Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-31 / 308. szám

ülésezett a Csongrád megyei Termelőszövetkezeti Tanács Pénteken délelőtt a megyei tanács székházában értekezletet tartott a Csongrád megyei Termelőszövetkezti Tanács. Az Országos Termelőszövetkezeti Tanács decemberi üléséről dr. Paczuk István, a megyei tanács vb elnökhelyettese, a megyei Termelőszövetkezeti Tanács elnöke adott tájékoztatót. Ismertette, többek között, a jelenleg kidolgozás alatt álló új termelőszövetkezeti és földjogi törvénytervezeteket Ezután az áprilisban összeülő országos termelőszövetkezeti kongresszus Csongrád megyei előkészítésével kapcsolatos feladatokat beszélték meg. .Űgy döntött a tanács, hogy az országos termelőszövetkezeti kongresszust megelőzően 1967. március 15-én rendezik meg Szegeden a megyei termelőszövetkezetek, csoportok küldöttértekezletét, melyen minden szövetkezeti közösség egy-egy választott küldöttel képviselteti magát. Rajtuk kívül részt vesznek a tanácskozáson — mint meghívottak — a tsz-ek elnökei is, akiket küldöttként nem választottak meg. A megyei tanácskozáson megválasztják az országos kongresszus szavazati jogú résztvevőit. A március 15-i megyei tanácsokzás előkészítésére húsztagú munkabizottságot választott a tanács. A bizottság elnöki tisztségét dr. Paczuk Istvánra, a titkári teendők ellátását pedig Sas Bélára, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya vezetőjére ruházták. Irodalomtörténeti tanulmányok A József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara kiadásában megjelenő Acta Históriáé Litterarum Hungaricum legújabb számában Keserű Bálint, Kovács Sándor Iván és llia Mihály egy-egy tanulmányát közli. Keserű Bálint A magyar protestáns-polgári késöhumanizmus néhány problémája címmel két vázlatot bocsát közre. Ezek közül az első Klaniczay Tibor későreneszánsz tanulmányához, a második az ugyancsak Klaniczay szerkesztette irodalomtörténeti kézikönyv megfelelő fejezetének kéziratához készült. A szerző szerint az idézett kor irodalom- és kultúrtörténeti jelentősége még jórészt földerítetlen; éppen most kerül az alapkutatások középpontjába. Klaniczay úttörő jelentőségű munkát végzett 1959-ben készült művében. Ezeknek az eredményeknek kiemelése és elismerése mellett a tanulmány rámutat a vitatható pontokra, illetve fölhívja a figyelmet a további részletkutatások fontosságára. Részletesen és türelmetlenül sürget továbbj kutatásokat és tanulmányokat az irodalomtörténeti kézikönyv „A későreneszánsz irodalma" című fejezetével kapcsolatban. Kovács Sándor Iván Dante neve százötven év magyar irodalmában című tanulmányában maga is „filológusi áhítattal" — ahogy ezt Babits Kaposi József monográfiájáról, amelyet Kovács is alapul használ föl, annak idején mondotta — közelíti meg témáját. Annak a magyar irodalmi életnek a szellemét, lelkületét, amely 1521-ben találkozott először Dante nevével, és amely másfél évszázadon keresztül nyitva állott az olasz humanista szellemi hatások számára. A szerző a legkiOCu<i>6(íuvb ífyák ROSSZ A KÉMÉNY Pipi ez Béla Szeged, Sán- nak: „A szakértők vélemédor utca 18. szám alatti ol- nyét csoportom megkapta, vasónk panaszlevéllel fordult amelyből megállapítást nyert, szerkesztőségünkhöz, mert hogy a szóban levő kémény utánajárás és ígérgetés elle- semmi javításra nem szorul, nére is visszavágja lakásába a lakás rendeltetésszerű fűta füstöt a rossz kémény. hetősége biztosítva van, így Levélírónk ugyanis ma- csoportom részéről ez ügygánházban lakik. Ennek el- ben további intézkedés nem lenére panaszát megvizsgál- válik szükségessé", tatta a II. kerületi tanács Ez az átirat 1966. novemépítési és közlekedési cso- ber 30-i keltezésű. Ebben az portja. Határozatban szólí- ügyben egy korábbi határ© totta fel Németh Imrénét, a zat dátuma viszont szeptemház tulajdonosát, hogy lakó- ber 24. Most december véja fölött műszakilag vizsgál- gén járunk és levélírónk patassa felül az épület kémé- naszán nem segítettek. Javanyét. Az erről szóló átira- soljuk> hogy a II. kerületi tot csatolta a panaszlevel- ismételten foglalkozhez levelíronk. Nemes József . , . . csoportvezető a többi között P'P1CZ Béla olvasonk j© ezt válaszolta a panaszos- gos panaszával. CSAK PAR KOCSI SALAK Judik Jánosné Szeged, lan a gyalogjárda, körülméKombinát köz 7. szám alatti nyes a közlekedés az útteslakos szerkesztőségünknek ten, veszélyeztetnek a jár/ t. i .TFL „ „ »XKI,Í 1™ művek is, hogy azon sürgoirott levelében a többi kö- gen kellene Csupán zött szóvá teszi: „A textil- „éhány kocsi salakról van művek mellett lakunk, és, szó, amellyel panaszunk elsajnos, az esőzéstől járhatat- intézést nyerne". KÉSETT A NYUGDÍJKÉZBES1TÉS Tatai Istvánné Klskundorozsma, Délibáb utca 9. szám alatti olvasónk arról tesz panaszt, hogy december 26-án még nem kapta meg a nyugdíjat. Ahol lakik, 16 házból álló utcasor, s abból 9 nyugdíjas hiába várt a pénzére Aki felment érte a postahivatalba, az megkapta, aki később ment, annak azt válaszolták, hogy kivitték már a pénzt. Olvasónk is megtette ezt az utat otthonától a postáig, de mire hazaért, még nem járt előtte a posás. Azt ls szóvá teszi levelében, hogy a postásuk hetek óta beteg. Talán nem tudtak a postás helyébe másik kézbesítőt állítani? Valószínű, hogy ez volt az oka a kés© delmes nyugdíjkézbesítésnek, avagy valami más?! SZEMÉT- ÉS KOROMHALOM Sándorfi József olvasónk a év júniusában kerülhet rá Somogyi Béla utca 17. szám sor. Nem gondolom, hogy alatti lakók és a maga ne- még további hónapokig az vében írt panaszlevelet szer- udvar közepén éktelenkedő kesztőségünknek. A többi kö- szemétrakás öregbítené vázött írja: „Már hónapok óta rosunk jó hírnevét", gyűlik és emelkedik a sz© Űgy véljük, olvasónknak mét- és koromhalom a ház akkor is igaza lenne, ha a udvarán. Ennek elhordását szegedi KÖJÁL késztetné már kértük az Ingatlank© jobb belátásra az Ingatlanzelő Vállalattól, de azt vá- kezelő Vállalatot ebben az laszolták, hogy csak a jövő ügyben. válóbb forrásmunkák fölhasználásával Dante hatását — ha nem is életművének, de személyének és jelentőségének ismeretét — három befogadó csoportra osztályozza. Dante neve először a magyar reneszánszban kiteljesedő reformáció hitvitázóinál érv volt a katolicizmus ellen. Másodszor ugyancsak érv volt a magyar humanista költészet úi hangjaj, új témái mellett. Ez főként a Balassi szerelmi költészetében kimutatható hatást jelenti. Végül a későreneszánsz polgári ágára, Szepsi Csombor Márton, Frőlich Dávid műveire gyakorolt befolyásban nyilvánult meg ez a hatás. Ilia Mihály Egy vers értelmezésének lehetőségei (Ady Endre: az ós Kaján) cimű tanulmányában Ady művészetére célozva mondja: „A végső megértést csak az egész életműben való, biztos mozgás teszi lehetővé. „Ady verseinek értelmezéséhez, közvetítéséhez, értékeléséhez csak az közelíthet, aki képes arra a „kombinatív feszültségre", amivel Benedek Marcell az Ady-breviáriumot, Földessy Gyula az Ady minden titkai-t írta. Az ős Kaján című vers elemzésekor Ilia fölhasználja Schöpflin Aladár, Révész Béla, Barta János és Földessy Gyula Idevonatkozó értékeléseit. Az elemzés szakaszról szakaszra halad, és közben vitába száll, és megcáfolja Földessy felületes és valóban elhamarkodottnak mondható, hibás szemléletű állitásait. Ezzel a verset kivonja a dekadens témák csoportjából, és azt az Adyéletmfl egyik legjelentősebb és legjellemzőbb megnyilvánulásává, a nemzeti és egyéni sorstragédia megrázó intenzitású dokumentumává emeli. . Az Acta beszámolójában három bölcsészdoktori értekezésről ad hírt. Nemes Gábor: A Psalterium Unaaricum forrásai, dr. Gaál Mihálvné Sín Edit: Győni Géza és Bárdos Pál: Gábor Andor pályaképe 1918—19ig című munkáinak rövid méltatásával. K. E. Szeged hire DREZDÁBAN BERLINBEN A telefonbeszélgetés valahogy