Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-09 / 290. szám

flz ember és a mechanizmus fSomoevtné felvételei Szegeden, a műemlék városi tanácsháza halaszthatatlan rekonstrukciója — amint erről lapunkban annakidején beszámoltunk — korábban megkezdődött. A felújítás munkálatai előrehaladtak, és a tanácsteremben a menynyezeti freskó restaurálása, valamint a falak újrafestése* a díszítő elemek újjávarázsolása már megtörtént. Jelenleg — erről készült felvételünk — a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat asztalosai a tanácskozó terem bútorzatát újítják fel. Az 1887-ben készült barokk stílusú emelvény és a padsorok felújítása ebben a hónapban befejeződik. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI A

gazdasági mechanizmus reformjának sokrétű, bonyolult és izgalmas kérdései közül a legérdekesebbek emberi vonatkozasai. Hogyan hat majd életünkre, gondolkodásunkra, közvéleményünkre, emberi kapcsolatainkra? Egy írás keretében — és hozzátehetjük, mai ismereteink mellett — persze aligha vállalkozhatunk a teljesség igényével e nagy kérdés megválaszolására. Kétségtelen, ho© a reform szelleme és majdani gyakorlata akkor válik ténylegesen anyagi erővé, ha a bonyolult közgazdasági kérdéseket mindennapi életünk emberi nyelvezetére fordítva értelmezzük és alkalmazzuk. Nem érthetünk e©et azzal az arisztokratikus állásponttal, mely a reform tényleg nem mindig egyszerű kérdéseinek megválaszolását, feladatainak megoldását szűk szakmai rétegre korlátozza. A gazdasági reform valamennyi jövőbeni eredménye csakis a néptömegek műve lehet, és nem valamiféle szűk közgazdász vezető rétegé. A közgazdászok és vezetők felelőssége persze nem lebecsülhető, hiszen fontos feladatuk a reform szellemének alkalmazása és konkretizálása az adott területre, a helyi kollektíva számára is érthető módon, hogy a dolgozók szívvel-lélekkel és kezdeményező készséggel tevékenykedhessenek a sok szempontból új és korszerű tennivalók végrehajtásán. Az új módszerek és eszközök fő célkitűzéseinket, a szocializmus teljes felépítését, a dolgozó milliók anyagi és munkakörülményeinek javítását, népünk boldogabb életét szolgálják. Ezek a változatlan alapelvek tartalmilag gazdagodnak, s megfoghatóbb módon, hatékonyabban érvényesülnek majd. Olyan ismert fogalmaink, mint a verseny és a kezdeményezés, a piaci módszerek érvényesülése — eredményesebben szolgálhatják a dolgozó embert, a fogyasztó, a felhasználó szükségleteinek jobb kielégítését, a minőség javítását, a választék bővítését, a műszaki színvonal emelését. S az általános jelszószerű kívánságon túl gazdasági ösztönzés, s mondhatnánk ú© is, gazdasági kényszer hat ebbe az irányba. Az eredményes kezdeményezést és versenyt a hazai, a külföldi fo©asztó, a piac anyagilag is méltányolja. Az a termelő vállalat, amely a szükségleteket magasabb színvonalon elégíti ki, több jövedelemhez jut, több munkabért és nyereségrészesedést fizethet, mint az, amelyik csupán mennyiségi látszateredményeket ér el. A vállalatokon belül az egyes műhelyek és osztályok dolgozóinak keresete között is növekednek a különbségek, elsősorban a jelenleg meglevő bérszínvonalon felüli jövedelemnövekedés valósul meg ilyen módon, a tényleges eredményeknek megfelelően. A jól dolgozó vállalatok és munkások anyagi helyzete és létbiztonsága tehát tovább javul a fe©elmezetíen, nemtörődöm emberek, az ésszerűtlenül dolgozó üzemek pedig jobb belátásra, eredményesebb, fe©elmezettebb munkára kényszerülnek. A reform módszerel és eszközei nemcsak célravezetőbbek és hatékonyabbak, de feltétlenül igazságosabbak és szociálisabbak az eddigieknél. Me©alósitásuk csupán a gazdasági élet demokratizálásával, a helyi önállóság és felelősség lényeges növelésével képzelhető el. 1© aligha lehet majd a felettes szervek utasítására hivatkozva magyarázni az ésszerűtlen, a haszontalan munkát Ez kétségtelenül segíti a ma még előforduló bürokratikus fonákságok, önállótlanság, túlszabályozottság felszámolását. A kellő ismeretek birtokában hozott döntésekkel a személyi tévedések hatóköre is csökken. Vagyis a gazdasági alapokban végbemenő változások mélyen kihatnak majd gondolkodásunkra, emberi, társadalmi kapcsolatainkra, gyarapodik a szocialista tulajdon, s erősödik a tulajdonosi felelősségtudat, ha a reform szelleme minden szinten áthatja a dolgozók tevékenységét. A na©obb helyi önállóssággal és felelősséggel a kommunista alkotó munka új feltételei jönnek létre. Ügy is fogalmazhatunk, ho© a gazdasági érvek, az anyagi helyzet kényszerít majd vezetőt és beosztottat alkotó gondolkodásra. A gondolkodás nem szabályozható és írható elő munkaköri kötelezettségekben, technológiai utasításokban. De ha a vállalat léte és jobbléte, az e©es vezetők és munkások boldogulása nagymértékben függ majd a rutinná t©szerűsödő napi munka közben a „mit, miért s hogy?" kérdéseitől, és az ezekre adott válaszoktól, akkor bizonyára nem felejtünk majd el odafigyelni. A szüntelen gondolkodás és az alkotó cselekvés egyébként fárasztóbb, mint a mechanikus, lélektelen munka. De örömet, boldogulást, e©éni és társadalmi hasznot csak az ilyen szüntelen, többre, jobbra törekvő, igényes, alkotó munkában találhat az ember. Most, ho© a bátor gondolkodáshoz, az alkotó munkában minden tekintetben kitárulkoznak a lehetőségek, az is nyilvánvalóvá válik: nem lesz könnyű hozzászokni az új módszerekhez, a felelősségteljes kezdeményezéshez. Az évek során kialakult sokféle, helytelen, megkövesedett gyakorlaton kell változtatnunk a központi irányítás rendszerében csakú©, mint saját magunkban. A reform friss szellemében érdemes tehát mindenkinek alapos önvizsgálatot tartania, ho© mind több váljék valósággá mai lehetőségeinkből, hiszen csak így lehet okosabb és gondolkodóbb, felelősségteljesebb és örömtelibb mindenki számára a munka az új mechanizmusban. kovács jözsef Különleges régészeti leíet Az Orosházához tartozó monor* tanjakö pontban nem mindennapi résrészeti lele're buUkcmtak Eev malomkő alatt, lefelé erósen szűkülő anjagedényt — rcgésznvelven plthoszt — találtak tele emberi csontokkal. Az első szi-ad idüs—kárét származó le le; azért különleges, mert ez a temetkezési mód például Üj Guineában, Óceániában volt szokás ban. A hazánkban páratlan lelete rövidesen bemutatják Orosházán, a Szántó Kovács MU zeumban. Képünkön: dr. Nag Gyula múzeumigazgató vizsgálj® a ritka leletet. Az Elnöki Tanács dr. Korom Mihályt igazságügyminiszterré, Szurdi Istvánt belkereskedelmi miniszterré megválasztotta. Csütörtökön délelőtt a Belkereskedelmi Minisztérium vezető munkatársának összejövetelén Fock Jenő, a Minisztertanács elnökhelyettese búcsúztatta a jövőben más munkaterületen tevékenykedő Tausz Jánost, méltatta a minisztérium vezetésében végzett munkáját, s beiktatta tisztébe Szurdi István belkereskedelmi minisztert. U©anosak csütörtökön az j Igazságügy-minisztérium ve' zető beosztású dolgozói előtt j Fehér Lajos, a Miniszterta' nács elnökhelyettese méltat| ta a nyugalomba vonuló dr. Nezvál Ferencnek a minisz| térium vezetésében végzett munkáját, s beiktatta tisztébe dr. Korom Mihály igazságü©minisztert. (MTI) 56. évfolyam, 290. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1966. december 0. Ismét több árut adnak a közös gazdaságok BEFEJEZŐDTEK A SZOVJET—FRANCIA TARGYALASOK Elfoglalták hivatalukat az űj miniszterek Mint már jelentettük. a igazság"ü©-miniszteri tiszte Népköztársaság Elnöki Ta- alól érdemei elismerése molnácsa a Magyar Szocialista lett felmentette, és nyugdíjMunkáspárt Központi Bi- állományba helyezte; ugyanzottságának és a Hazafias csak érdemei elismerése Népfront Országos Tanácsa mellett felmentette belkeresElnökségének együttes javas- kedelmi miniszteri tiszte alól latára dr. Nezvál Ferencet Tausz Jánost, aki a jövőben más munkaterületen tevékenykedik. A me©e öt városának és három járásának áruértékesítési versenyében a szegedi járás változatlanul a második helyen van. A főbb fo©asztásl cikkek — kenyérgabona, hízott sertés, hízott marha, baromfi, tej és tojás — értékesítésére az év elején összesen 183 millió 463 ezer forint tervet kaptak járásunk gazdaságai, s amint Korom István, a járási tanács vb felvásárlási csoportjának vezetője elmondotta, máris bizonyos, hogy a forintterv teljesítésében jelentős pluszra is számíthatunk. Az idén Ismét lényegesen több árut adtak a közös gazdaságok az államnak az említett cikkekből, mint tavaly. Jellemző, ho© míg 1965 első kilenc hónapjában 100 hold szántóra számítva 116 ezer 118 forint értékű áru futott be állami készletekbe, addig az idei év hasonló időszakában ez a fontos mutató meghaladta a 134 ezer forintot. Kenyérgabonából 1135 vagonnylt értékesítettek a járás gazdaságai. Ez valamivel kevesebb a tervezettnél, bár a lemaradás messze kisebb annál, mint amekkorára a tavaszi belvizpusztítások után számítani lehetett. Az év elején történt részleges termelői árrendezés hatására na© lendületet kapott a hízottállat-értékesítés ls. 37 ezer tervezett hízott sertésből november l-ig 32 ezer 657-et adtak át szerződésre a gazdaságok. Az év végéig ütemezés szerint még minte© 4 ezer 500 sertést szállítanak majd. További 2 ezer 600-at pedig — bár ezek a szerződések is 1966-os lejáratúak — már csak az új év első negyedében vesznek át a tsz-ektől. A szarvasmarha-hizlalási és -értékesítési tervek teljesítésében Korom István szerint mintegy 30 százalékos túlteljesítés várható. A terv kereken 6 ezer hízott marhát ír elő, • ugyanakkor már két hónappal a határidő előtt 5 ezer 982 hízott marhát vásárolt fel a szegedi járásban az állatforgalmi vállalat. U©anakkor 2 ezer jószágra van még idei lejáratú értékesítési szerződés. Elismerésre méltó, ho© a szarvasmarha-hizlalásban és -értékesítésben a szegedi járás gazdaságai u©ancsak magasan — 14,4 százalékkal — haladták meg eddig a megyei átlagot. Az év elejei árrendezés nem érintette a baromfitenyésztést és -hizlalást. Ez a körülmény törvényszerűen éreztette hatását a vágóbaromfi felvásárlási tervek teljesítésében. Ugyanis a tervezett 5 ezer 500 mázsa élő baromfiból mindössze 1450 mázsa érkezett be eddig. Az év végéig már csak minte© 600 mázsa várható hízott baromfiból. Itt kell megjegyezni azt is, hogy járásunkban a baromfinevelés üzemi feltételei még mindig elmaradottak. Az új esztendei kilátások lényegesen jobbak, mivel Sándorfalván az Új Élet Tsz-ben a szegedi Móra Ferenc Tsz-éhez hasonló „csirkegyár'* kezdte meg a termelést éppen a közéimúltban. Tojásból az év első kilenc hónapjában 10 millió 828 ezer darabot vásároltak fel járásunkban. Ebből a fo©asztási cikkből — csakú©, mint a vágóbaromfiból — lényegesen több került az idén szabad piacra, mint más években. Tejből 9.5 százalékkal adtak többet az idén a fogyasztóknak a járás gazdaságai, mint tavaly. Figyelemre méltóéin növekedett az e© tehénre jutó tejtermelési átlag is. A tervezett 99 ezer hektoliter tej felvásárlásában is az év végóig néhány százalék terven felüli szállítás ígérkezik. A homokon a kísérleti ártámogatás hatására várakozáson felüli sikereket hozott a burgonyatermesztés. A felvásárlásra tervezett 500 vagon burgonya helyett most mintegy 1500 vagon termés felvásárlásával számol a MÉK. Miközben azon fáradoznak a gazdaságok, hogy még az év végi zárszámadás előtt minél több árut adjanak el az államnak, erőteljesen készülnek a jövő évi feladatok teljesítésére. Többek között már 623 vagon új termésű kenyérgabonára kötöttek értékesítési szerződést a tsz-ek. Közel 8 ezer sertést ls lekötöttek már az új esztendőre, s ebből 6 ezer 502 darab a mezőgazdasági tsz-ekben van. Ez az eredmény is lényegesen jobb a tavaly ilyenkorinál. Viszont a háztáji gazdaságokban most kisebb az érdeklődés a szerződéses sertéshizlalás iránt. Tovább növekedett a vállalkozó kedv a szarvasmarha-hizlalásban is. Míg a múlt év hasonló időszakában 498 megkötött szarvasmarha-hizlalási szerződésük volt a tsz-eknek, most már 1100 szerződés van birtokukban. A háztáji szarvasmarha-hizlalási szerződésekkel együtt összesen 3100 hízott marhát biztosítottak eddig 1967. évi átadásra. FINN—MAGYAR BARÁTSÁGI EST TERÍTETT ASZTAL AZ ÉG MADARAINAK VÁLASZTOK ÉS TANÁCSTAGOK Megnyílt a K6SI XX. ülésszaka Pénteken délelőtt Szófiában megkezdte munkáját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XX. ülésszaka. Az ülésszak munkájában részt vevő magyar küldöttséget Apró Antal miniszterelnök-helyettes vezeti. A XX. ülésszak Tano Coíocnak. Bulgária képviselőjének rövid beszédével kezdődött, amelyben a bolgár vendéglátók és Todor Zsivkov miniszterelnök nevében köszöntötte az ülésszak résztvevőit. A szófiai tanácsülés a KGST XIX. ülésszaka óta végzett munkát vizsgálja meg, és megszabja a következő időszak feladatait. (MTI) Rí újjászülető tanácsháza