Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-16 / 296. szám

Ülést tartott < kerületi tanács Napirend/én a munkásosztály helyzetének további javítása Idei, utolsó ülését tartotta tegnap a szegedi III. kerületi tanács az alsóvárosi pártszervezet székházában. A tanácskozáson részt vett Ozvald Imre, az MSZMP Ezeged városi végrehajtó biKottságának tagja, a pártbieottság osztályvezetője is. Vincze Antalnak, a III. kerületi tanács vb elnökének megnyitó szaval után a tanácsülés Zsódos Sándor elnökletével folytatta munkáiét A tanácsülés Hernádi Jánosnak, az Ideiglenes bizottság elnökének előterjesztése alapján megtárgyalta a munkásosztály helyzetének megjavítására vonatkozó párthatározattal kapcsolatos állami intézkedések végrehajtását a kerületben. Az előterjesztésben hangsúlyt kapott: a tanácsüléseken hozott határozatok a párthatározat szellemének megfelelően külön is megszabták ne állandó bizottságok, a végrehajtó bizottság és a szakigazgatási szervek munkájában a konkrét feladatokat Ezek közül külön is szólni kell azokról a határozatokról, amelyek a lakóház-építkezések elősegítése érdekében születtek. A III. kerületi tanács intézkedést tett a Széli utca menti, a ságváritelepi és a hattyastelepi lakóház-építkezések megvalósítására. A dolgozók elvárják a III. kerületi tanácstól, hogy az államigazgatás területén is javítsák a munkások, különösen a több műszakban dolgozók helyzetét Ezért is született a III. kerületi tanácsnak olyan határozata, amely utasította az állandó bizottságokat, hogy továbbra ls kísérjék figyelemmel a párthatározat végrehajtását a szakterületüket érintő kérdésekben és folyamatosan ellenőrizzék a szakigazgatási szervek ilyenirányú tevékenységét Az elmúlt négy év alatt üzemekben, intézményekben, a tsz-ekben megfelelő módon és gyakorisággal ismertették a III. kerületi tanács soros munkáját és további feladatait Elénk vita követte as előterjesztést. Felszólaltak: Szilád! Sándor, Felhő József, Csiszár Antal, Pálvölgyi Ferenc, Teleki Ferenc, Virág István, Szűcs Jánosné, Kószó József és Kurunczi István tanácstagok. Több kérdésre Hernádi János, Illetve Makra Mihály, a III. kerületi tanács vb elnökhelyettese válaszolt Ezután interpellációkra, bejelentésekre került sor. Tanács Antal szóvá tette, hogy Mihályteleken, a Lenin utcában a közkifolyó és a gyalogjárda építése húzódik. Sürgette, hogy egy kocsilejárót is sürgősen javíttassanak meg Mihályteleknek egy forgalmas pontján. Nagy Istvánné azt kifogásolta, hogy a külvárosi részeken a gyalogátkelő-helyek sárosak, takarítatlanok. Teleki Ferenc javasolta, hogy a gyulatelepi villamoskitérönél járdaszigetet kell építeni. Kormos Kálmán rendőr százados, mint meghívott vendég a kerületben levó kerékpárutak javítását szorgalmazta. A tanácsülés Vincze Antal vb-elnök zárszavával ért véget A gyári közérzet bizonyítványa Elsősorban kiken és min múlik, hogyan alakul? Évről évre szépül a Sárga Új üdülőházak — Jövőre befejezik a partvédelmet A Sárgán, Szeged Tisza- tésére kértek engedélyt a Maros szögén fekvó üdülő- társulat tagjai, telepén az utóbbi években A telep középső részén mind gyorsabb fejlődés ta- iroda, őrház, raktár és nyilpasztalható. 