Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-17 / 297. szám

Ha egy pillanatra megállunk A

z emberek rendszerint el vannak foglalva saját dolgaikkal. Akad mindenkinek bőven. Alig jut idő arra, hogy körülnézzünk néha legszűkebb környezetünkben is, hát még a tágas világban; városban, országban. Pedig gyakrabban érdemes volna megállni egy pillanatra és jól körülnézni; voltaképpen mi ls történik? Mert egy napon is annyi minden szalad le a huszonnégy órán, hogy felsorolni is sok. S mindezt emberek, gondolkodó fejek, munkálkodó kezek végzik. Ellentétben azokkal a szkeptikusokkal, akik mindig panaszkodnak, (amikor okuk sincs) az élet mindennapjai nem tűrik meg a divatos panaszokat. Nem igaz az, hogy álmos az élet; a napok, hetek, hónapok. A Minisztertanács két nappal ezelőtt a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége által benyújtott tájékoztatót vitatta, amely az MSZMP IX. kongresszusának tiszteletére rendezett nagyarányú munkaverseny üzemi, építőipari, közlekedési, kereskedelmi vállalatokból hozott eredményeit összegezte. Rendkívül nagy anyagi, erkölcsi sikereket hozott ez a munkaverseny, amely nem zárult le a kongresszussal, tovább megy és eredményeiből az ország apraja—nagyja részesül, akár tudatában van ennek, akár nincs. Kár, hogy e hallatlanul nagy munka jutalmazása esetenként nem áll arányban a ténylegesen elvégzett munkával. Idézem: „Csak szórványosan törekednek arra, hagy a munkaversenyben elért eredmények jutalmazását összekapcsolják az anyagi ösztönzés rendszerével, főleg a premizálással és a nyereségrészesedés elosztásával. Még mindig nem vált általánossá az a gyakorlat sem, hogy nagy ünnepeink — április 4., május 1., november 7. — alkalmából történö jutalmazásokon kívül az eredményes, sikeres munkát azonnal kövesse az erkölcsi és anyagi elismerés." Pedig erre nagy szükség van, mert csak így válik érdekeltté az egyes ember abban, hogy többet adjon, gazdaságosabban termeljen stb. Most vállalataink vezetői a verseny nyomán minden valószínűség szerint megpróbálják az elismerést úgy alkalmazni, hogy az tovább növelje a munkások, alkalmazottak termelési kedvét Alig lépünk kl a városból, körülöttünk olaj-fúrótornyok népesítik be a kopár határt. Csak egy futó pillantást vetünk mindenre, pedig az emberek százai dolgoznak a földeken — nem gyomlálnak és nem aratnak; készítik elő azt a nagy olajmedencét, amely körülfogja Szegedet. Sárban, esőben nagyon nehéz munkakörülményekkel birkózva termelik meg az ipar egyik alapanyagát az olajat Mindez már természetes számunkra. S nemsokára természetes lesz. hogy millió tonnában adja az olajat ez a környék, s milliárdos köbméterben a gázt Láthatatlan és mégis mennyire fontos, hogy a termelőszövetkezetek gazdaságaiban, irodáiban szigorú pontos összegezése folyik az évnek. Mert néhány hét múlva a termelőszövetkezetek elnökei a tagság elé állnak, hogy számot adjanak az év eredményeiről. Mennyi új elképzelés megvalósításáról esik itt már szó: amortizációról, gépek felújításáról, termelési elképzelésekről, amelyeket nem tanácsok adnak kl, jövedelemről, szakkérdésekről... S ezt képzett, okos parasztok gyülekezete vitatja, olyanok, akik évekkel ezelőtt még tájékozatlanok voltak ezekben a nagyon ls fontos közgazdasági, mezőgazdasági kérdésekben. Mondom, mindez nem látszik, mint ahogy a nagy munkák általában nem látványosak. A napokban arról vitatkoztak, hogy hogyan kell növelni * hagymatermelést úgy, hogy a mezőgazdasági technika nagyobb szerephez jusson és ezáltal könnyebbé és nagyobb hozamúvá váljon ez a mezőgazdasági kultúra. Mi a hagymát csak akkor értékeljük, amikor nincs. S mennyi minden kell ahhoz, hogy eljusson éléskamránkba ez a fűszerféleség is. Mennyi ember gondolkodik és mennyien dolgoznak. míg évről évre ősszel a piacra kerül, hogy onnan vigyük haza az évi szükségletet ma eghívó hirdeti, hogy emlékünnepséget rendeznek Tölyj mörkény István születésének századik évfordulójára. Emléktáblákat helyeznek el a szegedi kultúrpalotában és az író volt házán, megemlékeznek kortársak, Irodalomtörténészek, néprajzosok, iskolások és mások. Másik meghívó hirdeti, hogy kiállítást nyitnak meg Szegeden. Hódmezővásárhelyen és egy szomorú hír, hogy meghalt Kohán György Kossuth-díjas festőművész. Reggel korán városokban (és községekben) tömegével szaladnak az utcán kis táskákkal Iskolások, egy-két füzettel felnőttes modorú kamaszok és meglett „emberek", egyetemisták. Számolják a napokat, mikor kezdődik a téli szünet, hogy kifújják magukat Nemcsak ők, várják már a tanárok, tanítók is. Tele vannak az üzletek mindenütt vásárlókkal. Olyan nagy a „rumli", hogy a kereskedelem alig győzi kielégíteni az igényeket Ajándékot, az ünnepre való élelmet, a sütni valóhoz szükséges ínyencségeket nagv szatyrokban, kosarakban viszik. A szegedi állami áruház napi forgalma egy millió forint szinte hihetetlen — pedig így van. S hány tíz- és tízmilliót forgalmaznak az üzletek összesen naponta, hetente. Ki győzné megszámolni, hogy hány tízezer szatyor és kosár térül-fordul ezekben a napokban! Ha csak egy pillanatra is megállunk és körülnézünk, ezeknek az érdekes, színes, eleven életet tükröző mozgásnak sok-sok mozzanatát látiuk. De gvakran nincs időnk megállni. S ha mégis megállunk, rendszerint beszélgetésekkel töltjük a perceket órákat és ilvenkor egy szoba csöndes sarkában hajlamosak vagyunk elhinni olyasmit is. amit az élet .iz első pillanatban megcáfol: „pangás van, lassú a fejlődés, unottak az emberek". A szobafilozófus, vaev a megkeseredett lelkű ember, vagy a rosszindulatú tébláboló mondhat ilyeneket — de sajnos akad olyan is, aki elhiszi. De csak azért mert nem áll meg, nem néz széjjel maga körül, nem figyeli az embereket nem érzékeli az életet S

oha nem volt ennyire erőtől duzzadó, alkotni akaró, eredményt mutató ez a nép, mint most Soha nem tudott még olyan magaslatokra emelkedni, mint most ebben az utóbbi évtizedben. Ilyenkor azt mondják, hogv túlságosan szépet ír az újságíró — s nem beszél a gondokról, bajokról. Fz kifordított vélemény: minden munka alkotás minden létfenntartási és élvezeti cikk megszerzése munkával, gonddal jár. Aki ezt tagadia, az nem is érti az életet Persze, hogy sok gyötrődés, kínlódás, keserűsig is vegvül a mindennapokba. De ezzel együtt egesz a kró: öröm és üröm, a munka és a pihenés, a gond. küszködés és a nvugalom egymástól elválaszthatatlan fogalmak. Az élet szüli őket Álljunk meg gyakrabban, és nézzünk széjjel magunk körül! Kevesebb lesz az úgynevezett rossz közérzetű ember, s még kevesebb, akikre ezek az úgynevezett rossz közérzetűek hatni is tudnak. D. J. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A MAGYAR S Z O C I A LISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 56. évfolyam, 297. szám j % V, Ara: 50 fillér Szombat, 1966. december 17. Magyar kormánynyilatkozat Hanoi ismételt bombázásáról A Magyar Népköztársaság kormánya a nemzetközi helyzet alakulásáért növekvő aggodalommal értesült az Amerikai Egyesült Államok fegyveres erői agressziójának újabb fokozásáról. Hanoi bombázásáról. Az Egyesült Államok az intervenciók és agressziók sorozatában, amelyet DélVietnam néne és a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen hosszú idö óta folytat, minden eddigit felülmúló mértékben fokozta háborús bűncselekményeit. amikor Hanoi lakossága ellen terrortámadást intézett. Az Egyesült Államok hadserege a békés lakosságot irtja, középületeket és lakóházakat rombol, kórházakat és iskolákat dönt porba. Az Egyesült Államok agresszív Intézkedései durván sértik az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányába foglalt elveket. a nemzetközi Jogot és a Vietnamra vonatkozó nemzetközi megállapodásokat. A föld egész kerekségén népek és kormányok az agresszió megszüntetését, a békés megoldás keresését követelik. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya ezekre a követelésekre az agresszió kiszélesítésével válaszol. Az agresszorok mérhetetlen felelősséget vettek magukra a barbár támadás fokozásával. A délkelet-ázsiai helyzet súlyosbodása mellett tovább növelték a nagyobb méretű nemzetközi konfliktus veszélyét A támadás hírére a magyar nép szolidaritásának sok megnyilatkozása újólag példázza, hogy népünk együttérzéssel és szeretettel tekint vietnami testvéreinkre, magáénak vallja igazságos harcukat A Magyar Népköztársaság kormánya és népe — a többi szocialista országgal, az egész haladó világgal együtt — követeli: az Amerikai Egyesült Államok haladéktalanul szüntesse be agresszióját, vonja tó csapatait Vietnamból, tartsa tiszteletben a vietnami nép jogát hogy id© gen beavatkozás nélkül maga döntsön sorsáról. Az amerikai agresszió kiterjesztése arra kötelez bennünket, hogy még jobban támogassuk Vietnam igazságos harcát az agresszió ellen. Vietnam hős népe ninos egy© dűl. Igaz ügyét támogatják az egész világon a béke és haladás erői. Ez a hatalmas, igaz ügy győzni fog! (MTI) Ülésezik a szovjet parlament A Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka pénteken délelőtt folytatta munkáját a moszkvai Kremlben. Tíz órakor a szövetségi tanács ült össze* hogy folytassa a csütörtökön este már megkezdett vitát A pénteki ülésen Boris® Petrovszkij egészségügyi miniszter állást foglalt az olyan klinikák és kórházak hálózatának bővítése mellett, ahol a betegek a legkülönbözőbb természetű bajaikra kaphatnak orvoslást A kis falusi kórházak — mondotta az egészségügyi miniszter — nem felelnek meg az ilyen követelményeknek. A pénteki ülésen számos felszólaló foglalkozott a mezőgazdasági termékek feldolgozásának kérdésével, Városi tanácsülés Szegeden bokát fe/lődött a közegészségügy Van elég ivóvíz - Most kell megelőzni a levegőszennyeződést — Gondol ohoz a vendéglátóipar — Sárosak az utcák Ülést tartott tegnap, pénteken Szeged megyei jogú város tanácsa a pártbizottság Kálvin téri székházának nagytermében. Papp Gyula, a vb elnökhelyettese üdvözölte a megjelent tanácstagokat, majd miután megtárgyalták a végrehajtó bizottság jelentését a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a tanácsülés Nagy István elnökletével folytatta munkáját Az év utolsó tanácsülése Szeged közegészségügyi helyzetét vitatta meg dr. Varró Vince, az egészségügyi és szociálpolitikai állandó bizottság elnöke által beterjesztett anyag alapján. A város közegészségügye a múlt években előnyösen fejlődött. Különösen a település-, munka- és iskolaegészségügy ért el szép eredményeket. Sokat javult az élelmiszeripar és az élelmiszer-kiskereskedelem kulturáltsága, a közétkeztetés azonban sem minőségi, sem mennyiségi szempontból nem tudott lépést tartani az egyre fokozódó igényekkel. Az ivóvízellátást a KÖJÁL rendszeresen ellenőrzi, és hasonló gondot fordít a víztározók és nyomóvezetékek folyamatos felügyeletére. Az idén már csúcsfogyasztási időben is elfogadható volt a magasnyomású hálózat vízellátása. Jelentős településegészségügyi követelmény a szennyvízelvezetés egységes, jó megoldása: a csatornahálózat karbantartása javult, de szükség lenne további gépek felszerelésére. A gőz- és tisztasági fürdőt tavaly újították fel, az idén a partfürdő fejlesztésére fordítottak nagyobb gondot. A versenyuszoda területén körülbelül 100 személy befogadására alkalmas meleg vizes ülőmedencét építettek, amit a versenyuszodával együtt télen is lehet használni. A nagyvárosi élettel járó ártalmak sorában „előkelő" helyen áll a levegőszennyeződés. Még korábban elkészült az ártalmas üzemek kitelepítési terve, de végrehajtása elhúzódik. A levegő téli szennyeződését egyre inkább csökkenti a termálvíz- és földgázfűtésre való fokozatos áttérés. Szeged általában tiszta város, de a jelenlegi elf© gadható állapotot csak nagy erőfeszítéssel képes biztosítani a Városgazdálkodási Vállalat, mivel a takarításra szoruló közterület állandóan növekszik, s ezzel a vállalat felszereltsége nem tart lépést. A sportpályák — a SZEAC, a vasutas és a SZAK pályáinak kivételével — korszerűtlenek és nem eléggé gondozottak. Kevés a város lakóterületén a gyermekjátszótér. Az