Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-13 / 293. szám

Kádár János foped?eT a Kubai KP kBláotiségét Kádár János, a Ma©ar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti bizottságának első tit­kára hétfőn fogadta a Ku­l»al Kommunista Párt ha­zánkban tartózkodó küldött­ségét, amelyet Julio Ca­macho Aguilera, a Közpon­ti Bizottság tagja vezet (MTI.) Magfar katonai kfiidöilxég Berlinben Czinege Lajos vezérezre­des, a Magyar Népköztár­raság honvédelmi miniszte­rének vezetésével hétfőn magyar katonai küldöttség érkezett Berlinbe. A pálya­udvaron a magyar vendége­ket Heinz Hofjmann had­seregtábornok, az NDK nemzetvédelmi minisztere, Oskar Fischer külügymi­niszterhelyettes és más sze­mélyiségek üdvözölték. Délben Walter Uibricht, m NSZEP KB első titkára, az NDK államtanácsának el­nöke fogadta a küldöttséget és hosszabb baráti beszél­getést folytatott a delegá­ció tagjaival. A délután folyamán a küldöttség látogatást tett a Minisztertanács elnökénél, Willi Stophnél. A Magyar Népköztársaság katonai küldöttségét hétfőn a berlini városházán fogad­ta Friedrich Ebért, az NSZEP Politikai Bizottságá­nak tagja, Berlin főpolgár­mestere. Hétfőn este Kar!—Heinz Hoffmann, az NDK nemzet­védelmi minisztere fogadást adott a magyar katonai kül­döttség tiszteletére. Éberséggel, zafkészséggel Munkásőrök ünnepélyes csapatgyűlése Évzáró ©-ülésre jöttek káról, az alegységek egymás lete övezi, s a munkásőrök példamutatóan veszik ki ré­szüket a termelőmunkából is. Ezután átadták a kiváló szakaszt, a kiváló rajokat, össze vasárnap délelőtt a közötti versenyének eredmé- parancsnokokat és munkás­szegedi Gera Sándor mun- nyeiről, és ismertette a ki­kásőregység tagjai a vasút- váló szakasz-, raj- és mun­forgaími technikum Marx kásőrmozgalom értékelését téri művelődési termében. A A me©-ei és a városi párt­gyűlésen értékelték az 1966. bizottság nevében Perjési évi kiképzési és gyakorlati László elvtárs fejezte ki el­feladatok végrehajtását, el- ismerését a munkásőrök ál- munkásőrök ünnepélyes el­búcsúztatták a leszerelő és dozatkész társadalmi tevé- küjére, amit a csapatzászló tartalékállományba helyezett kenységéért. Méltatta azok- előtt tettek le. munkásőröket, felavatták az nak az érdemeit, akik 6—9 őröket megillető kitüntetése­ket. A leszerelő munkás­őröknek emlékérmet és em­léklapot adományoztak. Ezt követően került sor az elő­képzésben részt vett új búcsúszavai s A leszerelők az új mun­lyozta, ho© a munkásőröket a lakosság általános tiszte­nacionálé hangjaival ért vé­get. Kiváló önkéntes rendörök tanácskozása Ugytuttsak vasárnap dél- tulajdon ellen vétőket, t őr­előtt, a Csongrád megyei ködnek a közlekedési rend rendőr-főkapitányság épüle- biztonságán is. A lakosság új munkásőröket, s a leg- évi szolgálat után leszerel- kásőrök köszöntésének el­jobb ale©ségeknek, muri- nek, illetve tartalékállo- hangzása után az ünnepé­kásőröknek kitüntetéseket mányba kerülnek. Hangsú- lyes c.sapat©űlés az Inter­adtak át. Az ünnepélyes ©ülésen megjelent Perjési László, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának első titkára, dr. Földi Gábor, a KISZ Sze­ged városi bizottságának tit­kára, Huszka Márton, a munkásőrség Csongrád me­©ei parancsnokának he­lyettese, Árendás Győr©, a szegedi Felszabadulás Ter­melőszövetkezet elnöke, ténék művelődési termében, mindenütt becsüli az önkén­be?