Délmagyarország, 1966. november (56. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-23 / 276. szám

Idsgsnforgalmi kollokvum Budapesten November 22-től 24-ig a Gellért Szállóban rendezik meg a III. idegenforgalmi kollokviumot, amelynek fő tárgya a korszerű idegen­forgalmi szakoktatással kapcsolatos tennivalók vizs­gálata. A tanácskozáson részt vesznek az idegenfor­galom irányítóin kívül az egyetemek képviselői, kü­lönböző tudományágak is­mert művelői, tíz ország, Ausztria, Bulgária, Cseh­szlovákia, Franciaország, Ju­goszlávia. Lengyelország, Olaszország. Románia, Szov­jetunió, Svájc idegenforgal­mi szakértői. A kollokviumot kedden délelőtt ünnepélyesen dr. Vitéz András, az Országos Idegenforgalmi Hivatal ve­zetője nyitotta meg. A megnyitó után a kül­földi vendégek számoltak be az országaikban rendszere­sített idegenforgalmi szak­ok tatásról illailla Szudán követe Dobi István, a népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke kedden fogadta Osman Abdalla Hamid rendkívüli es meghatalmazott nagykö­vetet, a Szudáni Köztársa­ság első magyarországi nagykövetét. aki átadta megbízólevelét ZSAK. KÖTÉL ÉS ZSINEG MŰANYAGBÓL — TIZENNÉGY­FÉLE VÍZHATLAN PONYVA — TELJESÍTETTÉK AZ EXPORT­TERVET Ujabb textilgépek érkeznek Szegedre A múlt évi munka alap­ján élüzem címet nyert a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat, az idei munka alapján pedig szeretnék el­nyerni a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzász­laját Bár nincs még vége az esztendőnek, a kilátások­ról lehet bizonyos képet al­kotni. Speciális zsákok A vállalat idei tevékeny­ségére is jellemző, hogy to­vább frissítik és moderni­zálják gyáraik gépparkját A már ismertetett Gardella­típusú fonócentrifuga ered­ményesen dolgozik a szege­di kenderfonóban, sőt a próbatermelés után nagy­üzemi módon. Jövőre 1800 tonna lenkóc alapanyagot dolgozhat fel ez a gépsor fonallá. Üjabb érdekes gépegység érkezését várják ugyancsak Olaszországból, a Covema­eégtől. Tranzakciós szerző­dés keretében mintegy 110 ezer dolláros értékben olyan berendezést vásárol­tak a Covema-gyártól, amely nyújtott szalagokat gyárt polipropilén alapanyagból. A berendezés fogadására egy épületrész kialakítása megkezdődött. Az újfajta gépi oerendezés évente kö­rülbelül 200 tonna kapaci­tással dolgozik, amelynek nagyobb hányadát arra használják fel, hogy speciá­lis zsákokat készítsenek el­sősorban külföldi megren­delőiknek. Gyártanak e géppel és ugyancsak poli­propilén műanyagból köte­let és zsineget ls. A vállalat központi gyá­rában a raktár jobb ki­használása érdekében hat­szintes, állványos tároló épí­tését kezdték meg. Az áll­ványok között a ládák moz­gatását oldalvillás targon­cával végzik el. Az új el­helyezési mód lehetővé te­szi, hogy 700 ládával töb­bet tárolhassanak a raktár­ban. Sikeres kisérlet Befejeződött egy gyárt­mányfejlesztési kísérletsoro­zat is a Kenderfonó és Szö­vőipari Vállalatnál, amely­nek során új típusú kenési technológiával vízhatlaní­tott ponyvaszöveteket ál­lítottak elő szintetikus és természetes alapanyagok­ból. A kísérletsorozatot a Győri Pamutszövő és Mű­bőrgyárral szoros kooperá­cióban bonyolították le. Az elkészült 14 féle változatból 5000 négyzetmétert átadtak a kereskedelmi szerveknek, hogy a vásárlók véleményt mondjanak új termékükről és egyben piackutatást vé­gezzenek. Nemrégiben fejezték be a szegedi kenderfonógyár ter­| A RUHAGYÁRBAN f> Mennyit ér egy Attól függ, hogy milyen újításról van szó. Általában könnyű kiszámítani, hogy mennyit ér egy újítás: annyit, .