Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-01 / 283. szám

Az MSZMP IX. kongresszusáról jelentjük (Tolytatds az 1. oldalról.) juk, ho© a vezető testüle­tek az eddiginél is elmé­lyültebb, igényesebb, elemző munkát folytassanak: gon­dosabban tárják fel a társa­dalomban éa a gazdaságban végbemenő objektív folya­matokat. Elhatározott gé­lünk, hogy minden szinten javítsuk a párt- és az álla­mi szervek együttműködé­sei. Állami szerveink sokat fejlődtek, tovább kell erősí­tenünk őket, hogy a megfe­lelő pártfórumtól kapott el­vi-polítikai útmutatás alap­ján önállóan dolgozzanak. Vezetői munkánkat azzal ls javítanunk kell, ho© a sok apró ü© eldöntése ne kevülhessen feljebb annál a szintnél, ahol azt érdemben el lehetne és el Is kellene dönteni. Ily módon a fel­sőbb vezetés számára több időt lehet biztosítani. Poli­tikai állásfoglalást igénylő problémák eldöntésére, ami utmutatást jelent az alsóbb szervek számára az önálló cselekvéshez. Rendkívül na© fontossá­got tulajdonítunk annak, ho© az államhatalmi szer­vek — kezdve az ország­gyűléstől egészen a községi tanácsokig — rendszereseb­ben ©akorolják azt a Jo­gukat, amely szerint érdem­ben ellenőrizhetik végrehaj­tó szerveik munkáját Az állami vezetés megla­vitásóban nagy szerepük van a minisztériumoknak és tanácsoknak. Az e©es mi­nisztériumok munkájában a mindennapos operatív ve­zetés helyett a reájuk hízott terület na©, összefüggő kér­déseinek kidolgozása, a vál­lalatok tevékenységének elemzése és gazdaságpoliti­kai irányítása kerül elő­térbe. A tanácsok munkájának továbbfejlesztése érdekében elsőrendűen fontos felada­tunknak tartjuk, hogy nö­veljük önállóságukat, In­tézkedjünk. hogy a köz­ponti szervek további fel­adat- és hatásköröket, anya-, gi eszközöket adjanak át a tanlesoknak, a me©ej taná­csok pedig növeljék tovább az alsóbb szintű, különösen városi és községi tanácsaik hatáskörét, mert azok van­nak közvetlen kapcsolatban a lakossággal. A jövő tavasszal esedékes választásokat már az új tör­vény alapján tartjuk, ame­lyet néhány hete fogadott el nz országgyűlés. Az új vá­lasztójogi törvény kibővíti annak lehetőségét is, ho© az országgyűlés ellenőrizze állami életünket. Indokolt az ls, hogy a jelenlegi ta­nácstörvény helyeit olyan új tőrvényt alkossunk, amely — fi©elembe véve az új gazdaságirányítást rendszert is — pontosan meghatároz­za a tanácsok helyét és fel­adatait a szocializmus teljes felépítésének szakaszában. A Központi Bizottság kong­resszusi irányelvei azt is tar­talmazzák, ho© hazánkban 1049 óta végbement válto­zásokat Időszerű új alkmá­mánvban ls megfogalmazni. Jelenlegi alkotmányunk a dolgozó nép na© vívmánya volt, amely az alaptőrvény erejével szentesítette a leg­fontosabbat. a dolgozó nép hatalmát. Az azóta eltelt 17 év alatt megszüntettük a ki­zsákmányolást. forradalmi változások történtek a tulaj­donviszonyokban és társa­dalmunk osztálvszerkezeté­ben. tovább fejlődött állam­rendünk és társadalmi szer­vezetünk. leraktuk a szocia­lizmus alapjait, s a szocia­lizmus teljes felépítésének szakaszába léptünk. Mind­ezek indokolják, ho© mó­dosítsuk alaptörvényünket Űj alkotmányunk, amely rögzíti majd a társadalom fejlődésében elért eredmé­nyeinket és meghatározza fejlődésünk további útját, minden bizonnyal újabb ha­talmas erőt kölcsönöz dol­gozó népünknek, s meg©or­sitja a szocializmus teljes felépítéséért folyó munkát. Az új alkotmány kidolgo­zásának szervezése és veze­tése a tavasszal megválasz­tásra kerülő új országgyűlés megtisztelő feladata lesz. vtlágsBervewtet éa küzdünk erte. ho© a béke és a biz/, tanság hatékony fóruma le­©«n. Eh hez mindenekelőtt érvényesíteni kell a vílág­.wrveae* egi-etemeaaégének elvét ee a aaeiveac-tnek meg FOCIC JENŐ! kövotlcenetesebVwsn a* alarv okmányban lefektetett ma­gasztos célkitűzések megva­lósításán kell tevékenyked­nie. A Központi Bizottság be­szamclojaban előterjesztett Vc-"»ór le java síataJt me©a­lósítása a szocialista Ma­gyarország teljes felépítésé­nek napiát köaelftt hozzánk. A kengresmius határozati javaslata no© és nenva cé­lokat tuz ló. MunkasusaUu h-unfc, (Jotpewő nőcftnJt kész e «k rre© alósitérér»! Néni kétséges, ha©- közós mun­kánk nyomán újabb na© erceimén vek születnek a rzo­eialisía haza, a nép javára? (Na© Ups.) A gazdaságirányítás reformja hozzájárul a szocialista építés meggyorsításához Változatlan erővel küzdünk az imperialisták agressziója ellen Kállai Gyula ezután a mn­©ar külpolitika kérdéseiről szólott: E politika lényegé az. hogy szövetségben va©runk a világ minden népével, amely az elnyomás ellen, a s-abadságért, a társadalmi haladásért küzd. Három kontinensen a 14 szocialista ország, a szocialista világ­rendszer a nemzetközi élet fejlődésének döntő ténye­zője lett — mondta Kállai Gyula, majd áttekintést adott a ©-amiatt sorból fel­szabadult országokról. Ez­után áttért a békés e©'más mellett élés ebének megva­lósításáért folytatott harcra. A békés cg'más mellett elés megvalósításának útjá­ban a legnagyobb akadályt az imperialisták agresszív cselekedetei es elsősorban az E©-esült Államok viet­nami agressziója jelenti. A többi szocialista országgal együtt mi is támogatjuk vi­etnami testvéreink igazságos harcét cs minden nemzet­közi fórumon fellépünk azérj. ho© a vietnami kér­dés békés úton kerüljön rendezésre. A jelenlegi helyzet ellent­mondásosságát mutatja, ho© a békés e©más mel­let élés elvei az agresszió el­lenére ls utat törnek a nem­zetközi életben. Európa szá­mos tőkésországának vezető köreiben terjed az a felia­merés, hogy a nemzetközi feszültséget nem a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok léte, hanem az Egyesült Államok agresszív politikája és az általa legjobban tá­mogatott Német Szövetségi Köztársaság revansista tö­rekvései okozzák. Ezzel e©­idc.iúleg a kommunista ve­szélyről szóló imperialista propagandaszólamok ls egy­re kevesebb hitelre talál­nak. Közismert, hogy Fran­ciaország és több más NATO-ország is — a rea­litások józan mérlegelése alapján — felismerte a sr«­cialtsta orszagokkal létesülő kapcsolatok na©- jelentősé­gét es az e©-üttmúkódés to­vábbi lehetőségét keresi. Az utóbbi két-három év­ben a vezető tőkésállamok­kal — kezdeményezésükre — na©'követség1 szintre emeltük diplomáciai kapcso­latainkat, Kormányunk a jö­vőben is készséggel foglal­kozik minden olyan javas­lattal. amely elősegítheti a jó viszony megteremtését a különböző társadalmi rend­szerű államok között, de ugyanakkor változatlan erő­vel küzdünk az imperialis­ták agressziója ellen is. Indokolt, ho© e©etio»i kapitalista szomszédunkkal, Ausztriával fennálló viszo­nyunkról külön is szóljak. A semleges Ausztria a két társadalmi rendszer határ­nvagycjért az eurónál bizton­ság fontos ténvp7Áie lehet, ha követkercfe<scn kitart az 1935. évi állam-szerződésben k ö t p' ezet 1 so eszer ü en vállalt semlegessége mellett. Meg­©őződésílok. ho© Ausztria és a .szocialista országok kö­zötti kapcaolatök fejlesztése erősíti az osztrák semleges­séget, Ű© véljük, ho© köl­csönös erőfeszítésekkel, a bé­kés ecvmáx mellett élés el­vei alapján tovább lehet és kell léoni a jószomszédi vi­szony fejlesztésének útján. KnrmAnrunk aagr fontos*. sápn* tulajdonít a wmwé­köal kérdések megoldásában nz Kévésül! Nemzetek Szer­vezetének. Moot, miután a szocialista országok, a ©'ar­mati rabságból felszabadult új államok és békepoltttkát követő más országok száma és .szerepe a vílá©7prvezet­ben megnövekedott és állan­dóan tov ább nő. reális lehe­tőség nyílt arra. ho© az Egyesült Nemzetek Szerve­zete a na© nemoeiközj kér­déseke* a béke javára old­jn meg. Ezért támogatjuk m A Központi Bizottság be­számolója és a kongresszusi okmányok joggal állapítják meg. hogy partunk gazdaság­politikája helyesnek bizo­nyult A Központi Bizottság referátuma az elért eredmé­nyek mellett őszintén szólt a munkánkban meglevő hiá­nyosságokról és gazdasági problémáinkról. Ezek jelen­tős része a* alkalmazott gaz­dasági mechanizmusból fa­kad. Foek elvtárs ezután a Kös­ponti Bizottság 1964 decem­bert határozatának indítékai­ról és hatásáról szólott Meg­állapította, ho© a Központi Bizottság útmutatása nyo­mán rr.eg©orsult a terme­lékenység emelkedése. A te© azt írja elő, ho© a termelés növekedésében a termelé­kenység emelésével fedezett hányad több mint kéthar­mad le©en. Né© év alatt ez az arány csak 50 százalék körül alakult A határozatot követően, 1965-ben ez 82 szá­zalékra nőtt A határozat ráirányította a fí©-elmet arra, ho© na©'obb mértékben szerezzünk ér­vényt a szükségletre való termelés elvének. A határo­zat nyomán az utóbbi időben na©obb fi©elmet fordítunk a külkereskedelmi forgalom egyenlegének alakulására. Harmadik ötéves tervünk kidolgozásánál — fejlesztve a tervezést — már felhasz­náltuk a hosszabb Időre vo­natkozó műszaki fejlesztési koncepciókat is. Különösen az energiagazdálkodás, a modern ve©-ipar és alumíni­umipar, a cellulóz- és papír­ipar fejlesztésére, a közleke­dés. az építőipar korszerűsí­tésére és műszaki színvona­lának emelésére vonatkozó tanulmányok nyújtottak hasznos támpontot. A leg­utóbbi három év tapasztala­tai szerint a termelés jelen­legi üteme biztosítja a nép­gazdaság arányos fejlődését, a gazdaságosságnak és a kül­kereskedelmi e©ensúly meg­szilárdításának megfelelő fejlesztését A termelés növekedési ütemének ©'orsitásához a bő­vülő piaci igényeknek meg­felelőbb termékeket kell elő­állítani. A világban végbe­Nemzetközi együttműködés Támaszkodva az országon belüli és a nemzetközi mun­kamegosztás lehetősegeire, a harmadik ötéves te© idősza­kában meggyorsítjuk a gép­ipar technikai fejlődését ötéves te©ünk legnagyobb gépipari programja a közúti jármű©ártás fejlesztése. En­nek keretében, mint közis­mert, 1970-ben már — széles körű nemzetközi kooperáció­ban — 7000 autóbuszt gyár­tunk, e© részét már új, 200 lóerős motorral. A népgazdaság hatékony­sága fokozásának elengedhe­tetlen feltétele mezőgazdasá­gi adottságunk teljesebb ki­használása, A mezőgazdasági munka az ötéves te©' elő­irányzatainak végrehajtása nyomán egyre inkább ipari jellegűvé válik. Az új gazdasági mechanizmusról A Központi Bizottság 1964 decemberi határozata nyo­mán, a párt vezetésével, tu­dósok és ©'akorlati szakem­berek másfél éves munkájá­val kritikailag átvizsgálták az egész gazdasági mecha­nizmust, s javaslatot készí­tettek annak átfogó reform­jára. Központi Bizottságunk a javaslatot megtárgyalta, el­fogadta és utasítást adott a koncepció részletes kidolgozá­sára Azzal a meggyőződéssel határoztunk i©, ho©- a re­form hozzájárul a szociális­nak. akikre ott most átnéz szükség és a na©obb nyere­gé©e való törekvés az új mechanizmusban várhatóan gátolni fogja új munkaerők felvételét A vezetőktől e fontos kérdés megoldásában mindenekelőtt azt várjuk, ho© keressé?: ezen munka­erők céltudatos alkalmazásá­nak lehetőségeit, új termékek gyártásával, új piacok szer­zésével ls. A helyenként fe­leslegessé váló dolgozók szá­mára lehetőleg azonnal 4J munkahelyet kell felajánla­ni, szükség esetén átképzé­sükről kell gondoskodni. Nem árt leszögezni, ho© továbbra is a teljes foglalkoz­tatottság megvalósítására tö­rekszünk. Ezt fontos politi-' kai. erkölcsi tényezőnek te­kintjük é« biztosak vagyunk abban, ho© a teljes foglal­koztatottság gazdasági felté­telei ax új mechanizmusban adva Lesznek. Döntés és tájékozottság menő technikai forradalom, a növekvő új szükségletek, a piacokon mindjobban élese­dő verseny e©re Inkább azt parancsolja, ho© a követke­ző években nagyobb fl©el­met és növekvő anyagi erő­ket fordítsunk a műszaki fej­lesztésre és azokra a tudo­mányágakra, amelyek ha­zánk termelőerőinek ©or­sabb fejlődését biztosítják. Meg©-őződésünk, ho© a mű­szakiak és a közgazdáazok szorosabb és célirányosabb együttműködése is hozzá fog járulni a műszaki színvonal emeléséhez. Nálunk is előtérbe nyomul a gazdaságosabb szénhidro­gének, a kőolaj- éa földgáz fokozott felhasználása. Arra törekszünk, ho© arányuk fűtőanyag-felhasználásunk­ban 25 százalékról 37—38 százalékra emelkedjék. Már most kell gondolnunk s távolabbi jövőre és ezért Időszerűvé vált az atomener­gia felhasználásával is szá­molni. Megkezdjük e© 800 m\v kapacitású atomerőmű műszaki előkészítését Ki­emelkedő jelentőségű a ve©­ipar fejlesztése, korszerűsí­tése. a kémia a mezőgazda­ság területén ls egyre fonto­sa bb szerephez jut. Gazdasági életünk fejlő­désének elsőrendű feltétele, hogy külkereskedelmünket továbbb bővítsük és gazda­ságosabbá tegyük. Továbbra is előnyben ré­szesítjük azokat a beruházá­sokat. melyek az export nö­velésére, az import csökken­tésére hatnak. A külkereske­delem növekvő feladata, ho© elősegítse a nemzetközi mun­kamegosztást, a termelés specializációját és kooperá­cióját. Ilyen e©'üttműködést alakítottak ki a Szovjetunió­val és Len©elorszaggal az autóiparban, több más ipar­ágban a Német Demokrati­kus Köztársasággal, Cseh­szlovákiával és Bulgáriával és e©es kérdésekben tőkés­országokkal ls. A telten foglalkoztatottsá­got helyesen kell értelmezni Mégpedig ú©, ho© a fejlő­dés követelte munkaerő­áramlás biztosítva te©eo. Jelenleg az e©ea munkate­rületeken munkaerők hiánya miatt nem tudjuk a munka­időt csökkenteni, helyenként pedig rendszerez a túlórázás. A gazdasági mechanizmus reformja nemcsak az állami és gazdasági szervekre, ha­nem a társadalmi szerveze­tek tevékenységére is kihat A reform csak tudatos tevé­kenység eredménye révén valósulhat meg és est mta­denütt a pártnak kell vezet­nie. Az 4) gazdasági meehanta­mus egyfk alapvető Jelleg­zetessége, ho© a döntés jo­gát oda engedi át, ahol az adott kérdésben a legalapo­sabb a tájékozottság. A ter­melési kérdésekben ez a hely kétségtelenül a vállalat A döntések végrehajtásá­ért felelős vezetők és a kol­lektívs egymásra utaltsága növekszik, s ez is kedvező feltételeket teremt az üzemi demokrácia kibontakoztatá­sához. Ez az új helyzet na©­mértékben növeli a helyi párt- és szakszervezeti szer­vek szerepét A Központi Bizottság hatá­rozata alapján most részle­tesen kidolgozzuk az új gaz­dasági mechanizmus egész rendszerét Ezt a Központi Bizottság a kormány felada­tává tette. Az állami, elsősor­ban a funkcionális sze©ek­nél, a kívánt ütemben halad a munka. A kormány határozata alapján máris több területen sor kerül olyan Intézkedések­re, melyek elősegítik az új mechanizmusra való átmene­tet. A Jövő évben az Ideinél na©obb mértékben egysro­rűsítik a te©jóváha©ási éa beruházási rendszert Keve­sebb tesz a kötelező mutató, A termelőszövetkezetek ős­álló gazdálkodásának me© alapozására na© politikai és gazdasági jelentőségű intéz­kedés az 1907. január 1-én végrehajtásra kerülő egyszeri hitelrendezés. Ennek célja* ho© minden termelőszövet­kezet képessé váljon arra, ho© a jövőbeni árak md­lett saját bevételeiből fedez­ze kiadásait, így hitel vissza­fizetési kötelezettségét ta. A korábbi árszínvonal mellett sok szövetkezet képtelen volt egyidejűleg a hitelek teljes visszafizetéséra és gazdasá­gának saját erőből Bhtéitő fejlesztésére. Az elengedés termelőszövetkezeten ként differenciált lesz, s tehetővé teszi, ho© az amortizációs alapképzési kötelezettségei — amely jelenleg esak a gé­pekre vonatkozik — szeg állóeszközökre jesszék. Az kánjWsl rrm ita.ir kialakítása a részletmegoldá­sok kimunkálása során már eddig ts sok problémát, véle­ményeltérést vetett fel Az e©es álláspontokban a régi elvekhez és gyakorlatihoz, a meglevő hatáskörökhöz vnló ragaszkodásból táplálkozó nézetek is találhatók. A leg­jobb megoldás keresésére Irányuló -véleménycserék hasznosak és végöl ls előse­gítik a helyes álláspontok ki­alakulását A gazdasági mechanizmus reformja bizonyos fokú szer­vezeti változtatásokat is igé­nyel. Ezeket gondos előkészí­ti után olyan Időpontokban kell vé©ehajtanl, amikor legkevésbé zavarják a folyő gazdasági feladatok elvégzé­sét A tervfeladatok megoldásával együtt ta termelési viszonyok telje­sebbé tételéhez, a szocialista demokrácia kibontakoztatásá­hoz. hazánk szocialista épí­tésének meg©orsításához. A gazdasági mechanizmus reformjáról folytatott tanács­kozásokon gyakran elhangzik olyan aggodalom, hogy az új mechanizmus tömeges mun­kanélküliséget hoz magával. Ez az aggodalom részben abból adódik, hogy az embe­rek maguk is látják. hogy nem egv vállalatnál sok olyan embert foglalkoztak A gazdasági mechanizmus átalakítása nemzetközi gaz­dasági kapcsolataink újszerű fejlesztését ts elkerülhetet­lenné teszi. A szocialista or­szágok, elsősorban a KGST­országok gazdasági együtt­működése alapjában véve azonos r-lvek és gazdasági mechanlzmusbeli elemek alapján épült ki. Most szinte minde©-ik ország átalakítja, változtatja a belső mechaniz­must. ás ennek hatása vi­szonylag nem túl hosszú idő múlva, a nemzetközi kapcso­latokban is jelentkezni fog. Az árutermeléssel kapcsola­tos gazdasági tényezők elő­térbe kerülése, a világszerte végbemenő tudományos és technikai forradalom, a ter­melés jelentós kibővülése a nemzetközi munkamegosztás­ra is kihat Politikusoknak, közgazdászoknak, tudósok­nak és gyakorlati szakembe­reknek belátható időn belül kezdeményezniük és szorgal­mazniuk kell a megoldás út­jának kijelölését ötéves tervünk kidolgo­zásánál és jóváha©ásánál már számoltunk az új gazda­sági mechanizmus várható hatásaival. A te© elsősorban a fő Irányokat és fő arányo­kat rögzíti, a konkrét szám­szerű előirányzatok realitása magában foglalja a célszerű túlteljesítés lehetőségét. Erő­forrásaink egy részét tartalé­koltuk az új mechanizmus által feltárt lehetőségek hasz­nosítására. A gazdasági mechaniz­mus reformjának előkészíté­sével e© Időben kell biztosí­tanunk a gazdasági élet fej­lődését. megoldanunk a te©­ben előirt feladatokat. A Központi Bizottság 1964 de­cemberi határozata után ki­alakult kedvező tendenciák erősödnek. Eredményeinket továbbfejlesztve jó feltétele­ket teremthetünk az új gaz­dasági mechanizmus beveze­téséhez. A zftkl enőmentes át­térés révén viszont meggyor­sulhat a népgazdaság fejlő­dése — mondotta beszédében Fock Jenó. DECEMBER L, CSÜTÖRTÖK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents