Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-14 / 294. szám

Úgy őrizni, mint a sajátjukat Átadási ünnepség szocialista szerződéskötéssel A napokban ötven új IFA­W50-L típusú tehergépkocsi­val gazdagodott a 10-os sz. Autóközlekedési Vállalat gépjárműparkja. Az NDK­©ártmányú, öttonás jármü­veket, melyeknek Szegedre érkezését korábban már hí­rül adtuk, tegnap reggel a Marx téren ünnepélyes kül­sőségek között adták át a vállalat vezetői a gépkocsi­vezetőknek. Csiszár Károly igazgató köszöntötte a ko­csik mellett felsorakozott sofőröket, majd a rövid mű­szaki szemle után a vállalat központjában került sor az ünnepség folytatására. A vállalat igazgatója el­mondotta, hogy Csongrád megyében nagy gondot jelent a mezőgazdasági fuvarozás ellátása. Ehhez jelentős se­gítség az 50 könnyebb faj­súlyú áruk szállítására al­kalmas tehergépkocsi. A megyei pártbizottság képviseletében Tasi János szólalt fel. Mint mondotta, ennek az átadásnak kettős jelentősége van: egyfelől a megye zöldáru-fuvarozása megfelelő gépjárművekkel gazdagodott, másrészt külön öröm, hogy a gépkocsiveze­tők szocialista szerződésben vállalják az üzemképesség biztosítását, a gondosabb, gazdaságosabb munkát, alá­írásukkal mintegy sajátjuk­nak vallva a vadonatúj te­hergépkocsikat. Ezt követően a sofőrök rendre aláírták a vállalattal kötött szerződést. Csongrád megyében idén is nagymeny­nyiségű zöldség és gyümölcs várt elszállításra, s ebben a munkában nagy feladat há­rult a 10-es AKÖV-re. Mivel az egyébként Igen jól bevált, kitűnő konstrukciójú ZIL­tehergépkocsik előnyeit in­kább a nehezebb fajsúlyú termékek szállításában lehet kamatoztatni, a vidékünkön termett zöldség és gyümölcs fogyasztóhoz, feldolgozóhoz való fuvarozásában fontos szerep vár a most átadott IFA-kocsikra és vezetőikre. (Somogyi Károlyné felv.l 0 Is noctallsta megőrzésre vette át. Benkovics István, a iO-es számú Autóközlekedési Vállalát kiváló dolgozója benyit a vezetőfülkébe Kétszázmillióval több értékű bútor Köz^nk Több lesz a kisbútor — Mit kell tudni a reklamációról? Az új esztendőben jóval több lakás épül, tehát több új bútorra is lesz szükség. Juhász István, a Bútorértéke­sítő Vállalat vezérigazgatója ennek ismeretében a követ­kező tájékoztatást adta a bú­torellátásról : — Az 1966. év végéig vár­ható bútorforgalom kétmilli­árd 330 millió forint érték körül lesz. Ez megközelíti az igények kielégítését, de nem jelenti azt, ho© a bútorvá­sárlók minden időben és minden esetben azt a típusú bútort vásárolhatják meg, amit éppen keresnek. Ezért az igényeik jobb ellátásáért 200 millió forinttal növeljük az 1967-es bútorforgalmat. — Nő a választéle is. Ezen­kívül növelik a modern bú­tor részarányát is, minthogy ezek iránt mindinkáb nő a kereslet. — A belföldi lakószobák­nál például az év végéig vár­ható 36 ezer garnitúrával szemben 49 ezer garnitúrat kívánunk a hazai iparnál le­kötni legalább 40 különféle típusban. Ezek közül 8 sze­repelt is a lakberendezési kiállításokon, de forgalomba még nem kerültek. — Importból — folytatta a vezérigazgató — elsősorban olyan bútorokat kívánunk behozni, amelyek it választék további bővítését és az igé­nyek jobb kielégítését teszik lehetővé. A bútorok beszer­zésénél a vállalat arra is tö­rekszik, ho© minél több korszerű bútor kerüljön for­galomba. — Ma már igen sokan Igé­nyelnek szobáikhoz alkalmas bútorokat. Ezek sajnos még az üzletekben ritkán látha­tók. Hasonló a helyzet a kü­lönböző könyvszekrények, polcok, kisméretű íróasztalok és e©éb olyan e©edi kisoú­torok beszerzésénél, amelyek a korszerű lakások berende­zésénél feltétlenül szüksége­sek. Ezeknek a bútoroknak a ©ártásával a Bútorértékesi­tő Vállalat elsősorban azt az elgondolást kívánja érvénye­síteni, ho© ma már az