Délmagyarország, 1966. november (56. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-16 / 270. szám

Mai számunkból: Szovjet—osztrák megbeszélések A 80 éves dr. Münnxh Ferenc kitüntetése „KifizetődS-e" a társadalmi munka 1 Több előrecsomagolt élelmiszer Újabb kupamérkőzések VILÁG PROLETÁR]Ál, EGYESÜLTETEK! MAGYAR S Z O C 1 A LISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 56. évfolyam, 270. szám Jelentős beruházási ra: 50 fillér Szerda, 1966. november 16. a szegedi járás közös gazdaságaiban A szegedi járás mezőgaz­dasági tsz-ei, csoportjai az év elején a három fő ága­zatban — az építkezésben, a gépesítésben és egyéb terü­leteken — összesen 87 mil­lió 738 ezer forint beruhá­zást terveztek. Ebből az ösz­szegből 21 millió 733 ezer forintot képviselnek a saját forrásból finanszírozott be­ruházások. A gazdasági év háromne­gyed része már elmúlt, s a tények bizonyítják, hogy a gazdaságok jól hasznosí­tották az államtól kapott különféle hiteleket és sa­ját erőforrásaikat. Az építési tervfeladatok megvalósításához 23 millió 826 ezer forint hitelt bizto­sított az állam, s ebből — amint Lakatos Lajos, a sze­gedi járási tanács mezőgaz­dasági osztályának beruhá­zási főelőadója tájékoztatta lapunkat — a háromnegyed év végéig 20 millió 635 ezer forint hitelt nyitott meg, azaz bocsátott rendelkezésre a Magyar Nemzeti Bank. Az ősz folyamán az építők maxi­málisan kihasználták a jó Időjárást, s az esztendő vé­gére a rendelkezésre álló építési hitelek, saját anyagi források felhasználásában mintegy 90—91 százalékos tervteljesítés várható. A fennmaradó részt anyag­hiány miatt és más okokból a jgvő év első felében hasz­nálják fel. A gépesítésben — tekin­tettel arra, hogy az idén be­vezették a tsz-ekben is az amortizációs alap képzését — viszonylag kevés hitelt igé­nyeltek a gazdaságok. A több mint 17 millió forint­ból, melyet gépi beruházá­sokra, a gépesítés színvona­lának emelésére terveztek a tsz-ek és csoportok, csupán 4 millió 730 ezer forintot képviselnek az állami hite­lek. A többit már az amor­tizációs alapon tartalékolt összegből használják fel a gazdaságok. Az állam első­sorban külföldről rendelt importgépek beszerzéséhez nyújtott anyagi segítséget. Baj azonban, hogy a kül­földi gépszállítmányok je­lentős része késik, és az em­lített tervezett állami hite­leknek csak alig több mint a felét tudták az első há­rom negyedévben igénybe venni a tsz-ek. A legnagyobb értékű be­ruházások — 45 millió 977 ezer forint értékben — az „egyéb" kategóriában szere­pelnek. Ebből az összegből mintegy 43 millió forintot fordítottak, illetve fordíta­nak az idén az új telepí­tésű szőlők, gyümölcsösök járulékos beruházásainak megvalósítására. Nagy területeken építették ki a hiányzó támberendezé­seket az új szőlőkben. Sok helyen bekerítették a gyü­mölcsösöket és pótolták, il­letve még a tél beállta előtt pótolják a víz által kipusz­tított fákat, mert az ültetvé­nyek után — ha azok álla­pota megfelel a követelmé­nyeknek — újabb állami kedvezményre jogosultak a gazdaságok. Egyébként a szőlők, gyümölcsösök járulé­kos beruházásainak elvégzé­sében közel 8 millió forin­tot használnak fel a tsz-ek az idén saját erőforrásaikból. A járási tanács mezőgaz­dasági osztályának adatai alapján október l-ig az összes 1966. évre terve­zett beruházások, hitelek 84,7 százalékát vették igénybe a tsz-ek, illetve kérték a hitel rendel­kezésre bocsátását. Ez is azt bizonyítja, hogy a járás nagyüzemi mezőgazdasága az idén ismét nagy utat tesz meg a fejlődésben. Az illetékes tanácsi, pénz­ügyi szervek már kidolgoz­ták az 1967. és az 1968. évi beruházások részletes terveit is. Ezek szerint 1967-ben további 23 millió 500 ezer forintot használ­nak fel csupán építkezé­sekre a szegedi járás tsz-ei és csoportjai. Az áthúzódó beruházások mellett 34 új mezőgazdasági létesítmény építése kezdődik meg jövőre. Teljesen befeje­zik többek között Bakson az Üi Élet Tsz-ben és Tápén a Tiszatáj Tsz-ben az új, 400 férőhelyes szarvasmarha te­n.vésztelepek építését. Hárommillió 400 ezer fo­rintot költenek továbbá a szőregi „tojásgyár" járulé­kos beruházásainak megva­lósítására. Dorozsmán új szarvasmarha tenyésztelep építése kezdődik el. Folytat­ják a zákányszéki Homok­kultúra Tszcs tehenészeté­nek építését, 13 újabb szö­vetkezeti major villamosítá­sát is befejezik 1967-ben. Az eddig jóváhagyott tervek alapján 1968-ban ismét növekszik majd a hosszú lejáratú épí­tési hitelek mértéke a közös gazdaságok részére. 1968-ban ugyanis mintegy 31 millió forint építési hitelt vehetnek igénybe a járás közös gazdaságai. nácskozik a Bolgár KP kongresszusa Kedden reggel folytatta munkáját a Bolgár Kommu­nista Párt IX. kongresszusa. Az ülésen Encso Sztajkov, a BKP Politikai Bizottságának tagja elnökölt. Először Leo­nyid Brezsnyevnelí, az SZKP KB főtitkárának adta meg a szót, majd üdvözölte a kongresszust több testvérpárt de­legációjának vezetője: Nicolae Ceausescu, a Román KP Központi Bizottságának főtitkára, Ryszard Strzeleczki, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, Alexander Dubcek, a Csehszlovák Kommunista Párt KB Elnökségének tagja, a Szlovák KP első titkára. A kedd délutáni ülésen a többi között felszólalt Rajy­mond Guyot, a Francia KP Politikai Bizottságának tag­ja, Nguyen Zui Chinh, a Vietnami Dolgozók Pártja Poli­tikai Bizottságának tagja, Alessandro Natta, az Olasz KP vezetőségi tagja. Jovan Veszelinov, a Jugoszláv KSZ Köz­ponti Bizottságának elnökségi tagja. Tegnap a kongresszuson részt vevő magyar pártkül­döttség, Komócsin Zoltán elvtárs vezetésével koszorút he­lyezett el a Dimitrov Mauzóleumon. Leonyid Brezsnyev elvtárs felszólalása Sikeresen leszállt a Gemini-12 Miután hétfőre előírt fel­adataikat elvégezték, Lövell és Aldrin űrhajósok rádió útján engedélyt kértek a földi irányítóközponttól az alvásra. Az irányítóközpont ekkor zenét sugárzott és a két űrhajós magyar idő sze­rint kedden hajnali fél há­rom után elaludt. Alvásuk azonban nem volt hosszú, mert másfél óra múlva az irányitóközpont műszerei az űrhajó kabinját villamos­energiával ellátó telep egyik eleménél rendellenességet észleltek. Az újabb műszaki zavar miatt az űrhajósokat rádiójelekkel felébresztették és utasították őket a hibás telep kikapcsolására. Miután ez megtörtént, Lövell és Aldrin folytathatta pihené­sét, amely magyar idő sze­rint 10.45 óráig tartott. Ek­kor az ébresztő után az űr­hajósok megkezdték az elő­készületeket a leszálláshoz. Kedden este, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor a Gemini—12 amerikai űrhajó a Bermuda-szigetektől dél­keletre, leszállt az Atlanti­óceán vizére. Az űrhajó négy nap alatt 59-szer ke­rülte meg a Földet és több mint 1,6 millió mérföldet tett meg. A kabin mindössze négy kilométernyire kerülte el a rá várakozó Wasp repülö­gépanyahajót, amelyről azonnal elindultak a heli­kopterek az űrkabin felé. A leereszkedés során több mint 1000 Celsius fokos hő fejlődött, amelyet azonban az űrkabin védőpajzsa sike­resen felfogott. A Gemi­ni—12 narancssárga-fehér ejtőernyőjét a Wasp repülő­gépanyahajón elhelyezett te­levíziós kamerák hamaro­san felfedezték és az ameri­kai televízió nézői a továb­biakban egyenes adásban szemlélhették a leszállás részleteit. James Lövell és Edwin Aldrin űrhajósokat a helikopterek 20.45 órakor biztonságban letették a Wasp fedélzetén. Mindket­ten kitűnő egészségben van­nak. Ezzel lezárult az ameri­kaiak Gemini-programja, amellyel az ember Hold-uta­zását kívánták előkészíteni. Brezsnyev a szovjet kom­munisták nevében üdvözölte a kongresszust, majd a nemzetközi kommunista moz­galom fejlődéséről szóit. Ki­jelentette: „A két világrendszer kö­zötti bonyolult, feszült és sokrétű harc viszonyai kö­zepette fokozott mértékben érezzük a testvéri szolida­ritás és valamennyi kom­munista párt állandó elv­társi kapcsolatainak szüksé­gességét — mondotta. — Számos testvérpárt az utób­bi időben — nem véletle­nül — hangot ad annak a véleményének, hogy mind­jobban megérnek a feltéte­lek a kommunista és mun­káspártok új nemzetközi ta­nácskozásának összehívásá­ra". Brezsnyev ezután kifejez­te azt a meggyőződését hogy állandóan erősödni fog a nemzetközi kommunista mozgalom egysége, és elis­meréssel szólt a Bolgár Kommunista Pártnak — Dimitrov pártjának — az egységért, az eszmei tiszta­ságért vívott tevékeny har­cáról. A vietnami helyzettel kap­csolatban kiemelte: a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom, valamint a nemzeti felszabadító moz­galom szövetségének egyik legragyogóbb megnyilvánu­lása ma az a nemzetközi támogatás, amelyet a szo­cialista országok és a világ háladó erői nyújtanak a vi­etnami népnek az amerikai agresszió ellen vívott har­cában. Brezsnyev hangsú­lyozta: a Szovjetunió és más szocialista országok mindaddig megadják a sok­oldalú, konkrét és hatékony segítséget Vietnamnak, amíg meg nem szűnik a vietnami nép elleni agresszió. Brezsnyev ezután így folytatta: — A testvérpárotk min­den igyekezete ellenére a kínai vezetők elutasítják még az aikcióegység gondo­latát is, a kínai népben el­lenséges érzéseket igyekez­nek szítani a szocialista or­szágokkal szemben, maka­csul folytatják szakadár te­vékenységüket a nemzetkö­zi kommunista mozgalom­ban. Az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára ez­után kifejezte azt a m­győződését, hogy a kínai nép és kommunista pártja. le fogja küzdeni a nehézség geket és elfoglalja majd is­mét helyét a szocialista kö­zösség és a kommunista vi­lágmozgalom összekovácso' lódott soraiban. Brezsnyev ezután amől beszélt, hogy a 81 kommu­nista és munkáspárt 1960­ban megtartott értekezletén kidolgozott fő irányvonal nak megfelelően a szocialista or­szágok következetesen vé­delmezve a béke ügyét le­leplezve az agresszorokat növelve védelmi képességü­ket, a különböző társadalmi rendszerű államok bé'aés együttélését valósították meg külpolitikájukban. Ez­zel kapcsolatban elismerés­sel szólt arról a tevék -ny szerepről, amelyet Bulgá­ria betölt a világbékéért, aa európai biztonságért, a Fal­kán bókéjéért vívott küz­delemben. Megállapította, hogy a nemzetközi poron­don megnövekedett Bulgária tekintélye, és Bulgáriának jelentékeny szerepe van ab­ban, hogy a Balkán „puslra­poros hordóból olyan öve­zetté vált. ahol normális jószomszédi kapcsolat »k alakultaik ki az áilaa " között". Leonyid B: —nyev d­fejezte ízt a meggyőzőt ó­sét, hogy a BKP kongres­szusa új nagy lépést jel nt Bulgária fejlődésében, és nyomósán hozzájárul a szocialista világrends er erősödéséhez, szolgálni f g­ja a kommunista és munkl v­világmozealor- ügyét A beszéd végén a küldöt­tek szűnni nem akaró tais­sal ünnepelték az SZKí'-t és a bolgár—szovjet barát­ságot. Komócsin Zoltán elvtárs felszólalása Növekszik ess élelmiszeripar termelési szxnvondcs Az élelmiszeripar fejlődé­séről nyilatkozott Köves Já­nos élelmezésügyi miniszter­helyettes az MTI munkatár­sának. Elmondotta többek között, hogy ötéves fejlesz­tési tervünk végrehajtásával technológiai és műszaki fel­készültségben, termelékeny­ségben és gazdaságosságban