Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-18 / 15. szám

Megerősítették a választókerületi bizottságok tagjait A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnaI i, keddi ülésén megerősítette a Hazafias Népfront negyei elnöksége által kijelölt megyei választási elnökség, a 12 országgyűlési vá1 isztókerületi bizottság, valarünt a 69 megyei tanácsi vá1 isztókerületi bizottság tagjait A Szeged m. j. városi tanács végrehajtó bizottsága ugyancsak tegnapi ülésén megerősítette a Hazafias Népfront városi elnöksége által kijelölt városi választási elnökség, a 4 országgyűlési választókerületi bizottság és a 82 városi választókerületi bizottság tagjait A választási törvény értelmében hivatali eskütételre január 23-ra összehívják a megyei, illetve a megyei jogú városi választási elnökség, valamint az országgyűlési választókerületi bizottságok tagjait Az alábbiakban ismertetjük a szegedi és a szegedi járási országgyűlési választókerületek beosztását és a választókerületi bizottságok tagjainak névsorát Szeged megyei jogú város: l-es számú országgyűlési választókerületi bizottság (az 1—6, és a 25—32-as számú tanácsi választókerületek) dr. Lessy Viktor egyetemi lektor, Ivánlcu Jánosné, az SZMT politikai munkatársa, Horváth József operaénekes, Ács Imre villanyszerelő. Komáromi Ferenc ruhagyári munkás. A U-es számú országgyűlési választókerületi bizottság (7—24-lg számú tanácsi választókerület): dr. Kemenes Béla, a József Attila Tudományegyetem jogi karának dékánja, Szűcs Imre MÁV főintéző, Forgó Pálné pedagógus, Kerényi Zoltánná műszerész, Nagy János könyvelő. A Ill-as számú országgyűlési választókerületi bizottság (33—57-ig számú tanácsi választókerület): Kakuszi Géza mérnök, Csizik Vincéné gyet mekápoló, Zsivola József kéziszedő nyomdász, Tilly Gyuláné könyvelő, Ormos Tivadar tanár. A TV-es számú országgyűlési választókerületi bizottság (58—82-ig számú tanácsi választókerület): Árvái László mérnök. Karnóth Györgyné meós. Révész László csoportvezető. Márki György művezető, Márki Klára adminisztrátor. Szeaedi járás: I. számú országgyűlési választókerület területe (Algyő, Deszk, Gyálarét, Kübekháza, Röszke, Szőreg, Tápé, Tiszasziget, Üjszentiván község, székhelye Szőreg). A választókerületi bizottság tagjai: Bodó István nyugdíjas (Szőreg), Rózsa Sándor munkás (Szőreg), Tollas Domokos földművesszövetkezeti alkalmazott (Szőreg), Mucsi Imre földművesszövetkezeti alkalmazott (Üjszentiván), Kaliczka István ÁMG technikus (Deszk). A Il-es számú választókerület területe (Ásotthalom, Domaszék, Mórahalom, Öttömös, Pusztamérges, Rúzsa, Üllés, Zákányszék, székhelye: Mórahalom). A választókerületi bizottság tagjai: Kopasz Szilveszter tszcs-tag (Mórahalom), Huszta Géza földművesszövetkezeti igazgató (Mórahalom), Bankó József alkalmazott (Mórahalom), Oltványi István tszcs-tag (Zákányszék, Csóka István erdész (Ásotthalom). A 111-as számú választókerület területe (Bordány, Dóc, Forráskút, Kiskundorozsma, Sándorfalva, Szatymaz, Zsombó, székhelye: Kiskundorozsma). A választókerületi bizottság tagjai: Lajkó Károly nyugdíjas (Kiskundorozsma), Tóth István alkalmazott (Kiskundorozsma), Nagy István alkalmazott (Kiskundorozsma), Márta Ferenc tsz-tag (Bordány) Hargittai Imre tanár (Szatymaz). A IV-es számú választókerület területe (Baks, Balástya, Csengele, Kistelek, Pusztaszer, Sövényháza, székhelye: Kistelek), a választókerületi bizottság tagjai: Harmath István pedagógus (Kistelelt), dr. Pálinkás Pál állatorvos (Kistelek), Mikula Kálmán tsz-elnök (Kistelek), Z. Kovács Jánosné tsz-tag (Pusztaszer), dr. Kupecz Sándor állatorvos (Sövényháza). A megye további országgyűlési választókerületei: Vös számú, székhelye: Csongrád; VI-os számú, székhelye: Szentes; VlI-es számú, székhelye Csanytelelt, VlII-as számú, székhelye: Mindszent; IX-es és X-es számú, mindkettő szákhelve: Hódmezővásárhely; Xl-es és XlI-es számú, mindkettő székhelye: Makó. lizoftsági ülések a Parlamentben Az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága tegnap Erdei Ferenc elnökletével ülést tartott, amelyen részt vett Polyák János, az országgyűlés alelnöke is. A bizottság megtárgyalta a Földművelésügyi Minisztérium és az Élelmezésügyi Minisztérium 1967. évi költségvetését. A tanácskozáson Klenczner András földművelésügyi miniszterhelyettes ismertette a mezőgazdaság 1966. évi eredményeit, valamint az idei költségvetés legfontosabb előirányzatait és feladatait. Dergács Ferenc élelmezésügyi miniszterhelyettes az élelmiszeripar, valamint a SZÖVOSZ múlt évi eredményeinek összefoglalása után az idei tervekről adott tájékoztatót, a tájékoztatókat vita követte. * Dr. Pongrácz Kálmán elnökletével, az Igazságücyminisztérium, a Legfőbb Üeyészség és a tanácsok 1967. évi költségvetésének tervezetét tárgyalta meg tegnapi ülésén az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. A tanácskozáson részt vett dr. Beresztóczy Miklós, az Országgyűlés alelnöke is. Az igazságügyi tárca idei költségvetések tervezetét dr. Korom M hály teazsásügvminiszter, a Legfőbb Ügyészségét dr. Stónősi Géza, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze, a tanácsokét pedig dr. Maróti János, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának helyettes vezetője terjesztette elő. (MTI) Egy év ntatt a meiőga*drt*ngi üzemekben Több mint kétmilliárd forint értékű új gép A mezőgazdaság gépesítésének legnagyobb eredményeiről és az idei várható .gépellátásról Kovács Andor, az Agrotröszt igazgatóhelyetese adott tájékoztatót. Elmondotta, hogy 1966-ban a vállalat összesen 2,220 miliő 'örint értékű gépet adott el a mezőgazdasági üzemeknek: egyebek között több nint 7000 traktort, 1880 gabonakombájnt és 700 bálázógépet. Emellett különböző kisgépekből az előző évinél 0—70 százalékkal többet bosátottak a háztáji és kisegítő gazdaságok rendelkezőiére, így például 30 000 háti permetezőt, 10 000 motoros terménydarálót. Az idei gépellátás terveit már a gazdaságirányítás készülő új rendszeréhez igazikották. Az idei gépberuházások készletei nagyrészt már a múlt év októberében rendelkezésre álltak, s a gazdaságok az év végén szükségleteiknek megfelelően szerződhettek az új gépekre. A készletek föltöltését és az importmegrendeléseket a tényleges igények széles körű felmérése előzte meg. Bz évben körülbelül 7000 új traktort, köztük 600 eszközhordozót, 2000 UE—28-as négykerék meghajtásút és 600 lánctalpast vásárolhatnak a mezőgazdasági üzemek. A gabonabetakarítás meggyorsítása érdekében a Szovjetunióból újabb 2000 nagy teljesítményű kombájnt vásárolunk. Ennek körülbelül a felét már az aratás kezdete előtt szállítják. A gazdaságokban egyre népszerűbb szalmabáiázó gépekből előreláthatólag 700 érkezik. Valószínűleg csökken a rakodó-markológépek korábbanl hiánya: nyolcszázat — a múlt évinél kétszer többet — várhatunk Csehszlovákiából. Tovább javítják a háztáji gazdaságok kisgépellátását is. Háti permetezőgépekből 41 000-et, kézi kukoricadarálókból és asztali morzsolókból 80 000-et árusítanak. Az idén érkező új, nálunk eddig nem, vagy csak kísérletképpen alkalmazott géptípusok listáján ötszáz, 75 lóerős lánctalpas traktor, 160 E—660 típusú burgonyakombájn, továbbá 100 cukorrépafejelő és 100 cukorrépa-kiemelő gép szerepel. (MTI) A

IX. pártkongresszus úgy döntött, hogy megszünteti o pártban a tagjelöltség rendszerét. Nem ez lesz az első eset, amikor nincs tagjelöltség a pártban, amikor egyenesen teljes jogú tagokat veszünk fel. Nem volt tagjelöltscg például 1945 és 1949 között sem, de tagjelöltség nélkül történt pártunk újjászervezése is 1956 végén, 1957 elején. A tagjelöltség intézményének megszüntetését már a kongresszus előtt hosszú vita előzte meg. A párt féltése vezette azokat az elvtársakat, akik korainak, indokolatlannak tartották a tagjelöltség felszámolását. Olyanok is voltak, akik a párton belüli demokrácia csökkenését látták abban, ha a jövőben teljes jogú párttagokat veszünk fel. Természetesen semmi köze nincs a pártdemokrácia csökkentéséhez a tagjelöltség megszüntetésének. Mert mivel csökkenti a párttagok jogait az, ha n jövőben tagjelöltség nélkül lépnek új tagok a pártba? A párt tagjai ugyanúgy véleményt mondhatnak az új tagok felvételekor, mint eddig, mellettük vagy ellenük szavazhatnak, mint korábban tették. Azt ellenben nagyon fontosnak és a párton belüli élet lényeges elemének tartjuk, hogy minden párttag teljes és egyenjogú lesz pártba lépésétől kezdve. Nem lesznek a jövőben olyanok, akiknek csak tanácskozási joguk lesz, de szavazati joguk nem, akik véleménvt mondhatnak ugyan, de ők maguk párttisztségbe nem választhatók. Etekintetben is teljesebb lesz, tovább fejlődik a párton belüli egyenlőség. A tagjelöltség megszüntetésének megértek a reális feltételei. Melyek ezek? Az első és legfontosabb tényező a párt megerősödése, tekintélyének, vonzerejének megnövekedése. Társadalmunk elismert vezetője lett pártunk. Kikovácsolt politika alapján egyre inkább összeforrott önkéntes harci szövetséggé válik, és lényegesen megnőtt tagjainak fegyelme, tudatossága is. Ilyen körülmények között adva van a lehetőség a tagjelöltek teljes jogú párttagokká minősítéséhez. Lényeges tényező az is, hogy a felszabadulás óta több mint két, és az 1956os ellenforradalom óta is egy évtized múlt el. Ismerjük, jól ismerjük azokat az embereket, akik pártunk tagjai akarnak lenni. Életük úgyszólván nyitott könyv előttünk, amelyben ha lapozgatunk, ilyen fejezeteket találunk: velünk voltak nagy politikai és gazdasági akciókban, nem eggyel közülük együtt küzdöttünk nehéz, válságos időkben is. lődésüket nem segítik megÉs ha tovább lapozunk, azt különböztetetten. Ennek köjeles osztályzatú. Hasonlóként ott van a gazdaságvezetők és a szakszervezeti vezetők aláírása. Elismerően szólnak róluk a szocialista brigádnaplók is. Az egyéni életükről írott oldalakon sem találunk kivetnivalót. Ha mindez igaz, akkor ne legyen annak semmi akadálya, hogy most már egy pártban — egyenlő jogokkal legyünk. Azzal is számolnunk kell, hogy a felszabadulás óta új nemzedékek nőttek fel, akiket már a mi rendünk nevelt. Ott vannak az ifjúsági szövetségben, szorgalmasan tanulnak, dolgoznak és legjobbjaik egy pártban akarnak lenni az idősebb, a tanító nemzedékkel. Törekvésüket mint egyik ajánló, a KISZ-szervezet is igazolja. Látható, hogy most már ebben az esetben sincs semmi ok a párton belüli megkülönböztetésre. A tagjelöltség megszüntetése mellett szólnak azok a viszonyok is, hogy a meglevő tömegszervezetekben, tömegmozgalmakban évek óta az aktivisták tömegei dolgoznak, akik sok jelét mutatták meg politikai hovatartozásuknak, megbízhatóságuknak. és e politikai mozgalmakban szerzett tapasztalatukkal a párttagokhoz nőttek fel. Semmi sem indokolja, hogy tagjelöltként töltsenek el egy évet a pártban. F

tt sorol hatjuk a tagjelöltség megszüntetésének indoklásaként azt is, hogy az utóbbi években számottevően csökkent a különbség az elméleti és a politikai felkészültség tekintetében a párttagok és az aktív, a párthoz közelálló, a politikai mozgalmakban részt vevő pártonkívüliek között. A pártoktatás különböző formáin az állami és a tömegszervezetek által szervezett iskolákban a pártonkívüliek százai és százai sajátítják el korunk uralkodó eszméjét, a marxizmus—leninizmust. A sajtó, a rádió, a televízió mind-mind a marxista közgondolkodást terjeszti. Társadalmunk egyre inkább az egységesedés útján halad. Ezek a tényezők is azt indokolják, hogy a jövőben ne tegyünk különbséget a párton belül levő emberek között. Végül. Az utóbbi időben egyre több formális elemet tartalmazott a tagjelöltség rendszere. Ha alaposan megvizsgáljuk az alapszervezetekben a tagjelöltekkel való foglalkozást, azt tapasztaljuk, hogy az alig, vagy az esetek többségében semmiben sem tért el a párttagok foglalkoztatásától. Fejlátjuk, hogy nemcsak politikai magatartásuk, hanem termelő tevékenységük is vetkeztében nincs különbség a tagjelöltség alatt és a párttaggá minősítés után nélkial végzett tevékenység között Az is ismert, hogy a tagjelölt fejlődésében egy év alatt nem történik lényeges változás, hiszen a tudat kialakulása és megszilárdulása hosszú, bonyolult folyamat, amelyhez nem elegendő a tagjelöltség ideje. A tagjelöltek taggá történő felvétele is szürke, formális, gyakran egyszerű adminisztrációs aktussá vált Ezek azok a tényezők, amelyek lényegesen megváltoztatják az új párttagok felvételének objektív körülményeit H

angsúlyozni kell azonban, hogy a tag jelöltség rendszere korábban indokolt volt és betöltötte rendeltetését. A fentebb vázolt, a megváltozott és fejlődő viszonyok azonban most már feleslegessé tették. A tagjelöltségre is vonatkoznak azok a társadalmi jelenségekre érvényes szabályok, hogy miután meghatározott viszonyok között elősegítették pártunk megerősödését a változó körülmények hatására meg kell szünniök. A kongresszus döntése alapján a megyei párt-végrehajtóbizottság úgy határozott, hogy január 15 és 30 között minden párt-alapszervezetben taggyűlést kell tartam, ahol más témákkal együtt napirendre kell tűzni a tagjelöltek párttaggá történő felvételét. A pártszervezetek egy része már decemberben felvette tagjelöltjeit, a többség azonban még hátra van. Megyénkben 1300 tagjelölt felvételében kell még az alapszervezeteknek dönteniök. Az ügy fontosságára való tekintettel, a tagjelöltek felvételét nagy gondossággal kell a pártvezetőségeknek előkészíteni. Nem mindegy, hogy az 1300 tagjelölt közül mennyit vesznek fel párttagnak, és menynyit nem. Ezerháromszáz tagjelölt nagy politikai erő, amelyre nagy figyelmet kell fordítani. Arról van szó, hogy megyénk kommunistáinak száma több mint ezer új taggal gyarapszik. Ezt nem lehet kellő felelősség nélkül végezni. Szóvá tesszük, hogy nem kell minden tagjelöltet automatikusan taggá minősíteni. Csak azokat, akik erre alkalmasak, akik megfelelnek a párttagsággal járó követelményeknek. Az ilyeneket viszont fel kell venni a pártba. Közülük senki sem maradhat ki. A döntést a pártszervezetek tagsága a párt iránti felelősség alapján tegye meg. Vegye figyelembe, hogy ezek a tagjelöltek önként jöttek, mert vonzódnak a párthoz, helyeslik világnézetünket, politikánkat, dolgozni, alkotni szeretnének, és velünk egyenrangú párttagok akarnak lenni. Erre adjuk meg a lehetőséget. Szavazzunk ráiuk. Akik valamilyen oknál fogva nem nyernek felvételt a pártba, azokat törölni kell és maid később ismét kérhetik felvételüket A

jánljuk az alapszervezeteknek. hogy ezek a taggyűlések legyenek ünnepélyesek és mind a tagjelöltek, mind az ajánlók legyenek jelen. Az ajánlók szóljanak ajánlottuk érdekében. A taggyűlés résztvevői bátran és őszintén mondjanak véleménvt pártunk leendő új tagjairól. ÁGOSTON JÓZSEF (Somoeylné felv.) r ¥12 • tf»«nrS A bontják, az újat építik — a vHtozó-szcpülő sze,J ® ' fi gedi városképet illusztrálja cz a felvétel, amely a Károlyi utcai építkezésről készült. Az épületben 60 lakás, ezenkívül bisztró is lesz, s mint a képen látható, érdekesen kiképzett, modern vonalú lépcsőházban közlekedhetnek majd az új lakók Ismét a Hanságban Tíz esztendeje kezdte meg a KISZ az ifiúsági építőtáborok szervezését A nyáron Ismét tábort ütnek a fiatalok a tárnokréti határban és augusztus 20-án a tízéves jubileum alkalmából ifjúsági találkozót rendeznek mindazoknak a fiataloknak a részvételével, akik eddig segítettek a csatornák építésében. „ Szerda, 1967. január 18, QEL-MAQÍARQlfbiáG 3