így hangzott: — Négytagú társaságnak szeretnénk egy asztalt ma estére... — Sajnos, minden helyünk foglalt. — Kérem, a vendégünk Szegedről érkezett. — Akkor tessék jönni, majd csinálunk helyet. Kedves német útikalauzom folytatta ezt a beszélgetést nemrégiben Drezdában, a mozgalmas, ötszáz ezres lakosú nagyváros egyik legreprezentatívabb vendéglőjének üzletvezetőjével. S amikor kis idő múlva odaértünk, Schweder János üzletvezető már az előtérben várt bennünket. Nem nehéz rátalálni erre az 1962-ben megnyitott és hamarosan népszerűvé vált nagy étteremre. A város főútvonalán, az ErnstThalmann úton ugyanis már messziről felhívja magára a figyelmet portáljának hosszan elnyúló piros-fehérzöld neonfényével és a kivilágított névvel: Szeged. A földszinten tágas, szép cukrászda fogadja a belépőt, a pulton hamisítatlan magyar presszógéppel és ami még fontosabb: igazán hamisítatlan erős feketekávéval. Meggyőződtünk róla! Innen széles, nyitott lépcső vezet az emeleti terembe, a 200 személy befogadására alkalmas, ízlésesen és hanAz étlap gazdag választékot ígér magyar és német ízlésű ételekből egyaránt. Némi bizalmatlankodásunk láttán Schweder elvtárs siet megnyugtatni: — Négy magyar szakácsunk és egy magyar cukrászunk dolgozik itt. A gyorsan elkészült erőleves, fatányéros hazai ízei és a magyar specialitássá vált, szinte obligát somlói galuska a legjobb bizonyítvány, hogy a német vendégeknek nem kell csalódniuk a magyar konyha világhírében. A négy magyar felszolgáló német kollégáival együtt fürgén repked az gulatos modernséggel be- asztaloknál: ajánlja, ismerrendezett étterembe. Csakugyan minden asztal foglalt, pedig hétköznapon jártam ott. — Mindig így van — büszkélkedett jogosan az üzteti a szokatlanul hangzó ismeretlen ételeket, hogy ne csak a gulyásról legyünk hiresek. A legrégebben — már három éve — Tóth István felszolgáló dolgozik letvezető, sőt szilveszterkor itt, s időközben feleséget is még legalább 40 embernek szorítunk helyet. Mielőtt azonban az étterembe lépnénk, a lépcsőn az Elba-parti városból választott. Az üzletvezető eredetileg somogyi ember, de már tíz meg kell állnunk egy pil- év óta a budapesti XIV. kelanatra, a földszinttől az eme- rületi vendéglátó vállalatnál létig nyúló hatalmas, színes dolgozott, és« tavaly szepüvegablak előtt. A magyar temberben vállalta jelenletájak, népviseletek elevened- gi munkakörét. Nem sokat nek meg ezen a művészi kivitelezésű üvegfalon. Fent már játszik a zenekar; ezúttal debreceniek húzzák, hogy „Még azt járt Szegeden, de az étteremben szeretné minél jobban propagálni városunkat. A nyáron kapott is 200 szegedi prospektust, de azt úgy mondják, nincs Szegeden elkapkodták, mintha nem boszorkány". Fél évre szer- " " ződött Boros gányzenekara. is lett volna. Igaza van: a ide a hajdúságból városról, szabadtéri játékaMátyás öttagú ci- inkról bőkezűbben és rendszeresebben kellene ellátni A Szeged Drezdában őket. örültek azoknak a fényképeknek is, amelyeket a szegedi városi tanácstól kaptak: hamarosan beker© tezve teszik majd kl a falakra. A mintegy száz alkalmazottal dolgozó nagy vendéglőkombinát — az NDK lakosai és a külföldiek előtt egyaránt — méltón képvisel bennünket. A német és magyar dolgozók példás együttműködésével — Freidenberg igazgató irányításával — színvonalasan reprezentálja barátságunkat is. A hatalmas vendégkönyv lapjai — amelyek még olvasmánynak is érdekesek — fény© sen tanúskodnak erről. A nagy Elba-parti város minden jelesebb vendége, a magyarok szinte kivétel nélkül, felkeresik a Szegedet. Idén augusztusban miniszterelnökünk, Kállai Gyula elvtárs járt itt és ezt írta a vendégkönyvbe: „Üdvözlettel, köszönettel a kitűnő vendéglátásért". Magyar beírások, cirillbetűk, de még hindu és arab szövegek is olvashatók a könyvben. A mondanivaló többé-kevésbé azonos. Olyasmi, amit Komor Vilmos, az Állami Operahás karnagya fogalmazott meg bejegyzésében: „Nagyon örülünk, hogy a magyar névnek nemcsak a művészek, hanem a gasztronómia művészei is dicsőséget szereznek .. A Szeged földszintjén — feljárat az étterembe Ja vagy ugy, ez a [fíl! í7l!VPQ75PfP7Í!f a101 kibúvó, s szilveszter személyre lllli UJLÍI VUULIW! IfLIll még tragikusabb, vonatkozik? Akkor hogy Szilveszter szillehet a fenti kerdes- "-.,.,'J veszterére ez alkaről beszelni. Jk tfl| MM\ f ; |ir f lommal — írd és Már hogyne lehet- Wiii f UULIUI • mondd — három kisnel Pláne, ha ennek feny és egy élvált a személy-Szilvesz- asszony tart igényt, ternek az a panasza, rácsonytől és ezer az éjfél előtt elalvok Konkrétice! Nem is hogy vele, mint decemberi miegymás* fejére. beszélve bizonyos olyannal, egész évben tói végképp elaggott De hát; nomen est absztraktabb variálehet szilveszterezni, 24 orara, amely az 0men. Nevében hord- ciókról, amelyek... de ő nem szilveszt© emberek vihancolá- ta a íeIet éven át> No de ezen kár rezhet, csak az esz- sátol kísérve, kellet- jgazán sejdíthette meditálni. Év közben tendő legutolsó nap- lenül vesz részt sa- volna> hogy ebbgi ugye előfordulhattak ián. Tehát, úgymond jat utolsó vacsoráján. baj leheb Most az_ pikáns párhuzamos365:1 azoknak a höl- Á! a mi Szilveszt© tán iksz a hatodikon ságok, most azonban, gyeknek a javára, rük — nevezzük Iksz gondja van Iksz Szil- az év végén mindenakiknek év közben Szilveszternek, mert veszternek. Pechemre nek vége. Dönteni megadatott, hogy v© ő súlyos okokból nem hiába tálaltam elébe kell, illetve önteni le lehessenek. De ez óhajtja megnevezni a furfangos kérdést: kell; tiszta vizet a ponem volt elég nekik, önmagát — egy tem- no, hol szilveszter© hárba! Képzeljem csak el... peramentumos, élet- zik, Szilveszter? — Hát éppen ez az. Ez a panaszkodó vidám fickó, aki, ha talán épp ő az egyet- Ettől irtózik SzilveszSzilveszter különben történetesen azonos len a városban, aki ter. Amikor beszél.. .. , volna az óesztendő nem tudja, végül is tem vele, éppen bort egyaitaian nem na- legutolsó napjával, hol tölti az évnek ezt töltött. Tisztát, sonlít az óesztendő bizony az egész vá- az utolsó éjszakáját. Lehet, hogy ezzel róla elnevezett 1© rost egyetlen házlbu- Tragikus tény, hogy az ötödikkel szilveszgeslegutolsó napjára, livá változtatná, s szilveszterezni Szil- terezik végül is?! arra a télapótól, ka- magas adót vetne ki veszternek is szil- s. M. Szeged hírével nemcsak Drezdában, hanem az NDK fővárosában, Berlinben is találkozhatunk. A híres Karl-Marx-AUén, a romjaiból újjáéledt főváros 6—8 emeletes új házsorai között foglal helyet a Budapest Haus. Ablakaiban fényképes nagy táblák: „Itt játszik Zsiga Ernő és szegedi zenekara". Az elegáns fővárosi étteremkombinát (két étterem, bár, presszó tartozik ide) földszinti magyaros vacsorázóhelyén játszik a zenekar. _ Fél évre jöttünk ki — mondotta el Zsiga Ernő. — Űgy érzem, hogy már az első napokban megszerették játékunkat, a magyar muzsikát, amivel estéről est© re köszöntjük az itt találkozó magyarokat, a berlini törzsközönséget és a gyakran megforduló külföldieket. A Zsiga-zenekar valóban jó szolgálatot tett a magyar daloknak az NDK-ban, mert nemcsak a Budapest-étteremben játszottak, hanem nappali szabad idejükben ünnepségeken, többfelé, vidéken, sőt a rádióban is felléptek. — S jól érezték idekinn magukat? — Nagyon jól — hangzott az egyöntetű válasz —, de a szívük azért már otthon van, a szegedieknél. — Hetekkel előbb mondta ezt nekem Zsiga Ernő Berlinben, s mire e sorok megjelennek már csaknem itthon is lesznek. Január 5től ugvanis a Hági Étteremben játszanak. S a Hági Dankó Pista zenekara? Űjév napján tartja itt búcsú fellépését.. Mert 2-től Lakatos Géza vezetésével ők utaznak az NDK-ba: féléves szerződéssel tovább folytatják a magyar és a szegedi nóta kultuszát a berlini Budapest Hausban. Lőkös Zoltán Szombat, 1966. december 31. 0ÉL-MAGYARORSZÁG $