©1r iáigatóia. * l5Í" Szeged és a tes rendőröket, akik szabad Komócsin Antal, a munkás- «®Sedi járás kiváló önkéntes idejük e© részét az állam­mozgalom veteránja, vala- rendőreinek tanácskozását polgárok nyugalmának bizto­mint a fe©veres testületek Eaen részt vett és az elnök- sítására fordítják. A jövőben ílbb 3hívtákA»Tfrawat régben helyet foglalt Ozvald munkahelyen na­lesre meghívták a karhatal- ' gyobto nyilvánosság előtt de­rai, a helyőrsegi és a rend- Imre, az MSZMP Szeged vá- ~ * _ . . őrségi c©ségek képviselőit rosi végrehajtó bizottságának legáljak az onkent<?s rend°r°­is Az ünnepségen közremü- teg;j e pártbizottság osztály- k0t- hogy még raélesebbkor­kodott a szegedi munkásőr- „ , , . , .. ben megismerjék őket Ez­zenekar. vezetője, Farkas Irtván, a já- ^ ^ * ^^ jg Fükő Józsefnek, az e©- " kapnak, amelyet a kabát haj­ség parancsnokhelyettesének rási Pártbizottság dr. jr^ ^^ ^^^ megnyitója után Kelemen Gyombér János rendőr el­Francia-magyar jngásznapok A Ma©*ar Tudományos Rioero, a párizsi egyetem Akadémia állam- és jogtu­dományi intézete és a fran­cia Société de Legisíation Comparée (összehasonlító jogtudományi társaság) együttes rendezésében hét­főn az Akadémián ünnepé­lyesen megnyitották az I. francia—ma©'ar jogászna­pokat A megnyitó ülésen Jean Megvizsgálják a munkásszállások helyzetét Sándor, a szegedi Gera Sán- ezredes, továbbá üzemek és ®® azor* kívül fe' dor munkásőregység pa- iniézwényék ^ képvi_ A beszámolót követő vitá­rancsnoka számolt be a ki- ... _ „ . _ . , ban részi vett Na© Sándor, képzési évben végzett mun- Tóth Irtván, Kiszabó irt­járási rendőrkapitányság ve- ván, Hegedűs Sándor, Ilor­zetőjének megnyitó szavai vath Antal, Radics Béla, Do­után Bódi János rendőr őr- bó István szegedi és Királyi na© tartott beszámolót az p^i kisteleki önkéntes rend­önkéntes rendőrök piunkájá- őr. Felszólalt a tanácskozó­ról. som Ozvald Imre. Farkas Hangsúlyozta, ho© mind István és dr.. Gyömbér Já­Szegeden, mind .pedig a 6ze- nos, és a határőrség képvise­gedi járás községeiben az letében Noel József őrnagy, önkéntes rendőrök áldozatos Ezután dr. Kovács Lajos őr­szolgálatának is tulajdonít- na© átnyújtotta a kapitány­ható a közrend és közbizton- ság pénzjutalmát ós dicsérő ság szilárdsága. Munkájuk- oklevelét 30 önlcéntes rend­ban és szolgálatukban egya- őrnek. Pénzjutalomban része­ránt példát mutatnak. Bizo- sitett még önkéntes rendőrö­nyítja ezt az is, ho©' eddig ket a DÁV. a Ruhagyár, a ebben az évben 107 ezer 360 Városgazdálkodási Vállalat, szolgálati óra fűződik ered- a MÉK, a szegedi Űj Élet menyes tevékenységükhöz., és a dorozsmai József Attila Fellépnek a rendbontóik, a Tsz. A tanácskozás résztve­szabálysértők ellen, leleple- vőinek végezetül új oklató­zi'k a társadalmi és személyi filmet mutattak be. jogi és közgazdaságtudomá­nyi karának professzora na© figyelemmel kísért elő­adást tartott. A francia köz­jog és a modern állam problémái címmel. Este az Állam- és Jogtu­dományi Intézet fogadást adott a vendégek tiszteleté­re az Akadémián. (MTI) Több mint 1500 társadalmi munkás részvételével aprólé­kos felmérést végez a KNEB a munkásszállásokon. A fel­mérés színhelyéül 11 me©ét jelöltek ki, Budapesten pedig tiz kerületben gyűjtenek ada­tokat. Megállapították: az ország munkásszállásain egy időben 220 ezer embert tudnak be­fogadni. A létszám viszont — a vándorlásoktól, a helyiipa­ri és gazdasági igényektől függően — állandóan válto­zik. E©-e© új férőhely létesí­téssé 30—40 ezer forint beru­házást igényel, a fenntartás­hoz pedig évente 3—4 ezer forint állami támogatást biz­tosítanak. A vizsgálatnak sok kérdésre kell választ adnia, f© a többi között árva is, hol indokolt és hol nem a munkásszállások hálózatának fejlesztése.. A népi ellenőrök felmérik az üzemek 67.ociális