Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-11 / 240. szám

Megnyílt a XIII. Vásárhelyi Vallouris-i kerámiák kiállítása Vasárnap délben ünnepélyesen nyitották meg a hódmezővásárhelyi Tornyai múzeumban a XIII. Vásárhelyi öszi Tárlatot. A megny itó előtt a városi tanács végrehajtó bizottsága a kiál lító művészek tiszteletére fogadást adott a városi tanács székházában. A hagyományos őszi tárlat megnyitását rendkívül nagy érdeklődés kisérte. A megnyitón nemcsak vásárhelyiek vettek részt igien nagy számban, hanem vendégek érkeztek Budapestről és Szegedről is. A megjelenteket dr. Dömötör Jáinos múzeumigazgató köszöntötte, majd Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész, érdemes művész, a Magyar Képzőművészek Szövetsége elnöke megnyitotta a kiállítást Az őszi tárlattal egy időben kiállítás nyílt a múzeum épületében a franciaországi Vallouris világhírű kerámiáiból. A tárlatot Pierre Diaia, a vallouris-i városi tanács képviselője nyitotta meg. Az ünnepség végén Sajti Imre, a városi tainács vb elnöke átadta a Tornyai-em lékplakettet Fejér Csaba fiatal hódmezővásárhelyi festőművésznek. zájárultaik a rendezvény sikeréhez. / • Szólnunk kell még a vásárhelyi múzeum két kamara-kiállításáról. Az egyik, a legkisebb, de tailán a legértékesebb, a II. Vallouris-i Kerámia Kiállítás. Tálak, vázák, korsók és butellák, kétkoffernyi bemutatója ez, azonban éppen elég ahhoz, hogy egy termecskét a mai,, medren francia kerámiaművészet szellemiségével megtöltsenek. Formáik, színeik, díszítéseik bámulatos változatosságánál csak az az emelkedett ízléstkultúra a lebilincselőbb, mely ezekből a pompás iparművészeti tár_ gyakból árad. Mindez nem Ügy véljük, sokak számá- Velük együtt az uj széllero- csoda> hiszen a kis Vallouris ra emlékezetes lesz az a ben fogant paraszttómák ki- művészete Picasso segítségényáriasan meleg, verőfényes muríkálásán fáradozik a veX jutott nemzetközi rangoktóberi vasárnap, melyen Budapesten élő Kurucz D. ra Am; pedig vásárhely és a XIII. Vásárhelyi öszi Tár- István, Szurcsik János, Ve- vallouris kölcsönös kiállítálat megnyílt. Aki e pezsgő csésy Sándor. és Magos ^ütban tükröződő kapcsolavernisszázson Gyula, a szegediek közül tót illeti ennck mindinkábatmo6zférájú reszt vett, az meggyőződbe- pedig Fontos Sándor, Pintett arról, hogy hazai képzőmű vésze ti életünk jelentér József ós Dér István. A szokásosnál nagyobb bi elmélyülését mi sem bizonyítja jobban, minthogy a francia kerámiák egyike, bős eseményei, ma már a érdeklődést az alkotások új- M. Bessone: Vázá-ja, az itlegkevéstoé sem csak Buda- szerűsége váltotta ki. A tend formákhoz hasonul, pestre korlátozódnak. Sőt megszokott ábrázolásoktól a másik, szintén nem az utóbbi években olyan je- eltérő festmények, mint nagy tárlat, a Műcsarnok leiiségéknek vagyunk ta- Orosz János és Kondor Bé- helyi, Medgyessy-termében núi, melyek azt mutatják, la művei, bár nem köny- nyílt meg, ahol a murális hogy az országos súlyú mű- nyen érthetők, de feszült- feladatok vázlatait állították veszeti rendezvények a fő- ségteremtő erejük miatt le- ki. Többek között: Rékási hetetlen közömbösnek ven- Csaba míniatúraszerű szőnünk