Délmagyarország, 1966. november (56. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-18 / 272. szám

flanitai stratégia Harci „megosztás" Dél-V.'e'namban 0 Saigon (MTI) A dél-vietnami fővárosban csütörtökön Nguyen Huu Co miniszterelnök-helyettes és hadügyminiszter ismertette ta. újságírókkal azt a kato­nai stratégiát, amelyet a ma­nilai értekezleten dolgoztak kl Dél-Vietnam számára. En­nek lényege az, hogy har­colni az amerikai csapatok fognak, a dél-vietnami kor­mánycsapatokra csupán az elfoglalt területek megőrzése hárul. A jövő év elején az ame­rikai gyalogság megkezdi a hadműveleteket a Mekong deltájában. Ezen a vidéken, ahol eddig a dél-vietnami kormánycsapatok harcoltak, a Jövőben az amerikai egy­ségek veszik át a vezető sze­repet. Az amerikai csapatok jetentik majd az „ütőerőt" egész Dél-Vietnamban. Huu Co tábornok a továb­biakban utalt arra. hogy ez a taktika gyakorlatilag már­is érvényben van — leg­alábbis annyiban, hogy har­colni elsősorban az ameri­kaiak harcolnak. A dél-vietnami kormány­csapatoknak az lesz a sz© repük, hogy megakadályoz­zák a szabadságharcosok „békéltető egységek", am© visszatérését, A csapatok vé- lyeknek az lesz a feladatuk, delme alatt kezdik meg majd hogy „kivonják a lakosságot munkájukat a félkatonai a DNFF befolyása alól". ENSZ-határozat Rhodesia ügyében Felszólították Angliát a telepes kormány letörésére 0 New York (MTI) Az ENSZ-közgyűlés csü­törtökön — magyar Idő sz© rint a késő délutáni órákban — túlnyomó többséggel elfo­gadta 53 afrikai és ázsiai országnak azt a határozati Javaslatát, amely felszólítja Nagy-Britanniát, hogy ve­gyen igénybe minden szük­séges eszközt, beleértve az erő alkalmazását is, a dél­rbodesial kisebbségi telepes­kormány uralmának letöré­séra. A határozat mellett kéz­iéi mutatással 89 ország kül­döttsége foglalt állást. Elle­ne csak az élesen bírált Por­tugália és a Dél-afrikai Köz­társaság delegátusai szavaz­tak. Tizenhét ország — köz­iül; Nngy-Brilannla, az Egye­sült Államok, Franciaország, sz északiak csoportja, Hol­landia. Üj-Zéand és több más ország — tartózkodott a szavazástól. A társszerzők már eleve elítélnek minden olyan egyezményt, amelyet Anglia a Smith-rezslm képviselői­vel az afrikai többség ön­rendelkezési Jogának elism© rése nélkül esetleg kötne. Koszigin - Lyng megbeszélés 0 Moszkva (TASZSZ) Koszigln szovjet kormány­fő csütörtökön a Kremlben fogadta Lyng norvég kül­ügyminisztert. A két állam­férfi között baráti megbeszé­lés folyt, amelyen Gromíko szovjet külügyminiszter is részt vett n külföldi párlok üdvözölték a BKP kongresszusát ! 0 Szófia (MTI) A BKP kongresszusának csütörtök délelőtti ülésén Na­ziha el Delemi, az iraki kom­munisták képviselője és Ar­nolis Alpuhami, a Ceyloni Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja" felszóla­lásukban tamogatták Todor Ésivkovnak azt a javaslatát, hogy a kommunista és mun­káspártok új nemzetközi ér­tekezletén vitassák meg a v'lág fejlődésében végbement új változásokat. Maurice Ománi, a kongói (Brazzavllle) nemzeti felsza­badító mozgalom politikai bizottságának tagja hangsú­lyozta; össze kell hívni az egész szocialista tábor, min­den haladó erő kerekasztal­konferenciáját, hogy egysé­ges stratégiát lehessen alkal­mazni a közös ellenséggel — az amerikai imperializmus­sal — szemben. Ezután újra külföldi pár­tok küldöttei üdvözölték a bolgár kongresszust. A bol­gár kongresszuson Brezsnyev főtitkár vezetésével részt v© vő SZKP-küldÖttség csütör­tökön felkereste a kremikovei kohóművet, amelyet szovjet segítséggel szereltek fel. Az üzemben tömeggyűlést tartottak, amelyen a szov­jet küldöttség nevében Brezs­nyev mondott beszédet. Hazaiérnek a „vörösgárdisták" 0 Peking (MTI) Pekingben csütörtökön köz­zétették a KKP Központi Bizottságának és a Kínai Népköztársaság Államtaná­csának november 104 kelte- 82281 indokolja, hogy az öt­nak Ingyen, akik a „forra­dalmi tapasztalatcsere" szín­helyéről egyenesen lak óh© lyükre térnek vissza. A felhívás az intézkedést flmi az izraeli-arab konfliktus mögött van mtmítou mit aasoillmtt soltl hatma MUSTOSA foolztása (í«ö KtiorOUs , »»?•) ® Auw r^JlZSASiluM —i— iuashatAkok 1155 rsn — — — -Ontöiücsatoaiia (pfrsi alatt )( alagút , "A""ÖNTÖZBCSATMNA mvt?ett ch tmvhttt vfztuta) wn*u SÍI 0 New York (MTI) Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa folytatja az Izrael el­len beterjesztett jordániai panasz vitáját. Seydoux fran­cia küldött kijelentette, hogy a francia küldöttség fenntar­tás nélkül elítéli az izraeli fegyveres erők által novem­ber 13-án Jordániai terület ellen Intézett támadást. Fe­dorenko, a Szovjetunió kép­viselője rámutatott arra, hogy az Izraeli sorkatonaság által az izraeli kormány uta­sítására előre megfontolt szándékkal és tervszerűen végrehajtott hadművelet ko­moly agressziiós cselekmény. zésű felhívását, amely beje­lenti, hogy a vidéki gárdisták" Pekingbe utazá­aa, valamint a pekingi „vő­rösgárdisták" vidékre utazá­sa november 21-től a Jövő évi tavaszi ünnepekig, 1967 áprilisáig szünetel. Hétfőig mind a pekingi, mind a vidé­ki „vörösgárdistáknak" visz­éves terv első éve feladatai vörös- 11815 rnaradéktalan teljesítése érdekében koncentrálni kell a szállító-kapacitást a nép­gazdasági feladatokra. Határozat született arra, hogy a „kulturális forrada­lommal" összefüggő tanul­mányi szünetet a következő tanévig, vagyis 1907 őszéig i i, ,„, meghosszabbították, s így a sza kell térniük lakóhelyük- fiateloknak áprili3tól ŰJb61 re, mivel 21-e után sem a vonatok, sem a hajók, sem a közúti járművek nem szállít­ják Ingyenesen a fiatalokat. Addig is csak azok utazhat­alkalmuk lesz ingyen Pe­kingbe, vagy más városokba utazni, ahol „forradalmi ta­pasztalatcserére" kerül majd sor. Bonni koalíciós tárgyalások 0 Bonn (MTI) Az új bonni kormánykoa­líció megalakítására irá­nyuló tárgyalások során csü­törtökön a CDU—CSU és a Szabad Demokrata Párt tár­gyaló bizottsága folytatott megbeszélést. A háromórás tanácskozás után közölték, hogy mindkét bizottság tag­jai teljes titoktartást fogad­tak, s ezért a megbeszélések tartalmáról semmit sem mondhatnak. A megbeszélések után Kl© singer rövid nyilatkozatot tett és kijelentette, egyálta­lán nem adta fel a reményt, hogy kormánytöbbséget hoz­hat létre. Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnö­ke foglalkozott a jelenlegi nyugatnémet kormányvál­sággal és hangoztatta, hogy azt pártjának részvétele nél­kül nem lehet megoldani. Előzetes szovjet-francia megállapodás 0 Moszkva (TASZSZ) Debré francia gazdasági és pénzügyminiszter, aki a szov­jet—francia tudományos, műszaki és gazdasági együtt­működési vegyesbizottság el­ső ülésszakának előkészítése végett Moszkvában tartózk© dik, kijelentette, hogy h© lyesnek tartaná egy szovjet —francia kereskedelmi ka­mara létrehozását és az ülés­szakon erre Javaslatot is fog tenni. Vlagyimir Kirillin. a szov­jet Minisztertanács elnökh© lyetlese, az említett szovjet —francia vegyesbizottság szovjet társelnöke helyeselte Debré javaslatát. Debré csütörtökön találk© zott Keldissel, a Szovjet Tu­dományos Akadémia elnöké­vel, s ennek során előzetes megállapodás született arról, hogy a Szovjetunió és Fran­ciaország továbbfejleszti a tudományos együttműködé­sét a szilárd testek fizikájá* ban, az óceanográfiában, va­lamint a Föld mélyének kutatásában. Keldis és Debré megállapodtak abban is, hogy kölcsönösen kinevezik tudósok és szakértők cso­portjait, akik a két ország közötti tudományos együtt­működés újabb területeinek feltárásával foglalkoznak majd. Film a Kennedy­gyilkosságról 0 Párizs (Reuter) Szerdán bemutatták Pá­rizsban Mark Lane amerikai ügyvéd kétórás dokumen­tumfilmjét, amely azt biz© nyitja, hogy nemcsak Os­wald volt Kennedy elnök gyilkosa. A dokumentum­film Interjúkat rögzít a gyil­kosságnak csaknem egy tu­catnyi szemtanújával. A film amerikai magán­forrásokból összeadott pénz­ből és egy angol filmválla­lat segítségével készült. vasárnap arab konfliktus lezajlott Izraeli— verszfinet (1919) a további fejy­lndltákalnnk vc:cs rsflckm,-nyeknek véget/o­meRértéséliez egészen a század tett Ugyan, de az Izraeli táma­elejélg kell vlsszamennUnk. (bls következtében elűzött Még az első világháború befő- 900 100 yalesz'lnal arab sorsi­Jezese előtt. 1917-ben látott nan- ról n-m Intézkedett. Ezek alóta világot Btlfour angol killtlgv'nl- Is, közel hú«z eatendővel az niszter hírhedt deklarációja, események titán, még mindig amely nemzeti hont Ígért a zsl- sátortáborokban, embertelen kö­déknak, ugyanakkor elismerte rtllmények között élnek. Az az arabok Igényét ls a volt nnsz menektllt-ket támogató törők Palesztina területére. a szrivezete. az unrwa a kérdés háború után azonban az ango- rend z.ettrnsége miatt még ma lok már nem sokat törödtek Is 54 tábort kénytelen fenn­kettős ígéret tikkel, a Jordán- tartani: Jordánia területén t3-őt, folyótól keletre fekvő terílle- Libanonban 15-Ct. Szíriában t-ot, tokból 1922-ben Transzjordánla az eak gazai sivatagi sávjában néven angol ellenőrzés alatt pedig 8-at. álló arab királyság alakult, II- Az ellenségeskedések okaihoz Irtve a folyótól nvug-tra levő ncniríglb-n újabb probléma területekből 1983-ban Palesztina csatlakozott: a Jorú.ín-folvö kl­néven brit mandátum-tcrUletot aknázásárak ilgve. Mzzőta-da­hrztak létre. sági művrlés ebben a térségben A második világháború után a csak «ntöiörendsz>rrk segítsé­14 évre adott brit mandátum gével képzelhető el. VIz redlg Irtárt és t9H-ban az ENSZ-nek a Jcrd*non kívül alig létezik. A kellett dOnt-nle Palesztina to- folyó érinti Izraelt és a volo váhbl sorsáról. 1917. november szomszédos a-ab állnmokat. s 29-én, az. ENSZ határozatot ho- felhasználásához szoros rgyfltt­zott. miszerint az érintett te- működésre lenne szükség. Ez rütrten eev arab és egy zsidó tormeszet-rcn a mai viszonyok államot kellett teremteni. Jeru zsélem pedig sz EN«Z ("izga­tása síelt s-abnd város lett. 1948. málús 14-án. a brit man­dátum lejártakon kr 'Al'otték a független rz-nell államot. A káidés azonhnn ezzel nem oldó­dott meg. KH őrt nr Izra-It­arab háború, am-lv kls-bh m-g­szi kltásoklrsl a mn| nanl* Is tnrt. Először Tz'-ie' támadott. Elfoglalta n- ara'mk-nk s'S.n Nvii-r>'-OMIl»át és KH'én-Ps­lesrMnát és benyomul* Je—•-»*­lom nsmgntl '-*»'ébe. Nemsokára Trsnsalordánla Is bevonult Ks­let-Pe leszi'oába és Jer-z-éto n kel"tl ré'ZAhe. S ezt kővetően 'elvett" a Jorúántn nevet A kot fliktusbs bekapesolődtnk más arab államok ts. Egvlntam a gazai övezetet csatolta magá­hoz. körött elkén-olbetetl-n. 1953-ban egy tervet dolgoztak kl. rmclvhc-i a Jord'u folbtsz­rálhrt > víz.'-ó -letet tt^O mllllú nV-ra bo-sttité'r. Fbun a te-v rzerlni 591 m'll'ó m' Jutna Tz­ra 1-iek. n t "bblt az arab ál'a­mok közút osziao"k szét. A tervet azonban .az 1 ni-rt ok k­nál fogva cl -t" tották. Izrael r-okhamor egvedül látott mun­kához. A Nc-av sivatag öntö­z-'-á - kiszivattyúzta e Jordán t leiéi n Tlb-rlas.-ó vl ét e- rl­len az arab áll-"ook t"'n'tn«. tek és fegyveres ln'*rk"ú(S"5k"n fet'U etleuTnunltáiot Vbs k«-d­t-k Jordánia a területin eredő Jerd-'n nie'lá'ífolvékat Igyekszik r 'tokkal kln'-náznl. ebhez esat­lekozrak a Hbnnonl munkák, a Hasbanl-g't f-tén'tásávet. vérül ez Izrarll-azlrtal hntá-v'déken Az Rsazrtúzáarket kővető fegy- Szíria kezdett munkálatokba. " 'jj l'.il. OTTÓ NII'OII TJ 41 blHIF. Inni @ Emlékeznek ránk Már az első napokban lépten-nyomon tapasztalnom kel­lett: a phenjaniak hallatlan pontossággal tartják számon a „tegnapelőtt", s a „tegnap" eredményeit és tudják, merre visz az út, mit kell tenniök ma, milyen lépések következ­nek holnap és később. A fejlődés és fejlesztés számukra nyitott könyv, amelyből bármikor idézhetnek. És idéztek — pontosan. Fellapozták az emlékezés oldalait az alkalmi gépkocsi­vezetők, akikkel keresztül-kasul bejártam a fővárost. Az egyik — Nyugat-Phenjanban időztünk akkor — az orosz nyelvet híva segítségül azt magyarázta, hány hónap alatt tűntek el onnan a háború utáni barakk-szükséglakások, s a helyükbe került ötemeletes háztömbök mennyi családnak biztosítanak lakhelyet. A másik — mikor a Kim Ir Szen Egyetemet kezdtem fényképezni — tiszta lapot kért a jegyzetfüzetemből. Mire visszatértem a kocsihoz, kezembe nyomta a papírt. A majd teljesen elkészülő egyetem és környéke távlati képét ábrá­zolta. A vázlat meglepően hasonlított arra a makettre, amellyel később találkoztam. És az az ismeretlen helybeli! Az arcát mélyen az emlé­kezetembe véstem, de a nevét sajnos nem. Vele az éjféli utcán hozott össze a sors, amikor vidékre készülve, a köz­ponti pályaudvarra igyekeztem. Kerestem a célhoz vezető utat, s egymásba botoltunk. Kiderült, ért kissé magyarul. Valamikor a mi szakembereink mellett dolgozott. Megfogta a karomat és mosolyogva kérdezte: — Tudja, minek hívjuk azt az utcát, amelyiken most megyünk? Tagadóan ráztam a fejem. — A Magyarok utcájának! — mondta. — Hogyhogy? — Az itteni házakat — széles mozdulatot tett a ke­zével — magyar mérnökök tervei alapján építették 1954-ben. Szótlanul haladunk tovább. Az állomás előtti tér sar­kánál megállított. Szemben velünk egy kivilágított modern ötemeletes áruház. — Ez már a mi terveink szerint készült, három éve.. Hasonlóképpen jártam barátommal, Kim Szok Pokka! is. A délutáni forgatagban nem éppen a legkényelmesebb a Tedong folyó hídján közlekedni. De nekünk arra akadt dolgunk. Mi sem természetesebb, érdekelt a modern híd születése. — Mikor építették? — ismételte kérdésemet. Rövid gon­dolkodás után mondta, mintha könyvből olvasná: — 1960­ban. A hossza 682 méter, a szélessége 28 és fél. Ilyen kalauzolások után azt hittem, a legfontosabbakat tudorn Phenjanról. Tévedtem. A fővárosi tanácsnál tett látogatásom győ­zött meg róla. Co Jon Gun. a várostervezés és fejlesztés főosztályá­nak vezetője fogadott. Szerény mosolygással hallgatta vé­gig elismerő szavaimat a látottakról, a városról szerzett impresszióimat, majd megszólalt: — Pedig nagyon mélyről indultunk. Az amerikai repü­lőgépek 428 700 bombát szórtak Phenjanra, többet, mint ahá­nyan laktak a városban.Phenjan mai képét népünk nagy erő­feszítéssel alakította ki. 1958-ban például csak 7000 lakást irányzott elő a költségvetés, mégis 20 000 épült, társadalmi hozzájárulással, a főváros dolgozói és a szakmunkások ösz­szefogásával. A párt útmutatásai szerint abban az eszten­dőben kezdtük az építést iparosítani. És azóta már évi 10 OOn lakás szerepel a költségvetésben: naponta 25—28-at adunk át. Az új technológia, az előregyártott elemek alkalmazása teszi lehetővé. Némi szünetet tartott, s mintha a gond ráncai szök­tek volna a homlokára. — Thenjanban jelenleg egymillió-százezer ember él. A lakásépítésnek számolni kell ezzel, no és a növekedéssel. — Hallhatnánk valamit a távlati tervekről? — vetet­tem közbe. — Arra törekszünk, hogy egy személyre hamarosan 9 négyzetméternél nagyobb lakóterület jusson. Üj városré­szen dolgozunk, Kelet-Phenjan északi területén. Néhány 10 emeletes lakóépület már áll, bizonyára látta, ha mindenütt megfordult — Sajnos nem — vallottam be. — Érdemes megnézni. — Térképet vett elő, s mutatta, merre húzódik majd a település. — Ide középületek kerül­nek. Ide 100 000 nézőt befogadó stadion, a sportkombinát és 10 000 nézős sportcsarnok. A mostani létesítmények már sokszor kicsinek bizonyulnak. Ezt a városrészt két 1400 méteres híd köti majd össze az „óvárossal" ... Szó esett a már épülő Metróról, a 230 méteres tv adó­toronyról, s még igen sok új építkezésről, amelyek mind egy roppant életerős nép teremtő jövőjét körvonalazták. (Folytatjuk.) £ l'euícK. uovvutbct IS, _

Next

/
Thumbnails
Contents