Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-15 / 244. szám

Szoboravatás Vásárhelyen A Vásárhelyi Hét keretében tegnap, pénteken délután szoboravató ünnepségre került sor Hódmezővásárhelyen: a népkerti parkben átadták a közönségnek Kisfaludi Stróbl Zsigmond kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész Libáslány eimű alkotását. Az ünnepség alkalmából Hódmezővásárhelyre érkezett a szobor alkotója. Elmondotta, hogy ez a munkája alkotói korszakának korábbi idejében fogamzott, s egy állatait legeltető parasztlánynak akart benne emléket állítani. A szobrot Lőrincz Pálné Csongrád megyei országgyűlési képviselő avatta fel. Az avartó ünnepségen felszólalt Kisfaludi Stróbl Zsigmond is. Paprikaszüret—harmadszorra A szegedi paprikatermelő körzet szakadatlanul ontja virító áruját. A vénasszonyok nyara, a legjobb érlelő időszak, egyenletesen pirosítja a csöveket, s most már harmadszorra szüretelnek az ültetvényekről. Ez főleg azokra a termelőszövetkezetekre vonatkozik, amelyek melegágyi palántákat neveltek, s még májusban végeztek a ki ültetéssel. Háromszori szedésre nincs alkalom minden esztendőben, csak akkor, ha hosszúra nyúlik az ősz. A becslések szerint a Csongrád és Békés megyét behálózó 7 ezer 170 holdas tájkörzetben több mint harminckét mázsára tehető az átlagtermés. Ez a szám azonban minden bizonnyal növekszik, ha még egy darabig tart a rendkívül kedvező időjárás. Kiugró termelési eredmények is vannak. Éppen a legnagyobb területtel rendelkező gazdaságokban, mint például a röszkei Kossuth és a szegedi Űj Élet Termelőszövetkezetben, ahol negyvenöt-ötven mázsa közötti a hozam. Békés megyében pedig az orosházi járásban találni sok olyan tsz-t, amelyek rekordtermést takarítanak be. A jó termés szüretelésében hasznosan segítenek a diákok. Csongrád megyében mintegy tizenötezer fiatal vett, illetve vesz részt a mezőgazdasági növények, elsősorban éppen a fűszerpaprika szedésében. PÉNZ FIA Z TATÁS... Ha egyedi eset lenne, szót sem érdemelne Berta Sándor Szeged, Mérey utca 16. szám alatt lakó szabó kisiparos és háztulajdonos újabb házvéteii és eladási ügye. Bárki ott építtet vagy vesz házat, ahol akar, ha van rá pénze. Ezzel a lehetőséggel élt Berta Sándor is. Házvételcvel viszont visszaélt, mások nyugalmát, békéjét megzavarta. S ehhez már nincs joga. Berta Sándor 1961-ben vásárolta meg Szegeden a Teleki utca 14. számú házat, amelynek akkor is, most is két lakó.ja van. Az egyik lakó 1945-tól negyed-, illetve most már harmadmagával lakja az egész magasföldszintet, a teljes összkomfortot A fennálló rendelkezések értelmében a család minden egyes tagja önálló szobára Jogosult. A földszinten egy szoba-konyhás lakásban viszont egy nyugdíjas klinikai alkalmazott laSzobaperlés A családok nyugalmát Berta azzal bontotta meg, hogy ajánlgatott nekik különféle hasonló nagyságú lakásokat, amelyeket viszont a lakók különböző okoknál fogva nem fogadták el. Joguk van a válogatáshoz, elvégre a költözködéssel Bertának tettek volna szívességet, aki mindössze 80 ezer forintért vette meg az előző tulajdonostól a házat. Hogy a ház valójában mennyit ér, kétszeresét-e vagy annál többet a vételárnál, az itt most nem is lényeges. A ház felső részén lakó bérlőt Berta Sándor végül is törvénybe citálta, hogy elpcreljen tőle egy szobát a szükséges mellékhelyiséggel. A szegedi járásbíróság Bertának ezt az igényét most elutasította. A bíróság helyszíni szemlén is meggyőződhetett, hogy a lakás egységét megbontani nem lehet, mert akkor olyan viszony állna eiő, amely nap mint nap megzavarná a másik család nyugalmát, életrendjét. Az ügy tulajdonképpen a hatósági beavatkozással ezzel le is zárult, ha Berta nem fellebbez. Ha pedig igen, akkor kezdődik a tortúra elölről. Ház után ház De nézzük meg. Berta Sándor honnan is akart a Teleki utca 14 számú házba költözni. Saját elmondása szerint az ötvenes években a Hunyadi János sugárút 25. szám alatti saját házában lakott. Azt eladta, majd Pécsre költözött, s utána visszajött Szegedre, a Kossuth Lajos sugárútra, ahol szintén saját háza volt. Ezt eladva vásárolt a Rigó utcában egy olyan házat, ahol neki —két lakója mellett — négyszobahallos lakása volt. Ezt a házat eladta. Az új tulajdonos a Kálvin téri úgynevezett református palota négyszobás lakásából költözött oda, Berta és családja pedig a helyére. Utána megvásárolta a Pulcz utcában a 20. szám alatti házat, de oda nem tudott beköltözni. Maradt tehát számára az a lehetőség, hogy a Kálvin téri négyszobás lakástól — amely elmondása szerint családja számára nagy volt — „megszabaduljon". Ügy is történt, kapott érte két kisebb lakást. Egyikben most a nagyobbik lánya lakik a férjével, a másikat Berta és megfogyatkozott családja foglalta el. Nem tartozik hatáskörünkbe. hogy töviről hegyire utánanézzünk: Berta Sándor hol, mikor, mennyiért vásárolta, majd adta el a háNemzetközi együttműködés az építők belonáru-ellátásáért A hazai betonelemgyártó ipar munkája már sok nemzetközi elismerést szerzett a magyar iparnak. A Lábatlan! Betonaljgyár a KGST mintaüzeme, az iparág szakemberei állandó feladatnak tekintik a nemzetközi kapcsolatok fejlesztését. Különösen eredményes együttműködés alakult ki a pozsonyi Prefabrikácia Tröszt és a magyar betonelemgyártók között, mert nemcsak a műszaki fejlesztésre, a dokumentációcserére, a tapasztalatátadásra terjed ki a közös munka, hanem az előzetes megállapodások alapján sor kerül a határmenti területek betonáru-igényeinek közös kielégítésére is. így az Alsózsolcai Épületelemgyár termelési terveiben figyelembe végzik majd a közép- és délszlovákiai építkezések vasbetontermék-igényeit. A pozsonyi tröszt pedig majd az észak-dunántúli terület ellátását segíti. Hasonló megállapodásról kezdtek most tárgyalásokat a jugoszláviai betonelemgyári szindikátus vezetőivel, hogy a déli határ mentén is ezzel a gazdaságos módszerrel gondoskodjanak az építők betonáru-ellátásáról. zait, mekkora nyereséggel, avagy mennyi veszteséggel... önkéntelenül felötlik azonban az emberben, hogy miért, mi okból ez a sűrű házvétel, házeladás. Annál is inkább, hiszen Berta Sándor kérdésünkre nem tudott elfogadható magyarázatot adni, hogy mint háztulajdonos, miért hagyta ctt családjával a Rigó utcai négyszobahallos lakást. — Messze volt, kérem, a várostól, rossz arra a villamosközlekedés — mondotta. Megítélésünk szerint a Rigó utca legvégéről csoszogva is be lehet érni 10 perc alatt a Dugonics térre. Onnan pedig már gyorsabb a közlekedés. A Pulcz utca 20. számú házat viszont — elmondása szerint — Berta azért vásárolta meg, mert közel volt a piachoz. Hát igen, ez is lehet szempont olyan ember számára, aki könnyen advesz házat, hiszen megadatott a számára, hogy ilyen „háziúr" legyen. Mennyiért? Tegyük fel. hogy Berta Sándor simán, zökkenőmentesen beköltözhet a Teleki utca 14-be. Miután a nagyobbik lányának már szerzett lakást, az újabb ház felső részét vígan lakhatta volna, s ott van hozzá a nagy kert. amely bőséges gyümölcsterméssel kecsegtet, ha a termő fákat gondozzák is. S tételezzük fel azt is. hogy Berta Sándor egy idő múlva, mondjuk fél év, egy év eltelte után megunja a házát, netán onnan is meszszinek találja a piacot, lassúnak a közlekedést, s akkor tovabbad a házon. S itt felmerülhet a kérdés: ugyan mennyit kérne eladási árként a házért? Annvit, amennyiért ő vette? Tegyünk a vételárhoz bizonyos „rezsit". Számítsunk a javításokért 10—20 ezer forintot. Adná akkor a házat 100 ezerért? Kötve hihető. S az ilyen tíevletet könnyen nevén is lehet nevezni. Vagyis végkövetkeztetésünkben idág Jutottunk egy polgári per kapcsán. Lőcü Ferenc w Uj rádiószerelő csarnok A székesfehérvári Villamossági Televízió- és Rádiókészülékek Gyárában új rádiószerelö csarnok épül. Az üzemet úgy alakították ki, hogy a szalagszerű munkavégzés, a belső szállítás és füthetőség szempontjából a célnak legjobban megfeleljen. A csarnok öt hajóból áll és teljes alapterülete ötezer négyzetméter. Nguyen Yan Troi hőstette Ma: a vietnami szolidaritás nemzetközi ifjúsági akciónapja A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség a mai napot a vietnami szolidaritás nemzetközi ifjúsági akciónapjává nyilvánította. Két évvel ezelőtt, 1964. október 15-én halit hősi halált Nguyen Van Troi, a népe szabadságáért harcoló nagyszerű vietnami fiatal. Abban az évben ősszel McNamara, az USA hadügyminisztere Vietnamban járt. Troi, az ifjú vietnami villanyszerelő megpróbálta aláaknázni azt a hidat, amelyen át a miniszter útja vezetett. Körülbelül ezzel egy időben a venezuelai partizánok elfogták Smolan amerikai ezredest, és kijelentették, hogy ha Dél-Vietnamban kivégzik Nguyen Van Troit, akkor a tisztet agyonlövik. Ám alighogy Smolant szabadon engedték, Saigon máris parancsot kapott az amerikaiaktól Troi kivégzésére. Október 15-én, a kivégzés napján nagyszámú külföldi és dél-vietnami újságíró gyűlt össze. Troi olyan nyugodtan ós magabiztosan viselkedett, mintha csak sajtókonferencián lett volna. így beszélt: „önök újságírók, s bizonyára ismerik a dolgok valódi állását. Az Egyesült Államok országunkra támadt, s repülőgépeivel, bombáival, lövedékeivel pusztítja népünket. McNamara elkészítette hazánk elfoglalásának tervét. Én szeretem hazámat és nem engedhetem meg, hogy az Egvesült Államok lábbal tiporja függetlenségünket. Népem ellen soha semmit sem tettem, egyedül csak az amerikai agresszorok ellen harcoltam. Meg akartam ölni McNamarát, aki annyi gaztettet követett el országunkban". Az egyik újságíró megkérdezte töle: — Bántja-e önt valami most, hogy a halálba indul? — Csak azt sajnálom, hogy nem sikerült megölnöm McNamarát. Amikor a pap odament hozzá, hogy feloldozza bűnei alól, Troi elküldte: — Nincs nekem semmi bűnöm, az amerikaiak a bűnösök. A kendőt, amivel bekötötték szemét, letépte arcáról: — Legalább drága szülőföldemet láthassam! Halála pillanatáig ura volt önmagának. Az első sortűz hangján át lehetett hallani kiáltását: — Éljen Vietnam! Éljen Ho Si Minh! Troi húszéves feleségét hagyta itt, akivel kilenc nappal letartóztatása előtt kötött házasságot, s akit hatóján kívül a legjobban szeretett. Nguyen Van Troi neve elválaszthatatlan a szabadságáért harcoló hős vietnami néptől. Ma, amikor a DIVSZ felhívása nyomán a magyar fiatalok ismételten kifejezik szolidaritásukat áldozatos küzdelmükkel, róla és nagyszerű hőstettéről is megemlékeznek. A szegedi KISZ-esek is több gyűlésen emelik fel tiltakozó szavukat az amerikai imperialisták vietnami gaztettei ellen. SORSFORDULON a tanyai élet o A tanyavilágban nehéz érzékelni a paraszti élet változásait. Nincsenek mutatós házsorai, középületei, járdái, villanyfényes utcái: minden új, minden vál— Azért szóltam a tsz szervezőinek: ha munka van, éjszaka is hívjanak. Keresni akarok ... Kőben beadtam a lemondásom: elmegyek a szakmámba, gépész vagyok, totós a tanyai ember sorsá- évekig cséplőgéppel dolgozban rejtőzik. Képzelheti-e a külső szemlélő, milyen megrázkódtatások és bizakodások, milyen csüggedések és új nekígyürkőzések árán formálódott közösségi emberré a tanyai gazda? Küszködés egy á'omért tam. Ki is adtak a tsz-ből. És mindent elölről kezdett Próbáltam hátat fordítani egész eddigi életemnek. Ds ez sem sikerült Az egyik közgyűlésen brigádvezetőnek választottak. Nem volt mit tennem, vállaltam — mesélZómök, erőteljes ember Varga Imre. Az ő nemzedéke te Varga Imre. a gazdai álom bűvkörében nőtt fel. A történelmi sorsforduló azonban új utat jelölt ki a paraszti életmód számára. A közös gazdálkodást. Varga Tmre makacs és eléggé fiatal volt ahhoz, hogy ne adja fel eredeti életcélját. Gazda lett. Hogy milyen áron? — Húsz éve lakom a Rákóczi-telepen. Korábban cseEzzel a szövetkezeti gazdasorsot is vállalta. Jelenleg a növénytermesztési brigád vezetője, az algyői községi tanács tagja. 107 ember irányítása a munkában, illetve apró-cseprő gondja tartozik feladatkörébe. Megmutatta tanyáját: téglaólat épít az állatoknak, majd bővíti lakását, — Bent a villany — mosolédeskedtem, aztán béreltem iyogva nézte a háztetőbe ksegy tanyát 10 hold földdel. Kertészkedtem, lucernával foglalkoztam, mert jól álltam a jószággal. 1957-ben megvettem a földet. Nagy tervem volt: három-négy év alatt a termésből és az állatokból kifizetem, s új házat veszek a tanyára. Rengeteget dolgozott a család. Sok kiadásom volt. akkpriban 130 ezer forintot fizettem ki. Még mindig tartozom lo ezer forinttal. amikor 1960-ban a Rákóczi Tsz megalakult. Mindenki belépett, én is. De úg\ éreztem: minden eddigi küszködésem hiábavaló volt. Gazda voltam, semmi vagyok ... paszkodó huzalokat, — Villany-vasaló már van. Rendre veszünk mosógépet, televíziót. villanykályhát. Aztán rákötöm az áramot a szecskavágóra. darálóra — ismét tervez Varga Imre. csakhogy nntof kerestem, ebben benne rasztember. jóllehet hetedik éve a Rákóczi Tsz elnöke. Élete, munkája, gondja és öröme egy a szövetkezőit gazdákéval. Az egyszerű tagok kétségével lépett az új útra: — Te, mi lesz velünk?..'! Éhen fogunk pusztulni — mondogatták a tsz megalakulásakor. — Valahogy majd lesz — felelte. Csakhogy neki jutott a neheze: a ..valahogyan lesz" élet megteremtésének felelőssége. Tsz-elnökké választották. Nem volt 6 különb ember a telep legjobb gazdáinál: nem tanulhatott, hiszen kilenc gyermek kért kenyeret a család asztalán. Az elnökségei vállalta. A rendeleiben előírt fizetést azonban nem fogadta el. .Sokallta. Azt az életet akarta. amit a tanyai gazdatársak élnek. OMcor az asztag leteién tatátiák a tsz-be érkező hivatalos vendégek. A kereseti listán sem ő vezetett. tavalv például 25 tag több jövedelmet vitt haza a közösből, mint az elnök. — Egész évben 25 ezer foA szilágysomlyói aranykincsek Szegeden Az erdélyi Szil ágysomlyón zeumigazgató szép számú ér1797-ben nagy értékű arany- deklődő előtt mutatta be a kincseket találtak: pénzeket, múzeumban. Előadásában a övdíszeket, karikákat. Pon- többi között elmondotta, tasan száztíz évvel később, hogy régészeti kutatások 1889-ben újabb, de még ér- szerint a kincseket az időtékesebb, gazdagabb kincs számításunk utáni 300-as került elő erről a lelőhely- években Erdélybe került ről: majdnem öt — 4,8 — gepidák rejtették a föld alá, kiló színarany, többségük- rongyokba burkolva, valóben fibulák (ruhakapcsoló s_ínűleg sietve, valami elől tűk) és hatalmi jelvények, menekülve. Mindkét kincskülönböző nagyságú ékkő- lelet egy ismeretlen gepida vekkel díszített edények. uralkodó tulajdona volt, s Az első aranyletet ma mint a kutatások bebizoaz egyik bécsi múzeumban, nyitották, dekoratív elemea második a budapesti Nem- ikben, kidolgozásukban stózeti Múzeumban látható, mos idegen — germán, hun, Illetőleg ma, szombaton és római — elem. motívum, holnap, vasárnap Szegeden, hatás érvényesült. most szövetkezeti gazda módjára. Míg kanyargós életútját követtem, azon csodálkoztam: honnan ez a legyűrhetetlen erő. hogv éles sorsfordulóin nem bukott el. A kétségtől a bizonyosságig Gazdafiúnak született, gazdalányt vett feleségül. Fekete, dús szemöldökű, nyúlánk ember, hangja halk és szerény. Paronai János ma is egyszerű tanyai páván a jutalom is. Több tagtársam 35—40 ezret vitt haza — mondta. A gazdaságvezetés ugyan nem hozott kiugró sikereket, de hét éven át nem volt mérleghiánya. S ugyanakkor egv majort építettek, ahol gépműhely, istálló, hízóstólláss sertésfia.ztató van. Paronai János tsz-elnök szerény ember, nem dicsekszik a maira érdemeivel. Csupán a közösség erejére, öszszetartására büszke. Balogh ödön Az első házgyári ház A 43-as Építőipari Vállalat dolgozói átadták a kelenföldi lakótelep első házgyári házát. Az épület * lakása — a ház alapozását nem számítva — annyi idő alatt készült el, mintamenynyibe a falak felépítése került volna, ha a házgyári panelek helyett szokásos nagyblokkot használnak. Most arra készülnek, hogy az épület három lakásába — másfél szobás, kétszobás és háromszobás lakásban — áldandó bútorkiállítást nyitnak. A kiállítás célja, hogy berendezéséhez. Az új lakótelepen az év végéig 540 lakás készül el. (MTI) a Móra Ferenc Múzeumban A nagy érdeklődésre vais kiállítják. Az értékes ló tekintettel vasárnap dé- ,'az új lakások leendő tulajaranykincset tegnap este dr. li 12 órakor az előadást és 'dánosainak tanácsot adjanak Bálint Alajos, megyei mú- a bemutatót megismétlik. korszerű otthonuk ízléses Felhívom a lakos3áe figyelmét. hogv kőműves munkát, 111. 01 éoítményt. tatarozást és átalakítás* vállal 19«6 és 67 es évre Kószó József kőművesmester. Telephely: Röszke Lenin u. 11. s. 98 í12 Szombat, 1966. október 15> DÉL-MAGYARORSZÁG5 < i