Délmagyarország, 1966. november (56. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-05 / 262. szám

Vita cs megyei pártbizottság beszámoSéJa teteti A Csongrád megyei pártbizottság írásban kiadott és előre kiküldött beszámolójához és Győri Imre elvtárs szóbeli vitaindító referátumához kapcsolódva sokoldalú élénk vita alakult ki. A pártértekezlet résztvevői felKTTFUCZ MARTON; szólalásaikban a megye politikai, gazdasági és kulturális életének egyes kérdéseiről, problémáiról, nem kevésbé eredményeiről szóltak és terjesztettek elő észrevételeket, javaslatokat. Ennek eredménye az, hogy arra törekszik, hogy elnyerje 350 óra társadalmi munkát a szocialista üzem kitüntető végeztek. A tsz tagsága most címet. BÁNFALVI .IÖZSEF: A pedagógusok készek a feladatok megoldására A belvíz rendezése nem halasztható A vitában elsőként Kurucz Márton elvtárs, a szentesi járási pártbizottság e'ső titkára szólalt fel és megállapította, hogy Csongrád megye a beszámolási időszak alatt politikai, gazdasági és társadalmi téren nagy lépést tett előre. A megye fejlődésének üteme meghaladta az országos ütemet, és ez csak a párt helves vezetésének köszönhető. Rámutatott arra, hogy a kezdeti időszakban milyen harc folyt a megye iparosításáért, de most — utólag — látjuk, hogy ez a harc nem volt hiábavaló. Ebben a harcban követtünk el hibákat is. de ha újra kellene kezdeni mindent — ugyanezen az úton haladnánk. Az eredmények igazolják a párt helyes irányvonalát. F,zt a helyes irányvonalat a Jövőben ls következetesen tartsuk be. Kurucz elvtárs ezután a szentesi Jár.'s munkájának eredményeiről számolt be. Megemlítette, hogy tavaly bírálatot kaptak, mert a kenyérgabona vetésterülete az előírtnál kevesebb lett, s ez 1000 vagonnvl terméskiesést okozott. Jelentette most a pártértekezletnek. hogv a kenvérgabona vetés-előiránvzatát Időre teljesítették, és gondjuk lesz a többi mezőgazdasági munkák időbeni elvégzésére ls. Hangsúlyozta BECSEI IMRE: két tapasztalatukat: jó szervezéssel a vetést mindenkor meg lehet oldani október 30-ig. és a helyes anyagi ösztönzők nagy hatékonyságát. Megemlítette a továbbiakban, hogy a szentesi járasban is kibontakozott a kongresszus tiszteletére indított munkaverseny, amelynek felajánlásai mintegv 29 millió forintot tesznek ki. Ezt teljesíteni is fogják. A továbbiakban rámutatott a mezőgazdaság gépesítésének elégtelenségére, majd a belvíz kártételeiről besz.élt. A szentesi járásban a belvíz következtében 12—13 ezer holdnyi területet ért károsodás. ami mintegv 40 millió forint értékű árukiesést okozott. Tehát indokolt a belvizek rendezésének megkezdése. Foglalkozott Kurucz elvtárs a párt vezető szerepének kérdésével is, rámutatva, hogy annak megítélésében torzulások észlelhetők, de ugyanakkor rámutatott arra is. hogy a párt vezető szerepének érvényre juttatása a megye kommunistáinak is feladata, s ezzel korántsem csökken a pártszervek felelőssége. — Minden kommunistának kötelessége a párt vezető szerepenek biztosítása — feiezte be felszólalását Kurucz elvtárs. További fejlődés előtt áll Hódmezővásárhely ipara Az oktatás néhány problémája állt Bánfalvi elvtársnak, a szegedi Radnóti Gimnázium igazgatója felszólalásának középpontjában Egyik jelentős tényező volt a szellemi és a fizikai munka közötti különbség megszüntetése, mivel erre nem nevelték a gyermekeket, holott a szocialista embernevelésnek ez egyik legfontosabb tényezője. Hangsúlyozta, hogy ezt észrevették, és oktatási von-non korrigálták. Rámutatott