1958-ban alakult vános telefon van. A közös a Tömörkény István üdülő- vagyon gyaranodását azon társulat, amelynek ma már ;s ;e lehet mérni, hogy mi 250 tagja s mintegy 800 ezer szflletik egy-egy évben. Az forint értékű közös vagyona jdén a töltés alatti út navan. Legértékesebb a több gyobb részének kiépítése volt mint félmillió forint beruházással fúrt kút, a telepen a legnagyobb munka. Ide 2500 fuvar anyagot szállftotszerteágazó hálózattal, 150 tak, de közben feltöltöttek kifolyóval. A kút percenként hatalmas vízállásos gödröket 1050 liter vizet produkál s a is ahová jövőre már szintén esinosabbnál csinosabb ví- étv'teni lehet. Bővítették a kendházak tulajdonosai kö- villanyhálózatot, a közlekezül sokan jobbnak tartják dés g^bályozósára sorompóul* l atf ? v „„ kat állítottak fel, a rend és még SS^Mé éTSavSÍ tisztaság érdekében még több épület de ezek lassan eltűn- szeméttárolót építettek, nek, kicserélődnek. Modern, Az 1963-ban alakult partélénk színű, praktikus — a védőmfl társulat — amelytelepülésrendnek megfelelő- nek ta(,jai lényegében ugyan- «"»»* - üdülőtársulaté sorban a Jól kiképzett utak, utcácskák mentén. A 250 társulati tag közül 44 közület: vállalat, intézmény, s — 1964-ben 700 ezer. 1965ben 880 ezer, az Idén 600 ezer forintot költött az üdülőtelep mentén 900 méter ezek már nagyobb kollektí- hossznvi folyópart védelmi vák kirándulásaira szabtak a partba, s jövőre 540 ezer forint befektetéssel ez a munka végleg befejeződik. Megfékezik a rakoncátlan Tiszát, mely e védőmű megépítése előtt minden évben értékes területeket rabolt el a terjeszkedő üdülőtelepből. Természetes, hogy ebbe a nagyszabású munkába is bekapcsolódott az üdülőtársulat, amelynek több mint félmillió forintja fekszik a partvédőműben. A szegediek kedvelt kiránduló helye, élénk üdülőtelepe jövőre is tovább fejlődik. A napokban tartott közgyűlésén 192 ezer forintos költségvetési tervet hagyott jóvá a társulat. Ennek az összegnek kétharmada tagdíjból adódik, amit a társulat tagjai évenként fizetnek telepük berendezéseinek fenntartására, fejlesztésére, csinosítására. K. 3. A tárgyalóasztalt a Szegedi Kábelgyár pártvezetői ülik körül. Oskó Lajosné, az üzem csúcs-pártvezetőségének titkára, Kenéz András, Körmörczi András, Lábdi Gizella, Varró György, a csúcs-pártvezetőség tagjai; itt van Száraz Pál, az l-es. hang Kálmán, a II-es és Czirok Győző, a III-as pártalapszervezet titkára. A téma az egyéni felelősség a pártmunkában. A gondolatok a műhelyekben járnak, ahol hajszálvékony és centinél vastagabb sokféle huzal, kábel készül. „Mert — így fogalmazza Oskó Lajosné — az itteni kommunisták pártmunkája sem a levegőben lóg, célja van..." A mindennapele sodrásában A termelés eszköz abban, hogy a célt: az életkörülmények további javulását biztosítsuk. Tulajdonképpen a pártmunka módszereivel ezért segítik a termelést a munkát. Sokrétű, bonyolult feladat ez a mindennapok sodrásában, hiszen emberekhez szól, nekik érvel, személyeket dicsér vagy hibát bírál stb. Mivel az egész részekből áll, a párt-alapszervezetek munkája tagjaikon, személyes felelősségükön múlik. Vajon érvényesül-e és hogyan o személyes felelősség? Három hónapja az egy pártszervezet helyett a munkahelyeknek megfelelően három alakult, fogott munkához. A gyakorlat már mutatja, hogy ez olyan helyes szervezeti Intézkedés volt amely jobb feltételt teremtett az üzemrészhez, munkahelyhez kötődő párttevékenységhez. A párt-alapszervezetek működési területük kérdéseivel behatóbban, részletesebben foglalkozhatnak. Hangvétel Vegyük például a termelést, ami a párttagoktól egyéni példamutatást, s ehhez párosulva a nagyobb gazdasági eredményekért érveket is követel. Meg azt, hogy az ennek érdekében a párttaggyűlésen hozott határozat megvalósítását biztosítsák. A párttagok általában helytállnak a munkában. Ha akadt és akad kivétel, akkor azt sem hagyják szó nélkül. Eseteket mesélnek, amelyek a párttagok személyes felelősségébe vágnak. A hegesztők közül például egy párttag elhirtelenkedve, sebbel-lobbal otthagyta a gyárat, s ez a magatartása negatívan hatott a többiekre. „A határozatok vég* rehajtásában jobban érvényesítsük az egyszemélyi felelősség elvét a pártmunkában ls." (Az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi beszámolójából.) Később aztán megbánta, n ezt el is ismerte. Most megint a gyárban dolgozik és példázza: mindig megfontoltan kell cselekedni. Akadt párttag gazdasági tisztségviselő, aki olykor ingerülten szólt a munkásokhoz. A pártvezetőség tagjai beszéltek vele, s megmondották: a pártonkívüliek a párttagokról, sőt a pártról az egyes kommunisták magatartása alapján is véleményt formálnak, az ingerültség, durvaság nem megengedhető, a megfelelő hangvétel kötelező. A megbírált elvtárs először azzal védekezett, ő azt a párt-alapszervezeti határozatot tartotta szem előtt, hogy csökkenteni kell a selejtet Később belátta, hogy az igerültség, durvaság sem ilyen, sem más esetben így nem magyarázható, sőt egyenesen káron. Ki ét hogyan? A nyílt, őszinte légkör egyre erősebb. A pártszervezetek, a gyári pártvezetőség, s maga a kommunista igazgató ls ügyel rá, hogy ne idézhessék a közmondást: ne szólj szám, nem fáj fejem. A nyíltságot, őszinteséget példázza a pártszervezetek élete, s ez sugárzik szét a műhelyekbe, irodákba. A pártvezetőségi üléseken immár természetes, hogy számonkérik, ki miként teljesítette a rábízott feladatot Nem egyszer — igen helyesen — még azt is megvitatják, milyen módon lehetett volna jobban eleget tenni a megbízatásnak. A határozatok végrehaj tásának, valamint az adott pártmegbízatások végrehajtásának az ellenőrzése a taggyűléseken is honos. Ezeken a fórumokon azonban — önkritikusan elismerte a gyári pártvezetőség — e tekintetben is rendszeresebben, tartalmasabban kell dolgozniok. A gyárban a réz, az alumínium és a műanyagok tonnáit dolgozzák fel. Van olyan kábel, amelynek métere 500 forint Ez már önmagában is mutatja, hogy a takarékosság, a minőség itt is száz és ezer forintokat építményeiket. Az idén 20 új berendezéseire. Mintegy 20— üdülőház épült, s jövőre 25 ezer kéve rőzsét, több ezer már eddig is ennél több épí- köbméter követ építettek be Vízügyi szakemberek tanácskozása Szegeden Tegnap délelőtt Szegeden tanácskoztak az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóságon Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megye ár- és belvízvédelmi összekötőt A napokban Hortobágyról Jeleztek belvízveszélyt, s a mostani bőséges esőzések hatására Csongrád megyében a vízjárásos legelőket és réteket is víz borítja. Cserebökényről, Pankotáról, Derekegy házéról, Alpárról és a hódmezővásárhelyi fennsík térségéből érkeztek a belvízzel kapcsolatos jelzések az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóságra. Forgó Lászlónak, a vízügyi igazgatóság vezetőjének bevezetője után a megyei tanácsok, a rendőrkapitányságok, túzrendészeti parancsnokságok és a honvédség képviselőit Hegyesi Ferenc főmérnök, árvízvédelmi csoportvezető tájékoztatta az árvízvédelmi művek helyzetéről. Kurucz Gyula főmérnök, vízrendezési csoportvezető ismertette az idei tavaszi belvíz után helyreállítási munkákat. Najmányi László, az Országos Vízügyi Igazgatóság főosztály-vezetője pedig ismertette a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet statisztikai, meteorológiai és hidrológiai adatai alapján készített előjelzést. Ennek alapján 1967 tavaszán rendkívüli belvízi