Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-29 / 306. szám

Külrfotfség utazol! Kubába Molnár Ernő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának tagja és Gábor István, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára szerdán Kubába utazott a kubai forradalom nyolcadik évfordulója alkalmából ren­dezendő ünnepségekre. A küldöttséget a Ferihegyi re­pülőtéren Garai Róbert, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője búcsúztatta. Jelen volt Jose Matar Franyie, a Kubai Köztársaság budapesti nagy­követe. (MTI) Bauxit, földgáz, villamos energia A nehézipar növeli termelését A Nehézipari Minisztérium biztosító berendezésekből. Az 100 megawattos, a Duna­ezekben a napokban adja ki országos együttműködő vil- menti Hőerőmű V. és VI. trösztjeinek, 'vállalatainak a lamosenergia-rendszer hozzá- számú egyenként 150 mega­Minisztertanács által jóvá- vetőleg 1 milliárd kilowatt- wattos gépegységének üzem­hagyott 1967. évi tervét. A órával több villamos ener- behelyezésével érik el. nehézipar termelése, az idei giát termel mint 1966-ban Az alumíniumipar további várható szinthez képest 1967- Ezen belül 275 millió kilo- lépéseket tesz a magyar— ben 5 százalékkal növekszik, watt-órával növekszik a szovjet alumíniumegyez­A bányászatban a bánya-' villamosenergia-import, fő- mény végrehajtására. A gépgyártás termelése körül- leg a Szovjetunióból. A tel- bauxit-termelést koiülbelul belül 4 százalékkal emelke- jesítménynövekedést nagy- 19 szazalékkai, a timtold­dik, főleg a korszerű bánya- részt az új Bánhidai Erőmű termelést pedig 8—9 száza­lékkal növel) k. Az 1967. evi terv megvalósítása az ideinél fjrinci hovodorolr A SZEGEDI EMERGE gumi­wnasi riCVCUCrcK. gyAr munkája sokat fejlő­dött az idén. Több új termekkel jelentek meg a piacon: az ország legnagyobb — gyiingyösvisontai — külszíni fej­téséhez például több kilométer hosszú, 1400 milliméte­res gumi szállitóhevedert állítottak elő, amely jól meg­felelt a szigorú követelményeknek is. A lemezüzemben — ahol felvételünk készült — a napokban jugoszláv megrendelésre a visontainál is szé­lesebb — 1800 milliméter szélességű heveder gyártását kezdték meg. Az egyik követelmény, hogy a 120 métert egy végben kell szállítani. Közgazdászképzés Hogyan lehet jelentkezni é* milyen fettételekkel tehet tanulni? A megyei pártértekezlet ságától. b) A hallgatók meg­tiatározata fontos kérdésnek kapják a délelőtti hallgatók­tekinti a közgazdászképzést nak oktatott tananyagnak Három évvel ezelőtt meg- több mint egyharmadát. Így alakult a Marx Károly Köz- közvetlen munkakapcsolatot gazdaságtudományi Egyetem tartanak fenn az oktatókkal Kihelyezett Esti Tagozata, és mód nyílik a rendszeres amelyen mintegy 50 fő ta- konzultációra, c) Azokból a nul az I—II. évfolyamon, a tantárgyakból, amelyekből III. évfolyamon pedig kon- Szegeden nincs előadás, de zultációs központ működik a vizsgázó hallgatók létszá­25 fővel. A tagozat megin- ma eléri a 10-et, a vizsgáz­ditása azért jelentős, mert tatók a tagozat székhelyén a megyében jelentkező leg- tartják meg a vizsgákat, d) szükségesebb igények kielé- Az esti tagozaton a hallga­Léséhez hozzájárul. (Né- tók heti 6 órás munkaidő­hány év múlva mintegy 50 kedvezményt és 24 nap évi közgazdászt bocsát a megye tanulmányi szabadságot él­g tzdasági életének rendelke- veznek, a konzultációs köz­z sére.) Másfelől azért is. pontban pedig félévenként 9 mert kiindulópontot és bá- nap tanulmányi szabadságot z.st teremtett (oktatási ta- és 24 nap vizsgaszabadságot pasztalatok gyűjtése, oktató- kapnak, garda kiválasztása) a köz- A jelentkezés feltételei: C zdaszkepzes további kiszé- 0) A következő év áprilisá­lesitésére Szegeden és ban, a megfelelő felveteli Csongrád megyében. iratoknak a tagozathoz való Ezért feladat, hogy ebben eljuttatásával lehet jelent­az évben is minél több hall- kezni az egyetemre. (A ta­gozat címe: József Attila gatót iskolázzunk be a ki­Tudományegyetem Politikai helyezett tagozatra. A tago- Gazdaságtan Tanszéke Sze­zat tanulmányi rendjéről a ged, Táncsics M. u 2. Te­következőket: a) Az I. és II. lefon: 113-81.) b) A jelent­évfolyam, mint kihelyezett kez6k júliusban felvételi esti tagozat működik, a III. ™?*gáLíefn*k a (Marx KaT ,,, ... ... ,, roly Kozgazdasagtudomanyi évfolyam, mint konzultációs Egyetemen, amelynek tár­központ b) A képzés általá- gya: matematika, politikai ban Ipari és pénzügyi sza- gazdaságtan (vagy történe­kon folyik de mivel az első lem) c) Az eddjgi tapasztá­latok szerint a felvételi két évfolyamon általános megalapozó tárgyakat oktat­nak, más szakokra is lehet vizsgákon azok a jelentke­jeientkezni. c) Az oktatás az zők szerepelnek sikereseb­esti tagozaton heti 10—12 ben, akik előzőleg a felvéte­órában történik, az órák u tárgyakból, különösen ma­pentek este es szombaton »P_„+„,*KA1 * vannak. A konzultációs köz- tematikából elokeszíto tan­pontban pedig heti 4—5 órát folyamon vesznek részt. Az hallgatnak a résztvevők. előkészítő tanfolyamra kivé­A tagozaton tanulás elő- telesen még ez év december nyel a következők: a) A végéig lehet jelentkezni, vizsgákat — az államvizsga (Ennek címe: József Attila kivételével — Szegeden tart- Tudományegyetem Termé­ják azok az oktatók, akik a szettudományi Karának De­nevezett tárgyát evkozben is , , . „. . , . .. __, oktatják. Ezért a hallgatók kanl Hivatala, Aradi Ver­mentesülnek a Budapestre tanúk tere, Fályi Béla kari utazás költségeitől és fárad- titkár. Telefon: 123-60). 30 százalékkal tóbb földgáz felhasználását irányozza elő. A kőolajfeldolgozás meny­nyisége körülbelül 300 ezer tonnával növekszik. Űj kapacitások üzembehe­lyezésével 23 százalékkal nő a nitrogénműtrágya termelés és eléri az 1 millió tonnát. Az egy katasztrális hold me­zőgazdaságilag müveit terü­letre jutó műtrágya mennyi­sége az idei 143 kilóról 171 kilóra nő. A gumiipar az ideinél 45 ezerrel több teher­gépkocsi és traktor-abroncs­köpenyt gyárt. Számottevően növekszik a nehézipar exportja: az 1966. évi várható kivitelhez ké­pest 6,9 százalékkal. A vegyipar hozzávetőleg 8 szá­zalékkal több terméket visz ki. A jövő évi nehézipari be­ruházási előirányzat megha­ladja a 11 milliárd forintot. Vízgazdálkodási társulatok egyesülése Négy megye, Csongrád, Bé- lasztmány ezután összhang­kés, Bács és Szolnok vízgaz- ba hozza a különböző víz­dálkodási társulatainak kép- gazdálkodási egyesülések viselői ültek össze tegnap munkáját és nagyobb társa­Szegeden, az Alsótiszavidéki dalmi összefogással nagyobb Vízügyi Igazgatóság nagy- méretű feladatokat oldanak termében, s megalakították a meg. A szegedi választmányt társulatok közös irányító úgy üdvözölte," mint ami or­szervét, a 38 tagú választ- szágosan elsőnek alakult meg mányt. egy terület társulatainak ve­Forgó László, az Alsótisza- zető szerveként, vidéki Vízügyi Igazgatóság A 16 törpe vízmű és a 22 vezetője ismertette az igaz- vízgazdálkodási társulat kép­gatóság területén működő viselői ezek után megválasz­vízgazdálkodási társulatok tották a háromtagú elnök­munkájának eddigi eredmé- séget, amely irányítja a vé­nyeit. lasztmány és a vízgazdálko­Najmányl László, az Or- dási egyesülések mindennapi szágos Vízügyi Főigazgató- munkáját. A választmány el­ság képviselője azt hangsú- nöke Szűcs Gyula vízmester, lyozta, hogy a területi vá- a szegedi társulat elnöke lett. Tetőtől talpig új ruhában Különös átváltozás njenl naponta viszik a meleg ételt végbe tegnap a dorozsmai a telepre, hatéves korig min­cigányiskola tantermeiben. A den gyerek kap ebédet. A tanulók vadonatúj ruhában, nagyobbak az iskola napkö­kabátban, gumicsizmában zis otthonának konyháján hagyták el az iskolát. étkeznek. A kielégítő, élei­A telep lakói közül 114 mezés mellett most ~ ha a gyerek részesült értékes ruhák tisztaságát, épségéi ajándékban. Tizennégyéves Slkerul megovni ~ a téli korig valamennyi fiú és lány ruházkodás problémája te részére vásároltak ruhane- megoldódott. Igy egy gyerek­műt, a fehérneműtől a cipón nek sem keil ciPő vagV ruha át a nagykabátig. Korábban hiánya miatt otthon marad­is volt rá példa, hogy vala- nia­melyik állami intézet hasz­nált ruhaneműt, esetleg ta­karókat, köpenyeket juttatott ' a telepieknek. Most előszóé azonban egyenesen az üzle­Láthatatlan egyszámla A cím nem egészen pontos, mert a számla „követel" oldala tulajdonképpen látható és sokak által ellen­őrzött. Jogait mindenki pontosan ismeri és járandó­ságát következetesen számonkéri. Várjuk a fizetés napját, és pontosan ellenőrizzük a bérelszámolók munkáját A bér­elszámolók a fizetések számfejtésénél nem késhetnek és nem tévedhetnek, munkájuk — csak úgy, mint mindenféle törvényes jog és juttatás — széles körű társadalmi ellen­őrzés alatt áll. Az egyszámla másik oldala viszont valóban láthatat­lan. A jogok fedezetét a kötelességek teljesítése, a bérek, a fizetések, a szociális juttatások sok-sok milliárdos tár­sadalmi alapjait a személyes munka mennyisége és minő­sége teremti meg. A munkaköri és társadalmi kötelezett­ségek mértékét igaz, szintén törvények, írott és íratlan szabályok rögzítik. Csakhogy a számlának ez a „tartozik" oldala nem fogalmazható olyan precízen, és nem össze­gezhető fillérre pontosan, mint a „követel". S ráadásul —j a dolog természeténél fogva — a közérdeknek nincs annyi és olyan szenvedélyes szószólója, képviselője, mint az egyéninek. , Ez az egyoldalú helyzet és szemlélet tulajdonképpen mégis láthatatlanná teszi magát a számlát, amely a köz­és egyéni érdeket szervesen összekapcsolja. Hányan vesz­nek ki lényegesen nagyobb összeget erről a számláról* mint amennyit ténylegesen „befizetnek". Elsősorban azokra az életművészekre gondolunk, akik mesteri tökéllyel saját szájízük szerint értelmezik szo­ciális elveinket Például így: minimális munkáért maxi­mális bért. A gyakorlatban úgy érvényesitik ezt, hogy többnyire felelősségre sem vonhatók. Sőt, hangosan rek­lamálnak prémiumért és fizetésemelésért És ha netán mégis tettenérik életművészeinket, akkor többnyire rend­szerünk humanitására vagy éppen az érvényes jogsza­bályokra hivatkoznak, protestálnak, fellebbeznek, bizony­gatnak, míg végül is sokszor mint a sikló, kicsúsznak a számonkérés hálójából. I smerjük a munkák között válogató, fuserálók, a selejtgyártók típusait és azokat, akik munkaidő alatt különmunkájukat végzik, vagy éppen annak fáradalmait pihenik. E leplezetlen lógósoknál általánosabb az a típus, amely munkaidejének nagy részét serény szor­goskodással tölti, de mégsem sok társadalmi hasznot haji Azt mondhatnánk: ö az, aki nem figyel oda a munká­jára, formálisan végzi azt, felelősséget semmiért nem vállal, s legfőbb célja, hogy saját magának kára vagy baja ne származzon az „ügyintézésért". S ezzel az igen veszedelmes, lázas semmittevéssel már nemcsak beosz­tott munkakörökben, hanem magasabb szinten is ta­lálkozhatunk. Miatta elévülnek a beruházások, mielőtt még elkészülnének, s az ilyen létfontosságú műszaki te­vékenység is gyakran „bőrpapírokat" gyártó jogászko­dássá válik. A kezdeményezés, a vállalkozás, a felelősség­teljes alkotó munka útjában ez a megcsontosodott for­mális, bürokratikus munka és szemlélet jelenleg ls na­gyobb akadályokat állít, mint az elég gyakran emlegetett „régi mechanizmus". A számla, amely egyéni érdekeinket számtalan szállal összekapcsolja a közösségével, többnyire tehát láthatatlan. Amikor viszont megjelenik az áruházban és a csemege­boltban, és a megdolgozott keresetért gyenge minőségű gyermekcipőt vagy zsiradékkal teli hentesárut adnak, a pult Innenső oldalán mindjárt nyilvánvalóvá válik ez a másfajta, személyes érdekeket sértő, egyéni és társadalmi konfliktus. Ilyenkor persze nehéz a vita hevében szenve­délyeken és sérelmeken felülemelkedve konstatálni: miért nincs becsülete a forintnak, amikor elköltjük. Pedig a kö­vetkeztetés nyilvánvaló. Mindenki igényes, amikor fo­rintjával, mint vásárló jelenik meg az üzletben, de a munkahelyén, ahol megkeresi — megtermelve az áru fe­dezetét. létrehozva a társadalmi becsületét —, már nem mondható el ugyanez. Az anyagutalványt, a szerszámot, a géplapot, a vállalati elszámolás e hivatalos bankjegyeit — bár tíz- és százezrekkel summázhatók — kevesen ve­szik olyan komolyan, mint a pénztárcában, vagy az OTP­ben levő forintot Az állampolgári jogokkal és kötelezett­ségekkel is valahogy így vagyunk. zociális céljaink mielőbbi és jobb megközelítése, rendszerünk további megszilárdítása és fejlesztése annál eredményesebb lesz, minél inkább erősödik a szocializmus és a demokratizmus híveinek gondolkodásá­ban és magatartásában a jogok és a kötelességek egysé­gének tudata — olvashatjuk a Központi Bizottság kong­resszusi beszámolójában. A társadalmi egyszámla nem ismer ugyan fillérre pontos tételeket, a bevételek és a kiadások egyszerű számtani alapművelet után nem jelzik mindjárt az eredményt vagy a hiányt, bárki felmérheti azonban magában, hányadán is áll jogaival és kötelezett­ségeivel. Igényeink és jól ismert jogaink mellett nem árt időről időre személyes számvetést készíteni arról is, hogy mit tettünk a társadalom javára, s hol vagyunk még adósak. A gazdagabb, korszerűbb társadalomhoz, az egyé­ni boldoguláshoz és az örömteli munkához csak ez a két­oldalú számvetés vezet K. J. s Gépek veszik át a munka nehezét tek raktáraiból szállították kl az ajándékot. A tanács A Rostkikészitő Vállalat lolták a len- és kenderkórót, bathelyen, Drávaszabolcson dolgozói pedagógusok és ke- szegedi központjához tartó- később gépek vették át ezt és Fenékpusztán, s a közel­„oct^rtéi'roi „„„aa zik egész Magyarország len- a munkát. Az egykor újdon- jövőben a komáromi telep is reskedelm. dolgozok seged- és kenderkóró feldolgozó ságnak számító turbinák kap egy ilyen többet tudó keztek a ruhák elosztásánál, ipara. A termelőktől felvá- azonban mostanra elavultak, berendezést, öltöztették a gyerekeket sárolt rostnövényeket 27 a mai követelménynek Idén Nem egy család volt, amely- üzem mintegy 68C0 munká- nem megfelelő az a szálho- megkezdődött a szintén ben négy gyereket öltöztet­tek fel ezen a napon az ál­lam pénzén. Az árut három dorozsmai bolt szállította. A állami szervek már ko­rábban megoldották a ci­gánygyerekek élelmezését. A kórházakban ugyanis több beteg gyereket ápoltak, aki­6a dolgozza fel értékes szál- zam, amelyet produkálni ké- nagy fizikai igénybevételt rosttá. Ezt elsősorban a ha- pesek. Márpedig jelentő áztatás gépcsíté­zai szükségletek kielégítésé- a szálhozam növelése se is. re fordítják, a fennmaradó a gazdaságosság egyik leg- Az elmúlt hónapokban már mennyiséget azonban expor- fontosabb tényezője, hiszen üzemelt egy autós daru tálják is. például egy tonna tilolt len Szegváron, s jelentősen meg­Ebben a fontos iparban ára 23 ezer forint. Ezért ér- könnyítette a rakodási mun­mind nagyobb jelentőségű tékes importgépeket, belga kát. A továbbiakban még a gépesítés, turbinákat helyezett üzembe kilencet kapnak ezekből a ket a rossz táplálkozás jut- a nehéz fizikai munka köny- a vállalat Mosonmagyaróvá- hasznos gépekből a Rostki­tatott el a kórházig. Most nyítése. Régebben kézzel ti- rott, Mikosdpusztán, Szom- készítő Vállalat telepei Csütörtök. 19«6. december 29.

Next

/
Thumbnails
Contents