Délmagyarország, 1966. november (56. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-19 / 273. szám

Dunai vízi erőmüvek terve A Csehszlovák Állami Műszaki Bizottság Pozsonyban jóváhagyta a dunai vízi erőművek tervjavaslatát. Azt a változatot választottók, amely szerint gyorsan és előnyösen biztosítható Dél-Szlovákia és Pozsony árvízvédelme, valamint a legelfogadhatóbb a dunai vízi erőművek építéseben érdekelt Magyarország és Ausztria számára is. A régen húzódó döntés az úgynevezett „derivációs" változat jóváhagyását javasolja, vagyis a csatornáknak és a főbb berendezéseknek a folyó melletti felépítését. (MTI) IHTRANSZMAS „4s egyik legjobb példa a bolgár—magyar gazdasági együttműködésre** Szófia egyik új negyedében emelkedik a modern hétemeletes irodaház, amelynek kapujában kétnyelvű tábla hirdeti: „BOLGÁR —UNGARSZKO DRUZSESZTVO INTRANSZMAS" „INTRANSZMAS BOLGÁR—MAGYAR TÁRSASÁG" Ötszázötvenen dolgoznak ebben a csupaablak épületben. a közös vállalat irodaházában. Mi a célja ennek a társaságnak? Röviden összefoglalva az 1964 decemberében született Intranszmas célja, hogy a nemzetközi szocialista munkamegosztás, az egyenlőség, a kölcsönös előnyök, és a kölcsönös segítség alapján meggyorsítsa az üzemeken belüli szállítás fejlődését és tökéletesítését. Az Intranszmas a Bolgár Népköztársaságban működő szakosított „Transzpodemas" tervezővállalatra és a hazánkban működő tervezővállalatok üzemen belüli szállítással foglalkozó osztályaira épül. Az Intranszmas részben a külföldön — köztük Franciaországban, a Szovjetunióban, az NDK-ban, Angliában — működő hasonló vállalatok példájára létesült, hogy a legkorszerűbb technológiát dolgozza ki, nemEndre László Mátyás király trónusán — Valóságos átok volt — mondja a városi rangra emelt Gödöllő öreg kocsisa, Sztrehobszky István, aki kereken harminchat esztendő óta szolgált ebben a minőségben és most hajdani főszolgabírójára, Endre Lászlóra emlékezik. Tűzoltókoesisnak szegődött be alig húszéves korában, és bár akkortájt önkéntes tűzoltók ügyeltek még a tűzre, hogy kárt ne tehessen a Grassalkovitsok hajdani jobbágyfalujában, de azért neki ls a főszolgabíró volt a mindenható ura és parancsolója. „Vitéz" Endre László, akinek igen magasra ívelt a pályája: az alispáni széken és a belügyi államtitkárságon ét eljutott az akasztófóig, mint Hitler egyik leggonoszabb magyarországi pribékje. Pista bácsi — mindenki így ismeri Gödöllőn az érdemes öreg kocsist — nem szívesen, de azért igen jól emlékezik mindenre, Endre Lászlóra is, aki főszolgabírói tisztségében a járás teljhatalmú kiskirályának tartotta magát. — Milyen ember volt valójóban? Mély redő támad a homlokán, bozontos szemöldökei között és rekedtessé fakul a hangja. — Goromba, durva alak volt — dörmögi —, ütötte, verte a népet. Olyanokat tett, hogy ha eszembe jut, még most is ökölbe szorul a kezem. Hátaslova volt, azon nyargalászott össze-vissza a faluban, de nem ám a kocsiúton, hanem a járdán. Ha nem tértek ki előle ideiében a járókelők, bikacsökkel verte le őket az útról. A legjobban képviselőválasztások idején vadult meg. A nehezen hulló szavak föl-föl villantak egyet-egyet a ma már hihetetlennek, képtelenségnek tűnő jelenetekből. — Megtörtént az egyik választáson, hogy az ellenzék gyűlést hirdetett. Endre László fölgyújtatott egy kunyhót a Bethlen Gábor utcában, félreverette a harangokat, megszólaltatta a szirénákat és parancsára a lovascsendőrök kivont karddal hajszolták az ellenzéki gyűlésre igyekvő választókat a tűzhöz, hogy vegyenek részt az oltásban. „Űri" cimborái persze snájdig legénynek tartották, vele együtt jót mulattak az ilyesmin. Igazi jó barátja azért talán egy se volt, mert még a cimboráival is minduntalan összeveszett. Megsértett, megalázott mindenkit. Amikor alispánt csináltak belőle, Pestre költözött, de azért Gödöllőn is tartott lakást. Ide hordta ki a nőket és dorbézolta át velük az éjszakát. — Förtelmes élete volt — mondja még most is botránkozva Sztrehobszky István — utálta is mindenki. A Pest megyei tanács székháza, a régi vármegyeháza, a főváros egyik igen becses műemléke. Városház utcai homlokzata mögött sok értékes történelmi emléket őriz. Három udvarában számos régi és újabb keletű márványtáblát fedezhet fel a látogató, öles falai között azonban rejtőzik még néhány olyan emlék ls, amelyről alig tud valaki. A második és a harmadik udvar közötti épületszárny földszintjén bújik meg például a megye hajdani urainak egykori fegyverterme, amely később, amikor az egyik rejtett cellában Rab Ráby raboskodott, már rabkápolna volt. Jelenleg Pest és Nógrád megye Állami Levéltárának díszterme. Körbefutó polcain sorakoznak a régi megyei közgyűlések disznóbőrbe kötött jegyzőkönyvei, a legrégebbi háromszázhuszonnyolc esztendős, 1638-ban „vétetett föl". A magas, kupolaszerű helyiségnek azonban nem ez a különlegessége. Az ódon hangulatú díszterem magas és széles ablakait színes, ólomkeretbe foglalt üvegmozaikból készült családi címerek díszítik. Az egyik ablak a hajdani főispánok címertára, a másik azoké a régi alispánoké, akik nem csak a megye, hanem az ország történetében is kiemelkedő szerepet töltöttek be. a középső ablaknyílásban a jelentősebb főtisztviselők címerpajzsai kaptak helyet. Középen, a legfelső címerpajzs mezejében piros mentés vitéz áll, jobb kezében kontyos török fej. Ugyanez az alak látható a pajzs fölött ls, alatta pedig régieskedő stílusban rajzolt fekete betűk hirdetik, hogy a díszhelyre rakott címer az Endre-család nemesi címere. A látogató azt hiszi, hogy káprázik a szeme, hiszen úgy tudja, hogy Pest megye történetében csak egyetlen Endrének volt szerepe, a gyászos emlékezetű Endre Lászlónak, Szálas! hazaáruló államtitkárának. Kíváncsian lapozgatunk Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye egykori tudós fölevéltárosának, Kőszeghi Sándornak 1899-ben megjelent „Nemes családok Pest vármegyében" című többkötetes munkájában. A vaskos kötetekből egyetlen olyan nemesi család sem maradt kl, amelynek valamilyen szerepe volt a megyében. Közöttük azonban az Endre-családnak nyoma sincs. — Magunkban már akkor is mosolyogtunk ezen a megcímeresedésen — emlékezik a levéltár egyik nagyon régi dolgozója — amikor, F.ndre alispánsága idején, elkészültek ezek a címeres ablakok. Szólni persze senki sem mert. de akadtak, akik más levéltárakban is kutatgatni kezdtek az Endre-família nemessége után — minden eredmény nélkül. Itt is az történt, ami abban a képmutató, hazug korszakban igen gyakran előfordult: egyes fontosabb szerephez jutott figurák, ha nem volt nemesi kutyabőrük, fölkutattak egy hasonló nevű, de régen kihalt nemesi családot, és a hivatalos tényezők hallgatólagos jóváhagyásával kisajátították annak címerét. Endre László, miután ilyen nevű nemesi családot nem sikerült fölkutatnia, „hajdúnemes"-nek minősítette magát. Előnevet nem mert kreálni magának, megelégedett a „vitéz"-séggel. Címert azonban szerkesztett, és odapingáltatta a középső ablak főhelyére. Ma már mosolyogni is nehéz a letűnt ^t^rszak balgaságának ezen'az egyik anynyira jellemző dokumentumán. — Van itt ennél mulatságosabb emlék is — mutat vezetőnk a díszterem mennyezete felé, ahol az egymásbahajló boltívek galériát alkotnak. A galéria egyik fülkéjének hátsó falfelületét primitív freskó ékteleníti el. Mint kiderül, azt ls Endre László pingáltatta oda. A címe: „Mátyás király Pest megye közgyűlésén". A trónuson ülő király modellje — Endre László alispán úr „ő~ méltósága" volt. A nagyorrú alak arcában fölismerhetők kusza vonásai. És a „kompozíció" egyik mellékalakjában, aki legközelebb áll a trónhoz, Kolozsváry-Borcsa Mihály, a nyilaskormány sajtófőnöke, Endre László legjobb cimborája ismerhető föl, aki mint hazaáruló háborús főbűnös ugyancsak akasztófán végezte karrierjét. Állítólag a többi mellékfigurák is mind, egytől-egyig az akkori idők főszereplőit formázzák. A mázolmány művészi szempontból a semminél is kevesebbet ér, ma már alkotójának nevét sem lehet kinyomozni. Csodálatosképpen mégis a helyén maradt. Több mint húsz esztendő telt már el a felszabadulás óta, de még senki sem gondolt arra, hogy le kellene mégis kaparni a falról a megyeházának ezt a szégyenfoltját. Igaz, jól elrejtett helyen lappang, és talán az is igaz, hogy a letűnt szégyenletes korszak tanulságos emléke. MAGYAR LÁSZLÓ csak az ipari üzemek, hanem a kikötök és kereskedelmi vállalatok belső anyagmozgatásának megszervezésére. A fő feladat természetesen a bolgár és a magyar igények kielégítése, de elmondhatjuk, hogy az Intranszmas kapcsolatai máris Európa legtöbb országára kiterjednek. Ezt nemcsak a vállalat szófiai központjában dolgozó több mint félezer ember végzi, hanem a budapesti kirendeltség másfélszáz alkalmazottja is. A budapesti kirendeltség székháza 1968-ban épül fel. Ezenkívül a bolgár fővárosban kísérleti üzemet és laboratóriumot is felállítanak, ahol majd kipróbálhatják a saját tervezésű berendezések prototípusait. Az Intranszmas lehetőséget nyújt arra, hogy a két ország egyesítse és minél ésszerűbben használja fel műszaki kádereit és anyagi erőforrásait, s hogy közös erővel új megoldásokat dolgozzon ki az üzemen belüli szállítás gépesítésének és automatizációjának, valamint az ezzel összefüggő felvon® és szállítási technikának a kérdéseit. Az Intranszmas kiterjedt tevékenységének ábrázolója többek között az a megrendelés, amely az Almásfüzitői Timföldgyár külső raktárterveinek elkészítésére vonatkozik. De ugyancsak erre a vállalatra hárul az Óbudai Gázgyár rekonstrukciójával kapcsolatban a szállítási rendszer kidolgozása és Bulgáriában a szófiai Vitosa-hegyen levő drótkötélpálya meghosszabbításának feladata. Az Intranszmas eddigi munkájának eredményességét mutatja, hogy egyes feladatokat a korábbi költségeknek feléért végzett el. Az Intranszmas az egyik legjobb példa a bolgár és a magvar gazdasági együttműködésre, s életre valóságát bizonyítják azok a megrendelések, amelyek a foglalkoztatott mérnökök, technikusok és más szakemberek létszámának további emelését teszik indokolttá. Ha ehhez hozzátesszük, hogy világszerte hiány van szállítómunkásokban, akkor megállapíthatjuk, hogy az Intranszmas sok tízmillió forint, illetve leva megtakarításához juttatja a két ország népgazdaságát. S. T. Oz alföld régészetének időrendi kérdéseiről tanácskozott a szegedi régészeti konferencia Befejeződött a régészek háromnapos szegedi tanácskozása. A tudományos ülésszakon az Alföld régészetének Időrendi kérdéseit vitatták meg a résztvevők. A konferencia befejeztével dr. Gazdapusztai Gyulát, a József Attila Tudományegyetem tanszékvezető docensét kértük meg, tájékoztassa lapunk olvasóit a tanácskozás jelentőségéről, a fölvetődött legfontosabb problémákról. Korszerű kormegál'apítás — Negyedik alkalommal rendeztük meg — mondotta — a régészek szegedi találkozását. Az idén is azzal a céllal, hogy az új eredmények bemutatásán és elemzésén felül általános elméleti problémákat is megvitassunk. A mostani ülésszakon 28 előadás hangzott el s mindegyik jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a régészeti leletek időkorának megállapításában előre haladjunk. Tekintve, hogy a régészet tudományában írásos emlékek nincsenek, az idő meghatározásának különleges jelentősége van. A régészek nagy erőfeszítéseket is tesznek ezzel kapcsolatban, s a legújabb technikai vívmányokat is igénybe veszik ezekre a célokra. Többek között például az úgynevezett radiocarbon vizsgálatokat is alkalmazzák. Ezeknek lényege, hogy a lelőhelyeken összegyűjtött szénmaradványokból állapítják meg a leletek korát. — A tudományos ülésszakon ezzel kapcsolatban is érdekes, élénk, tartalmas vita bontakozott kl. Megállapították a vita résztvevői, hogy ezek az új vizsgálatok valóban hasznosak, de nem mindig megbízhatóak, s ezért a hagyományos módszerekre változatlanul szükség van. Vita egy agyaglap körűi — Érdekes mozzanata volt a konferenciának az erdélyi Alsótatárfalván az 1960-as Faipari tudományos tanácskozás Szegeden A legújabb kutatási eredmények és módszerek megismertetése jegyében rendezte meg a Faipari Tudományos Egyesület Csongrád megyei csoportja a II. Soproni Műszaki Egyetemi Napokat, itt Szegeden, a J® zsef Attila Tudományegyetem központi aulájában. A változatos faipari témával foglalkozó előadássorozatot Dani János, a FATE szegedi csoportjának elnöke nyitotta meg, majd dr. Winkler Oszkár, a soproni faipari mérnöki kar dékánja méltatta a tanácskozás jelent® ségét, céljait. Az előadások a faipar egyes ágazatainak problémáit tárgyalták. A belső anyagmozgatás gépesítéséről és automatizálásáról dr. Szabó Dénes, a soproni faipari mérnöki kar tanszékvezető egyetemi tanára, a gépsorokba kapcsolható faipari gépekről dr. Lugosi Ármand, a modern bútorformák kialakításáról pedig dr. Kubinszky Mihály, a soproni faipari mérnöki kar docensei tartottak előadást. évek elején talált írásos agyaglap jelentőségével kapcsolatos vita. Ezen az agyaglapon írásjeleket találtak, s ezek a jelek a sumér írásra emlékeztettek. A későbbi megállapítások szerint az agyagtáblán talált jelek vagy mágikus jelentést hordoztak, vagy pedig a tulajdonos nevét jelentették. Nem összefüggő írásos emlék tehát. — Vita alakult ki a tanácskozáson a legkorábbi sztyeppei népek Kárpát-medencei letelepedésének idejével kapcsolatban is. Eddig időszámításunk előtti második évezred elejére tették megjelenésüket. A szegedi konferencia ezzel szemben a harmadik évezred közepére tette a sztyeppei népek megjelenését. Ehhez az eredményhez a szegedi tanácskozás többek között a temetkezési mód, a kunhalmok magyarországi és szovjetunióbeli föltárásának az öszszehasonlításából jutott i Fiatalodott a Dömötör-torony? — Mindezeken felül érde-' kes elemzések, viták zajlottak le a későbbi korokkat kapcsolatban is, és kiemelhetünk egy szegedi különlegességet is. Az egyik előadás szerint a Dömötör-torony a XIII. századból való, tehát későbbi eredetű, mint ahogyan eddig hittük. — örvendetes vonása volt a konferenciának, hogy tekintélyes számban vettek részt a munkájában a külföldiek is. A külföldi küldöttségek tagjai közül előadást tartott, illetve felszólalt • tanácskozáson E. A. Balaguri ungvári egyetemi docens. Szekeres László szabadkai múzeumigazgató, Bogdán Bruckner újvidéki tudományos kutató, Miograd Girics kikindai múzeumigazgató, Nagy Sándor újvidéki tudományos kutató, Dimbovita Petrescu, a iasi-i egyetem tanszékvezető tanára, E. Comsa bukaresti tudományos kutató. Kívánatos, hogy a jövőben a külföldi régészek még inkább bekapcsolódjanak a szegedi régészeti tudományos ülésszak munkájába, hiszen az Alföld tudományos kutatásának kérdései nem korlátozódnak a magyar kutatók kizárólagos munkájára. Megnyugtató, végleges eredményeket csak a külföldiek bevonásával érhetünk el. Kaposvártól Szabadkáig November 27-én Kaposvá- Balázs Béla tiszteletére. Ebrott, az országos komplex bői az alkalomból mutat.jék kisformák fesztiválján sze- be a „Kékszakállú herceg repel a KISZ városi irodai- vára" irodalmi-színpadi átmi színpada, a Balázs Béla dolgozását. Irodalmi Színpad. A me- December 27-re Szabadkágyénk színeit képviselő ra kaptak meghívást. Ide a együttes Költők, színek, korok című irodalmi-képzőmüvészeti-zenei összeállításával készül a fesztiválra. További programjuk: december közepén emlékműsort terveznek névadójuk, júniusban már bemutatott Ember a porondon című antologikus összeállításukat — mely a mai szerb irodalom gyöngyszemeiből ad válogatást — viszik el. A Szegedi Textilművek keres azonnali belépéssel rísrpsrcféfí-, f űféssrerelő, lakatos, esztergályos és bádogos szakmunkásokat. Jelentkezni lehet a textilművek személyzeti osztályán. xS. 149 926. Gépkocsi iFcrcméry betétkönyvek sorsolasa Az Országos Takarékpénztár pénteken délután az Ikarus művelődési házban tartotta a gépkocsi nvereménvbrtétkftnvvelc 2?. sorsolását. A húzáson az 19S6. túlius 31-ig váltott és 1976. október 31-én még érvénvben volt 10 000 és 5000 forintos nvereménytetétkönvvek vettek részt. A sorsoláson 7R 007 tfz-zor forintos betétkönyvre 09 gépkocsit. "27 926 ötezer forintos betétként vre redis 126 autót sorsoltak ki. A Cser. érád megyei OTP-fiókoknál váltott nyereménvbetétkönvvek közfll a) a 10 ezer forintos betét' i nvvek közül nyeri •' 5 005 092 Trabant Mm. S Otl 449 Skoda 1000 5 011 484 Zastava soo b) az ötezer forintos bttétkö-vvek közül nvert 5 500 590 Skoda 1000 5 513 301 Zastava 600 5 515 076 Trabant Lim 5 510 622 Trabant T.lm 5 520 026 Skoda 10 O 5 520 190 Trabant Iám. 5 52! 092 Trabant Lim. A gt orsllsfa közvetlenül a htlzás után készült, ezért az esetleges számhibákért nem felelőnk. (MTI) bombát, 1966. november 1& DÉL-MAGYARORSZÁG