Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-09 / 239. szám

A rögzített áras építkezés A vásárló szereti tudni, hogy mi mennyibe kerül. Ez alapvető és jogos igénye. Aligha rendelnénk meg a ruhát a szabónál, ha nem mondaná meg a csináltatás költségét, még amikor a mé­retet veszi. De a szabónak is erdeke a számolás, el sem vállalja a munkát, ha nem jön ki belőle az őt megillető tisztes haszon. A rögzített, vagy fix áras építkzés eseté­ben a beruházó és a kivite­lező egyezik meg előre egy­egy epitkezés költségeiben. Minden az előkészítéstől függ A beruházási kódex 1961 decemberében megjelent vég­rehajtási utasításának XVII. fejezete rendelkezik a rögzí­tett áras építkezések beve­zetéséről. A rendelet óvatos volt, s amint a későbbiek­ben bebizonyosodott: nem is öktalanul. Egyértelműen csak az állami vállalatok lebo­nyolításában jelentkező és típustervek alapján felépíten­dő beruházásokkal kapcsolat­ban írta elő kötelező erejű­nek, de lehetőséget teremtett nem típusterv szerint épülő beruházások fix áras felépí­tésére is. Az intézkedés alapvető in­'., ditéka az lehetett, hogy leg­eys'fciább a beruházások egy ré­szénél igyekezzék rendet te­remteni. illetve anyagilag is minél inkább érdekeltté ten­ni a feleket. Ne legyen mód­ja a beruházónak különö­sebb indok nélkül, menet közben is megváltoztatni a beruházás kisebb-nagyobb részleteit, de ne is érje meg­lepetés a kivitelező részéről a számla benyújtásánál: csak annyiba kerülhet, amennyi­ben előre megállapodtak. A kivitelező pedig akár nyere­séghez is juthasson azáltal, hogy bár a beruházás ren­deltetés szerinti használatát minden tekintetben biztosí­totta (mindent megcsinált, amit a szerződés előirány­zott), jó munkaszervezéssel, okos gazdálkodással keveseb­ből, vagy legalábbis kereken annyiból hozta ki, mint amennyi a költségvetésben szerepelt. A beruházónak az epitkezés költségének három százaléka áll rendelkezésére „rizikópénzként". Ez az összeg a fix áras építkezés­nél a kivitelezőt illeti meg. A beruházási kódex em­lített rendelkezésétől az ér­dekeltek nem voltak elra­gadtatva annak idején. Akko­riban a tervező intézetek meglehetős túlterheléssel dol­goztak. gyakran rohammun­kát. végeztek, s emiatt sok hibát követtek el. Nem any­nyira a műszaki tervek hagytak kívánni valót, mint inkább a kísérő méretjegy­zék, a tervfelbontós, a meny­n> iségi- és a költségterv volt pontatlan az esetek cgy­részében. Mi lesz, ha vélet­lenül kimarad a lépcsőház vagy a födém a kalkuláció­ból. ki fizeti majd meg az árát? Az aggodalom jogos volt: a rögzített áras epitkezés elö­keszitésének minőségétől függ a siker vagy a siker­telenseg. De hiszen éppen ezért vezették be! A terve­zőnek a korábbinál sokkal gondosabban kell számolnia, a beruházónak és a kivitele­zőnek pedig még a szerző­dés megkötése előtt tüzetes, minden tételre kiterjedő elle­nőrzést kell végeznie ahhoz, hogy nehogy később csalódás érje. A rendelet ehhez mó­dot is ad: az árvetéssel kap­csolatos észrevételezés idejét a kivitelezőnél típusterv ese­tében 60 napra emelték fel, ha nem típusterv alpján köt­nek fix áras szerződést, ak­kor összesn 90 nap áll hozzá rendelkezésre Végezetül: a kivitelezés színvonalának megjavítása is szükséges, hi­szen rosszul megszervezett munka, vagy más okok miatt, a költségek az előre meg­állapítottnál drágábbak lehet­nek, s akkor nem haszon, de kár keletkezik az építö­vállalatnáL Önként senki sem akarja A rögzített áras építkezés tehát most mar jó néhány éve él, de nem mondhat­nánk, hogy virul is. A jelek szerint sem a beruházók, sem a kivitelezők nem sze­relik túlságosan, bár hozzá kell tenni; élvben jobbára egyetértenek vele. Tehát a gyakorlatban keresendő a ba.i? Igen, abban. Kezdjük egy negatív példával! A Be­ruházási Bank szakemberei szerint (s ők ezt Intelt ér­demlően tudják) sem Sze­geden, sem Csongrád me­gyében nem kötött még so­ha senki fix áras szerződést, ha azt nem írta elő a kódex kölelezöen. A tartózkodás oka több­féle. A tervezői munka szín­vonala ugyan sokat javult az utóbbi években, na de talán még most sem olyan jó, hogy a beruházó és a kivitelező vakon megbízhas­son benne. Persze senki sem kívánja, hogy vakon bízza­nak, hiszen éppen arról volt szó az előbb, hogy az ellen­őrzés jelentősége mennyire megnóvekedett. Ellenőrizni, dc hogyan? A három Csong­rád megyében működő kivi­telező vállalat közül csupán a nagy ÉM-vállalatnak van némi apparátusa hozzá. A fix ár lényégében nem ho­zott adminisztrációs köny­nyitést. sőt a mennyiségi- és az ártéieleket saját érdekük­ben jobban meg kell vizs­gálni. Viszont az építésveze­tőségek túl vannak terhelve papírmunkával. kalkulátor sincs annyi, mint amennyi kellene. Egy másik kérdés: a ki­vitelező nem szívesen koc­káztat. Az építőipar úgy­sem rentábilis mostanában, ugyan ki vállalná a kocká­zatát egy esetleg vesztesé­get hozó fix árnak, pláne akkor, ha ennek vállalása nem kötelező? Az a három százalékos haszon, amit a rögzített költség betartasa ígér. nem o'yan nagy, leg­alábbis nincs arányban a rizikóval. Kétség! clen, hogy a kényelmesség is nagyban hozzájárul a kérdés eldön­téséhez a kivitelezőnél. Furcsa dolog ez a bizonyos három százalék! A kivitele­zőnek nem elég vonzó, a hgrub • 7ö mégis ragaszkodik hozzá, amikor csak teheti. Ha ugvanis nem fix ár sze­rint dolgoztai, ez az összeg nála marad mintegy megta­karításként. Ez'K- az okok játszottak nagyjából közre A BÉCSI KrtRÜTI ÉPÍTKEZÉS Ma csak kötelező, holna p az erdekek diktálják abban, hogy önként egyik fél sem kezdeményezte a rögzített áras szerződés meg­kötését. A munkák ötödét teszi ki Ilyen szerződést viszont típusterv használata esetén kőtelező kötni. Gyakorlatilag lakóházak, iskolák, raktá­rak, mezögazdasagi épületek készülnek típusterv szerint, illetve azok adaptálásával. Az idén a Csongrád megyei Építőipari Vállalat 357 mil­lió forintot kitevő építés­szerelési tervéből körülbelül 77 milliót kötött le fix áras szerződéssel, tehát az összes munkák csaknem ötödrészét. Ilyen alapion épül szinte valamennyi állami és szö­vetkezeti lakóház Szegeden, beleértve a KISZ-esek épít­kezéseit is. A Beruházási Bank meg­figyelése szerint 1964-ben a fix áras építkezések hasznot hajtottak, 1965-re azonban sem a banknál, sem a vál­lalatnál nem állnak rendel­kezésre ilyen irányú adatok. A haszonra (ha nem is pénzügyi értelemben) azért lehet következtetni! Típus­tervnél aránylag kevés vál­toztatás fordul elő, s hogy ez milyen nagy szó, ennek bizonyítékául álljon itt a következő adat: a megyei építővállalatnál az idén ed­dig 300—400 szerződésmódo­sítást