Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-04 / 286. szám

fl Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának határozata VI A párt vezető szerepének további erősítése 32. Parfenk forradalmi hivatásának megfelelően vezeti és szervezi ha­zánkban a szocializmus építését Eszmei­leg. politikailag egységes, töretlenül ér­vényesíti azt a politikai Irányvonalat, ame yet a legutóbbi évtizedben a jobb­oldali opportunizmus, a revizionizmus és a dogmatizmus. r szcktarianizmus elleni kétfrontos harcban kovácsolt ki A két kongresszus között a politikai, gazdasági es kullurálls téren elért eredménvek meg­győzően bizonyítják, hogy pártunk a mun­Kásosztaly akaratát kifejező, hazánk és nepunk erdekeit szolgáló politikát foly­tat. Ez a marxista—leninista alapokon nyugvó politika összhangban van a nem­zetközi forradalmi munkásmozgalom a haladó világ érdekeivel. 33 A "tövtalizmus építésének jelen­legi időszakában a gazdasági és Kulturális építőmunka feladatai egyre na­gvobb tudatosságot, következetességet es szervezettséget igényelnek. A következő évek egyik legfontosabb feladata, előre­haladásunk gyorsításának kulcskérdése, a párt vezető szerepének továbbfejlesztése, a pártvezetés módszereinek, formáinak a társadalmi fejlődéssel összhangban álló tökéletesítése. Ennek biztosítására le kell küzdeni azokat a helytelen nézeteket és gyakorlatot, amelyek torzítják a párt ve­aető szerepét. A part vezető szerepe ágy érvényesül, hogv a párt a marxizmus-leninizmus eszméi alapján a munkásosztály, a dol­gozó nép érdekeit szolgáló politikát foly­tat és e politika megvalósítását bizto­sítja. A párt legfontosabb feladata, hogy vezető szervei n párttagság és a dolgozó tömegek bevonásával kidolgozzák a poli­tikai gazdasági és kulturális élet fő cél­kitűzéseit. A párt figyelmét a tudomá­nyos elemzésre, az elvi. politikai irányí­tás erősítésére és arra kell fordítani, hogy s helyesen kidolgozott politika megvaló­sítására szervezze és mozgósítsa a töme­geket. A párt munkájában minden szin­ten kapjon erőteljesebb szerepet a politi­ka végrehajtásának biztosítása és ellen­őrzése. Határozott Igény, hogy növpkedjék az állami szervek és a tömegszervezetek sze­repe, felelőssege a Rvakorlat.1 döntések­ben és azok végrehajtásában. A legutóbbi években erősödtek az ál­lamhatalom éa az államigazgatás szervei, i ezek mentesíteni tudják a pártot olyan •peratív jellegű gazdasági, kulturális és egvéb feladatoktól, amelyek a háború, az ellenforradalom utáni időkben szükség­azerúek voltak, de elvonták ereje egy ré­szét a tudományos elemző, elvi politikai irányító munkától. Időszerű változtatni azon a gyakorla­ton, hogy azonos gazdasági és kulturális kérdésekkel párhuzamosan és lényegében azonos módon foglalkozzanak a párt- és az állami, szakigazgatási szervek. A fel­adatok helyes megosztása erősíti « párt irányító tevékenységét, növeli az állam­hatalmi és államigazgatási szervek önál­lóságát és felelősségét. Küzdeni kell a tö­megek igényeivel szembeni közönyből, a lélektelenségből és a rossz szervezésből származó bürokrácia ellen. 3 4 Pártunk a szocializmus felépíté­»- f« ,Pt a7 egész, társadalom ügyének tekinti Társadalmi fejlődésünk, a szocia­lista epités mindennapi feladatainak vég­rehajtása fokozott mértékben igényli a dolgozó tömegek sokoldalú, aktív közös­ségi tevékenységét. Ezért a párt nagy fi­gyelmet fordit a dolgozó tömegeket tömó­ntő szervezetek és mozgalmak, különö­sen a szakszervezetek ta a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Hazafias Népfront, a nőmozgalom munkájára, és úgy véli, hogy növelni kell a tnmegszervezetek és mozgalmak önállóságát ls. A tömegszer­vezetek magasabb fokú önállósága azt i« Jelenti, hogy ebben a viszonylatban is megszűnik a pártszervezetek mindenna­pos operatív gyámkodása és a párhuza­mosság. A szakszervezetek, mint a demokrácia fontos szervei, alkalmasak arra. hogy szé­les dolgozó tömegeket vonjanak be az őket érintő legfontosabb döntések meg­hozataléba. A bérből és fizetésből élők azt várják a szakszervezetektől, hogy te­gyenek nagyobb erőfeszítéseket igényetk kielégítésiére és őrizzék törvényben biz­tosított jogaikat. A tömegszervezeteknek és mozgalmak­nak a szocialista építőmunka feladatai­nak megoldásában önállóbban, bátrabban kell kezdeményezniük. Segítsék a pártot a társadalmi, gazdasági és kulturális éle­tünkben keletkezett ellentmondások fel­tárásában és feloldásában, vegyenek részt a párt politikájának alakításában a dol­gozók körében összegyűjtött tapasztala­tok és igények tolmácsolásával és azok helyes képviseletével. Á tőmegszervezetek szervezett önálló­ságát elősegíti annak az elvnek s követ­kezetes valóra váltása, hogy a párthatá­rozatok csak a párttagságra és a KISZ szervezeteire vonatkoznak. A párt a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták útján is erősíti kapcsolatait a tömegekkel. Ezért szorgalmazni kell, hogv minél több párttag folytasson aktív tevékenységet a tömegszervezetekben és mozgalmakban. A párttagoknak ezt a te­vékenységét a párt a pártmunka szerves részének, más pártmunkával egyenlő ér­tékűnek Ismeri H. Az Itt dolgozó kom­munisták, különösen a vezető beosztá­mak, fa lei na© aaárt, baer szervezetük tagjai a párt politikájának szellemében, annak megvalosítasában munkálkodjanak 33 A népgazdaságban elért eredmé­* nyeink a pártszervek és a párt­szervezetek tevékeny közreműködésével születtek. A párt vezető szerepe a gazda­sag területén a politikai irányításban, a koordinálásban, az erők összefogásában, mozgósításában és az ellenőrzésben nyilvá­nul meg. A központi vezető szervek fel­adatén elsősorban a gazdaságpolitikai irányelvek és célkitűzések kidolgozása és megvalósításának biztosítása. Az alsóbb pártszervezetek munkájának súlypontja a központi irányelvek megvalósulásának, a helyi problémák megoldásának elősegíté­se, anélkül azonban, hogy átvennék a gazdasági szervek közvetlen vezetését A part szervek és a pártszervezetek ellenőrző tevékenysége elsősorban a gaz­dasagi egység összmunkájának vizsgála­tara irányul. Nagy gondot kell fordíta­nunk e dolgozók véleményének, javasla­tainak összegyűjtésére és elemzésére. A parimunka erősítse a gazdasági vezetés önállóságát, egyszemélyi felelősségét, mel­lőzze az aprólékos beavatkozást a gazda­ság gyakorlati irányításába. A párt gazdaságpolitikai céljainak meg­valósítása nagy mért ékben függ a gazda­s.igi vezetők, káderek munkájától. A partszerveknek és pártszervezeteknek ak­tív. kezdemenyező szerepet kell vállal­niuk a gazdasági vezetők kiválasztásá­ban, nevelésében, munkájuk segítésében, szükség esetén a gyengének mutatkozók lecserélésében. Következetesen érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy a funkciók bizonyos körében mind a kine­vezésnél, mind a leváltásnál az illetékes partszerv jóváhagyását, illetve vélemé­nyét kell kérni. A vállalatok önállóságának ta felelős­ségének növelése szükségképpen együtt jár a pártszervezetek önállóságának és fe­lelősségének növekedésével. Az új gaz­dasági mechanizmus kedvező feltételeket teremt a szocialista demokrácia érvénye­süléséhez az üzemekben, s ily módon szé­lesebb teret nyit a pártszervezetek poli­tikai tevékenységének. 3í» A vm kongresszus óta fejlődött • a párt ideológiai munkája, segí­tette a szocializmus építésében a párt előtt álló feladatok megoldását, a szocia­lista tudatformálást. A Központi Bizottság által elfogadott ideológiai irányelvek hosszabb időre meg­szabták a párt ideológiai tevékenységé­nek irányát. Hatásuk már érezhető, rá­irányították a figyelmet a politikai-esz­mei munkára, segítették leküzdeni a gaz­dasági szervező feladatok elválasztását a politikai munkától, azt a prakticista szem­léletet, amely helyenként a pártélet ta a párttagság aktivitásának csökkenésére ve­zetett. Ideológiai munkánk fejlődése még­sem mondható kielégítőnek. A párt gyakorlati tapasztalatainak elem­zése és általánosítása az elméleti mun­kának még eddig eléggé ki nem használt nagy erőforrása és ösztönzője. Az elmúlt években széles körben foly­tak alkotó viták a párt politikájának ta­laján. Ezek nagy segítséget adtak a he­lyes álláspont kialakításához, az eszmei egység erősítéséhez. A viták és a nézetek kifejtésének szabad légköre a párt egész­séges belső életének, a pártegység szilárdí­tásának fontos követelménye. Az élet által felvetett kérdésekre adott helyes válasz hatékony fegyvert ad a különböző ellen­séges, antimarxista nézetek elleni harc­hoz, a harcosabb propagandamunkához. A nemzetközi kommunista mozgalom vi­tái, a világpolitika feszültségei és a gaz­dasági építőmunkánkban időnként elkerül­hetetlenül jelentkező nehézségek újra meg úira aktivizálják a párt politikai irányvo­nalától eltérő jobboldali, revizionista szektás, dogmatikus nézetek képviselőit is. A legutóbbi 10 év tapasztalata tanú­sítja: az elhajlások ta torzítások leküz­dése a párt eszmei és cselekvési egysé­gének, a párt politikája hatékonyabb ér­vényesülésének, az eredményes építő­munkának elengedhetetlen feltétele. Határozottabb fellépés szükséges a pár­ton belül — s egész társadalmi életünk­ben —• a kispolgári erkölcs, szemlélet, cletmód megnyilvánulása, a szerénytelen­ség. az anyagiasság, a jogtalan előnyök kijárása ta elfogadása, az erkölcstelen életmód ellen. A párt ta a kommunisták erkölcsi tisztaságának védelme minden párttag kötelessége. A következő időszakban fokozott sze­repet kap az a követelmény, hogy a kü­lönböző beosztásban dolgozó gazdasági ve­zetők a magas fokú politikai fejlett­séggel együtt megfelelő közgazdasági is­mereteket is sajátítsanak el. Széles körű ta eleven gazdaságpolitikai propaganda­munkára van szükség, amely kellő infor­mációt nvújt a gazdasági élet menetéről, a jelenségek mélyebb összefüggéseiről, fontoa ta közérdekű kérdésekről. A legutóbbi négy esztendőben sokat fejlődött a pártszervezetek propaganda­ta agitációs tevékenysége, a sajtó, a televízió ta a rádió munkája. A jelenlegi bonyolult helyzet a párt­szervezetektől' ta a kommunistáktól több politizálást, erőteljesebb politikai te­vékenységet követel meg. Ezt mozdítsa eló a pártpropaganda azzal, hogy haté­konyabban segíti a párt elótt álló poli­tikai feladatok megértését Az agitáctó ta a sajtó l-gyen meggrA­Bűbb, ataweoebb, Stttaeaebb mméink ta politikánk hirdetésében, aktívabb az im­perialista fellazitási propaganda visszave­réseben. Minden kommunistától meg kell követelni, hogy képviselje ta hirdesse a párt politikáját a tömegek között, vegye ki részét az agitációs felvilágosító tevé­kenységből. A sajtó, a rádió és a televízió világné­zetileg tísztultabb lett ta politikai állás­foglalása egyértelműbb. Ennek ellenére időnként találkozunk ideológiai bizony­talansággal, a polgári ta kispolgári élet­felfogásnak. erkölcsnek, ízlésnek tett en­gedményekkel, a kapitalista társadalom­mal szembeni kritikátlansággal is. Ezért az e területen dolgozó kommunisták tö­rekedjenek arra. hogy a sajtó világnézeti ta politikai állásfoglalása még tisztább es egyértelműbb legyen, kerüljön még közelebb a dolgozó tömegek életéhez, porblémaihoz. 37 A káderek kiválasztásának ta ne­* velésének a VIII. kongresszuson megerősített alapelven helyesnek bizonyul­tak. Ennek tudható be, hogy az azóta ve­zető beosztásba került káderek nagy több­sége megállta a helvért. Nőtt a káderek elméleti felkészültsége. veizieá/n képessége, a tömegek iránti figyelmessége. A káderek megítélésének alapja tovább­rai is a politikai megbízhatóság, a képzett­ség. a szakmai felktazíi 1 teég, a végzett munka ta magatartás legyen. Helytelen mechanikusan szembeállítani a politikai rátermettséget ta a szakmai felkészültsé­get.. Következetesebben kell fellépni a ká­dermunka elveit sértő szemléletté! ta gya­korlattal szemben, amely gyakran a poli­tikai felkészülfsec lebecsülésében, a aznk­mei hozzáértés ta az. iskotarl végzettség egyoldalú előtérbe helyezésében fejeződik ki, de helyenként ennek ellenkezőjét ls tapasztaljuk. Bár nemi haladást értünk el, továbbra törekednünk kell arra. hogy az egész tár­sadalom életéhen növekedjék a nők ta az ifjúság szerepe. Fordítsunk nagyobb gon­dot a nők funkcióba állítására. A tapasz­talt. káderek mellett bátrabban léptessük ető a szocialista szemléletű, felkészült, a párt politikáját értő. s annak megvalósí­tásáért küzdeni ktaz fiatalekwt A vm kongresszus óta újabb tá­• gokkal gyarapodott a párt., növeke­dett a tagság eszmei-politikai felkészült­sége Herdgrenostsc váfrt a .szervezeti élet. érvényesülnek a pártélet lenini normái. Továbbra is törekednünk kell arra. hogy a pártéletből kiküszöböljük a formális ele­meket. az ..üres járatokat". A párttagság létszáma a VIII. ereje nem. csak tagjai számától, hanem politikájának hatékonyságától, a kommunisták öntuda­tának fokától ta munkájuktól függ. Ezért a jövőben sem törekszünk a párt tagJék­számának gyors növelésére. Az elméleti tevékenységben ta a gya­korlati pártmunkáhan egyaránt kutatni kell a pártdemokrácia fejlesztésének út­jaik ta a centralizmus jobb érvényesülésé­nek módját. A párton belüli demokrácia fejlődését, különösen a hiányosságok kikü­szöbölésére irányuló építő bírálat kifejté­sét sok-szor fékezi a párttagok vagy funk­cionáriusok egzisztenciális függősége. Meg kell teremtenünk annak a biztosítékait, hogy kritikai fellépés, munkával kapcso­latos nézeteltérés, egyes kérdések másfajta megítélése miatt ne lehessen senkit hátrá­nyosabb helyzetbe hozni. Pártunkban érvényesül a kollektív veze­tés elve. A pártmunka hatékonyságát azonban csökkentette az, hogy gyakran elsikkadt az egyszemélyi felelősség. A kol­lektív vezetés ta az egyszemélyi felelősség a pártmunkának egymást kiegészítő elemei. Ezért a kollektív vezetés elvének további tiszteletben tartása mellett a jövőben — különösen a mindennapi pártmunkában a határozatok végrehajtása során — erő­síteni kell a személyi felelősség elvét ts. A pártban ébren kell tartani a kritikai szellemet. Fokozni kell a küzdőimet. a gondolati restség, az önteltség ellen Erősí­teni kell — különösen a vezetőknél — a tettekben kifejezésre jutó készséget a Jo­gra bírálat elfogadására, az önbinüatra. A párttagság véleménynyilvánítása ta bírá­lata a párt egészséges belső életének eierv godhetetlen feltétele OQ Figyelembe véve a pártban ta a •J-7* társadalomban végbement fejlő, ötat. valamint a jövő követelményeit, a kongresszus jóváhagyta a Szervezett San­hályzatnak « Központi Btánttság álta! ja­vason módosítását. EzaH erősödik párttmk ősszeforrottsáflB. cselékvőkészsége, még al­kalmasabbá válik hivatásának, vs-uatő «aa­repének betöltésére. A tagjelöltség megszűnik, agy söntkor növekednek • követelmények • párttag­sággal. n belépni szándékozókkal ta as ajánlókkal szemben, a polltikwi meggyő­ződés, a munkában való helytállta, • szo­cialista erkölcs ta sz aktív társadalmi te­vékenység terén, övjuk a pártot a kasr»­erista ta a pártba nem való elemektől. A kongresszus a Központi Bizottság ja­vaslatát elfogadva ógy határoz, hogy sa eddigi tagjelölt elvtársak — skík rendes tagokká lesznek — párttagságát s IX. kongresszus idejétől számítsuk. A revíziós bizottságok működése mag szűnik, feladataikat a Központi ETWvőrrf Bizottság, illetve • pártbizottságok ve­szik át Valamennyi pái'Isuti' w wt Jogrk tagi t területén folyó munka ellenőrzésére ta a vezetők beszámoltatására. A fegyveres erőiknél működő pártszervezetek jogkörére külön szabályok érvényttiek. VII. Pártunk és a nemzetközi munkásmozgalom Pártunkat nemzetközi tevékenységében a legutóbbi négy évben is a magyar mun­kásosztály. népünk, nemzetünk érdekei, a azzal teljes összhangban a proletár in­ternacionalizmus elvei vezérelték. Ezen az úton kívánunk haladni a következő időszakban is. A fi A nemzetközi kommunista * galom korunk lejíbeflolyásoeabb politikai ereje. A világ kommunista pártjai mintegv 50 millió tagot számlálnak. Nincs egyetlen ország sem, ahol a szocializmus, a kommunizmus eszméi ne éreztetnék for­radalmasító hatásukat. A 14 szocialista országban • kommunis­ta ta munkáspártok országaik ta népeik vezetőivé váltak, irányítják a szocializmus, illetve a kommunizmus építését. A fejlett tőkés országok kommunista pártjai folytatják következetes harcukat a monopóliumok ellen, a demokratikus jogokért, a békéért, a szocializmusért Küzdenek a munkásmozgalom megosz­tottságának felszámolásáért, a munkásosz­tály egységéért. A fejlődő országok kommunistái küz­denek a neokolönializmus ellen, azért, hogy országuk gazdaságilag is függetlenné váljék, s a nem kapitalista útra lépjen. 4,1 A legutóbbi években éles nézet ­* eltérés támadt a nemzetközi kom­munista mozgalom soraiban, a kínai ve­zetők ismert dogmatikus politikájukkal megbontották a nemzetközi kommunis­ta mozgalom egységéi Az egvségbontás­sal szemben az utóbbi Időben a szoci­alista országokban ta a nemzetközi kommu­nista mozgalomban erősödtek az egység­törekvések. Minden kommunista pártnak magának kell kidolgoznia saját politikáját úgy, ahogyan ezt országának történelmi, társa­dalmi és gazdasági feltételei előírják. Ez a politika a marxizmus—leninizmus el­vein kell hogy alapuljon és csak akkor hatékony, ha egyidejűleg szolgálja az il­lető ország munkásosztályának, dolgozó népének, nemzetének valódi érdekeit ta a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály közös, általános érdekeit. Ez lehetséges ta szükséges. Ebben van a marxista—leninista elmélet, a világot át­formáló kommunizmus mérhetetlen ere­je. legyőzhetetlensége. Minden népnek maximálisan mozgósí­tania kell erőforrásait a szocialista épí­tésben Lehetőségeink azonban nem kor­látozódnak a nemzeti erőforrásokra, mert hatalmos előnyök ta erőforrások vannak • szocialista országok nemzetközi őeree­fogásáben fa. a tapasztalatok btocoab m akclóegypég eszméje tért hódit, az egységbontók pecftg mándinikább elszigetelődnek. Utat tör ne­ganak a felismerés, hogy fő feladataink közösek, együttes cselekvést követelnek ta megkívánják, hogy minden nézeteitértat alárendeljünk aa imperializmus ellent harcnak. Folytatjuk a harcot az összes ha­ladó erők imperializmus elleni akctóegy­sége megteremtéséért. Hasznosnak bizo­nyulnak a kommunista pártok kétoldalú, többoldalú vagy olyan regionális találkozói* amelyek egy térség égető problémáit vi­tatják meg. A két- és többoldalú találkozásoknak je­lentós szerepük van az együttműködés erősítésében, de ezekkel nem pótolható a kommunista és munkáspártok nagy nem­zetközi tanácskozása, gmelynek létrejöt­téért. a Magyar Szocialista Munkáspárt kész minden erőfesziteere. 19 A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetközi tevékenysége alapjá­nak a testvérpártok 1957. ta 1960. évi moszkvai tanácskozásain kidolgozott 66 irányvonalat tekinti. Mint az 1965 márciusában megtartott moszkvai konzultatív találkozó részvevő­je, teljes mértékben osztja a 19 testvér­párt ott egyeztetett álláspontját. Pártunk küzdött és küzd a nemzetközi kommunista mozgalom egységének hely­reállításáért, mindenféle jobboldali oppor­tunizmus és „baloldali" kalandorság ellen. Partunk széleskörű, bensőséges kapcsola­tokat tart fenn a kommunista ta munkás­pártok túlnyomó többségével. E pártok képviselőivel fojvtatott eszmecseréink hoz­zájárulnak a nézetek kölcsönös megisme­réséhez, egymás jobb megértéséhez. Pártunk jó kapcsolatok kiépítésére tö­rekedett ta törekszik a haladó, demokra­tikus pártokkal, mindenekelőtt az afri­kai ta ázsiai demokratikus pártokkal és felszabadító mozgalmakkal, a baloldali szocialista pártokkal, valamint az együtt­működésre hajlandó szociáldemokrata pár­tokkal. A nemzetközi kommunista mozgalom egységére irányuló tevékenységünket lan­kadatlan erővel folytatjuk. * A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa újabb évekre szóló progra­mot javasol a magyar népnek. E program megvalósításában a kommunisták a jö­vőben is élen fognak járni odaadásban, áldozatkészségben, munkában. Harcoljon, építsen velünk szoros egységben minden hazáját szerető ember! A cél, amely felé eredményesen törünk: népünk, nemzetünk további felemelkedése, hazánk felvirágoz­tatása, békénk blztoHtíHa. ÍMTP

Next

/
Thumbnails
Contents