arra a továbbiakban, l ogy a politechnikai oktatas bevezetése az oktatási intézményekben hatalmas munkát jelentett a pedagógusok részére, de a megye és Szeged pedagógusai ezt megoldották. sőt a szocialista munkaiskola kifejlesztésében országos viszonylatban is nagy szerepet játszottak. Ismertette Bánfaívj elvtárs felszólalásában a tanműhelyek helyzetét és benne a tanulók számadatait, hangsúlyozva. hogy ahol a tanulást jól kötötték össze a politechnikai oktatással, ott a siker nem maradt el. Ugyanakkor vannak olyan helyek, ahol. a politechnikai oktatás előfeltételei nincsenek meg. ott természetszerűleg az eredmények is kisebbek. Szólott arról is. hogy az eredmények ellenére az. 5+1 oktatási forma nem vált a szakmunkás utánpótlás alapjává. De azt is fi <rvelem.be kell venni, hogy egyik percről a másikra nem is oldható meg a munkával munkára nevelés problémája. — Mi, pedagógusok szocialista embereket akarunk HINGL JÓZSEF: nevelni — mondotta —, s ezért nem mondhatunk le a szellemi és fizikai munka összekapcsolásáról. — Majd reményét fejezte ki, hogy az iskolareform keretében ez a kérdés megoldódik. Ismertette a szakközépiskolák mai helyzetét. Az irántuk való érdeklődés pontosan lemérhető az ide jelentkező fiatalok számában: a szentesi és a szegedi szakközépiskolába 4—5-szörös voll a túljelentkezés. Egyszerűen azért, mert ez az iskolatípus jól felkészít az életre. Szólt azokról a kezdeményezésekről, amelyek itt a megvében bontakoztak ki először (audioviziós-oktatás) maid a szakkörökről, amelyek a programozott oktatás keretében alakultak. Megemlítette az oktató-nevelőmunka egyoldalúságát, a világnézeti nevelés elégtelenségét, a korszerű tananyag egyes helyeken elavult módszerekkel folyó tanítását. Hangsúlyozta ezzel szemben, hogy a megyében egyes helyeken új tanítási módszerek honosodnak meg, de itt ugyanakkor, éppen ezzel öszszefüggésben szükség volna a pedagógusok óraszámának csökkentésére. Végül a gimnáziumba felvett munkás- és pai-asztcverekek létszáma növelésének szükségességére mutatott rá, mint annak előfeltételére. hogy az egyetemeken és főiskolákon is helyes arány alakuljon ki. — Tettrekészség jellemzi megyénk pedagógus társadalmát — mondotta befejezésül —. akik készek az új feladatok megoldására is. — mondotta Kelemen elvtárs —, erőfeszítéseket tesznek a bűncselekmények megelőzésére. Végül a közúti balesetekre tért ki. Míg 1962-ben a megyében 353 baleset volt, 1965-ben már 960 történt, amelyek közül 31 halálos volt Kellő szigorral kell harcolni a közlekedési balesetek megelőzéséért Befejezésül köszönetét feTÖRÓK LÁSZLÓ: jezte ki az önkéntes rendőröknek, a munkásőröknek és azoknak az állampolgároknak, akik segítették a rendőri szerveket a megye közrendjének és közbiztonságának megszilárdításában. * A tanácskozás elnöke ezután ebédszünetet rendelt el. Az ebédszünet után szólalt fel Török László elvtárs, a megyei tanács vb elnöke. Tanácsaink betöltötték szerepüket Becsei elvtárs, a Hódmezővásárhelyi Mérleggyár párttitkára a megye iparának fejlődéséről beszélt, majd Hódmezővásárhely iparosodását ismertette. A II. ötéves terv időszakában Hódmezővásárhelyen az ipari munkásság 3000 fővel gyarapodott, és az iparban-építőiparban jelenleg mintegv 12 ezren dolgoznak. A II. ötéves terv célkitűzései nagy feladatokat róttak a város lakosságára. Teljesftésükkel vált Vásárhely mezőgazdasági városból Ipari várossá. Ez azért volt lehetséges, mert a beszámolási időszak alatt a város 240 millió