kellett keresztülvezet­ni, s mivel jelenleg 70 épít­kezésük van. ez építkezésen­ként 5—6 módosítást tesz ki! Különösen célszerű a fix ár, ha ugyamazon a terüle­ten, egymás mellett több azonos típusú házat építe­nek. Ilyenek voltak részben az Odessza-lakónegyedben, illetve vannak a Bécsi kör­úti építkezésen is. Jellemző eset volt, hogy amikor a Ró­zsa Ferenc sugárúton két ütemben öt 12 lakásos há­zat építettek, kettő elkészül­te után a kivitelező ajánla­tot lett a másik három fix árral való folytatására. A beruházó azonban ebbe nem ment bele, mondván, hogv most már nincs rizikója az építőknek, nem adja oda a háromszázalékos hasznot. A fix áras szerződést az első háznál kellett volna megkötni, mégha a kivite­lező netán el is számíthatja magát. Ettől az eshetőségtől változatlanul tart, de fél más bonyodalmaktol is. Azzal kezdődhet a hercehurca, hoey a beruházó nem észre­vételezésre küldi meg a tervdokumentációt. hanem nyomban szerződéskötésre. Az idő sürget, nem lehel késlekedni. Szerencsére a rendelkezések lehetővé te­szik a hagyományos szerző­dés megkötését ilven eset­ben, s mivel az alapozás (a szint alatti munka) úgysem tartozik a fix árak körébe, a kivitelező eközben, utólag végzi el az ellenőrzést. Ez a megoldás jónak mondható a jelenlegi körülmények kö­zött, mivel nem gátolja meg a munkák mesk ezd ősét. Nehezíti a fix árakkal va­ló éoitk°zást a kivitelezés stád'umában az anyagellátás minden egyenetlensége. Ha éppen nem lehet beszerezni azt a .norma! ragasztott par­kettát vagy gáztűzhelyet, amit a terv előír, akkor mást kell helyére lenni. S az a más vagy olcsóbb vagy drá­gább. Kié a nyereség, illet­ve a többletköltség? Kez­dődhetnek a viták a kivite­lező és a beruházó között, s ezek a viták legtöbbször a döntőbíróságon fejeződnek be. Az anyagok ára is gyak­ran gondot okoz. Elmon­dották példának, hogy a B 30-as idomíégla helyi tégla­gyárból vásárolva sokkal ol­csóbb, mint a Békéscsabáról hozatott. Ez terméiszeles is csakhogy előfordul, hogy kénytelenek Csabáról szál­líttatni, mert Szegeden nem kapható. Árrendszerünk is állandó mozgásban van, leg­utóbb éppen a betonelemek ára emelkedett. A hatósági árvái tozásokat terméssel esen keresztülvezetik a szei-ződe­sen, és a végösszeget a vál­tozás szerint módosítják. A jelenlegi, úgynevezett dik­tált árak rendszere hozza magával, hogy a fix áras építkezésekből végül is gya­korta nem fix áras válik. Csak a piapírforma marad. Akárminek nevezik: jó Ha a diktált árak rend­szere és a fix áras építke­zések lebonyolítási lehető­ségei között jelenleg ellent­mondás látszik, mi lesz 1968­ban. amikor az új árrendszer életbe lép, s az árak egy ré­sze úgynevezett mozgó ár lesz? Ha most nem lehet, vagy csak igen nehéz előre megmondani, hogy mibe ke­rül majd egy-egy építkezés, hogyan lehet akkor? Jósla­tokból? Vagy egész egysze­rűen elhal a fix ár? A gazdasági mechaniz­mus reformja építőipiari vo­natkozásainak, es az ezzel Kapcsolatos kérdéseknek a boncolgatása nem tartozik szorosan a tárgyhoz, az új építőipari árrendszer miben­létét még nem is ismerjük. A szakemberek úgy gondol­ják, hogy a beruházók és kivitelezők merőben új kap­csolata alakul majd ki a reformot követően • nem a beruházó keres kivitelező partnert, hanem foruítva, a kivitelező ajánlja fel magát, S mivel a vásárló szereti tudni, mi mennyibe kerül, a kivitelezőnek (s nem mint manapság, a tervezőnek) ár­ajánlatot kell adnia. Ezt ne­vezik ajánlati költségvetési rendszernek. A fix ár tehái nemhogy elhal, hanem a be­ruházások minden területén elterjed, legfeljebb más né­ven nevezik. A jelenlegi ellentmondások és a különböző nehézségek ellenére a fix áras építkezé­sé a jövő, s ami most van. az előfutára a jobbnak, a gazdasagosabbnak. célsze­rűbbnek. Ma csak kötelező, holnap már az erdekek diktálják, hogy gondosan előkészített beruházások, pontosan kiszámított költ­ségvetések alapján építkez­zünk. Gazdasági életünkben új vonáskent jelentkezik majd az egészséges kocká­zatvállalás, s ez ebben a tekintetben is újabb fellen­dülés forrása lesz. Fehér Kálmán Szabadulni egy rut szenvedélytől Levél az alkoholelvonó kezelésről A levélen teljes név, cím, foglalkozás. Egv alkoholista írta — helyesebben egy gyó­gyuló ember, aki már a jó­zanodás, a józanság magas­latáról nézi elöz.ő életét. Megborzad és figyelmeztet. Valóságos proklamációt fo­galmaz. azoknak, akik még nem tudtak megszabadulni az. alkoholizmus rút szenve­délyétől. H. J. nyelvtanár a levél írója. Sorait lehetetlen megdöbbenés nélkül olvasni. Eldobni a borospoharat! „ ... Szabadulni akarok et­től a káros szenvedélytől. Még fiatal vagyok, egész, éle­temet akarom megmenteni. Emberként szeretnék élni, s ezért az orvostudomány se­gítségét kellett már kémem. Káros szén vedéi .vem olyan erős volt, hogy csupán aka­raterővel képtelen lettem volna ellene küzdeni. Szer­vezetem az alkoholt éppúgy kívánta és követelte már, mint a táplálékot. Ettől az érzéstől kell megszabadul­nom, s szívből akarom, hogy sikerüljön. „Ez a szenvedély sok em­ber életét tette tönkre, sok békés és boldogságban vi­rágzó családi életet zúzott szét. S hány tehetségesen induló életet húzott le az. al­koholizmus ön tudat lanságá­nak mocsarába!..." „Furcsa egy kicsit egyik napiról a másikra eldobni a poharat, otthagyni a kocs­mák megszokott, kábító lépt­körét, de az alkoholista talán nem is tudja, mit nyerhet helyette cserébe. Emberi méltóságot, a család melegét, társai megbecsülését a lené­zés, az elfordulás helyett..," Egész emberként „T/ehet, hogy egyedül nem tudtam volna megtenni, hi­szen az alkoholistának éppen az akarata a leggyengébb. De segítettek megállítani derék, tisztességes emberek, akik­kel azelőtt együtt éltem, dol­goztam becsülettel és meg­elégedésre. Ok is szégyellték, hogy közülük egy így eltávo­lodott, hogy a munka és a közösség örömei helyett t szeszben keresett megnyug­vást." „Érzem, tudom, hogy sokat és keményen kell dolgoznom, ha ismét méltó akarok lenná barátságukra, ismét telje6 er­kölcsi értékű emberként sze­retnék élni! De bármilyen nehéz lesz, meg kell csele­kednem. Nagyobb elhatáro­zást is véghezvittem már jó­zan életemben." „Hogy ezeket a sorokat papírra vetettem, nem tet­szelgésből vagy fogadkozás­ból tettem. Inkább azért mert tudom, hogy számos embertársam küszködik az alkoholizmus őrlő malmá­ban. Ettől szenved a csa­ládja, a környezete, de maga is olyan fizikai és lelki gyöt­rődésen megy keresztül, amely előbb-utóbb idegileg és érzéseiben megrokkantja. Ronccsá teszi, olyanná, hogy bújnia kell az ismerősök elől. Pedig nincs annál jobb érzés, mint amikor az ember emelt fővel járhat** „Saját elhatározásomból jelentkeztem elvonó kezelés­re, hogy megszabaduljuk • rút szenvedélytől. Eletem napról napra elviselhetetle­nebb volt magamnak in. Ma­gam elől is bújtam volna — de ki tud önmaga elöl el­bújni? A józanabb percek­ben fel-feltámadó lelkiisme­retet az alkohol sem tudj* örökre elaltatni.^ Van visszatérés Verset is írt H. J. a tartós józanság első állapotáról, sz öntudat, a mértékletesség visszanyerésének élményéről. Néha úgy ír, mintha nagy­szerű, heroikus emberi tettet vitt volna véghez. Az egyén szempontjából kétségtelenül óriási feladat, hatalmas aka­raterő bizonyítéka. A társadalom. termAwe+e­sen, nem adózik kiikkviis há­lával az ember önmagának megadott tartozásáért. De azért biztatni lehet H. J. pél­dájával. Nem legyőzhetetlen ördög az alkoholizmus, nem elűzhetetlen démon. Még olyan ember esetében Is vari mód segítségre, aki — mint H. J. — tíz esztendeig élt az alkohol gyilkos gőzében. Kedvezőbb fezgybiztositási díj Néhány évvel ezelőtt az Állami Biztosító bevezette a termelőszövetkezetek szá­mára, hogy összevont va­gyon bizstosílásuk kiegészí­téseként fagybiztosítást köt­hessenek. Évről évre több közös gazdaság él ezzel a lehetőséggel. A biztosítás lé­nyegéből adódik: ha nö­vekszik a biztosítottak szá­ma. jobban megoszlik a koc­kázat, kedvezőbbé válik a díjak és károk aránya. Il.ven esetben az. Állami Biz­tosító kiterjeszti kockázat­viselésének körét, vagy mér­sékli a biztosítás díját. Jövőre, 1967-re a biztosí­tó az eddigi 40 forintról 25 forintra szállította le a fagy­biztosítás holdankénti évi díját. Miután a közös gaz­daságok általában a szántó­földi terület 60 százalékán termelnek fagy veszélynek kitett növényeket, a biztosí­tás díját is csak a szántó­terület 60 százaléka után számítják. Azok a tsz-ek, amelyek a múlt évben is kötöttek fagybiztosítást, az. idén holdanként csupán 10 forintot fizetnek. A tsz-ek vagyonbiztosítása alapján az. Állami Biztosító az árvízkárok 50 százalékát téríti meg. Autó és felkiáltójel A napokban né­hány idegen rend­számú kocsival találkoztam Sze­ged utcáin. Ebben nincs semmi kü­lönös. az, hogy el­mondom, más ok­ból következik. A Romániából érke­zett FlAT-ok, Moszkvics-ok szél­védőjén és hátsó ablakán megter­mett felkiáltójele­ket láttam. Elő­ször elcsodálkoz­tam — talán kü­lönlegesen veszé­lyes szállítmányt hordoznak a cso­magtartók. A ti­tokra veefit egy fűszerüzlet előtt jöttem rá. A csi­nos úrvezető hölgy éppen tejet vásárolt, s mikor visszatérni igye­kezett kocsijába, megszólítottam. Sajátosan „eszpe­rantóul" — kéz­zel-lábbal és né­mi orosz n.velvtu­dássaj érdeklőd­tem az autón vi­selt jel miértjéről. A válasz rövid (olt: Romániában a kezdő gépkocsi­vezetőknek köz­lekedésrendészeti szubaly írja elő a gépkocsin a meg­különböztető fel­kiáltójelek feltün­tetését. Ahogy .a szavakból kivet­tem. ez a jelzés egy évre szól. Rend el tetéséh ez semmi kétség nem fér. de talán cél­szerűségéhez, hasznosságához som. Egy-egy szo­morú vasárnap közlekedési bal­eseteink hírei u tán ön ken tei e nul arra gondole: talán nálunk se ártana il.ven y zésekre ..kényt riteni" a friss jo­gosítványtulajdo­nosokat. M. I. Vasárnap, 1366. október 9. DÉL-MAGYARORSZÁG 9

Next

/
Thumbnails
Contents