Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-07 / 237. szám

A DEeseB-mozdenyok hódító útja Minden este kigyullad egy neon Diesel-mozdony a Ganz-MAVAG mozdony­gyáregységének homlokza­tán. Ma már ez a termék jelképezi az üzemet, s a ne­oncsövekből kirajzolt modell eredetijéből, a Diesel-moz­érthetővé vóliik a megjegy- beszerelésével egy ember is zés. A háború végén Nyu- elég a bdztoniságos vezetés ­gatra hurcolták a MÁV moz- hez. — Nem szabad elfeledkez­ni a sok újításiról — mond­ja kísérőnk. — Nemcsak a műszakiak, de a fizikai dol­gozók is sok hasznos ötle­kor­donyainaik nagy részét, s így a háború után az elsőrendű feladat a hiány megszünte­tése volt. A mozdony egyet jelentett a kenyérrel, s a ^ ^^ _ donyból — mint jelentettük gyár olyan hajrát vágott ki, t£t ádtak "az állandó — nemrégiben készült el az ami egyedülálló: ha nem ké- szerűsítéshez ezredik. Erről ünnepségen szült el 20—22 gőzmozdony A szerelőcsarnoikban Die­emlékeztek meg a gyárban: havonta (!), az nagyon rossz gei-hidraulikus valamint amikor 1954-ben legyártot- eredménynek számított. felső vezetékről táplált vil­ták az elsőt, még csak nem Az a kis csoport mely lamymozdonyok is készül­ís köszöntöttek a készítő- a Diesel-mozdony fejleszté- nek A termelés nagy ré­ket... séhez kezdett, előre nézett Gze export. A MÁV-on kí­i .. „ . x íg32 "gyan hogy az első ^ a többi között a Szovjet­„Lopva készült az első Dresel csendben készült el, unió Lengyelország, Cseh­de ma mar nagyot fordult szlovákja, Jugoszlávia, Bul­a kocka. Ha valaki most gária és Egyiptom vasútvo­megy végig a gyáron, nem nalain is futnak Ganz-MÁ­'át készülő gozmozdonyt: VAG gyártmányú dieselek. 1959-ben ' gyártásuk meg­Az első gőzmozdonv 1873­ban készült el a MAVAG­ban. 1901-ben már villany­mozdonyt is gyártottak, s 1929-ben elkészítettek két Diesel-vontatót. A sorozat­gyártásra mégiscsak 1956­ban került sor. Jogos a kér­dés: máért ilyen későn, hi­szen már régen köztudott, hogy a Diesel-mozdonyok mintegy négyszer gazdaságo­szűn t — kel l-e szebb elég­tétel ennél az úttörőknek? Ha elaludna a mozdonyvezető... Ahogy járjuk az óriási sabbak a gőzmozdonyokinál? gyárat, elmegyünk az em­léktáblával megjelölt ezre­A már említett. 1929-es első konstrukció nem volt sikeres példány. Nem is beszélnek róla szívesen. A felszabadulás után, felismer­ve a nagy gazdasági előnyö­ket. elkészítették a dieselesí­tési programot és ezzel pár­huzamosan, 1949-ben hoz­zákezdtek a mozdony terve­zéséhez. — Szinte lopva kellett dolgoznunk az új gyártmá­nyon — emlékezik Falk Alf­réd, a mozdonyszerkesztési osztály vezetője. 1949—1950. Ha felidézzük dik mozdony mellett. El­szállításra vár, számjelzé­sét már tulajdonosa, a len­gyel vasúttársaság adta meg. Első látásna alig különbö­Világszínvonal A szakemberek, s persze a megrendelők is elismerik, hogy világszínvonalon álló termék a magyar Diesel­mozdony. A fejlődés per­sze nem áll meg: jelenleg egyformán jövőt látnak a „régebbi" Diesel-elektromos, valamint az újabb konst­rukciójú, Diesel-hidraulikus mozdonyokban. Sok megrendelő — a ha­ezeket az éveket, mindjárt a személyzet Az automatika zik az 1954-ben készült pro- gyományok miatt — szíve­totípustól, valójában azon- sebben vásárolja az előbbit, ban a konstrukció sokat fej- a hidraulikus áttétel űdk vi­lődött azóta. Elsőként egy szont olcsóbbak. A verseny érdekességet említenek: az tart, s csak a vasútvonala­újabb mozdonyok már az kon dőlhet el. Akármelyik úgynevezett éberségi autó- is győz, az bizonyos, hogy matikával készülnek. Meg- a Diesel-mozdonygyártás történhet ugyanis, hogy út- alapozta meg azt is, hogy közben elfárad a mozdony- két nagyüzemünk: a Ganz vezető, vagy akár rosszul és a MÁVAG egyetlen gyár­lesz. ezért is ál.1 két főből óriássá egyesült I. B. Vasárnap nyílik a Vásárhelyi Őszi Tárlat A múzeumi hónap kereté­ben október 9-én, vasárnap déli 12 órakor nyílik a hód­mezővásárhelyi Tornyai mú­zeumban a XIII. Vásárhelyi <3 szi Tárlat. Megnyitó beszé­det Somogyi József Kossuth­díjas szobrászművész, a Ma­gvar Képzőművészek Szövet­eégének elnöke mond. Ugyancsak vasárnap dél­ben és szintén a Tornyai múzeumban nyílik meg a Hódmezővásárhelyen máso­dik alkalommal megrende­zett vallaurisi kerámiakiál­lítás. A tárlatot Paul Deri­gon, a francia város polgár­mestere nyitja meg. RÁDIÓMŰSOR PÉNTEK zánk hírei. 18.20 T?1 zenei újság. Kossuth Rádió 18.51 Mindennapos ügyek 19.08 •1 30 Hírek. Időjárás. 4.32 Hal- Szórakoztató muzsika 19.54 Jó r-ltúl-reggellz. . . 4.45 Falu- éjszakát. evei-ekek! 20.90 Esti ráció s.nn Hfrek 5.30 ReKíeli krór.iko. 20.23 Tiszán innen. Du­krónika. 6.00 Hírek. 8.30 Hírek, nán túl... 22.00 Hírek. 22.20 7.C0 ReRReli krónika. II. 1.15 Sporthírek. 22.25 Népi muzsika. Kirzetl időjárás. 7.30 Út köny- 23.00 Lírai portró. 23.10 Piciue vek. 8.0a Hírek. 8.05 Műsoris- Darae Részletek. 24.00 Hirek. merte'és. 8.20 Mit főzzünk? 8.2S 0 10—0.25 Szórakoztató .langszer­Kvnntűzene. 8.55 A vásárlók ne- szólók vében kérem! 9.00 Kozmosz. Petflfl Rádió 9.25 Zenekart muzsika. 10.00 Hl- 4 30-10.57 Azonos a Kossuth rek. 10.10 Nád alól és köd Rádió műsorával. 10.00—12.15 alól... 10.30 Édes anyanyel- Zenés műsor. 13.45 Időlárás- és vünk. 10.33 Cleánvdalok. csárdá- vízálláslelentés. 14.oo Fúvószene sok 10 59 Lottóeredmények. 11.00 tánc ritmusban. 14.15 Válaszolunk Iskolarádió. 11.30 Mozart-művek, hallgatóinknak. 14.30 Ooerettket­11.57 Hallgatóink figyelmébe! tfisök. 15.00 Hírek. 15.05 A né­1? 00 Hfrek 12.15 Ooerettrészle- met kultúra hete. 15.28 Turisták tek. 12.57 A budapesti színházak Otperce. 15.33 Heti hangversenv­rrűsora. 13.00 Ami a tövö hét kalauz. 18.15 Tánczene. 16.25 zr.r.et műsoraiból kimarad . . . Ifiú zongoristák. 17.00 Hírek. 11.00 Hfrek. 14.05 Néni muzsika. 17.05 Parasztbecsület. Opera. 14.30 Róka-Móka bábszínháza. 18.23 A nénmt kultúra hete. 15.00 Üzenetek. 15.40 Kalán kró- 18.40 Orosz népdalok. 19.00 Hl­nika 15 50 Zenekari muzsika, rek. 19 05 Könnyű hangszerszó­15.00 Hirek 16.15 Ü1 felvétele- lók. 19.20 Hogyan lesz a tér­inkből. 16.25 A Német Demok- melók piacából fogvasztók pia­ratikus Köztársaság nemzeti ün- ca? 19.35 Budapesti zenei he­nenén 18.55 Ötórai tea 17.57 tek 196S. 29.r>—27.40 Láttuk. Hallgatóink figyelmébe! 18.6a Mi hallottuk 72.00 Ami a 1öv6 hét történt a nagyvilágban? 18.15 Ha- zenei műsoraiból kimarad... TELEVÍZIÓMŰSOR Magyar televízió lecke. 11 00 Oktatás. nevelés. 8.04 Iskola-tv. Orosz nyelv. 14.50 Iskola-tv 17.55 Hírek. 18.00 A (Alt. lsk. V. oszt.) Ml csinál? szeplős kisfiú. Gyermekműsor 5 00 Élővilág. (Alt. lsk. V. oszt.) 18.25 Műsorismertetés. .8.30 Tv­Az almafa. 0.30 Angyal kaland- újdonságok. 19.43 Fiatalok a kén­jaj. A szerződés. Magvarul be- ernvőn. 19 30 Népi muzsika. 19.54 szélö angol film. (Ism.) (14 éven JÓ éiszakát gyerekek' 20.00 Tv­felülieknek) 10.20 Telesport - híradó (ism ) 10.35 Az ember és a há- ROMAN TELEVÍZIÓ ború A-ok ott szemben. Ma­gvarul beszélő francia film. 17-50 Legkisebbleink műsora (Ism.) (14 é\en felülleknek) 13.35 18.00 Tv-Mr:Un Baritonáriák. I«kola-»v Orcsz nvelv (Ism.) 18.35 A személyiségekről. 19.00 He <4.30 Élóviláa. (Ism.) 18.53 Peda- ti szemle. 20.00 Bemutatók előtt, góg <s«'- fóruma 20 15 Tv-földaömb. 20.45 Román JUGOSZLÁV TELEVÍZIÓ játékfilm 21.00 Emineseu megz»­9 40 Bkola-tv. <0 40 Angol nyelv- nzsümt veraei. JX.35 Tv-hlradó. A budai várpalota építési programja A budai várpalota építői- a Budapesti Történeti Múze­nek még csaknem 600 millió umnak. A Dózsa György tér­forint értéké munkát kell re néző délnyugati palota­elvégezni, s ez a rendkívül rész, az „F" jelű épület mun­nagy feladat az eredeti ha- kálatait is lényegében a ko­táridőre már nem teljesíthe- rábbi határidőre, 1970-re kell tő. Ezért az ÉM Budavári befejezni, mert az a cél, Palota Beruházó Iroda ja- hogy az ország felszabadítá­vaslatára elfogadott új prog- sának 25. évfordulóján meg­ram 1969 helyett 1973 vé- nyissa kapuit ebben az épü­gére ütemezte a munkák be- létben a nagy Nemzeti fejezési határidejét. Ez a Könyvtár. Ekkor kapja meg módosítás egyáltalán nem a paiota északi szárnyában jelenti azt, hogy valameny- üj otthonának első részét Palotaszárny , átadasa a Munkásmozgalmi Múzeum később lesz, mint korábban Az 1973.ra ütemezett ha­tervezték. A délkeleti épü- táridőre marad tehát a letszárnyat, amint ismeretes, Nemzeti Galériának fenntar­még ez év vége előtt átadják tott, nagy kupola alatti palo­tarész, a 380 személyes vár­színház, valamint a Munkás­mozgalmi Intézetnek helyet adó Sándor-palota átadása. A következő években lé­nyegesen nagyobb építési ütemet kell elérni. Így az idei tervben előírt 52 helyett már 102 millió forint értékű munkafeladatot ad a jövő évi terv. Felújított I orvosi rendelő a textiiművekben Tegnap délelőtt hivatalo­san is átadták rendeltetésé­neik a textilművek új üzemi rendelőjét Jelen volt Popp Gyula, a városi tanács vb elnökhelyettese, Hofgesang Péter, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára, dr. Mihailovits Lehel, az Egészségügyi Szakszervezet megyei elnöke, valamint Szeged egészségügyi szervei­nek több képviselője. Beszé­det, dr. Dudás Béla, a várasd tanács egészségügyi osztály­vezetője mondott, A modern, 11 helyiségű rendelő 3 millió 624 ezer fo­rint költséggel épült, a gyár beruházási keretén belül. A berendezés felújítását az egészségügyi osztály karolta fel. A rendelőben három or­vost tart állandó rendelést, de fogászati és nőgyógyászati szakrendelés is működik. A megyei néprajzi pályázat eredményei A szegedi Móra Ferenc Múzeumban hirdették ki az 1966. évi Csongrád megyei Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázat felnőtt tago­zatának eredményeit. A pá­lyadíjakat Döme Mihály, a Csongrád megyei tanács mű­velődésügyi osztályának ve­zetője nyújtotta át. I. díjat nyert Zőldy Pál ny. postaforgalmi igazgató (Szeged) Aratás Topolyán című pályamunkájával. II. díjat kapott Tóth Emma ta­nítónő, honismereti szakkör­vezető (Mindszent) A szán­tás-vetés hagyományos mun­kamódja és szókincse és Szi­geti György tanár, honisme­reti szakkörvezető (Apátfal­va) Népi táplálkozás Apát­falván című dolgozatáért. III. díjat kapott Füsti Mol­nár Bálint nyugdíjas (Szen­tes) A kubikosok néprajza című, IV. díjat Papp Imre tsz-tag (Szentes) Babonás hiedelmek és népszokások és Tiszatáji fényképalbum című, valamint néhai Ro­konczai Ferenc tsz-tag (Hód­mezővásárhely) Vegyes nép­rajzi és népnyelvi adatok Vásárhelyről című pálya­munkájáért. V. díjas Aszta­los P. Kálmán (Csanádpalo­ta). Pénzjutalmat kapott Seres Lajos tsz-tag, könyvjuta­lomban részesült Gyovai Pál nyugdíjas kubikos, Takács Menyhárt tsz-tag és Berecz­ki János, mindannyian a mindszenti művelődési ott­hon honismereti szakköré­nek tagjai. Jugoszláv szakszervezeti küldöttség Szegeden Tegnap, csütörtökön dél­után Szegedre érkezett a Jugoszláv Közszolgálati Dol­gozók Szakszervezete elnök­sége hat tagú küldöttsége a Közalkalmazottak Szakszer­vezete elnökségének meghí­vására. A küldöttséget Mi­hailov Lekovic, a Jugoszláv Közszolgálati Dolgozók Szak­szervezete Központi Bizott­ságának alelnöke vezeti. A jugoszláv szakszervezeti vendégeket Kovács István, a Közalkalmazottak Szak­szervezete Központi Vezető­ségének titkára és Nagy Má­té, a Közalkalmazottak Szak­szervezete Csongrád megyei bizottságának titkára fogad­ta és üdvözölte Szegeden. A jugoszláv küldöttség több napot tölt a városban. Ma délelőtt a Tisza Szálló tü­körtermében tanácskoznak majd a két szakszervezet képviselői gyümölcsöző, köl­csönös kapcsolatok kialakí­tásáról. Horgos! élelmiszeripar! szakemberek a paprikafeldolgozóban vitaminpaprika A Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesület és a hasonló rendeltetésű jugo­szláviai szervezet együttmű­ködésének keretében szeptem­ber 28—29-én a Szegedi Pap­rikafeldolgozó Vállalat há­rom szakembere tett látoga­tást Szabadkán. Ott tanul­mányozták az alkalmazott élelmiszeripari módszereket, s tapasztalatcserét folytattak a hargosi gyárban. A látogatás viszonzásaként érkezett Szegedre a napok­ban a horgosi gyár három képviselője: Faragó János, Ifkovics József és Ágoston Béla, akik itteni tartózkodá­suk alatt a paprikafeldol­gozó üzem gyártási eljárá­sait tanulmányozzák. Amíg élek Uj film Vannak emberek, akiknek nyújt: teljes. Liebknecht éle­élete egyetlen nagy feladat tében 1916 után ls történtek vállalásában teljesedik ki, nagyfontosságú események, egyetlen feladat határozza történelmi jelentőségűek ls, meg egész életüket. Kari mégis a film által választott Liebknecht, a német mun- három év mutatja be toldn kásmozgalom nagy alakja a legjobban a német mun­biztosan ezek közé tartozik, ká'svezér emberi és politikai A múlt században, 1871-ben nagyságát. született, s már egyetemista ^ a hárorn ér ^t B diiS, 1918-ban a Német kitörésétől egészén addig Kommunista Párt egyik ala- tart, amíg a munkások elé­pító tagja lett. Élete tehát gedetlensége a háborúval, a nem szűkölködött nagy je- kormánnyal, a militarizmus­lentőségű eseményekben. ^ szem5en cseiekvéssé fo­Megis, ha most, utólag, visz­szatekintünk sokrétű munká- s tuntetesekben, jóra, nem nehéz megtalál- sztrájkokban fejeződik ki. S nunk benne azt az egyetlen hogy a német munkásosztály, feladatvállalást, amely egész a^y^ jeientős részét a tevekenységét meghatározta: . . . . .. , a militarizmus, az imperia- hóboru kezdetének pillana­lista háború elleni harc. tában elbódított a háborús Kari Liebknecht életét az uszítás, a soviniszta propa­első világháború elleni harc ganda, eljutott eddig, a töltötte be, s ezért helyes, szembenállásig, abban Kari hogy ez az új NDK-film ezt Uebknecht-nek, a szociálde­a harcot állította a tartalom mokrata parlamenti képvise­kozéppontjaba. Mindössze 16nek b elsőrendű szerepe három esztendőt mutat be a vojt Az q következetes, tán­német munkásvezér életéből toríthatatlan, kockázatokat ez a film, de ez a három év vállaló magatartása buzdí­— I9Í4 nyarától 1916 nyará- totta> lelkesítette a munká­-xi. . Ti..i™ sokat, különösen a fiatalo­tg - tokeletesen alkalmas ^ sakik M úgynevezett arra hogy Liebknecht egyé- Spartacus szövetségben elő­niségét, munkásságát, életét ször álltak mellé tömegesen. és tevékenységének jelentő- Az új szélesvásznú NDK ségét szemléletesen jellemez- film többéves, alapos mun­ze. S az élmény, amit a film Akár az elefánt ékes ötvösfoglalatba ágyazva ma az esz­tergomi érseki kincs­tár őriz, az utolsó — akkor már ritkaság­számba menő — európai őstulkok pél­dányaitól származ­Killönös adatot je­gyez fel Abu Hamid al Granada spanyol­országi eredetű arab . . kereskedő, aki 1151 g>?™rsz:;gl, leiras Kelel" es„ Kozep-Eu­és 1153 között két ul3"3"1 szakasza; ropában oshonos ugy­évet töltött Magyar Basgirdban (te- nevezett őstulok — országon. (Hazánkat hát Magyarországon) Bos pnmigenius — Unkurijának nevezi, cl egy nagy vadállat, volt. Abu Hamid az nak Az állat Abu bennünket basgir- olyan, akár az ele- őstulok testmereteit Hamid által említett dóknak.) Abu Hamid fánt. A bőre egyma- sem az Ezeregyejsza- „attayta" neve nyeL­— kinek naplóit csak ga annyit nyom, mint Kából meríti: a Bos 1952-ban Madridban két erős szarvasmar- pnmigenius magas­adták ki aligha- ha; feje akkora, mint saga csaknem kel­nem Pest városában egv borjú. Vadász- szer akkora volt, lakott. Itt rokonai is szák, s az a neve: mint a mai európai voltak- Pest lakóinalt attayta. Csodálatos szelíd szarvasmarha, túlnyomó része ak- állat; nagyon jó, zsí- Az európai őstulok, koriban még zömmel ros a húsa. Szarvai Qökönvi Sándor ku­a szintén mohame- olyan nagyok, s tató szerint a XV dán vallású volgai olyan hosszúak, mint században veszett ki. bolgárokból, böször- !1Z elefánt ormá- Bökönyi Sándor él­ményekből, iszmaeli- nya • • •" lapította meg azt is, tákból állt. Abu Ha- Természettudósaink hogy azok a később mid műve kiállja a arra a megállapítás- olajtartónak hasz­flirrz.,.r)tjk^t znn ra jutottak, hogy ez nált, Zsigmond és iorr,s„ritiKat, epp gz Abu Hamid emlí_ Mátyás király kincs. ezert tunt sokáig tette állt kétségte'e- tárából eredő szarv- lya meghaladta meglepőnek a ma- nül az akkor még kupák, amelyeket, tonnát. kincsünkből kive­szett; talán inkább vadászkiáltós volt, mintsem az állat ma­gyar neve. Az őstulok súlya mai legnagyobb szarvasmarháink sú­lyának kétszerese le­hetett: testsúlyával a hajdani magyar ál­latvilágban csakis a tengerek dunai ván­dorának. az óriás vi­zának súlya veteked­hetett. Mindkettő sú­a kával készült. Michael Tschesno-Hell, a forgató­könyvíró 1957 óta gyűjtötte az anyagot, munkásmozgalmi veteránokkal, történészekkel beszélgetett, levéltárakat, archívumokat tanulmányo­zott. Ez a történeti hitelesség a film minden kockáján ér­ződik. Annál inkább, mert Günter Reisch, a rendező szigorúan dokumentarista stílusban komponálta meg filmjét, melynek nem egy részlete — mindenek előtt tömegjelenetei — annyira valószerűek, mintha egy ko­rabeli híradófilmből vágták volna az Amíg élek-be. A főszerepet, Kari Lieb­knecht szerepét Horst Schul­ze, a Berliner Ensemble, a Brecht-színház színésze játssza. Alakítása — jól il­leszkedve a film stílusához — szűkszavú, tárgyilagos, pontos, mint egy hűvös do­kumentum. Akárcsak az egész film. ez az alakítás is intellektuális hatásokra tőr. Teljes sikerrel. ö. L. HIDEG NAPOK című ,i/m prolongálva oki 8-ig iiiitiitiiiiiiiiiiiiiiiaififviiiiiitiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiitaiiiiiiiiiiiiiaiiiiii>iiii*niii*ii>iiii»aii<i> Vörös Csillag Filmszínház. Előadások kezdete negyed 6 és fél 8. Péntek, 1966. október 7. OEL-NkAGYARORSZld 5

Next

/
Thumbnails
Contents