Délmagyarország, 1966. november (56. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-25 / 278. szám

Lenin Lengyelországban & Vlagyimir Iljics Lenin radalmár volt. Zseniális alakját filmre vinni nem szellemét ábrázoljuk, azt az hétköznapi vállalkozás, mert embert, aki képes előre lát­kimondottan olyan alkotókat ni a történelem menetét", követel, akik nemcsak leg- Az idő, hely és maga a jobb tudásukat, szakmai te- történet, ami konkréten te­hetségüket és képességüket játszódik, tulajdonképpen tudják beletenni ebbe a csak ürügy. Az első világhá­munkába, hanem valami ború kitörésének napjaiban pluszt is: magas fokú elhi- Lenin egy kis lengyel vá­vatottságot, a kommunista roska, Poronin osztrák bör­eszmeiség Iránti feltétlen tönébe kerül azzal a nevet­odaadást. Így került Lenin séges váddal, hogy állítólag portréja ismét avatott ke- az orosz cárnak kémkedett, zekbe, Szergej Jutkevics- Ekkor már két esztendeje hez, a 60 éves kitűnő szov- élt Lengyelországban felesé­jet rendezőhöz, aki már há- gével, anyósával és a hozzá­rom évtizede közvetlen mű- juk szegődött „fogadott kis­vészi kapcsolatban áll a Le- lányával", Ulkával. A bör­nin-témával. A puskás em- tön ajtaja bezárul, a film­ber és a Történetek Lenin- vászon kiszélesedik. Az írók, ról című filmjei után jutott Jevgenyij Gabrilovics és el ismét a proletariátus nagy Szergej Jutkevics egyesszám vezéralakjához, mely mű ez- első személyben mondatják úttal komoly nemzetközi el- el Leninnel mindazokat a ismerést is jelentett számá- gondolatokat, melyek a né­ra: az idei cannesi fesztivál hány napos rabság alatt fog­legjobb rendezői díját nyer- lalkoztatták. És kitárul előt­te el. Pedig a hároméves tünk Leninről egy olyan kép. előkészületek után megszü- ami talán soha nem gondol­letett film útja a mozivá- ható közelségbe hozza en­szonig nem volt zökkenő- nek a hatalmas embernek mentes. Eredetileg kollégája, egyszerűségét, emberi arcát, Valentyin Nyevzaron fogott emigráns hétköznapjait. A a munkához, de közbejött néző, aki jobbára csak írá­tragikus halála kevics vette át miatt Jut- saiból ismeri őt, aligha kép­a forgatást, zelheti el, hogy ugyanaz a Aztán ő is súlyosan megbe- kérlelhetetlen gyűlölet, mely tegedett: 60. születésnapján cikkeiből, könyveiből sugár­a stáb egy varsói kórházban zik az elnyomó osztályok el­látogatta meg súlyosan sé- ten, máskor szelíd, jóságos rült rendezőjét, aki ugyan- tekintetté simul, hogy ugyan­ekkor kapta meg kimagasló az a Lenin írta dörgedelmes érdemeiért a Lenin-rendet, sorait Kautsky és az orosz . . . narodnyikok elten, aki most i A Lenin Lengyelországban valahoj „ —I Egy nyelven beszélünk Bizony én gyakran emle­getem a harmincas éveket. A légi köztisztasági vállalat­nál de sok diplomás ember­nek — tanárnak, orvosnak, mérnökinek — húztam nye­let a lapátjába! S azok még szerencsések voltak, hogy egyáltalán kaptak itt mun­kát. Ma a fiatal munkatár­sak egyike-másika meg egyre „Pártszervezeteinkben nyílt, ószime a léskör. Ez lehetővé teszi a kértlés k megvitatását és az őszinte, elvtársi bírálat alkalmazá­sát." (A S~;ged városi pártér­tekezlet beszámolójából.) viszonyt anélkül, hogy ne idéznénk fel a múltat? — Mi csak elmondásból ismerjük azt a nélkülözést — szól közbe a fiatal Káván István. — Adott esetben he­lyénvaló is a felemlegetése, de olykor hamisan cseng, ha mai hibák késleltetik az elő­rejutást, s ezt is a múlttal próbálják megmagyarázni. — Az csak jó, ha az em­társadalmi kérdések­zött mindig voltak felfogás­beli nézeteltérések. Ebben a társadalomban azonban nem tehet más célja öregeknek és fiataloknak, hiszen ami történik, mind valamennyi­ünk érdeke. Én úgy látom, hogy a ml dolgozóink kö­„ . ,, , ,... - vawuui a Krakkó melletti I Kávást István válaszol: öaPelkészí e noéz s Ptózte hegyekben Pásztorokkal be- ' - Mikor ide kerültem, ak­fl,™! szélget, vándorol a fennsí­kon, hallgatja a patakcsobo­gást és az eljövendő szocia­lista művészet hivatásáról gondolkodik a templom 1-eninről, az emberről. Jut' kevics így vall róla: „Lenint olyannak mutatjuk, ami­lvennek eddig még senki sem mutatta. Szüuaciókban, ikonjal k- ö C1 Pem_ SfeLE meTvlk bert látunk, akinek az egyedi dtsaga, olyanokban melyek jelenségekröl úgy van vé]e_ L4tjukS Lenint a hegyekben! ménye' hogy az°nnal általá­- l!UkÍf"mt tóS nősít velük. A film végére a fennsíkon, pásztorok és favágók között, az akkori moziban, a templomban, a fényképésznél vagy kerék­páron. Látjuk csizmajavítás. kerek észet ka tunk egy karéj mezeskenyér evé- amhArr.f „ fnrr«Aa1nm ezek a képek szimbólikussá teljesednek, s noha sok min­dent nem láttunk, nem hal­lottunk, mégis úgy tűnik: se, fából faragott figurák festése közben. Azt a Lenint látjuk, aki ugyanakkor for­emberről, a forradalom nagy­szerű alakjáról. Nikolényi István A fáraó Több ezres statlsztériát mozgató tömegjelenetek, a Karakum-sivatagban ember­feletti munkával folytatott felvétetek, gyönyörű színek, tökéletes miliő — a lengyel filmművészet legdrágább al­kotása került vidéki és bu­dapesti filmszínházakban egy időben a közönség elé. A fáraó jó film. Kissé cini­kus megfogalmazásban: a drágaság ellenére jó film. son. Boleslav Prus regénye azt a tragédiát ábrázolja amely a koránál előbbre lé­pő hős és a kor jelképe el­lenfelek közötti összecsapás során bekövetkezik. Nála a fiatal Ramszesz rátermettsé­ge ellenére hull el. Kawale­rowicz, vitatható módon, az­zal ad újat, hogy realistán, sokszor naturalistán be­mutatva, az élő embert ál­lítja középpontba, a fiatal­(Amikor a nyugati filmmű- embert, akinek útjába nem­vészet idáig legtöbb pénzt rabló vállalkozása, a Tízpa­rancsolat, mint a legtöbb szuperfilm, nem váltja be a reményeket, az utóbbi évek­ben hatalmas fejlődést el­ért lengyel filmgyártás nagy történelmi tablóit szívesen szemlélik a nézők.) csak a főpapok állnak, ha­nem emberi gyengeségei ls. Herhor főpap (Piotr Paw­lowski) szinte ugyanolyan erővel tudja saját igazát bizonyítani, mint Ram­szesz (Jerzy Zelnik) legfel­jebb még inkább demagóg és kevésbé válogatós az esz­, _ . . közökben. A film. belekeve­Jerzy Kawalerowicz, ez az redik három szerelmi tör_ művész, ténetbe, állami és személyi és intrikákba. Ilyen körülmé­nyek között határozottan za­varó volt, hogy a szegedi bemutatón csupán két vá­gás közti sötétség jelezte az egyik kulcsjelenetet: a napfogyatkozást eredeti tehetségű többek között az Árnyék a Meter Johanna rendezője, úgy alkotta meg filmjét, hogy abban a művészettör­ténészek sem találhatnak ki­vetnivalót. Legfeljebb azok, akik a regény és a film kö­zötti különbségek kutatásá­ban túllépnek a jól kom­ponált felvételeken, korhű díszlet- és kosztümfelfogá­V. M. ték, kinek-kinek a feladatát. Így sikerült. A pártszervezet­csak a keresetet hajtogatja, ^n sem divat már az elvont Pedig nekik neon a vetetlen, politizálás. A taggyűléseken berek a tárgyilagosságra tö­hanem karjuk erejen, ügyes- is arról £olyik a legtöbb szó, rekszenek. — Kormos Xózsef ségükön múlik a keresetük hogyan tegyük szervezetteb- a negwenévesok véleményér alakulása. Igaz, ők nem tud- ^ a munkati eredményeseb- próbálja megfogalmazni. — nak összehasonlítást tenni a hé a vállalat gazdálkodását. Mi megkóstoltuk azt ls, ami m'íltíaÍ- . , „„ S ezeken a megbeszéléseken volt, végigcsináltuk ezt a 21 Zalahegyi István most 59 a kommunisták kezdeménye- évet és még legalább ennvit éves. Bognár a városgazdái- aésri az egész kollektíva él is szeretnénk tölteni aktív kodási vállalat karbantartó szándékát fejezik ki. Vannak munkával. Az az igazság, részlegének műhelyében- lm- viták, ellenérvek s aztán különböző korúak kö­már negyvenkettedik éve. A megállapodunk a teendők­felszabadulás óta párttag, ben. azelőtt az ifjúmunkások kö- _ s a közvetlenül érzékel­zött, majd a munkásotthon- hető ban tevékenykedett. Mellette ben? ül a fiatal Kávási István gép- Megint Zalahegyi István kocsiszerelő, aki öt éve dol- kapcsolódik be: . Par+ae- J> a narmaüiK ts szoktunk beszélgetni, s ez összhang ls ezen a felismeré­resztvevő. Kormos József a kölcsönös tisztelet hangján íf^ffif * Iellsmere gépkocsivezető 42 éves, tíz történik. Hiszen megértjük, ' ' , _ , . . éve került ebbe a kollektívá- hogy ők a mostani lehetősé- ~ Talán az a tefdcomolyabb ba, 1950-ben lépett a pártba. gek ismeretében gyorsabban feladatunk — mondja Kává­Hármójukat kérdezgetjük akarnak érvényesülni. Ha- si István —, hogy mindazt, Rózsa István párttitkárral marabb kellene nekik a csa- amit a pártszervezetbén arról, hogy milyennek lát- ládalapításhoz szükséges 1a- megbeszélünk és elhatáro­ják az üzemben a kommunis- kás, a jobb kereset Termé- ^ mertessük, elfogad­ta szetesen md helyeseljük eze- zunK; TYYtöJT,. + 7 + ket a vágyakat mert ugyan, ^ssuk a partonkívuliekkel ls. ez a párt politikája is. De a Ha valamennyien, akik a türelmetlenségről lebeszéljük vállalatnal dolgozunk, meg, a fiatalokat A komolyan gyozodesbol cselekszünk, l gondolkozók meg is értik, tudjuk, hogy a Jobb munka hogy a célok elérésének fel- az ko 'ektiva előnyei! tételeit közös munkával te- szolgaija, akkor járunk jó remthetjük meg. Az csak uton- Nem konnyu ez, nap csalódást okozhat ha olyan ™nt nfP meg kell ragya­, „ változásokat egyik évről a ráznunk felvetődő kérdése­tanulók. Rá voltunk szorulva másikra akarnak elérni, ame- ket- hiszen tőlünk várják a ták együttműködését. Egyetértés a munkában Sejíti) úttörők Az ország egyik legna­gyobb tömegszervezete az út­törő-mozgalom. Hazánkban csaknem 1 millió 200 ezer a Ivók- és vörö&nyakkendösok szama. Egy év alatt kevés híján 600 ezer általános iskolás vett részt az őrsök Ki mit tud?-jain- A raj bemutatókon több mint 300 ezer ifjú mű­kedvelő, vers- és prózamon­dó, nótafa, bábos, népi tán­cos stb. adott ízelítőt tehet­ségéből. A szakkörök össze­jövetelein több mint húsz­ezren vesznek részt, s 31 304 gyerek tett egy év alatt szak­próbát A gyerekék ezenkívül több mint tízmillió órás társadal­mi munkával kamatoztatták segítőkészségüket Tizenkét hónap alatt csaknem egy és negyed millió facsemetét ül­tettek el és mintegy 118 ezer hold területen tisztították a réteket és legelőket, össze­gyűjtöttek 17 millió kilo­gramm vas- és fém-hulladé­kot, 5 millió kilogramm pa­pírt, több mint 3 millió ki­logramm rongyot és 250 ezer kilogramm gyógynövényt. kor még jóformán csupa öreg szakmunkás dolgozott a mű­helyben. Aztán még jött több fiatal, meg közben felsza­badultak az itt képzett ipari FeUdézzQk-e a múltat ? — Ezek szerint mégsem lehet kialakítani a normális II kommunisták kezdeményezései Kormos József ezt mondja: — Tavaly ilyenkor a téli szemétszállítás előkészítése éppen a rossz állapotban le­vő munkaeszközök miatt nagy probléma volt. Össze­jöttek a legjobb szakmunkás kommunisták, öregek, közép­korúak, fiatalok s megbeszél­a tapasztaltabbakra, hiszen lyekhez hosszú idő kell. Pél­nálunk a legtöbb munka uni- dául nekem évtizedek kel­verzális szakértelmet követel, lettek hozzá. Az idősebbek először begom­bolkoztak, azt mondták, csi­náljuk, ahogy tudjuk. Ha nem sikerült valami, akkor meg pirongattak bennünket — Persze, ma már niincs ilyesmi — szél közbe a párt­titkár. — S ehhez is az volt szükséges, hogy először a fi­atalok legyenek tisztában en­nek a magatartásnak az oka­ival. A múltban félteni kel­tett a szakma fortélyalt, mert ez a kenyérféltést jelentette. A másik oldalon levőknek meg be keltett látniok, hogy a fiatalok tudása sem lebe­csülhető. Éppen Kávási elv­társ példája is bizonyította. Tavaly jutalomüdülésre ment Pozsonyba. Ott önszorgalom­ból megfigyelte, hogyan te­szik használhatóvá a cseh­szlovák gyármányú szemét­szállító gépkocsidat. Itthon ezzel a módszerrel újították fel a már használhatatlan­nak ítélt járműveket. — Tehát a munkafeladatok végzésébem létrejött az egyet­értés. Hogyan tükröződik ez a pártonkívüliek politikai meggyőzésében ? feleletet a legkülönbözőbb intézkedésekre. Ezért szüksé­ges, hogy mi, kommunisták, mindenről tudjunk, a párt célkitűzéseiről egységes vé­leményt alkossunk. Kondorosi János Befejeződött az idegenforgalmi kollokvium Csütörtökön befejeződött • 3. idegenforgalmi kollokvium, amelyen több mint 30 elő­adáson elemezték az idegen­forgalmi szakoktatás helyze­tét és ismertették a nemzet­közi szakemberek figyelmét is felkeltő új tudományág, az idegenforgalmi földrajz tu­dományos eredményeit. A plenáris ülésen külföldi vendégeink előadásokat tar­tottak a hazájukban rend­szeresített idegenforgalmi szakoktatási módszerekről. N E G YVENEZER JATÉKMACKÚ - GORDCLO ZS AMOLTOK —. GYE R MEKVI D I T O S ZOB A-CSOSZDA — , ALIG-BABSZISH AP ALIGÉVESE KNEK — G1TAH ÉS SZÍNES TÉV É Liliput ajánlatai Zöld, sárga, kék drapéri- kiállítást látogatók szívét, s ák a falakon, s köztük va- vevőket is toborzott Eddig lóságos gyermekparadi- száz gyermekbútor-készletet 4 Kiskundorozsmal Gépja­vító Állomás felvételre ke­res lói képzett lakatosokat, hegesztőket és esztergályosokat Fizetés órabér besorolás szerlnt. Jelentkezés az igaz­gatónál: 8—13-ig. X. K A Délmagyaro-szátri Aram szolgáltató Vállalat közpon­ti énülete körül lárdagon dozásl munkákra munkaerőt keres, átlagos napi 1 órai elfog­laltsággal. Jelentkezni: Klauzál tér 9. Munkaüevi rv-z'.itv. 2C. 3 Pályázat ifjúsági klubok számára Az ifjúsági klubok részére mint a városi tanács vb mfl­a közelmúltban országos pá- velődésügyi osztálya, a Nép­lyázatot hirdettek a KISZ művelési Tanácsadó, a MÉK Központi Bizottságának kez- és a KISZÖV pályázati fel­deményezésére, hogy a Nagy hívást adott ki. Októberi Szocialista Fórra- Jelenkezni a járási és a dalom 50. évfordulójának városi KISZ-bizottságokon tiszteletére érjék el a „Ki- lehet november 30-ig. Azok váló ifjúsági klub" címet. a klubok, amelyek eleget té­A cím mellé igen értékes ve a pályázat feltételeinek, díjakat is kitűztek. Abból a az értékeléskor a legjobbnak célból, hogy az ifjúsági klu- bizonyultak, díjazásban ré­bok Szegeden és Csongrád szesüinek. Két első helyezett megyében is minél inkább 5 ezer, három második he­elösegítsék a népművelési irányelvek és a KlSZ-ak­cióprogram megvalósítását, a fiatalok szabad idejének hasznos eltöltését, a KISZ Csongrád megyei bizottsága, az SZMT, a megyei, vala- lyázatra. lyezett 3 ezer 500, négy har­madik helyezett 2 ezer fo­rint jutalmat kap. Az első és második helyezettek to­csom. Akik a valódi mese­világot létrehozták: a szege­di NlVÓ Faipari és Játék­készítő Ktsz tervezői és dol­gozói. Akik pedig az új já­téktermésre kíváncsian ide jönnek: a kül- és belkeres­kedelem képviselői, külföldi cégtulajdonosok, üzletkötők. A most megnyílt kiállítás — kínálat. Figyelemkeltés az utóbbi évek, s elsősor­ban persze 1966 legújabb, legérdekesebb játékai, gyer­mekbútorai iránt. Mindenféle üvegszemű mackók; méteresek és ara­szosak, panofixből vagy plüssből készült, fekete-fe­hér vagy barna bundát vi­selő „dörmögök". Idén ezer készül ezekből a szópajtásnak való bocsokból a szövetkezeti műhelyekben. S néhány fehér elefántbébi is ott álldogál velük együtt, ők még csak ennyien van­nak, várják a rendeléseket „Delfin" feliratú szárnyas hajók is ajánlkoznak; lapát­kereküket ugyanaz a „bo­nyolult" gumiszerkezet hajt­ja, ami a csúzliból kiröpíti a kavicsot. Csak kissé más­képp. Ez az első Delfin-pár, de unokáik bizonnyal rajza­nak majd a szegedi Tiszán és más vizeken. Kétféle bútortípus mutat­kozik be a kiállításon. Az rendeltek tőlük. Nem csoda, a bútorok szépek, praktiku­sak, sőt kényelmesek is; a heverőt és a szobai kisszé­keket habszivaccsal tették puhává. S mi minden látható még ebben a játékbirodalomban! A színes televízió kapcsolói diavetítő-alkatrészeket mű­ködtetnek; a játékgitárok pedig nemcsak a megszóla­lásig, utána is hasonlítanak az igazira. De van kerekes játéktartó ládika is, pettyes, mint a katicabogár. Számos külföldi ország apróságai játszanak vele évek óta, most már nálunk is elké­szültek a „ha akarom sám­40 li. ha akarom kiskocsi", ját- vagyis a kerekes zsámoly prototípusai. S a nagy vá­lasztékból hadd emeljük még ki az úgynevezett szo­bacsúszdát: az óvodák ré­szére készült csúszóalkalma­tosság remek gyerekvidító lehet télen. Színek és formák harmó­niája, s a babák „lakáskér­désének" jó megoldása a kétemeletes játékház és a víkendházacska. Kedves apró bútorocskék szép szám­mal sorjáznak az asztalokon; egyrészük svéd megrende­lésre készült, van olyan tí­pus is köztük, mint pél­sokat érdekelheti főként, a méreteikhez szabott szín­házfal mögött jól produkál­hatják magukat a kicsiny bábjátékosok. Csillag István, Doba György, Halmi Imre, Halmi Gyula, Nagy Lajos, Paréj József, Sáfrány György és Váradi Ferenc, a ktsz konst­ruktőrei játékos ötletekből ötletes játékokat teremtet­tek. S velük együtt dicséret illeti a szövetkezet több mint háromszáz dolgozóját is, akik, mint a kiállítás táb­lázatai, grafikonjai is mutat­ják, évről évre nagyobb fel­adatoknak tesznek eleget, s egyre több termékük szere­pel a nemzetközi játékpia­con is. S. M. óvodai bútorok, amelyeket dául a fűszerszekrény, ame­tehát használhatnak is a gyerekek, s mindenféle já­tékbútorok, amelyekben a legkisebbek aprócska játé­kai, babái élhetik a maguk mesebeli életét. Az előbbi­ek éppen az utóbbiakból alakultak ki: az óvónénik ugyanis kérték a játékkészí­tőket; „növesszék meg" a li­liputi gyártmányokat. A mostaniakból már külön játszósarkot állíthatnak ösz­sze az óvodákban. Van itt konyha" is szoba" is* a vábbjutnak az országos pá- j két komplett 'garnitúra Bu­l dapesten már megvette a lyet az északiak speciális kívánságára gyártanak. An­gol gyerekek játszanak már idén is a Csongrádon ké­szült színes babaszékekkel, ezekből jövőre is nagy té­telt szállítanak a szigetor­szágba. A játékokon kívül több praktikus használati tárgy is helyet kapott a kiállítá­son. Külön érdekesség az „alig-bábszínház", ez szin­tén az óvodákat és óvodá­ÉM Villanyszerelőipari Vállalat Budapest. VII. SÍD u. 23. felvesz segédmunkásokat és Yillauvszerelőket budapesti, pestkörnyéki és vidéki munkahelyekre. Bérezés: megemelt teljesít­ménybér, Kereset kor­látozás nélkül, ehhez 15% ldénvpitlék. Egyéb Já-and iságok: saját lakéhelyen kivüll fog­lalkoztatás esetén — a Jogosultságtól függően - különélés! pótlék, természetbeni szállás, vagy szá! lásdíjtérltés. étkezési hozzájárulás, munkaruha Jelentkezés: Budapest. VII Síp u. 23. sz. (főporta.) Szerda, 1966, november 13= DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents