Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-04 / 286. szám

fl Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának határozata VI A párt vezető szerepének további erősítése 32. Parfenk forradalmi hivatásának megfelelően vezeti és szervezi hazánkban a szocializmus építését Eszmeileg. politikailag egységes, töretlenül érvényesíti azt a politikai Irányvonalat, ame yet a legutóbbi évtizedben a jobboldali opportunizmus, a revizionizmus és a dogmatizmus. r szcktarianizmus elleni kétfrontos harcban kovácsolt ki A két kongresszus között a politikai, gazdasági es kullurálls téren elért eredménvek meggyőzően bizonyítják, hogy pártunk a munKásosztaly akaratát kifejező, hazánk és nepunk erdekeit szolgáló politikát folytat. Ez a marxista—leninista alapokon nyugvó politika összhangban van a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom a haladó világ érdekeivel. 33 A "tövtalizmus építésének jelenlegi időszakában a gazdasági és Kulturális építőmunka feladatai egyre nagvobb tudatosságot, következetességet es szervezettséget igényelnek. A következő évek egyik legfontosabb feladata, előrehaladásunk gyorsításának kulcskérdése, a párt vezető szerepének továbbfejlesztése, a pártvezetés módszereinek, formáinak a társadalmi fejlődéssel összhangban álló tökéletesítése. Ennek biztosítására le kell küzdeni azokat a helytelen nézeteket és gyakorlatot, amelyek torzítják a párt veaető szerepét. A part vezető szerepe ágy érvényesül, hogv a párt a marxizmus-leninizmus eszméi alapján a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeit szolgáló politikát folytat és e politika megvalósítását biztosítja. A párt legfontosabb feladata, hogy vezető szervei n párttagság és a dolgozó tömegek bevonásával kidolgozzák a politikai gazdasági és kulturális élet fő célkitűzéseit. A párt figyelmét a tudományos elemzésre, az elvi. politikai irányítás erősítésére és arra kell fordítani, hogy s helyesen kidolgozott politika megvalósítására szervezze és mozgósítsa a tömegeket. A párt munkájában minden szinten kapjon erőteljesebb szerepet a politika végrehajtásának biztosítása és ellenőrzése. Határozott Igény, hogy növpkedjék az állami szervek és a tömegszervezetek szerepe, felelőssege a Rvakorlat.1 döntésekben és azok végrehajtásában. A legutóbbi években erősödtek az államhatalom éa az államigazgatás szervei, i ezek mentesíteni tudják a pártot olyan •peratív jellegű gazdasági, kulturális és egvéb feladatoktól, amelyek a háború, az ellenforradalom utáni időkben szükségazerúek voltak, de elvonták ereje egy részét a tudományos elemző, elvi politikai irányító munkától. Időszerű változtatni azon a gyakorlaton, hogy azonos gazdasági és kulturális kérdésekkel párhuzamosan és lényegében azonos módon foglalkozzanak a párt- és az állami, szakigazgatási szervek. A feladatok helyes megosztása erősíti « párt irányító tevékenységét, növeli az államhatalmi és államigazgatási szervek önállóságát és felelősségét. Küzdeni kell a tömegek igényeivel szembeni közönyből, a lélektelenségből és a rossz szervezésből származó bürokrácia ellen. 3 4 Pártunk a szocializmus felépíté»- f« ,Pt a7 egész, társadalom ügyének tekinti Társadalmi fejlődésünk, a szocialista epités mindennapi feladatainak végrehajtása fokozott mértékben igényli a dolgozó tömegek sokoldalú, aktív közösségi tevékenységét. Ezért a párt nagy figyelmet fordit a dolgozó tömegeket tömóntő szervezetek és mozgalmak, különösen a szakszervezetek ta a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Hazafias Népfront, a nőmozgalom munkájára, és úgy véli, hogy növelni kell a tnmegszervezetek és mozgalmak önállóságát ls. A tömegszervezetek magasabb fokú önállósága azt i« Jelenti, hogy ebben a viszonylatban is megszűnik a pártszervezetek mindennapos operatív gyámkodása és a párhuzamosság. A szakszervezetek, mint a demokrácia fontos szervei, alkalmasak arra. hogy széles dolgozó tömegeket vonjanak be az őket érintő legfontosabb döntések meghozataléba. A bérből és fizetésből élők azt várják a szakszervezetektől, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket igényetk kielégítésiére és őrizzék törvényben biztosított jogaikat. A tömegszervezeteknek és mozgalmaknak a szocialista építőmunka feladatainak megoldásában önállóbban, bátrabban kell kezdeményezniük. Segítsék a pártot a társadalmi, gazdasági és kulturális életünkben keletkezett ellentmondások feltárásában és feloldásában, vegyenek részt a párt politikájának alakításában a dolgozók körében összegyűjtött tapasztalatok és igények tolmácsolásával és azok helyes képviseletével. Á tőmegszervezetek szervezett önállóságát elősegíti annak az elvnek s következetes valóra váltása, hogy a párthatározatok csak a párttagságra és a KISZ szervezeteire vonatkoznak. A párt a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták útján is erősíti kapcsolatait a tömegekkel. Ezért szorgalmazni kell, hogv minél több párttag folytasson aktív tevékenységet a tömegszervezetekben és mozgalmakban. A párttagoknak ezt a tevékenységét a párt a pártmunka szerves részének, más pártmunkával egyenlő értékűnek Ismeri H. Az Itt dolgozó kommunisták, különösen a vezető beosztámak, fa lei na© aaárt, baer szervezetük tagjai a párt politikájának szellemében, annak megvalosítasában munkálkodjanak 33 A népgazdaságban elért eredmé* nyeink a pártszervek és a pártszervezetek tevékeny közreműködésével születtek. A párt vezető szerepe a gazdasag területén a politikai irányításban, a koordinálásban, az erők összefogásában, mozgósításában és az ellenőrzésben nyilvánul meg. A központi vezető szervek feladatén elsősorban a gazdaságpolitikai irányelvek és célkitűzések kidolgozása és megvalósításának biztosítása. Az alsóbb pártszervezetek munkájának súlypontja a központi irányelvek megvalósulásának, a helyi problémák megoldásának elősegítése, anélkül azonban, hogy átvennék a gazdasági szervek közvetlen vezetését A part szervek és a pártszervezetek ellenőrző tevékenysége elsősorban a gazdasagi egység összmunkájának vizsgálatara irányul. Nagy gondot kell fordítanunk e dolgozók véleményének, javaslatainak összegyűjtésére és elemzésére. A parimunka erősítse a gazdasági vezetés önállóságát, egyszemélyi felelősségét, mellőzze az aprólékos beavatkozást a gazdaság gyakorlati irányításába. A párt gazdaságpolitikai céljainak megvalósítása nagy mért ékben függ a gazdas.igi vezetők, káderek munkájától. A partszerveknek és pártszervezeteknek aktív. kezdemenyező szerepet kell vállalniuk a gazdasági vezetők kiválasztásában, nevelésében, munkájuk segítésében, szükség esetén a gyengének mutatkozók lecserélésében. Következetesen érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy a funkciók bizonyos körében mind a kinevezésnél, mind a leváltásnál az illetékes partszerv jóváhagyását, illetve véleményét kell kérni. A vállalatok önállóságának ta felelősségének növelése szükségképpen együtt jár a pártszervezetek önállóságának és felelősségének növekedésével. Az új gazdasági mechanizmus kedvező feltételeket teremt a szocialista demokrácia érvényesüléséhez az üzemekben, s ily módon szélesebb teret nyit a pártszervezetek politikai tevékenységének. 3í» A vm kongresszus óta fejlődött • a párt ideológiai munkája, segítette a szocializmus építésében a párt előtt álló feladatok megoldását, a szocialista tudatformálást. A Központi Bizottság által elfogadott ideológiai irányelvek hosszabb időre megszabták a párt ideológiai tevékenységének irányát. Hatásuk már érezhető, ráirányították a figyelmet a politikai-eszmei munkára, segítették leküzdeni a gazdasági szervező feladatok elválasztását a politikai munkától, azt a prakticista szemléletet, amely helyenként a pártélet ta a párttagság aktivitásának csökkenésére vezetett. Ideológiai munkánk fejlődése mégsem mondható kielégítőnek. A párt gyakorlati tapasztalatainak elemzése és általánosítása az elméleti munkának még eddig eléggé ki nem használt nagy erőforrása és ösztönzője. Az elmúlt években széles körben folytak alkotó viták a párt politikájának talaján. Ezek nagy segítséget adtak a helyes álláspont kialakításához, az eszmei egység erősítéséhez. A viták és a nézetek kifejtésének szabad légköre a párt egészséges belső életének, a pártegység szilárdításának fontos követelménye. Az élet által felvetett kérdésekre adott helyes válasz hatékony fegyvert ad a különböző ellenséges, antimarxista nézetek elleni harchoz, a harcosabb propagandamunkához. A nemzetközi kommunista mozgalom vitái, a világpolitika feszültségei és a gazdasági építőmunkánkban időnként elkerülhetetlenül jelentkező nehézségek újra meg úira aktivizálják a párt politikai irányvonalától eltérő jobboldali, revizionista szektás, dogmatikus nézetek képviselőit is. A legutóbbi 10 év tapasztalata tanúsítja: az elhajlások ta torzítások leküzdése a párt eszmei és cselekvési egységének, a párt politikája hatékonyabb érvényesülésének, az eredményes építőmunkának elengedhetetlen feltétele. Határozottabb fellépés szükséges a párton belül — s egész társadalmi életünkben —• a kispolgári erkölcs, szemlélet, cletmód megnyilvánulása, a szerénytelenség. az anyagiasság, a jogtalan előnyök kijárása ta elfogadása, az erkölcstelen életmód ellen. A párt ta a kommunisták erkölcsi tisztaságának védelme minden párttag kötelessége. A következő időszakban fokozott szerepet kap az a követelmény, hogy a különböző beosztásban dolgozó gazdasági vezetők a magas fokú politikai fejlettséggel együtt megfelelő közgazdasági ismereteket is sajátítsanak el. Széles körű ta eleven gazdaságpolitikai propagandamunkára van szükség, amely kellő információt nvújt a gazdasági élet menetéről, a jelenségek mélyebb összefüggéseiről, fontoa ta közérdekű kérdésekről. A legutóbbi négy esztendőben sokat fejlődött a pártszervezetek propagandata agitációs tevékenysége, a sajtó, a televízió ta a rádió munkája. A jelenlegi bonyolult helyzet a pártszervezetektől' ta a kommunistáktól több politizálást, erőteljesebb politikai tevékenységet követel meg. Ezt mozdítsa eló a pártpropaganda azzal, hogy hatékonyabban segíti a párt elótt álló politikai feladatok megértését Az agitáctó ta a sajtó l-gyen meggrABűbb, ataweoebb, Stttaeaebb mméink ta politikánk hirdetésében, aktívabb az imperialista fellazitási propaganda visszaveréseben. Minden kommunistától meg kell követelni, hogy képviselje ta hirdesse a párt politikáját a tömegek között, vegye ki részét az agitációs felvilágosító tevékenységből. A sajtó, a rádió és a televízió világnézetileg tísztultabb lett ta politikai állásfoglalása egyértelműbb. Ennek ellenére időnként találkozunk ideológiai bizonytalansággal, a polgári ta kispolgári életfelfogásnak. erkölcsnek, ízlésnek tett engedményekkel, a kapitalista társadalommal szembeni kritikátlansággal is. Ezért az e területen dolgozó kommunisták törekedjenek arra. hogy a sajtó világnézeti ta politikai állásfoglalása még tisztább es egyértelműbb legyen, kerüljön még közelebb a dolgozó tömegek életéhez, porblémaihoz. 37 A káderek kiválasztásának ta ne* velésének a VIII. kongresszuson megerősített alapelven helyesnek bizonyultak. Ennek tudható be, hogy az azóta vezető beosztásba került káderek nagy többsége megállta a helvért. Nőtt a káderek elméleti felkészültsége. veizieá/n képessége, a tömegek iránti figyelmessége. A káderek megítélésének alapja továbbrai is a politikai megbízhatóság, a képzettség. a szakmai felktazíi 1 teég, a végzett munka ta magatartás legyen. Helytelen mechanikusan szembeállítani a politikai rátermettséget ta a szakmai felkészültséget.. Következetesebben kell fellépni a kádermunka elveit sértő szemléletté! ta gyakorlattal szemben, amely gyakran a politikai felkészülfsec lebecsülésében, a aznkmei hozzáértés ta az. iskotarl végzettség egyoldalú előtérbe helyezésében fejeződik ki, de helyenként ennek ellenkezőjét ls tapasztaljuk. Bár nemi haladást értünk el, továbbra törekednünk kell arra. hogy az egész társadalom életéhen növekedjék a nők ta az ifjúság szerepe. Fordítsunk nagyobb gondot a nők funkcióba állítására. A tapasztalt. káderek mellett bátrabban léptessük ető a szocialista szemléletű, felkészült, a párt politikáját értő. s annak megvalósításáért küzdeni ktaz fiatalekwt A vm kongresszus óta újabb tá• gokkal gyarapodott a párt., növekedett a tagság eszmei-politikai felkészültsége Herdgrenostsc váfrt a .szervezeti élet. érvényesülnek a pártélet lenini normái. Továbbra is törekednünk kell arra. hogy a pártéletből kiküszöböljük a formális elemeket. az ..üres járatokat". A párttagság létszáma a VIII. ereje nem. csak tagjai számától, hanem politikájának hatékonyságától, a kommunisták öntudatának fokától ta munkájuktól függ. Ezért a jövőben sem törekszünk a párt tagJékszámának gyors növelésére. Az elméleti tevékenységben ta a gyakorlati pártmunkáhan egyaránt kutatni kell a pártdemokrácia fejlesztésének útjaik ta a centralizmus jobb érvényesülésének módját. A párton belüli demokrácia fejlődését, különösen a hiányosságok kiküszöbölésére irányuló építő bírálat kifejtését sok-szor fékezi a párttagok vagy funkcionáriusok egzisztenciális függősége. Meg kell teremtenünk annak a biztosítékait, hogy kritikai fellépés, munkával kapcsolatos nézeteltérés, egyes kérdések másfajta megítélése miatt ne lehessen senkit hátrányosabb helyzetbe hozni. Pártunkban érvényesül a kollektív vezetés elve. A pártmunka hatékonyságát azonban csökkentette az, hogy gyakran elsikkadt az egyszemélyi felelősség. A kollektív vezetés ta az egyszemélyi felelősség a pártmunkának egymást kiegészítő elemei. Ezért a kollektív vezetés elvének további tiszteletben tartása mellett a jövőben — különösen a mindennapi pártmunkában a határozatok végrehajtása során — erősíteni kell a személyi felelősség elvét ts. A pártban ébren kell tartani a kritikai szellemet. Fokozni kell a küzdőimet. a gondolati restség, az önteltség ellen Erősíteni kell — különösen a vezetőknél — a tettekben kifejezésre jutó készséget a Jogra bírálat elfogadására, az önbinüatra. A párttagság véleménynyilvánítása ta bírálata a párt egészséges belső életének eierv godhetetlen feltétele OQ Figyelembe véve a pártban ta a •J-7* társadalomban végbement fejlő, ötat. valamint a jövő követelményeit, a kongresszus jóváhagyta a Szervezett Sanhályzatnak « Központi Btánttság álta! javason módosítását. EzaH erősödik párttmk ősszeforrottsáflB. cselékvőkészsége, még alkalmasabbá válik hivatásának, vs-uatő «aarepének betöltésére. A tagjelöltség megszűnik, agy söntkor növekednek • követelmények • párttagsággal. n belépni szándékozókkal ta as ajánlókkal szemben, a polltikwi meggyőződés, a munkában való helytállta, • szocialista erkölcs ta sz aktív társadalmi tevékenység terén, övjuk a pártot a kasr»erista ta a pártba nem való elemektől. A kongresszus a Központi Bizottság javaslatát elfogadva ógy határoz, hogy sa eddigi tagjelölt elvtársak — skík rendes tagokká lesznek — párttagságát s IX. kongresszus idejétől számítsuk. A revíziós bizottságok működése mag szűnik, feladataikat a Központi ETWvőrrf Bizottság, illetve • pártbizottságok veszik át Valamennyi pái'Isuti' w wt Jogrk tagi t területén folyó munka ellenőrzésére ta a vezetők beszámoltatására. A fegyveres erőiknél működő pártszervezetek jogkörére külön szabályok érvényttiek. VII. Pártunk és a nemzetközi munkásmozgalom Pártunkat nemzetközi tevékenységében a legutóbbi négy évben is a magyar munkásosztály. népünk, nemzetünk érdekei, a azzal teljes összhangban a proletár internacionalizmus elvei vezérelték. Ezen az úton kívánunk haladni a következő időszakban is. A fi A nemzetközi kommunista * galom korunk lejíbeflolyásoeabb politikai ereje. A világ kommunista pártjai mintegv 50 millió tagot számlálnak. Nincs egyetlen ország sem, ahol a szocializmus, a kommunizmus eszméi ne éreztetnék forradalmasító hatásukat. A 14 szocialista országban • kommunista ta munkáspártok országaik ta népeik vezetőivé váltak, irányítják a szocializmus, illetve a kommunizmus építését. A fejlett tőkés országok kommunista pártjai folytatják következetes harcukat a monopóliumok ellen, a demokratikus jogokért, a békéért, a szocializmusért Küzdenek a munkásmozgalom megosztottságának felszámolásáért, a munkásosztály egységéért. A fejlődő országok kommunistái küzdenek a neokolönializmus ellen, azért, hogy országuk gazdaságilag is függetlenné váljék, s a nem kapitalista útra lépjen. 4,1 A legutóbbi években éles nézet * eltérés támadt a nemzetközi kommunista mozgalom soraiban, a kínai vezetők ismert dogmatikus politikájukkal megbontották a nemzetközi kommunista mozgalom egységéi Az egvségbontással szemben az utóbbi Időben a szocialista országokban ta a nemzetközi kommunista mozgalomban erősödtek az egységtörekvések. Minden kommunista pártnak magának kell kidolgoznia saját politikáját úgy, ahogyan ezt országának történelmi, társadalmi és gazdasági feltételei előírják. Ez a politika a marxizmus—leninizmus elvein kell hogy alapuljon és csak akkor hatékony, ha egyidejűleg szolgálja az illető ország munkásosztályának, dolgozó népének, nemzetének valódi érdekeit ta a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály közös, általános érdekeit. Ez lehetséges ta szükséges. Ebben van a marxista—leninista elmélet, a világot átformáló kommunizmus mérhetetlen ereje. legyőzhetetlensége. Minden népnek maximálisan mozgósítania kell erőforrásait a szocialista építésben Lehetőségeink azonban nem korlátozódnak a nemzeti erőforrásokra, mert hatalmos előnyök ta erőforrások vannak • szocialista országok nemzetközi őereefogásáben fa. a tapasztalatok btocoab m akclóegypég eszméje tért hódit, az egységbontók pecftg mándinikább elszigetelődnek. Utat tör neganak a felismerés, hogy fő feladataink közösek, együttes cselekvést követelnek ta megkívánják, hogy minden nézeteitértat alárendeljünk aa imperializmus ellent harcnak. Folytatjuk a harcot az összes haladó erők imperializmus elleni akctóegysége megteremtéséért. Hasznosnak bizonyulnak a kommunista pártok kétoldalú, többoldalú vagy olyan regionális találkozói* amelyek egy térség égető problémáit vitatják meg. A két- és többoldalú találkozásoknak jelentós szerepük van az együttműködés erősítésében, de ezekkel nem pótolható a kommunista és munkáspártok nagy nemzetközi tanácskozása, gmelynek létrejöttéért. a Magyar Szocialista Munkáspárt kész minden erőfesziteere. 19 A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetközi tevékenysége alapjának a testvérpártok 1957. ta 1960. évi moszkvai tanácskozásain kidolgozott 66 irányvonalat tekinti. Mint az 1965 márciusában megtartott moszkvai konzultatív találkozó részvevője, teljes mértékben osztja a 19 testvérpárt ott egyeztetett álláspontját. Pártunk küzdött és küzd a nemzetközi kommunista mozgalom egységének helyreállításáért, mindenféle jobboldali opportunizmus és „baloldali" kalandorság ellen. Partunk széleskörű, bensőséges kapcsolatokat tart fenn a kommunista ta munkáspártok túlnyomó többségével. E pártok képviselőivel fojvtatott eszmecseréink hozzájárulnak a nézetek kölcsönös megismeréséhez, egymás jobb megértéséhez. Pártunk jó kapcsolatok kiépítésére törekedett ta törekszik a haladó, demokratikus pártokkal, mindenekelőtt az afrikai ta ázsiai demokratikus pártokkal és felszabadító mozgalmakkal, a baloldali szocialista pártokkal, valamint az együttműködésre hajlandó szociáldemokrata pártokkal. A nemzetközi kommunista mozgalom egységére irányuló tevékenységünket lankadatlan erővel folytatjuk. * A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa újabb évekre szóló programot javasol a magyar népnek. E program megvalósításában a kommunisták a jövőben is élen fognak járni odaadásban, áldozatkészségben, munkában. Harcoljon, építsen velünk szoros egységben minden hazáját szerető ember! A cél, amely felé eredményesen törünk: népünk, nemzetünk további felemelkedése, hazánk felvirágoztatása, békénk blztoHtíHa. ÍMTP