Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-09 / 239. szám

Jfiai izdwiunkk&L: Podgornij holnap Bécsbe érkezik A felvásárlásról, a lakosság ellátásá*ól Az őszi munkák helyzete „Tel enikeztek" a ccpicék VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI 4 MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 56. évfolyam, 239. szám Ara: 80 fillér Vasárnap, 1966. október 9. A párt a dolgozók é lolitikájónak iránya etszínvonalának emelése Kádár János elvtárs a Magyar Hajó- és Daruoyár púrtértekezletén Nagy múltú üzem kommunistáinak ta­nácskozásán, a Magyar Hajó- és Daru­gyár pártértekezletén, az angyalföldi gyár­egység művelődési házában, részt vett szombaton Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára Németh Károly elvtársnak, a buda­pesti pártbizottság első titkárának és K6­nyi Gyula elvtársnak, a XIII. kerületi pártbizottság első titkárának társaságá­ban. Az üzem három budapesti és két vidéki gyáregysége csaknem 1 ezer 500 párttagjának küldöttei mérlegre tették, milyen eredményeket hoztak az elmúlt esztendők a több mint tízezer főt foglal­koztató gyáróriás életében, melyek voltak a gyorsabb előrehaladás gátjai, s mit kell tenniök a kommunistáknak a politikai és gazdasági munka hatékonyabbá tételéért A gyári pártbizottság beszámolóját ele­ven, őszinte hangú vita követte. A Központi Bizottság első titkárának felszólalása A beszámoló feletti vitá­ban felszólalt Kádár Já­nos elvtárs is. Bevezetőben meleg szavakkal köszöntötte a gyáróriás kommunistáit, dolgozóit, s tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözle­tét, jókívánságait. A továb­biakban néhán; időszerű belpolitikai kérdéssel foglal­kozott. Egyebek közt arról beszélt, hogy a forradalmi munkáspártok, így a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt életében ls nagy esemény, fontos állomás a párt legma­gasabb fórumának, a kong­resszusnak a tanácskozása. A» MSZMP közelgő IX. kongresszusának az a fel­adata, hogy számot vessen az elmúlt esztendőkben megtett úttal, «rz elért eredményekkel, a hiányosságokkal, s megszab­ja a következő időszak ten­nivalóit. — Bizonyos vagyok benne — folytatta a párt első tit­kára —, hogy a legutóbbi kongresszus óta eltelt évek mérlege pozitív lesz. A mö­göttünk levő négy-öt esz­tendőben gyarapodott, erő­södött népgazdaságunk. Ha­talmas és jelentős ipari lé­tesítmények születtek, tete­mesen nőtt iparunk terme­lése, s javultak mezőgazda­ságunk eredményei. Nagyot léptünk előre kulturális té­ren, szebb, gazdagabb lett népünk élete Erősödött a párt és a tömegek közötti kapcsolat. Kádár János elvtárs ez­után arról beszélt, hogy van­nak, akik aggályoskodva te­szik fel a kérdést: vajon kellően érvényesül-e napja­inkban a párt és a munkás­osztály vezető szerepe? A párt és a munkásosz­tály vezető szerepe min­denütt érvényesül, ahol a munkásosztály történelmi céljáért, a szocializmusért és a kommunizmusért dol­goznak, ahol érvényt szereznek fi munkásosztály élcsapata, for­radalmi pártja politikájá­nak. Van olyan munkahely, intézmény, ahol nem ez a politika érvényesül teljes mértékben? Bizonyára van. Ha azonban valamilyen mó­don azt próbálnánk felmér­ni az elmúlt négy-öt év alatt: emelkedett, vagy csökkent az ilyen helyek száma, feltétle­nül arra az eredményre jut­nánk, hogy pártunk, mun­kásosztályunk vezető szerepe helyileg, lokálisan, még a részterületeket illetően is nőtt és erősödött. Érezhetően erősödött és szilárdabbá vált az elmúlt években a munkás-paraszt szövetség is, döntően annak következtében, hogy pa­rasztságunk a szocialista gazdálkodás útjára tért. E szövetség erejéről, a falvak népének helytállá­sáról tanúskodnak a lelki­ismeretesen és szépen meg­művelt földek, a mezőgaz­dasági termelés alakulásá­nak számszerű adatai. A párttagok és pártonkí­vüliek közötti viszony alaku­lásáról szólva a párt első tit­kára megállapította, hogy a kommunisták, és a pártonkí­vüliek összefogása a szocia­lizmus alapján, szocialista céljaink megvalósítása érde­kében jött létre, s ez a kap­csolat erős, egészséges ala­pokon nyugszik. A pártnak jó félmillió tagja van, s a párt körül milliók tömö­rülnek, akik egyetértenek politikánk irányvonalával, helyeslik céljainkat, és dol­goznak is megvalósításu­kért. A gazdasági építés idősze­rű kérdéseivel foglalkozott ezután és hangsúlyozta: a gazdaságirányítás rendszeré­nek reformja azt a célt ál­lítja elénk, hogy a rendel­kezésünkre álló termelőesz­közöket és beruházási össze­geket az eddiginél jobban kamatoztassuk a szocialista társadalom teljes felénítésé­ben és ezzel egyidejűleg a dolgozók életszínvonalának emelésében. Az ú! gazdaság! vezetési szisztéma nagyobb hatás­köri és önállóságot bizto­sit a helyi állami és gaz­dasági szerveknek, s ez biztosítéka a pártszer­vezetek szerepe növekedésé­nek is. A pártszerveknek ugyanis az eddiginél sokkal nagyobb lehetőségük lesz a gazdasági építőmunka befo­lyásolására. a párt gazda­ságpolitikájának érvényesí­tésére. A gazdaságirányítás reformjával kapcsolatban Kádár János elvtárs meg­említette, hogy híresztelések kaptak lábra különféle ár­emelkedésekről. Ezeket a hí­reket bizonyos — rendsze­rünket nem nagy kedvelő — emberek kezdték terjeszteni, tudatosan, azzal a céllal, Decemberig elkészül a Széchenyi léri útfelújítás Heteik óta útépítők száll­ták meg Szegeden a Széche­nyi tér északi oldalát, a Vö­rösmarty és a Wesselényi utcát. A Belvárosnak ez a része valósággal „felfor­dult", hogy majd korszerű kiképzést kapjanak az út­testek és a gyalogjárdák. László Iván, az I. kerületi tanács építési és közlekedé­si csoportjának vezetője ar­ról tájékoztatott bennünket: ez a mostani, nagyszabású munka részét képezi annak az útépítési programnak, amelyet a harmadik ötéves tervben valósítanak meg a városinak a Lenin körúttól a Tisza-part felé eső ré­szén. A régi alapú úttest elég­telenné vált, hiszen annak idején nem a mai, megnö­vekedett forgalomra és te­herbírásra építették. Nem volt alatta vízelvezető réteg 6em, s ez okozta, hogy az úttest időről időre megre­pedezett majd felvált, s hiába költöttek rá, az éve­ken át tartó javítás többe került, mint az új úttest építése. A mostani átépítés mintegy 30 évi időtartamra szól, annál is inkább, mert az új alapok lefektetésével együtt az érdekelt vállala­tok a közműhálózatot is ki­cserélik, korszerűsítik ezen a szakaszon is. Erre a mun­kára 1 millió 200 ezer fo­rintot költ az I. kerületi ta­nács. A terveket a Szegedi Tervező Vállalat készítette, a kivitelező pedig a Sze­gedi Városgazdálkodási Vál­lalat. A tervek szerint de­cember második felére lesznek kész a munkával S nemcsak egyszerű fel­újítást • tartalmaz ez az út­építési program, hanem bi­zonyos módosítást is a köz­lekedési rendben. Az Anna­kúti csemegeüzlettól n Dó­zsa György utcáig szélesí­tik a gyalogjárdát a Szé­chenyi téren, illetve a Vö­rösmarty utcában. Ezen a szakaszon a villamossínt is úgy rendezik át, hogy az úttestet ne keresztezze több­ször is, mint ahogy ez eddig volt. A színház előtti sza­kaszon a négy méter széles gyalogjárdát viszont 2 és fél méterre „faragják" le, míg szemben, a Jancsó Miklós kollégium előtt szélesebb gyalogjárdát képeznek ki. A színészbejáró előtt továbbra is meghagyják a pihenőte­ret, Illetve azt a városkép­hez méltóan alakítják át. Nagyobb módosításra nyí­lik lehetőség a korszerűsí­tés érdekében a Wesselényi utcában, A Tisza Szálló Széchenyi téri sarkától a Magyar Tanácsköztársaság útjáig kiszélesítik a gyalog­járdát, míg szemben, a tör­vényszék előtti szakaszon teljesen megszüntetik a gyalogos közlekedést, csak egy 60 centiméter széles sá­vot hagynak meg. Az így szabaddá tett területen par­kírozóhelyet hoznak létre, ahol elférhet majd 12 sze­mélygépkocsi és két autó­busz. Ugyancsak parkírozás­ra alkalmas területet ala­kítanak ki a Szabadság Filmszínházzal szemben, a színház épülete előtt is. Itt mintegy tíz személygép­kocsi parkírozhat zavarta­lanul, hiszen a filmszínház előtt 3 méter 60 centiméter széles lesz a gyalogjárda, vagyis a gyalogos közleke­dést biztonságosabbá teszik. hogy nyugtalanságot keltse­nek. A híreszteléseknek azon­ban nincs reális alapjuk: álhírek. Kádár János elvtárs utalt arra, hogy a Központi Bi­zottság nyilvánosságra ho­zott határozata világosan rögzíti; a mechanizmus re­formja során 1968 elején meg kell vizsgálni és he­lyesbíteni kel] a termelői árakat. Az intézkedések bi­zonyos fogyasztói árakat is érintenek majd, felfelé és lefelé egyaránt. A párt politikájának irá­nya azonban egyértelmű: a dolgozók életszínvonalának emelése. S ahogy eddigi céljainkat valóra váltottuk, erre vonat­kozó terveinket is megvaló­sítjuk, sőt, ha lehet, túl is teljesítjük az előirányzatot. Felszólalása befejező ré­szében Kádár János elvtárs néhány külpolitikai kérdés­ről szólt. Kiemelte, hogy nép­köztársaságunknak nemzet­közi tekintélye az elmúlt idő­szakban tovább növekedett, s a nemzetközi élet porond­ján az erőviszonyok a szo­cialista országok javára vál­toztak. Kemény szavakkal bélye­gezte meg az amerikaiak vietnami agresszióját, amely leplezetlenül mutatja, hogy az imperializmus sem­mibe veszi az emberiesség, a nemzetközi jog legelemibb követelményeit, nem riad vissza a legvandálibb tet­tektől sem, ha érdekei ezt kívánják Vietnamban. Azon­ban sohasem fogják elérni céljaikat, a hős vietnami nép nem hajt térdet az agresszorok előtt, s kiűzi hazájából a betola­kodókat. Kádár János elvtárs végül hangsúlyozta, hogy a Ma­gyar Hajó- és Darugyár — amely nagyszerű munkásha­gyományok őrzője — eddigi eredményeivel, munkasike­reivel tevékenyen járult hoz­zá népgazdaságunk fejlődé­séhez. Bizonyos, hogy a gyár munkáskolleklh ája a továb­biakban is méltó lesz tradí­cióihoz, eredményesen birkó­zik meg a jövő feladataival fejezte be nagy taps köz­ben felszólalását Kádár Já­nos elvtárs. (MTI) Befejeződött a KGST végrehajtó bizottságának tanácskozása 1966. október 4-e és 7-e között Moszkvában tartotta 25. ülésszakát a KGST vég­rehajtó bizottsága. Az ülésszakon a tagorszá­gok miniszterelnök-helyet­tesei vettek részt. Hazánkat Apró Antal, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese képviselte. A végrehajtó bizottság megvitatta a KGST külke­reskedelmi állandó bizott­ságának jelentését „a KGST-országok és Jugoszlá­via 1966—1970-re szóló hosszú lejáratú árucsere­egyezményeivel összefüggő tárgyalásokról és az egyez­mények megkötéséről". A végrehajtó bizottság javasolta: folytassák a szó­ban forgó országok kölcsö­nös kereskedelmének bövité" sét az 1966—1970-es idő­szakban. A KGST-országok, vala­mint Jugoszlávia 1966—1970. évi hosszú lejáratú árucse­re-egyezményeivel összefüg­gő tárgyalások és az egyez­mények megkötése kérdései­nek megvitatásában a Ju­goszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság képviselője is részt vett. A végrehajtó bizottság megvitatta azokat a javasla­tokat, amelyek értelmében az 1967—1970. közötti idő­szakban az érdekelt orszá­gok között szakosítani kell a Diesel-hajók gyártását és szállítását A végrehajtó bizottság a gazdasági együttműködés néhány más kérdését is megvizsgálta. Október 27-én ül össze a Szeged városi pártértekezlet Tegnap, szombaton dél­előtt a Kálvin téri pártszék­házban ülést tartott a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi bizottsága, Sípos Géza elvtársnak, a városi pártbizottság titká­rának elnöklésével. Az ülé­sen részt vették az MSZMP Szeged városi Revíziós Bi­zottságának tagjai is. A vá­rosi pártbizottságnak a párt­értekezlet elé kerülő beszá­molótervezetét Perjési Lász­ló elvtárs, a városi pártbi­zottság első titkára terjesz­tette elő. Az élőterjesztést részletes vita követte, amelyben felszólaltak dr Piros László, Kispál Jen® Nagy István, dr. Szél Éva, Papp Gyula, Deák Béla, Czifra Pál, Gaál Géza. dr. Márta Ferenc, Gyuris Vin­ce, dr. Lökös Zoltán, Balog István és dr. Nyilasi Zol­tán elvtársak. A vitát követően m MSZMP Szeged városi bi­zottsága elfogadta a beszá­molót és határozatot hozott a városi pártértekezlet iisz­szehívásáról október 27­én, csütörtökön reggel 8 órá­ra. Romén mezőgazdasági küldöttség a Parlamentben Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök­helyettese szombaton a Par­lamentben fogadta a Nico­lae Giosan-nak, a Román Szocialista Köztársaság me­zőgazdasági főtanácsa elnö­kének vezetésével hazánk­ban tartózkodó román mező­gazdasági küldöttséget. A baráti légkörben lezajlott fo­gadáson részt vett Losonczi Pál földművelésügyi minisz­ter. (MTI) Járási, városi nárfértekezletek Csongrád megyében E héten megkezdődnek Csongrád megyében az MSZMP járási és városi pártértekezletei. Elsőnek a Szentes városi pártértekezle­tet tartják meg október 14­én, majd másnap, október 15-én Szegeden kerül sor a járási jogú B1VÍ pártbizott­ságot megválasztó küldöttér­tekezletre. Október 18-án lesz Szegeden az építőipari pártértekezlet, amelyen megválasztják az ugyan­csak járási jogú építőipari pártbizottságot. Október 19­én a szentesi járási, októ­ber 21-én a Csongrád váro­si, október 22-én a szegedi járási és a makói járási, ok­tóber 26-án a Makó városi és október 29-én a hódme­zővásárhelyi városi pártér­tekezlet ül össze. Megnyílt e szovjet-magyar gazdasági és műszaki Moszkvában megnyílt a szovjet—magyar gazdasági és tudományos-műszaki kor­mányközi bizottság ülése. A Kreml nagy palotájában ta­lálkoztak a küldöttségek Apró Antal és Mihail Le­szecsko miniszterelnök-he­lyettesek vezetéséveL Apró Antal az ülés meg­nyitása alkalmából megelé­gedését fejezte ki Magyar­ország és a Szovjetunió gaz­dasági kapcsolatainak fej­lődése felett. Megjegyezte, hogy a múlt évben 900 mil­lió rubelt tett ki a két or­szág közötti áruforgalom A magyar országgyűlés küldöttsége Minszkben A magyar országgyűlés küldöttsége, amely Gáspár Sándorral, az MSZMP Poli­tikai Bizottsága tagjával, az Elnöki Tanács helyettes el­nökével az élén csütörtök óta tartózkodik a Szovjet­unióban, szombaton délben a Belorusz Köztársaság Leg­felső Tanácsának meghívá­sára Moszkvából Minszkbe repült A magyar, szovjet és be­lorusz zászlókkal díszített minszki repülőtéren a köz­társaság vezet® meleg sze­retettel köszöntötték képvise­lőinket. A magyar küldöttség minszki tartózkodásának első programpontja a Legfelső Tanácsnál teít látogatás volt,

Next

/
Thumbnails
Contents