-•mennyivel tobb hasznot hajt az üzemnek, a népgaz­daságnak, mint a régebbi megoldás. Ennek alapján az­tán vannak kisebb és na­gyobb értékű újítások, ki­sebb és nagyobb újítási dí­jak. A Szegedi Ruhagyárban nem állnak rosszul az újítá­sokkal, sőt nem csak újítá­sokról tudnak beszámolni, hanem több találmányról is. Az üzemi pártértekezleten jegyeztem fel, hogy az el­múlt három esztendő során az újítók közel 2,5 millió fo­rintot „hoztak a konyhára", javaslataikért viszont 13Í ezer forintot kaotak a válla­lattól. Ez alkalommal az újítói munkát néztük meg közelebbről is Külföld is kéri Kezdjük a legrangosabbak­ka.1, a feltalálókkal s talál­mányaikkal. Nagyon büszkék a gyárban arra a gépre, amelynek a mintapéldányát egy szovjet ruhagyár vású­rolta meg. Szabó Sándor és Dékány Lajos olyan fotocel­lás vezérlésű automatikus anyagadagoló berendezést konstruált ruházati alkatré­szek gyártására, amelyet ta­lálmányként fogadtak el. Ugyancsak az előbbiek ta­lálmányaként jelentették be ez év elején azt az automati­kus gépet, amely a munkai­ruhák zsebeinek .szegesét, behaitósát és le-tűzését egy­idejűleg elvégzi. A közös ta­lálmány dokumentációja Iránt érdeklődtek már aa NDK-ból. Ugyancsak az NDK-nak adták át Dékány Lajos újításának a doku­mentációját Ennek az újítás­rak az a lényegé, hogy egy Csepel 111-es varrógép fel­használásával olyan varró­endliző gépet szerkesztett amely késes megoldással dolgozik. Hullámzás Egy igaz: újítani nehéz megrendelésre. Az újítók azt, mondják, hogy ihlet kell ehhez a munkához is, akár a versíráshoz. A múzsa vi­szont nem mindennapos ven­dég náluk sem. Ezt a tényt szemléltetően bizonyítják az elmúlt évek adatai .. Az újítómozgalom m legtöbb vállalatnál, intéz­ménynél összhangban van a termelési feladatokkal. Az elmúlt évben 3000 újí­tást vezettek be." (A* MSZMP Szeged váro­si bártórtekezleténelc be­számolójából.! Év üjiilsok révén elért megtakarítás IMI 1 534 558 forint 1MÍ 365 300 forint 1803 «7 6.70 forint 1964 1 068 372 forint 1965 65? 457 forint 1966 rt ffe.l 159 025 forint Amint látható is, az idői esztendő első fél éve alig mutat valami eredményt. Talán ez a mélypont- De to­vább boncolgatva a kérdést, az ta igaz. hogy az újítási mozgalmat lehet inspirálni, az újítóknak fel lehet kel­teni az érdeklődésüket bizo­nyos megoldatlan területek iránt Nagyjából ezt a célt szolgálja a vállalat éves újí­tási feladatterve. Hal'gatnak-e a javaslatokra? Igen is, meg nem is. S ez­úttal a javasolt féladatok nehézségi foka is meghatá­rozó. Az idei 17 plusz két pontból összesen hármat va­lósítottak meg. Ezek a kö­vetkezők: A nadrágok varrásánál bi­zonyos egyszerűsítésekre van szükség, amelynek révén a vállalat évente mintegy 450 ezer forintos megtakarítást érhetne el. A díjazás is ke­csegtető, hiszen a megtaka­rítás 4—6 százaléka jelenti az újítási díjat, s még külön 2000 forintos céljutalmat he­lyeztek kilátásba az újítók­nak. Ezt sikerült megoldania Komáromi Károlynak és Ko­máromi Ferencnek. Egy sorozatlyukkötőgép konstruálását ugyancsak kér­ték az újítóktól. Eddig ugyanis a lyukkötőgép csak az egyik oldalon dolgozott, vagy a bal oldalon, vagy a jobb oldalon. Olyan gépet kér­tek, mely egvidöben mind a két oldalon képes lyukat kötni. A Dékány—Hetosi— Dani trió benyújtotta javas­latát A harmadik megoldást egy automata alkatrész-lera­kó készüléket ugyancsak há­romtagú kollektíva; a Lőrinc? —Dékány—Rujavecz csoport dolgozta ki. Arra a kérdésre tehát hogy hatékony-e az újítási feladatterv, vagy sem. csak azt lehet válaszolni hogy nemigen. Véleményem szerint évközben néha vissza kellene térni erre a javas­lathalmazra. Anekdotának í* beillik Az újítási ügyeket egyéb­ként r.agy hozzáértéssel in­tézi egy kedves fiatalasszony: Kocsis Istvánné technikus. Tízesztendős gyakorlata van ebben a munkában. Tőle kérdeztem meg, hogy való­jában kik is újítanak, hiszen a nevek között alig találni a varrógépek között dolgozó lányokat vagy asszonyokat. Való igaz, nogy az újítások­hoz bizonyos technikai alap­ismeret ta szükséges, de még jobb, ha az alapismereteknél jóval nagyobb a technikai tudás. Ezért találkozunk nyilván gyakrabban Gera Imre, Dékány Lajos, Szabó Sándor és társaik nevével. — Akadnak azért mások is — mondja Kocsnsné. S ezután fel jegyzek egy újítási történetet, amely szin­te anekdota számba vehető. Az újítás lényege egyszerű dolog: a nadrágok száránál kéttűs géppel dolgozhatnak, amelynek révén körülbelül 13 000 forintos megtakarítás várható. Az iratokon társ­újítók vannak bejegyezve­az egyik Bálint Istvánné. a másik pedig a Martos Flóra nevét viselő szocialista bri­gád mind a 14 tagja. Hogyan történt ez a fur­csa társulás? Bálintné is be­nyújtotta ezt az újítást és a brigád is. egymástól füg­getlenül. De egyik sem volt teljes értékű. Bálintné javaslatából éppen az hiány­zott, ami a brigádéban jó voit, a brigád javaslatából pedig érmen Bálintné hasz­nos jelzése. Külön-külön egyik sem volt teljes, így került sor a „házasságra". Bálintné 40 százalékban, a brigád pedig 60 százalékban részesült az úiítási díjból. Bálintné felvette a 85 forint és 55 fillér díjat, a brigád 14 tasta pedig a 128 forint 32 filléres díjat. Nem tudom, hogvan osztozkodtak az ösz­szegen. Gazdagh István melő üzemeinek teljes kli­matizálását és légnedvesíté­sét Jelenleg a gyár rak­tárainak légnedvesítő be­rendezéseit szerelik. Az alapanyagraktárban légned­vesítő gombákat, a készáru­raktárban pedig vezetékes légnedvesítő berendezést szerelnek fel, hogy biztosí­tani tudják az anyagok szab­ványos nedvességtartalmát. Hatmilliós hasion Az élüzem cím birtoká­ban jobb munkára töreked­tek a vállalat gyárai. Az el­múlt első háromnegyedév idején jelentősen emelke­dett a munka termelékeny­sége. Az előző évivel szem­ben az egy munkaórára ju­tó termelés a terv szerinti 5.8 százalékkal szemben 6,3 százalékra emelkedett. Ez­zel függ össze, hogy lét­számhoz arányosítva a ter­melékenység növekedése 7,5 százalékos és a 8,8 százalé­kos termelésemelkedésben 87,6 százalékban a termelé­kenység játszotta a fő sze­repet. A vállalat munkájában el­ső helyen áll az a célkitű­zés, hogy növekedjék a jö­vedelem, a gyár tiszta haszna. Az előirányzott alapiövedelmezőségi szintet az év első kilenc hónapiá­ban 6.2 millió forinttal túl­teljesítették. Különösen szé­pen alakult az exportter­vek teljesítése: szeptember végén 12,8 millió forinttal több árut szállítottak kül­földi vevőiknek, mint az egész évre tervezett meny­nyiség. A jövedelmezőség. vala­mint az exporttevékenység kedvező alakulásának együt­tes hatása valójában min­den dolgozót közvetlenül ta érint, hiszen az első három­negyedév alapján 10.9 napos nyereségrészesedésnél tart a vállalat. Vándorzászló a legjobbnak Az MSZMP IX. kongresz­szusának tiszteletére indult szocialista munkaverseny az újszegedi kenderben bonta­kozott ki elsőnek a szegedi gyárak közül A munkaver­seny komoly segítséget je­lentett a már vázolt ered­mények elérésében, különö­sen az export túlteljesítésé­ben. A verseny folyamán a brigádmozgalom is felvirág­zott, jelenleg 47 brigáddal több kollektíva küzd a szo­cialista címért. A gyárak között is egészséges vetél­kedés alakult ki a kong­resszusi munkaverseny­ben. amelyet a vállalat ve­zetői támogatnak. A leg­jobb eredményt felmutató gyáregység elnyeri a válla­lat által alapított kongresz­szusi vándorzászlót és a ve­le együtt járó 15—25 ezer forintos pénzjutalmat. Leszerelő és bevonuló katonák M ozgalmas és búcsúzko­dással teli napokat éi­nek át a felnőtté vált fiatalok. Búcsút vesznek a leszerelő katonák parancsno­kaiktól, elvtársaiktól, akikkel együtt örültek az eredménye­iknek és együtt oldották meg a kiképzés nehéz feladatait. Búcsúznak a bevonulók a szülőktől, rokonoktól, mun­katársaktól és kicsit szorongó szívvél várják, hogy is lesz az új és nagy családban. Ab­ban a családban, ahol a szer­számot a fegyver váltja fel; ahol meg kell tanulni a korszerű harceszközök mes­teri alkalmazásúi A bevonulók jelentős ré­sze az MHS-ben megismer­kelett a hadsereg életével és megszerezte az induláshoz szükséges alapismereteket. Ezek a fiatalok határozottan lépik át a laktanya kapujál mert ismerik milyen közös­ség, milyen élet és milyen teendő vár reájuk. A fel­nőtté érett 18—20 éve­seknek a néphadseregben az alkotmányban rögzített leg­szentebb kötelességet kell teljesíteniük: felkészülni szo­cialista hazánk fegyveres vé­delmére és mindenkor ké­szen állni az agresszor meg­semmisítésére. E nemes kö­telesség egészséges, hazáját szerető — és ha kell, azért életét adó —. hozzáértő em­bereket követel. Igaz az a mondás, hogy megtisztelő kö­telesség néphadseregünkben katonai szolgálatot teljesí­teni. A nagy és nemes feladat teljesítésében a fiatal kato­nák nem maradnak maguk­ra. Fogadásukra és kiképzé­sükre felkészültek az alaku­latok. A parancsnokok átve­szik a szülő szerepét, anyai szeretettel és apai szigorral nevelik fegyelemre, köteles­ségteljesítésre, az erkölcsös életre a katonákat, növelve általános és politikai isme­reteiket. S megtanítják a be­vonultakat a modern harc­eszközök kezelésére. Ma pa­rancsnok és beosztott szíve egy célért dobog és ez ez érdekazonosság teszi képessé őket nagy feladataik megol­dására. A KISZ-szervezet az első perctől fogva bevonja a bevonultatat a mozgalmi munkába. A közösség ereje segíti nevelésüket, jellemük formálását A parancsnokok és a KlSZ-szervezet gondos­kodnak a szabad idő hasznos eltöltéséről. A különböző színjátszó csoportok, zeneka­rok, szavalókórusok, barká­csoló szakkörök, sportszak­osztályok között választhat­nak a fiatalok képességük, kedvük szerint. A művelő­dés gazdag kelléktára áll a katonák rendelkezésére. A könyvtárak, klubok, filmve­títő. rádiók, televíziók, mag­netofonok és különböző mái eszközök, amik együttes tó­használása szintén hozzáse­gíti a fiatalokat ahhoz, hogy sokoldalúan művelt embe­rekké váljanak. A korszerű harc megvívá­sának egyik jelen-tős felté­tele az erős, edzett és egész­séges testalkat. Éppen ezért a kiképzés szerves része a sport, amihez biztosítottak a kitűnően felszerelt sportpá­lyák. A színvonalas sport­versenyek rendezésével a ka­tonák százai mérhetik össze erejüket és ügyességüket. Ahhoz, hogy néphadsere-' günk eredményesen tölthesse be hivatását, a jól képzett parancsnoki állományon és korszerű technikán túl alap­vető feltétel: a hazájáért felelősséget érző, tanulni vá­gyó ifjúság Nyugodtan meg­állapíthatjuk, néphadsere­günknek ez az Ifjúság ren­delkezésére áll. Ellentétben azok véleményével, akik a hosszú hajviselet, vagy egyea fiatalok tiszteletlen maga­tartása láttán elmarasztalják egész ifjúságunkat. Nincs igazuk! Az élet számtalan bizonyítékát adja ifjúságunk tettrekés ziségének. Vegyük csak például azt, hogy nép­hadseregünk többségét a fia­talok alkotják, akikre rábíz­zuk a bonyolult harceszkö­zök kezelését és ezen túl nép­köztársaságunk védelmét. A gyakorlatok számtalan példá­ja igazolja, hogy ezt a tech­nikát mesterien és felelős­séggel, a célnak megfelelően tudják kezelni. Igen jó pél­dája ennek a közéimúltban végrehajtott Vltava gyakor­laton tanúsított helytállás is. Vagy gondoljunk a katonák árvíznél tanúsított hősies munkájára, vagy a termelés­ben és tanulásban elért ki­magasló eredményeikre. m" éphadseregünkbem ls ! YÍ megtaláljuk a szocia­lista versenymozga! ­mat, amiben számos fiatal vetélkedik. A most leszerelő katonák között például Ko­vács Béla, Kukity János, La­pis András, Somogyi Gyula* Szeliánszky Csaba szegedi, Bálint József. Honn áth János, Gallyas Sándor hódmezővá­sárhelyi, Palotás György szőregi, Nemetcz Sándor szentesi. Hevesi András csongrádi és Valkai Pál nagy­tőkéi fiatalok, akik büszkél­kedhetnek a „Néphadsereg Kiváló Katonája" kitüntető címmel. A bevonuló fiatalok köves­sék az előbb felsorolt fiata­lok példáját, saját hasznukra és a haza javára érjenek el kimagasló eredményeket. Eh­hez kívánunk erőt, egészsé­get és sok sikert. CZIFRA PAL őrnagy Az űj kertészet Építők és kertészek összefogásává! rekordidő alatt sike­rült Éj zegedra, a Kállai-Hgef melletti területen létrehozni az új kertészeti telep legfoii tosabb létesítményeit. A ha­talmas pálmaházban már me'eg körülmények között vár­ják a telet a délszaki díszui vények. A hat új üvegház munkáival is a befejezés előtt tartanak a Városgazdálko­dási Vállalat dolgozói Szerda, 1966, november 13= DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents