Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-22 / 301. szám

Nem játékszabály... A mindennapok gyakorlatában a demokrácia alkal­mazása egyáltalán nem könnyű dolog. Van egy vállalati vezető ismerősöm, aki szakmai tudása, érettsége mellett valóban őszinte szándékkal igényli mun­katársai segítségét, tudja, hogy a tudomány, a szerteágazó műszaki ismeretek mellett — ha helyesen akar dönteni — támaszkodnia kell közvetlen munkatársai és általában a dolgozók véleményére. Ennek ellenére egy intim baráti be­szélgetés során ő maga mondotta el, hogy esetenként nehéz másokra hallgatni, a demokratizmust következetesen ér­vényre juttatni. ö, mint vezető, természetesen behatóan, lelkiismeret© sen foglalkozik a hatáskörébe tartozó kérdésekkel, a kö­rülményeket gondosan mérlegelve alakítja ki álláspontját és akkor jön valaki, vagy valakik és azt mondják: ilyen meg olyan kiegészítő észrevételünk, vagy módosító elképze­lésünk van, ami jobb mint az övé... Előfordult, hogy egy­egy vitában elvesztette a türelmét és érvek helyett vezetői hatalmát „hívta segítségül" Pedig ez az ismerősöm őszintén demokratikus módszerekkel óhajt vezetni... Jól tudjuk, hogy a különböző vezetőszervek —- párt­bizottságok, vállalati és tsz-vezetőségek — ma már sok­oldalúan ismerik a dolgozók véleményét. Számos összefog­laló Jelentést is olvastam már ezekről a véleményekről, amelyek szépítés, kozmetikázás nélkül fogalmazták meg az emberek észrevételeit. Egyre ritkább a hamis, a felszínes, aiz íróasztalnál kigondolt óhajokat kifejező értékelés. De elegendő-e érvényesülni hagyni a szólásszabadságot, a valóságnak megfelelően összegezni az emberek felfogá­sát, vélekedését és reálisan megítélni a tényeket, a hely­zeteket? A válasz természetesen egyértelmű: nem. Attól még egyetlen vezető, vagy vezetőszerv sem lehet nyugodt, megelégedett, hogy valósághűen látja a társadalmi, poli­tikai, gazdasági viszonyokat. Napjainkban az emberek mi­nimális követelménynek tekintik a vezetői tisztánlátást, természetesnek tartják, hogy az Illetékes szervek, akár kedvező, akár kedvezőtlen dolgokról is van szó — szembe­néznek a tényekkel. És mit várnak az emberek? Reflexiót, választ és a jogos észrevételek, a reális ér­tékítéletek nyomán: intézkedéseket tetteket A helytelen megnyilatkozások, vélemények esetében a józan, türelmes válasz már a tett szintjére kerül; hasonló a helyzet akkor is, ha a kérés, észrevétel jogos, de nincs mód megvalósí­tására, ám Ilyen esetben az intézkedés várható dátuma szinte kötelező „előírásként" vehető. A demokratizmus nem valamiféle divatos Játéksza­bály. Bár — sajnos — némely vezető annak veszi és csu­pán arra vigyáz, hogy — labdarúgó nyelven kifejezve — ne szaladjon lesre... Azaz maximum a formális választ adja meg, gondosan vigyázva arra, hogy a „felelet" elfo­gazdható, papírral és mindenféle objektív okkal körülbás­tyázott legyen. Az egyik lakótelepen hat éve húzódik a bekötő Járda épitése. Két tanácstag „vérzett már el" rajta, az Illetékes szervek hol azt ígérték, hogy megcsinálják, hol pénzhiányra hivatkoztak, a legutóbbi verzió szerint a két szerv, amely az ügyben tehetne valamit, azon az álláspon­ton van; nem őrá tartozik, tehát a meg nem született járda helye a senki füldjévé vált... A baj csupán az, hogy ezen a senki földjén emberek Járnak, minden tanácstagi beszámolón a fejére olvassák a tanácstagnak, hogy nem tud Intézkedni, holott nem is intézkedhet, mert nem rendelkezik a szükséges eszközök­kel. A választók pedig, az érdekelt házban, egyszerűen nem törődnek azzal, hogy kinek a hatáskörébe tartozik a Járda megépítése, hogyan vélekedik az egyik, vagy a má­sik Illetékes szerv, ők kizárólag azt látják, hogy hat éve semmi, de semmi érdemleges Intézkedés nem történt az ügyben. A lakók maguk is dolgozó emberek, ismerik az ügyek menetét, „kitanulták a taktikát". A húsz esztendő nem múlt el a fejük felett nyomtalanul — tudják általá­ban, hogy miben lehet és miben nem lehet intézkedni. Ta­lálóan hangzott el a IX. pártkongresszuson, hogy a nép szigorú gazda, számonkéri a vezetőktói a tetteket, vagy éppen azt, ha az indokolt intézkedések elmaradnak. Az a vezető, aki főként arra fordítja energiáját, hogy ifidnél mutatósabb" választ adjon, vagy olyat adjon, hogy ne kelljen intézkedni — súlyosan téved. A lakosság, a dol­gozók értenek a szóból, a nemleges, kedvezőtlen választ is elfogadják, belátják, ha az nyílt, egyenes, ám megérzik, felismerik a taktikázást, a kibúvókat kereső, mondjuk ki kereken — félrevezető szavakat. A demokratizmus nem értelmezhető tetszés szerint, amelyet elegendő a szavak erejéig, felerészben betartani. Teljessé csak akkor válhat, ha az indokolt esetben a sza­vak párosulnak a tettekkel, vagy az azonnali eszközök hí­ján a korrekt, beváltható ígéretekkel. Mert a szavak értékmérője így, vagy úgy, de végülis esak a tett lehet KALOCSAI TIBOR VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 56. évfolyam, 301. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1966. december tt. Misiéi milliárdnál nagyobb beruházás az élelmiszer­iparban Az Élelmezési Ipari Dolgo­zók Szakszervezetének Köz­ponti Vezetősége szerdán ülést tartott a szakszervezet Gorkij fasori székházában. A tanácskozáson dr. Dabbró­naki Gyula, az élelmezés­ügyi miniszter első helyettese tájékoztatta a Központi V© zetőséget a lakosság ellátása és a népgazdaság exportja szempontjából fontos iparág 1967. évi feladatairól. Jövőre az élelmiszeripar termelési volumenét 4,5—5 százalékkal kívánják növelni. Az átlagosnál gyorsabban fejlődik a konzerv-, a ba­romfi-, az olaj-, a tej- és a dohányipar, s ugrákszerű növekedés várható a hűtőipar termelésétől. A lakosság ellátásáról szólva a miniszterhelyettes Ismertette, hogy a többéves gyakorlat alapján tervezik a belkereskedelem élelmiszer­forgalmának négyszázalékos növelését. Ezen belül 5—6 százalékkal több konzervet 25 százalékkal több mirelitte­árut 6 százalékkal több sört 3 százalékkal több bort és 10 százalékkal több cigaret­tát szállítanak a belkereske­delemnek. Végeredményben ax élelmiszeripar az ideinél mintegy 2,5 milliárddal több, cisszesen 50 milliárd forint értékű élelmiszert termel <. lövő évben. Az ehhez szüksé qes beruházások költségéből központi keretből 1,3 milliárd forint, salát erőből pedig to vábbl 366 millió forint áll a vállalatok rendelkezésére. Az összeget egyebek között gépe­sítésre, a tárolóterek és 3 híitőipa- bő"ftésére használ­ták fel. (MTI) A kongresszusi munkaverseny gazdagon kamatozott A Szakszervezetek hogy teljesítve vállalásaikat, mestere mozgalmak, valaJ Csongrád megyei Tani- elnyerik a szocialista címet, mint a Fiatal műszakiak és mának elnöksése és a Az év elején 613 szocialista közgazdászok tanácsának t© , brigád 7243 taggal és 1382 vékenysége. Szép sikert h© K1SZ Csongrád megyei ^^^ dmért küzdő bri_ a fiatal esztergályos végrehajtó bizottsága ^ 10 200 ^^ kapcsod- szakmunkások vetélkedője, szerdán délelőtt együttes dott be a kongresszus tiszt© amelyen 120-an vettek részt, ülésen értékelte a kong- létére kibontakozott munka- A szocialista munkaver­ressznsl munkaverseny versenybe. Az év második f© tény és a brigádmozgalom helyzetét és eddigi ered- lében 435 úi brigáddal — ebben az évben bontakozott mínv,iL 4429 fővel — gyarapodott a m erőteljesebben a mezőgaz­' versenyzők száma. Jelenleg dasági termelőszövetkezetek* A wu „„ tehát 2430 kollektíva 21 853 ben és a kisipari termelő­a --.SSSJSS; ifsssr _•£ , méshocaam növelését, a nö­Uzemek vónyápolási és a betakarítást zal a céllal, hogy annak ta­pasztalatait a következő év­ben, a harmadik ötéves terv második esztendejében a ter­melést segítő munkája során felhasználja. vónyápolási a szocialista címért munkák, valamint a szántási* _ „ . . vetési feladatok időbeni el­Jellemzö volt a kongresz- segítették. Húszon kéte zer Milliós eredmények A kongresszusi munka ve© seny végül is komoly gazda­sági eredményt hozott, 11­A Csongrád megyei tanács megtartotta Idei utolsó ülé­sét tegnap, szerdán Szege­den. Török Lászlónak, a m© gyei tanács vb-elnökének megnyitója után Katona Sándor