új lakástulajdonosok nagy ré­sze nem feltétlenül komplett szobával kívánja lakását be­rendezni, hanem — saját el­gondolása és ízlése alapján — egyedi bútorokkol. Az új esztendőben ezt az igényi fokozottabban elégítjük ki. — Miután beszélni kell a reklamációk elintézéséről ls, szükségesnek tartom leszö­gezni, ho© a bútorforgalotn megnövekedésével természet­szerűleg nőtt a reklamációk mennyisége is. Jelenleg há­romféle jótállási je© van forgalomban, aszerint, ho© Import, belföldi, va© fém­bútorról van szó. A Fémbú­torgyár bútorai nem tartoz­nak garanciális hálózatunk­ba, azt a ©ár közvetlenül Intézi. — Belföldi bútornál a vá­sárló, ha bútoránál ©ártás­ból eredő hibát va© rejtett hibát észlel, igényével a jót­állási je©en szereplő legkö­zelebbi szövetkezethez for­dulhat. Ha a vevő azt észleli, ho© a hibás bútort csak na© költséggel lehetne javí­tani (a bútor javítási költsé­ge meghaladja a teljes érték 40 százalékát), az esetben a Bútorértékesítő gondoskodik a javításról, illetve indokolt esetben a cseréről. Import bútoroknál is u©anez az el­járás érvényes. A vevők minden esetben őrizzék meg a számlájuluit és jótállási jegyüket, mert erre szükség van az azonos­ság megállapításánál. Még azt is tudni kell — fejezte be tájékoztatását Juhász István vezérigazgató —, ho© azonos hiba né© esetben javítható. Ezen túl a hibás bútort ki kell cserélni. Zs. I. ELUTAZOTT A KUBAI PARTKÜLDÖTTSÉG Kedden elutazott a Kubai Kommunista Párt küldöttsé­ge, amely Julio Camacho Aguilerának, a Központi Bi­zottság tagjának vezetésével részt vett pártunk IX. kong­resszusán. SZAKSZERVEZETI KÜLDÖTTEK BUDAPESTEN A nemzetközi kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért a dolgozók és a népek érdekében összehí­vott, szerdán kezdődő szak­szervezeti világkonferenciára hazánkba érkezett Renato Bitossi, az SZVSZ elnöke és Louis Saillant, az SZVSZ fó­titkára. A világkonferenciára Európa, Ázsia, Afrika, Latin. Amerika és Ausztrália or­szágainak szakszervezetei küldték el képviselőiket Rövidebb a hiánycikkek listája Az országgyűlés ipari és kereskedelmi bizottságának ülése Keddi együttes ülésén az országgyűlés ipari és keres­kedelmi bizottsága a lakos­ság tömegcikk- és építő­anyag-ellátásának várható alakulását vizsgálta. A ta­nácskozáson részt vett Hor­gos Gyula kohó- és gépipari miniszter és dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alel­nöke is. Halász János belkereske­delmi miniszterhelyettes tar­tott beszámolót Elmondta, hogy a második ötéves terv időszakában számottevően javult az ellátás, rövidült a hiánycikkek listája, bővült a választék, de az ipar ter­melése egy sor területen még nem tartott lépést az igényekkel. Építési anyagok­ból esztendőről esztendőre nagyobb mennyiséget hoz­tak forgalomba a harma­dik ötéves terv időszakában is. Számolni kell azzal, hogy építési anyagoknál lesznek fennakadások az ellátásban. A tájékoztatót követő vi­tában a képviselők beható­an vizsgálták, milyen köz­gazdasági és e©éb eszkö­zökkel csökkenthető tovább a hiánycikkek köre, s mi­lyen intézkedések szüksége­sek az ipar és a kereskede­lem közötti együttműködés harmónikusabbá tételére, az ellátás javítására. Hangsú­lyozták, ho© indokolatlan és helytelen lenne, ha a hiányzó tömegfogyasztási cikkeket minden esetben ha­zai termeléssel próbálnánk biztosítani. Sokkal helye­sebb, ha a KGST-országok­kai folytatott kereskedelmet fejlesztjük, s kétoldalú meg­állapodások alapján gondos­kodunk a hiányzó termékek pótlásáról. Az építőanyag-ellátás­ban tetemes könnyebbséget jelentene, ha az ország kü­lönböző részein a leállított kisebb mészkőégetőket, tég­lagyárakat, kőbányákat stb. ismét üzembe helyeznék — hangoztatták az ülés részt­vevői. Javaslatként hangzott el a vitában, ho© az érdekelte* alaposan vizsgálják meg: hogyan növelhető az ipar és a kereskedelem dolgozói­nak érdekeltsége a tömegfo­gyasztási cikkek termelésé­ben és eladásában. Fokozott gonddal kell ü©elni a mi­nőségi követelmények telje­sítésére is. A bizottság elhatározta, hogy az ülésen elhangzott észrevételekről és javasla­tokról részletesen tájékoz­tatja az érintett szervek, főhatóságok vezetőit (MTD A legmagasabb lakóház történelmi fejlődési szakasz az ember teljes emancipációjának útján. A szo­cialista demokrácia jellegéhez ezért a vezetés problémáinak kimunkált megoldása is járuL Legfontosabb kérdés a kezdemé­nyezések támogatása és az ellenük ható tényezők leküzdése, valamint az emberek személyiségének, tudatának fejlesztése. A lényeg: a szocialista de­mokrácia jellegét nem lehet formáli­san felfogni, és azt nem lehet terv­szerű, tudományos vezetés kérdéseitől elvonatkoztatni. Ez e© olyan politi­ka me©alósulását jelenti, amely kö­vetkezetesen az új, mégpedig a szo­cialista viszonyokból indul ki Ezt tet­te a párt mostani kongresszusa is. A szocialista viszonyokból indulunk ki, amikor célul tűzzük ki az új alkotmány kidolgozását, vagy még­inkább azoknak a „keresztül vezeté­sét" az alkotmányon, ami népköztár­saságunkban az utolsó több mint másfél évtizedben végbement Az al­kotmány mindig olyan na© jelentő­ségű politikai okmány, amellyel a szocialista államokban a párt legfel­sőbb szervei, í© kongresszusai is fog­lalkoznak. Most elsősorban olyan kér­désekre gondolok, amelyek eddigi fej­lődésünk során már többé-kevésbé kirajzolódtak, de még nem történt állásfoglalás a tekintetben, ho© eze­ket az alkotmány szintjére emeljék-e va© sem. E kérdések többsége az alapvető állampolgári jogokkal és azok bizto­sítékaival kapcsolatos, más részük az állami politika különböző területeit érinti. így például köztudomású, ho© az utóbbi 10 esztendőben igen sokat tettünk az állampolgárok sze­mélyi szabadságának garantálása te­rületén. Ugyanakkor alkotmányunk nem szól a személyi szabadság bizto­sítékairól. Számos jogszabályban a demokratikus igényeknek megfelelően rendeztük az e©esületi és sajtósza­badság kérdéseit Jelenlegi alkotmá­nyunk azonban egyáltalán nem tar­talmazza még ezeket az eredménye­ket. Ügyszólván nem is utal a jogi biztosítélcokra. Lehetne még folytatni a felsorolást, ami szinte a jogok minden terüle­tén jelezné, hogy olyan eredményeket értünk el, amelyek joggal igényelhe­tik azt. ho© az új alkotmány ne le­gyen olyan szűkszavú ezen a téren. Az alkotmánynak valóban tükröznie kell az elért eredményeket! Hasonló a helyzet e©ébként a tör­vényesség jogi biztosítékainál is. Al­kotmányunk jelenleg annyit mond e tekintetben, ho© a törvényeket meg kell tartani az állampolgároknak és állami szerveknek e©aránt. De igen keveset mond arról, ho© milyen esz­közök állanak az állampolgárok és az állami szervek rendelkezésére, ha megsértik a törvényt A ©akorlatban ezzel szemben u©ancsak igen széles biztosítékrend­szer jött létre. I© külön államigaz­gatási-eljárási törvény biztosítja az államigazgatási szervek működésének jogi rendjét, s ad lehetőséget számos törvénytelen intézkedés megtámadá­sára bírói úton. Kiépült az ü©észi szervezet, aminek igen jelentős, lé­nyegében az alkotmányban kijelölt kereteket jóval meghaladó jogai van­nak. Mindezek olyan kérdések, ame­lyeknek szintén jelentkeznie kellene az új alkotmányban. A képviseleti szervek továbbfej­lesztése jelentős állomásának kell te­kinteni az új választójogi törvény mellett azt ho© bővítik a jogkörü­ket Elsősorban a gazdasági önállóság, a városok és nagyobb községek ön­álló jogainak védelme és kiszélesítése lehetnek azok a területek, ahol sok a kívánnivalónk. Államszervezetünk további tökéletesítésének útját első­sorban a kollektív testületi szervek szerepének fokozásában, a helyi ta­nácsok anyagi eszközeinek növelésé­ben, az ügyviteli egyszerűsítésében, képviseleti és igazgatási rendszerünk egyes lépcsőinek, alá- és fölérendelt­ségi viszonyának pontosabb kidolgo­zásában látjuk. Ami az országgyűlés munkájának fejlesztését illeti, helyeseljük, ho© a törvényalkotó munka fokozása és az országgyűlés ellenőrző szerepének erősítése kap hangot. Valóban mind a törvényalkotó munka fokozása és az országgyűlés szerepének erősítése olyan terület, amely fejlesztendő, de nem ha©hatjuk fi ©elmen kívül az országgyűlés politikai szerepének fo­kozását sem. A szocialista parlament nem e©szerűen törvényhozó, nem is csak ellenőrző szerv. Funkciói kö­zött van az is, ho© alkotó módon já­ruljon hozzá a kormányzás irányvo­nalának meghatározásához. Nem gon­dolok arra, ho© az ország©űlés a párt központi szerveinek szerepét ve­©e át a főfeladatok kijelölésében. De számos olyan feladatot láthatna el a párt által megfogalmazott poli­tika állami szintre való átvitelében, amit helyette más szerv nem végez­het el. S nem fnerülhet ki feladata csak az Elnöki Tanács és a kormány tevékenységének ellenőrzésében. Je­lentős funkciói lennének — e©ebek között — általában a törvények és az alkotmány végrehajtásának ellen­őrzésében. I© például e©edül az or­szág©űlés ellenőrizhetné hatékonyan, hogy a kiadott rendeletek mennyiben vannak összhangban a törvényekkel és az alkotmánnyal. Erre akár külön bizottságot is alakíthatna. Mindezek olyan kérdések, amelyek­nek kimunkálásában nem kis szerep illeti meg a társadalomtudományok művelőit, í© az állam- és jogtudo­mány képviselőit is. ÍTrtth Béla felv.l A Csongrád megyei ÉpítőipaiS Vállalat tizenkét cs fé! milliós beruházással készíteti c el Szeged legmagasabb la­kóházát a Nádor utcában. A toronyépületben ötven lakást alakítottak ki, előtte pedig hetvenöt személyes óvoda ka­pott helyet IKV-konferencia Szegeden Az Építésügyi Minisztéri­um lakás- és kommunális gazdálkodási főosztályának kezdeményezésére és szerve­zésében tegnap, kedden ta­nácskozásra ültek össze Sze­geden, az Ingatlankezelő Vállalat művelődési termé­ben Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Sze­I ged ingatlankezelési szak­emberei. A na©obb vidéki városok közül először Sze­geden dolgozták ki tanul­mányszerűen az állami tu­lajdonú és kezelésű épüle­tek tervszerű megelőző kar­bantartási módszereit, s al­kalmazzák a gyakorlatban már néhány év óta. Ezért is jelölték a tanácskozás szín­helyéül Szegedet. A tanácskozás résztvevőit Kószó József, a Szegedi In­gatlankezelő Vállalat igazga­tója üdvözölte, majd Szat­mári Máté, az ingatlankeze­lő vállalat főmérnöke is­mertette vitaindító referátu­mát Elmondotta, ho© Sze­geden minte© 15 ezer bér­leményt gondoz a vállalat, fenntartásukra a második ötéves tervben 158 millió forintot használtak fel, de a harmadik ötéves tervben en­nél nagyobb összegre lesz szükség. Olyan módszereket kellett kidolgozni, amelyek meggyorsítják az épületek karbantartását és gazdaságo­sabbá teszik azt. Ezért fel­mérték az összes, kezelésük­re bízott ingatlan állapotát és különböző munkasorren­di kategóriákat állítottak fel. Leglényegesebb, ho© az ed­digi hibabejelentéseken ala­puló, alkalomszerű munka helyett tervszerű, a javítá­sok fontosságán alapuló program szerint dolgoznak, f© né©évenként sor kerül­het valamennyi épület mű­szaki szemléjére, illetve kar­bantartására. A referátum után széles körű vita alakult ki. Ma. a tanácskozás második napjan sor kerül néhány felújított, illetve felújítás alatt levő épület megtekintésére és a munkaszervezés helyszíni ta­nulmányozására. Szerda. 1966. december 14. OEL-MAGYAAORSZAG 3 •

Next

/
Thumbnails
Contents