Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-23 / 302. szám

lövőre új benzinkutat kap Szeged A rohamosan növekvő pép j árm ű - forgalommal összhangban a harmadik ötéves tervben 300—320 új töltőállomás építését tervezik. 1967-ben vidéken a siófoki és a balatonföldvári benzinkutat úgynevezett tükrö6 állomássá fejleszti az ÁFOR, azaz a meglevő kutakkal maidnem szemben, az út másik oldalán is épít tankoló helyet. A nagyobb forgalmú vidéki városok közül jövőre többek között Szeged. Dunaújváros. Gödöllő és Miskolc kan új töltőállomást A következő években nagy kapacitású töltőállomást telepítenek Kápolnásnyék, Székesfehérvár és Balaton világos térségében. A Balaton közvetlen környéke kilenc új töltőállomást kap. Túüelfesftések a kohóés gép parban A Vasas Szakszervezet Központi Vezetősége csütörtökön a vasipar idei eredményeiről és a jövő évi terveiiről tárgyalt. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter számolt be a tárcához tartozó vállalatok munkájáról. Elmondta: az idei tervet minden szempontból túlteljesítik. A gyárak nagy része már december első napjaiban befejezte exporttervét, s körülbelül 300 millió devizaforint értékű exportárut gyártanak terven felül. A kohászat 100 —150 millió, a gépipar 150 —200 millió devizaforinttal teljesíti túl exporttervét. Az idei összmunkát tekintve a kohászat dolgozott jobban, s 16—IS napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedéssel számolhat. A gépiparban 12 —14 napi részesedésre van kilátás. Jövőre a kohászat termel© se 3,3, a gépiparé 5,3 százalékkal növekszik. A terv előkészítése az idén sokkal jobb volt. mint a korábbi esztendőkben, a vállalatok hamarabb megkapták terveiket. mint azelőtt. A gyárak kötöttségei jövőre tovább csökkennek, az idei nyolc kötelező tervmutató helvett I967-re már csak négyet kaptak a KGM-től. Májusban: SZOVOSZ-kongresszus bővítik az FMSZ vidéki hálózatát Csütörtökön a SZÖVOSZ székházában rendezték meg az Országos Földművessz© vetkezeti Tanács ülését Szirmai Jenő, a SZÖVOSZ elnöke bevezető előadásában határozati javaslatot terjesztett elő a szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztéséről, a SZÖVOSZ VI. kongreszszusának előkészítéséről és a SZÖVOSZ harmadik ötéves tervéről. Hangsúlyozta, hogy a gazdaságirányítás tervezett űi rendszere a következő időszakban az eddiginél sokkal nagyobb feladatokat ró a földművesszövetkezetekre. Tovább kell fejleszteni, b© vfteni a szövetkezetek vidéki hálózatát, de kívánatos, hogy tevékenységüket fokozatosan a városokra is kiterlesszék, továbbá, hogy — a lakosság jobb ellátása érdekében az állami, a szövetkezeti és a tanácsi kereskedelem között egészséges versengés alakuljon ki. Az előadó részletesen Ismertette a SZÖVOSZ-nak a második ötéves terv időszakában végzett kereskedelmi és szolgáltatási tevékenvs© gét, és a harmadik ötéves terv előirányzatait. A? Országos Földművesszövetkezeti Tanács jóváhagyta a SZÖVOSZ kongresszus előkészítésével kapcso'atos beszámolót azzal, hoey a kétmillió tagot számláló szövetkezetek közgyűlésein bocsássák maid vitára. A határozat szerint 1967. máhisára hiviák össze a SZÖVOSZ hatodik kongreszszusát. A tanács ugvancsak jóváhagyta a fölművessz© vetkezetek harmadik ötévé-, tervét. A beszámoló utáni vitában felszólalt Nagy Józsefné könnyűipari miniszter és Csanádi Gvörgy közlek© dés- és postaügyi miniszter ls. (MTI) A szabid idd és a munka A népgazdaság távlati felA 44 legyen több 48-nál! Hogyan csökkenthető a munkaidő? Indokolt az a gyorsaság, ból nem különíthető el az tesen ennek gazdasági „elahogyan az érdeklődés k© életszínvonal emelésének lensúlyozása" ís csak term© zéppontjába került a IX. többi tényezőiétől. Közelebb- lékenvs^gi forrásból teremtkongresszus tanácskozásának ről megvizsgálva ezt az ál- hető elő. majd határozatának az élet- talános igazságot, nagyonis színvonal emelését célzó — kézenfekvő összefüggések l a feltételeket és a megvai© tűnnek elő. Ahhoz, hogy sftás módját összefüggő egy- megvalósuljanak a barmaségben elemző — munka- dik ötéves terv többi, életnrogramia. Érthető az fs, körülményt javító célkitűhogy különös figvelmet kel- zéset — a reálbéremeléstől 'ejtésének, korszerűsítésétett e program egvik ténye- a lakásnrogramig. a gver- nek azonban nemcsak ok© zőie. az a határozattá emelt mek»ondozási segély bevez© 7atI eredménve, de — felt© előiránvzat. hogy 1968 és tésétől a tsz-taeok szociális te'e is a munkaidő fokozatos 1970 között, az eddigi teli© juttatásainak bővítéséig —. mérséklődése. Ee-tez sor társítményt és munkabért biz- a terv sziiks-tekéon számol a Fadí,'mi. szociológiai ténv tosftva. 48 óráról átlag heti termetes meghatározott szín- mutat arra, hn-re a modern 44 órára csökken az ipari vonalú emelésével, a nemz© termetés — különösen az dolgozók munkaideje, mi- ti jövedelem gyarapodásával. in8n termelés — a munkaközben befeleződik az egész- Nvüvánvoló tehát, hogy a ,f,on WM ..hátország" mer© ségre ártalmas és a külön© munkaidő csak abban az bpn körülményeit féltésén nehéz fizikai munkát ütemben mérsékelhető, ah© telezl. végzők mtinkaldeiének heti gvan lehetővé vátik nem- A rohamosan tért hődttó. 38—42 órára történő mér- csak a korábbi 48 órás mun- korszerű gvártástechnoiéetók sékiése is. A pártkongresszus kehéire tervezett teljes©- természetesén a szabadidő határozata egyértelműen ménv.szint elérése 44 " óra b<?"'t6*At feltételezik, a k© ielzi. hogv nálunk — abban alatt, hanem — az emelkedő rsbb'ti«' mind több nihenést. az ütemben, ahogyan a gaz- reálbérrel párhuzamosan kikancsotedást követelnek. A dasáei feltételek megérnek előiránv70tt töhhfof termelés korszerű termeiének né'Wt—. intézményesen és terv- is. Körrovű belátni, hogy x1V?et'en fe,,Ate,r> 02 To" szerűen, az életszínvonal másként amit nvernénk a v. bi '!ven — a munkaidő rész© vámon, elveszítenénk a ré- rövidítése Jrá törv© ven. magvnrán- aligha javiemelésének lénveges ként mérséklődik a nyes munkaidő. nváhnn haté tényező- a Gazdasági fe'tételek taná az életszínvonalat az modern termelés a leeste a mímVnidőesKIrkcnés amely csonvabbtél a leemaeasahh nem párosulna a reálbérek, a szoclá11s-eeészéceüwi ellátás javulásával. Ennek azonban elemi feltétele: a népgazdaság eredményeinek felÉrdemes megásnunk a közbevetett mellékmondatnál: voltakéonen miként értendók azok a bizonvos feléívelő grafikonja. ..gazdasági feltételek"? F© galmazhatnánk * úgy ls: mennyi része van a munkaidőt csökkentő döntésben Ezután dr. Lévai András a dolgozók életkörülményeit egyetemi tanár. a Vasas javító szándéknak, illetve: Üzemenként és fokozatosan nnsztlg. az Ismeretek sokkal svorsahh fnivnmatosabb b© VÍtését követni). A munkaidő jlfotve a szabadidő kapcsolatának, köl(TSÖnt-atósénak szoeiolénfai Öss-nfíivvéggi azonhar) rávilágítanak — ezúttal más Oldnirol — a rövidülő munkaidő további fe1tétele'-<» © kövott/.o*mér\yeire. yddíg Szakszervezet Központi V© zetőségének tagja a villamosenergia ipar munkáját, tervelt vázolta. A beszám© lókat vita követte. (MTI) mi szab határt e megvalósításának? szándék Fzért is hangsúlyozza a T^T ,hel'"'"" Pártkongresszus határozata r :finon. . . ^T^'k ezeket a feltételekéi, nem kisebb ielentőaégúek pinnten a szabadidő hővütéséhől Népünk egységes Vietnam támogatásában Ütést tartott as Országos Beketanács elnöksége Csütörtökön a Hazafias Bizottsságnak. amely egyNépfront Országos Tanácsá- millió forinttal csatlakozott nak székházában kibővített az Országos Béketanács „Egy ülést tartott az Országos kórházat, egy iskolát VietBé ke tanács elnöksége. Dr. namnak" akciójához, a maRéczei László alelnök meg- gyarországi egyházaknak, nyitója után dr. Sík Endre, amelyek másfél millió f© az Országos Béketanács el- rinttal támogatták a jó ügyet, nöke elemezte a jelenlegi Befejezésül hangsúlyozta: nemzetközi helyzetet, össz© Legjobb hagyományainkhoz gezte a magyar békemozga- híven 1967-ben ís arra tolom idei tevékenységének ta- rekszünk, hogy olyan új akpasztalatait, s szólott a s© ciók bontakozzanak ki haron következő tennivalókról, zánkban, amelyek megtalálRámutatott, hogy a Magyar ják az utat a társadalom Szocialista Munkáspárt IX. minden rétegének eszéhez, kongresszusának határozata, szívéhez. amely nemzetközi kérdések- A referátumot vita követben is állást foglalt, világ© te, majd az elnökség egysan szemléltette a békemoz- hangúlag elfogadta a betergalom jelentőségét és szük- jesztett javaslatokat. Arra sérességét szólította a magyar bekemozHangsúíyozta egyebek k© galom aktivistáit, hogy a zött hogy a vietnami mű- következő hetekben széles szakok eredményeként össz© körben ismertessék, népszegy ült huszonegymillió forint rúsíteék hazánk külpolitikán magyar ifjúság politikai ját. érettségét, áldozatvállalását Az ülés dr. Réczel László bizonyítja Köszönetet mon- zá<-szavával ért véget dott a Magyar Szolidaritási (MTI) a munkaidőcsöklrentés fok© , . , ratossáeát — kü'ön kiemelA munkaidő csökkentése ve. boev a végrehaités ..vál- , . sem elvije* sem gvakorlati telaténként üzemenként f© "árm-o ténvezők s=m Ermegvalósitása szempontja- kozatosan" értendő. Arra re Is fokozatosan felkeli k© utal ez a formázás. hogv s'",r,urlk- ^T"5 . a gazdasági fettételek te- *orma még hiánvré. vagy mWes»n nem érnek meg ^J Tu? ~ minden<ut egyszerre. ..gomb- ^ , í ú"1 ÍCJ.TT nyomásra" - ahogyan a u , ,,„.,, , a szoláltató hálózatot, k". válteteti gazdálkodás javul. az 0vtatősi és a műszaki-termelési sztév© műmtődősi szrtgőHatísokat. nal emelkedik, úgy kerülhet továbbá a vond intető és szósor a munkaidő csökkent© r*£7ás' '"l*™*:™**" sére Is. függő iavak terrnel/s-tt. R Fhből azonban további Hogv 07 mllven tánveges fpl'ontos következtetések adód- tát0J. azt mi'dtjdőre v© nak. A hetei, válla'ati félté- nnUrnró ténvpkkpl is alátéteteknek és a munkaidő mosztbatínk. Az életszínvonal emetke-íAsével a lakosság m'nd teHhet — to«5. évi rsökkentésének közvetlen összekapcsolása e<*vszer- adatok szeHnt.: mintegv 21 — smind jelentős ősztöző erő 22 mintázd forintét — 1 ölt is a dolgozók, a kollektívák szabadideiének kihesreátá, , . . ,, „7. sával összefüggő kiadásokra. számára, hiszen Ily módon E cjVkek ég ,„ol„á,tat4qok saiát érdekük, hogy mielőbb keres'ete az utóbbi években megteremtsék a szükséges evorsan nőtt- tavalv iiven gazdasági fettételeket. Fbben jellegű termékek tették ki a .. ,, telies kiskereskedelmi forffaaz értelemben a rovteeuo ]nn,nak mintem- a ssázamunkaidő — mint a kollek- fekát. 1069—1965 között a tfvák elé tűzhető cél —, a sportcikkek forealma néidául termelékenység jelentős mlnteev 90 százalékkal a . könweké 45 százalékkal emelésenek forrása, a nén- g a szaHadidővel össz© gazdaság fontos tartaléka is. füveő kindás-csonorthar A munkaidő csökkentése t© mintegv 49 százalékos résa© bát nem képzelhető el oly- ^tet ^okeiaven^-Hte. , , , . Inarban etecitőtt. klfeiezetmódon. hogv a kíes°st lét- fpn s,.4rBkozási ielfog-, kiszámemetéssel pótolták Az n<tesck Természetes, hogy a előttünk álló években szinte rövidülő m„nko,dő lefont© telies evésréhen n termel© sen növelf maid e cikkek. teljes egészében atermel© ,^,tptj5gok kproylp»ét _ kenyebb munka fedezheti a |r,-bPn kell S7.óm0,nUnk eztermelés emetését. S ha a ze] JsI munkaidő rövidül, termész© Tábori András Fogalmak keveredése A

z elvek tisztázása mellett — ezzel egyidőben széles körű kezdeményezés tapasztalható az élet sok t© rületén a szocialista demokrácia fejlesztése érdekében. Ezt nemcsak az egységes választójogi törvénv példázza, vagy a szakszervezetek tevékenységének bővítése, hanem a párt IX. kongresszusának a munkájában és határozataiban is ez a lényeges kérdés igen jelentős szerepet kapott A „fenti" és „lenti" igény összhangjáról van tehát szó, amelyet az eleven élet sürget minden oldalról. De míg egyfelől követeli az élet, másfelől a demokrácia megértése és alkalmazásának formái nem parancsszóra és nem csak (és nem is elsősorban) határozatok nyomán jönnek létre Sajnos, gyakran azt gondolják, hogy csak rendeleteken és határozatokon múló, azokon megforduló dolgokról van szó. Természetesen ezekről is, hiszen nélkülözhetetlen állami eszközök ezek. Fontosabb azonban, hogy mi alakul ki az élet sűrűjében: az emberek egymás közti viszonyában, a munkáltató és munkás viszonyában, az intézmények, igazgatási apparátusok légkörében, a közélet és a közügyek megoldásának porondián milyen tömegek (milyen osztálytartalmú tömegek) működnek közre elsősorban. a centrális irányítás és a lokális önállóság milyen mérvű stb. Indokolt megfogalmazni a választ arra a balhiedelemre, amely csak lokális önállóság bővítésében látja a „tí© mokratizmus tetejét.". Ez az egyoldalúság azért hamis, mert nem veszi figyelembe, hogy centrális — szigorú centrális — irányítás nélkül nincsen megnyugtató demokratizmus sem A helyi önállóság növelése — a gazdasági vagy állami életben — szükséges a kezdeményező és alkotó erő intenzívebb mozgásához De ez a mozgás csak egy irányba hatóan, a fő gazdasági és társadalmi célkitűzések támogatásának és megvalósításának irányába jelent valóságos eredményt, vagyis demokráciát. Ha nem a fő — össznépi — érdekek erősítését szolgálná a helyi mozgás, akkor egy államrend, egy szervezett gazdaság, társadalom fokozat© san az anarchia útjára kerülne, ahol már azt sem lehet megállapítani, hogy a helyi — üzemi, intézményi, városi, megyei — törekvések milyen célokat és érdekeket szolgálnak. A demokrácia fejlesztésének parancsoló szüks© gessége nem vitatéma már, de itt-ott a helyi önállóság növelésének igényén kívül a demokráciából nem látnak semmit S ez bizony nem jó álláspont, hamis egyoldalúság, amely gyakorlati érvényesülése esetén igen kínos helyzeteket szülne. Ezért így fogalmazzunk: a helyi önállóság növelésével egyetemben a centrális irányítás erősítése is szükséges. Ez utóbbit egyre jobban megszabadítani a közvetlen, operatív teendőktől. Hiszen a centrális irányításnak semmi sem okoz olyan kárt, mint az apr© lékos „manuális" ügyintézés. Ez nem is fedi a centrális irányítás tartalmát, inkább a központi adminisztráció f© galmát takaró gyakorlatról van szó. S a kettő nem azonos. A

központi irányítás ereje és hatékonysága — s az el© ven erős kezdeményezés „lent" — elsősorban azon múlik, hogy jól megértették-e a központi gondolatot, a központi elképzelést. Ha pl. a gazdasági irányítás r© formjára vonatkozó elképzeléseket és elérendő célokat megértik „lent", azonosulnak vele értelmileg és érzelmileg, hajlandók harcolni, kínlódni az érvényesüléséért, akkor a központi koncepció győzelméről beszélhetünk. De ha nem értik meg jól, vagy félreértik, vagy rossz hangsúllyal és ennél fogva hibás gyakorlati komponensek fellépésére k© rül sor — vakvágányra futathatunk kitűnő elgondolásokat S talán az sem mellékes, hogy a gyakorlati élet módosító hatását — mert az elvek végeredményben a kipróbálás idején bizonyítanak, vagy váinak életképtelenné — úgy jelezzük-e, hogy módosítsák jobban a gyakorlatban a központi elképzeléseket, vagy úgy, hogy a gyakorlatban „nem váltak be a központi elvek"! A demokrácia, valamint az emberi, egyéni és közösségi felelősség éppen annyira összefüggő fogalom és gyakorlat, mint a demokrácia és a központi irányítás. Ha nincs elég megalapozott felelősségérzet és felelősségvállalás, akkor a demokrácia cíntén könnyen a demokrácia ellen fordulhatnak emberek. Például: valamelyik gyár egyik osztálya eddig gumicsizmákat gyártott. Kiderült, hogy a piacon ez már nem adható el, de a kalocsnit keersi a piac. Gyorsan új termelési szériát 'kell beállítani. A termelőmunkásnak ez nem tetszik, mert ámtenetileg valamit csökken a keresete, vagyis amíg a kalocsni gyártásban is megszerzi a tpasztalatokat. Hová áll a szakszervezeti műhelvbizottság? A szériacsere ellen tiltakozó munkás mellé, vagy a gvár vezetői mellé? Látszólag sem egvszerú a helyzet. A demokrácia jogán a gyár vezetői mellé áll,'hiszen azok össznépi, magasabbrendű gazdasági érdekeket követnek a jelen esetben. De ezzel szemben áll száz vagy kétszáz munkás á'meneti keresetcsökkenése. Igazuk van a munkásoknak is, mert rajtuk kívül álló okok mtatt történt ez. A szakszervezet nem adhat helvt maximális követeléseknek, esetleg valamilyen átmeneti1 bérkorrekciót javasol. De ez veszélyezteti a választott szakszervezeti vezetők népszerűségét A demokrácia és a felelősség egvmást feltételező tényezők a gyakorlatban, mert csak felelősen 'ehet eljárni kényes, nehéz ügyekben. Az olcsó népszerűség tiszavirág életű. A szívós, kitartó, vitatkozós és meggyőződésre törekvő munkastílus embereié a jövő: aki ezt a munkastílust elveti, elveti a demokratizmus és a töm© gek alkotó tevékenységének fejlesztéséhez szükséges alapvető morális vonásokat is. Gvakran valamiféle hangoskodó tementátessal. vagy kritizálással keverik össze a dcmol:rati~mvst. Látéi néha fegyelmezetlenkedő embert, akit felelőssépre vonnak, s ezért úgv fölháborodik, hogy szinte megiiednek a fegvelmezők. „Ez a munkásvédelem? Lehet ezt a demokráciában? Na majd megyek én a fölsőbbséghez." Ezek a mondatok ismerősek, nagyon is ismerősek. Abból a felfogásból táplálkoznak, hogy a demokrácia egvenlő a kispolgári egyenlősdivel: „mindenki egyforma, nincsen főnök és beosztott. nincsen parancs, utasítás, mert az a világ elmúlt." Az a világ valóban elmúlt, amikor az emberek szálát a mindennapi kenyér féltése tartotta zárva. Ma nem a félelem. a kenyérfélelem fegyelmez. De azért fegyelem, rend. utasítás, fegyelmezés ma is van. sőt talán nagyobb mértékben mint bármikor. Csakhogy ez a rend, ez a fegyelem egy egységessé váló nép tudatosan és egyre inkább meggyőződésből fakadó rendje és fegyelme! Nemcsak a demokratizmus a népé (a nép teremti meg), e demokrácia rendje és fegyelme is az övé (mert ezt ls a nép teremti meg). Egyáltalán nem politikai frá-tisról van szó: egy egységessé és egyre jobban szocialistává váló nemzet nagyon is mindennapi problémáiról. S

miért aktuálsak ezek a gondotetok most? Azért, mert a nárt IX. kongresszusa u'án. a köve'kező négv esztendőben erekben a kérdésekben is jókorát lépünk. Sok új. szokatlan megoldást produkáló beteken, hónapokon keresztül visz az útunk. S a sabloeok'-al semrrv sem lehet megváltani. Csak a közös gondolkodás és ezer, nyugvó közös cselekvés hozhat eredmányti C. 3. Péntek, 1966. december 23. Q£L-MAGrARORSZÁ6 J