forintot kapott üzemei fejlesztésére. Nagvmértékben bővült a Divat Kötöttárugvár és a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat. . a továbbiakban arról beszélt, hogy a város ipári üzemei hogyan oldották meg a felmerülő problémákat, majd rámutatott arra, hogy a város kommunális vonatkozásokban Is milyen nagy eredményeket ért el. Gyarapodtak az oktatási intézménvek létesítményei is. — A város tehát nem volt a II. ötéves Mónrrz TÓZSFFNÉ: terv időszaka alatt az ország mostohagyermeke — mondotta Becsei elvtárs, de azt is megállapította, hogy az igények meghaladják a fejlődés ütemét. Elégedetlenkedni nem akar, mert erre ck sincs, de a fejlődés ütemét növelni kell. A következőkben a III. ötéves terv előirányzatait ismertette. Az ipar fejlesztésére több mint egymilliárd forint áll rendelkezésre. Szólt ezután a város lakásgondjairól és a Mérleggyár belső problémáiról, rámutatva arra hogy az üzem rekonstrukciója ma már elodázhatatlan feladat. Végül utalt Becsei elvtárs a város két nagyüzemének, a Divat Kötöttárugyárnak és a Mérleggyárnak megoldatlan külkereskedelmi kerdéseire, és arra a jó kapcsolatra, amely az ipari munkásság és a mezőgazdaságban dolgozók között kialakult. — Hódmezővásárhely kommunistái 1ó úton haladtak eddig, és jó úton haladnak a jövőben is. mert városuk fejlődésének ez a záloga — fejezte be felszólalását Becsei elvtárs. Gondok között nagy eredmények A szénhidrogén kutatások jelentőségéről és eredményeiről számolt be a pártértekezletnek Hingl elvtárs, olajmérnök, üzemvezető. A feltárás munkálatai nem mentek gond nélkül. Sok problémát okozott az. hogy Szeged környékén a fúrások nagyobb nehézségekbe ütköznek, mint máshol, és sok modern biztonsági berendezésiről is gondoskodni kellett. Gondot okozott az is, hogy az olajbányászok zöme a feltárási helyektől távol lakik. munkakörülményeik nehezek Mindezek ellenére a terveket teljesítették, és az eredmények kiharcolásáDr. KELEMEN MIKLÖS: ban a kommunisták élenjártak. A különböző munkahelyeken most 700 munkás dolgozik, és a munkák során olyan munkásbázis született, amely a jövő feladatait is képes megoldani. Végül pártszervezetük életét ismertette, a kongreszszusi munkaversenyben elért igen .szép sikerekről számolt be. valamint hangsúlyozta. hogy előírt tervfeladataikat határidőre teljesíteni fogják. Befejezésül a létszámkérdésről, a szakkáderek klneveléséről és a beruházásokról szólt. Közrendünk és közbiztonságunk szilárd A cél: a szocialista üzem cím elnyerése A nagyért Vöröslobogó Tsz szocialista brigádjának vezetője, Móritz elvtársnő a közös gazdaságuk eredményeit ismertette. Rámutatott arra, hogy a tsz tagságának öntudata miként változott meg a közös gazdaság gazdasági eredményeinek gyarapodásával. Az utóbbi két év átlagát véve a tsz búzából 19. hagymából 120 mázsát termelt holdanként. Hústermelésük Is szépen növekedett. Míg négy évvel ezelőtt eev tsz-tag lövedelme 11 ezer forint volt. 1965-ben már 19 ezer volt és 1966-ban 22 ezer forint lesz. A gazdasági eredmények Ismertetése után szólt arról. hogy közös gazdaságukban megvalósult a nők egyenjogúsága — egyenlő munkáért egyenlő bért kapnak a férfiakkal. Kibontakozott a tsz-ben a szocialista brigádmozgalom is, majd saját szocialista brigádjuk szép eredményeit ismertette. Reszt vesz brigádjuk a kongresszus tiszteletére indult munkaversenyben is — vállalták 17 000 csirke felnevelését 5 százalékos elhullás mellett, és ezt teljesítik is. Megindították az „Ügy, mint