Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-17 / 297. szám

I Meghalt Kohán György Tárható volt és mégis meg- látszólag; — a valóságban döbbentő a hír: Kohán sötét színei és kemény vo­György Kossuth-díjas festű- nalú grafikái mögött az élet művész meghalt. Ez év ta- szépségei tárulkoznak elő. vaszán tört rá súlyos beteg- Ezt féltette a mindent pusz­sés'c. amely a pénteki napon tító háborútól is. Egyik leg­Gyulán végzett vele. Kohán hatalmasabb alkotása, „A György elhunytával pótol- háború emléke" (a magyar hatatlan veszteség érte a Guernica) az 1940-cs évck­vasárhelyl Iskolát, az ország ben készül, ami önmagában egész képzőművészeti életét, is politikai tett. Eddig is és Kohán György 1910-bcn ezután is festészetében Gyulaváriban született. együtt él a nép gondjaival­A Magyar Nemzeti Galé- örömeivel. „Egy fennkölt rlában került megrendezésre lélek tolmácsa Kohán 1965-ben gyűjteményes kiál- György életműve" — írja lítása, amely képzőművészeti pogány ö. Gábor egyik ta­e^l^^IegWcmelkedőbb24"? -Imányában így igazi ménye. Í966-ban államunk * Kossuth-díjjal jutalmazza Gyula városi tanácsa Ko­Kohán György alkotói tevé- hán György Kossuth-díjas kenységét. festőművészt saját halottjá­Élete megpróbáltatásokkal nak tekinti. Temetése de­volt tele. Látszólag ebből cember 18-án, vasárnap dél­származik meglehetősen ko- ntán 2 Órakor lesz a gyulai mor festői világa, de csak román-városi temetőben. Elment egy elvtárs Mindig mosolygott Pedig Tóth Fehér Gyula, a Sze­nagyon kevesen vették olyan gedi Ruhagyár minőségellen­komolyan az életet mint ő. 6rző osztályának vezetője, az De ez a mosollyal kevert üzeTnl pártbizottság tagja, a 35ST&iJKTSSt ^ n?ás6rcég kilípzé" biztossá tette. Aki csak egy- * munkatársa, az igaz kom­szer is találkozott vele, a munista, a szerény ember, a szó nemes értelme szerint szerető apa, tragikus hirte­megszerette őt lenséggel elhunyt Mosollyal Szabó volt, mikor 1949-ben án ment el a ruha©árba került, aztán Úton a beteg háztartási gépek orvosával A „Szolgáltató" zöld or- — És mondja — fordul a s nemcsak a munka miatt kánlajbit hord, kockás sálat serénykedő szerelőhöz: — Rengeteg embert megisme­és aktatáskát. Az aktatáská- nem kapunk újat helyette, rek. Hisz havonta ötszáz he­ban vannak a műszerek, a Már hányadszor romlik el... lyen is megfordulok, fogók, a csavarhúzóik, víz- — Még nem elég sokszor — Borravaló...? szintmérők és térkép, bár ahhoz, — jön a válasz. — őszinte legyek? Régen, míg kívülről tud már minden Tizenötszörös javítás és spe- ritkább volt a jégszékrény, s utcát a városban. ciális hibák miatt adhat a luxuscikknek számított, ak­, gyár illetve az üzlet új hű- kor csurrant-cseppent vala­Kilenc Cím tógépet. Mi csak kicserélhet- mi. De most majdnem min­jük a hűtőrészt De nyugod- denütt van már. Persze, ez Egy délelőtt inkognitóban tók lehetnek, mert biztos jó helyes is. S a robotgép se én is vele tartottam. Indu- lesz_ ritkaság már Szegeden, láskor kilenc címet dugott _ Mikor került a fémfel­zsebre. Ennyi helyen kell „Szeretem dolgozó és finommechanikai megjavítani a jégszekrényt, „.p.tprséppm