Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-13 / 242. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A M A G Y A R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 56. évfolyam, 848. szám Ara: 50 fillér A pártér Csütörtök, 1966. október 13. ékről jelentjük II nagyvállalat kommunistái egy célért dolgoznak Szeged legnagyobb ipari egységében, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál tegnap délben, egyórai kezdettel tartották meg az üzemi pártértekezletet. A központi gyár művelődési termének fehér asztalainál 104 ünneplőbe öl­tözött küldött foglalt helyet. A pártértekezlet elnökségébe megválasztották Nagygyörgy Mária elvtársnőt, az MSZMP Központi Bizottságának póttagját, Balog István elvtársat, a Szeged városi párt-végrehajtóbizottság tagját, a városi pártbizottság osztályvezetőjét, Koszorús Ferenc elvtársat, a Csongrád megyei pártbizottság munkatársát és Seres Ti­bor elvtársat, a Könnyűipari Minisztérium pártbizottságá­nak tagját is. A vállalat pártbizottságának beszámolóját Balassy Sán­dor elvtárs, a pártbizottság titkára ismertette. A beszámolót követő vitában 17-en kértek szót A megyei és a városi pártbizottság képviseletében felszólalt Balog István elvtárs is. Az első napirend lezárása után került sor a vállalat 31 tagú pártbizottságának és a Szeged városi pártértekezleten részt vevő 20 tagú küldöttség megválasztására. Az új üzemi pártbizottság a pártértekezlet után azonnal összeült és megválasztotta Balassy Sándor elvtársat az üzemi pártbi­zottság titkárává; Joó György, Sponner Jenő, dr. Takács Antal, Meggyest Mihály, Marosi János és Bárkányi Ferenc­né elvtársakat pedig az üzemi párt-végrehajtóbizottság tag­jaivá. A Központi Bizottság határozatainak végrehajtása a beszámolót hallgatva... A pártértekezlet hangula­tát talán úgy lehetne leg­jobban érzékeltetni, hogy a küldötteket nagyon érde­kelte a beszámoló. Erre vall a sok hozzászólás, va­lamint az is, hogy a párt­bizottság -nondanivalóját többen egyetértően aláhúz­ták, mások bírálták, vagy fontos momentumokkal egé­szítették ki. A pártértekez­let hű tükörképet adott a nagyvállalati pártbizottság tevékenységéről, s megálla­pította: alapvetően végre­hajtotta a Központi Bizott­ság határozatait. A pártbi­zottság egyidős a Kender­fonó és Szövőipari Vállalat létrehozásával, érthető te­hát, hogy a beszámoló súly­lyal az elmúlt három esz­tendő politikai munkájával foglalkozott. Helyesen hang­súlyozta. hogy az üzemi pártbizottság folytatója a gyáregységek — a kender­fonógyár. az újszegedi szö­vőgyár és a szegedi juta­árugyár — munkásmozgal­mi hagyományainak. Az el­múlt három év alatt jód összefogta a kommunisták erejét és sikerült helyes légkört és belső akarategy­séget teremtenie. A válla­lat kommunistáinak kö­szönhető elsősorban, hogy jelenleg mind a négy üzem­egység — a pécsi kender­gyár is — keményen dol­gozik a nagyvállalat céljai­nak eléréséért. Ez kétségte­len tény még akkor is, ha a vállalat felső vezető­sége eleinte olykor közvet­lenül beavatkozott a gyár­egységek munkájába, ós ez­zel itt-ott hátráltatta a he­lyi vezetés lendületét, kez­deményezéseit. A fokozatosain javuló po­litikai és gazdasági munka eredményeként a vállalat idén áprilisban elnyerte az élüzem címet. Az utóbbi három évben több mint 17 százalékikad növelte a szö­vettermelést, 10 százalékkal pedig a fonaltemnelést. Megélénkült az ideo'ógiai, politikai munka A vállalatnál megélénkült az ideológiai és a politikai munka. Ez jelentős részben annak köszönhető, hogy a pártpolitika helyi ki­alakításánál figyelembe vet­ték a sajátos viszonyokat: a munkások és alkalmazot­tak többsége nő. Több bí­rálat hangzott el azonban arra vonatkozóan, hogy a nöK — létszámukhoz ké­pest — kevesen találhatóik a vezetésben. Pedig — mint a pártértekezleten kide­rült — a nők mind a tö­megszervezeteikben, mind a szocialista brigádokban ki­válóan megállják helyüket, ós képesek lelkesíteni, moz­gósítani dolgozó társaikat egy-egy feladat megoldásá­ra. Élénk érdeklődés tapasz­talható a vállalat kommu­nistái között nemcsak a bel­politikai, hanan, a nemzet­közi kérdések iránt is. Ez azon is lemérhető, hogy többségükben igen élénken reagálnak az Egyesült Ál­lamok vietnami agressziós akcióira, s az imperialis­ták úgynevezett fellazítása taktikájával kapcsolatban szintén naponta állást fog­lalnak. Akadnak olyan párttagok is, akik kételyeiknek a pár­tonkívüliek körében adnak hangot, és ezzel akaratla­nul is elősegítik némelyek fejében az eszmei bizonyta­lanságot, tápot adnak kü­lönféle rémhíreknek. Érde­kes, hogy az ilyen elvtár­saikra a pártimunkától va­ló elzárkózás s a sértődött­ség a jellemző. A kommunistáknak hatá­rozottabban kiellene vissza­verniük az úgynevezett nyugati propagandát, amely a vállalatnál is elég köz­ismert formában jelentke­zik. Némelyek, akik meg­fordulnak nyugati országok­ban, kritikátlanul „mesés­nek" és „csodásnak" tünte­tik fel az általuk látotta­kat, mert nem tudták, vagy nem is akarták a felület alatti lényeget észrevenni. A szocialista demokrácia fejlődése Szépen fejlődik a vállalat­nál a szocialista derrwterai cia. A termelési tanácsko­zások rendszere jól bevált. A megjelenés 60—90 száza­lékos, sőt amikor délelőtti műszakok után tartják,' ak­kor ennél is magasabb. En­nek egyik magyarázata, hogy a vezetők felismerték a termelési tanácskozás po­litikai jelentőségét: ina már nem annyira az utasítások kiadása fórumának tekin­tik, hanem lehetőséget ar­ra, hogy a dolgozókat be­vonják a vállalait vezetésé­be. Ugyanakkor azt is meg­állapította az üzemi párt­értekezlet, hogy a szakszer­vezeti gyűléseken lényegé­ben ugyanarról beszélnek a dolgozók, mint a termelési tanácskozásokon, ennek pe­dig ndncs sok értelme. Helyesnek bizonyult an­nak megállapítása is, hogy a szakszervezet mind job­ban betölti érdekvédelmi szerepót, a dolgozók tudat­formálásában azonban nem jutott lényegesen előbbre. A kommunisták munkájá­nak eredménye az is, hogy ugyanakkor javult, gyorsult a panaszok és a bejelenté­sek elintézése. Megállapította a pártér­tekezlet, hogy a kommunis­ta vezetők és a munkások kapcsolata egyre megfele­lőbb. Az elvtársak/ kezde­nek fokozottabban törődni a dolgozók egyéni, otthoni problémáival is, mert be­látják, hogy ez szorosan összefügg a gyárban végzett munkával. A jó példa raga­dós. A központi gyárban is — ahol évekkel ezélőtt igen sok panasz hangzott el a művezetők magatartására — szinte minden műhelyben emberségesebben beszélnek a szövőnőkkel. Kevesebb a goromba hang, mind ritkáb­ban látni emiatt síró mun­kásasszonyt. A tájékoztatók fontossága Egyértelműen foglalt ál­lást a pártértekezlet a poli­tikai tájékoztatók kérdésé­ben: szükség van rá, igény­lik a kommunisták és a pártonkívüliek egyaránt. A pártnapok megtartásában azonban nagyobb önállóság­ra lenne szükség, vagyis amennyiben lehetőség van rá, a jövőben olyan problé­mákról kellene az előadók­nak beszélniük, amelyek he­lyileg leggyaíkrabban fog­lalkoztatják az embereket. A vállalat pártbizottsá­ga lényegében beváltotta a hozzáfűzött reményeket, és az elmúlt években Szeged legjobban dolgozó pártszer­veá közé tartozott. A város és a nagyvállalat kommu­nistái az új pártbizottságtól szintén lendületes, eredmé­nyes munkát várnak. n szocialista egyetemért Tegnap délután a Szemé­szeti Klinika tantermében tartották meg a Szegedi Or­vostudományi Egyetem párt­alapszervezeteinek küldöt­tei az egyetemi pártértekez­letet. A pártbizottság be­számolóját dr. Bogáts Lász­ló titkár terjesztette elő. A tanácskozáson részt vett és felszólalt dr. Gál György, az MSZMP Közp»onti Bizott­ságának alosztály-vezetője, Siklós János, az MSZMP Csongrád megyei bizottsá­gának titkára. Sípos Géza, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára és dr. Tóth Károly, a Szegedi Or­vostudományi Egyetem rek­tora is. A beszámoló vitája után a pártértekezlet küldöttei megválasztottak a 25 tagú pártbizottságot és a nyolc küldöttet a városi pártér­tekezletre. A választás után az új pártbizottság ülést tartott és megválasz­totta tisztségviselőit. A párt- István, dr. Nyírádi László, bizottság titkára dr. Földes Simon Attiláné, dr. Far­József lett. A végrehajtó kasinszky Teréz, dr. László bizottság további tagjai: dr. Ferenc ós dr. Julesz Mik­Baksa László, dr. Cserháti lós. Az ideológiai munka erősödése A pártértekezlet beszámo­lója és a felszólalások egy­aránt nagy felelősséggel ele­mezték az orvosegyetem és az egyetemi pártmunka hely­zetét. A megvitatott kérdé­sek középpontjában a szocia­lista egyetem megteremtésé­nek problémái állottak. Mind a beszámoló, mind a felszó­lalások a pártmunkának azo­kat a fő kérdéseit vitatták meg, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy meggyorsítsák és megszilárdítsák a szocia­lista egretem kialakulását. Ilyen szempontból foglal­kozott a pártértekezlet az orvosegyetemi pártbizottság és az öt egyetemi alattszer­vezet ideológiai munkájával is. a többi között rámuta­tott arra, hogy eddig 86 egyetemi oktató végezte el a marxizmus—leninizmus esti egyetemét, s jelenleg 49-en tanulnak ezen az ok­tatási formán. Ugyancsak az ideológiai munka megerősö­dését bizonyítja, hogy míg korábban, három éwe] ez­előtt, 333-an vettek részt szervezett oktatásban, az el­múlt esztendőben 474-en. Örömmel és megelégedéssel vette tudomásul a pártérte­kezlet a bejelentést, hogy az orvostudományi egyetemen is létrehozták az önálló (Folytatás a .?. oldalon.) Ma ölést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Ma, október 13-ám ülést tart az MSZMP Központi Bi­zottsága. A Központi Bizottság foglalkozik külpolitikai kér­désekkel, megtárgyalja az országgyűlési képviselőválasztás rendszerére és az új egységes választójogi törvény alapel­veire vonatkozó javaslatokat és más időszerű kérdéseket Szovjet—magyar baráti találkozó Moszkvában Zsúfolásig megtelt szerdán este a moszkvai Építőművé­szek Házának díszterme, ahol a moszkvai városi párt­bizottság, a moszkvai városi tanács, a Nemzetközi Baráti és Kulturális Kapcsolatokat Ápoló Szovjet Társaságok Szövetsége ós a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság rende­zett találkozót a Moszkvá­ban tartózkodó magyar par­lamenti küldöttséggel. Kresztyanyinov, a Szak­szervezetek Moszkvai Taná­csa Elnökségének elnöke kö­szöntötte a magyar vendége­ket, majd elhangzott a két ország himnusza. Az egybegyűltek hosszas ünneplése közepette Gáspár Sándor, a magyar küldöttség vezetője emelkedett szólásra. Beszédében átfogó képet adott országaink, pártjaink viszonyáról, a hangoztatta, hogy a magyar—szovjet ba­rátságot semmi sem árnyé­kolja be. Időszerű nemzetközi kér­désekről szólva Gáspár Sán­dor erélyesen elítélte az amerikai imperializmus viet­nami agresszióját, sürgette a szocialista világrendszer so­rainak további erősítését. Kitért a nemzetközi kommu­nista mozgalom' problémáira, és kemény szavakkal osto­rozta azokat, akik lejáratják a szocializmus eszméjét. (MTI) Ujabb százezrek a vietnami csekkszámlára Ujabb százezrek gyűltek össze az Országos Béketa­nács szolidaritási csekkszám­láján. A magyar békemoz­galom a Béke-világtanács elnökségének budapesti ülés­szakának idején vállalta, hogy előteremti egy lebom­bázott vietnami kórház és iskola helyreállításának költ­ségeit. Az elmúlt hetekben beér­kezett adományok élére a Hazafias Népfront Fejér me­gyei Bizottságának 100 ezer forintja kívánkozik; szoli­daritási levelezőlapot adtak ki, s ennek árából gyűlt egy­be az összeg. A Hazafias Népfront Hajdú megyei Bi­zottsága 33 ezer forinttal járult hozzá a rombadöntött kórház és iskola helyreállí­tásának költségeihez. A Szol­nok és Vidéke Vendéglátó­ipari Vállalat dolgozói csak­nem 23 ezer forinttal csat­lakoztak az Országos Béke­tanács kezdeményezéséhez. A kiszombori József Attila Termelőszövetkezet tagjai — egyebek között — több mint 14 ezer forintot fi/et­tek be. Apátfalváról, az Aranykalász Termelőszövet­kezet tagjaitól 17 ezer, Föl­deákról, a Dózsa Termelő­szövetkezetbe tömörült dol­gozó parasztoktól valamivel több mint 8 ezer, Hortról, a Kossuth Termelőszövetke­zettói 10 ezer forint érkezett. A csenderi Lenin Termelő­szövetkezetben 13 és fél ezer forint gyűlt össze. Magyar újságírók aiándéka a vietnami újságíróknak A Nemzetközi Újságíró Szövetség berlini kongresz­szusának magyar és vietna­mi küldöttei baráti találko­zót tartottak kedden a késő esti órákban a berlini ma­gyar nagykövetség új épüle­tében. Ezen Barcs Sándor, a MUOSZ elnöke átadta a Vietnami Demokratikus Köz­társaság és a Dél-vietnami Felszabadítási Front újság­íróinak a magyar újságírók ajándékát: értékes fényképe­ző- és filmfelvevő gépieket A baráti találkozón jelen volt Kárpáti József, a Ma­gyar Népköztársaság és Bui Lam, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság berlini nagykövete. (MTI) Gromiko elutazott New Yorkból Gromiko, az ENSZ-közgyű­lés XXI. ülésszakán rész­vevő szovjet küldöttség ve­zetője kedden találkozott George Brown brit külügy­miniszterrel. Kilencven perces megbe­szélésük után Brown újság­íróknak kijelentette, hogy a találkozón rendkívül bará­ti és felettébb nyílt formá­ban részletesen megvitatták a vietnami kérdést és más sürgető problémákat. Brown közölte azt is, hogy elfogad­ta szovjet kollégája meghívá­sát és a jövő év elején ellá­togat Moszkvába. * Gromiko szovjet külügy­miniszter több mint négy­hetes New York-i tartózkodás után szerdán, magyar idő szerint az esti órákban el­utazott az Egyesült Nemze­tek Szervezetének székhelyé­ről. A szovjet külügyminiszter New York-i tartózkodását ar­ra is felhasználta, hogy ta­lálkozzék számos ország kül­ügyminiszterével, ós eszme­cserét folytatott Johnson el­nökkel is. A szovjet külügyminiszter megbeszélései, különösen az Egyesült Államok képvise­lőivel folytatott tanácskozá­sai az amerikai sajtóban nagy visszhangot keltettek és számos találgatásra adtak alkalmat. Szovjet részről igen határozottan hangoztat­ták, hogy Gromiko megis­mételte ugyan a Szovjetunió közismert állásfoglalását, de semmiféle tárgyalásba nem bocsátkozott a vietnami kér­dés további alakulásáról. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents