Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-11 / 240. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI 1 11 4 fi 14 K SZOCIALISTA Ml NKASPART LAPjA 56. évfolyam, 240. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1966. október 11. JYLai izájmmkkóí: Gromiko - Johnson toló kozó Mindannyiunk milliomosai Megnyílt a Vásárhelyi Őszi Tárlat Diákok a harmadik ötéves tervért A lottó tárgynyeremény-sorsolása Műszaki fejlődés 1970-ig Nagyplemes építkezések — Az alumínium feldolgozás fejlesztése — Szellemi és anyagi erök jobb felhasználása A műszaki fejlődés meg­gyorsítása egyik fő gazda­ságpolitikai célkitűzésűink. A harmadik ötéves terv elő­iráinyaott beruházásai és a termelés várható szerkezeti változásai is ebben az irány­ban mutatnak. Az új ötéves népgazdasági terv a gyárt­mány- és gyártásfejlesztési feladatokat többnyire a vál­lalatokra, kutatóintézetekre adatokra összpontosítja a figyelmet, a szedlemi és anyagi erőket, amelyek vég­rehajtásával meggyorsulhat népgazdaságunk általános műszaki fejlődése, néhány ágazat pedig a nemzetközi élvonalba kerülhet, biztosít­va a gazdaságos export fo­kozását Az ötéves terv fő irányainak és összefüggései­nek kidolgozásában a szak­váhagyásí eljárása, a profil­glazda-rendelet, a Beruházási Kódex számos intézkedése, fékezi jelenleg a vállalatok kezdeményezőkészségének kibontakozását, s igyekszik kiküszöbölni a fejlesztő munkában elkerülhetetlen kockázatot, miközben be­hozhatatlan időveszteséget okoz. A sok visszásságra módot adó újítása és talál­bizza, sajátos eszközeivel vi- emberek ezrei vettek részt mányi rendelet is felülvTzs­s tíz és tízezrei kell, hogy gálásra szorul A fejlesztő öntevékenyen közremű- szakemberek munkaköri kö­ködjenek majd a végrehaj- telességévé válik az újítás, tásban, s a vállalatok gyárt- a kezdeményezés és általá­máiny- és gyártásfejlesztésé- ban az alkotó gondolfko­ben. E feladatok ellátásához dás, kiemelkedő eredmé­nagyobb önállóságot, több nyek elérése esetén viszont lehetőséget, kedvezőbb falté- alapkeresetük és prémiumuk teleket biztosítanak a vál- beosztott munkakörben is szorít kedvező feltételeket Teremt a műszaki haladás általános ütemének meg­gyorsításához. így biztosítja a műszaki fejlődés élvona­labam álló, a hazai adott­ságoknak leginkább megfe­lelő ágazatok gyors előreha­ladását, az ipar, a mezőgaz­daság, a közlekedés korsze­rű technikai alapjainak bő­vítését, a nemzetközi mun­kamegosztás elmélyítését. A termelés korszerűsítései bővítése A kohászat megkezdi pél­dául a könnyű- és középne­héz épületszerkezeti anya­gok, egyebek között a le­mezből hajlított és lyukasz­tott, tetszés szerinti méret­ben összecsavarozható ele­mek gyártását így a külön­böző csarnokszerkezetek (iparban, közlekedésben, me­zőgazdaságban, raktározás­nál) 50—70 százaléka majd termelékeny módon, élőre­gyártott elemekbői készül ­het 1970-ben. A korszerű, nagyelemes építkezések ará­nya az 1965. évi 6 száza­lékról 70 százalékra növek­szik az állami építkezéseken, elsősorban a hat új ház­gyár üzembe helyezésével. Az építőmunka mindinkább lalatoknak, a kutatóintéze­teknek, az új gazdasági mechanizmus előkészítésének és kibontakozásának idő­szakában. Nyilvánvaló, hogy a gaz­dasági fejlődés hatékonysá­gát jelző, oly gyakran emle­getett minőségi mutatók, így a gyártmány- és gyár­tásfejlesztési feladatok köz­pontilag nem írhatok elő, illetve végrehajtásuk nem is ellenőrizhető egyértelmű­en a vállalatoknál. Mindezt viszont pontosan megtervez­hetik a vállalatok, a techni­kai haladás irányainak a pi­ac — a hazai és külföldi felhasználók — igényeinek ismeretében. S a központi tervszerű irányítás megfele­lően ösztönöz majd a szük­ségletek magas színvonalú káelgéítésére, a müszaki-tu­dományos fejlődésre a vál­lalatoknál. Ezt a célt szol­gálja már ma is az év ele­jén életbe léptetett prémi­umrendszer, s 1968-tól még­inkább az új, rugalmas ár­rendszer. s a termelés mű­ipari szerelőtevékenység szaki, gazdasági színvonalát. lesz, biztosítja a beruházá­sok gyors és olcsóbb telezéséfc így időben melni kezdhet majd a be­rentei PVC-üzem, a tisza­palkonyai Polietilén Gyár, s más, a kőolaj és a földgáz feldolgozására épülő mű­anyag és műtrágyagyártó ka­pacitás, lényegesen bővítve a termelés intenzív fejlesz­tésében nélkülözhetetlen ha­zai nyersanyagbázist. Az egy lakosra jutó évi műanyag­felhasználás négy kilo­grammról tíz kilogrammra emelkedik öt év alatt. A hagyományos importanya­gokat: a fát, a fémet, a gya­potot, a gyapjút, a bőrt stb. részben korszerű hazai mű­anyagok, műszálak, mű­gyantáik váltják fel. Egye­bek között mindez majd visszahat az építőipar és a kohászat további fejleszté­sére. Nagy természeti kincsünk, a bauxit termelésének és az alumínium feldolgozásának rohamos fejlesztése szintén a műszaki haladás irányába bővítik a feldolgozóipar alapanyag-bázisát. A gép­ipar gyártmányösszetétele ugyancsak a korszerű köve­telményeknek megfelelően változik. Gyorsan növekszik a közúti járművek, elsősor­ban az autóbuszok, az au­toimatikaelemek, a szerve­zéstechnikai eszközök, a ne­héz-híradástechnikai beren­dezések, az anyagmozgató és mezőgazdaságú gépek terme­lése. Népgazdasági méretek­ben szintén nagyarányú ter­melékenységnövekedést biz­tosít a szénhidrogének (a kőolaj és a földgáz) arányá­nak növelése, az energiahor­dozók felhasználása, vala­mint a vaisútvontatás diese­lesítése és villamosítása. Öntevékenyen Az új ötéves terv tehát azokra a legfontosabb fel­valamint a vásárlók elisme­kivi- rését és bírálatát egyaránt ter- tükröző nyereség, amely a vállalati gazdálkodás fő mu­tatójává válik. A technikai konzervativizmus ellen A vállalatok műszaki fej­lesztő munkájában így meg­szűnik majd az öncélúság, a formalitások veszélye A költségvetésből finanszíro­zott akadémiai Intézetek és egyetemi tanszékek alapku­tatási eredményedhez a jö­vőben is ingyenesen hozzá­juthatnak a vállalatok, ám a konkrét, helyi feliadatok megoldási módjai közt már gazdasági mérlegelések alap­ján szabadon választhatnak. A műszaki és vállalatfej­lasztási alap terhére bővít­hetik saját kutató-fejlesztő részlegük létszámát, vagy megbízható gazdasági szá­mítások alapján a vállalko­zásszerűen működő műszaki kutató- és szervező intéze­teknél megrendelhetik egy­egy feladat kidolgozását Te­hát nemcsak a fejlesztés irányát, hanem a konkrét megoldások módját tekinve is szabadon dönthetnek vállalatok, aszerint, hogy melyik hoz gyorsabban, ma­gasabb színvonalú gazdasá­gi erdeményt a helyi kol­lektívának és a népgazda­ságnak. Ahhoz, hogy a gyárt­mány- ós gyártásfejlesztés valóban felelősségteljes vál­lalati feladattá váljon az új gazdasági mechanizmusban, szükséges felülvizsgálni mindezo'rat a bürokratikus intézkedéseket, amelyek je ­lenleg fékezik ezt a mun­kát, indokolatlanul monopol­helyzetet teremtenek az üze­mek elkényelmesedésére, technikai konzervativizmus­ra vezetnek. így például a prototípus körülményes jó­elérhetá, vagy megközelíthe­ti majd a vezető állásúakiét. Belső tartalékok Nagy feladatok állnak < mérnökeink, technikusaink, közgazdászaink előtt Az öt­éves terv lelkesítő célkitűzé­seinek végrehajtásában ne­mes versengés alakulhat ki a vállalatok, a kutatóintéze­tek, a fejlesztő szakemberek között S az a kollektíva, amely többet tesz a mű­szaki haladásért, eredmé­nyesebben munkálkodik a közösség érdekein, munka­és életkörülményei is gyor­sabban javulnak. S aki sze­mély szerint többet ad a tár­sadalomnak, az maga is na­gyobb hasznát látja piajd. Érdemes tehát már ma a gazdasági reform szellemé­ben korszerűen gazdálkodni, a műszaki fejlesztés meg­gyorsításán tevékenykedni, hiszen olyan nagy belső tar­talékok hasznosíthatók a vállalatoknál, amelyek az ötéves terv előirányzataihoz képest is meggyorsíthatják gazdasági előrehaladásunk ütemét, szilárd alapot te­remtve a népjólét további emeléséhez. K. J. IS WléWtfA Szovjet—magyar szaki együttműködés A gazdasági és tudományos-műszaki kormányközi bizottság ülése Moszkvában október 8—10-én megtar­tották a gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködési kormányközi bi­zottság IV. ülését. Az ülésen megvitat­ták a két ország gazdasági együttműkö­dése továbbfejlesztésének kérdéseit és meg­hallgatták a felek jelentését a bizottság III. ülésén elfogadott határozatok telje­sítéséről. A bizottság meghallgatta megfelelő minisztériumok beszámolóit a gyógyszer­iparnak, a könnyűiparnak, valamint a Diesel-vonatok gyártása tervezésénei és összehangolásának területén megvaló­suló együttműködés helyzetéről. Meg­hallgatták továbbá a Barátság olajveze­ték áteresztő képességének fokozása ér­dekében végzendő munkákról szóló jelen­tést, valamint azt a jelentést, amely iparcikkek szakosított kiállításainak meg­rendezésével foglalkozik a két ország export lehetőségeinek megállapítása és kiszélesítése céljából. (MTI) Október 22-én ül össze a szegedi járási pártértekezlet A szegedi járási párfbi- megyei pártbizottsági mun­zottság hétfőn, tegnap Sze- ka társként dolgozó — Turai geden. a Kálvin téri párt- Zoltán elvtánsnak tizenöt évi székházban ülést tartott. A munkájáért, melyet a pártbi­járási pártbizottságnak a zottság munkatársaként, majd pártértekezlet elé kerülőbe- osztályvezetőjeként fejtett ki. számolótervezetét Csápenszki A járási pártbizottságon a István elvtárs, a pártbizótt- párt- és tömegszervezetek ság első titkára terjesztette osztályának vezetőjéül Turai elő. Az előterjesztést vita elvtárs hej tt vöröl követte, amelyben felszólal- , , elvtársát bízták meg. Lajos tak: dr. Mihajlovits Lehel, dr. Ábrahám Antal, Dudás Béla. Juhász Ferenc, Bódi János, Bodor Károly és Mak­ra András elvtársak. A vita után a szegedi já­rási pártbizottság elfogadta a beszámolót, majd határo­zatot hozott a járási párt­értekezlet összehívására ok­tóber 22-ére, szombatra. A továbbiakban Faragó Já­nos elvtárs, a járási pártbi­zottság fegyelmi bizottságá­nak elnöke a fegyelmi bi­zottság négyéves munkájáról adott számot. A jelentés jó­váhagyása után a pártbi­zottság köszönetet mondott a fegyelmi bizottság jó mun­'kájáétt. Ugyancsak köszö­netet mondtak — a jelenleg flngol politikus fogadása Kállai Gyula, a Miniszter­tanács elnöke hétfőn hivata­lában fogadta Joseph Gri­mondot, az Angol Liberális Párt vezetőjét. Az angol po­étikus, aki magyarországi tartózkodása során a Guar­dian című napilapot ls kép­viseli, a kormány elnökével interjút készített a lap márq, (MTI) A hcllei egyetem küldöttsége Szegeden Tegnap délben dr. Szon­tágh Ferenc egyetemi tanár, a Szegedi Orvostudományi Egyetem orvoskari dékánja fogadta a Hallei Martin Luther Tudományegyetem orvosi karának nyolc tagú delegációját, amely dr. H. A. Freye professzor, orvoskari dékán vezetésével egyhetes látogatásra érkezett Szeged­re. A küldöttség tagjai: dr. Helbing professzor, dr. W. Kiehl professzor, dr. M. Tost docens, dr. H. Rockstroch docens, valamint dr. Mampel, dr. W. Rumler, dr. Richwien főorvosok. A két felsőoktatási intéz­mény közötti barátsági és együttműködési szerződés alapján a vendégek több kerekasztal konferencián, tu­dományos szimpozionon vi­tatják meg magyar kollé­gáikkal legújabb kutatási eredményeiket. öszi verőfényben a Tisza partján Szeged 22 éve szabad Üdvözlő távirat Odesszából áiktóber 11, kedd... Talán minden más részén az ország­nak egyszerű szem az idő végtelen láncában. Itt i iá­lünk, Szegeden sem parádéznak díszalakulatok, ma reg­gel is dolgozni megyünk, nem gyűlésre, felvonulásra — még ha ünnepként jegyezzük is ezt a napot. De az irt meghajtjuk az emlékezés zászlaját: a felszabadulást idézi ez a dátum, 1944. október tizenegyedikét. . Szeged már huszonkét éve szabad. Sokan vannikj akik tanúi voltak a percnek, a szabadság első pillanatai­nak, és már sokan vannak olyanok is, akik beleszülettek a szabadság végtelen és örök folyamába. Hiszen n ár a szabadság harmadik évtizedében járunk... Aki azon a napon született, huszonkét éves felnőtt. Szakmunkás, mérnök, tanár, hivatalnok... A termékeny, dolgos esztendők értelmét, a huszonkét szabad év kamatait számok erdejével lehetne érzékeltet­ni. Hiába sorolnánk, meg sem fogná seregük a figyel­met. Ehelyett nézzünk körül kicsit a városban! Itt ku­bikgödrök voltak, most gyár zümmög; friss falak, színes erkélyek feledtetik a régi, üres gyártelep helyét; meg­újulva futnak és kanyarodnak ragyogó sugárútjaink, kör­utaink; ahol csak jegyszedő lehetett a vékonypénzű mtn­kás és alkalmazott, ma mindennap közönség. Várost és gyárat, persze, azelőtt is építettek. Házakat, palotákat is emeltek. De mondjuk-e, milyen másként van itthon aa ember azóta városában, gyárában és házában? Ezek személyes dolgok, mindenki maga tudná elmondani, mi­lyen nagyszerű dolog emberként és gazdaként élni ott, ahol huszonkét esztendővel ezelőtt is csak az ereje, az izma, a keze kellett! Amikor erre gondolunk — ez a szabadság bensőséges ünnepe. Ennek nincs grafikonja és százalékja, amekkorát az ember nőtt a szabadság napja alatt! Más város, más ember él itt, emlékei vagy tapasz-' talatai kivéshetetlen jeleivel. Egy szovjet katona arca, egy orosz név a háborúból, egy tartóztathatatlanul len­dülő hadigépezet, amely nemcsak egy várost, egy or­szágot mentett meg a fasiszta őrültség tomboló dühétől — képek a szabadság első napjáról, első hónapjaiból. Pufajkás mérnök, aki az első gépeket hozta Szibériából, fehér köpenyes tudós, aki elektronikus gépet programoz nálunk a szovjet akadémia megbízásából... — így ta­padnak a huszonkét év előttihez az újabb képsorok. Ott kezdődött nekünk, szegedieknek, október 11-én a szabadság időszámítása, ahol ezek az emberek vérez­tek, lőporfüstösen elhaladtak. Mikor végignézünk a városon és emberi önmagunkon, az időben megtaláljuk az ő végtelen és igaz tiszteletüket, amihez képest a szo­kásos virágok és koszorúk csak kis jelzései az érzésnek. Október 11, kedd... A huszonharmadik szabad esz­tendő első napfelkelte... • Szeged felszabadulásának 22. évfordulója alkalmá­ból üdvözlő táviratot küldött Odesszából, a szovjet testvérvárosból Ny. Nyeizvesztnij elvtárs, az SZKP odesszai városi bizottságának első titkára, L. Zajarnij elvtárs, az odesszai városi tanács vb elnöke a szegedi városi pártbizottság és a szegedi városi tanács vezetői­hez. Táviratukban köszöntik a város lakosságát és leg­forróbb testvéri jókívánságaikat fejezik ki a szovjet testvérváros dolgozói nevében az évforduló alkalmából-

Next

/
Thumbnails
Contents