazokat szánják jelöltjeiknek, akik eddig is tisztségviselők voltak. A jelölőbizottság elnökétől Bors István szb-titkár veszi át a szót: — Szinte kérdezni sem kellett az embereket a jelenlegi műhelybdzottságról. Rögtön azzal álltak elő: újra javasollak Bálint Sándornét, Bévárdi Sándort, Juhász Jánost, Gajda Istvánt és Zádori Lászlót. Természetes tehát, hogy a jelölőbizottság az ők kétéves tevékenységét vizsgálta meg először. A vélemény nem titok: Bévárdi Sándor titkár irányításával szépen dolgozott a műhelybizottság. Hogy miért? — a válasz a munkatársak szavaiból bontakozott ki. Érdekvédelem A titkár személyében mindenki Bévárdi Sándort kéDzell el, aki eddig is betöltötte ezt a pozíciót A lakatos csoportvezető régi és mai munkájával egyformán rászolgált az emberek bizalmára. Néhány éve még alig volt valami a Cserepes sori üzem helyén. A dolgozókat hívták segítségül, hogy társadaimi munkával rendezzék a területet, és az építkezést gyorsabban elvégezhessék. Bévárdi Sándor élenjárt a munkában, jól szervezte meg a rábízott csoport működését, ekkor alapozta meg tekintélyét. A régi történeten kívül azonban van újabb is. A lakatos csoport az Ikarusz autóbuszok tetőszellőzőit szereli. Ebben a munkafolyamatban nemrég normarendezést hajtottak végre, de az nem bizonyult megfelelőnek. A szerelők sehogyan sem tudtak megbirkózni vele. Bévárdi Sándorhoz fordultak, nézzen utána a dolognak. A műhelyblzottság titkára jó réhány óráig számolt, ellenőrzött, vizsgálódott, míg végül bement a központba, a normásokhoz. Megmutatta, hol van eltérés, s az igazítás Nagyító alalt a minőség A Szegedi Minőségvizsgáló Intézet a múlt évben 6 ezer 500 esetben tartott árucikkvizsgálatot, és Szegeden ezekből eredően eddig 62 esetben indítottak szabálysértési eljárást. Általában a vendéglátó és kereskedelmi vállalatok üzemeiben fordult elő szabálytalanság. Az egyéni nyerészkedések „irányvonala" legtöbbször a borvizezés — súlycsonkítással egybekötve. A feketekávéban is gyakran kevesebb a kávé. E tekintetben az utolsó negyedévi vizsgálatok 15—20 százaléka járt negatív eredménynyel. » A sütőipari termékek 34,2 százaléka nem felelt meg a minőségi követelményeknek A húskészítményeknél és általában az ipari árucikkek között kevesebb a kifogásolható termék, hiszen a termelés és a technológia meghatározott, a hibákat „házon belül" kijavítják. Az áruk inkább a kereskedelem körforgásában válnak kifogásolhatóvá, amikor szavatossági időn túl is árusítják őket Ebben közrejátszik az is, hogy gyakran az élelmiszercsomagoló vállalat nem jelzi a szavatossági időt azonnal megtörtént. Sikerült a vállalat ós a dolgozók érdekeit összeegyeztetni. Több oldalról A jelölőbizottság is tájékozódott Megnézte a műhelybizotteág szakmai, politikai munkáját Örömmel mondták, hogy egyöntetűen jók a tapasztalataik: közel húsz közös foglalkozást tartottak, amelyben mind a szakmai, mind a politikai oktatás helyet kapott. Bévárdi Sándor az előírt feladatoknál is többet végzett, többet tett társai művelődéséért: szakmai filmvetítéseket szervezett, amelynek híre járt az egész vállalatnál. A politikai foglalkozásoknak is meglátszik a hatása a Cserepes sori üzemben. A dolgozók jól tájékozódtak a kül- és belpolitikai eseményekről, megértik ezek okait. Titkos szavazással A jelölőbizottságnak tehát egyszerű dolga akadt ebben az esetben. Kérdéseire, vizsgálataira egyöntetű válaszokat kapott, amiből így vonta le a következtetést a jelölő bizottság elnöke: — Nem lesz probléma a lista összeállítása. Különösen örülünk, hogy olyanokat jelölhetünk, akiknek a személyében a dolgozók akarata találkozik, s akiknél nagy tapasztalatot is láttunk. A jelölőbizottság már befejezte tevékenységét: a Cserepes sori üzem falára kifüggesztették a jelöltek listáját, de a jelöléseknek tulajdonképpen még nincs vége. A választás napjáig minden dolgozónak joga van arra, hogy a jelöltek személyéről elmondja észrevételeit, újabb véleményét. A végső szót, a döntő igent vagy nemet a titkos szavazás mondja ki. Matkó István Ferencsik lános hatvanéves GYORSPOSTA * GYORSPOSTA GYORSPOSTA * GYORSPOSTA KORSZERŰSÍTIK A 7-ES ARUDAT Ferencsik János, kétszeres Kossuth-díjas, az Állami Operaház főzeneigazgatója, a Magyar Népköztársaság kiváró művésze 60 éves. Ebből az alka'omból a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a kiváló művésznek a hazai és a nemzetközi zenei életben kifejtett munkássága elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke nyújtotta át. (Lleömann B. felv.l Képünkön Ferencsik János a Szegedi Nemzeti Színházban Kodály Psalmus Hungaricus-ának 1954-es előadását vezényli. Ez az esemény nemcsak azért volt jelentős, mert a kiváló karnagy általában keveset szerepelt és szerepel vidéken, hanem azért is, mert az előadáson részt vett maga a szerző, Kodály Zoltán is (baloldalt). Mellette dr. Sze.ghy Endre szegedi főiskolai tanár. N. P. szegedi olvasónk, aki a Szegedi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat 7-es számú, Széchenyi teri boltjának rendszeres vásárlója, szóvá tette, hogy az üzlet túlnőtte önmagát, korszerűtlen, s nehéz benne a kulturált kiszolgálás. Panaszkodott arra is, hogy az üzletben megszüntették az élő csirke árusítását, s többször előfordult, hogy az esti órákban nem kapott kenyeret, kalácsot, péksüteményt, sói tejet sem. * Levelezőnk problémájával felkerestük a Szegedi Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat igazgatóját, Kuti Árpádot A következő felvilágosítást kaptuk: A vásárlók igénye találkozott a mi terveinkkel. Nekünk is az a leleményünk, hogy a Széchenyi ter 7-es számú bolt már nem felel meg a követelményeknek, s ezért 1968-ban — mivel ekkor keiül sor az egész épület tatarozására — átépítjük, bővítjük az épületet, sőt pontosabban: korszerű ABC-áruházat alakítunk ki. Az üzlethez kapcsoljuk a mostani Cikta cipőboltox és a volt állami áruház egyik raktárát is. Az élő csirke árusítását a KÖJÁLL rendelekezésére szüntettük meg, mivel nem tudtuk megfelelő helyen tárolni. Helyette igyekszünk minél több csomagolt, tisztított baromfit forgalomba hozni itt. A kenyér, pék-sütemény és tej hiányáról a bolt vezetője tehet, mert túl óvatosan rendel, ezért nem marad az esti órákra elegendő tej és kenyér. A panasz nyomán intézkedünk, hogy ez a rendellenesség megszűnjön. TV-VASARLAS RÉSZLETRE K. J. szegedi olvasónk arról ír szerkesztőségünkhöz küldött levelében, hogy a hirdetésekből úgy tudta, aki részletre akar televíziós készüléket vásárolni, annak az egész összeg 20 százalékát kell befizetnie, hogy megkaphassa a hitellevelet. Amikor azonban felkereste az OTP Aradi vértanúk téri fiókját, mégis a televízió árának 30 százalékát kérték tőle. így még egy hónapot várnia keilett a készülék vásárlásával. Szeretné tudni, helyesen jdrtak-e el, mi az igazság, 20 vagy 30 százalékot kell-e befizetni a tv-vásárlásnál? • Olvasónk kérdésére Od,-y Lajos, az OTP Aradi vértanúk tere fiókiának vezetője adott tájékoztatást. — A belkereskedelmi miniszter 1967. január elsejével szabályozta a televíziós készülékek részletvásárlási akcióját. így például, aki Horizont televíziót akar vásárolni, amely 6 ezer 100 forintba kerül, annak mindössze 500 forintot kell befizetnie. Aki pedig Favoritot szeretne — amely 5 ezer 500 forintba kerül, már ezer forintot kell befizetnie. Tehát nem attól függ, hogy melyik készülék milyen drága, hanem egyenként is megszabják, melyik készülékért mennyit kell befizetni. E két említett típuson kívül amelyik készülék ötezer forintnál kevesebbe ke-ül, annál 20 százalékot kell befizetni, ezen felül pedig 30 százalékot. Kivételt képeznek az Orion televíziók, amely egyáltalán nem kaphatók a részletakcióban. Csütörtök, 1967. január 19. Q£l-MA6 YARQR5ZÁ6 5