Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-01 / 283. szám
ntí SZEG VILÁG PROLETÁR]AL Eg^ESÜLjEIEK] A MAGTAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 56. évfolyam. 283. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1966. december 1. AIX. pártkongresszus harmadik napja A kongresszus szünetében Leonyid Brez nyev (szemben) dr. Münnich Ferenccel beszélget pltsíGvula és Fock Jenő e'vtsrsak felszólalása Űiabb küllöldí vendégek köszöntötték a kanoresszust A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa szerdán reggel 9 órakor folytatta tanácskozását az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A harmadik napi tanácskozás délelőtti ülésén Ajtai Miklós elvtárs, a Politikai Bizottság póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke elnökölt. Az ülésen elsőként Kállai Gyula elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke szólalt fel. Ezután Stubnyán István elvtárs, bányamérnök, Fejér megyei küldött, Csáki István elvtárs, a Szolnok megyei pártbizottság első titkára. Nagy Imréné elvtársnő, a Szentgotthárdi Selyemszövőgyár szakszervezeti bizottságának titkára szólalt fel, majd szünet következett. A szünet után Pach Zsigmond Pál elvtárs elnökölt a kongresszuson. Bejelentette, hogy újabb 347 levél és távirat érkezett a kongresszus titkárságára, melyben kommunisták és párton kívüliek, üzemek, termelőszövetkezetek, intézmények dolgozói, szocialista brigádok köszöntik a kongresszust, és beszámolnak munkasikereikről. Külföldről eddig 45 üdvözlet érkezett. A bejelentés után Fock Jenő elvtárs, a Politikai Bizottság tagia. a Minisztertanács elnökhelyettese következett felszólalásra, maid Keres Emil elvtárs, a Thália Színház igazgatója. Molnár Frieyes elvtárs. a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára. Boros János elvtárs, az Orosházi Gépjavító Állomás igazgatója és dr. Tigyi József elvtárs, a Pécsi Orvostudományi Egyetem docense kapott szót. Ebédszünet után Nyers Rezső elvtársnak, a Politikai KAU.JU GYULA: Bizottság póttagjának, a Központi Bizottság titkárának el- azt. ho© hazánkban a szonökletével folytatódott a tanácskozás. Felszólalt: Gáspár cializmusnak már nincsenek Sándor elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT fótit- ellenségei. Vannak, sőt az kára, Domozi János elvtárs, a Csepel Vas- és Fémművek utóbbi néhány évben valahenge'része. Oláh György elvtárs, a Heves megyei pártbi- melyest élénkült is a tevézottság első titkára, Veraj János elvtárs, a na©bánhegyesi kenységük főként amiatt. dig — s ez a veszélyesebb — saját hibáink, problémáink felna©ításából, eltorzftásából áll. Ezek a csoportok erós politikai és számos esetben közvetlen anyagi táZalka Máté Tsz elnöke, Csepely Tamás elvtárs, a nagykál- mert ú© vélik, ho© a nem- mogatást is kapnak a nemlói járási pártbizottság első titkára, dr. Pál Lénárd elvtárs, a Központi Fizikai Kutató Intézet első igazgatóhelyettese. A délutáni szünetet követően Cseterki Lajos elvtárs, a Politikai Bizottság póttagja, a KB titkára elnökölt. Felszólalt: Oldrich Cernik elvtárs, a Csehszlovák KP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, Paul Thomsen elvtárs, a Dán KP Politikai Bizottságának tagja, Betty Sinclair elvtársnő, az Észak-írországi KP Központi Bizottságának titkára, Anna Liisa Hyvönen elvtársnő, a Finn KP Politikai Bizottságának tagia. Gaston Plissionnicre elvtárs. a Francia KP Politikai Bizottságának tagia. a KB titkára. Leonidasz. Sztringosz elvtárs, a Görög KP Politikai Bizottságának tagia, Kristin Avdersson elvtárs, az Izlandi Szocialista Egységpárt KB tagia és dr. Vladimir Bakancs elvtárs, a JKSZ KB Elnökségének tagja, a Horvát KSZ KB elnöke. A kongresszus ma délelőtt 9 órakor folytatja munkáját. (Mai számunkban Kállai Gvula. Foek Jenő felszólalását és a kongresszus szerda délutáni ülésén elhangzott felszólalásokat ismertetjük.) zetközi helyzet. éleződése őket támogatja. De ezek ma már nem képeznek szervezett osztályerőt, csupán egyedekről, kis csoportocskákról van szó. Politikai muníciójuk vagy a hagyományos antikommunizmus kelléktárából kerül ki, vagy pezetközi imperializmustól. E helyről is kijelentjük? senki sem támadhat büntetlenül a nép állama, a nép hatalma ellen! Népünk ellenségeivel szemben továbbra is a törvény teljes szigorát alkalmazzuk! A szocialista demokrácia kiszélesítése Forradalmunk harmadik szakaszának célja: a szocializmus teljes felépítése Kedves elvtársak' A magyar kommunisták és a többi ma©ar hazafi önfeláldozó harcainak eredményeként sikerrel megoldottuk a szocialista forradalom két na© szakaszának — a munkáshatalom megteremtésének és kiépítésének, továbbá a szocialista termelési viszonyok létrehozásának — történelmi feladatait. Most forradalmunk harmadik na© szakaszában vagyunk, amelynek célja a szocializmus teljes felépítése hazánkban. Ezt tűzte népünk elé pártunk VIII. kongreszszusa. ezen munkálkodtunk az elmúlt négy évben; jelenlegi kongresszusunknak is ez a fő jelszava. Társadalmunk döntő többsége magáénak vallja pártunknak a szocializmus teljes felépítésére irányuló célkitűzéseit és odaadóan munkálkodik megvalósításán. Ennek az egvetértésnek az alapián formálédik a legszélesebb körű nemzeti egység. Leninnek a proletárdiktatúráról szóló útmutatásai azt is tartalmazzák, ho© a munkáshatalom egyben a legszélesebb osztályszövetség is a munkásosztály vezetésével Fejlődésünk jelenlegi szakaszában mi ezt az osztá! "szövetséget a nemzeti egvség politikájával valósítju1 meg. A formálódó, erősödő szoeial sta nemzeti egység azonban nem jelenti azt. hogv az osz' ilyharc már befejeződött hazánkban. Term°sz-te/ei az osztályharc nálunk nv;r nem a tőkések, a föl dejumk. a kulákok ellen folyik és nem utcai tüntetésekben. sztrájkokban nyilvánul m eg. hanem abban, ho© miiven sikerrel vezeti és iránvftja pártunk a legszélesebt tömegeket a szocializmus teljes felépítésére. Ennek megfelelően az osztályharc eszközei és módszerei is tovább változnak az adminisztratív és hatalmi eszközöktől és módszerektől ''asági. ideológiai, szervezés* _ nevelési irányban. A szocia';sta nemzeti egység megs . rditásáért folytatott küzdelmünk szempontjából n"© fontossága van * Haza' as Népfrontmozgalomnak. Többször elmondtuk mar. de kongresszusunkon ismét hangsúlyozni kívánom: számunkra a népfront nem taktika, hanem politikánk szerves része, amelyet nélkülözhetetlennek tartunk az osztálynélküli társadalom megteremtéséért folytatott küzdelemben — mondotta Kállai Gyula, majd í© folytatta: A szocializmus építése több párt együttműködésével is lehetséges. Sajátos történelmi körülményeink folytán nálunk 194R után megszűnt a többpártrendszer. s fejlődésünknek ugyancsak sajátos vonása volt az, ho© a többpártrendszer visszaállításához mindig a hazai és a nemzetközi reakció fűzte reményeit. Ezzel szemben dolgozó népünk na© történelmi gvőzelmét. a szocializmus alapjainak lerakását egy párt, a mi pártunk, a Magvar Szocialista Munkáspárt vezetésével vívta ki! A tömegek odaadó, alkotó munkája és pártunk iránt megnyilvánuló mélységes bizalma igazolja, ho© népünk túlnyomó nagv többségében nincs semmiféle társadalmi vagv politikai igény más pártok létezésére! A magvar nép a szocializmus teljes felépítésének nagy művét is e© párt, a mi pártunk, a .Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével fogja megvalósítani! A szocializmus alapjainak lerakásával kiszélesedett a nemzeti összefogás társadalmi bázisa. Megnövekedtek tehát a lehetőségek arra. hogv a szocializmus teljes felépítésének szakaszában a népfrontmozgalom még szélesebb körbén, még eredményesebben tegyen eleget feladatainak városban és falun egyaránt. A Hazafias Népfront az utóbbi időben mind nagyobb fontosságú' közjogi funkciót is betölt. A kormány összetételére. nagy jelentőségű törvények megalkotására pártunk Központi Bizottságával és Népköztársaságunk Elnöki Tanácsával együtt tesz javaslatot az ország©űlésnek. A népfront közjogi feladatai különösen megnövekednek most. amikor az országgvűlési választások is egyéni választókerületekben történnek maid. A népfrontszerveknek nagy munkát kell végezniök a jelölőgyűlések megszervezésével és a választások lebonvolításában. Arra törekszünk, hogv a népfront még nagyobb mértékben járuljon hozzá szocialista államéletünk demokratizálódásához. A demokrácia alapkérdése volt és marad: kié a hatalom? A hatalom nálunk a munkásosztályé, amely ezt a parasztsággal és az értelmiséggel szövetségben ©akorolja, va©is a népé. s az övé marad a jövőben is! Azt akarjuk elérni, ho© dolgozó népünk még közvetlenebbül, jobban, aktívabban éljen a demokratikus jogokkal, mindenki kive©e részét üzeme, vállalata. termelőszövetkezete ü©einek. de egyben községe, városa, megyéje, hazája országos ügyeinek intézéséből is. és ily módon a ©akorlatban az eddiginél is jobban valósuljon meg ar az igazság, hogy a nép a hatalom birtokosa. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése — többek között — a szocialista demokrácia kiszélesítését is szolgálja. A dolgozóknak löbb joguk lesz arra, hogy g helyi párt- és szakszervezeti szervek útján de közvetlenül is beleszóljanak a tervetkezetek tagjainak hasanos javaslatai megvalósuljanak. Kállai Gyula ezután a szocialista demokráciával kapcsolatos egyik téves nézetről szólt. Nemegyszer találkozunk olyan vélekedéssel, ho© a demokráciával és a szocializmussal e©ütt kell járnia a teljes egyenlőségnek. Országunkban az alapvető emberi iogok mindenkit egyenlően illetnek meg. de a keresetekben van különbség — s kell is. ho© le©er» — a végzett munka szerint, sőt ú© gondoljuk, ho© az új gazdasági mechanizmusban a jogos megkülönböztetések még nőhetnek is! Éppen ezért fellépünk a káros e©en!ösdivel szemben* valamennyi párt-, állami és társadalmi szervünk őrködjék azon. hogv a helvi vezetés mindenütt következetesen megvalósítsa a szocialista elosztás elvét: kapjon többet, részesüljön na©obb melés irányításába, a prob- erkölcsi és anvagi elismelémák mpgoldásába. Az állami és társadalmi szerveknek ellenőrző és rendelkező ingkörükkel élve biztosijain iok kell. ho© az üzemek dolgozóinak, a termelőszöAz államhatalom néhány A következőkben az államhatalom és az államigazgatás néhány kérdéséről szólok. A párt vezette állam a munkásosztály legfőbb eszköze a szocialista társadalom felépítésében. Államhatalmunk és államigazgatárésben az. aki soka', jól, hozzáértéssel, eredményesen dolgozik, viszont a hanyag, a lusta salát zsebén is érezze magatartásának következményeit! és államigazgatás kérdése sunk, amely a demokratikus centralizmus elvei alapján a helvi tanácstól az országgyűlésig e©séges egészet alkot. alapjában jól teljesítette funkcióit. A szocializmus teljes felépítése érdekében azonban szükségesnek tart(Folytatás a 2. oldalon.) Senki sem támadhat büntetlenül a állama nep el en A szocialista építésben elért eredmények és az erősödő szocialista nemzeti egység az alapia az állam és az egvházak között kialakult viszonynak is. A Központi Bizottság beszámolója üdvözli és helyesli azt a párbeszédet, amely több nyugati országban most van kialakulóban katolikusok és kommunisták között. Ez a párbeszéd nálunk lényegeben már befejeződött, s az együttműködés közös munkává érlelődött. A szocializmus építésének nagy munkájában a vallásos meggyőződésű emberek is becsülettel részt vesznek, mert alapvető érdekeik őket is a szocialista társadalomhoz fűzik, e©e' értenek azokkal a célokkal, amelyeknek eléréséért a szocialista állam küzd. Két évtized tapasztalatai az egyházi vezetők többségét is elvezették ahhoz a felismeréshez, hogy az állam és az e©házak közötti együttműködés az egyetlen reális út. Az állam és a katolikus pgvház között kialakult normális viszony hozta magával azt is. hogy államunk és a Vatikán megállapodást kötött. A Vatikán — történelme során először — de jure elismerte egy szocialista állam létét és a Magvar Népköztársaságban az állam és a katolikus egyház között kialakult viszonyt. A létrejött megállapodás Népköztársaságunk nemzetközi sikere volt. Népünk egyre szilárduló nenizetí egysége nem jelenti Képünkön % Csongrád megyei küldöttek egy csoportja fb álról Jobbra': Perjési László, Törköly Ferenc, dr. Biczó György, Szabó Sándor és lari Jánoenó ara mii szea&a FOLYÓIRATOK sas: