Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-23 / 302. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK1 flllifigMiíT^— A MAGYAR SZOCIALISTA MVNKÁ S P Á RT LAPJA 56. évfolyam. 302. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1968. december 23. Hazaérkezett a magyar ENSZ-küldöttség Mód Péter nyilatkozata a 21. közgyűlésről Csütörtökön délután Mód Péternek, a külügyminiszter első helyettesének vezetésével hazaérkezett New Yorkból az ENSZ-közgyűlés 21. ülésszakán részt vett magyar küldöttség. A Ferihegyi repülőtéren Szarka Károly külügyminiszter-helyettes és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa fogadta a delegációt Mód Péter, a magyar ENSZ-delegáció vezetője a repülőtéren nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatárcának. problémájában több szavazatot kaptunk, mint bármelyik eddigi közgyűlésen, a meghívást mégsem sikerült a közgyűléssel elfogadtatni, és ebben a kérdésben az idei közgyűlés is teljesen eredménytelen maradt Az ENSZ nem illetékes a vietnami kérdésben Az USA agressziója mindenre árnyékot vet Ml jellemezte a 21. kában lezajlott jobboldali ülésszak munkáját? puccsok és egyéb neokolonialista kísérletek következtében, és az úgynevezett el .... nem kötelezett országok dipden jellemezni akarjuk, azt lom&cM teVékenySégének részleges megtorpanása. — Ha az ENSZ most lezárult 21. ülésszakát rövikell mondanunk, hogy bonyolultabb volt mint az eddigi ülésszakok, és árnyaltabb diplomáciai munkát követelt a különböző delegációktól. Ho© ezt jól megérthessük, mindenekelőtt azt a nemzetközi helyzetet kell íi©elembe vennünk, amely n közgyűlés hátteréül szolgált Ennek a nemzetközi háttérnek csak két jellemző tényezőjét akarom kiemelni. Az egyik az amerikaiak vietnami agressziója, amely ma minden nemzetközi tevékenységre ráveti árnyékát. A másik az afrikai e©ség megbomlása az Afri^ Hogyan nyilvánult meg az amerikaiak vietnami agressziójának hatása az ENSZ mostani ülésszakának munkájában? — A szocialista országok — hangzott a válasz — a 21. ülésszakon jobban tudatosították, ho© az ENSZ nem illetékes a vietnami kérdés megtárgyalására, hiszen e kérdés rendezése a genfi e©ezményben megtörtént és most az alapvető „„.„„,, cél az, ho© az amerikaiakat delegációi szamára amelyek rákényszerftsük az egyez_ — A szocialista országok pontja volt a közgyűlésnek anélkül, hogy hivatalosan a napirenden szerepelt volna. Nemcsak az általános vita során érintette majdnem minden delegáció vezetője ezt a kérdést, és többségük él is ítélte az amerikai agressziót hanem a közgyűlés bizottságaiban, a különböző problémák megvitatásakor is az amerikaiak vietnami agressziója volt néha a fő téma. Érthető és természetes, ho© ilyen kérdésekben, mint a be nem avatkozás, az erőszakkal való fenyegeaz ENSZ-ben a béke fő erőit képviselték, ez a nemzetközi háttér a közgyűlésen elsősorban két na© feladatot jelentett Az e©ik: leleplezni és elszigetelni az agressziós törekvéseket. A másik: sokoldalú kezdeményezéssel ott és akkor, ahol és amikor lehetséges, széles békefrontot teremteni. Az egész közgyűlésre talán a legjellemzőbb a szocialista delegációk állandó kezdeményezése volt minden területen. tés, va© az erőszak alkalménv határozatainak végre- mazása, vagy akár a magyar hajtására Ennek ellenére az határozati javaslat a gázok, amerikaiak vietnami agreszsziója szinte fö napirendi (Folytatás a 3. oldalon.) A szovjet küldöttség ankarai látogatásai Koszigin Sunay-t és DemireR meghívtál a Szovjetunióba Csütörtökön délután Ko- határ — szárazföldön és ten-i szigin szovjet miniszterelnök geren egyaránt — a béke éa es kíséretének tagjai megte- a barátság határa, ^"tálték 32 ankarai Ipari Befejezésül megelégedésséf