elnökletével három témát tárgyaltak meg: az iparpolitikai feladatok vég­rehajtását Kovács Imrének, a vb elnökhelyettesének; a Rendkívüli EN>Z-köz°yűlés áprilisban Mint jelentettük, kedden éjfélkor, három hónappal megnyitása után befejezte közgyűlését az ENSZ 21. ülés­szaka. Pazsvak, a közgyűlés afgán elnöke záróbeszédében felszólította a vietnami hábo • rúban szemben álló feleket hogy a karácsonyi és újév; tűzszünet során nyilvánítsák ki feltétel nélküli készségü­ket a probléma békés rend© Késére. A közgyűlés rendkívüli ú'.e­ge 1967 áprilisában ül össze hogy megvitassa Délnyugat­Afrika kérdését A 21. ülés­szak során a közgyűlés meg­fosztotta a Dél-afri'kai Köz­társaságot délnyugat-afrikai mandátumától. Az április, rendkívüli ülésen fogják megvitatni az ENSZ béke fenntartó erőinek és hadmű­veleteinek kérdését is. Koszigin ankarai tárgyalásai Szulejman Demirel török miniszterelnök kedden va­csorát adott a szovjet kor­mányfő tiszteletére. Alekszej Koszigint üdv© zölve Demirel miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy csaknem fél évszázaddal ezelőtt Lenin és Atatürk dolgozta ki a nemzeti függetlenség, a t© rületi épség tiszteletbentar­tása, az egyenjogúság és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elveit a Szovjetunió és Törökország viszonyában. Demirel ezután arról szólt, hogy „országaink nem az© nos nézeteket vallanak a vi­lág előtt álló problémákról, ír - én vünk szerint ez egy­általán nem akadályozhatja egymás megértését." Gazda­sági kérdésekkel foglalkozva a török miniszterelnök 1© szögezte, hogy a Szovjetunió nagy jelen­tóséget tulajdonít Török­ország gazdasági fellendü­lésének. Alekszej Koszigin válaszá­ban hangoztatta, hogy a tö­rök államférfiak kijelentései, amelyek szerint a török kor­mány határozottan rálépett szusi munkaverseny lendül© téré, hogy nemcsak brigádok között élénkült a verseny, brigád tUB hanem több vállalat üzeme, üzemrésze is célul tűzte ki a Ebben az esztendőben a szocialista cím megszerzését. ___ munkaversenyt nem látvá- Ilyen munkaverseny jelenleg Tetve í^írórtékbben'hozi­nyos kulsősegek, hangos szo- is folyik a Kenderfonó és járult a vállalatok terveinek lamú kihívások jellemezték, Szövőipari Vállalat üzemei kiváló teljesítéséhez, túltelj© hanem az a célkitűzés, h© között, a Szegedi Konzerv- síu5sóhez. Az év eU6 küenc gyan lehet a legtöbbet segi- gyárten, a MAV szegedi hónapj<ibon 10 uázaléklul teni a gazdasagosság fokoeá- igazgatóságának szolgálati többet termeltek a megye bia­sában, a termelékenység nö- helyein és másutt ri üzemei, mint á megelőző velésében. az önköltség csök- A fiatalok részvétel* is esztendő hasonló időszakában. kentésében és a minőség ja- fokozott a versenyben. Az Az átlagot meghaladó már­vitásában év elején 379 ifjúsági brigád tökben növelte a termelé'ét Az MSZMP IX. kongresz- versenyzett a szocialista cí- a téglaipar, a tejipar, a kon­szusának tiszteletére indult mért, jelenleg már 450 ifjú- zervgyár, az ecset- és sepiú­szoclalista munkaverseny s© sági tarigád kapcsolódott a gyár, a paprikafeldolgozó rán az üzemek és vállalatok nemes vetélkedőbe. A fia- ipar és a nyomdaipar. A S;© dolgozói nemcsak megerősi- tal kollektívák speciális bri- gedi Konzervgyárban például tették korábbi vállalásalkat, gádokat is alakítottak, mint 36 millió forint értékű ár© hanem újabb felajánlásokat például az export-és a komp- val termelnek többet m nt tettek. A meglevő szocialista lexbrigádok. Részt vettek a amennyit előre meghatáró© és a szocialista címért küzdő fiatalok különféle mozgal- tak. brigádok mellett újak ala- makban, legeredménvesebb- A kongresszusi versenyh >» kréták, amelyek ugvancsak nek bizonyultak a Szakma vállalt többlettermelésnek azt a célt tűzték maguk elé.ifjú mestere, a Kl minek mindenütt reális alapja volt: a megrendelők várták ezt a többletet A szegedi olajme­dencében 18 000 tonnával több olajat termeltek, a ká­belgyárban 3 millió forinttal több vezetékeket gyártottak és megtakarítottak 15 000 ki­logramm PVC alapanyagot A Xl-es Autójavító Vállalat dolgozóinak eredményt* munka vei-senye tette lehető­vé, hogy 153 GAZ típusú t© herautónak a nagyjavítását terven felül el tudták vé­gezni. A Minőségi Cipőgyúr eleget tudott tenni a bel­földi és külföldi megrend© lói által kért határidőnek a szállításban. Hosszasan lehetne sorolni a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat, a Szegedi Ruha­gyár, a Szegedi Falemezgyár, és más üzemek több milliós többlettermelését, valamint a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek vállalásainak túltel­jesítését. Az SZMT elnöksége és a KISZ Csongrád megyei végrehajtó Iikélelesíiik a falusi ja/ítaljílalal ütést tartott o Csongrád me?yei tanács makói járás tanácsa által a községi tanácsokat segitő munkáját dr. Forgó László­nak, a járási tanács vb-el­nökének; a Csongrád Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tevékenységét és az 1967 el­ső féléves programját Balázs Lajosnak, a NEB megyei elnökének jelentése alapján. Ezt követően dr. Bozó Sán­mennyi más ország bizton­ságát is jelenti." December 21-én Koszigin tárgyalásokat folytatott D© mirel török miniszterelnök­kel. Folytatták a vélemény­cserét a szovjet—török kap­dor, a megyei tanács vb­titkára különböző kérdések­ben előterjesztéseket tett, majd interpellációk és ja­vaslatok hangzottak eL Figyelemre méltó az a tö­rekvés, ahogy Csongrád m© gyében is igyekeznek minél jobban megoldani a lakos­ságnak nyújtott javítási és szolgáltatási munkát Ez különösen azért fontos, mert faluhelyen is számos csa­ládnak van már háztartási gépe, televíziója, sokat épít­keznek, s még a kölcsönző szolgálat is terjedőben van a földművesszövetkezeti há­a szovjet—török viszony jq- csolatok kérdéséről, vala­vitásának útjára, és többé nem is akar letérni róla, „megelégedést váltottak ki országunkban". A szovjet kormányfő meg­jegyezte, hogy mind a Szovjetunió mind pedig Törökország európai és ázsiai ország is egyben, majd így foly­tatta: mint a két országot érdeklő egyes nemzetközi problé­mákról. Szerda reggel Koszigin miniszterelnök és a kísér© tében levő személyiségek felkeresték a török parla­mentet, ahol meglátogatták Ibrahim Sevkit, a szenátus elnökét és Ferruh Bo-'bejlit, a nemzetgyűlés elnökét. A szenátus elnökének dol­„A jelenlegi viszonyok k© gozószobáiában lezai'ott be­zött, amikor bonyolult és szélgetésen részt vett a sze­sokoldalú küzdelem folyik a nátus elnökhelyettese, az el­tartós békéért, nagy jelen­tőségre tesz szert az európai államok olyap kapcsolatá­nak kialakítása, amely mel­lett minden egyes ország biztonsága egyben vala­szolgáltató szervek területi nökség tagjai, valamint több 1 elhatárolását, s a termelő szenátor. A Bozbejlivel folytatott beszélgetésen részt vettek (Folytatás a 2. oldalon.) bizottságának lózat révén. A munka dan- I együttes ülése nagyra érté­dárja a kisipari szövetkeze- (kelte a dolgozók ez évi mun­kaversenyét, amelynek len­dületet adott a kongresszus tiszteletére kibontakozott kü­lön vállalások teljesítése. A vitában viszont elmond­ták. hogy nagyobb gondot kell fordítani az egyénileg versenyző murlkások mozgal­mára, több segítséget kell adni a munkaverseny célki­tűzéseinek megvalósításához, naeyobb nyilvánosságot kell biztosítani a versenynek és rendszeresen értékelni a tel­jesítéseket. A legnagyobb s© gítség a jó üzem- és munka­szervezés, mert ahol a műn­ké szervezése kiváló, ott a munkaversenyben is szebb teké, de például a vegytisz­títúsban, mosásban a most épülő szegedi Patyolat üze­mére vár, hogy Szeged mel­lett a megye lakosságát is ellássa. A magánkisipar el­sősorban a hagyományos ágakban áll ezen túl is a 'akosság rendelkezésére, saj­nos azonban sok szakmában elenyészően kevés a kis­iparosok száma. A megyei tanács határozata értelmé­ben már a közeljövőben el­törlik a különböző javit© vállalatok egy részét is be­vonják a lakosságot közvet­eredmények születhetnek. S© gíteni kell a munkaverseny • -i , . . ,, , mozgalmat a jövő évben is. lenül szolgalo tevékenység- hoay B2 ldei lendület £ be. 'csökkenjék.

Next

/
Thumbnails
Contents