Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-11 / 240. szám

Nem?e?k5zl újságíró-kongresszus Berlinben Berlinben hétfőn megnyílt a Nemzetközi Üjságíró Szer­vezet 6. kongresszusi Het­ven országból kettőszázöt­ven küldött, vendég és meg­figyelő vett részt a Nem­zetközi Üjságíró Szervezet 6. kongresszusán. A Magyar Újságírók Országos Szövet­sége is küldöttséggel képvi­selteti magát A küldöttség vezetője: Barcs Sándor, a MUOSZ elnöke. (MTI) Diákok a harmadik ötéves tervért Orosz nyelvű klub Szegeden Az 1966—67-es tanévre ak­cióprogramot fogadott el a KISZ Intéző Bizottsága a felsőoktatási intézmények hallgatói számára. Elhatá­rozta, hogy a következő he­tekben, hónapokban ifjúsági nagygyűléseket, aktívaérte­kezleteket rendeznek az egyetemeken és főiskolákon, s ezek fórumán párt- és ál­lami vezetők szólnak majd a fiatalokat érdeklő és érin­tő időszerű politikai és gaz­dasági kérdésekről. Mindannyiunk milliomosai Diákok a harmadik ötéves konferenciáját Az Irodalmi tervért címmel mozgalmat alkotókörök tagjai — a tu­kezdeményeznek, s dományos diákköri konfe­a leendő diplomásoknak ls rencia programjában — lehetőséget adnak arra, szerzői esten adhatnak szá­hogy már tanulmányaik mot munkásságukról, elkép­időszakában nagyobb részt zeléseikról. Országos tárlat mérten is _ jelentós volt a fejiődés. Az év első felé­vallal i'inak orszagepito nyílik az egyetemista és fo-T, _ 0Q .,„ 4avnsinfnt „váltottak he ehhől 37 A z ipar fejlődésének fontos tényezője, hogy a dol­gozók kezdeményező készségét minél jobban ki­bontakoztassuk: az egyén és a közösség érdekeit egyaránt szolgáló alkotómunka egyik legjobb példája az újí­tások, találmányok kidolgozása, és megvalósítása. Az év első felében — a múlt esztendő hasonló időszakához munkánk soron következő iskolás képzőművészeti kő­feladatainak megoldásából, rök tagjainak legjobb alko­A jövő tavasszal tartják a tásaiból. tudományos diákkörök VIII. Országos konferenciáját, a ta­nító- és óvónőképző intéze­tek VI. országos szakmai A szakma és a becsület Még egyszer a kereskedelmi morálról Zúgnak a kereskedők és a vagy felszolgáló kétségbe két próbavásárlás tapaszta­vendéglátók — és zúg a vá- vonatja. Node akik a keres- latát summázva. Hiszen té­sárlók tömege. Az egyik azt kedői becsületet is kiáru- vedtek ide is, oda is — s vé­panaszolja, hogy a becsüle- sítanák, miért tudnak ilyen gül egy fillérrel károsodottá tébe gázoltak, mert nemié- erős és nagy becsületes kö­giben a Dél-Magyarország zeg ben annyi visszaélést el­azt írta, hogy az ár- és bér­intézkedések után sok a visszaélés a kereskedelem­ben. s még inkább a ven­déglátó szakmában; a má­sik meg jogosan kényes a pénzére és jogosan elége­követni? vevő. De engedtesség meg: kicsit sok két vásárlás ti­zennyolc tételében kilencszer Negyedszer: sem a vásárló- tévedni! S kárpótolja az az közönség, sem a kereskedel- egyik vásárlót, ha egy másik­és ellenőrző nál fordítva tévednek? Ide ringathatják írhatjuk az igazgató kérését: a hitben, „... helyreigazító cikk jelen­jen meg, melyben rögzítve mi vállalatok ezervek nem magukat abban hogy minden károsítást le­detlen a helyenként megrom- lepleznek. Hiszen ha úgy lesz, hogy az ÁBC áruház­lott kereskedelmi morál lenne, nem kockáztatnák meg ban a próbavásárlások alkal­emberek újra és újra. S bár- mával a vásárlókat károsodás mennyire igaz, hogy a kitű- nem érte, a megjelent cikk­nő és becsületes többség keze ben foglaltak tévedésen ala­szervezetek Megyei Tanácsá- tiszta, bármennyire örülünk pultakT. Kitűnő szerencse, nak egyik vizsgálatát ismer- annak, hogy közülük nagyon hogy így egyensúlyban tud­sokat kitüntetnek kifogásta- ják tartani a tévedéseket. Az lan munkájukért, oda kell fi- ember már-már azt mondja, gyelni, mert nem minden üz- belátjuk... letben vagyunk ismerősek a személyzet körében, nem cikkünk mindenütt van meggyőződé- nyugtatjuk állította síink a morálról. Nem aka- becsületes a ke- runk gyanakvást kelteni egy nagyon tiszteljük őket. mun­olyan szakma ellen, ez nagyon k&jukat általában példásnak miatt Szeptember 29-i cik­künk váltotta ki a téma fö­lötti vitát, amely a Szak­tette. A kereskedők védel­mében cikket küldött szer­kesztőségünkbe Fodor Pál elvtárs, az AKF megyei ve­zetője is. s ebben szemünk­re hányja, hogy „olyan színezetben be a dolgot, mintha reskedelemben csak helyreigazít juk... És végül: újra és újra meg­a kereskedelem dolgozóit, hogy személyek dolgoznának, akik igazságtalan lenne — de a tekintjük, s minden vágyunk a fogyasztók megkárosításá- tetteseket mégsem kereshet- és igyekezetünk az, hogy csu­ra rendezkedtek be". S bár jük a kőművesek, vagy nincs statisztika arról, hogy vasöntők között. milyen a vásárlók rovására és a saját hasznukra dolgo- vendéglátóipari pa-csupa olyan emberekből álljon kollektívájuk, mint a Ötödször: a kereskedelmi és tisztesség jegyeit magán hor­dozó többség. Amikor üldöz­zük azt a hitelrontást, amit dolgozóktól zók aránya a szakmában, az sem vitatjuk el a tévedés jo­ÁKF vezetője úgy ítéli meg, gát Ez kétélű dolog, bizo- egyes megfeledkezett munka­hogy: „...a Csongrád me- nyitja a Szegedi Élelmiszer társaik elkövetnek, nemcsak gyében dolgozó mintegy Kiskereskedelmi Vállalat a vásárlók érdekeit képvi­nyolcezer kereskedelmi szak- igazgatója, dr. Kúti Árpád seljük, hanem a szakma be­ember nagy többsége becsű- elvtárs, is, az ÁBC áruházi, csíletét is. lettel látja el feladatát. Ezek cikkünkben is inkriminált között van egynéhány száz, akik felhasználják foglalko­zásukat arra, hogy maguk­nak a fogyasztók megkárosí­tása folytán is olyan anyagi előnyt biztosítsanak, ami nem illeti meg őket... Eljá­rásukkal a nagy többség be­csületét, jó hírnevét teszik kockára". Mi pedig a napok­ban küldtünk át egy később közlendő cikket a nyomdába, amely ismét igen súlyos lis­tát tartalmaz a minőségron­tásról, a súlycsonkításról. Ezért számítunk újabb til­takozó levelekre és cikkekre. Addig is néhány szót azon­ban ... Legelőbb valamit a szemlé­letről! Arról, hogy tényeket és eseteket meg lehet ítélni enyhébben vagy súlyosab­ban, a következtetések lehet­nek elnézőbbek vagy hara­gosabbak — de ezeket el­hallgatni azért, mert eset­leg egy egész szakma veszi magára, semmiképpen sem volna tisztességes. Másodjára: a vásárlóknak sohasem az ellen a 7500 ke­reskedelmi dolgozó ellen van panasza, aki becsületesen dolgozik — mindig csak az ellen az ötszáz ellen (helyet­tesítjük ennyivel a becsült néhányszázat), aki módsze­resen megrabolja, aki való­sággal életformát csinál eb­ből. És milyen életformát! Mert ezektől, úgy látszik, képtelen megszabadulni a kereskedelem. Ezekről írni kellett az idén is, tavaly is, azelőtt is, és még jövőre is írni kell. Ez a fajta ember, mint minden más szakmában, itt is újratermelődik, bárho­gyan vigyázunk, ellenőrzünk. Harmadszor: bármennyire neheztel a szakma — az er­kölcsi felelősségnek van kol­lektív vetülete is. És jól tud­juk. hogv amit száz becsüle­tes kereskedő éveken át épít. a vásárló bizalmát és meg­elégedését, egyetlen csibész leronthatja, egyetlen ha­nyag, lelkiismeretlen eladó, SZ. S. I. A Vádoljuk az imperializ­must akció programjában a Vietnami Demokratikus Köztársaság alkotmánya ki­kiáltásának 20. évfordulóján az egyetemeken és főiskolá­kon is szolidaritási demonst­rációkra, valamint egyéb rendezvényekre, emlékün­nepségekre kerül sor. Meg­emlékeznek a Nemzetközi Diákszövetség megalakulásá­nak 20. évfordulójáról. A KISZ a Művelődésügyi és a Munkaügyi Minisztéri­ummal együtt a Budapesti Műszaki Egyetemen, az Eöt­vös Loránd Tudományegye­temen, valamint Debrecen­ben, Veszprémben, Szegeden, Pécsett és Miskolcon irodát nyit az egyetemi hallgatók évközi és nyári munkába állításának jobb megszervezésére. Az egyetemek 15 ezer hall­gatójának lehetőséget adnak arra, hogy a Nemzetközi Di­ákszövetség igazolványával, 30 százalékos vasúti kedvez­ménnyel utazhassanak a szo­cialista országokba. Az Expressz ifjúsági és diák utazási iroda útján ezer egyetemista önköltséges kül­földi útjáról gondoskodnak. Ezenkívül az érdekelt szer­vekkel együtt 2 ezer 100 ma­gyar és hazánkban tanuló külföldi ösztöndíjas kedvez­ményes üdülését szervezik meg. Az érdekelt minisztéri­umokkal és intézményekkel közösen megrendezik az egyetemi hallgatók orosz, an­gol, francia, német és spa­nyol nyelvű országos verse­nyét. Az MSZBT-vel egvütt Budapesten, Debrecenben, Szegeden. Pécsett, Miskol­con, Győrött és Veszprém­ben tíz orosz nyelvű klubot vagy kollégiumi szakcsopor­tot alakítanak az egyetemis­táknak. Háziasszony a közélefben Bólogató százszorszépekre nyüik a konyhaajtó. Bent ki­hűlt szilvalekvár illata, s el­ült a gőz a befejezett nagy­mosás után. A szekrényen kiakasztott öltönyök lógnak a varrógépen ruhák tornyo­sulnak. Tehát a munka leg­javában zavartuk Eiler Már­tonnét Solt minden Megelégedettség, csendes nyugalom tükröződik arcán. Nem lepődik meg túlságosan a látogatáson. Sokan fordul­nak meg nála. ö ugyanis a szeged-petőfitelepi nőtanács titkára. — Mi mindennel jár ez a tisztség? — Sokkal, nagyon sokkal. Család- és szociális otthoni látogatások, öregek segíté­sével, ifjúságvédelmi felada­tokkal, meg amivel az asz­szonyok hozzánk fordulnak. Tavaly például a beteges Sz. Marika állásának ügyé­ben próbáltunk segíteni. Be­tegsége miatt könnyebb mun­kahelyet javasolt neki az orvos, de szinte képtelenség volt ilyet találni, a nú se­gítségünket kérte. De még a mi közbenjárásunk is hal­vány eredményekre vezetett. Vagy itt volt például egy család, ahol a szülők rende­zetlen családi élete gyerme­keik egészségét és tanulmá­nyi előmenetelüket is meg­rendítette. A kislányuk pél­dául kétszer kísérelt meg ön­gyilkosságot. Többször elbe­szélgettünk a szülőkkel. Most hallottuk, hogy elváltak. — Teljesebb sikert talán az öregek istápolásában ír­hatunk a számlánkra. Szo­ciális otthoni öregeken is segítünk, a tanácsi segélyben részesülő öregeknél például rendezvényeket szerveztünk, de ugyanígy a nagymamák találkozóját is összehoztuk. — Egyébként harminc ak­tívánk van, hét vezetőségi taggal. De sokan segítenek, az asszonyok közül, ha hírét hallják egy-egy megmozdu­lásnak. Beosztjuk a munkát. Újházi Szil vesztemé, a he­lyettes titkár például a ta­nácsi rendezvényeken segít­kezik társadalmi munkában. Egyébként minden hónap­ban összejövünk, megbeszél­jük a tennivalókat, a prob­lémákat. Az időt beosztva — Hogy ér rá ennyi min­denre? — Beosztom az időt. Ellá­tom és gondozom a családot. Két nagy fiam van. A fér­jem a helyi pártszervezet tit­kára. S ez egyébként a kö­zös problémák miatt is segíti a munkámat. Délelőttönként elvégzem itthon a főzést, a vasalást, a kerti munkákat, s délután, este a „társadal­mit". De ne higgye, hogy terhes, vagy nem szeretem ezt, hiszen senki nem köte­lez rá. Szeretem csinálni, és örül is az ember, ha segít­het valamiben, valakin. Kü­lönben már 1948 óta dolgo­zom a mozgalomban. Gye­rekkoromban is ilyen légkör volt odahaza. Apám is párt­ember volt. A férjem is ko­rán működött ezen a terüle­ten. Ebben a minőségemben 1957 óta dolgozom itt Addig a kulturális ügyek rende­zője voltam. — Most megszűnt ez a csoport? — Nem. A nőtanácson be­lül minden összefügg. De valahogy kevesebb szükség és lehetőség van ezen a ke­reten belül ezt csinálni. Annyi minden átvette ezt a szerepet. Külőnböző szervek, rádió, tévé, színház, mozi. Mind a kettőt — És a háziasszonyi teen­dők nem ütköznek össze a munkával, amit végez? — Nem. Én mind a kettőt nagyon szeretem csinálni és jó dolog a bizalom is, ami­vel az asszonyok hozzám fordulnak... Jakab Ágnes ben 99 ezer újítási javaslatot nyújtottak be, ebből 37 ezer 178-at már be is vezettek s a továbbiak zömét is kísérletre, vagy megvalósításra elfogadták. A megvalósított újítások, illetve találmányok az év első felében a népgazdaságnak több mint 800 millió forint megtakarítást, illetve termelési többletértéket biztosítottak. Nem érdektelen azt sem megemlíteni, hogy az újítóknak, feltalálóknak az idén csaknem 79 millió forint újítási, találmányi díjat fizettek ki. Az említett beszédes számok jól igazolják, hogy az egyéni kezdeményezés milyen jelentős, forint milliók­ban is lemérhető hasznot hajt a népgazdaságnak, tár­sadalmunknak. Nem érdektelen számbavenni, milyen országos és helyi jellegű erőfeszítések segítették az em­lített fejlődést Az újítómozgalomra kedvező hatást gyakorolt, hogy a megyei szakszervezeti szervek rendszerint együttmű­ködve az Országos Találmányi Hivatallal, vagy a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének megyei szervezeteivel, iparjogvédelmi heteket, újítási ki­állításokat rendeztek. Az idén Békés-, Győr-, Sopron-, Hajdú-, Komárom-, Zala- és Pest megyében rendeztek ilyen iparjogvédelmi heteket E rendezvényeken újítók százai és ezrei beszélték meg problémáikat az illetékes állami és társadalmi szervezetek vezetőivel. Illetve a ter­melés közvetlen irányítóivaL A tanácskozások jelentősé­gét még csak növelte, hogy rendszerint összekapcsolták a megyei újítási kiállítás megrendezésével. A kiállításo­kon a megye termelő vállalatai legújabb gyártmány- és gyártásfejlesztési eredményeiket vonultatták feL A deb­receni újítási kiállításon például csaknem 180 olyan újí­tást és találmányt mutattak be, amelyek — túl a megye határán — számon tarthattak az egész ország érdeklődé­sére. Hasonlóan sikeres volt a Békés megyei ipari és újí­tási kiállítás is, ahol 30 állami és 34 helyiipari vállalat mutatta be legújabb termékeit, illetve dolgozói újításalt és találmányait Az utóbbi kiállításnál — mint nagyon ls követendő kezdeményezést — megemlítjük, hogy a kiál­lított újításokat zsűrizték és külön ls díjazták. Az újítómozgalom egyéb eseményei ls jelentfc mér­tékben hozzájárultak az eredmények növeléséhez, a ter­melési problémák megoldásához. Szegeden például Csong­rád megye textilüzemeinek újítói tartottak figyelemre méltó tanácskozást A megyei textilipari újítók — az Idén — az év első felében több mint ötmillió forintot takarí­tottak meg, a kétszeresét annak, amit tavaly egész esz­tendőben. A különböző iparágak újítóinak „szakmai ta­nácskozása" minden bizonnyal másutt is eredményes len­ne. Ugyancsak hasznos az a gondolat ls, hogy a nyugdí­jas, kiváló szakembereket szervezetten bevonják az újitó­mozgalomba. Néhány helyen már tevékenykedik a nyug­díjasok újító csoportja, igen jó eredménnyel. Több gyár például az „öregeknek" — a nyugdíjasoknak — meg­küldi újítási feladattervét így az idős, nagytapasztalatú szakemberek első kézből értesülnek a gyár termelési, műszaki fejlesztési problémáiról, s igen sokat segíthetnek — segítenek is a tapasztalatok szerint — azok megoldásá­ban. Másutt az év legeredményesebb újítására külön díjat is kitűztek, külföldi jutalomútra küldik a legjobb újítót — hosszan sorolhatnók a helyes s a mozgalom tömeg­alapjait bővitő módszereket kezdeményezéseket Az em­lített eredmények és példák, a kongresszusi munkaver­senynek az újítók csaknem negyedmilliós táborában is megnyilvánuló lendülete, joggal keltik azt a reményt hogy a félévi 800 milliós megtakarítás év végéig leg­alábbis megduplázódik. És olyan tartalék ez. amely min­denütt feltárásra, támogatásra érdemes: mindannyiunk életét gazdagítja. T. P­Clark Ádám szobra (MTI Foto — Garács felvétele) A magyar technika történelmi nagyjainak pantheont létesítenek Budapesten a Közlekedési Múzeum előtti parkaban. Az első szobrot most avatta fel dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter. A szobor Clark Ádámot, .az angol származású mérnököt, a Pest­Budát összekötő lánchíd és a budai Alagút építésének vezetőjét ábrázolja. A képen: Clark Ádám unokái és rokonai az ün­nepségen. II RóVös alatt A METRÓÉPÍTÉS LEGNEHEZEBB SZAKASZA Budapesten, ez Astoria és a Blaha Lujza tér között a földalti vonalalagútjait az Astoriától kiindulva építik a metró dolgozói. Az egyen­ként 515 méternyi szakasz­ból eddig — sűrített levegő védelme alatt — 450 méter már elkészült Végighaladtak a Rákóczi úton, az Astoriá­tól a Rókus-kőrház épüle­téig. Az öreg és gyengén alapo­zott Rókus-kórház épülete alatt húzódik az alagútépí­tés szempontjából legkedve­zőtlenebb altalaj. Jelenleg a Rókus-kőrház épületének Blaha Lujza tér felé eső szárnyán dolgoznak a földalatti építői. A rend­kívül rossz talajban — a vízzel telített iszapos ho­mokrétegben — lelassult a két egymás melletti alagút fúrása. Kedd, 1966. október 11. dél-magyarország 3

Next

/
Thumbnails
Contents