Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-02 / 233. szám

Egy balhiedelemről Nemcsak Intim plety­kák tartják felszínen, hogy a nyugdíjkorha­tárt 1967. januar 1-töl le­csökken tik, de néha ko­moly, müveit. tájékozott emberek is mondják: „Igaz, van ilyen, hogy lejjebb ve­szik a nyugdíjkorhatárt." Nincs felesleg A találgatások persze a jó­zan ésszel nem egyeznek meg, de azért „mondják", „hallják" stb. Szinte közismert hogy nálunk legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár: nőknél 55, férfiaknál 60 éves kor. Más országokban maga­sabb. A Szovjetunióban is 60 év a nőknél és 65 év a férfiaknál. Amerikában is ennyi. Világos, hogy az amúgyis alacsony évjára­tokra állított nyugdíjkor­határt egyszerűen nem le­het lejjebb vinné. Megnyúlik az életkor. Az utóbbi húsz esztendőben el­értük, hogy a nyugdíjas asszonyok átlag életkora a nyugdíjazás — tehát 55 éves kor — után még 23 év, és szerencséra ez az eletkor még tovább emel­kedik. Mi indokolná, hogy a szellemileg és testileg egészséges embert nyugdf­jaiáttal elvonják a mun­kától? Semmi. Ellenkezőleg. Hazai sajátos­ságunk egyike, hogy mun­kaerő-feleslegünk nincs. Itt­ott munkaerő-hiánnyal küz­dünk. Különösen a mező­gazdaságban. de néhány lé­nyeges fpardghnn is jelent­kezik munkaerőigény. Bu­dapesten pedig állandósul ez. A mezőgazdaságból az ipar munkaerő-elszívó ha­tása közismert és bizonyos mértékig természetes is. De ezt a folyamatot — amely felgyorsulj — végre sike­rült lelassítani a mezőgaz­daság és az egész népgaz­daság érdekében. Az élő munkaerő helyett a techni­ka, korszerűbb, szervezet­tebb, termelékenyebb mun­ka lép fel, ezen az úton le­het segíteni az ipar terme­lékenyebb, korszerűbb mű­ködését. A gazdaságirá­nyítás reformjának ez az egyik igen lényeges, gya­korlati megvalósításra ke­rülő motívuma. Nom közömbös Ezek után hogyan kép­zelhető el hazánkban bár­miféle nyugdíjkorhatár­csökkenés? Tovább szaporí­tanánk munkaerő-gondjain­kat, erre pedig nincsen semmi szükségünk. De van a pletykával szemben egy másik ellen­érv is. Nálunk egymillió kö­rüli a nyugdíjas és ez any­nyit jelent, hogy minden negy-öt. dolgozóra egy nyugdíjas jut. A nyugdíj évi 'költsége kb. 7 milliárd forint. A korhatár leszál­lításával lényegesen meg­nőne e nyugdijasok száma, s a költségvetésben e célra biztosított összeg mértéke is. v A kormány egészen mást kíván megva­lósítani: anyagi lehetősé­geink alapján majd a tsz­nyugdíjak nagyon is indo­kolt emelése kerül napi­rendre a megfelelő időben. Ez egy igen fontée és sür­gető megoldást kívánó szo­ciális kérdés. Az sem közömbös, hogy egy-egy nyugdíjba vonuló ember olvgn életritmusbeli változást er meg, amely átalakítja hátralevő éveit. Nem kötődik munkájával többé a társadalomhoz, s ez gyakran súlyos lelki sé­rülést okoz, mert a nyug­díjba kerüléssel érthetően megbomlik évtizedes embe­ri kapcsolata. Különösen ott jelentkezik ez, ahol erőteljes nök és férfiak akaratuk ellenére szellemi, fizikai frisseséggel kerül­nek a nyugdijasok sorába. A helyes értelmezés Sajnos, mi igen gyakran s igen rosszul értelmezzük a korhatárt. Ügy fogjuk fel, hogy a korhatáros menjen már nyugdíjba. Pedig a he­lyes értelmezés és gyakor­lat, hogy a korhatáros, ha akar, elmehet nyugdíjba, mert ehhez megvan a joga. De ha szükség van a mun­kájára, szellemileg, fizikai­lag. friss és kedve van to­vább is dolgozni, akkor ne menjen nyugdíjba. Ez a munkahely, a vállalat igénye, a szakma jellege és a nyugdíjas személyes kí­vánsága szerint dőljön el. De a fő módszer a rábe­szélés, hogy dolgozzon még, segítse a szocialista