Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-04 / 286. szám

A Magyar Szocialista IX. kongresszusának határozata A Magtaar SfaodaTlsta Munkáspárt 1966. november 28. és december 3. között megtartott IX. kongresszusa felmérte az orazág négyéves fejlődését, megvizsgálta, miben értünk célt, miben maradtunk el, elemezte pórttagságunk, a dolgozó tömegek munkában, harcban szerzett tapasztalatait A IX. kongresszus a helyzet reális felmérése alapján meghatározta a következő évek legfontosabb politikai, társadalmi, gazdasági és Ideológiai feladatait A kongresszus a Központi Bizottság beszámolóját jóváhagyta és megállapította: Visszatekintve az elmúlt évekre, a kongresszus azt a fő következtetést vonta le, hogy a párt és az ország a VIII. kongreszKnison megjelölt úton haladt politikánk eredményesnek bizonyult A Magyar Szocialista Munkáspárt politikai irányító tevékenysége, a kommunisták és pártonkívüliek összefogása, a munkások, a parasztok és az értelmiségiek hazaszeretete. küzdelmes munkája, tudása éa lelkesedése, szorgalma és alkotó energiája nagy eredmérveket hozott: A két kongresszus közötti időszakban tovább erősödött szocialista rendszerünk, államhatalmunk, a proletárdiktatúra állama. Az ország gazdasága gyarapodott, az emberek életviszonyai javultak. Dolgozó népünk eredményei, eivi engedmények nélküli, következetesen szocialista kül- és belpolitikánk növelték hazánk tekintélyét a világban. A bonyolult nemzetköz* viszonyok törött pártunk érvényesítette a VIII. kongresszuson elfogadott irányvonalat, védte és fejlesztette a nép szocialista vívmányait, támogatta a szocializmus és a béke nemzetközi erőit Ebben a sokirányú harcban, alkotó munkában megerősödött edzettebb és egységesebb lett pártunk is. A párt VIII. kongresszusa megállapította, hogy hazánkban leraktuk a szocializmus alapjait és célul tűzte ki a szocialista társadalom teljes felépítését. Az azóta eltelt időszakban előre léptünk ennek megvalósításában. A legközelebbi négy esztendőben ls a szocializmus teljes felépítése marad pártunk és népünk történelmi feladatat. i. A nemzetközi helyzet és külpolitikánk A legutóbbi négy év alatt világméretekben növekedtek a szocializmus, a nemzeti függetlenség, a demokrácia és a béke erői. Az imperialisták — mindenekelőtt az Egyesült Államok — kétségbeesett erőfeszítéssel, fegyveres fellépésekben is megnyilvánuló növekvő agresszivitással igyekeznek feltartóztatni a szocializmus és a haladás erőinek történelmileg szükségszerű előrenyomulását. Ez kiélezte és bonyolultabbá tette a nemzetközi helyzetet 1 Korunk legfőbb forradalma ereje a • szocialista világrend szer. Minden forradalmi és haladó erő, a kommunista és munkáspártok, a haladó és demokratikus mozgalmak, a nemzeti függetlenségükért, harcoló nemzetek, az egész emberiség békéje számára elsőrendű érdek a szocialista világrendszer léte és erősödése. A szocialista országok ipari termelése eléri a világtermelés 38 százalékát. A Szovjetunió és a szocialista országok katonai ereje a világbéke fenntartásának, a szocialista országok védelmének, nemzeti függetlenségének biztos támasza. A szélesedő és formáiban ls gazdagodó politikai, kulturális, gazdasági és katonai együttműködés fokozza a szocialista világrendszer ereiét és befolyását. Az egyes szocialista országok között keletkezett átmeneti ellentmondások és nézeteltéréseik alapvetően nem változtatnak a nemzetközi erőviszonyok alakulásán, de nehezítik az imperializmus agressziójával szembeni egységes fellépést. A szocialista világ mind nagyobb betolvnst gyakorol az emberi társadalom fejlődésére és a világesemények menetére. O A szocialista országok nagy törté-* * oelrra feladata a béke védelme. Ebben fontos szerepet