Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-11 / 292. szám

Mikor fél a pilóta? Hol föld1 gyelnü... Visszanyertem önuralmamat. visszanyertem a tájékozódási képességemet. Ekkor éreztem, hogy egész tes— Előfordulhat, hogy a pilóta fél odafent? A három kitűnő vadászrepülő meglepődik., ,ny"n\it nef - Különleges pá- föld? „ .„IP . -_-Pi-szoktak kerdesni tó- raképződmény. Atko- Azután hirtelenében temet kiverte a veUCu A kn:ü,?Llok z"tt jelenség. Egy ügy ereztem. hogv rejték. többje inkább ret- szempillantás alatt lefelé száguldók és tenthetetienséguk vo- eitúnt alólam a föld pillanatokon belül a nasait kutatja. Az p]6bb méK ntt fö!dbo fdrodok Nem Pongo őrnagy el- vibráltak a varosok, tudtam tájékozódni, tanöa^ vglaszol: ipartelepek fénybok- elvesztettem a lélekAki azt mond- rai, azután egyszeri- jelenlétemet. Kataja. hogy még ~ • sem félt, őszinte — Nagyon tanultam már, pultálni! Azonnal katapultálni! — Lábamat a tarCs. Nagy és Pongó elvtárs megérti Varga elvtárs esetét mert ismeri az effajta lelkiállapotot. Legyőzni ezt a veszélyes lelki kényszert. felülkerekedni a félelmen: nagy tóra helyeztem, meg- akaraterőt igényel, s fogtam a kamintető zárját. Már a katapult elsütő fogantyúját lapogattam, amikor ösztönösen a műszerfalra pillantottam. Magasság: kétezerkétszáz soha- ben semmi. Azaznem hogy nem egészen semmi. Nézek jobbsokst ra: csillagok. Nézek a™- balra: ott is csillaót a repülök — mond- BOk. Fölöttem cs Ja eltűnődve Varga alattam is csak csilornagy. — De a leg- iagok hunyorogtak. maradandóbbat még- Hogy lehet ez' is akkor, amikor a _ Optikai jelenlegtobb okom volt a ség. a dunszt okozfélelemre. za. Ebben a pára— A dunsztra gon- képződményben — ter! Hiszen még van dőlsz. Sanyi? —kér- mint valami prtzmá- magasságom! Egydezi tőle Cs. Nagy ban — megsokszo- szeriben visszanyer órnagy. rozva tükröződik a — Arra — feleli, csillagos égbolt. Híres máris folytatja: — telen rámtört a féEvekkeí ezelőtt kez- lelem. Egyszeriben dő sugárhajtású re- megfeledkeztem a pülő koromban él- műszerekről, csak a szakai útvonalrepü- kabinablakon tekint- södött. lésre indultam. A gettem kifelé kétség- tértem a Duna fölött jártam, beesetten, s jobbra- ritásából I amikor váratlanul balra forgattam a fe- m .. .„ . ,vaaRÍz" •alam csúszdtt egy .lemet. Ncm tudtam metelgctn, kezdtem: repülők. Nem esodadunszt. erzékelni gépem a műszereket figyel- lények. Emberek. — Az mi? helyeztét. Hol a ni, a műszereket fi- K. E. A testvérországok életéből A bratszki óriás Amikor Irkutszkban Szibériáról beszélgettünk, első iavaslata az volt ottani bará át más vidékre. Rettentő nehéz volt itt az élet a munka kezdetén. Télen mínusz öttem a cselekvőké enélküi senki nem lehet jó harci repülő. Varga őrnagy' — a többi tapasztalt vadászpilótával együtt — azt vallja, hogy mé- nern a7 az jgazán bátor, aki sohasem fél. hanem aki le tudja győzni a félelmet. Nem tekintik pessegemet. Energi- önmagukat különlekus mozdulattal irá- se, képességekkel nyitottam a gepet. A felruházott, rettenthaitomu biztonságot hetetlen technikanyújtó moraja erő- lovagoknak. Szívós Magamhoz akaraterő, sok tanufélelem szo- lág ég szorj?aIom árán lettek kitűnő vadászHavonta két szabad szombat Beszélgetés a Szegedi Ruhagyár pártbizottságának titkárával Nemregiben. ruhagyan Cikksorozatunkban megkérdeztük a gyár vezetőit és dolgozóit: lehetne-e az üzemben szombat nélkül dolgozni? Akkor megoszlottak a lelemények bár a heti kétórás csökkentést teljesen reálisnak tartották, s olyanképpen