épí­tést. tudásából, munkájából adjon még a társadalom ja­vára. mert ezt igényli ez a társadalom. Ez az értelmes és pozitív felfogása a kor­határnak. S ezek után könnyen lehet, látni, hogy csak pletykáról van szó, mikor nyugdíjkorhatár­módosulásról beszélnek. D. A, A természetvédelem szolgálatában Október, a népművelés egyik fontos ágazatának, a múzeumoknak a hónapja. Állandó tárlataik mellett ilyenkor a múzeumok felvi­lágosító. oktató kiállításokat rendeznek. A kiállítások tő­máit, a rendelkezésre álló anyagok, gyűjtemények fel­használásával a helyi adott­ságok, közkivánalmak szab­ják meg. Móra Ferenc Mú­zeumunknak gazdag anyagá­ból bőven van választék kiállítások rendezésére, ame­lyet a múzeum vezetősége alkalmakkor eddig is ered­ményesen kihasznált. Folva matosan rendezett értékes anyagának felhasználásával kiállításokat. Várostörténeti, képzőművészeti, néprajzi, ré­gészeti, természettudományt, ipari es nem utosó sorban a felszabudulús óta elért eredmények sih anyagából rendezett kiállítások jelentős mértékben segítették n nép­művelés feladatát. Országos érdekű kiállítás A múzeumi hónap alkal­maitól ez évben egyik kiállí­tási rendezvényét a termé­szetvédelem fontosságának hangsúlyozásával mutatja be, amelyhez értekés madár­gyűjteményét is felhasznál­ja. A kiállítás nemcsak helyi, de országos érdekű, a nép­gazdaságot is jelentésen érintő kérdéseket ölel fel. A természetvédelem nem­CSOK kiválasztott élő és "Jel­telen tárgyaknak, tájaknál­megtartására, megőrzésére törekedik, hanem éppen az eniber érdekében mértéket szab a termé zetl kincsek­nek ésszel j. gondos felhasz­nálására. só! gyarapítására Az élővilág ideiében alakal­mazott kímélet, illetve védő­lem folytán felújulhat, de az élettelen világ felhasználás­lilán végleg megszűnik, fel­üjulásra nem képes. A ter­mészetvédelem egyik legje­lentősebb ágazata a madár­védelem A legtöbb madár a növényvilágra ártalmas kár­tevőkkel él, a vegyes és a csak növénytáplálékon ól" madarak is hn'znot hajtanak. A madár könrvű helyezet­vriltozása következtében •> veszélyeztetett helyeken Ide­jében könnyen és gyorsan megjelenik, fokozott mozgá­sa, magasabb testhőmérséke nagy mennyiségű táplálék felvételére kényszeríti. A vegyi védőanyagokról Korunk döntő feladata az egyre es rohamosan emelke­dő emberi létszám ellátása érdekében a növényi és ál­lati többtermelés fokozása. Világszerte folyik a növényi többtermelést, a nagyobb terméshozamot adó fajták kikísérletezése, a termésho­zam biztosítása, a növények fokozott védelme. A vé'leke­resnek nia alkalmazott mód­szerei azonban egyre föbb követelményt vetnek fel. A vegyszeres védekezés nem váltja be teljes mértékben a hozzáfűzött reménveket. A kártevői: idővel ellenál­lást (mezis7tenclát) szerez­nek, a vegyi védőanyagok­kal szemben. Ezért újabb és ü.iabb vegyianyagok kikísér­letezésére, a nv>glévők kom­binatív alkalmazásra van szükség. Az újabban alkal­mazott vegyiszerek között nem egy az ember szerve­zetére is súlyosan mérgező. Hazánkban cca 150, a ten­gerentúlon ezernél is több készítmény van már hasz­nálatban. A túltengett ve­gvianyag igénybevétel ezen felül nem közömbös a ter­mőtalajra. sok hasznos nö­vénvkártevőt pusztító állat­faira (fürkészdarazsak, mé­zeíóméhek stb.. stb.). Egyes az emberre nézve ártalmat­lannak tartott vegyi védősze­rckről bebizonyosodott. Rogy a- ember egészségét károsít­hatják Biológiai védelem Érthető tehát, hogy nem­zetközi világjelszó lett­„Visszatérés a biológiai nö­vényvédelemhez". Ez annvit iclenl, hogy növényvédelmet nld.ink nee. a növényi kár­tevők állaí ellenségeinek fo­kozott védelmével és e1 sza­porítására!. Kissé elkésve, de talán még idejében van kijelölve a helyes út. akkor amidőn az emberi kéz ós beavatkozás mélyen bele­pvén a ternrvs7.Pt rendjébe. \ rpecboidott és szét/iljlt természeti egyensúly további felforgntá.s.a veszedelmeket Pesti esték SZÖRNYETEG Sémeth László drámája a Kalona József Színházban rejt magában, A drága vegy­szeres anyagok használata mellett a növényi kártevők hazánknak évente több mil­liárdos Károkat okoznak Erőteljes propanganda in­dult hazánkban is a biológiai növényvédelem megszerve­zése érdekében Csongrád megyében az utóbbi évek­ben Makón és folyamatosan ket évben Szegeden is, nagy látogatottság mellett bioló­giai növényvédelmi kiállítás mutatta be a védekezés bio­logiai módszereit, elsősorban a kártevők állat-ellenségeit, azok védelmét és szaporítá­suk elősegítését. Ennek a nagy fontosságú célnak az érdekében rendezi a Móra Ferenc Múzeum ge­rinces osztáya, a TIT madár­tani szakkörének közremű­ködésével, gazdag madár­anyagának felhasználásával madarvédelmi kiállítását. Az Országos Természetvédelmi Hivatal madártani intézete fészekodúkkal, etetőkkel, képekkel, plakátokkal segíti a kiállítás eredményességét. Segítséget nyújtott a kiállí­táshoz a Csongrád megyei erdőigazgatóság, a szőrme és bőrruhagyár, továbbá a Tég­lagyári Egvesülés. A kiállítás érdekessége az. hogy a vár­múzeum kertjében újszerű rendezésben, az időjárástól megvédetten épített tárlók­ban van elhelyezve a kiállí­tás anyaga. A madárvédelem A madarak életét, az em­ber érdekében nem nélkülöz­hető szerepet, a madarak szükségszerű vedelmét ismer­jük meg. Néhány madárfaj kivételével, bár minden ma­dár törvényesen védett, saj­nos ez. még nem ment át eléggé a köztudatba. Tudo­mást szerezhetünk rendele­tekről, melyek kötelezővé teszik egyes kert. gyümölcs és mezőgazdasagoknak a ma­darak védelmet, szaporítását fészekodúk kihelyezésével, téli ínség idején a madarak etetését. A kiállítás 3 hónapon át tekinthető meg. Az újszerű rendezest. dr. Marian Miklós múzeumi csoportvezető irá­nyította. Csak az előadás új. a dráma regi. S mint szinte minden Nemeth László da­rab, ez is a nagy ember és környezete konfliktusára, ellentmondásaira épül. A iöhös, Sárkány Béla törté­nelemprofesszor, a Szörnye­teg, gondolkodónak, tudós­nak rendkívüli egyeniség. De emberként elviselhetet­len. Egyik tanítványa, Jan­csó Amal azonban mégis a professzor közelébe férkő­zik, sőt mi több, az örege­dő Sárkány beleszeret a fiatal lányba és feleségül veszi. Ettől kezdve a pro­fesszor megváltozik; új kapcsolatokat keres az em­berekkel, tanítványaival, munkatársaival, barátaival, s rendkívüli lendülettel, ener­giával dolgozik azon, hogy eszméinek, amelyek szem­ben állnak a Horthy-kor­szak hivatalos felfogásával, minél nagyobb publicitást teremtsen. Megkísérli esz­méi szerint alakítani saját életét is. Budai villáját el­adja, s egy falusi házikót épít, hogy egy újfajta élet példájával is hirdesse esz­méit. Végül azonban egye­dül marad, fiatal felesége megszökik tőle. Ez a váz természetesen csak o cselekmény fó vo­nalának halvány érzékel­tetésére alkalmas. A dráma anyagából alig mutat be vaiamit. A Szörnyeteg ugyanis, akárcsak Németh László többi darabja, egy drámai — s nagyon izgal­mas — cselekmény kibon­tásán kívül és felül magá­ban foglal egy utópiát a jövő társadalmáról, továb­bá több tudományos érte­kezést és fejtegetést az élet, a tudomány, a politika fon­tos kérdéseiről. A drámá­nak ezt az értekező jellegét egyébként szó szerint kell értenünk; a szereplők na­gyon sokszor úgy beszélnek, olyan gondosan kimunkált mondatokban. még a leg­drámaibb helyzetekben is, mintha egy essz-kötetből olvasnának fel részleteket. Ez még akkor is zavaró — póz, modorosság —, ha mindaz, amit elmondanak, lényeges, igényes és színvo­nalas. De nem is ez s legfőbb baj. A dráma alapvető kér­dése, hogy Sárkány Béla szörnyetege valóban vagy pedig tényleg nagy ember, aki a környezet értetlensége miatt bukik el. Németh László és az előadás sze­rint: igen, Sárkány nagy ember. Ezt a végeredményt azonban nem érezzük meg­győzőnek, illetőleg csak a tudós-Sárkányra vonatkoz­tatva fogadjuk el. A pro­fesszor azonban eszméit cselekvésformáló és maga­. tartásalakitó erővel szeret­né felruházni s ha gondo­lataiban és cselekedeteiben fő motívumként szerepel­nek is az elmaradt Horthy­renddel való szembenállas elemei, a nagy embernek ebből a felfogásából két­ségtelenül egyfajta sajátos és sajnos elavult romantika lehellete árad. Az előadás azonban a da­rab emberi drámáját ennek ellenére is nagy erővel su­gározza Major Tamás ren­dezése és a közreműködő színészek játéka ebből a szempontból dicsérendő; a produkció a dráma sok nem drámai, hanem értekező eleméből hangsúlyozottan emelte ki az emberi anya­got. Különösen Bósti Lajos Sárkány professzora és Tö­rő-'st'- Mari Jancsó Amaija tetszett. Mindketten plaszti­kus, szemléletes erejű ala­kítással mutatták be a fi­gurájukat; még a lélegzet­vételükre is erdemes odafi­gyelni. Nagyon igenyes szí­nészi alakítás Major Tamás államtitkára, Berek Kati Mártaja (Sárkány lánya), Szokolay Ottó adjunktusa (Márta férje), valamint Sinkó László, Balázs Samu és Verebély Iván játéka, és Verebély Iván játéka. Az előadás hangvételéhez, atmoszférájához jól illesz­kedő díszleteket Bakó Jó­zsef tervezte. ükrös László Tanári hangverseny A Szegedi Zeneművészeti Szakiskola hangversenyter­mében két olyan művészta­nár koncertjét hallottuk pén­tek este, akik néhány éve még növendékei voltak az iskolának. Azóta elvégezték a zeneakadémiát, s most, mi­kor a szegedi konzervatóri­um tanáraiként léptek ismét közönség elé, kicsit úgy is hallgattuk őket, vajon mit tanultak Budapesten. Joó Csilla október közepén Zwiokauba készül nemzetkö­zi Schumann ének versenyre, s ezúttal versenyműsorát mutatta be. Fidelio F. Finke, Wolf, Brahms, Schubert, Ko­dály, és természetesen Schu­mann-interpretációi ismét arról tanúskodtak, a művész­nő elsősorban dalénekes. A zenei motívumok precíz ki­dolgozására, szinte vala­mennyi hang gondos megfor­málására törekszik, s min­denekelőtt legjellemzőbb sa­játja a müvek intellektuális megközelítése. Mindezt pedig ösztönösen, feltétlenül a mu­zsika oldaláról teszi. Oly­kor az volt az érzésünk; Joó Csilla inkább muzsikál, mint énekel. Hangja — különösen az alsóbb regiszterekben — egyébként se olyan termé­szetű, ami öncélú bravúr­megoldásokra hálás lenne. Legjobban két Kodály dal, a Ne búsuljon és a Várj még madaram stílusos előadása, valamint Schumann Myrten ciklusának megszólaltatott ti­zenkét remeke tetszett. Az est másik szólistája Perjési Katalin volt. Zon­gorázása kissé hűvösnek tűnt, de Bartók II. Elégiájá­nak megformálásával így is nagyon szép momentumokat szerzett, s Ravel bravúros Alborade del gracioso című művének néhány technikai megoldása feltétlenül figye­lemre méltó teljesítmény volt. Nikéiényi István Tárammá „búcsúhárlata n Az ötvenes évek végén került be Tari Emma Tá­péról a szegedi kenderfonó­ba gyári munkásnak, s az­óta Tápai Antal tanítványa­ként rendszeresen járt a Tábor utcai képzőművészeti kör foglalkozásaira. Egé­szen a tegnapi napig, ami­koris végérvényesen Pestre költözött A hajdani tápéi parasztkislány élete nagy vágya ugyanis, hngv beke­rüljön a Képzőművészeti Főiskolára. Mielőtt azonban elutazott volna, eddigi munkáiból ki­állítást rendezett a Tábor utcában. Ez a „búcsútár­lat" szemléletesen tanúsko­dik fantáziavilágának és ábrázolási módjának fejlő­déséről, a világ jelenségei­nek mind szélesebb skálá­jú megfigyeléséről. Az Apolló szobor másolatán tanulta meg az öntést, tázást, hogy a mesterségbeli tudás első elemeinek bir­tokában azonnal közvetlen családi környezete: édes­anyja, nagyszülei, az egy­kori szomszédok kis Mar­gitkája, Róza nénije port­réjának megformálása felé forduljon. Ebbe az ihlető közösségbe tartozik a kör­beli élmények, az ismert szegedi művész, Dér István és a barátnő, Angéla arc­képének most már bátrabb mozdulatokkal történő szo­borba öntése is. A portrék világát modernebb figurák ábrázolása, az útkeresés váltja fel, de nonfiguratív domborításai mögött min­dig izgalmas tartalomkere­sés húzódik. Tari Emma ígéretes te­hetség. Biztosan hallunk még róla. N. I. DR. BERETZK PETER | el, mint amilyen Velem tőrtént, de holtbiztos, hogy meg­1 esett ilyesféle már rengeteg sorstársam­mal is. HOSR7.Ú esz­tendők óta Fecské­vel rongálom a tü­dőmet, és edzem ide­geimet. A fecskézés egyhangúságába lég­j feljebb annyi válto­zatosságot erőszako­lok, hogy néha az egri gyár készítmé­nyét veszem párt­fogásomba (a trafi­kokban ilyenkor í rendszerint kizárólag pécsi Fecske kapha­tó), ellenkező eset­: ben a pécsi Fecské­ért indítok széles kö­rű hajtóvadászatot. : Hiába biztat a Ma­gyar Dohányipar, Svmphoniát. mégoly­| kor sem szívok. Szó­val a minap beté­vedve egr kávéház­ba. a trafikoslány tálcáján boldogult úrfikorom egyik leg­kedvesebb cigaretta­csemegéjét fedeztem föl. az egyiptomi Cleopatra-t. Ol.vas­I Féle izgalom fogott EH és Cleopatra Antonius szivét lob­banthatta lángra, amikor először meg­pillantotta nagy ba­rátja, Julius Caesar királyi kedvesét. Én sem tudtam ellen­állni a kísértésnek: magamévá tettem egy csomagot, lefi­zetve érte a huszon­öt forintokat, és az ebéd utáni feketé­hez el is füstöltem belőle az elsőt. Il­lata valóban vissza­varázsolt valamics­két a hajdani és if­júi hangulatokból. Eddig réndbon is lett volna a dolog. A bonyodalom ak­kor kezdődött, ami­kor hazatérve, meg­gondolatlanul ki­raktam zsebemből a takaros csoma­gocskát, rajta Egyip­tom királynőjének aranynyomású port­réjával. — Hát ez ml? — mutatott rá éles­szemű hitvesem. — Cigaretta — adtam meg köny­nyedségre töreked­ve a felvilágosítást. ? ? ? — Vettem. Alkal­mi vétel... Gondol­tam, hadd szívjak olykor Cleopatra-t is. — Mennyit adtál érte? — Bagatell! Bará­ti áron jutottam hozzá. Mennyit is?... Hát... tiz ... tizen... tizenkét forintot. — Biztos? — Mint a halál! Térül, fordul a szobában. Egyszer­csak hozzám lép, kezében egy tízfo­rintos meg egy két­forintos, és nyújtja: — Vegvél nekem is egy csomaggal... — szól szelíden. — Jó, megpróbá­lom, bár nem való­színű, hogy kapok még. Kaptam. Ezért is lefizettem persze a huszonötöt. A fekete mellé elszívott azna­pi Cleopatra aromá­ját kissé kesernyés­sé tette ugyan a tu­dat, hogy ezek után a húsz cigaretta pon­tosan harmincnyolc forinttal apasztotta titkos vastartaléko­mat. — Sikerült — nyújtottam át oda­haza páromnak a szerzeményt. — Tizenkettőért? — Tizenkettőért. Néhány pillanatig nézegette Cleopatra aranvképét, aztán az ajándékozó bol­dog mosolyával ar­cán letette elém az asztalra: — Neked szántam, ha már annyira sze­reted. Püff neki, azaz­hogy nekem! Magyar László 4 DZL-MAGYAR0RSZA6 va*iru«- m**

Next

/
Thumbnails
Contents