kiállítást. nvilatkozott a török vezető A kiállítás megtekintése államférfiakkal folytatott után a szovjet vendégek az tár©alásairól. ankarai egyetem mezőgaz- Koszigin hivatalos látogadasági fakultására hajtattak, tásra meghívta a Szovjetahol a tanárok és a diákok unióba Sunay török köztárrendk'Vül meleg fogadtatásé- sasági elnököt és Demlrel ban részesültek. miniszterelnököt Este Koszigin szálláshelyén A csütörtöki nap utolsó vacsorát adott Demirel és programjaként a szovjet fe'esége tiszteletére. vendégek részt vettek az anKoszigm szovjet kormány- karai operaház díszelőadáfo a Demirel tőrök minisz- sán. terelnök tiszteletére csütör- Koszigin miniszterelnök tokon adott vacsorán mon- pénteken kora délelőtt IzA dott beszédében ki leien tet- mirbe. majd szombaton Iszte, ho© a szovjet kormány tambulba utazik. Mindkét a tartós kölcsönös megértés- helven főként már csak váré törekszik Törökországijai, rosnézés és ©árlátogatás Megvannak az objektív fel- szerenel a programban. Értételek ahhoz, ho© a két tesüiések szerint a tár©aló ország kapcsolatainak fejlő- felek mesálianodtak. hogy a dése ul szakaszba lénlen. két ország gazdasási és ke— A magunk részéről nem reskedelmi kapcsolatai aa gondoljuk, hogy e fejlődés- utóbbi években örvendetenek azzal kell járnia, ho© sen fejlődtek. Ű© tudiák, megromlik Törökország vi- ho© a megbeszéléseken a szonva más államokkal, két ország viszonvánalc U©anafckor népeinknek Problémakörén kívül áttalémeg kell ©őződve lenniök nos világnoütíkai kérdésekárról, hogy a szovjet—török ról is szó esett Fontos határozatok születtek ^ Milyen fontos eredményeket könyvelhet el a 21. ülésszak? — A szocialista delegációk széles körű kezdeményezéseinek eredményeképpen a 21. közgyűlés különböző területeken komoly eredményeket ért el. Ezek közül csak a legfontosabbakat érintem. — Mindenekelőtt meg kell említenem a világűr békés felhasználására vonatkozó egyezménytervezet elfogadását — A fontosabb politikai kérdések közül még azt a Szovjetunió által kezdeményezett javaslatot említem, amelynek alapján a közgyűlés újra megerősítette a be nem avatkozásra vonatkozó tavalyi nyilatkozatát, továbbá Csehszlovákia kezdeményezését az erőszak alkalmazásának, illetőleg az erőszakkal való fenyegetésnek megtiltására. A szocialista országok széles kezdeményező szerepének jellemzésére megjegyezném — folytatta —, ho© egyedül a Szovjetunió négy önálló kérdést tűzetett napirendre a közgyűlésen. Exportmunka 20 millióért Megváltozott a ládagyár termelése Két év alatt na©ot fejlő- ©ártását készítették elő. A dott a Ládaipari Vállalat közel 100 millió forint értészegedi telepének munkája, ket előállító telep minte© A ha©ományos, kétezerféle 50<) főnyi dolgozója egyszecikk mellett exporttermékek riben szigorúbb előírásokkal. szabványokkal — A gyarmatosítással kap- - , csolatos kérdésekben fontos „taltók eredmény, hogy a közgyűlés közgyűlés elé utalták. k; mondta: a Dél-afrikai Un'ó nem gyakorolhat g"ámsági iogot DélnyugatAfrika fö'ött. valamint az, hrév bizottságot átiíto'tak fel amelv az áprilisban öszszehivandó rendkívüli köz©űlésnek jelentést tesz. — A közgyűlés a 22. ülésszak napirendjére tűzte a nemzetközi monopóliumok általános tevékenységének vizsgálatát az összes ©armati területeken. az emberi jogok nyilatkozatának végrehajtásával kapcsolatos egyezménytervezet elfogadását, amely a jövőben fontos fegyver lehet az emberi jogokért harcoló valamennyi nép, vagy népréteg számára. — Ezek volnának ennek a közgyűlésnek a legfontosabb eredményei. Azt hiszem azonban, nem adnánk helyes képet a közgyűlésről, ha csak az eredményekről számolnánk be. Tudnunk kell, hogy az ENSZ közgyűlésén harc folvik. amely nem jár mindig egyforma eredménynyel, sőt néha kudarcot is hoz, vagy az elkrézettnél ©pngébb megoldásokat. Néhányat ezek közül is megemlítenék. — Mindenekelőtt az ENSZ békefenntartó tevékenységével kapcsolatos, a speciális politikai bizottságban elfogadott határozatra gondolok, amely a Biztonsági Tanácsnak az alapokmányban biztosított jogait nyirbálná meg, és alapjában véve alapokmány-ellenes. Sikerült megakadályozni, hogv ezt a javaslatot a közgyűlés is tárgyalja, és elértük, hogy az egész kérdést az áprirendkívüli De ha a közgyűlés ehhez hasonló javaslatot fogadna el az ánrilisi rendkívüli ülésszakon, ez komolv válságok oka lehet a jövőben.' — Hasonlókénpen gyengének kell minősítenem a Biztonsági Tanács határozatát a dél-rhodesiai kérdésbeit — Végül megemlíteném még. hogy bár az úgynevezett koreai kérdésben, a Koreai Népi Demokratikus A szegedi táj felelőssége a város ellátásáért Ankét a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről Tegnap a me©eháza na©- és fél hold termőterület juj Mezőgazdasági Kísérleti Intermében termelésfejlesztési (a me©ei átlag öt hold). A tézet tudományos munkatárankéton vettek részt Szeged szükséges termékmennyisé- sa arról szólt- milyen előnyt város és a közeli falvak ter- get tehát csak megfelelő jelent a termálvíz a palánmelőszövetkezeti szakembe- technológiai feltételek meg- tanevelésben, továbbá a fűrei és párttitkárai. Megnyitó teremtésével állíthatják elő. szerpaprika öntözésének taszavaiban Hovorka István, a paszta! atait ismertette. Dr. Szeged m. j. városi tanács Éljünk Na© Miklós, a Dél-alföldi vb mezőgazdasági osztályé- n/íoiitö-nU®!) Mezőgazdasági Kísérleti Innak vezetője hangsúlyozta, az auontasoKKaii tézet tudományos munkatárho© első ízben hívták ilyen A „start", mellyel a sze- sa a kukoricatermesztés totanácskozásra a szegedi táj gedi táj tsz-ei az új gazda- vábbi tennivalóiról beszélt. agrárszakembereit, ho© e©- ságirányítási rendszer alap- Hazánkban egy mázsa szeséges termelési szemléletet ján kezdenek majd gazdái- mes kukorica előállítása 15 alakítsanak ki, megbeszél- kodni, megfelelőnek mond- —20 munkaórát igényel, a Jék a gazdaságfejlesztés táv- ható. öt év alatt a ©en- mezőgazdaságilag legfejletlati elgondolásait. gébb közösségek is — né- tebb országokban csak 10— „ hány kivétellel — a közepe- 15 percet fordítanak erre. A A novekvo varos sek színvonalára emelked- Szovjetunióban e© gépesíA vitaindító előadást dr. tek. Előreláthatólag azonban tett brigád 8 perc munkaFazekas Lajos, a Dél-alföldi 15—20 év kell ahhoz, hogy időt használt fel e© mázsa Mezőgazdasági' Kísérleti In- a jelenlegi differenciálódás kukorica előállítására 1963tézet tudományos osztályve- 3 minimálisra csökkenjen. A ban. A mi gazdaságainkban zetöje, a közgazdasági tudo- tsz-ekben a fő cél a terme- is törekedni kell a kukorimányok kandidátusa tartotta lékenység fokozása legyen, catermesztés és -betakarítás „A szegedi központi gazda- Ennek érdekében valameny- gépesítésére. sági mikroövezet mezőgaz- nyi helyi adottságot ki kell Az gazdaságirányítási dasági termelésének helyzete használni. rpnH,..r ardaréei vnAz utóbbi években feltárt rendszer mezőgazdasági vo— Végül kiemelném még Köztársaság meghívásának és a város meghatározó sze- -— —— , , ,, ,, „ repe fejlesztésének tervezé- geotermikus energiaforrások natkozásairol szólva, Sas Bésében" címmel. A szegedi 3 mezőgazdasági termelés la, a me©ei tanács vb mekörzethez számított mintegy növelése szempontjából is zőgazdasági osztályának ve80 ezer hold mezőgazdasági nagy lehetőségeket rejtenek ^tgje hangsúlyozta: ez naterület fejlesztésének, leg- magukban - ismertette be- bb mértékben feltételezi fontosabb közgazdasági té- számolójában dr. Na© . . , ,, ,, . nyezöje Szeged Szütaégle- László, a Dél-alföldi Mező- 3 tudományos előrelátást, a teinek, igényeinek szem előtt gazdasági Kísérleti Intézet tudományos tervezést, e©tartásával kell gazdáikod- tudományos munkatársa. A ben a szakemberek felelősniok a szegedi, ©álaréti, tá- mezőgazdaság számára első- ségét. A tsz-ek hozzáértő péi, al©öi, tiszaszigeti, új- sorban a földgáz és a ter- gazdálkodással teremtsék szentiváni ' szöregi deszki, málvíz hasznosítása jelent meg önállóságuk anyagi fekübekházi' sándorfálvi, dóci értéket. 1970-ig 1 millió ton- dezetét. Csamangó Mihály, és baksi tsz-eknek. A távlati na olaj és 1 milliárd köb- az MSZMP szegedi járási bifejlesztési terv 15 éven be- méter gáz kitermelése vár- zottsága mezőgazdasági ősziül mintegy 220—240 ezer ható a szegedi mezőben. A tályának vezetője a téli növárosi és körzeti lakossal vidék termálvíz-készlete vényápolásra, a belvízleveszámol. Gond lesz majd az szintén na©, egy négyzet- zetés és csatornázás napi teellátás mivel a megenge- kilométerről 29 millió köb- endőire figyelmeztetett. Moidetinéí jobban csökken a méter meleg vfz és még mé- nár Imre, a tiszaszigeti Búmunkaképes tsz-tagok szá- lyebben (2 ezer méterig) 28 zakalász Tsz főagronómusa ma Az új gazdaságiránví- millió köbméter forró víz az öntözés és vízgazdálkotási rendszer hatása bizo- hasznosítható. A tsz-ek a dás gondjairól szólt. Varga nyára lehetővé teszi a havi hajtatóházakban és istállók- László, a szegedi Móra Fefizetést s ez csökkenti az el- ban na©szerűen kamatoz- renc Tsz főkönyvelője javavándorlást a falvakból. A tathatják ezt az energiát solta, ho© a városi piac fofeladat azonban akkor is . lyamatos ellátása Pecsenyenagy lesz, hiszen a jövőben Számos javaslat csirkével csak a szegedi táj 10 ezer parasztnak kell majd j termelőszövetkezeteinek ponmegtermelnie 240 ezer em- A hozzászólások során dr. tos, összehangolt termelési ber kenyerét E© gazdára 8 Erdei István, a Dél-alföldi ütemezésével valósítható meg. találkozott A lecke — 1965, a próbaév — utón kiemelkedő eredményeket ért el a szegedi ládagyár. Aho© mondani szokták, « kezdet nem ment simán. A régi gépeket új feladatokhoz kellett alakítani: módosították a hasító szerkezeteket s új gépeket vásároltak. A műszaki dolgozóik naponta új problémák előtt álltak, de végül mindenfajta szerelést sikerrel elvégeztek. A gépi „átalakulás" mellett e© másik gond ta jelentkezett: a dolgozók féltek a nagyobb követelményektől, a me©áltozott helyzettől, termékéktől. Itt a törzsgárda segített és néhány hónap után már nem akadt „ellenlábasa" sem az új technológiának, sem az új gépeknek. A Ládaipari Vállalat elképzelése helyesnek bizonyult: az idén jelentós volt a kereslet a külföldi piacokon. A szegedi telep ta kihasználta lehetőségeit fokozta az exportcikkek termelését — 1965-höz képest megötszörözte. Nyugat-Németország megrendeléséra úgynevezett volies fenyőfűrészárut szállítanak, Franciaországnak és u©ancsak Nyugat-Németországnak nyírfából, nemzetközi szabvány előírása szerint rakodólap-alkatrészeket — palettákat készítenék. A 20,5 millió forint értékű export na©on szépen jövedelmezett a telepnek. Annaia ellenére, ho© csökkent a dolgozók létszáma, az előirányzottnál 2,5 millió forinttal magasabb nyereséget ért el ebben az évben. Kántor János, a Ládaipari Vállalat igazgatója nemrégi Szegeden járt. s így értékelte a szegedi telep munkáját: — Minden dicsérő 6zó helyett többet mondanak aí eredményék. A Ládaipari Vállalat valamennyi e©ség« közül a szegediek érik el 1966-ban a legjobb termelési eredményt A becsületes, takarékos és fejlesztő munkával a dolgozók is jól jártak, hiszen ebben az évbea becslések ezerint 18—20 napi nyereségrészesedést fizethetünk számukra. X. L