vállalathoz? a villany-boylert, a háztar- « mesterségem. _ x ^ gépéket. Ma fridzsider' _ Csak háztartási gépeket nuló. S aztán a háztartási nap van. Csodálkozom is a javftanak? _ Kérdezem út gépjavító részlegből három tipikusan nyan szezonu be- k-zben Kjss ^^ eiektro- éve járom a várost. Sok bosz­jeienteseKen. mimna leien műszerészt aki iassan már szanikodással veszekedéssel tőgépek?Nyáron'perszehúsza ^ gRpet ismer a város- találkozik az ember Meg­ban. szoktuk, s velem különben fiafomb^^S^S „ - * ****** « sem lehet a Szegedi Fémfeldolgozó és ko'legám csinalja- Mo®t an- Ez bizonyos. Nyugodt, ud­Finommechanikai Vállalat- "fk IZX^Tt SnLtó" a ^ ház,tertáai gé; rek ellenére az is kapható. pek orvosa. Épp olyan, mint Az első cím: Faragó utca 3. I^pT13 több bejelen" amilyenneft a Batthyány ut­házigazda udva- tes érxezik- eai háziasszony mondta. Reg­i vezet a gondolom — Szereti csinálni? gel 6 órától 2-ig végzi mun­•nenezen megszerzett villany- - Nem okoz csalódást - káiát a lakosság szolgálatá­boylerhez. Frissen, boltsza- szeretem. Érdekes dolog ez, ban. J. A. gúan nyújtózik az előszobá­hoz. osztályvezető lett Azt mond­ják társai: Tóth Fehér Gyula alapító tag. Ezt mondják fegyvertársai, a munkásőrök is. Az ellenforradalom viha­rában helytállt ott volt a párt első szervezői között Megalakulásától aktívan te­vékenykedett a városi mun­kásőrség torzskarában. Az üzemi pártbizottságban is vezető szerepet töltött be. A néphadsereg tartalékos had­nagya volt Tanult Tavaly érettségi­zett Az idén kezdte a mar­xizmus—leninizmus esti egye­temének harmadik, tehát utolsó évfolyamát. Most is­merkedett tudományos szin­ten a munkásmozgalom tör­ténetével. Azoknak a mun­kásságával, akikhez ő is ha­sonlítani szeretett volna. Többszörös kiváló dolgozó kitüntetése volt s megkapta a Munka Érdemrend bronz fokozatát is. A személyzeti osztály most terjesztette fel az ezüst fokozatra. Kondoros! János Megjelent a Tömörkény­emlékkönyv Ortutay Gyula akadémi­kus előszavával jelent meg a nagy szegedi író születésének 100. évforduló­jára — a szegedi Tömör­kény Emlékbizottság kiadá­sában — a gazdag tartalmú Tömörkény Emlékkönyv. Az ízléses nyomdai kivitelű munkában korabeli méltatá­sok, tanulmányok, kortársi emlékezések és írók, művé­szek vallomásai olvashatók. A Kovács Sándor Iván és Péter László szerkesztette könyv, amely már kapható a könyvesboltokban, tartal­mazza Tömörkény össze­gyűjtött írásainak betűren­des mutatóját is. ban. A szakembereknek csu­pán kinyitni kell a leplom­bált kupakot, nem hiányoz­nak e alkatrészek. Mert az­tán jönnek B vízvezetéksze­relők, s bekötik. A gazda az új tulajdonos büszkeségévél és aggodalmaskodásával la­pozgatja a prospektust: — Ebben benne van kérem, ho© a vállalat köteles elvé­gezni a felállítás, beszere­lés mindenemű munkálatait. Hiába mondjuk, hogy ehhez más nem ért, ho© a boyler hőmérőjének beszabályozása és egyéb apróságok nem tar­toznak a garanciális, köte­lező javításokhoz. — És jó ez a masina? — kockáztatja meg a gazda az örök kérdést Megnyugtatjuk. — És mennyit fo©aszt? Tudniilik, én csak éjszakára kötöttem be. — Jobban ls jár — mond­juk 8 köszönünk. „Nem kapunk újat?" Batthyány utcai „kuntsaf­tunk" lelkendezve fogad. Cinkosán rámnéz: — Megvizsgáljuk, ho© dol­goznak? Ra©ogóan, mond­hatom. Figyelmesek, udvaria­sak. Tudja, ho© bepakolva hozzák, viszik a fridzsidert? — S ©önyörködve nézi a zöld-fehér Lehelt — U©e szép? Ma este zákány- Zákányszék Tömörkény• szék ünnepi esten „ idézi föl Tömörkény ünnepe ele István emlékét Arra ————— flz iró a Sebőkhögyön adja az író. A pápai intézkedés ellen mor­golódó tanyairól ír­ván Tömörkény ezt mondja: „Lehet tehát most gondolkozni afölött, hogy miként lehessen tudtára adni a Szentszéknek azt a bizonyos dolgot, hogy erre mifelénk, az al­sótanyán, a zákányi Falu kapitányság belső ré­Sebők Örökös Jakab nincsen megelégedve a római Intézkedé­sekkel .. Itt játszódik A nép a na© magyar íróra emlékeznek a hajda­ni zákányi kapitány­ság mai lakói, aki életművében elsősor­ban az 6 világukat _ szüleik, nagyszüleik világosan és egyértel- bők (Örökös) Jakab, munkás napjait és műén kielemezhető, az öreg Szögi, a idilli telektálózásait Hát még mennyi az Hosszú Hódi, örökítette meg. olyan írás, mely ál- Ilus, Deák Mönyhért, Tömörkény koráb- talánosabb, nem utal Nógrádi Márton « a Pe0> na|"°™szazl™; ban is ismerte és áb- konkrét helyszínre, többiek - hol valódi 4 f1 rázol ta a Szeged vi- mégis gyanítható, nevükön, hol költőt- bizonyos nevezetű dékí tanyát. Kis- hogy a Sebőkhögy, 02 teken — mind hal­gyermekként anyai ottani emberek az hatatlan életet kap­na©apjának, Ströbl ihletői. Né© éve. tak Tömörkény irá­Ignácnak balástyai 196? tavaszán jár- saiban. Még a „ta­tanyáján kedves em- tunk ott az író fiá- nyaudvari állatok" lékű napokat töltött val, Tömörkény nevét is Ismerjük: nem tréfál komor. De írói világába azt Lászlóval, aki maga Pirókot, „az összes osztályharcos szemlé­a tanyavilágot emel- is ©akran töltötte tanyai tehénség ük- letű novellája. Itt a te, amelyet házassága kint a nyári vakácl- anyját", Talpast, az Holtak ledugdosása, után, apósa sebökhe- ót kisdiák korában, „úri módba" került Az elvitt ház, a gyi tanyáján időzve A régi tanyában — házőrzőt, s fiát, Han- Lanyszedés, a Tanya­ismert meg. 1894-től most 397. a száma — gászt, s ennek leszár- helyen, az Albert 1915-ig — tehát több ma is a Tömörkény mazottját, Piculát... Köriig gr átznél, a mint két évtizeden át műveiben örök éle- Etel és Tóni: Tő- Száradó ágak, s a — rendszeresen járt tet nyert Sebők-had mörkény egyik leg- többi, sok-sok nép­ki az író Kiss Palcsi leszármazottai lak- szebb háborús no- életkép, rajz, novella, tanyájára, amely nak. „Valaha az egész vellája. „Ne tarts mintegy 18 kilómé- táj a Sebőkök biro- semmitül, Ditső, le­terre esik a várostól, dalma volt" — írta aratok magamis" — s ahova — „nyári jó Tömörkény István. írja fogságba jutott úton" — az író gyak- Legkedvesebb hőse. férjének a kemény guráinak java ugyan­i an ki©alogolt; „a Sebők Kánya Tóni, tanyai asszony. Ez az csak ebből a kis ta­kiérés ' legrövidebb né© évtizeden át asszony, Ditső Antal- nyai világból került ideje — írta — há- (1870-1908) volt sző- né Sebők Etel, a ka- ki. rom óra tizenhat lőkapása apósának, s pás lánya, így mond- Szép gesztus, ho© perc volt". fölsorolhatatlanul sok ták nekem, úgy hat most. az író centená­Hány tárca, hánv ízben modellje az esztendeje formán riumán Tömörkény rajz szól a sebőkhe- írónak. Fia, lánya, halt el. Vagv ott az hőseinek unokái em­Muladi Ferenc, a Örökös Jakab meg a lékeznek a tanyavilag kocsis és a szomszé- pápa című kis dialó- népének legnagyobb dok — Nagygéczi gus hőse: neki még a ábrázolójára. A szegedi tanya, képe Tömörkény leg­több írásában a Se­bők-hegyet őrzi, s fi­gyi tanyáról úgy, ho© az írásokból a tanya és környéke topográfiája, leírása Oltványi Ferenc, Se- házszámát is meg­Péter László A villanyrendőr vagy az utas? Tegnap reggel ponto­san fél 9-kor ért Rókus felől a 606-os számú csuklós villamos az An­na-kúti megállóba. A hátsó szárnyas ajtót a megállás után csak jó sokára nyitották ki, pe­dig ott várakozott va© 25 utas. Fele se lépett még fel, sokan akikor kapaszkodtak felfelé, amikor a kocsi elindult, mert úgymond: zöld utat jelzett a villanyrendőr. Az indulás előtt a kala­uz nem csöngetett A hoppon maradt utasok közül e© idős asszony kis híján nekiesett a lendülettől a fának. E Ms intermezzo lát­tán és hallatán joggal kérdezhetjük a lema­radt és méltatlankodó utasok nevében: miért ül a pénztár mögött a kalauznő, ha nem azért, ho© fi©elje a le- és felszállást, és Időben Indítson? S vajon a ko­csivezetőnek szabad-e elindulnia csengetés előtt csupán azért mert neki szabad utat jelez n vil­lanyrendőr? Ii. F. Futó kaland Bemutató a Szegedi Nemzeti Színházban fSiflls felv.l A fntó kaland két főszereplője, Jászai László (Jevdo­kimov) és Falvay Klára (Natasa), a darab egyik szerelmi jelenetében Alig e© esztendő leforgása alatt Immár másodszor ke­rül olyan szovjet dráma a szegedi színpadra, ahol na©­tehetségű, de cinikus fiú és szerelmében önmagát felál­dozni kész lány története elevenedik meg. S bár mon­danivalójában Rozov Ütbn című színműve és Edvard Radzinszkij péntek este be­mutatott darabja egyértemü­en humanista, végkicsengésé­ben a lány tiszta szerel marti gátlástalan, szertelen érzések katharzisát Indítja el, mégis a két mű drámai súlyában eléggé különbözik egymástól. Mert míg Rozov vérbeli drá­mát írt, addig Radzinszkij hőseinek története több vo­natkozásban hiányérzetet hagy. a jellemek sem olyan kidolgozottak, plasztikusak, lélektanilag is sok a követke­zetlenség, e©szóval nem olyan míves alkotás. A színház tehát merész huszárvágást eszközölt rajta: lerövidítette, egyetlen es£­ményszálra sűrítette a törté­netet, s Aldobolyi Nagy Győr© zenéiével, Szenes Iván verseivel musical tra­aedyt csinált belőle. A darab í© csupán felvillant bizo­nyos epizódjeleneteket, a szí­nen lejátszódó esemény csu­pán annyi, ho© egy presz­szóban a fiatal kibernetikus Jevdokimov donjuanos allű­rökkel leszólítja a félszeg, csinos stewardest, Natasát, megszereti, de mielőtt még teljesen feladni készülne gathassa alakjait. Az álló mesek megfordulnak. A mu­nagyvonalúságát, a lány tra- színpadon — jelezve, va© sical adta lehetőségekkel él­gikus körülmények között valóságosan — eleve ott van ve bejátssza szinte az egész meghal. minden lényeges kellék; ki- színházat; szereplői ítimen­A rendező. Szász Károly bernetikai laboratórium, nek a nézőtérre, át- és visz­szokatlanul hatalmas játék- presszósarok, magánlakás, szaszólnak a színfalakon ké­teret rakott fel mayának, országút, sőt sétánymenti pad resztül, mikrofon hallatszfk ho© benne fesztelenül moz- is, mindenhol, ahol a szerel- valahonnan fentről és távol­ból, fénysáv pásztázik végig a tablón — kijelölve az ép­pen aktuális helyszínt —, az átlós beállítások pedig min­dig a legjobbkor jellemeznek egy-egy szituációt. Röviden: él, mozog, lélegzik az egész konstrukció. A nagyvonalú, bravúros rendezést Aldobolyi Na© György merészen kom­ponált dzsesszmuzsikája egé­szíti ki. szokatlan hangszer­párosítással, orchesterbe „épített" kórussal, hangula­tos slágerszámokkal. Mindez együtt olyan hálás közeg, hogy Jászai Lászlót (Jevdo­kimov) talán eddigi legna­gyobb alakítására ösztönzi. Falvay Klára Natasája a ze­nés részekben még néhol ki­dolgozatlan, egészében vi­szont helvesen értelmezett, meleg színekkel megfestett nortré. Sorrendben ezután Horesnvi László. Marosi Ká­roly, Bókay Mária, Bordás Dezső. Katona András, Szé­ledi Molnár Géza és Décsy Györgyi alakítását említjük. Imre Zoltán koreográfiája szellemes, a kifejező díszle­tek Sándor Lajost, a jelme­zek Gyarmathy Ágnest di­csérik. Nikolényi István KÉPÉR N VŐ A TV IRODALMI KLUBJA Un©ári Tamás fisszeállítá- a lényegről való elterelését. sában és összekötő szövegé- Igaz, a vitavezetés ernyedt­vei láthatták-hallhatták a tv ségét nagy részben a részt­nézők az irodalmi klub ez vevők sokszor meglepő fel­évi utolsó ülését. A nagyvá- készületlensége okozta. S ros fénvei-ben az irodalom még egyet: lényegesnek tart­ós a világ metropoliszainak juk. ho© — helytelenül — kapcsolatát kutatták a részt- a döntőbe jutott versenyzők vevők. sokkal könnyebb kérdéseket Karinthy Ferenc közremű- kaptak, mint az elődöntők ködésével ugyan formailag résztvevői. Azt csak melléke­egvszerűbbé vált a rendező sen jegyezzük meg. ho© fe­munkája, a vetélkedő és az lesleges — jó szándékkal irodalmi műsor tartalma ugyan, de eredménytelenül szempontiából azonban nél- — a tv jelleg kaDcsán olvan külözhették volna az írót. A hókusz-pókuszokat csinálni, nagyvárosok temetőiken ke- mint egy alig látható térké­resztül való megközelitése pen még kevésbé látható még Karinthy Ferenc szája- zászlócskákkal a néző által ból is hihetetlennek tűnik, e©általán nem látható vá­talán őszintétlen is, jóllehet rosokat megjelölni, feltűnést kelt. A műsor értékesebb része A vetélkedő vezetése erőt- a közreműködő művészek fel­lennek tűnt. pedig hol le- lépése volt. Gara György, gyen feszültség és izgalom, Mezey Mária sanzonjaival, ha nem e© vetélkedőn! Az Madaras József monológjai­operatőri munka csak tovább val aratott méltán sikert, fokozta a néző figyelmének Farkas István Szembat, 1966. december 17. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 é

Next

/
Thumbnails
Contents