Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-13 / 242. szám

Gépi adattároló Érdekes előadások hang­zottak el szerdán a Technika Házában, a mágneses jelrög­eítési konferencia második napján, a Központi Fizikai Kutató Intézet tudományos munkatársai, Nyitrai Zoltán és Kántor Judit elektromér­nökök arról az új, 4096 sza­vas ferritgyűrűs tárolóról számoltak be. amely volta­képpen egy adatok elraktá­rozására való memória. Az egész berendezés 268 millió 43) ezer 360 adaitot tud egy­idejűleg elraktározni. Négy­milliomod másodperc alatt bármelyiket kiválasztja és rendelkezésre bocsátja. Óránként 18 csomag (Tudósítónktól) A Szeged 2-es postahiva­talnál is egyre aktívabban munkálkodnak a kongresz­szusi versenyben résztvevő brigádok. Négy brigád szin­te fej-fej mellett halad a versenyben. A gépkocsive­zetők munkája különös di­cséretet érdemel. A ver­senyben vállalták, hogy ket­ten óránként 16 csomagot kézbesítenek, s ezt a válla­lásukat a lehetőség szerint szeretnék túlteljesíteni. A félévi átlag tükrében erre minden bizonnyal lehetőség van, hiszen átlagos teljesít­ményük óránként 18 darab csomag volt. A brigád vezető, Bárányi Imre és helyettese, Eperjesi József maguk is a leglelke­sebb brigádtagok, s elégedeti tek kis kollektívájuk szelle­mével, munkájával. Válla­lásuk haszna, gyorsabban jutnak a csomagok a cím­zetthez. A munka után jólesik a szórakozás. A hivatal kultu­rális rendezvényeit is láto­gatják. Valamennyien részt veitek pártoktatásban is. A jó eredmény, a szorgalmas munka hű tükre a brigád­napló. Legfőbb vágyuk, hogy elnyerjék a szocialista brigád címet is. Kovács Mihály VALL A SZEM Először az országban: intézményesített gyermekszemészeti szakrendelés Szegeden Sajnáljuk, kérem... Munka után szaladgál egy csöpp asszony. Akárhová megy, csak ránéznek, a ne­vét és a foglalkozását se kérdezik, rövid úton eltaná­csolják: „Nincs fölvétel". Tudja, hogy előtte vettek lel nem egy asszonyt, majd utá­na is, és sír. Megy több helyre is, és panaszkodik.de leginkább csak széttárják előtte a kezüket az emberek: „Nem tudunk segíteni". Saj­nálkozás. megértés, vigaszta­lás van a szavakban — csak éppen segítség nincs. Pedig kedves, helyes kis asszony, értelem és komolyság sugár­zik róla, gondozott, tiszta. Viszont össze-összefogja ma­gán elöl a ballonkabátot. Nem rejti, hiszen már nem is rejthetné, a kismamák szokott mozdulata és sze­mérmessége ez. Gyereket vár. Három, négy, öt hónap múlva a férje izgatottan te­lefonál majd taxiért, men­tőért ... S akkor ez a kis asszonyka hónapokig nem megy a gyárba, szülési sza­badságot kap. s ha ez lete­lik, esetleg beteg lesz a gyereke, kifrják mellé ... Mi­nek soroljam? Ismerős a gond. JVem az egyetlen Ezzel az asszonnyal a na­pokban találkoztam. Eddig dolgozott, most lejárt a szer­ződése, nem tudták vagy nem is akarták megújítani. Semmiféle törvénytelenség nem történt, a Munka Tör­vénykönyve egyetlen parag­rafusába nem ütközik a do­log. De a szükségbe igen. Hiszen most kellene legjob­ban a pénz otthon a család­ban, most, amikor majd ko­csit kell venni meg babake­lengyét, most kellene a fi­zetéses szabadság, most kel­lene minden, ami megillet egy dolgozó asszonyt, ha gyereket szül. És az ember­ség is sántít az egyik lábá­ra. Mert augusztusban még kérte: engedjék el a válla­lattól, bontsák fel közös aka­rattal a szerződést, elmehet­ne még állandó munkára, hiszen akkor még nem lát­szott ..., akkor még nem fordult volna el a munka­ügyi vezető ..., akkor még nem mondták volna neki, hogy sajnáljuk, kérem ... Vagy hogy az ő szavaival éljek: „Akkor még be tud­tam volna őket csapni..." Ha ő volna az egyetlen, könnyű lenne megoldani ezt a gondot. De sok ilyen eset van. Sok helyen tépi a ha­ját a munkavezető, mert már státuszban levő asszo­nyokkal is megesik ez. És akkor mi lesz a termeléssel, a létszámmal, a helyettesí­téssel! Vegyen oda még egy terhes asszonyt? Nem, nem, akkor inkább ő megy el on­nan ... Ismerős a probléma, szük­ségtelen lenne részletezni. Arra sem kell talán sok szót pazarolni, hogv ez rendelle­nes dolog és szemlélet, akár­milyen körülmények is te­remtették. Nincs újság, nem hangzik el nagyobb beszéd, hogy a néoesedés szóba ne korülne. Mée kedvezőbb tör­vényeket hoztak az anvák­nak, fe'emelték a szülési szabadságot: megnövelték a családi pótlékok összegét: újra vitatták az abortusz­rendeletet és sokan szorgal­maznak még űiabb kedvez­ményeket. Csak énnen ezt az egy gátat nem tudjuk leron­tani. Csak éppen azt nem leknél éppenséggel elsőséget tudjuk elérni, hogy a terhes élvezzenek a leedő anyák!! asszonyokat ne nézzék ki a E" természetes gondoskodás munkahelyükről és a terhes leJ?ne a születendő gyerek­asszonyok felvételi kérelmé- r01 1S' re ne azt mondják, sajnál­juk..., nagyon sajnáljuk... Másként Nem egyszerűen emberség dolga Tudja mindenki, hogy ez nem egyszerűen emberség dolga. Ha az lenne, harag­gal írnék róla én is. Kere­tek — létszám, béralap, he­lyettesítési gondok — zár­nak el kis és nagy kaput. Számokba foglalt és diktált vállalati érdekek kerülnek szembe nemzeti érdekkel. De muszáj ezt a nyűgöt ci­pelni? Nem lehetne erre az esetre az általánostól eltérő rendeletet hozni? A vállalat nyakáról át lehetne emelni ennek anyagi terhét, „játé­kot" lehetne hagyni azoknál a szigorú számoknál ilyen esetekre. Ebből aztán visszaélések származnának — szól közbe az aggáivoskodás. Minden terhes asszony munkáért ko­pogtatna, aki azelőtt nem is dolgozott csak a háztartás­ban. hogy megkapja a ked­vezményeket! Es akkor mi lenne, ha utólag teljesítene tartós munkaviszonyt az az asszony, ha a kedvezménye­ket szülés után „törlesztene" előírt kötelességekkel? Hi­szen a népesedési gondok meg az emberi érzések minden­képpen azt diktálnák, hogy elutasítás helyett felvéte­Ez a csöpp asszony, em­beri jótanácsra, elment a városi tanács munkaügyi osztályának vezetőjéhez. Ott személyes gonddal segítik a terhes asszonyok elhelyezé­sét. Mit kell azonban lel­kelni. agitálni, győzködni! Mit kell fáradni, amíg le tudják győzni a „praktikus" szemléletet! Magam is fölhívtam né­hány isinerős .vállalati igaz­gatót, személyzeti vezetőt. Felvennék-e ezt a csöpp asszonyt? Nem .... nem nem ..., nem ... Értsük meg őket, a termelést biztos, ál­landó létszámra lehet csak alapozni. Eléé feszes a sta­bil munkásnők egészségügyi és családi gondja is. És gaz­dasági indokaikra nem lehet legyinteni. Olykor-olykor igen nehéz helyzetbe ke­rülnek. De egészséges taná­csuk van: másként kellene megoldani a terhes munkás­nők üeyét. Esetleg éppen a termelésen kívül, bizonyos állami anyagi fedezetből. Talán ennek lehetősége is meglesz már majd egyszer. Addig is jó azért arra gon­dolni: mit jelont, ha valaki állandó munkásé egy gyár­nak. Azt nem érik ilyen ne­héz percek. Sz. S. I. A Zenebarátok Kórusának próbáján Hétfő és csütörtök es­ténként énekszótól hangos a Tábor utcai Liszt Ferenc Ze­neiskola környéke. A 6zegedi zenebarátok 107 tagú kóru­sának általában 80—85 tag­ja próbál itt Vaszy Viktor dirigálásával, Veszely Gab­riella. Delley József, Delley Józsefné, Erdős János, Mo­noki Lajos és Várady Zoltán korrepetálásával. Beethoven IX. szimfóniája negyedik té­telének kórusát tanulják — németül. A művet december 18-án a filharmóniai soro­zatban a Szegedi Bartók Bé­la Zenekarral és a színház művészeivel adják elő a Sze­gedi Nemzeti Színházban, de a szomszédos Szabadkára is el szeretnék vinni. — A nagy bécsi klasszikus mester kompozíciója mellett Pergolesi Stabat Materének négyszólamú női kórusát és Schütz: A föltámadás histó­riája című oratóriumát pró­báljuk — mondja Gruber László, az együttes szervező titkára. Ezeket április 17-én ugyancsak a Filharmónia A­sorozatában mutatjuk be Szegeden, s másnap Buda­pesten, a Zeneakadémia hangversenytermében is megszólaltatjuk. De szegedi és fővárosi szerepléseinken kívül az ország más városai­ba is elvisszük Pergolesi és Schutz oratóriumait. Az énekkar hamarosan Handel Messiás című művé­nek felújításához kezd, hi­szen tavasszal Békéscsabán és Miskolcon szerepel a nagy preklasszikus mester egész es­tét betöltő alkotásával. A távolabbi tervek között sze­repel egy szovjet szerző ora­tóriumának betanulása, me­lyet 1967. november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50 éves évfordu­lóján mutatnak be. A nagyszabású tervek megvalósítására lelkesen ké­szül az együttes, de jól tud­ják, egyes szólamokban még sok a tennivaló. Kevés a basszus és a tenor. Éppen ezért a vezetőség a jövőben is szeretettel vár mindenkit, aki tehetséget és kedvet érez az oratórium énekléshez. Hétfő és csütörtök estén­ként a Tábor utcai zeneis­kolában próbálnak .. N. I. Harmadik éve csöndben, de annál nagyobb eredmény­nyel dolgozik Szegeden a gyermekszemészeti szakren­delés, dr. Dóczy László fő­orvos vezetésével. Igaz, fon­tosságához mérten ez az in­tézmény most kapott csak végleges helyet a Sportorvo­si Intézetben, eddig — mű­szeres ellátottsága hiánya miatt — vendég volt a MÁV rendelőjében. A megterem­tett feltéteiek viszont most már olyanok, hogy azok kapcsán az eredményekről is szólhatunk, tekintve, hogy az országban egyedülálló ez az intézményesített gyer­mekszemészeti szakrendelés. S hogy van — ne legyünk szerények —, az dr. Dóczy érdeme. Évek óta amellett szólt és győzködött, hogy le­gyen. Miért? Mi célból? Kettős tükör A szakrendelés átfogja szűréseivel a csecsemőkortól az egyetemi tanulmányok befejezéséig a legifjabb kor­osztályt. Feladata a minden­nemű szemészeti kórformák ellátásán kívül a kancsalok gondozása, a fénytörési hi­bák mielőbbi megállapítása, illetve az azok miatt kelet­kezett tompa látás gyógyí­tása, a kétszemes látás teljes helyreállítása. Seneca egykori mondását, miszerint a szem a lélek tükre, meggyőződéssel kiter­jeszthetjük: a test tükre is. Belgyógyászok és agysebé­szek tudják azt a legjobban, hogy diagnózisukhoz mi mindenről árulkodik, vall a szem. Ezt a tényt is ismerve. a gyermekszemészeti szak­rendelés fontossága még in­kább megnő, hiszen a gyer­meket 6 éves korától kezdve nagykorúságáig figyelemmel kísérik a rendszeres vizsgá­latokkal, amelyeknek ered­ményeit kartonra rögzítik. Sok 14 éves, szakmát válasz­tó gyerek és szülei eseten­ként bizony sajnálják, hogy bizonyos látási zavarok, avagy kancsalság miatt nem fordultak korábban a szak­orvoshoz. Ott és akkor de­rült ki, hogy a nem szándé­kos mulasztás miatt más pályát kell választani a gye­reknek, mert a fénytörési hibák kisebb vagy nagyobb fokú tompa látást eredmé­nyeztek. s emiatt alkalmat­lanság áll elő a speciális szakmák iránt. Az adatok szerint az ipa­ri tanulók 37 százalékánál vált szükségessé a választott szakma helyett más pályák ajánlása. S 14 éves kor után már nehezebb helyrehozni a tompa látást, míg az egészen kis gyereknél eredményesen helyreállítható megfelelő ke­zeléssel. gondozással, szem­üveg használattal. A vizsgálatok tapasztalatai A lefolytatott vizsgálatok harmadik esztendeje után megállapították, hogy száz 6 éves karú gyermek közül I4-nek hibamentes a látása, míg 21 gyermek feltétlen ke­zelésre, szemüvegre szorul, mert olyan nagyfokú a fény­törés okozta hibák által ke­letkezett gyenge látás. A többieknél is tapasztaltak Szinházludományi konferencia az Akadémián Tegnap délelőtt az Akadé­mia Nyelv- és Irodalomtudo­mányi Osztálya Színháztudo­mányi Munkabizottsága és a Színháztudományi Intézet közös rendezésében konfe­rencia nyílt meg. A megbe­szélés tárgya: A művésze­tek egysége a színházban. Bevezető előadást dr. Staud Géza kandidátus tartott. Elmondotta, hogy kritiku­sok, színházesztétikusok és színháztörténészek írásaiban az utóbbi időben mind gyak­rabban találkozik az olvasó a totális színház kifejezéssel. A gyakoriság ellenére a kife­jezés értelmezése a művészi gyakorlatban és az elmélet­ben egyaránt eltérő. A szak­emberek megnyilatkozásai­ból kiderül, hogy ahányan csak használják ezt a fogal­mat, annyifélét értenek raj­ta. A sokféle értelmezés elle­nére megállapítható, hogy a művészek a színháznak egy új változatát keresik, amely gazdagabb, színesebb, hatá­sosabb. vagyis teljesebb, mint az eddig ismert színhá­zak. Ez az irányzat olyan színjáték megvalósítására törekszik, amely össze­olvasztja a drámát, a zenél, a táncot, a színjátszást, a festészetet, a színházi gépe­zetet és a filmművészetet. A konferencia felkért hoz­zászólói voltak: Hubay Mik­lós, Vajda György Mihály, Körivélyes Géza, Petrovics Emil, Vujicsics Tihamér, Mialkovszky Erzsébet. Kö­peczi-Boócz István. Makai Péter. Folyómeder-vizsgálat izotópokkal kisebb-nagyobb fénytörést rendellenességet, de azt kor­rigálhatja még a szervezet. A gyermek 6 éves kora előtt viszont érdemes a szü­lőknek is úgynevezett látási próbákat tenniük, s szükség esetén azonnal forduljanak a gyermekszemészeti szakren­deleshez. Dr. Dóczy László legifjabb szemüveges páci­ense 9 hónapos. S ami a gyermeknek jó. attól nem válik meg. S éppen ezért helytelenül jár el az a szülő, aki úgy tesz, hogy korai még a gyermeknek a szemüveg viselése, minek az, és így tovább. Sok szülő a gyerme­ke kancsalságával is úgy van, hogy majd kinövi. Ezt az „optimizmust" a tudat­lanság táplálja, hiszen ha a gyermek kancsal, akkor már fénytörési hibában is szén­ved, azaz, egyik szemének látása tompa. S ez csak súlyosbodik azzal. hogy kénytelen a jó szemét hasz­nálni, míg a másikat „kí­méli'', hiszen arra kény­szerül. Célszerűbben! A napi 6 és fél órai gyer­mekszemészeti szakrendelé­sen nagy a forgalom, s bi­zony dr. Dóczy egyedül ezt alig győzi. Működéséi, a sze­gedi rendelőintézet keretein belül tartják nyilván, de sokkal eredményesebb lenne a munkaja egy segítőtárs or­vossal. illetve, ha együttes munkálkodásuk az iskolaor­vosi ellátáshoz tartozna. Ez egyelőre sajnos nincs így, viszont minden jel affelé mutat, hogy a sportorvosi intézményt teljes egészében úgynevezett ifjúsági egész­ségügyi nagyrendelővé kell átformálni, hiszen Szegeden az általános iskolásoktól az egyetemig mintegy 18—20 ezer tanulóval számolhatunk. S ha minden szakrendelést, majd itt vehetnének igény­be. akkor más egészségügyi intézmények lényegesen te­hermentesülnének. S ehhs/ nem is szükséges új pénzüpvi alap. csupán a lehetöséeck kellő átrendezése, a rende­lési idő okos, célszerű ki­használása. I.ndi Ferenc Olajkutató műszer Az olajkutatók műszaki fegyvertára új impulzus­neutrongenerátorral egészült ki. Kievben már megkezdték e műszer gyártását. A fúró­lyukba egy hermetikus kon­ténerben eresztik le a kis­méretű impulzus-adókészülé­ket, amely neutron-nyalábo­kat lövell ki. A rétegekben a neutronok áthaladásának fokát a készülék regisztrálja és önműködően papírszalagra rögzíti Ez lehetővé teszi a rétegekről a pontos karakte­risztika elkészítését és a fú­rás optimális rendszerének meghatározását. Az árvizeket okozó és a hajózást kedvezőtlenül be­folyásoló mederfeltöltődések Válaszol az illetékes Por és £€sj A Dél-Magyarország októ­ber elsejei számában Por ós zaj címmel a Petőfi telepi IX-es utca lakóinak pana­szát tette közzé. A cikk megállapította: a Kőolajipari Vállalat gépkocsijai a IX-es utcán szállítják az olajat és nagy port vernek fel a la­kók bosszúságára. Nemes József, a Szeged II. kerületi tanács vb építési és közlekedési csoportjának ve­zetője a cikkel kapcsolatban a következőket válaszolta: „A lakok panasza jogos. Ezért a Szegedi Városgaz­dálkodási Vállalatok felkél­tük. hogy szükség esetén na­ponta locsolja a petőfitelepi IX-es utcát. Tudomásunk szerint a Nagy-alföldi Kő­olajipari Vállalat már meg­kezdte egy bekötő út építését, amely lakott területet nem érint. A jövőben ezen át fogják a tartálykocsikban az olajat szállítani, tehát a IX-es utcai lakók problémá­ja megoldást nyer." vizsgálatára a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség megbízásából a Vízgazdál­kodási Tudományos Kutató Intézet „Bálna" nevű kutató­hajójáról méréseket folytat­nak a dunaremeted folyósza­kaszon. A folyóból kiemelt kaviosszemeket izotópokkal jelölik meg, majd visszahe­lyezik a vizbe. A hajón elhelyezett érzé­keny műszerek később ész­lelik a kavicsolt gyenge ra­dioaktivitását. A kavicsgör­getegek mozgását a kutatók térképen rögzítik, s ebből következtetnek a meder ala­kulására, a zátonyképződés­re. Hattoiásos és rtanraos szaraziesz aa A Budapesti Tésztagyár­ban elmondották, hogy a ne­gyedik negyedévben a 18­féle száraztésztából összesen 510 vagonnal hoznak torga­lomba. Magasabb sikértar­talmú lisztet kaptak. így a minőség is sokkal jobb lesz. A tésztaáruk szárítási ide­jét is növelik 30 százalékioal, amj ugyancsak a minőség javulását eredményezi. A Budapesti Tésztagyár a jövő évben 1 ezer 900 vagon tésztát készít. Üjszerű mat­ricákkal növelik majd a választékot is. Magyarorszá­gon eddig még nem gyár­tották a hattojásos száraz­tésztát. jövőre ez is forga­lomba kerül. Másik újdon­ság lesz a vitaminos tészta: többféle vitamint tartalmaz a tésztakészítmény. Ugyan­csak nö a csomagolasi vá­laszték: készítenek egykilós és tízdekás levestészta-cso­magokat is. Csütörtök, 1966. október 13. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 /

Next

/
Thumbnails
Contents