Délmagyarország, 1966. november (56. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-20 / 274. szám

A nehézipar veszi át a gázgyárakat A fejlesztésről n tanácsokkal közösen döntenek A Neh éri pari Minisztérium megállapodott az illetékes tanársokkal a vidéki gázgyárak átvételéről hozott határozat végrehajtásáról. Az egvséges irányításról hozott, határozat, amely 1 milliárd 400 millió forintot iránvoz elő a gázipar fejlesztésére az 1972-ig terjedő idő szakban, többek között, arról is intézkedett, hogy a tekintélves összegből a vidék gázellátásának kibővítésére fordítandó ROO millió forint felhasználásáról a nehézipar, mint. a gázipar gazdája gondoskodjék és e célbői vegye át a tanácsok kezelésében levő vidéki gázgyárakat is. Az elmúlt hetekben az érdekelt megvei. illetve városi tanácsokkal megtartott tárgyalások után létrejött a' egvetértö megállapodás a gázgyárak átadására A megállapodás értelmében az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt január 1-én átveszi a tizenegy vidéki gázmüvet, a pécsit, a miskolcit, a székesfehérvárit. a dunaújvárosit, a győrit, a sopronit, a szegedit, a szombathelyit, a debrecenit. a hajait és a szolnokit. s ettől kezdve saját vállalataként üzemelteti őket Megállapodtak abban is. hogy a trösri a eázgvárak fejlesztésénél. a lakosság gázellátásának bőWtéséné! természetszerűleg mindig messzemenően figyelembe \*eszi a tanácsok kívánságait, javaslatait. s veliik egyetértésben határoz a fejlesztésről. (MTI) KGST-ülés Budapesten A KOST fémkohászati állandó bizottsága november 11—IP között Rudapesten tartotta 25. ülését. Apró Antal, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese 10 éves fennállása alkalmából üdvözölte a fémkohászati állandó bizottságot.. maid dr. Lévárdi Ferenc, a bizottság elnöke beszámolt az eddig végzett munkáról. Felszólaltak a KGST tagállamok delegációirák vezetői, valamint dr. Vincze Imre. a KGST titkárbelyettese. A bizottság megállapította, hogv az utóbbi 10 évben a tagállamok színesfémipara gyors ütemben fejlődött. Megvitatták a tagállamok együttműködésének kérdései' a színesfém kohászat területén és jóváhagyták az 1967 évi munkaterv®. (MTI) A RUHAGYARBAN © Várni pedig nem szabad Nagy lombú fák között, tiszta környezetben húzódik meg a Szegedi Ruhagyár a Kossuth Lajos sugárút végefelé. Küllemre egyik legszebb gyára az országnak. Az üzemben több mint kétezer ember dolgozik. A dolgozók so százaléka nő. Sokoldalúan sajátos munkát végeznek a gyárban: a konfekciónak kívánnak hírnév® és becsületet szerezni. Igyekezetükhöz, szorgalmakhoz nem fér kétség, sőt szenvedélyesen kutatják, keresik az újat, hogy a jövőben is élen maradjanak. E munkájukhoz jelentős segítséget nvújtott az üzemi pártértekezl®. ahol gazda módjára értékelték mindannyiuk tevékenység®. Szó esett az új gazdasá® mechanizmusról is. amikor kijelentették, hogy várni pedig nem szabad semmiféle csodára, mert az új is csak olyan lesz, amilyennek ők maguk formálják. E formáló munka sűrűjében tettünk látogatást, hogy képet kapjunk mindennapi életükről, gondjaikról és eredmén veikről. Erről számolunk be most kezdődő cikksorozatunkban. Dollárra át számítva ... A jó minőségű férfiöltönyöknek piacuk van — vallják az üzemben. Igazuk lehet teljes egészében. A gyenge árut nehéz eladni, s különösen nehéz a ruházati cikkekben. Itt ugvanis nemcsak a szövet minőségéről van szó. hanem a fazonról is. amely viszont nagvonis változó. Ahol nem számolnak ezzel, ott nehéz lesz nvitvatartani