Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-09 / 290. szám
Finn—magyar barátsági est j Szatymazon A Finn Köztársaság magyarországi nagykövetének látogatása Csongrád mejyében A finn Köztársaság nemeeti ünnepe alkalmából tegnap, december 8-án a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának meghívására Csongrád megyébe érkezett Érdem Olaví Raustila, a Finn Köztársaság magyarországi nagykövete, valamint Arto Tanner, a budapesti finn nagykövetség másod titkára és felesége, hogy részt vegyenek a szatymazi Finn—Magyar Barátság Termelőszövetkezetben rendezendő barátsági esten. A finn vendégeket Szegeden a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának székházában Katona Sándor országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának titkára üdvözölte, majd hivatalában fogadta Török László, a Csongrád megyei tanács vb elnöke. A szívélyes baráti beszélget® sen jelen voltak: dr. Paczuk István és Hantos Mihály, a megyei tanács vbetnökhelyettesei Eziután a megyei tanács vb-elnöke bemutatta a finn nagykövetnek és kíséretének a megyei tanácsházát A késő délutáni órákban Érdem Olaví Raustila, a szegedi közművelődési palotában dr. Bálint Alajos múzeumigazgató kalauzolásával megtekintette a néprajzi kiállítást, majd dr. Paczuk István vb-elnökhetyettes és Nagy István, r Hazafias Népfront megyei bizottsága alelnökének kíséretében Szatymaz községbe látogattak a finn vendégek. Szatymazon a Finn—Magyar Barátság Termelőszövetkezet központjában Széli János országgyűlési képTerített asztal az ég madarainak Kukorica a szabad ég alatt Tőlük László és E. O. Raustila viselő, a tsz elnöke üdvözölte a vendégeket, majd Katona Sándor mondott ünnepi köszöntőt A többi között i következőket mondotta: A Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság közötti államközi kapcsolatok jók és egyre erősödnek, igazolva, hogy a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartásával szocialista és polgári demokratikus állam között is létrejöhet baráti együttműködés. A kapcsolatok e látogatással is tovább mélyülnek. Érdem Olavl Raustila nagykövet válaszában a többi között kijelentette: — Már másodszor van alkalmam élvezni a szatymaz! Finn—Magyar Barátság Tsz szíves vendéglátását. Legutóbbi látogatásom óta lényeges fejlődés tapasztalható a szövetkezet gazdálkodásában. Mondhatom, hogy Finnországban egyre növekszik az érdeklődés a magyar dolgozók eredményei iránt Ha mind több dologban egyetértünk, nagyon szép eredményekre leszünk képesek. Kívánok a Finn—Magyar Barátság Termelőszövetkezet tagjainak szép termelési sikereket és egyéni boldogulást A termelőszövetkezet vezetősége ezután vacsorát adott a finn vendégek tiszteletére, akik a késő esti órákban visszautaztak Budapestre. Szeged határában, a bajai útnál hetek óta „terített asztal" várja az ég madarait Az esőben, hóban a mezei rágcsálók is örülnek, mert közel 100 vagon csöves kukoricát tároltat itt átmenetileg a Csongrád megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat Aki erre jár, ugyancsak csodálkozik e jelenségen, és önkéntelen ad® dik a kérdése: — Nálunk mindig probl® ma van a raktározással, akár gyenge, közepes, jó vagy bőséges a kukoricatermés? a jó és a rossz termés közé egyenlőségi jelet tenni mégsem lehet, nemde? Nem ellentmondás ez mégis, hiszen az idén Csongrád megyében is jó-közepes terméssel fizetett a kukorica. A közfogyasztást élő állatban, húsban, hentesárukban érdeklő téma ez. Nem lesz ráfizetéses az államnak ez a tárolási mód? Nem szegedi specialitás — Ha csak a bajai útnál levő kukoricaprizmák elhelyezése lenne a gondunk, szót sem érdemelne — mondotta Sipos János, a vállalat áruforgalmi helyettes igazgatója. — Az ott tárolt 82 vagon kukorica azonban már lecsökkent 35 vagonnyira. December 15-ig az is elfogy onnan. Sajnos, a nagymérvű raktárépítés mellett is országos probléma a terményraktározás. A jelenség nem szegedi vagy Csongrád megyei specialitás. Nem vigasz, de Bács, Békés és Pest megyében is kukoricaprizmák fekszenek az utak mentén. A sajtófigyelő szolgálat újságkivágásából elém tesz egy képes tudósítást Veszprémből, ugyanilyen problémáról, pedig ez a megye közismerten szegény volt mindig is kukoricában. — Lábon álló, töretlen kukorica — folytatta — alig van már valamennyi Csongrád megyében, az is a szentesi és a makói járásban. A törés megkezdésekor, októberben és novemberben olyan ütemű volt a kukoricaszállítás, hogy a kezdet kezdetén megindult szárító üzemek nem tudtak lépést tartani vele. A vállalat szegedi kirendeltsége tavaly november végéig 112 vagon kukoricát vett át a termelőktől. Az idén már eddig bent van ennek a kirendeltségnek 370 vagon kukoricája, s év végéig hozzá jön még mintegy 80 vagonnal. Csongrád megyére vonatkoztatva ez az adat jelenleg 1870, illetve december végére 2100 vagon kukorica. Csak erre a terményre szorítkozva, jobb lesz-e a raktározása a morzsolás és a szárítás után? — kérdeztem. — Abszolút értelemben nem — válaszolta Sípos János. — Jobbára szabadtéren, gúlás felépítésben tároljuk majd zsákokban, ponyvával letakarva. Csapadék sem alulról, sem felülről nem érheti. Ez a szükségmegoldású, kisegítő raktározási mód kár nélkül bevált eddig esztendők óta. Különben a vállalat saját raktározási kapacitása, beleértve az összes kenyér- és takarmánygabonát, 1962-ben 4503 vagon áru befogadása volt. 1966 decemberéig a szám 8409 vagon termény raktározására növekszik, a négy évvel ezKöltségszámítási tapasztalatok statisztikából Ax önállóbb, jövedelmebő gazdálkodás érdekében utóbbi években mind több termelőszövetkezet vezette be az olyan vállalati jellegű nyilvántartást, amellyel pontosan kimutathatja a termelés önköltségét és ágazati jövedelmezőségét 1965-ben a szövetkezetek kétharmada, 2165 üzem továbbította adatait s ezeket most első ízben a Központi Statisztikai Hivatal összesítette és értékelte. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy az önköltség színvonalát elsősorban a föld minősége határozza meg. A területegységre számított költségek ugyanis csaknem azonosak, a legjobb földön gazdálkodó üzemekben azonban csaknem kétszer nagyobbak a termésátlagok, s ezért a legrosszabb talajjal rendelkező szövetkezetekben az önköltség növényenként változóan 50—80 százalékkal nagyobb az átlagosnál. Számokkal bizonyított tapasztalat, hogy azok a jövedelmezőbb ágazatok, amelyekben sok élőmunkát keil és lehet felhasználni. Másfelől viszont a munka termelékenysége ezekben a belterjesebb ágazatokban alacsonyabb. A KSH adatfeldolgozása 58 féle növényre és 16 féle állati termékre terjedt ki. Minthogy a szövetkezetek egyharmada még nem készített ilyen számítást, az adatok nem adnak teljes, országos képet. „Lelkesedést, buzdítást jelent" A pártkongresszus szellemében folytatódik a munkaverseny Országos mezőgazdasági építési konferenciát rendezitek A Technika Házában csü- a Technika Házában kiállítás törtökön sajtótájékoztatón nyílik, amelyen az FM Mebejelentették, hogy decem- zőgazdnsági Tervező Vállalat ber 13-tól 15-ig megrendezik és az ÉM Típustervező Inté* II. mezőgazdasági építési zet a tanácskozás témájának konferenciát. megfelelően naponta kicseA hozzávetőleges számító- tóit teljesen új fénvképsok alapján a legkorszerűbb anyagokkal mutatja be a elvek szerinti belterjes ma- korszerű mezőgazdasági épügyar mezőgazdaságnak mint- leteket. (MTI) •gy 86 milliárd forint értékű különböző állóeszközzel, építménnyel kellene rendelkezni. Ebből 20—25 milliárd forintra tehető a jelenlegi állóeszköz-állomány, tehát még mintegy 60 milliárd forintnyi építéri munkára lesz szükség. A II. mezőgazdasági építési konferencia elsősorban az állattenyésztés állóeszközeinek bővítéséről tanácskozik, •t így összesen 15—20 milliárd forint értékű új nagyüzemi állattartó telep építési munkájának műszaki A pártkongresszus, országos gondjaink-dolgaink, s egyben személyre, névre szóló ügyeink legmagasabb fóruma befejezte tanácskozását. A lelkes munkaverseny azonban, amellyel százés százezrek tisztelegtek méltóképpen az élcsapat politikájának, holnapunkat szolgáló elgondolásainknak — nem ért véget. A kongresszus céltudatos számvetése további ösztönzést jelent: új kedv, pezsdülés tapasztalható üzemeinkben. Önmaguk meósai Ezzel az erőt-kedvet adó jó érzéssel találkozni a Minőségi Cipőgyár szegedi gyáregységében is. A szocialista és a szocialista címért küzdő brigádok itt is olyan emberekből verbuválódtak, akiknél mindig meleg a vas. így van ez Barna István munkacsapatában, az Előrebrigádban is. Még augusztus elején ők hívták fel üzemrészük dolgozóit, hogy a kongresszus tiszteletére törlesszék termelési adósságukat; 3 ezer pár cipőt kellett elkészíteniük, ennyi volt anyaghiány, s egyéb okok miatt a lemaradás. A törekvés sikerrel járt, az üzemrész dolgozói lelkes munkával „beérték" a tervet. — Most, a kongresszus Vidéki építők segítsége a fővárosban Az Építésügyi Minisztérium építőipari főigazgatósága most értékelte a vállalatok kongresszusi versenyét Ennek alapján a 22-es és a 23-as, valamint Békés, Borsod, Hajdú, Nógrád, Szabolcs és Szolnok megye építőipari vállalatainak dolgozói november végéig teljesítették az 1966. évi lakásátadási tervüket. Legtöbbet, 1418-at a Borsod megyeiek adtak át. Fejér, Somogy, Tolna és Zala megye ÉM-vállalatának dolgozói is nagyon közel kerültek "az éves terv teljesítéséhez. Borsod, Hajdú, Nógrád, ^ ^ y Szabolcs és Szolnok megyéből az utóbbi hetekben szakfejteztiési termelési és terve- ipari brigádok érkeztek Budapestre, hogy segítséget nyújtcési kérdéseit tárgyalja meg. sanak több száz fővárosi lakás építésének gyors és jóA konferencia alkalmából i minőségű befejezéséhez. után még többet akartunk tenni — mondja a brigádvezető. — Egy héten át naponta jegyeztük a mennyiségi és minőségi eredményeinket; mindkettő jelentősen javult. S mutatja a számokat: a 960 párás napi termelést 20 —24 párral mindig megtoldották, a 96 százalékos minőségi szintet is naponta megtetézték. Volt olyan nap is, amikor 97,9 százalékos minőséget értek el. Mindebben az is közrejátszott, hogy a brigádtagok az úgynevezett önmeózást is vállalták, hogy ne juthassanak tovább szalagjukon hibás készítmények. A „brigadéros" meg nemegyszer odaáll a meósasztalhoz, végignézi az .,ő cipőik" ellenőrzését, s utána elmondja tapasztalatait, tanácsait a többieknek, nemcsak a brigádtagoknak, hanem a kívülállóknak is. Levél lyereskovának A Tyereskova munkacsapat női brigád, a tűző üzemrészben dolgozik. Tavaly elnyerték a szocialista címet, s azért versenyeznek az idén is. A naplóban fényképfelvételeket, a brigádtagokat: Domonkos Lajosnét, Gera Antalnét, Pálfi Balázsnét, Baráth Józsefnét, Szőlősi Jánosnét, Horváth Erzsébetet, Paksicza Józsefnét, Szentesi Ferencnét és Ábrahám Sándornét ábrázolják munka közben. S van itt két kép, amelyik a névadó arcát mutatja — az egyiken dedikáció is olvasható —, meg egy cirillbetűs levél; Tyereskova küldte, sok sikert kívánva munkájukhoz. ök kezdeményezték az üzemben a még jobb, fegyelmezettebb, gazdaságosabb munkát a kongresszus idejére. Felhívásukhoz a többi dolgozó is csatlakozott. Kitűnő kollektíva a brigád. Szép sikerek vannak a • tarsolyukban. „Legyen megkülönböztetés Kovácsné elmondja, hogy buzdítást, lelkesítést jelentett számukra a pártkongbejegyzések; annyira saját ueqoideupaguq V 'snzssaj ügyüknek érezték a párt tanácskozásait, hogy naponta feljegyezték a legfontosabb állásfoglalásokat. S milyen jó kommentátorok ezek a munkásnők! „Örömmel vettük tudomásul, hogy mindazok valóra válnak, amiről reménykedve beszéltünk" — írják. Megérzik a kongresszusi alaphang, a dolgozó ember megbecsülésének jelentőségét, és örömmel reagálnak rá. „Az új mechanizmusban igenis legyen nálunk megkülönböztetés, részesüljön nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülésben az, aki eredményesebben dolgozik, viszont a hanyagok saját zsebükön érezzék magatartásuk következményét!" — olvashatjuk. Lapozgatás közben Kovácsné azt is elmondja, mennyire helyeslik a prémium mostani elosztását, amely már a fenti szellemet tükrözi; sokkal reálisabb így, mint amikor kategóriák szerint osztották a jutalmat. Az az ösztönzés, amelyet a pártkongresszus világos útmutatása adott, nagyobb buzgalomban, növekvő aktivitásban nyilvánul meg a cipőgyári szalagok mellett. Az egyetértés itt sem, másutt sem harsány ováció, hanem annál sokkalta többet érő tett, a kongresszusi verseny céltudatos folytatása. Simái Mihály előttinek majdnem a duplájára. Mit ígér a jóvá! S mit mondanak Csongrád megyében a raktározás fejlesztésének számai jövőre és azután? — Akkor is kevés lesz — vágott a számok elé az áruforgalom igazgatóhelyettese. Olyan ez a gond, hogy sose akar fogyni? — Hát azért csipegetjük, hogy egyszer elfogyjon — mondta mosolyogva — a fejlesztés adatainak birtokában. — Az idén 1100 vagon terményt befogadó raktárra! gyarapodtunk. Volt fejlesztés Szegeden, nagyobb részben Makón, Szentesen, Hódmezé/ásárhelyen. Jövőre ehhez hozzájön még 290 vagonos fejlesztés. Utána 1970-ig pedig 1368 vagon termény raktározására építkezünk még. Mindebből kitűnik, hogy óriási összeget költ az állam a raktározás fejlesztésére. Egy acélvázas, körülfalazott és betonozott „egyszerű" szín építési költsége egy vagon áru befogadására számolva 5 ezer forint A legkorszerűbb toronysilós rendszerű építkezés költsége ugyancsak egy vagon termény raktározására viszont 50 ezer forint Jövőre ilyen típusú, ezer vagonos raktár építését kezdik meg Szentesen. — Szegeden és a szegedi járásban — tette hozzá az eddigi tájékoztatáshoz Sípos János —, a Rózsa-malomban és a Tisza-pályaudvari közraktárakban, Dorozsmán, Kisteleken és Sándorfalván raktározunk a sajátunkban kukoricát A többi terület elosztódik Csongrád megy® ben. Ezekenkívül tároltatunk bérfizetéssel tsz-hombárokban is, Szegeden a* Űj Élet, a Móra Ferenc, a Haladás. Dorozsmán a József Attila, Kübekháfcán a Sarló Kalapács Tsz-ben, továbbá Bakson és egyebütt November közepe óta viszont nincs már szabadtéren tárolt búzánk sehoL Az állam gondja... Az olvasó itt most közbeszólhat velem együtt, hiszen a föld húsz évvel ezelőtt is gazdagon termett, s akkor is kellett raktározni. Kint mégse maradt ilyenkorra prizmába rakott kukorica. Most mellőzzük a mai és a húsz évvel ezelőtti terméseredmények összehasonlítását A növekedés, mint tény, vitathatatlanul a közös gazdaságok mellett szól. Annak idején a kisgazdaságok mindegyikében ott állt a kisebb-nagyobb góré. a hombár. Sok helyen ezeket már lebontották, mert a háztájiban termelt kukorica elfér a padláson is. De ha meglennének is a tízezerszámra tehető egykori magángazdasági górék, annyi helyre mégsem lenne célszerű és gazdaságos raktározni a közös gazdaságokból érkező terményt A raktározás minden gondját most viszont az állam vette át vállalatai hálózatán keresztül. Korszerűen feldolgozni és raktározni a sokféle terményt, nem könnyű feladat, számolva az egyre növekvő terméseredményekkel is. És most térjünk vissza a bajai úti jelenséghez, amely az előbbiek ismeretében nem jelentős részletproblémává zsugorodott. A kint ázott „fázott" 82 vagon kukorica mennyivel növeli a szárítási költséget? — Egyszázalékos víztartalom-növekedést számolva mázsánként 80 fillérrel, l forinttal. Sok-Sok forint párolog így el a népgazdaság zsebéből, ha végignézünk az országban az utak mentén sárgálló kukoricaprizmákon. 5 amit az égi madarak felhőbe verődött seregei és a rág csálék megesznek a „terített asztalról", azon is sok sertés meghízhatna. Lődi Ferenc Fenlek, 1966, december 9, OÉL-MAGYARORSZAG 3