Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-16 / 245. szám

„Rendbe hozzuk a Kállai-ligetet!" Az újszegedi Kállai-liget Jelenleg eléggé elhanyagolt. Ennek, a regi munkásmoz­galmak idején jól ismert li­getnek szépítésére sok terv­született rnár. A tennivalók­ra felfigyeltek a Rózsa Fe­renc sugárúti iskola úttörői is, s elhatározták, hogy a Vörös Zászló hőseinek útján mozgalom keretében ezt a ligetet méltóvá teszik azok­hoz, akik a felszabadulás elótt, mint a vörös zászló hő­sei járták az itteni utakat. Az úttörők példamutató tervükkel megkeresték a Hazafias Népfront újszegedi bizottságát és az I. kerületi tanács vb elnökét, kérve se­gítségüket terveik megvaló­sításához. A Hazafias Nép­front újszeged! bizottsága és az I. kerületi tanács vb el­nöke örömmel üdvözölte e nemes kezdeményezést. A kerületi elnök intézkedett, hogy szakemberek vizsgálják meg a ligetben szükséges tennivalókat, készítsék el a liget rendezesi tervét. Ezek alapján az úttörők megva­lósíthatják a rendezést. A Hazafias Népfront újszegedi bizottsága igyekszik az út­törők kezdeményezéséből széles társadalmi mozgalmat indítani. Ezért kéri a Mó­ricz Zsigmond és a Mező Imre általános iskolák úttö­rőit is, hogy csatlakozzanak a Rózsa Ferenc sugárútiak­hoz, közös erővel tegyék szebbé ezt a munkásmozgal­mi jelentőségű ligetet. Kiss Jenő. a Hazafias Népfront újszegedi bizottságá­nak titkára Felújítják a házikerteket a gyümölcstermelés növe­lésének egyik legkézenfek­vőbb módszere — amely jó­formán beruházást sem igé­nyel — az elhanyagolt házi kertek felújítása, jobb hasz­nosítása. Ennek a célnak ér­dekében indítottak mozgal­mat Csongrád megye föld­művesszövetkezetei a váro­sokban és falvakban. A Szőregen létesített fa­csemete lerakat hivatott ki­elégíteni a telepítési igénye­ket. Már most ősszel és majd a tavaszi telepítési idényben száztízezer csemetét tudnak az igénylők rendelkezésére bocsátani. Főleg téli almát, szilvát, őszibarackot, körtét telepíthetnek. A gyerek „haragjával" takaróznak Kevesebb az ismeretlen ember Munkalélektani kísérletek az üzemi balesetek megelőzéséért Régi igazság, hogy kis és nagy házban sok vagy né­hány lakó akkor tud egymás mellett békességben élni, ha a felnőttek nem avatkoznak bele a gyerekek dolgaiba. A gyerekek között a legjobb barátok ós barátnők is ösz­szeveszhetnek egyik percről a másikra, „halálos" ellensé­gekké válnak, aztán öl perc múlva kibékülnek. Tudták ezt már a régi öregek is, akik bölcsek voltak, mert nem avatkoztak a gyerekek civakodásába. Nem mentek egymás lakásának ajtajába reklamálni, hogy a Pista vagy a Manci már megint megverte a Jutkát, s ezért elégtételt követelnek — nem a gyerkektől, hanem azok szüleitől. Hát igen, ilyenek voltak a régi öregek. És mi­lyenek a mai szülők közül egyesek, pedig maguk is fia­talok. hiszen a gyermekeik is csak 10—11 évesek? Lejobb példa erre M. And­rasné, Szeged, Pacsirta utcai lakos szerkesztőségünknek irt panasza. Lakásunk ajtaja egy lépésnyire van a szom­szédos lakótól, dr. K. Tibo­rektól. Mindkét családnak két-két gyermeke van. A na­gyobbak 10—12 évesek. Ba­rátkoznak, játszanak, össze­vesznek* kibékülnek, ahogy más házakban is a gyerekek. „A rengeteg bosszúságot, amit gyűlölködésből okoztak, megtetézték azzal, hogy a levélajtójukat párnafesték­kel bekenték, s feltehetően pici fiamat ezáltal megbete­gítették" — írja levelében M. Ándrásné. — „Gyerme­küknek minden napra kiad­jak, hogyan lehet betegre bosszantani olyankor, ami­kor tanú nincs rá." Amikor kint jártunk, ak­kor M. Andrásnénak ugyan­abban a házban lakó anyja, I. Györgyné ezer panasszal fogadott bennünket. A két szemben levő lakásból a két asszony már régen ösz­szeveszett egymással, nem beszélnek, s ebből követke­zik időrói időre az újabb veszekedés is. Legutóbb dr. K.-ék leöntötték a vizet az emeletről — panaszkodott I.­né. Emiatt parázs veszeke­dés támadt, s dr. K.-né la­vórral fejbe vágta az anyósa segítségére siető M. And­rást. Ekkor közbelépett dr. K. Tibor is. s ezután már csak a két férfi verekedett a függőfolyosón. Mintha lovagi tornán viaskodtak volna, fe­je tetejére állt a ház eme­leti része. S hogy ki hogyan sérült meg, azt csak az orvo­si látleletek tudják bizonyí­tani. Dr. K.-ék testisértés miatt a bírósághoz fordul­tak M.-ékkel szemben, te­hát most várható, hogy az igazságszolgáltatás kiosztja kinek-kinek a magáét Dr. K. Tibornéval ls be­széltünk, aki természetesen elmondotta a maga sérel­meit Már jóval korábban amiatt szólt M.-éknek, hogy a gyerekek előtt ne vesze­kedjenek és ne illessék egy­mást nyomdafestéket nem tűrő szavakkal, mert miért kell a gyermekeknek ilyen kifejezéseket eltanulni. K.-né nem is tagadja, hogy a levélszekrény füllentyújót bekente párnafestékkel, hogy szomszédja nagyobbik gyere­ke azon ne piszkálódjon folyton és ne dugdosson be a résen különféle szemetet K.­né azt az elvet vallja, hogy a gyerekek viszonyába sem­mikor ne avatkozzon a fel­nőtt, intézzék el azok egy­más között az össz.ekülönbö­zést és a kibékülést. K.-né egyetlen óhaja, hogy a ház­ban békesség legyen, viszont a békétlenség most már oda fajult, hogy kénytelen volt emiatt törvénybe menni. A két lakó közt nehéz Igazságot tenni annál is in­kább. mert rajtuk kívül még három esalad lakik a házban. A két veszekedő család áthordja sérelmét a szomszédos rókusi iskolába is. ahová a gyerekek járnak. Nyugtalanító ez a körül­mény, amely végső soron ki­hat mindkét család nyugal­mára, munkájára. Egyik sem tudja, hogy másnap, harmadnap milyen újabb bonyodalom támad keltőjük között, noha egymáson vagy egymás feje fölött szó nélkül átnéznek. S ha mindennap törvénybe mennek is, akkor sem lehet köztük igazságot tenni, ha valamelyikük a kákán is csomót keres. A rossz szomszédság török átok — tartja a régi mondás is, s bizony ilyen körülmények között nehéz egymást elvi­selni. Pedig élhetnének egy­mással békességben is, ha mindegyikük engedne a hu­szonegyből. Azzal egyikük­nek sem lesz kisebb a te­kintélye a másik előtt, a gyerekek pedig nem látnák nap mint nap az áldatlan állapotokat, L. F. Az ember lényegében töb­bet tud a világról, mások­ról, mint — önmagáról. Ez derült ki a budapesti Orion Rádió és Villamossági Gyár­ban és a Ganz-Mávagban. Mindkét helyen ugyanazt a kísérletet végezték el. Legyünk tanúi a megis­mételt próbának: a kísérle­tekben 38 önként jelentke­zett dolgozó vesz részt. Ve­zeti: dr. Perczel József, a Ganz-Mávag munkapszicho­lógiai laboratóriumának alapítója és irányítója. Á munkás gyöngyöt fűz... Tűt, cérnát és apró gyön­gyöket hoznak. A kísérlet valamennyi alanya kap be­lőlük. Sokan csodálkoznak, főleg a férfiak. — Nem lenne igazságos, ha varrnánk — mondja az egyik férfi — a kísérlet női résztvevői előnyben lenné­nek. — Nem kell varrni — nyugtatja meg őket Perczel doktor. — Különben is a résztvevők nem egymással, hanem önmagukkal verse­nyeznek. — Figyelem! — mondja a munkapszichológus. — Kez­dődik a kísérlet. Kérjük, hogv mindenki próbáljon egv fél perc alatt a tű se­gítségével, annyi gyöngyöt a cérnána fűzni, amennyit csak tud ... Elhangzik a „Vigyázz! Kész! Rajt!" — akárcsak egy sportversenyen, pedig itt egészen másról van szó. Az asszisztensnő megindítja a stopperórát. Fürgén mozog 380 ujj. Még gyorsabb azon­ban az óramutató. — Letelt a 30 másodperc — szól az asszisztensnő. — Vége a kísérletnek. Gondosan megszámlálják, hogy a fél perc alatt ki hány gyöngyöt fűzött a cérnára, majd közlik az eredményt. — Kísérletünk l-es számú résztvevője 14 gyöngyöt fű­zött fel, a kettes 17-et, a hármas 18-at..; — közli a pszichológus. Rövid szünet következik. A kísérlet résztvevőinek sej­telmük sincs, mi lesz a foly­tatás. (Ezt a kísérlet sikere kívánja.) — Ha újra kellene egy­egy fél percig gyöngyöt fűz­ni, akkor ki milyen teljesít­ményt várna önmagától? — kérdi a kísérlet vezetője. Néhány másodpercnyi gon­dolkodás után elhangzanak a válaszok: 1-es számú kísérleti alany: — 16... 2-es számú kísérleti alany: — 17... 3-as számú kísérleti alany: — 19 gyöngyöt fűznék a cérnára. Üjabb félperces gyöngy­fűzés következik. Azután gyors számítás. Kiderül, hogy mindenki tévedett! Minden kísérleti alany rosz­szul ítélte meg várható tel­jesítőképességét. A túlzott önbizalom Még négyszer ismételték meg a gyöngyfűzést, termé­szetesen mindig űg.v, hogy előzőleg mindenkitől meg­kérdezték: mit vár? Vagyis pontosabban, a kísérlet ve­zetőjének szavai . szerint: „Mi az igényszintje önma­gával szemben?" Üjra és újra tévedtek a gyöngyfűzök. Többet, vagy kevesebbet. A tévedések té­nyében nem volt különbség, csak a mértékében. A kísérlet gyakorlati ré­sze ezzel véget ért. A fon­tosabb rész azonban csak most következett. Az asszisz­tensnő kiterítette a 38 dol­gozó baleseti lapját és meg­állapította, hogy közülük huszonegy • már többször szenvedett. (2—6 alkalom­mal) munkaközben kisebb­nagyobb sérülést, 17 viszont évek óta baleset nélkül dol­gozik. Kiderült, hogy a 17 bal­esetmentes munkás a gyöngy­fűzésnél sokkal kisebb mé­retű tévedéssel ítélte meg váható teljesitmenyét, mint a többiek. öt lékos SORSFORDULON a tanyai éiet Nemzetközi diák-vitaklub Moszkvában, a Barátság Házában megnyílt Az idő és a gondolat nemzetközi diák­vitaklub. A klub létrehozásá­nak eszméje a Rarátság Há­zalván tavaly lefolyt néhány vita után vetődött fel. Az ázsiai, afrikai és latin-ame­rikai fiúk és leányok kifeje­zi sre juttatták azt az óhaju­kat. hogy szeretnének többet tv-ini a szovjet ifjúság tár­s almi eszményeiről, a mű­i xet haladásáról, a Szov­jetuniónak a kozmosz meghó­dításában elért eredményei­ről. A klubba, amelynek több mint 300 tagja van, ismert szovjet tudósokat, írókat, közéleti személyeket hívtak meg, hogy tartsanak elő­adást. A Barátság Házában megnyíltak továbbá az ál­landó latin-amerikai és afri­kai szemináriumok, amelyek vitákat szerveznek e konti­nensek ifjúságát érdeklő problémákról. Mezőgazdasági gép, gépalkatrész szakmában jártas spg cdm unIrásohat felveszünk. { Jelentkezes: AGROKER Vállalat Szeged, Dorozsmai út 33. * K 528 O A tsz-irodában csinos, barna hajú, kék szem­mű lány. Bercsényi Júlia KISZ-titkár mindig jókedé­lyű, csak egyszer láttam könnyezni: amikor villany­fény gyúlt a telepen. Az irodában „Sigma" tele­vízió. Felesleges kérdeznem, hogy örülnek-e a fiatalok. — Esténként telt ház van — ez a válasz. Inkább a „családfát" tu­dakolom: rokonságban ven-e a nagv kuruc vezérrel? — Egyik nagybátyám ku­tatta ... A szüleim tudnák megmondani — mosolyog. A nagy Bercsényi Kis hídon ál csatorna mellett, vezet az út Bercsé­nyi István házához. Sándor öccse éppen nála van, a házfal megemelésében segéd­kezik. Láthatóan nem örülnek a riporternek; porosak, fárad­tak. — Mire kíváncsi? Az ősökre? — sürgetik a vendé­geskedés miértjét. — Nincs kezünkben semmi írás erről. Régebb egyik rokonunk ku­tatta. de a háború félbesza­kította. Annyi biztos, hogy édes­apjuk cseléd volt, 25 évi törlesztésre vásároltak földet a szülök a Pallavichini ura­dalomtól. Közel 49 éve lak­nak itt. Bercsényi István el­nökhelyettes a tsz-ben öcs­cséról meg azt hallottam: — Bercsényi Sándor a leg­kiemelkedőbb állatgondozó volt a gazdaságban. Tavaly emberfeletti munkát végzett. Mivel a parasztember munkaja szerint becsüli a gazdát, ezek szerint a Rákó­czitelepen Sándor bácsi a nagy Bercsényi. Két „irigyelt" ember A gépműhely régi. A sa­rokban új fúrógép, köszörű és akkumulátortöltő vár a villanyszerelőkre, akik ha­marosan villanyenergiával dolgoztatják a gépeket. Két fiatalember, Nagy Lajos traktorista és ifj. Tóth Mi­hály, a mezőgazdasági szak­iskola friss végzettje beszél­get. Ketten 240 hold gabo­nát vágtak le kévekötő ara­tógéppel. — Az első autótulajdonos a Rákóczitelepen — mutat Nagyra a főagronómus. — Négyszáznyolcas Moszkvi­csa van. Nem a háztáji gyümölcsös­ben „termett" a Moszkvics, hanem négyévi kemény, traktorista munkával, ház­táji állathizlalással teremtet­te elő a pénzt Nagy Lajos. Hasonló korú szőke em­ber lép be a műhelybe. — No, itt van a második autós is — nevetnek. Antal Szilveszter zetoros alig hat hónapja hozta haza a Moszkvicsát, Egyelőre ketten a Rákóezitelep autótulajdo­nosai. Az idős édesapa, Antal András bácsi — akit a kö­zös gazdaság legtevékenyebb, leghasznosabb kertészkedő emberének tartanak — bol­dogan mondta: — Még. hogy elégedett vagyok-e az életemmel? . .. Hallja-e. nogyne volnék, mi­kor a fiam ilyen kopsit vá­sárolt! Az ő korában én se­hol se tartottam. Üzenet a városnak Á brigadvezető kalauzolt a tanyákhoz vezető dúlőuta­kon. Minden ház lakóját is­meri. — Ide köliözik ifj. Papdi Pál — mutatott egy tanyára. — Az apja vette. Ilyen sze­rencsés ember ritkán van. hogy most nősült és már villanyos tanyába megy. Később a földművesszövet­kezeti kocsma vidáman be­szélgető gyülekezetében egy piros arcú, jó kedvre han­golt gazda szólított meg. — Maga ugye újságíró? No, írja meg, hogy ne iri­gyeljék a városiak a pa­rasztok sorsál. Sokszor be­járok Szegedre és látom, ho­gyan cinek ők. Jöjjenek ki és próbálják meg a földmű­velést. Hallja-e. mi hajnali 4 órától sötétedésig dolgo­zunk! Szcnacsináláskor még éjjel is annyi az ember a halárban, mint a hangva. Nehéz a sorsunk, sokat küsz­ködünk. dc — emelte fe! mu­tatóujját és büszkén nézeU — van mindenünk . . . Lát­ja-e, itt a villany a fejünk felett. A házakban rádió szól. újságot, könyveket olvasunk. Hamarosan televíziót, ház­tartási gépeket vesznek az emberek. Szikár, keménykötésű em­ber Magyar! Mihály. Egyéni­ségében is van valami ke­ménység. Szeret beszélni, és mintha belső kényszer su­galmazná szavait: ereje, sú­lya van mondatainak. Ilye­nek lehettek az egvkori lá­zadó jobbágyok. Magvari Mi­hályban azonban misfaila indulat lobog- a fö'dszerető. született parasztember. a szövetkezeti gazda többre, jobbra és szebbre törekvése. Paraszti önérzete. Balogh Ödön ven szaza javulás — Milyen következtetést von le a kísérletből? — ér­deklődtünk dr. Perczel Jó­zseftől. — Az eredmény igazolta az előzetes várakozást — válaszolta. — Eredeti elkép­zelésünk az volt, ha való­ban befolyásolta az igény­szint a baleseteket, akkor azok, akiket már többször ért baleset, a gyöngyfűzés­nél jelentős mértékben té­vednek majd. Tévedésük aránya sokkal nagyobb lesz, mint azoké, akik baleset nélkül dolgoznak. Egysze­rűbben, köznapi nyelven így fogalmazhatnám meg kí­sérleteink mérlegét: azokat a munkásokat érte sorozato­san baleset, akik túlértékel­ték önmaguk képességeit. Vagyis, akik eltúlzott maga­biztossággal, indokolatlan önbizalommal jönnek-men­nek, dolgoznak az üzemben. — Milyen változások tör­téntek a sorozatos kísérletek után? — Célunk a balesetek szá­mának csökkentése. Tapaszta­latunk szerint ennek első elő­feltétele munkásaink képes­ségeinek vizsgálata és meg­állapítása. Az egyszerű gyöngyfűzéses kísérlet csak ún. keresztmetszetet ad. Más. modernebb módszert kellett keresnünk, ha a Ganz-Má­vag csaknem 20 ezer dolgo­zóját meg akarjuk vizsgál­ni. Különleges berendezést konstruáltunk. Az elv az. hogy minél kevesebb pszi­chológus minél több mun­kást vizsgálhasson meg. Ti­zennyolc csatornás vizsgáló­gépet szerkesztettünk a Ganz­Mávag munkapszichológiai laboratóriumában. A beren­dezés egyidőben 18 kísérleti alany adatait, reagálása? rögzíti. A gép a többi között alkalmas arra, hogv megál­lapítsa: kinek milyen a ref­lex-gyorsasága és kombiná­lóképessége. — És mi az állandó rizs­gálatok gyakorlati haszna? — Rendszeresen vizsgál­juk dolgozóinkat. Célunk az. hogy mindenki lehetőleg olyan munkahelyet kapjon, amely megfelel képességei­nek, vagyis senkire se há­ruljon több baleseti veszély, mint amennyit különleges erőfeszítés nélkül, vagyis a nomálisnál nem több értel­mi — és idegösszpontosítás­sal el tud hárítani. Az el­múlt esztendőkben sziszte­matikus munkával elértük, hogy a Ganz-Mávagban a balesetek száma 50 százalék­kal csökkent. Ezt annak is köszönhetjük, hogy üze­münkben egyre kevesebb az „ismeretlen ember", egy­re többen ismerik meg — önmaguk teljesitőkepessé­gét. Molnár Károly Kőműves szak­munkásokat azonnal alkalmaz a Pinee­gazdaság. Jelwntkexés. Sze­ged. Tábor utca 3. xK 529 Továbbra is nyitva tart a tiszaszigeti „Fűzfacsárda" l'letpq ételek mindennap disznótoros, báránypórltölt termeld! bor. xK. Vasárnap, 1366. október 16. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents