Délmagyarország, 1966. november (56. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-18 / 272. szám

PesH esték Együtt és egyedül —- Bemutató az Operában Mihály András müvének bon itetn lehetett teljes a bemutatója ós november 7 boldogság sem: „úgy élünk, em lékün népén ek ftssaetalálkozása nem volt véletlen. Az opera éppen azoknak a névtelen hősök­naptári mint a mesében, előbb le kell győzni a hétfejű sár­kányt, a vasorrú bábát, a púpos varázslót, csak ak­nck állít jelképes szobrot a kor lehetünk boldogok" — színpadon, aklK fél évszá­zada először vitték győz© mondja a Fiú az első fel­vonás végión. Végső soron lemre az elnyomottak igaz- tehát Mihály András hősé­BÓ'gát. A mű világosan és nek két egymást kizáró 1© egyértelműen összefoglal és emel egy eszmeiséget, hősöket követelt a hétköz­napokra éppúgy, mint a sorsdöntő pillanatokra. Fi általánosít: hetőség között kell válasz­pied esz tálra tania: harc a szabadságért mely vagy szerelem. A Fiú pe­dig azáltal válik hőssé, hogy ez utóbbit feláldozza a har­cért, melvet előbb kedvesé­gui-ái szimbolikus alakok, a vei és közvetlen bajtársá­Fiú, a Lány, a Rendőrfő- val együtt — később a nők, a Bíró inkább céltuda- Lány gvengesége és elvtár­tosan mozgatott eleven ide- sa halála után — egyedül álc, semmint hús-vér em- kell vívnia ber. Rendeltetésük is sok- Az ope^ ka] több egy szabadság­szerelem történet eljátszá­sánál: képviselői, politikus hagyományos kereteit szétfeszítő mű elő­adása fokozott szerepet jut­tat a rendezőnek Mikó portréi Ők • szerző világ- András már az opera szü­nézetí állásfoglalásának, késekor aktívan bábask© Mindebből logikusan követ­kezik a műfaji sokrétűség dott a darab mellett: ál­lítólag egy telies felvonást Igunye, a koncentrált escsak húzott belőle, amit lá­ivgyon egységes koncepció- 1at.lanban is helvesnek kell axü sikeresen megvalosilha- ffolnünk. A mű egésze így, tó fJdolgozási mód me- ebhen a formájában teljes, lyct eleve biztosítani ígért mozgalmas, sűrített és drá­a szövegkönyv es zene saer- mal E-venértékben kap zojeneu- azonos szemelye jelentőséget a látni- és Hubay Miklós: Szüless új- hallanivaló. A többsíkú ra. kedves című darabjának színpad _ vetített háttér­öl létéből Mihály András — stilizált és valós dísz­aki 1941-től maga is aktív letekkel —, valamint a tagja volt annak az illegá- választékosan bő. több mfl­lls kommunista pártnak, íajú 7jenol nn-ag — a ha­gyományos operai elemektől kezdve a dzsesszfúgán k© mélyről operájában énekel — írta és komponálta el Gö színpadi alkotását A mű rVisztül egészen" a~gé~(wené­ariol szól. miiként járja meg ig _ értelmes szmkrorba bátor lépésekkel, tántorít- került Mikó András rend© hatatlanul a kommunista késében, ellenállási mozgalom harc© „ m. következetesen eivhű út- ® ját a bitófáig. Háborús ml­íí.-.i nézni. Ebben a fiatal, te­lidben ki bontakozó, baljós­latú szerelem tragédiája — a Lány jóhiszeműségből fa­lcadó. tudtán kívüli végz© ta* árulása — motiválja oz utat A cselekménynek ez a szála, a szerelem tör­hetséges Pál Tamás vezé­nyelt, és leginkább a fősze­repet alakító Palcsó Sándor — ugvanő énekel az első garnitúrában is — nagysze­rű teljesítménye tűnt ki. Ugyancsak ebben a szerep­ténete, mintegy ellenpólus- 3 ként jelentkezik az opera- «j^ban éne.<elt_a Szeged­bem. A szerző szándéka ugyanis többek között azt mondja, hogy abban a kör­ről elszármazott Szalma Fe­renc is. Nikolényi István UTAZÁSI S/EZONBAN RÁDIÓMŰSOR í Kossuth rádió 4.39 Hírek. 4.32 Hajnaltól-regge­ltg... 5.00 Hirek. 5.30 Reggeli krónika. 5.50 Falurádió. 6.00 Hí­rek. 6.30 Hírek. 7.00 Reggeli kró­nika II. 7.15 Körzeti Időjárás. 7.30 Üj könyvek. 8.00 Hírek. 8.C5 Műsorismertetés. 8.20 Cár és ács. Részletek Lortzlng operájá­ból. 9.00 Az asszony meg a t© hene. Elbeszélés. 9.20 Fehér Sán­dor népi zenekara játszik. Ne­mes Rózsa és Mindszenti István énekel. 10.09 Hirek. 10.10 Salgó­tarjáni óvodások énekelnek. 10.30 Edas anyanyelvünk. 10.35 Fényes Szabolcs operettjeiből. 10.59 Lot­tóeredmények. 11 90 Iskolarádió. 11.30 Most történik . .. 11.40 Schu­mann-rtalok. 11.57 Hallgatóink fi­gyelmébe! 12.00 Hfrek. 12.15 Tánc­zenei koktél. 13.90 A budapesti színházak műsora. 13.90 Kilomé­terpénz ... 13.13 Mendelssohn, Chopin- és Ltszt-zongoramű­vek. 14.05 Történelem — kört© fában. 11.20 Kórusoódlum. 14.30 Zsibongó. 15.09 Hfrek. 15.10 A makacs városatyákról . . . 15.15 OZFNEtek. 15.55 Zenekari mu­zsika. 16.57 Hallgatóink figyelmé­be! 17.09 Hírek. 17.19 villanófény­ben. 17.15 Salgótarján — 1966. 18.15 Üj zenei újság. 18.54 Hoz­zon egv dalt Bndaoestrel 19.09 Esti krónika. 19 39 Lemerek közt válogatva ... 19.53 Vörösmarty Mihály versel. 19.57 Randevú. Könnyűzene. 21.99 Hírek. 21.05 Változatok a szíl'őföldre. 22.00 Hírek. 22 "*» Snorthfrek. 27.25 La© zárta. Búcsú Salgótartántól. 22 35 Rnyreuthl Ünnepi Játékok 1968. Wagner: Trisztán és Izolda TTL felvonás. 23.51—0.35 Népda­lok KHzhen: 24.09—0.10 Hírek. Időjárásj el sntés. Petőfi rádió 4.36-7.58 Azonos a Kossuth rá­dió műsorával. Közben: 6.26—6.30 Torna. 10.00 Nyári é'ménvek Fsztervomból. Zenés hanek'pek. lo.sn Reouíem a főhadnagyért, Hangláték négy férfihangra és oól szavalókórusra. 10.57 Min­denki, kedvére! 12.15 Válaszolunk hallgatóinknak. 12 39 Salgótarjá­ni éhségemet. Dokumentummű­sor. 13.99 Könnyűzene. 13.32 A Medve ntest nolgárl. Rtport. 1,3 47 Vlzálláslelen'és. 14.99 Kettötől­hatic. A Petőfi rádió zenés dél­utánié 18.00 Hírek. 18 05 Szov­iet datnk a Partról. 18.15 Családi magazin. 18.58 Zenés séta Sal­gótarjánban. 19 19 A zenekar tör­ténete Liszt TL rész. 29.09 Fs-i krOntks. xr. 30 39 «>»M,nert: g-mn'l szonatina. 20.45 rvztá'vck. pár tok — politikai formálódás Af­rtkáb-n. ?t 90 Berlioz: Reouíem. 22.75 Forgács Eva vjrágépekvkpt énekel. Vözremöusdik: Szpndrev Knrppr László gitáron. 29.49 Lát­tuk. hallottuk 23.00—23.15 Hírek. tdőJárástelentéo. TELEVÍZIÓM ÖSOR Magyar televfzló 8.09 Tekola-tv. Orosz nyelv. fAU. (sk. V. oszt.) otthon. 900 F'ővfiág f*it. Isk V. oszt.) A kánosztafélék és kártevőik. 9.31 Játék vaev szerelem? Magverul h eszélő lugosziáv film. íJsm.J '9 55 A kénzőmövésxet története. Barokk művészet Itélto'-ari. /Ism.l 11.25 Telesport (Tsrn 1 ts "5 Orosz nveiv. fTsm.l 14.30 0'4'4'to. /Tsm.) 19.00 Pedagógu­sok fór'ma. Jugoszláv televfzló 0 40 Iskola-tv. 14.59 iskola-tv. 17 49 H'rek. 17 59 Keresztrejt­vény. 16.'5 MŰSOrJementPtéS. 18 30 Tv-úldonságok. 18 45 Fia­talok a kénernvön 19 39 NépJ mursjka. 19 54 Jó étszakát. gye­rekek. 20.99 Tv-hfmdö. 2930 Hirdetések. 29 35 Kurázs »nvő. Német film 22 95 Tv-h'radó. Rimán televízió 17.00 LegklsebblMnk műsora. 18.00 Tv-hlradó. 18.20 Szemafor. 18.30 Személyiségek. 19.00 Heti szemle. 20.00 Bemutató előtt. 29.15 A tv térképe előtt. 29.40 Tarka tekercsek. 21.05 Operaest. 21 4o Tv-hiradó. Osztályozóra készülnek a röplabdások Az egyes bajnokságok b© kémé y edzést tartunk. Az fejezése után nem kezdi eczések javuió formáról tö­meg minden csapat azonnal núskodnak, s minden rem© a jól megórdemelt pihenőt, nyünk megvan ahhoz, hogy Az első helyezettek maga- &2 osztályozó mérkőzéseken sabb osztályban szeretnék a legjobo formában álljuik folytatni jó szereplésüket, ni. Fiatal a csapat, s így a Röplabdában a Szegedi Len- tapasztalatlanság és a lám­. dület női és a Szegedi Juta pe'áz sokat í onthat játékun­A férficsapata szerezte meg az kor.. Igyekszünk azért jól 1966-os osztályozó mérkőzé- szerepelni. Ma Olv'vá­verseny vívó-szövetiség ma, pénteken Szegeden mérkőzést rendez a Szegedi Dózsa, az Oroshá­zi Üveggyár és a Debrece­ni VSC versenyzőinek rész­vételével. A meghívásos verseny a Rókusi Torna­csarnokban lesz, délután 5 órai kezdettel. Jobban játszó ltok a szegedi kosarasok seken való szereplés jogát Az osztályozó mérkőzése­ket Debrecenben bonyolít­ják le, az eiső fordulót n© vomber 18—19—20-án, a má­sodikat pedig december Dr. Palásthy Pál, a Juta edzője így nyilatkozott: — Játékosaink között na­gyon sok kiváló szakember van, akiknek alig van sza­3 4-én S'oinok Hev-s bad ideje' mások esti vagy Szabolcs-Szatmár 'és Csöng- Ievelező tanulnak, rád megye bajnokai közül 5 ezek 8 keirülmények nagy­az első kettő fog jövőre az bMY nebezítlk 32 edzesidők N'J 11-ben szerepelni. Ebből Pontos betartását. A régi, is­az alkalomból kérdeztük mertebb Játékosok közül meg az Szegeden tegnap este az illetékes edzőket, ho- mindig szerepel Varga gyan készültek csapataik, s é« Ka?za- 3 fiatalabbak k© "t. „4™,1. ™,„táivr.Vó- zul Bánfi és Kelemen. Nem ismerem az erőviszonyokat, de az tény, hogy a tapaszt,a­niit várnak az osztályozó­kon' egyetemi napok keretében tJ.düiet^zófe a" köveik© lat ,,sokat4 seg(t majd raj férfi nemzetközi kosárlabda- Z(jket mondotta- tunk- A tavalyi osztályozol, mérkőzést játszottak. Sze- — Tizenöt játékosom van. egyctlen. játsz™3 TeTlveszté5f" gedi Orvostudományi Eave- Olga kivételével mind- múlott hogy NB H-esegyüt­geai urvosiuaomanyt agye & , . tes leszunk-e vacv sem. Idén fem- AZS AM Krakkóu, csaptf- -éretnénk ezt 59:40 (28:22). Rókusi Torna­csarnok. Vezette: Merényi dr. és Hódy Zs. A vendég­látók Szakáll. Papp, Szi­geti, Csete, Danicz összeál­lításban kezdtek, majd Bács­kai. Nagy, Tornyos, Faragó J. és Dani is játszottak. A lengyeleknél Jarnza. Kubic­ky, Adlewsky, Mlodnicky és Michalik kezdett. A sz© gedi csapat végig vezetett és különösen a hajrában volt jobb ellenfelénél. Legjobb ból "csak egyetlen ember játszmát megnyerni. maradt. Heti kétszer kétórás Farkas István Egyik csapat sem jelent meg Tegnap délután 2 órakor a tökre írta kL Móravárosi Kinizsi Cserepes Az esőben mintegy har­son pályáján a játékvezetők minc szurkoló is várta a kez­hiába várták a csapatokat, dést. Érdekes, hogy főleg a Pedig a megyei labdarúgó­dobó: Szalkáll Zoltán 14, il- szövetség a november 6-ról letve: Eugenius Mlodniczky SZAK táborából mentek ki a Cserepes sorra, mert ők a 18. Befejeződött a megyei kosárlabda-bajnokság Az idei Csongrád megyei rrvet. ök veretlenül lettek eJ­kasárlabda-bajnokságban hét sók. csak a SZEAC-tól és nöi és tíz férficsapat vett a Szegedi Postástól szen­részt. A férfiaknál a Sz© vedtek vereséglet, versenyen gedi Felsőfokú Élelmiszer- kívüli mérkőzésen. A baj­ipari Technikum lett a nokságban Ormos Zsuzsa, bajnok. A főiskolások vé- Schmidt Erzsébet, Tóth Pi­gig nagy küzdelmet vívtak roeka, Tóth Mária, Witzl a Szegedi AK csapatával Annamária, Czúcz Mária, és a tavalyi bajnokot a Pógyor Mária, Balázs Má­hajrában elózték meg. Csa- ria, Magán Mária és Erdé­pat.ukban legtöbbször K© lyi Márta játszott vács István, Beke Dezső, Tú- Holnap, szombaton és va­ri Ferenc, Hegyes Péter, Ju­elmaradt Móraváros—Szege- legérdekeltebbek a találkozó­di Építők találkozót csütör- val kapcsolatban. — Még az Épitők is lehei harmadik — jegyezte meg az egyik szurkoló —, ha a Móraváros ellen nagy gól­aránnyal győzne... A bírók be sem mentek qz. öltözőbe, mert látták, hogy nem lesz játék. Amíg vára­koztak, a pályagondnok szo­bájában csengett a telefon. — Mennyi az eredmény? — Már 3:0 az Építők ja­vára! — válaszolta a kagylót felvevő, egyik tréfáskedvú drukker. Közben eltelt fél óra, dc egyik csapat sem jelent meg A játékvezetői hármas eltá­vozott és a szurkolók is szét széledtek. A Csongrád megyei labda rúgó-s2övetségben ezek után v, - T „. „ . „, sárnap Kiskunfélegyházán hasz Lajos, Szép Ernő, Dé- kosárlabda osztályozó mér­kány József Rimányi J© k5aéseket rendinek az NB az ügyről a következőkben nő és Lehel Károly szere­pelt A nőknél a Szegedi Ta­II-be jutásért. A férfiaknál tájékoztattak bennünket: és a nőknél is négy bajnok „áui/z a v , indul, közöttük ott lesznek nárképző Fotskola együttese a a, szerezte meg a bajnoki cí­A HalászSsásTya aikolóia 125 éve született Schulek Frigyes Vannak épületek, építészeti együt­tesek, amelyek kiválóságuknál fogva túllépnek szorosun vett rendeltetésü­kön és környezetükkel egységbe forr­\ a egy egész város jelképévé válnak. A budai Mátyás-templom és Halász­bástya együttese kétségtelenül ezek közé az alkotások közé tartozik. A kőcsiokés székesegyház és az alatta végigvonuló, mesebeli várra emlékez­tető bástya Buda látképének olyan megszokott és megszeretett elemei, amelyek nélkül a fővárost ma már el sem tudnánk képzelni. E kiváló együttes tervezője, Schulek Frigyes, 125 évvel ezelőtt, 1841. n© vember 19-én Pesten születelt. A* építészet iránti vonzalma korán meg­nyilvánult és alighogy ipartanodái tanulmányait befejezte, máris a B4­csi Képzőművészeti Akadémián ta­' áljuk Bécsben különösen a közép­kori építészet kiváló ismerője. Fr'.ed­rlch Schmidt gyakorol rá nagv ha­tást. 1866-ban részt vesz a regens­burgi dóm helyreállítási munkáiban, majd hosszabb itáliai tanulmányutat lesz. De szíve már hazahúzza, és 1871-ben visszatér Pestre. Egy évvel később kinevezik a Műemlékek Or­szágos Bizottsága építészének. Mun­kájához nagy lelkesedéssel fog hozzá. Tennivaló van bőven, hiszen műem­lékeink nagy részét elhanyagolt, om­ladozo állapotban találja. Számos ta­nulmányt ír és ezekben Igyekszik az illetékeseket és a közvéleményt a műemlékek ügyének megnyerni. A budavári Nagyboldogasszony — Ismertebb nevén Mátyás-templom — helyreállítási tervének elkészítésével 1873-ban bízzák meg. A nagymúltú templomot — amely a magyar törté­nelem jelentős eseményeinek szolgált hátteréül — középkori alapvetése óta sokszor átalakították. Különösen so­kat szenvedett a török uralom alatt Buda visszafoglalása után úijáépítet­ték ugyan, mégis a múlt század het­venes éveiben már életveszélyes ál­lapotba került. Schulek a korában uralkodó pu­rista iskola híve, aki egyedül a gó­tikus formákat ítéli meglartandónak. Helyreállítási terve radikális követk© zetességgel hántja le a reneszánsz és barokk hozzáépítéseket. Az előálló hiányokat maga igyekszik pótolni, és így végső soron szinte teljesen új templor.«ct alkot — gótikus stílusban. Bár ez «iz elv ma már túlhaladott, mégis Schulek rátermettségét és pél­dátlan szaktudását dicséri, hogv min­den rész'et, ha nem is eredeti, leg­alábbis hiteles emlékekre támasz­kodik. A nagy munka húsz évet vett igény­be. Schulek szenvedélyes szakmasz© retete és szívóssága győzött. Legyőzte a kicsinyes akadékoskodókat is. akik a mintegy másfél millió koronát fel­emésztő építkezésre eleinte mindösz­sze 100 ezer koronát voltak hajlan­dók áldozni. Schi'leket már az építkezés korai korszakában foglalkoztatja az a gon­dolat, hogy a nagv műnek méltó kör­nyezetet kellene teremteni. így szü­letik meg benne a Halászbástya fel­építésének gondolata. A bástya h© lyén valamikor valóban várta! állott, ez azonban dísztelen épftmény volt, és pusztán védelmi cé'okat szolgált. Schulek itt már nem helyreállításra gondolt, hanem egy olyan lenyűgöző és festői megjelenésű építményre, amelynek szerepe egyrészt a templom architektúrájának aláhúzása, másrészt egy olyan kilátópont létesítése, ahon­nan a főváros talán legszebb panorá­mája tárul fel. A művész alkotó fan­táziája ebben a művében páratlan gazdagsággal bontakozik ki. Itt is a régi építészeti korok nyelvét hasz­nálja, mégis valami egészen sajátos születik: a történelmi múlt, a legen­dák ködén átragyogó Budavár dicső­ségének köbe faragott, romantikus pátoszú felidézése. E két nagy munka meghozza szá­mára a teljes sikert. 1903-ban átveszi Steindl Imre professzor katedráját a Műegyetemen. Ekkor már tagja a Tu­dományos Akadémiának és közben újabb és újabb tervezési megbízáso­kat kap. Ezek közül is kiemelkedik a János-hegyi kilátó és a szegedi re­formátus temnlom ter%feinek elkészí­tése. A templom neoqót stílusban épült. Ezen belül is főként az északi építészet hatása olvasható le róla. Schulek részt vesz a szegedi Foga­dalmi templom tervezésére kiírt pá­lyázaton is. Neoromán stílusban fo­gant terve kétségtelenül a mezőny legjobbja. A költség-előiránvzatot azonban túl magasnak találták és így a megbízást végül is nem ő kapta. Az első világháború kitörése az ér­zékeny művészt súlyosan megviselte. Hamarosan lemondta kötelezettségeit és uto'só éveit csendben, visszavo­nult,só "ban töltötte. 1919 őszén Bala­tonlellén érte utol a halál a magyar építészet e nagy tehetségű mesterét. Halálával egy építészeti korszak utol­só nagy képviselője távozott el az élők sorából. Szelleme műveiben él tovább és mi, ak'k e művekben fel­idézett szépségnek, alkotói gondolat­nak nap mint nap részesei vagyunk, őrizzük emlék BORVENDÉG BÉLA is. Az elsők jutnak fel az NB II­be. Szabó László, a tanárké© ző főiskolások edzője, vala­— Az MLSZ szabályköny­vének 182. paragrafusa alap­ján a kiesést és a feljutást érintő találkozókat a pályán kell eldönteni. Persze, ha szombaton a SZAK az UTC mint dr. Kovács Imréné, az ellen legalább döntetlent él­éi el miszeri pari technikum el, a SZAK biztosan feljut, edzője a nagy küzdelmekre és az elmaradt mérkőzést igyekezett a játékosokat nem kell lejátszani. minél jobban felkészíteni. M. K. =S=0=R=0=K=B=A=N=» Ma nemzetközi férfi kosár- rász (Sz. Dózsa) — Turzú labda-mérkőzést játszanak (Dorozsma), Gera (Szentesi Szegeden, az Élelmiszeripari KMTE), Rozik (H. Textiles), Technikum tornatermében: Pusztaszeri (UTC), Sóki (Sz Krakkói egyetem—Sz. Felső- Dózsa). fokú Élelmiszeripari Techni- _________________ kum, 7 óra. A Szegedi Postás vívónői sikerrel szerepeltek az orszá­gos versenyeken. Szegeden: 1. Dózsa Mária (Sz. Postás), 2. Janáki (SZEAC), 3. Fe­rencz (Békéscsaba), 4. For­gács (SZEAC). 5. Devánszky (Eger), 6. Csapó (Eger). Kecs­keméten: 1. Gál Ágnes (Sz. Postás), 2. Molnár (Eger), 3. Borbély (Sz. Postás), 4. Tán­ezos (Sz. Postás). • A Csongrád megyei I. osz­tályú tekebajnokságot a Sz© gedi IKV csapata nyerte meg. A bajnokság utolsó fordulójának legjobb dobói: Kocsis (Szegedi Építők) 453, Ábrahám J. (Sz. Építők) 443, Vincze (Makói Vasas) 441 fa. * A megyei labdarúgó-baj­nokság hét 11-ét a Csongrád megyei Hírlap és a D*'-Ma­gyarország tudósítóinak j© lentései alapján a kove.Ke­zűképpen állítottuk ösc-"­Török (H. Textiles) — Oláh, (Sz. Dózsa), Tanács I. (Mó­raváros). Oszlács (H. Honvéd) — Havrincsák (UTC), Mada­dél-magvarorstAg A Magyar *zn<-talÍ5t» Munkfla uar- Csnnará/1 m-cv-ó tó Srcíet) vircst btzuiis3-a ta a -anác» Imola. Megjelenik n-tfe kivitelével mlndennso itzerkeazti 9 aze-kesztd Wznttsée ''dszerkesztfl dr ' 6kü» Zoltán Szerkeszt tótó; ••'.eeed Ma*"9r Ti-vWk8ztSr«e «áe űtla 10 Telefon- 35.55 39-93 Éjszakai lel-fon 35-09 Kiadta a Csnnv.-ád Meeve) Laoklod* Vállalat Eelelfls kiadó- R. 'árr László Kiadóhivatalt kzeeed M'svg- Tem-sküztársr sáv útJo 10 Telefon: 35-00 31-18 qekülJrttt kéziratokat nem űr. -Ónk mee és nem adunk vissza.1 A laoot nvamla s Szekedl Nvirrda Szeeed Batesv Zsiu-s^kv u 28 a* fN—FV -9 95). Terlesztlk a Csonerád meevel ausJahlvotalok VT. tfi-etési di) ev hónzora 12 '1 EJóflzethetű -tármelv oosiahcatalnál és kéa­baslt 3néL 6 DÉL MAGYARORÜAG Pcntek. 1966. november 1*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents