Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-13 / 293. szám
Kádár János foped?eT a Kubai KP kBláotiségét Kádár János, a Ma©ar Szocialista Munkáspárt Központi bizottságának első titkára hétfőn fogadta a Kul»al Kommunista Párt hazánkban tartózkodó küldöttségét, amelyet Julio Camacho Aguilera, a Központi Bizottság tagja vezet (MTI.) Magfar katonai kfiidöilxég Berlinben Czinege Lajos vezérezredes, a Magyar Népköztárraság honvédelmi miniszterének vezetésével hétfőn magyar katonai küldöttség érkezett Berlinbe. A pályaudvaron a magyar vendégeket Heinz Hofjmann hadseregtábornok, az NDK nemzetvédelmi minisztere, Oskar Fischer külügyminiszterhelyettes és más személyiségek üdvözölték. Délben Walter Uibricht, m NSZEP KB első titkára, az NDK államtanácsának elnöke fogadta a küldöttséget és hosszabb baráti beszélgetést folytatott a delegáció tagjaival. A délután folyamán a küldöttség látogatást tett a Minisztertanács elnökénél, Willi Stophnél. A Magyar Népköztársaság katonai küldöttségét hétfőn a berlini városházán fogadta Friedrich Ebért, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, Berlin főpolgármestere. Hétfőn este Kar!—Heinz Hoffmann, az NDK nemzetvédelmi minisztere fogadást adott a magyar katonai küldöttség tiszteletére. Éberséggel, zafkészséggel Munkásőrök ünnepélyes csapatgyűlése Évzáró ©-ülésre jöttek káról, az alegységek egymás lete övezi, s a munkásőrök példamutatóan veszik ki részüket a termelőmunkából is. Ezután átadták a kiváló szakaszt, a kiváló rajokat, össze vasárnap délelőtt a közötti versenyének eredmé- parancsnokokat és munkásszegedi Gera Sándor mun- nyeiről, és ismertette a kikásőregység tagjai a vasút- váló szakasz-, raj- és munforgaími technikum Marx kásőrmozgalom értékelését téri művelődési termében. A A me©-ei és a városi pártgyűlésen értékelték az 1966. bizottság nevében Perjési évi kiképzési és gyakorlati László elvtárs fejezte ki elfeladatok végrehajtását, el- ismerését a munkásőrök ál- munkásőrök ünnepélyes elbúcsúztatták a leszerelő és dozatkész társadalmi tevé- küjére, amit a csapatzászló tartalékállományba helyezett kenységéért. Méltatta azok- előtt tettek le. munkásőröket, felavatták az nak az érdemeit, akik 6—9 őröket megillető kitüntetéseket. A leszerelő munkásőröknek emlékérmet és emléklapot adományoztak. Ezt követően került sor az előképzésben részt vett új búcsúszavai s A leszerelők az új munlyozta, ho© a munkásőröket a lakosság általános tisztenacionálé hangjaival ért véget. Kiváló önkéntes rendörök tanácskozása Ugytuttsak vasárnap dél- tulajdon ellen vétőket, t őrelőtt, a Csongrád megyei ködnek a közlekedési rend rendőr-főkapitányság épüle- biztonságán is. A lakosság új munkásőröket, s a leg- évi szolgálat után leszerel- kásőrök köszöntésének eljobb ale©ségeknek, muri- nek, illetve tartalékállo- hangzása után az ünnepékásőröknek kitüntetéseket mányba kerülnek. Hangsú- lyes c.sapat©űlés az Interadtak át. Az ünnepélyes ©ülésen megjelent Perjési László, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára, dr. Földi Gábor, a KISZ Szeged városi bizottságának titkára, Huszka Márton, a munkásőrség Csongrád me©ei parancsnokának helyettese, Árendás Győr©, a szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezet elnöke, ténék művelődési termében, mindenütt becsüli az önkénbe?©1r iáigatóia. * l5Í" Szeged és a tes rendőröket, akik szabad Komócsin Antal, a munkás- «®Sedi járás kiváló önkéntes idejük e© részét az állammozgalom veteránja, vala- rendőreinek tanácskozását polgárok nyugalmának biztomint a fe©veres testületek Eaen részt vett és az elnök- sítására fordítják. A jövőben ílbb 3hívtákA»Tfrawat régben helyet foglalt Ozvald munkahelyen nalesre meghívták a karhatal- ' gyobto nyilvánosság előtt derai, a helyőrsegi és a rend- Imre, az MSZMP Szeged vá- ~ * _ . . őrségi c©ségek képviselőit rosi végrehajtó bizottságának legáljak az onkent<?s rend°r°is Az ünnepségen közremü- teg;j e pártbizottság osztály- k0t- hogy még raélesebbkorkodott a szegedi munkásőr- „ , , . , .. ben megismerjék őket Ezzenekar. vezetője, Farkas Irtván, a já- ^ ^ * ^^ jg Fükő Józsefnek, az e©- " kapnak, amelyet a kabát hajség parancsnokhelyettesének rási Pártbizottság dr. jr^ ^^ ^^^ megnyitója után Kelemen Gyombér János rendőr elFrancia-magyar jngásznapok A Ma©*ar Tudományos Rioero, a párizsi egyetem Akadémia állam- és jogtudományi intézete és a francia Société de Legisíation Comparée (összehasonlító jogtudományi társaság) együttes rendezésében hétfőn az Akadémián ünnepélyesen megnyitották az I. francia—ma©'ar jogásznapokat A megnyitó ülésen Jean Megvizsgálják a munkásszállások helyzetét Sándor, a szegedi Gera Sán- ezredes, továbbá üzemek és ®® azor* kívül fe' dor munkásőregység pa- iniézwényék ^ képvi_ A beszámolót követő vitárancsnoka számolt be a ki- ... _ „ . _ . , ban részi vett Na© Sándor, képzési évben végzett mun- Tóth Irtván, Kiszabó irtjárási rendőrkapitányság ve- ván, Hegedűs Sándor, Ilorzetőjének megnyitó szavai vath Antal, Radics Béla, Doután Bódi János rendőr őr- bó István szegedi és Királyi na© tartott beszámolót az p^i kisteleki önkéntes rendönkéntes rendőrök piunkájá- őr. Felszólalt a tanácskozóról. som Ozvald Imre. Farkas Hangsúlyozta, ho© mind István és dr.. Gyömbér JáSzegeden, mind .pedig a 6ze- nos, és a határőrség képvisegedi járás községeiben az letében Noel József őrnagy, önkéntes rendőrök áldozatos Ezután dr. Kovács Lajos őrszolgálatának is tulajdonít- na© átnyújtotta a kapitányható a közrend és közbizton- ság pénzjutalmát ós dicsérő ság szilárdsága. Munkájuk- oklevelét 30 önlcéntes rendban és szolgálatukban egya- őrnek. Pénzjutalomban részeránt példát mutatnak. Bizo- sitett még önkéntes rendőrönyítja ezt az is, ho©' eddig ket a DÁV. a Ruhagyár, a ebben az évben 107 ezer 360 Városgazdálkodási Vállalat, szolgálati óra fűződik ered- a MÉK, a szegedi Űj Élet menyes tevékenységükhöz., és a dorozsmai József Attila Fellépnek a rendbontóik, a Tsz. A tanácskozás résztveszabálysértők ellen, leleple- vőinek végezetül új oklatózi'k a társadalmi és személyi filmet mutattak be. jogi és közgazdaságtudományi karának professzora na© figyelemmel kísért előadást tartott. A francia közjog és a modern állam problémái címmel. Este az Állam- és Jogtudományi Intézet fogadást adott a vendégek tiszteletére az Akadémián. (MTI) Több mint 1500 társadalmi munkás részvételével aprólékos felmérést végez a KNEB a munkásszállásokon. A felmérés színhelyéül 11 me©ét jelöltek ki, Budapesten pedig tiz kerületben gyűjtenek adatokat. Megállapították: az ország munkásszállásain egy időben 220 ezer embert tudnak befogadni. A létszám viszont — a vándorlásoktól, a helyiipari és gazdasági igényektől függően — állandóan változik. E©-e© új férőhely létesítéssé 30—40 ezer forint beruházást igényel, a fenntartáshoz pedig évente 3—4 ezer forint állami támogatást biztosítanak. A vizsgálatnak sok kérdésre kell választ adnia, f© a többi között árva is, hol indokolt és hol nem a munkásszállások hálózatának fejlesztése.. A népi ellenőrök felmérik az üzemek 67.ociális létesítményeit és azt, ho© a vállalatok miként tartják be a törvényeket, előírásokat, ho©an biztosítják a dolgozók ellátását. Számba veszik, mennyit fordítottak az elmúlt ötéves terv időszakában e©-e© munkásszálló karbantartására, kulturális felszerelésére, s mennyire érvényesül a szálló éleiének irányításában a társadalmi szervek munkája. Hatezer dolgozóval külön beszélgetést folytatnak a népi ellenőrök és a társadalmi munkatársak. Elemzik a megkérdezettek anyagi körülményeit, családi állapotát, jövedelmük alakulását, s azt, ho© miként használjak fel szabad idejüket A többi között megkérdezik: milyen feltételekre lenne szükség, ho©' visszatérjenek családjukhoz, állandó lakhelyükhöz? A felmérés egyik célja az ipartelepítés néhány kérdésének vizsgálata is.. Az adatok feldolgozása után már december végén összesítések állnak majd rendelkezésre. „Érettségi után Pályaválasztási ankét tanulságokkal Iskolabuszok terven felül Több mint 60 ezer autóközlekedési dolgozó csatlakozott a kongresszusi versenyhez, s már eddig 40 millió forint terven felüli többleteredményt értek el. így éves bevételi tervüket előreláthatóan már december 24-én teljesítik. Ugyanannyi gépjárművel, mint a múlt év hasonló időszakában, 7 és fél millió tonnával több súlyt és 31 millió utassal többet szállítottak. Az autóközlekedés dolgozói terven felül 23 iskolabuszt építettek és adtak át a forgalomnak, ezzel a Művelődésü©-i Minisztérium iskolakorszerűsítési programját nagymértékben segítették. Saját erőből 12 csuklós autóbuszt állítottak elő és év végéig további 28 csuklós buszt készítenek el az arra leginkább igényt tartó vidéki városoknak. A 9zegedi középiskolák végzős diákjai és gimnáziumi tanárok töltötték meg tegnap délután a Fegyveres Erők Klubja előadótermét. Eperjesi Júlia, a Szeged megyei jogú városi tanács | munkaügyi osztályának vezetője üdvözölte a megjelenteket, majd Havas Ottóné, a Munkaügyi Minisztérium pályaválasztási csoportvezetője beszélt a cliáki ság és társadalmunk közös gondjáról, az érettségizettek álma-terve, s az érettségi utáni lehetőségek összeegyeztetésének problémáiról. A rövid tájékoztató után levetítették az ugyancsak jelenlevő Vass Judit filmrendező és Bodrossy Félix operatőr érettségi után című dokumentumfilmjét. A 15 perces film érettségizettek es érettségizők pályakezdésébe. életébe enged bepillantást. Egy-e©' diáksors rövid villanás csupán, de ezek a sorsok mindenkit érdeklő kérdéseket vetnek fel. Azt sugallják, hogy reálisan kell számot vetni a lehetőségekkel, hogy sok a megfontolni való döntés elótt, hogy nem a kiábrándultság, hanem a kitartás hozhat eredményt: azt, hogy valaki lehet boldogtalan és lehet boldog, s ez elsősorban is rajta múlik, de u©anakkor azt is, ho© ez a kérdés a maga bonyolultságában mégis az egész társadalomra tartozik, segíteni, irányítani kell a gimnazistákat Mindezt nem direkt módon mondja, inkább érezteti a film, a fiatalok maguk beszélnek önmagukról, a rendező mintegy tükröt mutat annak az évente érettségiző harminc-egynéhányezer diáknak, akik közül mindössze 6—8 ezer kerülhet be az e©"eternekre. főiskolákra, felsőfokú technikumokra. Ha valaki érzékeny pontot érint, nem csodálható a felszisszenés. Ez történt a vetítést követő vitán, s ez alapjában nem is lett volna hiba. Sajnálatos azonban, hogy többen teljességgel félreértették a filmet, s ho© ez az értetlenség némelyik hozzászólónál kamaszos éretlenséggel is párosult. Ennek ellenére Vass Judit, a film rendezője pedagógiai türelemmel hallgatta a kérdéseket, s ugyanúgy válaszolt rájuk végezetül. A film és a vita e©-üttes tanulsága, ho© ezzel a problematikával a jövőben még többet kell foglalkozniuk a szülőknek, pedagógusoknak, hivatalos szerveknek. e©általán az egész társadalomnak, hogy a fiatalok útkeresését már az induláskor a helyes irányba befolyásolják. Nemcsak számvetés lesz 4 z év végi zárszámadás mindig na©' esemény volt a termelőszövetkezetek és csoportgazdaságok életében. Most azonban többszörösen az. A IX. pártkongresszus választ adott olyan kérdésekre, melyek mind a falvak szocialista társadalmának további építése, mind pedig az egyén, az egyes ember szempontjából életbevágóak. A kongresszus elérhető közelségbe hozta többek között annak a lehetőségét, hogy a szövetkezeti parasztság az ipari munkássággal lényegében azonos nyugdíj- és más szociális ellátásban részesüljön. Éppen a párt kezdeményezésére készül az új földjogi törvény, mely a föld örökös birtoklásában erősíti majd meg a szövetkezeteket. A pártkongresszus óta napvilágot látott a tsz-ek hiteleinek rendezéséről szóló kormányhatározat, mely az évek során felhalmozódott, főleg fedezetlen hitel terhektől szabadítja meg a szövetkezeti gazdákat, azért, hogy erőteljesebben gyarapíthassák saját közös va©-onukat. Ezáltal még jobb feltételeket teremtsenek a többtermeléshez, közvetve pedig az életszínvonal, a személyes jövedelmek további növeléséhez. A már kész és munka alatt álló új törvények, rendelkezések intézkednek abban is, ho© a szövetkezeti tagság személyes jövedelmének biztosítása elsőrendű költségvetési tényező le©en a tervkészítésnél. A jövedelmek 80 százalékát a tsz-ek garantálják tagjaik számára, míg ezelőtt ©akran megtörtént, ho© a gazdák csak a felét va© a harmadát kapták meg végül is annak, amire év elején számítottak munkájukért. Mert ha a tervet egyikmásik növényféléből, va© állattenyésztési ágazatból nem tudták teljesíteni, akkor a hiány fedezetét többnyire a dolgozó tagság jövedelmének csökkentésével biztosflották. A kongresszus körvonalazta a gazdasági irányítás éj rendszerét is melyben a tsz-ek mint önálló vállalatok működnek. A folyamatban levő, készülő intézkedésekkel megteremtjük a szó teljes értelmében élő szövetkezeti demokrácia kibontakozásának fettételeit is. Eddig is a tagság szava — a közgyűlés határozata — volt a döntő az ü©es-bajos dolgokban, a gazdálkodás Irányításában Ezután a törvényes kereteken belül még hatékonyabb döntési joggal rendelkeznek majd a gazdák. A legszemélyesebb érdekük lesz, hogy jól odafigyeljenek a termelés menetére. Például annak idején, majd ha életbe lép az új mezőgazdasági nyugdíjtörvény, mint az ipari munkásoknak, a szövetkezeti tagoknak is a korábbi személyes jövedelmükből számítják ki, ho© mennyi nyugdíjat kaphatnak. S ahol jó a gazdálkodás — következésképp a tagság jövedelme is magasabb — ott természetszerűen a nyugdíjak is magasabbak lesznek. E© kis kitérővel ezt csak azért bocsátottuk előre, ho© az effajta gazdálkodásra már most készülni kell. A mostani új zárszámadó közgyűléseknek már ilyen, s hasonló szellemben kell zajlaniok. A párt és a kormány minden elképzelhető lehetőséget megadott ahhoz, hogy mihamarabb magasan jövedelmező mezőgazdasági üzemek alakuljanak kl a ma még gyenge, adóssággal, mérleghiánnyal küszködő tsz-ek helyén is. Azonban na©on sok függ attól, hogy a gazdák és az általuk választott vezetők hogyan tudnak élni a kapott lehetőségekkel. Ho© más", ne is említsünk: csupán a szegedi járásban 131 millió 737 ezer forint szövetkezeti adósság eltörlésére tettek javaslatot a napokban. Ezt az összeget jogos követeléséből elengedi az állam, s a pénzt a termelő alapok gyarapítására fordíthatják a gazdaságok. A kongresszus szellemében vizsgálódva milyennek ítélhetjük meg az utóbbi e© év munkáját és a készülő új zárszámadásokat? összességében mind a járás, mind pedig a szegedi szövetkezeti mozgalom ismét sokat fejlődött. Meg kellett küzdeni súlyos elemi csapásokkal is Ennek ellenére a termelőszövetkezetek sokkal több árut — élelmiszert, mezőgazdasági eredetű ipari nyersanyagot — adtak a népgazdaságnak az idén, mint korábban bármikor. Elégedettségre azonban ezek ellenére sincs okunk, mert ha külön-külön vizsgáljuk az egyes gazdaságokat, akkor azt tapasztaljuk: azt a na© többletet, ami az előző évhez képest kétségtelenül jelentkezik, elsősorban a már jó vagy közepes kategóriájú gazdaságok nyújtották, míg a gyengék lényegében azonos szinten maradtak. Mondhatnánk úgy is: nem lesz több mérleghiány a szegedi járásban most, mint amennyi tavaly volt, de kevesebb sem. Kommunisták és párton kívüli szövetkezeti gazdák, helyi és felsőbb szinten dolgozó vezetők e©üttes érdeke fűződik ahhoz, hogy ezt az ellentmondást csakhamar megszüntessük. A járási pártbizottság és a tanácsi szervek eltökélt szándéka — mely éppen a IX. kongresszus határozatának teljesítéséből ered —, ho©' a gyenge tszekben, ott ahol szükséges, a vezetés erősítésében is segítsenek. Segítséget kapnak a ©enge tsz-ek abban is. hogy mélyreható elemzéssel kimutassák; melyek azok a termelési ágazatok, amelyek az adott viszonyok között nem lehetnek gazdaságosak, s mely ágazatokat kell soron kívül fejleszteni a sokkal jövedelmezőbb gazdálkodás kialakítása céljából. 4 cél az, hogy valamennyi közős gazdaság — a ©'er.gék is — úgymond minden tekintetben tiszta lappal kezdhessék az új esztendőt, mely e©'ben az új mechanizmusra való felkészülés esztendeje lesz. Ehhez azonban szükséges a tagság őszinte, segítő szándékú bírálata a hibák bátor feltárása. Ebben hárul tulajdonképpen a legfelelősségteljesebb munka a párt-alapszervezetekre. A jövőt alakító döntések, viták idején nem keveredhet a búza a konkollyal: a megalapozott, előremutató kritika, javaslat a demagógiával. Például nem lehet jó zárszámadó közgyűlés az, ahol esetleg egy-két szószátyár magához ragadja a hangulatot, s a „tagság nevében" ítélkeznek, de az sem, ahol mindenre csak rábólintanak azzal a rossz ízű és téves felfogással, ho© „úgysem az történik, amit mi akarunk". Ilyenkor a határozat, amely a „tagság nevében születik" meg, csak papírformula, s annál is rosszabb, mintha nem volna. A rossz, álmos zárszámadó közgyűlések elkerülésének másik fontos fettétele a jó politikai és számszaki előkészítés. Előzően már a munkacsapatok és brigádok értekezletén az egész tagság részvételével vitassák meg a helyzetet a lezajlott gazdasági év jó és rossz tapasztalatait. Ezeken a tanácskozásokon van lehetőség arra, ho© a gazdák szinte valamennyien elmondják véleményüket, s ez megkönnyíti a vezetők munkáját is a beszámoló elkészítésében, abban, hogy az elnöki számadás valóban a reális valóságot tükrözze. S így közösen határozhatják meg a termelőszövetkezet előtt álló közvetlen és távolabbi feladatokat. A IX. pártkongresszus határozatának ismerete ehhez nélkülözhetetlen. Lehetősége alapot ad ahhoz, hogy a szövetleezeti gazdák a szó igaz értelmében is gazdákká váljanak. Ilyen szellemben éljenek jogaikkal és az ország iránti kötelezettségeikkel. CSÉPI JÓZSEF Kedd, 1966. december 13. DiL-MAGrARQkSZA* 3