őket A szobrok és nyegterve, Pataj László sok grafikák között, is találunk alakos freskótan ulmányad, olyanokat, mint Somogyi z. Gács György 1514 című József, Szabó Iván, Kertész színes üvegablak kartonja, Tibor, Tóth Sándor és Gacs Orosz János elvont tartalmú Gábor alkotásai, melyek salgótarjáni pályázata, Négomdolatilag ós érzelmileg meth József zártan komvárosból vidékre tolódnak át. A hatósugarában állandóan táguló, nagy közönségvoinzású szegedi nyári ás vásárhelyi őszi tártatok sikerei alapján, elfogultság nélkül mondhatjuk, dél-alföldi városaink nemzeti ábrázolóművészetünk fejlődésében egyaránt felrázzák a nézőt, ponált mozaik stúdiuma, fontos szerepet töltenek be. s nem egyszer tartalmi, esz A Tornyai János Múzeumban levő kiállítás gazdag festészeti és szobrászati anyaga hűen tükrözi azt a formai, technikai és anyagVégváry Gyula halakat és mei állásfoglalásra késztet- madaraikat ábrázoló koránok. mtalapjai kerültek bemutaEgy olyan magas szmvo- tásra. Mindezeknél fontonalú kiállításról, mint ami- sabb volt, hogy megismerlyen a jelenlegi Vásárhelyi .iü'k Szalay Ferenc mély szerűségi különbözőségeklet, ős^ Tártat, képeket, szob- gondolatú freskóterveit, memelyek a mai ábrázolási törekvések sajátja. Éppen e rakat és egyéb alkotásokat lyek a szegedi belvárosi tekiválogatni azzal a céllal, mető modern vonalú halotkifejezésbeli sokrétűsége ré- hoRy a legfigyelemre mél- tos házában most állnak kivén emelkedik ez a kiállítás az eddigi, hasonló jellegű bemutatók fölé. Az tóbb műveket csokorba szed- viíelezés alatt. Voltaképpen jiitk, nemcsak nem könnyű három freskó.ielenet ez, két feladat, de meglehetőslen ön- oldalt szimbolikus értelmű dő tradirionális alkotásoknál ós mesterek stílusát idősebb generációhoz kötő- kényes munka is. Megemlít- alakokkal, középen pedig szemléletű íük Novotny E. Róbert, ogy természetet jelképező a vezető Meszlényi János, Redő Fe- fával. A tehetséges vásárheegykor ^one Bazsonyi Arany, Feke- lyi festő alikotása minden magukon viselő""áatalok mű- te János, Somos Miklós, Li- bizonnyal jelentősen gazdaveinél ezúttal a felszaba- 9eti Erika ós Koszta Ro- gítanl fogja Szeged művédultság, a friss hang kene- zália kiállító művészeiket, szetí értékeit, sáse érződik. akik többekkel együtt hoz- SZELEST ZOLTÁN Ha tekintetbe vesszük azokat az elemeket, melyek Kohán Györgynél zárt ktaszszicitású, a most díjazott Fejér Csabánál finom naitúVázlat Fejér Csabáról A Tornyai-plakett Idei — Nem tudok és nem is nyertese a fiatal hódmezővá- akarok divatok meglovagolósárhelyi festőművész, Fejér ja lenni. A keletkező é: ^hézó f^}™^? mÚ!Ó ÍZmUS°k nem ÍZgatnak tanulmányait a Képzőművé- Fejér Qsaba els6 önálló Ferencnél struktív szerkesztésű jegyékké váltak — ez meggyőző tanulság arra, szeti Főiskolán. Pályáját Budapesten kezdte, de gyakran hogy a mai" vásárhelyi "fes£ látogftott, el a vásárhelyi tészetben nincs okunk fej- muvésztelepre, s azután véglődésbeli stagnálásról be- le8«*n ott telepedett le. Készélni Ellenkezőleg, az itt P®1 sikerrel szerepeltek a élő művészeknek — köztük különböző kiállításokon. s Almási Gyula. Füstös Zodkiállítását jövőre rendezi Férjvadászal" A Kamaraszínház első idei bemutatója Sikeres, mulatságos vígjáték — ennyit bizton megállapíthatunk Mareel Mitnois darabjáról. S hogy mennyioen több vagy kevesebb ennél, ezt vaskalaposság vádjának veszélye nélkül merné-e mai kritikus boncolgatni? Színesen repdeső léggömb, melynek szivárványszíneit sokléie elem festegeti. Kitűnő színpadi rutin, cselekményszövés, humor, mulatságos helyzetek, jellemek és fordulatok, sot némi társadalomkritika is, no persze csak afféle szolid, „filléres" alapon... A léggömb könynyedén szálldos, repked ideoda a két felvonáson, négy képen át, s a közönség valóban lankadatlan figyelemmel kíséri szökdösését a pukkanó csattanóig. Sőt a csattanótól csattanóig,.. Mert már ezzel indul a darab. Ezúttal nem a léggömb pukkan el, hanem egy pisztolylövés dörren még a függöny felhúzása előtt. S a nyílt színen ott feszik asztalára borulva Monsieur Baisos, kinek bányáit váratlanul államosították Peruban. A függöny fel! — és megjelenik vonzó hálókosztümében a még vonzóbb feleség. Egy sikoly — mely ezúttal elmarad, hogy inkább a bosszús zsörtölődés váltsa fel: micsoda tapintatlanság, így özvegyen hagyni egy asszonyt! Snitt. Vígjátéki Indításnak kell-e jobb ennél? S az immár ötödször megözvegyült Baisosné — ki közben megtudja, hogy férje a csöd miatt lttt .öngyilkos — hirtelen gondolkodni kezd: élete folytatásának, s két nem éppen kiskorú gyermeke fenntartásának szerinte egyetlen lehetősége, ha újból férjhez megy. Méghozzá csakis gazdagon. Nagyon gazdagon, így kezdődik meg a férjvadászat. Igazságtalanok lennénk, ha nem mondanánk, hogy mindez valóban elindítója a leghumorosabb helyzeteknek, melyeket a szerző két marékkal hint el darabjában. S nem is mindig öncélúan, mert talál módot rá, hogy egy-egy fricskát vessen a polgári társadalom pénzéhségére, a vagyonért, munkátlan életért mindenre kapható mentalitására, s hogy ne essünk nagyon kétségbe: e léha szemléletet morális széljegyzetekkel kíséri. Az élni, illetve minden áron jól élni akaró özvegy szépséges és erényes lányának karcsú alakjában öltenek testet a nemes intelmek. Persze épp oly halványan és törékenyen, mint maga a leányzó, ki végül is egy nem kevésbé csinos és még kevésbe gazdag fiatal gróf párjaként vallja tovább a szerény, egyszerű, dolgos élet dicséretét. Ezzel már-már vége az Udvarlás helyett Ovomaltin... (Barta Mária és Mentes József) előadásnak, amikoris a nyugalomba vonulni kész özvegy mégiscsak újabb hitestársra lel, sőt egy kis „tartalékra" is... Mindezt szerencsés felfogásban, elegáns stílusban vitte színre a szegedi kamaraegyüttes Szász Károly frissen poentírozott rendezésében. A burleszk határától a szatirikus ábrázolásig széles skálán mozgatja a jeleneteket, de mindvégig megőrteve fölényes könnyedségét a cselekmény fölött Csaik a fiaital szerelmespár jeleneted hoznak disszonanciát az egységes előadásba: a fanyar ízeiket nem édesíti, inkább émelyíti a szirup, melyet belevegyítenek. Kár volt ezt is nem alkalmasabban illeszteni a darab egészébe az ezúttal is ötletgazdagnak, szellemesnek és találékonynak mutatkozó (sőt a dekoratív kosztümöket is tervező) rendezőnek. A műfajon is felülemelkedő, graciőz és kifejező Barta Mária játéka, a férjvadász Maidame Badsos szerepében. Szinte mindvégig a színen van, mégis nemcsak külsőségekben, a szerep adta női praktikákban újul meg, hanem a hódító, a magabiztos, a csüggedő, a hiúságában megújuló, a hízelgésre és szerelemre vágyó, a ravasz hidegséggel számító asszony változó alakjának számtalan színét ölti magára. Talán a darab, talán a rendezés, talán a művésznő — vagy mindhárom együtt — marad ennek ellenére adósunk, hogy figurája egy csipetnyivel rokonszenvesebb, mint amenynyire e mégoly halványan rajzoló vígjátéki mondanivaló megkívánja. Pompásan kanak írozó, szellemesen jellemző játékával tűnt ld Mentes József (Longvy bankár) és a mértéktartó, mégis kirobbanó derűt kiváltó Kovács János (Becot rendőrfelügyelő). Eredeti egyéniséget tudott nyújtani a vígjátéki inasok annyiszor elkoptatott alakjában is Kovács Gyula, különösen gazdag mimikájával. Az előadás sok vidám percét köszönhetjük Décsy Györgyi (Maggy Fauchods), Bordás Dezső (a titkár), Kerpely Judit (Valéria) és Mezey Károly (a perui követ) ízes humorral jellemzett alakjainak. Nem Jászai László és Kovács Zsuzsa hibája, hogy papífmjasé-figurájuik (Pascal de Vontauban gróf és Annaj-Maria) vértelen maradt. Az előadás hangulatát sikeresen segítette elő Székely László alkalmas játékteret nyújtó és a francia nagypolgári család olaszos emlékeket idéző otthonának színpadképével. A szegedi — és egyben első magyarországi bemutató — külön érdekessége Aldobolyi Nagy György ízléses hangvételű muzsikája, amely G. Dénes György sanzonszövegeivel a musical oamedi divatos rangjára léptette a bemutatót Lőkös Zoltán Új műsor a munkásszállások fakóinak az egykori freskászakos főistán, Sornu" Katalin és a most kolat növendék. Z. Gács távol maradt Kaján Gyula mester tanítványa 1962-ben — közös szándékuk, hogy Derkovits-ösztöndíjat kapott, a lokális hagyományokat egyetemes stílusértékekkel frissítsék fel, hogy az új életjelenségeket jellegzetes, Azt akarom, hogy képeim az eddigieknél haladóbb nézői ismerősnek találják a nyelvezettel érzékeltessék, megfestett, világot — Az a célom — mondja a fiatal művész —, hogy emberközelbe hozzam a világot. Lányszállást épít a kenderipari vállalat A Kenderfonó- és Szövő- szobákban laknak majd, a ipari Vállalat rövidesen hoz- 2 8 mimó forint költségből mélyt befogadó lányszállást melegítőkonyha és vendégépítsen a városi tanács be- szoba is lesz. ruházásából már épülő munkásszálloda mellett, a Kátai közben. A műszaki tervek elkészültek, s bár a befejezési határidő 1968 nyarán lesz, még az ősszel hozzá szeretnének látni az alapozáshoz. A kenderipari vállalat három szegedi gyárában dolgozó munkásnők kényelmes, négy személyes GYORSLISTA a lőtté rendsiivlilí jutalomsorsolásáról A sorsoláson az 500. (jubileumi) lottó játékhét szelvényei vettek részt Hétfőn Budapesten az Országos Takarékpénztár Nádor utcai székházában megtartották a lottó rendkívüli jutalomsorsolását, amelyen az 500. (jubileumi) lottó játékhét szelvényei vettek részt. Az alábbiakban közöljük totó-lottó szegedi körzeti iroda területén eladott és nyereménnyel kisorsolt jubileumi játékhét szelvényeit. 50 478 658 rádió. 509S8 490 51 091 664 51 119 752 51 122 715 rádió. 51 017 981 hűtőgép. 51 123 580 51 181 035 51 194 457 51 048 956 rádió. 51081 802 51 210 385 51 220 314 51 225 462 rádió. 51 095 787 varrógép. 51 228 664 51 230 984 51 238 306 51 097 958 porszívó gép. 51 266 380 51 278 862 51 284 935 51 171 385 fényképezőgép. 51 291 596 ol 293 487 51 301 838 51 172 990 mosógép és cent- 51 302 566 51 303 157 51 305 090 riíuga. 51 273 897 zenegép. 51 307 595 51 308 490 51 320 292 51 360 280 rádió. 51 420 115 tv. 51 346 383 51 348 133 51 349 069 51 495 373 írógép. 51 472 070 51 376 071 51 376 527 51 381 430 mosógép és centrifuga. 51 388 072 51 406 212 51412 624 A következő sorszámú szel- 51 416 145 51 422 902 51 435 885 vények mindegyike 201)0 51 456 375 51 470 871 51 471 963 Kéménydöntés Kéménydöntés volt vasárnap Hódmezővásárhelyen: ledöntötték az Ady Endre utcai villanytelep 53 méter magas öreg kéményét. A téglakolosszust már tíz év óta nem használták. forintos jubileumi vásárlási utalványt nyert: 50 482 689 A gyorslista közvetlenül a húzás után készült, az esetleges számlábakért felelősséget nem vállalunk. A 50 962 245 50 972 629 50 999 443 nyertes fogadónak a nyertes 51 097 495 51 016 979 51 031 329 szelvény fogadási szelvény51 032 299 51 033 994 51 033 998 részét október 27-ig kell cl51 051 649 5' 057 605 51 067 564 juttatnia a Sportfogadási és 51 073 506 51 079 707 51 082 058 Lottó Igazgatóság lebonyolí51 082 059 51 083 037 51 033 214 tási osztályára (Budapest, V. 51 084 003 51 084 286 51 090 306 Nádor utca 15.). (MTI) Mint annak idején jelentettük, tavasszal a Szakszervezetek Megyei Tanácsának kezdeményezésére a Szegedi Nemzeti Színház tagjaiból művészbrigád alakult, azzal a céllal, hogy a Csongrád megyei és szegedi munkásszállásokat színvonalas zenés, irodalmi műsorokkal rendszeresen felkeressék. A művészbrigád második körműsorának szakmai bemutatójára tegnap délelőtt került sor a Juhász Gyula művelődési otthon klubtermében. Címe: Hazai táj, hazai ecsettel, s akárcsak az első összeállítás, ez is főképpen a szegedi írók müveire épül. De időben közelebb áll a mához, mint a régebbi, amely az alföldi betyárvilágot mutatta be. A műsort Tóth Béla író, a Somogyi Könyvtár munkatársa állította össze és Katona András, a Szegedi Nemzeti Színház művésze rendezte. A szakmai berputatón nagy sikert aratott műsor Móra Ferenc kis remekével, A másik csaló-val kezdődött. A novellát Gémesi Imre mondta el, színesen, hangulatosan. A továbbiakban Tömörkény István Hühü című novellájának dramatizált változatát láthatták a nézők, Jászai László, Kátay Endre és Gémesi Imre előadásában. Ezután Simon Erika Juhász Gyula és József Attila verseket szavalt, Kemény Klió népdalokat és Dankó-nótákat énekelt. A műsor végén Móricz Zsigmond Dinnyék című mulatságos egyfelvonásosa hangzott el. IBUSZkülönvonat BUDAPESTRE 1966. október 16-án. a Szállítók—SZEAC mérkőzésre. Részvételi dfj: 59.- Ft Kiszállítás Rákospalotára, a Szállítók-Dálvára autóbusszal. személvenként: 32 forint. Jelentkezni lehef az IBUSZ-lrodába.i. október lí-én délig ibusz, SZEGED XS. 998 074 Kedd, 1966. október 11. OEL.MAGYAROkSZAQ 5