létesítményeit és azt, ho© a vállalatok miként tartják be a törvényeket, előírásokat, ho©an biztosítják a dolgo­zók ellátását. Számba veszik, mennyit fordítottak az el­múlt ötéves terv időszakában e©-e© munkásszálló kar­bantartására, kulturális fel­szerelésére, s mennyire érvé­nyesül a szálló éleiének irá­nyításában a társadalmi szer­vek munkája. Hatezer dolgo­zóval külön beszélgetést foly­tatnak a népi ellenőrök és a társadalmi munkatársak. Elemzik a megkérdezettek anyagi körülményeit, családi állapotát, jövedelmük alaku­lását, s azt, ho© miként használjak fel szabad idejü­ket A többi között megkér­dezik: milyen feltételekre lenne szükség, ho©' vissza­térjenek családjukhoz, állan­dó lakhelyükhöz? A felmérés egyik célja az ipartelepítés néhány kérdésének vizsgála­ta is.. Az adatok feldolgozása után már december végén összesítések állnak majd ren­delkezésre. „Érettségi után Pályaválasztási ankét tanulságokkal Iskolabuszok terven felül Több mint 60 ezer autó­közlekedési dolgozó csatla­kozott a kongresszusi ver­senyhez, s már eddig 40 millió forint terven felüli többleteredményt értek el. így éves bevételi tervüket előreláthatóan már decem­ber 24-én teljesítik. Ugyan­annyi gépjárművel, mint a múlt év hasonló időszaká­ban, 7 és fél millió tonná­val több súlyt és 31 millió utassal többet szállítottak. Az autóközlekedés dolgo­zói terven felül 23 iskola­buszt építettek és adtak át a forgalomnak, ezzel a Mű­velődésü©-i Minisztérium iskolakorszerűsítési prog­ramját nagymértékben segí­tették. Saját erőből 12 csuk­lós autóbuszt állítottak elő és év végéig további 28 csuklós buszt készítenek el az arra leginkább igényt tartó vidéki városoknak. A 9zegedi középiskolák végzős diákjai és gimnáziu­mi tanárok töltötték meg tegnap délután a Fegyveres Erők Klubja előadótermét. Eperjesi Júlia, a Szeged megyei jogú városi tanács | munkaügyi osztályának ve­zetője üdvözölte a megje­lenteket, majd Havas Ottó­né, a Munkaügyi Miniszté­rium pályaválasztási cso­portvezetője beszélt a cliák­i ság és társadalmunk közös gondjáról, az érettségizettek álma-terve, s az érettségi utáni lehetőségek össze­egyeztetésének problémái­ról. A rövid tájékoztató után levetítették az ugyancsak jelenlevő Vass Judit film­rendező és Bodrossy Félix operatőr érettségi után cí­mű dokumentumfilmjét. A 15 perces film érettségizet­tek es érettségizők pálya­kezdésébe. életébe enged be­pillantást. Egy-e©' diáksors rövid villanás csupán, de ezek a sorsok mindenkit ér­deklő kérdéseket vetnek fel. Azt sugallják, hogy reá­lisan kell számot vetni a lehetőségekkel, hogy sok a megfontolni való döntés elótt, hogy nem a kiábrán­dultság, hanem a kitartás hozhat eredményt: azt, hogy valaki lehet boldogtalan és lehet boldog, s ez elsősor­ban is rajta múlik, de u©anakkor azt is, ho© ez a kérdés a maga bonyo­lultságában mégis az egész társadalomra tartozik, segí­teni, irányítani kell a gim­nazistákat Mindezt nem direkt mó­don mondja, inkább érezte­ti a film, a fiatalok maguk beszélnek önmagukról, a rendező mintegy tükröt mu­tat annak az évente érett­ségiző harminc-egynéhány­ezer diáknak, akik közül mindössze 6—8 ezer kerül­het be az e©"eternekre. fő­iskolákra, felsőfokú techni­kumokra. Ha valaki érzékeny pon­tot érint, nem csodálható a felszisszenés. Ez történt a vetítést követő vitán, s ez alapjában nem is lett volna hiba. Sajnálatos azonban, hogy többen teljességgel félreértették a filmet, s ho© ez az értetlenség némelyik hozzászólónál kamaszos éret­lenséggel is párosult. En­nek ellenére Vass Judit, a film rendezője pedagógiai türelemmel hallgatta a kér­déseket, s ugyanúgy vála­szolt rájuk végezetül. A film és a vita e©-üt­tes tanulsága, ho© ezzel a problematikával a jövőben még többet kell foglalkoz­niuk a szülőknek, pedagó­gusoknak, hivatalos szer­veknek. e©általán az egész társadalomnak, hogy a fia­talok útkeresését már az induláskor a helyes irányba befolyásolják. Nemcsak számvetés lesz 4 z év végi zárszámadás mindig na©' esemény volt a termelőszövetkezetek és csoportgazdaságok életében. Most azonban többszörösen az. A IX. pártkongresszus vá­laszt adott olyan kérdésekre, melyek mind a falvak szo­cialista társadalmának további építése, mind pedig az egyén, az egyes ember szempontjából életbevágóak. A kongresszus elérhető közelségbe hozta többek között annak a lehetőségét, hogy a szövetkezeti parasztság az ipari munkássággal lényegében azonos nyugdíj- és más szociális ellátásban részesüljön. Éppen a párt kezdeménye­zésére készül az új földjogi törvény, mely a föld örökös birtoklásában erősíti majd meg a szövetkezeteket. A pártkongresszus óta napvilágot látott a tsz-ek hiteleinek rendezéséről szóló kormányhatározat, mely az évek során felhalmozódott, főleg fedezetlen hitel terhektől szabadítja meg a szövetkezeti gazdákat, azért, hogy erőteljesebben gyarapíthassák saját közös va©-onukat. Ezáltal még jobb feltételeket teremtsenek a többtermeléshez, közvetve pe­dig az életszínvonal, a személyes jövedelmek további nö­veléséhez. A már kész és munka alatt álló új törvények, ren­delkezések intézkednek abban is, ho© a szövetkezeti tag­ság személyes jövedelmének biztosítása elsőrendű költ­ségvetési tényező le©en a tervkészítésnél. A jövedelmek 80 százalékát a tsz-ek garantálják tagjaik számára, míg ezelőtt ©akran megtörtént, ho© a gazdák csak a felét va© a harmadát kapták meg végül is annak, amire év elején számítottak munkájukért. Mert ha a tervet egyik­másik növényféléből, va© állattenyésztési ágazatból nem tudták teljesíteni, akkor a hiány fedezetét többnyire a dolgozó tagság jövedelmének csökkentésével biztosflot­ták. A kongresszus körvonalazta a gazdasági irányítás éj rendszerét is melyben a tsz-ek mint önálló vállalatok mű­ködnek. A folyamatban levő, készülő intézkedésekkel meg­teremtjük a szó teljes értelmében élő szövetkezeti de­mokrácia kibontakozásának fettételeit is. Eddig is a tag­ság szava — a közgyűlés határozata — volt a döntő az ü©es-bajos dolgokban, a gazdálkodás Irányításában Ezután a törvényes kereteken belül még hatékonyabb döntési joggal rendelkeznek majd a gazdák. A legsze­mélyesebb érdekük lesz, hogy jól odafigyeljenek a ter­melés menetére. Például annak idején, majd ha életbe lép az új mezőgazdasági nyugdíjtörvény, mint az ipari mun­kásoknak, a szövetkezeti tagoknak is a korábbi szemé­lyes jövedelmükből számítják ki, ho© mennyi nyugdí­jat kaphatnak. S ahol jó a gazdálkodás — következés­képp a tagság jövedelme is magasabb — ott természet­szerűen a nyugdíjak is magasabbak lesznek. E© kis kitérővel ezt csak azért bocsátottuk előre, ho© az effajta gazdálkodásra már most készülni kell. A mostani új zárszámadó közgyűléseknek már ilyen, s hasonló szellemben kell zajlaniok. A párt és a kormány minden elképzelhető lehetőséget megadott ahhoz, hogy mi­hamarabb magasan jövedelmező mezőgazdasági üzemek alakuljanak kl a ma még gyenge, adóssággal, mérleghi­ánnyal küszködő tsz-ek helyén is. Azonban na©on sok függ attól, hogy a gazdák és az általuk választott vezetők hogyan tudnak élni a kapott lehetőségekkel. Ho© más", ne is említsünk: csupán a szegedi járásban 131 millió 737 ezer forint szövetkezeti adósság eltörlésére tettek javaslatot a napokban. Ezt az összeget jogos követeléséből elengedi az állam, s a pénzt a termelő alapok gyarapítására fordít­hatják a gazdaságok. A kongresszus szellemében vizsgálódva milyennek ítélhetjük meg az utóbbi e© év munkáját és a készülő új zárszámadásokat? összességében mind a járás, mind pedig a szegedi szövetkezeti mozgalom ismét sokat fej­lődött. Meg kellett küzdeni súlyos elemi csapásokkal is Ennek ellenére a termelőszövetkezetek sokkal több árut — élelmiszert, mezőgazdasági eredetű ipari nyersanyagot — adtak a népgazdaságnak az idén, mint korábban bármikor. Elégedettségre azonban ezek ellenére sincs okunk, mert ha külön-külön vizsgáljuk az egyes gaz­daságokat, akkor azt tapasztaljuk: azt a na© többletet, ami az előző évhez képest kétségtelenül jelentkezik, első­sorban a már jó vagy közepes kategóriájú gazdaságok nyújtották, míg a gyengék lényegében azonos szinten ma­radtak. Mondhatnánk úgy is: nem lesz több mérleghiány a szegedi járásban most, mint amennyi tavaly volt, de ke­vesebb sem. Kommunisták és párton kívüli szövetkezeti gazdák, helyi és felsőbb szinten dolgozó vezetők e©üttes érdeke fűződik ahhoz, hogy ezt az ellentmondást csakhamar megszüntessük. A járási pártbizottság és a tanácsi szer­vek eltökélt szándéka — mely éppen a IX. kongresszus határozatának teljesítéséből ered —, ho©' a gyenge tsz­ekben, ott ahol szükséges, a vezetés erősítésében is se­gítsenek. Segítséget kapnak a ©enge tsz-ek abban is. hogy mélyreható elemzéssel kimutassák; melyek azok a termelési ágazatok, amelyek az adott viszonyok között nem lehetnek gazdaságosak, s mely ágazatokat kell soron kívül fejleszteni a sokkal jövedelmezőbb gazdálkodás kialakí­tása céljából. 4 cél az, hogy valamennyi közős gazdaság — a ©'er.gék is — úgymond minden tekintetben tiszta lappal kezd­hessék az új esztendőt, mely e©'ben az új mechanizmus­ra való felkészülés esztendeje lesz. Ehhez azonban szük­séges a tagság őszinte, segítő szándékú bírálata a hibák bátor feltárása. Ebben hárul tulajdonképpen a legfelelős­ségteljesebb munka a párt-alapszervezetekre. A jövőt ala­kító döntések, viták idején nem keveredhet a búza a konkollyal: a megalapozott, előremutató kritika, javaslat a demagógiával. Például nem lehet jó zárszámadó közgyűlés az, ahol esetleg egy-két szószátyár magához ragadja a hangulatot, s a „tagság nevében" ítélkeznek, de az sem, ahol mindenre csak rábólintanak azzal a rossz ízű és téves felfogással, ho© „úgysem az történik, amit mi aka­runk". Ilyenkor a határozat, amely a „tagság nevében szü­letik" meg, csak papírformula, s annál is rosszabb, mint­ha nem volna. A rossz, álmos zárszámadó közgyűlések elkerülésének másik fontos fettétele a jó politikai és számszaki előkészítés. Előzően már a munkacsapatok és brigádok értekezletén az egész tagság részvételével vi­tassák meg a helyzetet a lezajlott gazdasági év jó és rossz tapasztalatait. Ezeken a tanácskozásokon van lehetőség arra, ho© a gazdák szinte valamennyien elmondják vé­leményüket, s ez megkönnyíti a vezetők munkáját is a beszámoló elkészítésében, abban, hogy az elnöki számadás valóban a reális valóságot tükrözze. S így közösen hatá­rozhatják meg a termelőszövetkezet előtt álló közvetlen és távolabbi feladatokat. A IX. pártkongresszus hatá­rozatának ismerete ehhez nélkülözhetetlen. Lehetősége alapot ad ahhoz, hogy a szövetleezeti gazdák a szó igaz értelmében is gazdákká váljanak. Ilyen szellemben éljenek jogaikkal és az ország iránti kötelezettségeikkel. CSÉPI JÓZSEF Kedd, 1966. december 13. DiL-MAGrARQkSZA* 3

Next

/
Thumbnails
Contents