a gvárkanut. Viszont ettől nem félnek a ruhagyárban, ami jé előjel az új gazdasági mechanizmust illetően. Korszerűsíteni, modernizálni. hogv lépést tartsanak a világgal, ez most a legfőbb feladatuk. S miiven jó. hogy dollárban is képesek számolgatni. piacot szereztünk — mondja Szabó Sándor főmérnök. — Jövőre R0 ezer fésűs öltönyt készítünk hazai szintetikus szövetből. Nyugati vevőink aláírták a szerződést. A gyárnak van tradícióig a férfiöltönyök gyártásában. Valamikor egy év alatt 400 ezer öltönyt készítettek. De kérdés, hogv jó-e az a valamikori technika és technológia. A gépek nem csupán technikailag kopnak el, hanem erkölcsileg is. A megkopott gépek helyére vadonatújak érkeznek válaszol a főmérnök. — Átszámítva; körülbelül 60 ezer dollár értékben. Ez tranzakciós beruházás. Ha 17 ezer öltönyt eladunk a nyugati piacon, megtérül a gépek ára. Ez igen, ahogy mondani szokták, ez az üzlet. Jó üzlet. Nem törvény az, hogy mi rossz üzleteket is köthetünk. Az élet egyébként kikényszeríti az ilyen előnyös tranzakciókat, hiszen ráfizetésből nem lehet megélni, előrehaladni meg különösen nem. A ruhagyár viszont meg akar élni a jövőben is. Milyen gépek ezek? Közvetlenül francia gépgyártókkal tárgyaltak a vásárlás ügyében. A gépek egyébként Franciaországból, Olaszországból és az NSZKból érkeznek. Slágernek számít a 12 gépegységből álló program vezérléses gőzvasaló gépsor. A gépen formatartó vasalást lehet végezni, s a gép. úgymond. függetleníti magát a dolgozóktól, mert nem úgy végzi a munkát, ahogvan a dolgozó akarja, mivel minden ..kívánságot*' betápláltak a gépbe, amely aszerint is végzi a műveletet. Vásároltak több automatikus és félautomatikus varr® gépet. Közülük is érdekes az az elektromos pneumatikus gep, amely egy időben hat különféle művelet® végez. A gép árát érzékelteti, hogy az NSZK-ban .30 ezer márkába kerül. Rendkívül érzékeny a gép. de nagy termelékenységet biztosít, precíz és milliméternyi pontossággal végzi a varrást. A® mondják, hogy a világon ez a legmodernebb gép. amelyet a ruhaiparban használnak. Nem kívánom felsorolni a megvásárolt gépeket, mindegyiknél az előzőekhez hasonló jelzőket lehetne elmondani. Jó gépek, modernek. prímák, a legfejlettebb technikai színvonalat képviselik. Beruházni valóban így kell, és így érdemes is. A gépek működtetéséhez kiépítik a gyárban a sűrített levegő vezetékeit, a kompresszorokat az olaszok szállítják. A géppark felfrissítését célozza az a 3 milliós befektetés. amelyet gyorsvarró gépekre, gomhlyukazókra és varró-endlizőkre költenek el. A hazai piac is jál jár Ilyen korszerű gépparkkal \aióban meg lehet alapozni az exportot, söt állandóan emelni lehet a mennyiséget is. Ugyanakkor a hazai piac is jól jár, mert a Szegedi Ruhagyárban készített exportöltönyökből a belkereskedelem is rendelhet: 60 ezer öltönyt máris megrendeltek és a gyár vállalta a szállítást. láttam azokat az orkánkabátokat is. amelveket mostanában gvártanak bácsalmási üzemükben. Az olasz alapanyagból készített nrkár,kabát fazonban, gallérban közbéléssel ellátva pontosan olvan. mint akár a római vagy a milánói kirakatokban látható orkánkahát. Ebben az évben 40 ezer darabot., jövőre pedig 130 ezer darabot készítenek. A felkészülés gyakran hangoztatják ezt a gváriak — jól halad a következő évi feladatokra, és végül is az új gazdasá® mechanizmus követelményeire. F nagyszabású profilváltozás újabb igénveket támaszt a műszakiakkal és minden dolgozóval szemben. Megerősítik a gyártmányfejlesztést, ú.i modellkészítő műhelvt hoznak létre a legkorszerűbb fölszereléssel. E műhelyben mindent alaposan kikísérleteznek. Állandó modellbemutató termet nvitnak. ahol a gvár vevői bármikor megtekinthetik a legújabb termékeket. Fálelem nélkül Az új mechanizmus önmaga nem változtat és T96R. január elsején sem válik a víz borrá. Csak az alapos felkészülés segíthet jó előmenetelhez a későbbi évpkbeo. — Mi 1967-ben meg akarjuk alapozni üzemünket és megerősödve, stabilan lépni az új gazdasági mechanizmus út.iára — mondja a gyár főmérnöke. — Ezért nálunk senkinek nem lehet félnivalója az újtól. Az elindulás valóban helyesnek látszik, s nagv stabilitást eredményezhet a gyár minden dolgozójának a jövőt illetően. Természetesen mindez nem jelenti a teljes gondtalanságot később sem. Gondok ma is vannak bőségesen a Szegedi Ruhagyárban. Gazdagh István Milliók szorgalmával és lendületével Irta; Beckl Sándor, a SZOT titkára A

kongresszusi munkaversenyben a dolgozók és a vezetők, a vállalati kollektívák gazdasá® feladataik megvalósítását — látványos külsőségek nélkül — szorgalmas és tartalmas munkával. vállalásaik teljesítésével, igen sok helyen időarányos túlteljesítésével végzik. A kongresszusi verseny hatása az eddig elielt időszak nagyrészt kedvező gazdálkodási eredmenveiben is tükröződik. Az év első nyolc hónapjában a népgazdasági célkitűzések a tervezettnél kedvezőbb mértékben valósultak meg és gyorsult a fejlődés üteme az előző ér hez mérten. Az ipar termelése ebben az időszakban 6 százalékkal növekedett. Ez önmagában is jó eredmény és jelentőségét növelte az a tény, hogy a többtermelés tekintélyes részét exportáltuk. elősegítve ezzel az ország nemzetközi fizetési mérlegének tervezettnél kedvezőbb alakulását. A mezőgazdaság megtermelte az ország ellátásához szükséges kenyérgabonát. Javult a zöldségellátás és a tavalyinál alacsonyabbak voltak az árak. A szükségletre való termelés igen fontos célkitűzése a kongresszusi munkaversenynek is. Az export túlteljesítése, a készleteknek az előző évhez viszonyított; kedvezőbb alakulása, a lakosság szükségleteinek választékosabb kielégítése egyes termékféleségekben azt bizonyítják, hogy ez a helyes célkitűzés eredményesen realizálódott a munkaversenyben a tömegaktivitás révén. Kedvező jelenség az is. hogy az energia és alapanyagok termelése meghaladja a tervezettet és így némileg enyhültek anyagallátási gondjaink. Ezekben az eredményekben tükröződik a dolgozók többségének az a helyes törekvése, hogy a kötelezettségeken túl többbet. jobbat, szebbet adjanak a társadalomnak, mindinkább felismerve. hogv egyéni boldogulásuk mindenekelőtt a köz® vagyon gyarapodásától, a munkáshatalom erősödésétől függ. A munkaverseny színvonalának, tartalmasságának növelésére iránvuló törekvés jut kifejezésre abban az általános jelenségben. hogv a pártkongresszus tiszteletére úiabb kollektívák tettek vállalást, a szocialista brigád, illetve a szocialista munka műhelye, üzeme, gyára cím elnyerésére. A tömegaktivitás kiszélesedése is jellemző vonása a kongresszusi versenymozgalomnak. Ez megmutatkozik abban is. hogy növekedett a versenyben részt vevő műszaki-gazdasági dolgozók száma és mindinkább bekapcsolódnak a kutató és tervező intézetek dolgozói is. A versenyben való részvételüknek nagyon hasznos és eredményes megnyilvánulási formái az egymással kooperáló vállalatok szocialista szerződései az együttműködés eredményesebbé tételére. Hasonló törekvések tapasztalhatók egyes vállalatoknál az egymást kiszolgáló műhelyek, gyáregységek kapcsolatában. Különösen hatékonyak az egyes tervező, illetve kutató intézetek és a kivitelező vállalatok között meghatározott fejlesztési vagy tervezési feladatok megoldására kötött komplex vállalások és szerződések. A kongresszusi verseny igen örvendetes és nagyszerű jellemvonása az. hogy a gazdálkodás eredményességét növelő, minőségjavítási. takarékossági, export és műszaki fejlesztési célkitűzések mellett egyre inkább megtalálhatók a társadalmi jellegű, gyáron belüli és azon kívüli életkörülmények javítására irányuló törekvések. Ilyenek a társadalmi munkában végzett út-, csatorna-, lakásépítkezések, az üzemek udvarainak parkosítása, szociális, kulturális ellátottság lehetőségeinek bővítése. J

avulás mutatkozik az erkölcsi és anyagi elismerés alkalmazásában, amelynek eredményeként a kiemelkedően dolgozókat illető kitüntetéseket, jutalmazásokat jobban összehangolják az anyagi ösztönzés jól bevált formáival, főleg a premizálással és a nyereségrészesedéssel. Erre mutat az, hogy a versenyben élen járó egységek és kollektívák anyagi megbecsüléseként mind gyakoribb a meghatározott feladatok teljesítéséért kitűzött céliutatmazás. Találkozhatunk ol'-an szárv dékkal is. hogv a termelési feladataikat kiválóan teljesítő szocialista brigádok tagiai felemelt összegű nyereseg visszatérítésben részesülnek majd. Sok vállalatnál — helvesen — jutalmazási jogot biztosítanak és pénzügyi keretet létesítenek az üzemvezetők és művezetők számára. A verseny célkitűzéseket, célfeladatokat az üzemvezetők határozzák meg és a jutalmat is ők adják. Nehezen tudunk azonban előre lépni abvan. hogv a jutalmazásoknál elszakadjanak a hagyományos ünnepi ..pénzkiosztástől" és ugvanígy az egyes dolgozó kategóriák részére szintén ..hagyományosan" megállapított jutalmazási fisszegektől. Mindinkább arra kell törekedni hogy a jutalmazás közvetlenül a kiemelkedő munkavégzés után történjék és a jutalom összege, valamint az erkölcsi elismerés formáia arányban álljon a megoldott feladat nagyságával. A helyes bérezés mellett ez a másik feltétele annak, hogy a „jő munkás" és a „jól kereső munkás", illetve dolgozó fogalma minden esetben gyakorlatilag is egyet jelentsen. A dolgozók lendületet. munkakedvét csökkenti és a termelésben változatlanul a legtöbb kiesést okozza, hogy a megfelelő fajtájú és választékú anvagok és alkatrészek adott helyen és időben sok esetben nem állnak rendelkezésre. Az építőiparban például rendszertelen, hiánvos az anyagellátás cementből, gömbvasból, falazó anyagokból. Sok esetben anyaghiány akadályozza a folyamatos, programszerinti munkát a textil- és ruházatiparban is. Igaz. hogy az anyag és alkatrészhiány részben az import nehézségekkel és kapacitás hiánnyal is öszszefügg. azonban tapasztalataink szerint a vállalatok közötti nem megfelelő együttműködés és még sok esetben a gváron belüli szervezetlenség is nagymértékben okozója annak, hogy egves áruféleségekből időleges hiányok keletkeznek és az export kiszállítások késlekednek. A

folyamatos értékesítésnek, a szükségletek megfelelő kielégítésének ma már alapvető feltétele a minőségileg kifogástalan termékek gvártása. A kongresszusi versenyben részt vevő dolgozók. szocialista brigádok vállalásaiban egyre nagyobb teret kap a minőség javítása. De ez még nem általános. Nem vált még széleskörű gyakorlattá a szocialista brigádvezeiők műit évi országos tanácskozásának jelszava: legven a minőségi munka a brigádok becsületbeli ügye' A minőségi munkát megbecsülő közszellem kialakításában az előrehaladást szolgálná ha mindinkább azokat a dolgozókat részesítenénk kellő anvagi és erkölcsi elismerésben. akik lelkiismereti ügyüknek tekintik az általuk gyártott termékek jó minőségét. Van olvan tapasztalatunk is. hogy a vállalásokban a lehetőségekhez képest nem szerepelnek mindenütt kellő arányban a munka és üzemszervezés, műszaki fejlesztés, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására iránvuló törekvések. Elég általános még az a sz*>mléle» és gyakorlat. mely a műszaki, gazdasági vezetők feladatait csak a verseny szervezésében a vállalások teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtésében, a versenyző kollektívák „paíronálásában" és munkájuk értékelésében látják. Ez továbbra is feladat. A fejlődés útjait azonban azok a műszaki dolgozók, brigádok és komplex brigádok jelzik, akik munkaköri kötelezettségeiken túlmenően megbatározott műszaki fejlesztési. munka- és üzemszervezési, munkabiztonsá® feladatok megoldására is vállalkoznak. Mint ismeretes, a kongresszusi verseny nem ér véget a IX pártkongresszus megtartásával. az egész 1966. évi népgazdasági feladatok jobb végrehajtását sznleátia. Az év hátralevő részében méginkább a minőségi munka végzésére kell összpontosítani erőinket. Ugyanakkor elő kell segítenünk azt is. hogy a pártkongresszus tiszteletére kibontaknzott tömegaktivitást átsegítsük a következő esztendőre. 1967. évi gazdasági céljaink sikeres megvalósítása érdekében. Hitellevél a tsz-tagoknak A „falusi bankok" néven közismert takarékszövetkezetek néhány év alatt számottevő pénzintézetekké fejlődtek. Betétállományuk összege a legutóbbi felmérések szerint már eléri az 1.4 milliárd forintot, s erre támaszkodva mind szélesebbkörű pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak tagjaiknak. Kimutatásaik szerint az év eddi® részében építkezési-tatarozá.si célokra együttesen 115 millió forint, a háztáji és a kisegítő gazdaságok fejlesztése címén megközelítően 100 millió forint, fogyasztási hitelként pedig mintegy 415 millió forint kölcsönt foly®ítottak a falusi lakosságnak. A már bevezetett pénzügyi szolgáltatások fenntartása mellett január elejétől az ország valamennyi takarékszövetkezete a termelőszövetkezeti tagok részére is ad ki hitelle velet. Ezt eddig csak a bérből-fizetésből élő takarékszövet kez®i tagok vehették igénybe. A termel®zövet.kez®i tagok részére kiadandó hitellevelek minden megszorítás nélkül, értéküktől fügeet'enül minden hitelakcióba bevont cikkre igényelhetők. (MTI) A pótfelajánlás részét túlteljesítették A nemrégiben nagy fonószövő kombináttá alakult Szegedi Textiiművekben kiváló termelési eredményeket értek el eddig a kongreszszusi munkaversenyben. Az áprilisban tett nyolcmillió forint értékű felajánlást, már korábban lényegesen túlteljesítették, s most a pótvállalásokat teljesítik. A terven felül termelt fonalak, szövetek értéke, az anyagtakarékosság és a jobb minőségű áruból származó többletbevétel értéke eléri a 20 millió forintot A minőségi munkában már a pótfelaiánlást is túlteljesítették. Pótlóag ugyanis 333 000 forint megtakarítást vállaltak az eredeti 174 000 forint helyett és a jobb minőségű áruból származó többetbevétel már megközelíti a 400 000 forintot. Hozzájárult ehhez az eredményhez a fonó-szövőnők prémiumrendszerének bevezetése is. a legutóbbi fizetésnél például mintegy 12 000 forint minőségi prémiumot kaptak a munkások. Vasárnap, 1966. november 13. DÉL-MAGYARORSZÁG ^