Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-18 / 298. szám

TVDOMANY—TECHNIKA Szeged vízföldtana és vízkészlete* i Fel lehet-e mondani az albérlőnek? Sorin* rt*r*í S<xr-90C" ***** y/© ffec-n*! pjjjjl (M»*tKw-MúgOC-AJT irtKfM A geotermikus energia felhasználási lehetőségei Magyarországon Szeged fekvése n'zföldta- tag homokrétegek fejlődtek ni szempontból rendkívül ki. előnyös. Ezer-kétezer méter Az alsó határát az árok tán! Iehét. ezért a kevésbé mellett a geotermikus enermélységben ismeretes — és tengelyében, szorosabban vé- üdítő levantei rétegvizeket gia termeléshez, va© más ma már több fúrással feltárt ve Szeged környékén, eeve- >vó- és használati víz céljára vízhasznosításhoz feltétlen — értékes ásványkincsét, dül Ferencszálláson érték el npTTI termelik, annál is in- tudni kell még a rendelkemint geotermikus energia- 1700 méterben. Innen észak kább, mert költséges. A ma- zésre álló vízkészletet is. hordozót, az ipar, a mezógaz- felé a fekühatár mind na- gasabb szintekből kitermel- Mivel a felsőpannóniai rédaság és a lakosság e©aránt g.vobb mélységre süllyedt, hető víz hőmérséklete geo- teCvj7pk utánpótlásának le hasznosítja, és távlatilag is feltételezhetően egészen Szen- termikus energia szerzésére hpt8ségére elméleti el na© energiakészletet jelent teáig. Felső határa körűibe- még nem alkalmas, ezért er- képzetetek vannak ezért di Ugyanilyen előnyös helyzetet lül 1200 méterben lehetsé- re a célra sem hasznosítják. namiku, v(zkészietszámításra biztosít a hidegviz-lermeles ges. Melegvíz kitermelesere sem ma mé nem vállalkozha_ lehetosege is. Mar a 120 me- A felsőpannóniai homok- veszik igenybe, mert a varos , ^ ö (erben települt homokréte- üledékek mélységi elosztásé- strandvíz-szükséglete kielé- ' gek felszökő vizet szolgáltat- ra vonatkozólag a szakembe- gített. Mindezideig csak a Ezzel szemben kellő számú nak. és a ne©edkori üledé- péknek az a véleménye, hogy legalsó homokrétegekben tá- melyfurassal feltart terulekek mélyebb vízvezető szint- legnagyobb százalékban azrolt 53 Cesius fokos vjzet ten. ahol a vizzaro es vizve.ieiből kutanként több száz alsó szintekben halmozódtak használja fel a Haladás és a 7fxo KeP21^menyeset xarotliter vizet lehet percenként fel. Itt ezeknek a rétegeknek Felszabadulás Teimelószö- tazs sza*"e,?y alaPJan I01. « kitermelni, lgv a lakosság egyiéoze még ismeretlen, de vetkezet kertészeti kultúra lehGt ku'oniteni es ismerjük ivó- és használati vízzel va- feltételezhető, ho© kifejlőd- céljára. í© a levantei rété- ^fe^Sfvízk^ztet mrt ló ellátása, valamint a ©á- tek és í© még na©obb gekben tárolt tetemes vízrak és a mezőgazdasági üze- melységbőr is jelentős forró mennyiséget mindezideig alig ^esallapítható. Így Szeged mek vízigénvének kielégítése víz kitermelésére lehet szá- hasznosítják. oei területen az említett na az ország területén itt a leg- mítani A feltárt rétegek át- Annál inkább igénybe ve- ™ ^©orénák "birtokai 3obb- rk f- nTgyedk,°n ,Uledekrók- számításokat végeztünk 1 VI A ra >-1 t l n hűl'T I-r-vlr C-ro m 1 1 ra cr> W/-VV-1 + n »»/-»! +• R-tralz-«.r.rol /-» + /-.+ Ara ~ ne©edkori, levantei és felsőpannóniai porózus képződtek ki. és mivel na© mélységben találhatóik, hévízfeltárásra igen alkalmasak, kü Szentes, Szeged és Makó ál tal bezárt északnyugat-dél keAz alsópannónial rétegek 19. Az átlagértékek számítása ben tárolt vízkészletet. Az kedvezőtlen vízszolgáltatásé- azért szükséges, mert a szé- u©ancsak 600 méter vastag val ellentétben, geotermikus kelvsori. a klinikai és a tex- pleisztocén képződményekre róénvekb^ Rárótt vtekész" energiatermelésre, illetve tilművek területén lemélví a város külterületét is be- . . " vonatkozólac Mivel i'z melegvízfeltárásra na©on je- tett artézi kutak földtani leszámítva — eddig 413 fúrt ???ró! •„T Ientősek a felsőpannóniai szelvényében, annak ellenére, kutat telepítettek. Ezek túl- %/f ? ' poioziüledékek. Az előbbi agyagos ho© aránylag kis távolság- nyomó többségét a 160—260 ?? kütönteülö'n képződménvekkel szemben itt ra vannak egymástól, a ho- méter mélységközben kifej- ' ' . .... . „, vastag homokrétegek fejlőd- moküledékek aránya megle- lődött homokrétegekre képez- ,neLm ,^r0.erjuK' ezért ^oszazatót- lri A, roAró- hetősen eltérő. ték ki, de több kutat fúrtak í , ™ átlagos Kozenertogatot Legna©obb homokfelhal- 120-160 méterig is, u©anis vegeztuk el v.zsmozódás 1200—1400. valamint ebből a mélységből már fel- Salalaln'katlönösen a szerkezeti árok ten- 1600—1600 méter között mu- szökő víz kapható. A vízmű- A 1,00 n %c,r, vastaS népei vében. Kiskunféle©háza, tatható ki. Az előbbi mély- vek részére és nagvobb köz- 2yedlk,>r! üledékekből -44 ségközben a székelysori fú-üzemek céljára igénybe ve- "\eter homokleraküdas murádban 80. a textilművek te- szik még a 260 méternél 1aUlato, k.V, Eey negyz;01tk,!°meter területen, az előbbi átlagos hézagtérfogat figyelembevételével 86,0 mill. köbméter földtani vízkészlet állapítható meg. Ez természetesen nem jelenti a kitermelhető készletet is, u©anis a tárolt víznek csak e© része aknázható ki. mert kapilláris, adszorpciós hatásra e© bizonyos mennyisége a szemcsék felületére tapad. A hézagtérfogatban tárolt víz és a kötött víz mennyiségének különbsége jelenti a kitermelhető vízkészletet. A levan'ei üledékekből, ahol ugyancsak 600 méter vastag rétegösszl étből 159 méteres homoküledék mutatható ki, hasonló számítási módszerrel a biztonságosan kitermelhető vízmenynviség 29.7 ezer köbméter négyzetkilométerenként. A felsőpannóniai lerakódásokban tárolt vízkészletet 1200 métertől 2000 méterig vizsgáltuk meg. Ebben a mélységközben a porózus rétegek átlagos vastagsága 151 méter. Huszonöt százalékos iíOtm Jt/moipyorarof KórhUyt .SCCtfiaf mt/mbb hevtr fc//őrÓTC*'ra w*a/mart fe rü/efef Sro/o're/é ji/n/rena' Az 50 Celsius foknál melegebb és percenként 200 liternél löbb hévizei termelő kutak. lett Irányban elnyúló terület rületén 40. a klinikai réteg- mélyebben ismert homokré- hézagtérfogat esetén a tárolt az ország legjobb mélységi sorban pedig 31 méter ho- tegeket is, mert innen 1000— vízkészlet 37.7 ezer kobmévíztárolója Jelentőségét még nioküledéket tártak fel. Az 1500, szerencsés vízföldtani tPr négyzetkilométerenként, az is fokozza, hogv a homok- utóbbi 200 méter rétegössz- körülmények között pedig A kötött víz figyelembevérétegek nagy melységben he- létben pedig a porózus ré- percenként 2000 liter víz ter- teléve, g kitermelhető vízho_ lyezkednek el és a kedvező legek 28 százalékban szere- melheto ki. zam 28,6 ^ köbméter geotermikus adottság mellett pelnek. Szamitasainkban csak Az adatokból következtet- •„vzpfk-1 m-Wf-nV-'nt 2000 méter mélységből sze- a 3 méternél vastagabb ho- hetün,k a különböző melység- negyzeiKiiomeierenKeni. rencsés vízföldtani körűimé- mokrétegeket vettük figye- b81 kiteimelt víz várható hő- Kétezer méter mélységig nyek között 90—95 Celsius lembe, mert az ennél véko- mérsékletére is. Több artézi települt homokrétegekből tefokos vizet szolgáltatnak. nyabb vízvezetők gvakorla- kút vízfakadási mélységében hat összesen 122.4 ezer köbMi a földtani alapja ennek tilag nem hasznosíthatók. m^rt hőmérséklet, valamint m<Rer VÍ7mennyi.séget lehet az országosan is páratlanul A feltárt felsőpannóniai a felszíni kifolyásnál megál- néevzetkilométe kedvező vízfeltárási lehető- üledékek homokossági szá- lapított vízhőfok különbségé- neR.vzetKuometeségnek? zaléka nem nagy. de ho©ha ból az adódik, hogy Szegeden lenként. A rodáni földkéregmozgások figyelembe vesszük, ho© az percenként 1000—1500 liter a szerencsés földtani cs Ideiében a dunai szerkezeti 10—20. egyes helyeken pedig vízkitermelés mellett a ki- v;zföidtani adottság követárok ismét és még erősebben 40 métert is elérő Vastag ho- folyó v« homerseklete lo keztében e7 a terület tehát lezökkent. A gyors süllye- mokrétegekbő. tevődik össze. az onszág legnagyobb és A Dél-Magyarország december 9-iki számában foglalkozott legutóbb az albérleti viszonyokkal összefüggő jogi és társadalmi kérdésekkel. A téma aktualitását nemcsak a kedvezőtlet lakásviszonyok miatt kialakult helyzet, hanem, az is indokolja, ho© az ezzel összefüggő kérdésekben a közvélemény meglehetősen tájékozatlan. A téma tel jes megértéséhez — úgy vélem — néhány fogalom tisztázása szükséges. Az albérleti és á©bérleti díjakról szóló 38 1960(VIII. 28.) Korm. sz. rendelettel kiegészített 3 1960(1.10.) Korm. sz. rendelet rendelkezéseit az említett cikk részletesen tartalmazza. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az abban foglalt korlátozások nem vonatkoznak a személyi tulajdonban levő szabad rendelkezésű lakásokra. Ez utóbbiak körét a 35/1956(IX. 30.) Mt. sz. rendelet 71. §. 1. (bekezdés a—c.) pontjai határozzák meg, amely jogszabály szerint személyi tulajdonban levő szabadrendelkezésű lakásnak minősül: az 1953. április 1. után, az 195.3. április 1. előtt épült háromszobásnál nem nagyobb házban, az 1953. április 1. előtt épült háromszobásnál nem nagyobb öröklakás, illetőleg szövetkezeti lakás. A felsoroltakon kívül minden más lakás tanácsi rendelkezésű, tehát ezekre az albérleti díjakra vonatkozó kormányrendeletben foglalt korlátozások érvényesek. A kormányrendelet 9. §. 1. bekezdése úgy rendelkezik, hogy „a rendeletben meghatározott díjat meghaladó részében az albérleti szerződés semmis". Erre a semmisségi okra hivatkozással fordulhatnak tehát a tanácsi rendelkezésű lakásban lakó albérlők a bírósághoz, az albérleti szerződésben kikötött lakbér módosítása iránt. Az úgynevezett szabadrendelkezésű lakásokban lakó albérlő esetében a bér tekintetében létrejött megállapodás már tágabb határok között mozoghat. Ezen albérleti díjaknak a Polgári Törvénykönyv uzsorás szerződéssel kapcsolatos rendelkezései szabnak korlátot. A Ptk. 202. §. 1. bekezdése szerint ugyanis a szerződés semmis, ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt köt ki. Az uzsora megállapításához tehát két együttes feltétel fennállása szükséges, nevezetesen: a szorult helyzet kihasználása és az, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás (a nyújtott lakás és annak bére) között feltűnő aránytalanságot lehessen megállapítani. A szabadrendelkezésű lakásokban létesített albérleti jogviszony esetén tehát a bíróság ezen két körülmény vizsgálata alapján határoz a szerződésben kikötött bér esetleges uzsorás jellege kérdésében. jakat, vagy a szabadrendeJé kezésü lakások esetén sok esetben uzsorás jellegűek, mégis ilyen tárgyú per csupán néhány fordul elő a szegedi járásbíróságon. Ennek számtalan oka közül egyik mindenképpen az előzőekben már említett tájékozatlanság. amely nemcsak az albérleti díjakra vonatkozóan áll fenn. Tapasztalataink szerint a köztudatban az. a vélemény alakult ki. hogy a bérbeadó az albérleti jogviszonyt minden korlátozás nélkül 15 napos felmondási határidővel megszüntetheti. Ez lehet e©ik oka annak, hogy az albérlő annyira kiszolgáltatottnak érzi magút, ho© egyébként jogos igényeit a bíróság előtt nem érvényesíti. Ügy vélem, hogy az albérlet felmondásával kapcsolatos jogszabályok ismerete is segítséget nyújt ahhoz, ho© az albérlettel kapcsolatos rendelkezések, társadalmi szerepüket betöltve, helyesen érvényesülhessenek . Az albérlet felmondását illetően is különbséget kell tenni a tanácsi és a szabadrendelkezésű lakásokban létesített albérletek között. A tanácsi rendelkezésű lakásokban meglevő albérleteket is csak a lakásbérletről szóló 35 1956 I(IX. 30.) Mt. sz. rendeletben kimerítően felsorolt felmondási okok valamelyikének fennállása esetén, ezen rendeletben írt alaki szabályok betartásával lehet felmondani. Amennvihen a^ albérlő ezt a felmondást nem fogadja el, ú© a bérbeadó a felmondás érvényességének kimondását kérheti a bíróságtól. F.zek a felmondási okok általában ismerlek. Az albérlet esetében kibővülnek még a lakásrendelet 44. §. (2) bekezdésében felsorolt okokkal: ha az albérlet létesítése után a bérbeadó megváltozott családi vagy egészségügyi viszonyai ezt indokolják; ha a bérbeadó lakását elcseréli. vagy a lakást műszakilag megosztják: ha az albérlő a bérlő hozzájárulása nélkül más személy tartós ottlakását lehetővé teszi. Kivéve, ha az albérleti szerződés létrejötte után kötött házasságot. és házastársát, annak gyermekét vagv az albérlet ideién született va© örökbefogadott gyermekét magához veszi. gyors dést durvaszemcséjű hordalékfelhalmozódás követte és így a felsőpannóniai üledék- jrókrólléncr összletben, több szinten, vasakkor már jelentős tárolók . .. . , , ........ nak kell tekinteni, amit a ben mert úgynevezett talp- egyben legjobb minőségű v>• U • , ir„ ho- Ennek figyelenibevete- wt magábazáró víztárolója, nagy vízhozam is igazol. En- ,é , ,őbbi termelési vi_ . uQC,ni,Qli nek ellenere az itteni homok- S7nnvf>k mcUett követke7„ Sz-eged ,vo- hasznalati, ipari rétegekre még kevés artézi ,ptnj lehe( a kifolyó víz vár- es mezogazdasagi vizigenyekutat telepítettek, ami azzal hőmérsékletére is nek kielégítésére, nem külön. Összeáll,•.ásónkhoz dr. ur- magyarázható, hogy átmene- kutainként kitermelhető « geotermikus energiabanesek János ..s^íed vi- ti helyzetben vanak a hideg- mennyiségének és várha- termelésre az alábbi vizes melv- víz-feltárásra nagyon alkal- ; }z menni ise„eneK^ es i arna ros vízföldtana séei vízkészlete" című ia- , , , nulmánvát használtuk fel. mas negyedkori es a hevizA térkenek Balnsh Jenő: szolgál tatásra igénybe vett ..A hévizliasznosilás hely- í_ici__nn(tni«i iilerlékek kőzete MaRvarorszáson" rí- felsopannomai uieaeKex ko mű tanulmányából valók zötl. Mivel Szegeden a pleiszA két tanulmány a Hidro- ^o^n képződményekből a ient^meí.41 ekoztatooan íe" hidegvizszúkségletet biztositó hőmérsékletének ismerete mennyiség áll rendelkezésre: Ivó-, használati és ipari kitermelhető vízkészlet: Melegvíz készlet Forróvíz-készlet 2000 meterig összesen; 64,5 ezer m_' km29.7 ezer m~ km1 28.2 ezer m5 km122,4 ezer m3,km2 Annak ellenére, hogy az általános tapasztalatok szerint az. albérleti díjak legtöbb esetben egyrészt, meghaladlak a tanácsi rendelkezésű lakásokra irányadó díA lakástörvénynek a bérlet és albérlet felmondásával kapcsolatos rendelkezései olyan szabályok, amelyek a felek eltérő megállapodása esetén is kötelezően érvényesülnek. A lakástörvény csupán a szabadrendelkezésű lakásokban létesített albérlet tekintetében teszi lehetővé azt. hogy a felek egvhónapi felmondási idő kikötésével megállapodhassanak abban: az albérletet felmondási ok és cserelakás biztosítása nélkül is megszüntethesse a bérbeadó. Közismert. hogy a jog szabályozó szerepet tölt he. Annak alkalmazása az általa szabályozott terület kialakult viszonyainak helyes befolyásolására is alkalmas. Az albérlettel kapcsolatos jogszabályok ezt a rendeltetésüket. eddig úgyszólván alig töltötték be. Dr. FAIAT GYÖRGY. a szegedi járásbíróság elnöke Furcsa utas A londoni repülőtérről nemrég Washingtonba indult egv gép, s a csinos légikisasszony igen különös „utast" csatolt be az egvik első osztálvú karosszékbe. A nagy gonddal elhelyezett „utas" nem volt más, mint — egy óramű! Az amerikai tengerészet váltotta meg az első osztályú repülőjegyet a 22 409 dollár értékű, rendkívül bonyolult szerkezetű atomóra számára, amit arra használnak. hogy szinkronba hozzák az amerikai műholdakat ellenőrző földi megfigyelő állomásokat. méghozzá milliomod másodpercnyi pontossággal. Az óra Washingtonból Londonba, onnan Johannesburgba. maid vissza Washingtonba utazott és légi körútjának költségei közel 9 ezer dollárt tettek ki. Tasárnap, 1966. december IS. MAGYARORSZÁG 3