játszik a Varsói Szerződés politikai ereje és katonai szervezete. Napjainkban az Amerikai Egyesült Államok irányításával több agresszív katonai szövetség és csoportosulás működik, közülük legfontosabb a NATO. Amíg az imperialisták támadó Jellegű katonai tömb lei fennállnak, a Varsói Szerződés katonai szervezetének fenntartása és erősítése mellett vagyunk. A Magyar Néphadsereg szoros fegwerbarátságbun és elvtársi szövetségben működik együtt a szovjet hadsereggel és más szocialista országok hadseregeivel, biztosítja hazánk védelmét, békés építő munkánkat 9 A szocialista országok közötti szélesedő gazdasági együttműködés alapja ». szocialista nemzetköziség, a termelési viszonyok, a társadalmi célok és az alapvető gazdasági érdekek azonossága. A Magyar Szocialista Munkáspárt elvi álláspontja. hogy az egyes szocialista orsizágok érdekeit összhangba lehet és kell hozni az egész szocialista világrendszer közös érdekeivel. A gazdasági együttműködés gyor-abb ütemű fejlesztése a kölcsönös el® nyök és kölcsönös segítség elvei alapján, a KGST-ben folvó. illetve a két vagy több ország közötti eevüttműködés kiszélesítése és az ennek útjában álló nehézségek leküzdése az egész szocialista világközösségnek és valamennyi szocialista országnak külön-külön is érdeke. A Az utóbbi években új jelek mutatják. hogy tovább súlyosbodik az imperialista világ általános válsága. A fejleit tőkés országokban hatalmas sztrájkok és politikai harcok bizonyítják, hogy éleződik a tőkés világ legfőbb belső ellentéte, a munka és a tőke közötti ellentét. A harcok béremelésekért, s mind gyakrabban átfogó gazdasági és politikai követelések teljesítéséért folvnak. Hatalmas megmozdulások zajlanak le a béke védelmében, az imperialisták háborús kalandjai ellen. Á tőkés gazdaság egyenlőtlen feilődése következtében kiéleződtek egves kapitalista hatalmak e'lentétei. Ennek egyik legfőbb jele a NATO válsága. Az. európai tőkés államok a második világháború után különböző mértékben amerikai függőségbe srfv erőt ellen, a vfláí+áború megakadályozásáért Nemzetközi kapcsolatainkban elsőrendű célunk az, hogy erősítsük a szocialista világrendszer országainak egységét és összeíorrottaágát növeljük politikai, gazdasági és katonai súlyát Szolidárisak vagyunk a tőkés országokban élő, harcoló oeztálytestvéreinkkel, támogatjuk a kapitalista országok munkásosztályának a demokratikus Jogokért, a békéért a kizsákmányolás ellen, a saocia1 izmusért vívott harcát Segítjük a nemzeti felszabadító mozgalmakat; fejlesztjük az együttműködést és a szolidaritást Ázsia. Afrika és latinAmerika független országaival; törekszünk a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséinek megvalósítására. Az elmúlt években még szorosabbra fűztük kapcsolatainkat a szocialista világrendszer országaival. A párt- és kormányküldöttségek cseréje, a több szocialista országgal folytatott két- és többoldalú tanácskozás, új megállapodások és egyezmények megkötése elmélyítette a barátságot és szarosabbra fűzte az internacionalista egvü ttműködéat Évről évre erősödnék és mind bensőségesebbé. barátibbá válnak a Magvar Népköztársaság és a Szovjetunió kapcsolatai. Országaink és pártjaink teljesen egyetértekerültak. Az ötvenes években azonban ismét erőre kaptak, növekedett súlyuk a tőkés világgazdaságban. Ennek nyomán egyre Inkább felszínre kerültek nemzeti, függetlenségi törekvések az USA monopoltőkés befolyásával szemben. Az imperialisták a növekvő válságból agresszivitásuk fokozásával keresnek kiutat Erőszakot alkalmaznák a világ különböző térségedben feiltörő forradalmi motsgalmakkal szemben, kalandor módon provokálják a szocialista országokat, felújítják fenyegetésed kel a szocialista Kuba ellesn. A fokozódó agresszivitásnak legdurvább megnyilvánulása az amerikai kormány szennyes gyarmati háborúja Dél-Vietnamban. Az Amerikai Egyesült Államok a nemzetközi jogot megsértve sorozatos dur* va agressziót követ el a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Ez nemcsak Délkelet-Ázsia, hanem az egész világ békéjét veszélyezteti. Elsősorban a Szovjetunió és a szocialista országok, köztük a Magyar Népköztársaság is, segítséget nyújtanak a hőslesen harcoló vietnami népnek. A segítség hatékonysága az összes szocialista országok közös összehangolt fellépésével növekedne. Ezért a szocialista országok akcióegység® nek létrehozására törekszünk. Európa békéjét és biztonságát fenyegeti a nyugat-németorezágí imperialisták politikája. A szocializmus ós a Iri-v , - - • fokozott éberségét követeli a sajátos kétoldalú katonai szövetség az Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság vezető körei között Az amerikai ós n® met monopol tőke Nyugat-Németországot a Szovjetunió, a szocialista országok. Európa minden néne békéjét biztonságát vesz® lyezteíö támaszponttá építi ki. A bonni á'lam nem hajlandó számolni azzal a nyilvánvaló realitással, hogy létezik a szocializmust sikeresen építő, békeszerető Német. Demokratikus Köztársaság. Az európai biztonság megköveteli Európa összes haladó erőinek összefogását a nyugatnémet monopóliumok revanstörekvése'.nek, atomfegyver-igényeinek visszautasítását. A jelenlegi heJyzeiben az európai béke és biztonság megőrzése Európa minden nép® tői, minden békeszerető erőtől még nagyobb eltökéltséget és aktivitást kíván. CJ A nemzeti felszabadító mozgalom * feltartóztathatatlanul halad előre. A még meglevő gyarmatok népei elkeseredett harcot fólvtatnak jogaikért. Egyes felszabadult országok az Igazi nemzeti függetlenség kivívásáért a társadalmi haladás, a nem kapitalista fejlődés útjára léptek. Társadalmi reformokat hajtanak végre, Imperialistaellenes külpolitikát folytatnak. Az imperialisták nem tudják régi formájában visszaállítani az összeomlott gyarmati rendszert. Ezért az újonnan függetlenné vált országokat igyekeznek a kapitalista fejlődés útjára tere'nt és az ottani reakciós erőkkel összefonódva próbátiák megvalósítani az új gyarmatosítást Erőszakos beavatkozással, katonai puccsokkal, diverzióval. a belső reakciós erőket támogatva igyekeznek a haladó kormánvokat megdönteni, amint ezt Indonézia, Ghana, Dominika és más országok Déldála mutatja, A szocialista országok, közöttük a Magyar Népköztársaság szolidárisak a függetlenné vált és az Imperializmus ellen harcoló országokkal, megadnak nekik minden tőlük telhető erkölcsi, politikai, gazdasági segítséget, egészen a fegyveres harc támogatásáig. A szocialista országok és a fejlődő országok közön új típusú kapcsolatok alakultak ki. aimelvek a teljes szuverenitáson, az érdekek kölcsönös figvelembev® telén és a baráti segítségen alaoúlnak. f* A Magyar Népköztársaság külpolitikába a magyar dolgozó népet a szocializmust, valamennyi nép békéjét és függetlenségét szolgálja. A Magyar Népköztársaság külpolitikája az elmúlt években aktívabb, kezdeményező éti eredményez volt Harcotunk ax imperializmus agresznrfc irtnd a nemzetközi helyzeti mind a nemzetközi kommunista mozgalom kérd® seinek megítélésében. Pártunk elvi álláspontja, hogy az Internacionalizmusnak: napjainkban is próbaköve a világ első éa leghatalmasabb szocialista országához, a Szovjetunióhoz fűződő viszony. Több magas szintű kölcsönös látogatás, több új egyezmény és az országunk által nyújtott támogatás különböző formái javitották és szorosabbra fűzték a Magyar Népköztársaság kapcsolatait a harmadik világ országaival. H Valljuk, hogy korunkhan a háború 4 • nem végzetszerűen elkerül hetetlen. Ezért az imperialista agresszió ellenére ég az ellen harcolva továbbra ls időszerű történelmi feladatnak tartjuk a küzdelmet m különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért. Meggyőződésünk, hogy a békés gazdasági versenyben legyőzzük a kapitalizmust. Célunk, hogy a békés egymás mellett élés ne egyszerűen háború nélküli állapot legyen. Hívei vagyunk a különWteő rendszerű államok kölcsönösen előnyön gazdasagi és tudományos együttműködés® nek, a népek barátsápít szolgáló kulturális cserének és személyi forgalomnak. A békés ogvmás mellett élés feltételezi és megköveteli az agresszió elleni elszánt harcot a világ minden térségében. II. Belpolitikai és társadalmi viszonyaink <} Pártunk VIII. kongresszusa 1962-ben "•teljes joggal állapította meg, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a szocializmus alapjainak lerakása dolgozó népünk történelmi jelentőségű győzelme volt, amely kihatott egész politikai, társadalmi és gazdasági életünkre. Az elmúlt négy évben már a szocializmus teljes felépítésén dolgoztunk. A munka eredményeként szocialista vívmányaink megszilárdultak. politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális életünk tovább fejlődött Az előttünk álló években feladatunk a szocializmus teljes felépítésének erőteljes folytatása. A beszámolási időszakban tovább nőtt a munkásosztály társadalmi és politikai befolyása, megkezdődött az egységes paraszti osztály kialakulása. Értelmiségünk magáévá tette es munkájával segítette a munkásosztály politikáját, a szocializmus építését. Erősödött a munkás-paraszt sz® vétség, amely népi államunknak, mind homogénebbé váló társadalmunknak, népünk kialakulóban levő szocialista nemzeti egyséc-táek legfőbb politikai alapja. Q Társadalmunk legnagyobb, legssserveaottebb és politikailag legóntudatosabb osztálya a munkásosztály. Társadalmi életünk minden fontos területén érvényesül a munkásosztály vezető szerepe. Ez abban nyilvánul meg. hogy a munkásosztály forradalmi, marxista—leninista pártja vezeti és irányítja egész társadalmi életünket, erősödik a munkásosztály hatalmát gyakorló és megtestesítő állam, megvalósul a munkásosztály nagy forradalmi célja: épül a szocializmus. Állami és társadalmi életünkben a legfontosabb posztokat a munkásosztály képviselői töltik be. A munkásosztály nagy tömegei szereznek magasabb szakmai és politikai képzettséget. Elsajátítják a vezetéshez szükséges ismereteket, egyes tagjai meghódítják a tudomány és a kultúra magaslatait. A munkásosztály egyre nagyobb tömegei átérzik és vállalják a felelősséget az ország sorsáért: élen járnak az építőmunkában, cselekvően részt vesznek a köröletlren. példát mutatnak fegyelmezettségben, áldozatkészségben. A szocialistabrigád-mozgalom saóp eredményei a munkásosztály fekozódó aktivitását, növekvő öntudatát bizemvítiák. A munkásosztály fokozatosam a maga képére formálja a társadalom más rétegeit is. IA A magyar faluban végbement fejlődés gyökeres fordulatot hozott a parasztság életében és szemléletében. A hatalmas társadalmi átalakulás el® nyösen változtatta meg az egész falusi életformát A szövetkezetek, a falusi társadalmi szervezetek élére több tízezer paraszti vezető került A parasztság a maga soraiból ki tudta eme lm vezetőit, akik egyegy szocialista nagyüzem vagy község élén jól szolgálják a köaös érdeket A gépek, a vegyszerezés elterjedése a mezőgazdaságban, a közép- és felsőfokú Iskolákban végzett agrárszakembereik, az ifjúság iskolázási lehetősége, a társadalombiztosítás kiterjesztése a falura, a villany, a korszerű házak tízezred, a televízió és más változások közelítették a paraszti életet a munkásokéhoz, a városlakókéhoz. Megkezdődött a termelőszövetkezeti parasztság egységes szocialista osztállyá alakulása. A korábbi falusi társadalmi rétegeződés gazdasági alapjai megszűntek. A falu mai ellentmondásai között a régi osztályrétegeződés maradványai már nem játszanak elsőrendű szerepet, de 1® teznek nem osztály jellegűek: ilyenek a tagok és az alkalmazottak, a jobb éa rosszabb természeti körül ménjrek között dolgoaö gazdaságok közötti jövedeleme® térések, a földtulajdon és a földhasználat elkülönülése, a föld öröklése és a faluról elvándorlás következtében a munkaerő egyenlőtlen megoszlása. A közelmúlt években erőteljesen nőtt a faluról városba áramlás. 1960 és 1963 között a városok lakossága 235 000-rel nőtt, a községeké viszont 124 000-rel csökkent. A csökkenés elsősorban a mezőgazdaság dolgozóinak elvándorlásából adódik. Az elvándorlás a fejlődés velejárója, elsősorban az ország iparosításának következménye. Ez az alapjában véve szükségszerű folyamat az indokoltnál nagyobb méreteket öltött és különböző nehézs® geket okozott. Ebben szerepet játszik az is, hogy a városi életkörülmények általában jobbak a falusinál. Ez elsősorban a falusi fiatalokat a kívánatosnál jobban vonzza a városba. Arra törekszünk, hogy végső fokon megszűnjön a különbség a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság életszínvonala, szociális, kulturális ellátottsága között. A következő években jelentékeny lépéseket teszünk azért, hogy a parasztság életszínvonalát és ellátottságát tovább közelítsük a munkásosztályéhoz. Alapvető politikai és gazdasági érdekek fűződnek a földtulajdon olyan rendez® séhez, amely megvalósítja a nagyüzemi földhasználat és földtulajdon egységét, a szövetkezeti földtulajdont Meg kell teremteni az elvi és törvényes lehetőségeit annak, hogy a termelőszövetkezetek használatában levő földek megfelelő megváltási ár ellenében termelőszövetkezeti tulajdonba kerülhessenek. A termelőszövetkezeti tulajdon hosszabb folyamat eredménye lesz, ennek nélkülözhetetlen követelménye a termelőszövetkezetek és a földtulajdonos termelőszövetkezeti tagok közös elhatározása. 1| Az MSZMP VIII. kongresszusa a szocialista nemzeti egység erősít® sei tűzte ki célul. Sikerrel járt a pártnak az a törekvése, hogy fokozódjék a társadalon aktivitása és a nemzet öszszes alkotó erőit mozgósítsa ? szocialista építőmunka feladataira. A parasztemberek, az értelmiségi dolgozók, a kisiparosok és más dolgozó kisemberek — a munkásosztály szövetségesei — szorgalmas munkával vették ki részüket a szocializmus építéséből. A törvény előtti teljes állampolgári egyenlőség, a törvényesség szigorú megtartása, a párt türelmes és humánus politikája társadalmunk egységének erősöd® sét, a szocializmus javát szolgálta. Bevált az a gyakorlat, hogy párttisztségeken kívül minden funkciót pártonkívüli is betölthet, helyesnek bizonyult, hogy az emberek megítélésének alapvető mércéj® vé a társadalom érdekében végzett munkát és a magatartást tettük, s az iskolai felvételeknél eltöröltük a származási megkülönböztetéseket. Megtalálta helyét a társadalomban, bekapcsolódott az épít® munkába a volt uralkodó osztályok sok tagja és gyermekeik többsége. Szövetségi I jlitikánk fő célja a jövőben is a nemzeti egység erősítése, gyakorlatban kipr® bált elveink következetes érvényesítése és megvédése minden torzítástól. A társadalom valamennyi rétegének alapvető érdekei azonosak, s ezért a legfontosabb politikai kérdésekben, a szocializmus építésében, a béke védelm® ben széles nemzeti egység alakult kL Ezen belü. azonban objektív és szubjektív okokból egyes esetekben átmeneti, sőt bizonyos kérdésekben hosszabb ideig tartó ellentétek léphetnek fel egyes társadalmi rétegek, csoportok, illetve a helyi és össznépi érdekek között. Az érdek-