helyzet várható, és Csongrád megyében is fel kell készülni olyan mennyiségű víz elvezetésére, mint amely az idén tavasszal volt. hozhat. A taggyűlésekea erről is szó esett úgy, hogy « párttagoknak személyes munkájukkal, szavukkal még inkább pezsdítöivé kell válniok a gazdaságosabb termelésnek, az újításoknak, észszerűsítéseknek. A párttagok általában megfeleltek és megtelnek ennek. Például kiváló újító a kommunista Király Károly, Puskás János* Szép Lajos, Varró György, és Tar! Sándor. Mind a kommunista, mind a pártonkívüli műszakiak, ha a helyzet megkívánja, az üzemben maradnak akkor is. ha a műszakjuk befejeződött. Ez az lm-' már „non stop" szolgálat — a pártonkívüliek újságolták a műhelyekben — a kommunistáktól indult eL Ami indokolt A pártmunkának és me ezért általában személyes felelősséget érző és vállaló párttagoknak elsősorban szerepük van abban is. hogy a gvári közérzet valóban jó. Persze a közel 900 dolgozó között az élettel súrlódás is jár. Ezekkel menetközben tárgyilagosan, türelmesen foglalkoznak. A gyári közérzet bizonyítványához tartozik, hogy a törzsgárda mellé felzárkóztak az új munkások és megkötődtek itt A munkásvándorlás a kábelgyárban nem divat S a korábban említett cél: a Jobb élet- és munkakörülmények megteremtésében vannak biztató, elismerést érdemlő új sikerek, amiket a kommunisták és a pártonkívüliek együtt közös erőfeszítéssel értek el a munkában. Talán jól utal erre, hogy felfutott a termelés. Most egy év alatt 360 millió forint, értékű árut adnak belföldre és külföldre. A minőség grafikonja is pozitív. A gyári pártvezetőkkel folytatott hosszas eszmecserében kiderült: mert indokolt, náluk is előre kell lépni a személyes felelősség érvényesítésében a pártmunkában, a határozatok végrehab tásá ban. Ennek feltétele, hogy körültekintően megvizsgálják, ki milyen pártmunkát végez. Azaz, személyre szabott feladatokat kell adni • párttagoknak, egyenlően elosztva a munkát. Jelenleg ugyanis akadnak még, akiket megpakoltait társadalmi munkával, másoknak meg nincs megbízatásuk. Nem vitás, hogy a szemelyes felelősség az általános kötelességekkel együtt a megbízatásokkal érvényesül igazán. Ez az út vezet ahhoz is, hogy megmaradjon, illetve tovább javuljon a gyári közérzet. Morvay Sándor mWÍPÍ* tej1ISB^IIG! t<\ KP^^PHRI .. • An\snahnrrn.nntnhiiCT Az E«vcsöu íztóiámna és villamossági itT /•ínyagDOrZe-aUlUVUSZ. anyagellátási főosztálya anyagbörze autóbuszon mulatja be felesleges árukészletét. Első alkalommal a Csepel Vas- és Fémművek bejárata elótt „ütötték fel sátrukat". Már az első órákban sok anyagbeszerző és más érdeklődő kereste fel a gördülő kiállítást. Az anyagbörze autóbusz elsősprban ipari centrumokat keres fel Könnyebb, tartósabb A műanyagok bevonulása egyre több Iparágban hoz új eredményeket. Igy van ez u Kenderfonó- és Szövőipari Vállalatnál is, ahol, mint hírül adtuk, nem egészen fél évvel ezelőtt indultak s a közelmúltban sikerrel fejeződtek be a poliprooilén monofilszállal és a polipropilén hasított fóliával folytatott zsineg- és kötélgyártási kísérletek. Az így előállítót! zsinegek, illetve kötelek igen ió tulajdonságokkal rendelkeznek; könnyűek, nem szíviák magukba a vizet, s ez igen a'kalmassá teszi őket vizes helven, vagy akár vízben történő használatra is. Nedvesség hatására semmilyen károsodást nem szenved, sőt savakkal, lúgokkal szemben is ellenáll. Szaki?.szilárdsága íren magas, három-négyszerese a kenderkóc. ltictvc a nemesebb kenderszál szakítószilárdságának. Péntek, 1966. december 16. QEL-MAGYAAOASZAG 3