otthon" tisztasági mozgalmat. amit a többi üzemegységben is alkalmaznak. Végül megemlítette Móritz elvtArsnő, hogy a brigád tagiai szocialista módon élnek, tanulnak, dolgoznak. Dr. Kelemen elvtárs, rendőrezredes, a megyei rendőrkapitányság vezetője hangsúlyozta. hogy a beszámolási időszakban a közrend és a közbiztonság a megyében szilárd volt Utalt azonban arra, hogy hazánk ellenségei, az imperialisták minden áron és ezernyi módszer alkalmazásával akadályozni akarják hazánk szocialista fejlődését. Számszerűen ismertette a turizmus jelenlegi helyzetét, amelynek pozitív vonásai mellett negatívumai is vannak. Tőkés államokban az odaérkezőket meg akairják nyerni maguknak, kémkedésre próbálják felhasználni, és sajnos vannak, akik anyagiakért a hazaárulást is vállalják. A hozzánk érkezőkről megállapította, hogy többségük tisztességesen viselkedik, de akadnak, akik beszervezéssel is foglalkoznak. Nem lehet hallgatni arról a tényről sem. hogy vannak egyesek, akik az imperialisták fellazító taktikáját magukévá téve, bomlasztó tevékenység kifejtésével is kísérleteznek. Mind a belső, mind a külső ellenség kedvenc vadászterülete a fiatalság és a kispolgári réteg, ennek egyes tagjai megnyerésére törekednek. Nagy éberségre van ezen a területen szükség. Megemlítette Kelemen elvtárs, hogy a társadalmi tulajdon védelme területén van javulás — sokat javult a helyzet főleg a termelőszövetkezetekben. de sok helyen laza még a társadalmi tulajdon védelme, s ezt elősegíti a bizonylati fegyelem lazasága. Különösen a beruházások körül tapasztalhatók még hibák. Sajnálattal említette meg, hogy a bűncselekmények száma növekedett, aminek oka az emberekben meglevő kapitalista csökevényekkel is magyarázható, de szerepet játszik benne az alkohol túlzott fogyasztása is. A bűntettek 50 százaléka az alkoholizmusra vezethető vissza. Szerepe van ebben a bűnelkövetők rendezetlen családi életének, a gyakori munkahelyváltoztatásnak. a mértéktelen szórakozási igénynek ls. — A rendőri szervek Török László elvtárs, a megyei tanács vb elnöke hozzászólásának bevezető részében arról beszélt, hogy a dolgozó tömegek növekvő egyetértéssel támogatják a párt politikáját Ezután megállapította, hogy a megyében működő tanácsok az elmúlt négy év alatt betöltötték szerepüket. A politikai, a gazdasági, a kulturális. valamint a szociális körülmények javultak, ami részint a tanácsok jó munkájával függ össze. Fejlődött a tanácsok gazdasági, irányító és szervező tevékenysége is. Felhívta Török elvtárs a figyelmet arra, hogy a tanácsok ilyen irányú tevékenysége megsokszorozódott Hozzájuk tartozik a megye mezőgazdasági termelésének közel 90 százaléka, a felvásárlás kétharmada, a kereskedelem 50 százaléka, továbbá a kulturális, az egészségügyi tevékenység és a beruházás jelentős része. Felelős, séget viselnek a tanácsok a lakosság ítészére nyújtott szolgáltatások többségéért is. A tanácsi szervek olymódon tudták évről évre növekvő feladataikat végrehajtani, hogy mind szorosabb kapcsolatot létesítettek a lakossággal. Erőteljessé vált a városi és a községfejlesztési politika, lényegesen javult a hatósági ügyintézés gyorsasága és emelkedett a színvonala. Megvan a lehetőség a tanácsi munka további fejlesztésére. Elsősorban is minden szinten erősíteni kell a tanácsok államisági jellegét, hiszen államunkat a tanácsok képviselik. Fejleszteni kell a tanácsok politikai munkáját, és el kell érni, hogy erőteljesebben részt vegyenek az' ideológiai nevelésben. Szükséges, hogy a társadalmi, gazdasági, kulturális élet fejlesztéséhez nagyobb hatáskört kapjanak az alsóbb szintű tanácsi szervek, és valóságos döntési joguk legyen a területüket érintő kérdésekben. A munka további javítása nem utolsósorban azon múlik, hogvan erősödik a tanácsok, tanácsi szervek együttműködése a különböző szervekkel, szervezetekkel. Igen fontos a lakosság kommunális és szolgáltatási szükségleteinek maximális kielégítése. Tény, hogy az igények gyorsabban növekednek, mint a kielégítéshez szükséges kapacitás. Míg 1960-ban a tanácsok által Irányított javító-szolgáltató tevékenység értéke 180 millió forint volt, tavaly már megközelítette a 240 milliót, és a tervek szerint 1970-re 300 millió forint lesz. Figyelembe kell venni, hogy a hagyományos szolgáltatási igényeket új igények váltották fel. Ezek kielégítéséhez új épületek, több kapacitás és szakember szükséges. Jellemző, hogy az elmúlt évek során a hűtőszekrény-vásárlás 778, a centrifuga-vásárlás 828, a mosás-vegytisztítás 180 százalékkal növekedett. Adatokkal jellemezte Török elvtárs a megye lakáshelyzetét Megállapította, hogy bár az előrehaladás jelentős, igen sok állami lakás és magánház épül, de a körülményekhez képest a lakásépítés üteme nem kielégítő. Beszélt Török elvtárs c mezőgazdaság fejlődésének néhány kérdéséről is. Szembe kell néznünk azzal, hogy ha az időjárás nem kedvező, akkor a munka egy részét nem tudjuk idejében és jó minőségben elvégezni, ehhez azonban az is hozzájárul, hogy megyénkben egy katasztrális hold termőterületről 43 százalékkal több termelési értéket takarítunk be az országos átlagnál. Gazdálkodásunk belterjes. A hozamok jelentősen növekedtek. Jellemző, hogy míg 1960-ban 45 ezer vagon, idén már több mint 64.5 ezer vagon terményt kellett megmozgatnunk, miközben a betakarításhoz, különösen az ősziekhez szükséges gépkapacitás és szállítókapacitás nem növekedett megfelelően. Ha ezeket a problémákat nem igyekszünk megoldani, akkor kedvezőtlen időben továbbra le problémák keletkeznek. A mezőgazdasági termelés további fejlesztéséhez az ls szükséges, hogy felszámoljuk azt a lemaradást, amely a járulékos beruházások területén tapasztalható. A tanácskozás efeő napján felszólaltaik még: Csápentzki István, a szeged! járási pártbizottság első titkára. Kátai U. István, a csongrádi fűtőberendezési gyár TMKművezetője, Janó István, a szentesi Árpád Tsz párttttkára. Törköly Ferenc, a hódmezővásárhelyi pártbizottság első titkára, Herdált József lakatos, a makói gépgyárból, Bíró Lajos, a KISZ megyei bizottságának első titkára. Rácz Lajos, a Csongrád megyei Hírlap főszerkesztője, Reseterics Sándorné, a szegedi textilművek pártbizottságának titkára, Sípos Mihály, a Csongrád megyei Építőipari Vállalat igazgatója, dr. Nagy Miklós tudományos kutató, a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet párttitkára, dr. Ábrahám Antalné. a Szegedi Konzervgyár igazgatója, Szönyi Ferenc, a makói járási pártbizottság első titkára, dr. RÁCZ János, a József Attila Tudományegyetem tanszékvezetője és dr. Németh Lajos, az SZMT vezető titkára. Felszólalásaikat holnapi, vasárnapi számiunkban közöljük. A megyei pártértekezlet ma folytatja munkáját A mai napirend: 1. Győri Imre és Tóth Mihály (Revíziós Bizottság elnöke) vitazáró összefoglalója. 2. A jelölőbizottság javaslata a megyei pártbizottság tagjaira és a kongresszusi küldöttekre. 3. A választás lebonyolítása. 4. A választás eredményének ismertetése. 5. Zárszó. 8 NOVEMBER 5.. SZOMBAT