gondolták megoldani, hogy a szomhati műszakokat _Ar eddigi teljesítményt munkabért btrtosftva, ISM-ban megkezdve, vállalatonként. ütemenként, fokozatosan \»10 végéig az Összes Ipari dolgozó munkaideiét 4* óráról átlagosan heti 44 órára kell -síikkeríteni." (Az MSZMP KOzoonti BizottsásAnak kongresszusi bes7énnoló1ából.l — Nekem is az a véleményem, hogy máns meg kell kezdeni az előkészületeket, s ha sor kerül a munkaidő csökkentésére, akkor jól menjen minden, nc essen vissza a termelés mennyisége és a dolgozó keresete. Addig is lehet eredményeket elérni, van is tennivalónk; a dolgozóknak és a vezetőknek egyaránt. Például néhol magasak a veszteségidőik, jóval alacsonyabb is lehetne. — Néhány adatot felsorolna ? — A nyolcas teremben a munkaügyi osztály auguszPéldául a munkaidő két-két órával mérsékelik. Most. hogy a párt kongresz- fott variációt látnák a legazusán határozottan megfő- szívesebh>en. falmazták a 7. ipari dolgozók munkaidejének heti négy- A k#ra$et ne „ökkenj.n! oras csökkenteset, ujbol ak- ' tuálissá vált egv beszélgetés. _ A munkaidö-ctökkenA gyar pártbizottságának tgSt ugy kglI megf>ldani, hogy tusban végzett felmérést, az titkárát., Berzsenyi Lajos elv- gfm a termelésnek, sem a elkerülhető vesztesegidó 2,48 társat kerestem fel, hogy a keresetnek nem szabad visz- százalék volt. A négyes teheti négyórás munkaidő- szaeitnie. rémben 5,58 százalék volt a csökkentési-öl. annak elké.p- Nyilvánvaló. Egy számi- veszteségidő. Ha csak ezt elzelhetó megoldásáról érdek- táat is vegeztem mar. és me- kerülnék, majdnem meglenlódjem. ,-vrn allitam. hogy „jobb "«• a heti négyórás csökkenti ozzáállással" a most ki- tás fedezete. Ugyanakkor a szabott munkát, azzal a tu- VII-es teremben mindössze dattal hogy a szombat sza- 0.8 százalék a veszteségidő. had lesz. hét, hét es egyne- — Milyen területen van - A heti négyórás csök- Rved óra alatt teljesíteni lekentést sokféleképpen meg het , , , . *. , . ... . . ,. — Az intenzitás növelesé- kezdetenel es befejezesenel sok értékes perc megy veNem az intenzitás nö- szendóbe. Az ismert monvelésével. hanem az egyenle- da»t s°kan betartják: tesebb ütemű termeléssel, a amennyivel később kezdtem, munkaidő jobb. teljesebb ki- annyival előbb befejezem, használásával. Igy a termelés. Volt ilyen felmérés is; a nem esik vissza, következés- munkaidő befejezésekor álképp a kereset sem. lasban 5 perc. a kezdéskor — Csak a munkasok részé- Paciig 12.fi perc a veszteség, eiöbbre- A fegyelmezettebb váltással sokat lehetne javítani az Kérdés nélkül is mon- eredményeken. s persze a — Honnan oondoíiafc' dsni akartam, hogy ez csak kereseteken is - Az^segitene há a dél- az *«>ik a dolognak. Gazdagh István utános műszak minden má- A másik oldal: olyan feltetesodik heten elmaradna, tekét kell biztosítani a gyar Ugvanis a heti négyórás vezetőinek, a műszakiaknak, csökkentés azt jelenti, hogy hogy minden percben munhavonta 16 órát. azaz kere- kát lehessen vegezni. a térkén két műszakot lehet mtíles állandóan folyamatos csökkenteni. lgv minden tegven. Szükség van a legmásodik héten szabad le- pontosabb anyagellátásra, élhetne a nap Ez ténylegesen sörendu műszaki szervezesve. is sokat jelentene. Elvégre a E két oldal együtt adhat alami gyárunkban asszonyokról r»ot arra. hogv ténylegesen , , , , is valóra váljon a szabad van szo. A szabad szombat Rrr>mb!,( lehetőséget jelentene a na- — Tehát reális lehetőséget gyobb házimunkák elvégző- lat a munkaidő rövidítésére? •ére; takarításra, mosásra és — Isen; Ahogyan én szá.. . , . . mitom. körülbelül 8 szazaleigy tovább, de az sem lebe- ko, termelékanységemelést csülendő. hogv a ket nap kelI biztoeitanunk. Ha a dolszabad idö jobban biztosítaná gozó az. első órától rz utolsóa kultui-ális lehetőséget is, te- vagyis a munkaidő min, , , . , ;.;„ den percét kihasználja — isgondolok itt utazasra, kiran- mét^m nom kpU túlhaiszo. dúlások ra láara gondolni —, akkor ké— A ggár munkásai ezt az pesek leszünk a termelés és elgondolást vallják? Hetenként, vagy kéthetenként ? lehet oldani. Mtlyen megoldáson gondolkodnak? — Ha minden héten 4 órát csökkentünk, akkor nem segítettünk maximálisan. A mi két műszakos gyakorlatunkban igy festene a szombat: reggel 6—10-ig és 10— 14-ig. Az első műszak mégcsak hagyján, de a második „keresztbe veri" az egész rö1 >™>™eoc» a* napot, gazdaságtalanul osztja be az időt. taimnak: utazzak el a Bajkál ven fokos hidegben is doltóhoz. ha szépet akarok lát- goztak. Sátrakban és gyorsan ni. De mindjárt proponálták, épített faházakban húzták hogy a szomszédban (60(> ki- meg magukat az építők. A lométerre északra) épült és rövid nyár folyamán húszmár teljes erővel üzemelő harminc fokos meleggel bratszki vízi erőművet is iá- küszködtek, meg az ilyenkor togassam meg. mert az vi- életrekelt szünyoghadakkal, szont a kommunizmust épitö amelyek miatt csak arcvédő ember szépséges alkotása, hálóban dolgozhattak, büszkesége. A jóbarátok sza- Igazán hősi küzdelem volt vait megszívlelve IL 14-es ez! A kormány fokozatosan géppel repültem Bratszkba. biztosította a szükséges felörültem. hogy kis géppel tételeket: megépült a vasút, utazhatok, mert ez alacso- a hőerőmű és a házgyár, nvan, 3—4 kilométer maga- Most már megkezriódhesan száll, s így módomban tett a mesterséges tenget volt gyönyörködni felülről is medrének kiásása. Sok ezera fenséges tajgai tájban. nyi gép. földgyalu, dömpei Az őserdőket, sűrűn szelik gépkocsi, óriási lépegető exát a nagv folvók és folyamok kavátorok és tízezernyi emezüst szalagjai. Eddig ezek ber birkózott a feladattal, óserőként, zabolátlanul vág- Ottjártamkor csak ámultam táztak végcéljuk felé. tava- azon a csodán, mire is kékat, szigeteket alkottak. Mi- pcs az ember! A ..bratszkiután Szibéria meghódítása tenger" víztükre kilencszer az ember által, az ember szá- nagyobb, mint a Balatoné, mára megkezdődött, ebben a A bővizű Angara ezt a med..hadjáratban" nagv szerep ret két év alatt töltötte fel, jutott a folvam-óriásoknak is. jelenica száz méter mély itt Az Amur. a Léna, az Anga- a viz. hullámzik mint a tenra. a Jenyiszej, az Ob és az Ser, hajók járnak rajta és Irtisz az ember keze munká- sok jóízű hal él benne. Az ja nyomán gigantikus ter- építkezésen átlag Hzenkétmelőerővé válik. h i I Bratszk ifjú építői közül dolgozott éveA föld kincsei A föld méhében mindenféle ércek, színes fémek, olaj, már 850 milliárd lesz. Tervezik, hogy 1080-ra — éppen a vízi erőművek fokozott létrehozásával — utolérik az Amerikai Egyesült Államokat. Megtudtam, hogy a bratszki villamos energia előállítása a világon a legolcsóbb. Igaz ezer ember ken át. Taurin szovjet író az ő áldozatkészségüket, munkaszeretetüket, életüket írta meg „Angara" című regényében. földgáz, szén és só felbecsül- A7, f,^. J™!^ ugyan, hogy ez a világ leghetetlen mennyiségben talál- ^^/'örtás^átta el ftonvéí nagvobb vízi erőmüve, kétható A reológusok már fel- « i eneSval ^kora. mint a iegnaKo^ ?atl£twfkeke?zi Petrostvák mérriöklTeJ iártnk gyobb amerikai vízi erőmű. » J^ShÍL ^o, ke gi'ors kishajón a ..ten- Gépkocsival átmentünk az a temerdek kincset, ahhoz ^ majd maf,át „ pompág őt kilométer hosszú gáton, erőművet mutatta meg. El- am«'T 127 méter magas. Alul mondta, hogv a kapacitása 120 méter a széiessege, fe4.5 millió kilowatt. Üjsá- 'ül pedig 27 méter. Jár rajgolták, hogv jövőre, a Nagy ta vonat, és kétirányú autóOktóberi Szocialista Fórra- út van a tetején, dalom ötvenedik évforduló- , . iára — alig néhány éves ter- hzennegy emberrel mclés után — az erőmű viszszafizeti a hatalmas beruházást, amibe került. Európában elektromos energia kell! Csak a két folyam, az Angara és a Jenyiszej — amelyet láttam — évenként 230 milliárd kilowattóra villamos energiát adhat, ha elkészülnek a rajtuk tervezett vízi erőművek. Az Angarán elröször az irkutszki erőművet építették meg. Ez után fogtak hozzá 1954-ben a ..bratszki óriás" létrehozásához. Bratszkot érdekes városnak ismertem meg. Repülőtere más a helyzet... ugyan még kezdetleges, de a város maga már kifejló- Beszélgettem arról is a dött. megnőtt, s mintegy szibériai mérnökökkel, hogv százhúszezer ember él itt. érdemes-e ilyen nagy vizi Az utóbbi években új, han- erőműveket létesíteni, amigulatos. modern városnegyed kor errefelé rengeteg a szén létesült, ezek az épületek és az oiaj is. Ok váltig álmár bármely európai nagy- lítják, hogv Szibériában ez város díszeivé válhatnának, elengedhetetlenül szükséges! A mesterségesen létrehozott Nem kell annyi olajvezeté- több áramot termel, mint az ..bratszki tenger" partján ket építeni, s a szenet ezer ®Scsz Tiszapalkonyai Erókedves magárházakat, jól kilométerekre szállítani. Az A géptermekben minfelszerelt üdülő és pihenő íytoni folyók segítségével den automatizált, összesen házakat, éttermeket és sport- paKy területeket lehet víz- tizenegy ember irányít. Az Angara 1824 kilométew hosszan folyik a Bajkál tóból a Jenviszejig. ő az úr, útjában áttöri a hegyeket, szétmarja a sziklákat, de az ember mégis parancsolni tudott neki és szolgálatába állította. A Leningrádi Elektroszila Gyárban készültek a nagy turbinák, a Fehér- és a Jeges-tengereken át szállították a Jenyiszej torkolatáig. majd onnan Bratszka, hajókon. Tízennyolc turbina dolgozik, s egyetlen turbina pályákat láttam. Százados fák htlyén Nem is olyan régen, az építés kezdetekor ezen a helyen a tajga uralkodott évszázados fenyőfáival. Az épí- energia-termclesének illuszttök először az őserdőt irtot- rálására. A háború előtt, a ták. mintegy 12 millió köb- Szovjetunió villamos erőműméter fát termeltek ki. A vá- vei 40 milliárd kilowatt ros és a tenger helyéről 139 energiát adtak, most ez 507 kisebb települést helyeztek milliárd, viszont 1970-ben zcl elárasztani és duzzasztókat létesíteni. Európában persze más a helyzet, ott nincs terület a mesterséges tengerek számára. Hadd említsek itt meg egyetlen adatot a Szovjetunió villamosFélelmetesen és dühödten toporzékol az Angara. miután meghajtja az erőgépeket és kiszabariul vize e gátból, de féktelen ereje már fényt sugároz az emberek millióinak, a gyárak ezreinek. Bratszkban számos más nagyüzem is létesült, többek között fa- és alumíniumkombinátok, valamint könynyűipari üzemek. SZEBELKÓ IMRE — En nem is a magam okoskodását mondtam az előbb, hanem a gyarban dolgozó asszonyok véleményét. A kongresszus ideje alatt sokat beszélgettünk erről. Mondhatom, mindenki nagyon nagy örömmel fogadta a fizetések csökkenése nélkül a munkaidőt mérsékelni. bejelentést, s az elmon- pegnek? Máris igyekezni kell — Gondolom, egyik napról a másikra nehéz lenne megoldani a munkaidő rövidítését úgy. hogy az emiitett feltételek is biztosítva legyenek. Milyen előkészületeket véEmlékek az első szegedi demokratikus kulturális szemléről Húsz év nem nagy idő a történelemben. Üj társadalmunk alakulásának nagy iramában azonban több oly eseményt emiithetünk, amelynek érdekessége, jelentősége már ilyen távlatban is történelmivé növekedett. Ezzel a gondolattal emlékezünk most az 1946 őszén. Szegeden rendezett demokratikus kulturális napokról, az első ilyen haziai eseményről. Nem véletlen, hogv ezt a széleskörű. egész heti programot magóban foglaló kulturális szemlét Szegeden rendezték. Abban a városban, ahol a felszabadulás után elsőnek bontakozott ki a széleskörű művelődési élet; ahol mór 1944 november 18-án megjelent. az elnyomatás idejében oly sok küzdelmet vívott és többször betiltott Dél-magyaroi-szág; amelyben a felszabadulás lázában égö országrészek a frissen megszületett magyar demokrácia szabad, újhangú, harcos orgánumát üdvözölték. Abban a városban, ahol pár nappal felszabadulása után már műsort adott a Szegedi Általános Munkás Dalegylet, a munkásotthon népszerű Miskája, Waltner Mihály rendezésében: ahol már 1944 novemberében kitárta kapuit a színház és megnyílt a Tömörkény István es a Móra Ferenc által naggyá tett Somogyi Könyvtár, Előkerültek itt a könyvraktár mélyéből a Horthy-rendszer által tiltott könyvek és kiállították az olvasóterem asztalára a nagy kommunista írók Moszkvában, Párizsban, Pozsonyban magyar nyelven megjelent műveit, hogy kézről-kézre járhasson az eddig elzárt, megközelihetetlen irodalom. Jó előfeltétele volt a demokratikus kulturális szemle megrendezésének a szegedi Munkás Kulturszövetség nagy tömegbázissal rendelkező, színvonalas tevékenysége, a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság, a Magyar—Jugoszláv Társaság, a Juhász Gyula Irodalmi Társaság működése, a Szegedi Nemzeti Színház, a rendőr-, a munkás-, a vasutas- és az épitömunkás dalkörök komoly felkészültséggel végzett munkája is. A demokratikus kulturális napokra hivatalos volt az ország irodalmi- és művészi társadalmának számos kiválósága. közöttük Heltai Jenő, a demokratikus magyar írok nagy örege, Balázs Béla. r legendás forradalmi költő, Kassák Lajos, a munkásmozgalom harcos írója, Gergely Sándor jeles író és többen mások. A kulturális hét bőséges programjában a Szegedi Nemzeti Színházban h Háry János, a Bánk Bán. a Tosca, az egyetem alulájában Bartók, Kodály, Bárdos, Szeghy és más haladó zeneszerzők műveiből összeállított dalos hangversenyek, a városháza dísztermében a Juhász Gyula Irodalmi Társaság délutánja, a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság matinéja, a kamaraszínházban Begonics Milán: ,A harmadik" dramaelőadasa, valamint képzőművészeti kiállítás szerepeit Szeged és vidéke művészeinek alkotiaaiból. A széles tömegek figyelmének középpontjában mégis a munkás ku'turális szövetség színpadavató ünnepségei voltak. A Tisza-szálló nagyterme, amely a múltban a gazdag polgárság gyülekező, szórakozóhelye volt, végre a népé lett: a munkás kultu-a központi háza. ahol a város dolgozói megkedvelik a komoly irodalmat, a zenet, a művészetet, és ápolják a nemzeti hagyományokat. A gyárak segítségével a klasszikus szépségű teretWben nagy. esztétikailag és tecnikailag is kitűnő színpad létesült. Oda szállítottuk a Hétvezér utcai Munkásotthon patinás felszerelését, de a gyárak 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasarnsp. 1966. december IL