élelmiszeripari üzemek általában megfelelnek az egészségünyl követelményeknek. a sütőipari termékek szállítása azonban gondot okoz. A megyei vendéglátó kezelésében levő cukrászüzem korszerűtlen. A szegedi tejüzem majd csak az úi gyár felépülése után lesz kénes a várost megfelelően ellátni. Az élelmiszerüzletekben sok gondot okoz a raktárak zsúfoltsága, de egészségügyi szempontból a legtöbb hiányosság a vendéglátóiparban tapasztalható. A lakosság számának és igényeinek növekedésével a jelenlegi hálózat nem tart lépést. Ugyanez vonatkozik lényegében a közétkeztetésre is. Az üzemi, egyetemi és iskolai konvhák bővítésére, illetve újak építésére lenne szükség. A Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat anyagi fedezetet kapott központi előkészítő konyha építésére. A közegészségügyi helyzetről szóló vitában igen sokan szólaltak fel, többek között Deák Béla. az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottságának tagja, a pártbizottság osztályvezetője, dr. Csikós Ferenc, a városi tanács vb titkára. Gerebecz Béla az újszegedi Börcsök Lajos az alsóvárosi járdák és utak elhanyagoltságáról beszélt. Enqi József és Imre Ottóné felhívta a figyelmet arra. hogy a város iparosodásával lépést kell tartania a levegőszenynvezőóés és zajártalmak megelőzésének. Oltvai Ferenc és Peták Sándor a patkányirtás szükségességéről beszélt egyebek között. Dr. Hampel Ferenc választól nevében azt követelte, hogy a tisztaság ellen • vétőket az eddiginél nagyobb szigorral büntessék meg. Nemes Attila javasolta, hogy a játszóterek felügyeletét a környező iskolák lássák el. Felszólalt még a vitában dr. Nyíri Antal, Ábrahám Lajosné, dr. Pelri Gábor, országgyűlési ké© viselő, Nitsinger Gyula és dr. Balogh Mihály, az Egészségügyi Minisztérium képviseletében. Dr. Vetró János, a KÖJÁL igazgatója intézetének munkájáról Számolt be a tanácsülés előtt. Ezt követően a tanácsülés néhány , előterjesztést fogadott el, maid az interpellációkra került sor. Engi József az Ifjú Gárda környékén lakók számára kért élelmiszerüzletet, Gerebecz Béla szükségesnek tartotta, hogy a József Attila-telepiek számára is jól megközelíthető gyógyszertár és bölcsőde létesüljön. Farkas Mihály szóvá tette, hogy a Csendes utcai magasnyomású vízhálózat megépítése késlekedik. Erdei István elmondta, hogy újabban ismét bajok vannak a szombati kenyérellátással, csak a késő délutáni órákban jut el a kenyér a kerületi boltokba. Baráth József és Egyeld Zsigmond az Izabella-híd rossz állapotára hívta fel a figyelmet. Csaknem valamennyi felszólaló tanácstag szót emelt a külterületi utak és járdák elhanyagoltsága miatt. Az interoellációk elhangzása után Nagy István értékelte a tanácsülés munkáját, s összefoglalta az elhangzottakat. A kereskedelmi világkonferencia pénteki ülése A kereskedelmi világkonferencia pénteken délelőtt különböző bizottságokban a tanácskozás javaslatait figyelembe véve a határozati javaslaton dolgozott, majd délután a beszámoló fölötti vitával folytatta munkáját. A délutáni ülésen a felszólalók egyértelműen elítélték a tőkés monopóliumoknak a szocialista, valamint a fejlődő országok kereskedelmi tevékenységét gátló mesterkedéseit. A vita ezúttal is tág teret szentelt a monopóliumok elleni harcnak, a világkereskedelem demokratizálódására irányuló kezdeményezéseknek, a nemzetközi szakszervezeti mozgalom akcióegységének. P. T. Pimenov szovjet delegátus felszólalásában egyebek között arról beszélt* hogy a szocialista országok nagymértékben hozzájárulnak a nemzetközi keresk© delem rendszerének általános megjavításához, teljes mértékben elismerik és terjesztik az államközi kapcs© latok igazságos elveit. A Szovjetunió híven teljesiti a genfi határozatokat. A tanácskozáson felolvasták Raul Prebischnek, az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési konferenciája (UNCTAD) főtitkárának levelét, amely üdvözölte a tanácskozást, sok sikert kívánt munkájához. A kereskedelmi világkonferencia ma a vitával folytatja, s egyben be is fejezi munkáját.