el kell érnünk, vagy leg­alább meg kell közelítenünk az élelmiszeripari termelés világszínvonalát. A tervidőszakban 28—32 százalékkal kívánjuk növelni az élelmiszeripar termelését. Ezen belül elsősorban a mezőgazdasági termékek, a gyümölcs- és a zöldségtartó­sító ipar fogadó és gyártó kapacitását bővítjük, javít­juk a gyártmányok minősé­gét, tetszetősebbé tesszük a csomagolást. Beruházási politikánk elő­terében az iparban szükség­szerűen jelentkező műszaki fejlesztés, gépesítés áll. A felfutó termeléshez a jelen­legi 135 000 főnél nem áll több rendelkezésünkre, s így a termelés növekedését tel­jes egészében a termelékeny­ség emelésével kell fedez­nünk. Az élelmiszeripar évente mintegy 50 000 négyzetméter előregyártott vasbetonacél­szerkezetú csarnoképületre és ugyanennyi — technológiai raktá, nak még gazdaságo­sabb, gyorsan telepíthető — dunaújvárosi típusú csarnok­szerkezetre tart igényt. Ipa­runk belső tartalékait figye­lembevéve csupán a gyártó gépek és feldolgozó vonalak szinkronbaállításával 5—10 százalékos kapacitásnövelést tudunk elérni. — Az élelmiszeripar har­madik ötéves műszaki fej­lesztési terve reális, végre­hajtható. Megvalósításához azonban saját erőfeszítésein­ken kívül a hazai építőipar és gépipar segítségét is kér­jük, elsősorban az előre­gyártott csarnokszerkezetek­nek technológiai, anyag­mozgató és csomagológépek­nek, kazánoknak és tüzelő­berendezéseknek igényeink szerinti szállításával. (MTI) A kongresszus kedd dél­utáni ülésén hangzott el az MSZMP küldöttsége vezető­jének felszó -lása. Komó­csin Zoltán, pártunk Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra bevezetőben tolmácsolta a magyar kommunisták üd­vözletét a BKP kongresszu­sának, majd pártjaink test­véri együttműködéséről be­szélt. Emlékeztetett rá, hogy a mi pártunk ezek­ben a napokban már szin­tén kongresszusára készül. Az MSZMP IX. kongresszu­sának — mondotta a felszó­laló — Központi Bizottsá­gunk azt fogja javasolni: erősítse meg eddigi politi­kánkat, amelynek célja a szocializmus teljes felépíté­se Magyarországon. Az MSZMP képviselője ezután arról beszélt, hogy a nemzetközi helyzet egyre bonyolultabbá és élesebbé válik. Ennek oka — muta­tott rá — az amerikai im­perialisták katonai agresz­sziója Vietnamban. ^.z amerikai imperialisták a népirtás bűneit követik el. A magyar kommunisták, dolgozó népünk teljesen szolidáris vietnami testvé­reink hősi harcával. Elis­meréssel és csodálattal te­kintünk bátor helytállásuk­ra A magyar nép erejéhzz és lehetőségeihez mérten fo­kozott támogatást nyújt a vietnami népnek. A szocialista országok tá­mogatása a vietnami nép­nek hatásosabb lehetne, \ valamennyien egységesen lépnének fel aiz amerikai agresszorokkal szemben. Aa egységes fellépés akadá­lyozásával, visszautasításá­val a kínai vezetők nagy felelősséget vesznek ma­gukra saját népük és a vi­lág népei előtt, s politiká­jukkal gyakorlatilag az im­perialisták malmára hajt­ják a vizet. Meggyőződésünk, hogy a helyzet súlyossága és bo­nyolultsága ellenére sem 1 -' het a vietnami nép elszánt­ságát, akaratát megtörni. Vietnami testvéreink győzni fognak. — A nemzetiközi mun­kásmozgalom jelenlegi hely­zete, feladatai parancsolóan szükségessé teszi számunkra, hogy harcoljunk az egység megteremtéséért. Mi, ma­gyar komunis-ták, mindig a testvérpártok akcióegysége és a közös tanácskozások mellett voltunk. Ennek meg­felelően helyeseljük a kom­munista és munkásvártok nagy nemzetközi tanácsko­zásának gondolatát is. Az MSZMP küldöttségé­nek vezetője felszólalása végén sok sikert kívánt a bolgár pártnak és p. testvé­ri bolgár népnek szocializ­must építő alkotómunkájá­tól t

Next

/
Thumbnails
Contents