Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-04 / 234. szám

Közéletünk hírei KÁLLAI GYULA FOGADTA A MALI IGAZSÁGÜGYMINISZTERT Kállai Gyula, a Miniszter- A látogatáson jelen volt Bíró tanács elnöke hivatalában fo- József külkereskedelmi migadta Madira Kelte igazság- nlszter & Ya Doumbia> a ugyminisztert, a hazankban , , . titózkodó mali gazdasági Mah Koztansaság hazankban kormányküldöttség vezetőjét akkreditált nagykövete. APRÖ ANTAL MOSZKVÁBAN Apró Antal, a Miniszterta- mányos Együttműködési nács elnökhelyettese vasár- Kormányközi Bizottság IV. nap Moszkvába utazott a ülésén. Búcsúztatására a FeKGST végrehajtó bizottsá- rihegyi repülőtéren megjegának 25. ülésére. A KGST- lent Kovács Imre élelmezéstanácskozás után Apró Antal ügyi miniszter, ott volt F. J. részit vesz a Magyar—Szovjet Tyitov, a Szovjetunió budaGazdasági és Műszaki Tudo- pesti nagykövete is. A VIETNAMI KÜLDÖTTSÉG A PARLAMENTBEN Fehér Lajos, az MSZMP üao Van-nak, a vietnami foPolitikai Bizottságának tafi- Syasztási « értékesítési szöPolitixai iJízottsaganaK tag vetkezeti követség elnokéja, a Minisztertanács elnök- nek vezetésével hazánkban helyettese hétfő délelőtt a tartózkodó vietnami küldöttParlamentben fogadta Bui séget ROMÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS FAIPARI KÜLDÖTTSÉG HAZANKBAN Losonczi Pál földművelésügyi miniszter meghívására Mihail Sudernek, a Román Szocialista Köztársaság erdészeti és faipari miniszterének vezetésével hattagú román erdészeti delegáció érkezett hétfőn hazánkba. A román szakemberek a magyar erdő- és vadgazdálkodást, valamint a faipart tanulmányozzák. Nicolae Giosan, a Román Szocialista Köztársaság mezőgazdasági főtanácsának elnöke. Losonczi Pál földművelésügyi miniszter meghívására öttagú román mezőgazdasági küldöttség élén egyhetes látogatásra hétfőn hazánkba érkezett A küldöttség itt tartózkodása alatt több mezőgazdasági termelőszövekezetet, állami gazdaságot, továbbá kutatási és oktatási intézményt látogat meg. Csökkennek a raktárgondok A belkereskedelem raktárgondjainak csökkentésére 1970-ig — összesen mintegy 680 millió forint költséggel — építenek raktárakat és 60 ezer vagonnal növelik a TÜZÉP-telepek befogadóképességét. A szövetkezeti kereskedelem mintegy 30 millió forintot fordít raktárbővitésre. A szétszórt, kicsiny raktárak helyett az állami kereskedelem ezentúl nagy befogadóképességű, több fajta árunak helyt adó raktárakat épít Ilyen készül jelenleg Szegeden és Pécsett. A közeljövőben indul meg az új győri raktárépítkezés, és ezer négyzetméter területtel bővül a rákospalotai raktárváros. Űjpesten élelmiszerraktár, Kőbányán és Miskolcon egyesített kultúrcikk-, papír-, írószer-, játék-, ajándék- és sportszerraktár létesül. A tervek szerint a jövő évben kezdődik meg a rákoshegyi, pestlörinci és kelenföldi új TÜZÉP-tárolóhelyek építkezése. A világ olajtermelése A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) jelentése szerint a világ olajtermelése 1975-re több mint kétharmaddal, összesen 2 milliárd 600 millió tonnára növekszik, a benzin 1975-ben a világ energiaszükségletének mintegy 60 százalékát szolgáltatja majd, szemben az 1966. évi 40 százalékkal. A jelentés szerint a Szovjetunió a második legnagyobb olajtermelő a világom. Az oktatási tanács ülése Az Országos Oktatási Tanács — Ilku Pál művelődésügyi miniszter elnökletével — hétfőn ülést tartott Megtárgyalta és elfogadta A dolgozók szakközépiskoláinak tartalmi és szervezeti irányelvei, különös tekintettel a szakmunkástanuló Iskolára épülő szakközépiskolai továbbtanulásra című előterjesztést Az ülésen meghatározták a dolgozók szakközépiskoláiban az oktatás megkezdésével kapcsolatos jövőbeni feladatokat Gyakorlati kérdések a gyógyszerészek konferenciáján Nyilatkozat a tanácskozások jelentőségéről Vasárnap délután befejezte munkáját a gyógyszerészek kétnapos szegedi konferenciája. A gyógyszerésznapok befejeztével arra kértük dr. Kedvessy György egyetemi tanárt, a Magyar Gyógyszerészeti Társaság Csongrád megyei szervezetének elnökét, foglalja össze a tudományos előadás-sorozat célját, jellegét eredményeit — 1962 után immár másodszor rendeztük meg a szegedi gyógyszerésznapokat — ezúttal határozottam helyi jelleggel. Az előadásokat öt témakör szerint választottuk meg. Szó esett a legfontosabb gyógyszerészkémiai-, gyógyszerésztechnológiai-, gyógyszerhatástani-, gyógynövényismereti- és praktikus gyógyszerellátási kérdésekről. Arra törekedtünk, hogy rendezvényünket a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi KaOszi halászai a tógazdaságban Megkezdődött a halexport Feszülnek a nagy kerítőhálók, fickándoznak bennük a pontyok. Hétfőn, tegnap kezdődött meg az őszi lehalászás a Szegedi Tógazdaságban, a fehértói üzemegység négyes számú nagy tavában. A három üzemegység kétezerhatszáz holdjáról jó másfél hónap alatt viszik be a teleltető medencékbe a halakat. Az idei szezon nagyon szeszélyes volt, a változékony hűvös időjárás hosszúra nyújtotta tenyészidőt. A gazdaság szakemberei mégis bíznak abban, hogy a tizennégyezer mázsás tervet sikerül túlteljesíteni. A lehalászással egyidőben exportszállításokat is lebonyolítanak. Hétfőn már ötven mázsa pontyot küldtek a Német Demokratikus Köztársaságba. Ivadéknevelés szempontjából nagyon eredményes évet zárnak. Hét és fél millió pontyot keltettek s a megmaradási arány csaknem huszonnégy százalékos, ami jobb, mint bármelyik korábbi esztendőben. Ez annak köszönhető, hogy megépültek és üzemelnek már az előnevelő tavak s bennük védett körülmények között szoktatják szabad vízhez a gyenge halakat. A tógazdaság a Balaton értékes állományának fejlesztésében is szerepet kapott: 12 millió süllőikrát szállítottak az elmúlt években keletkezett kipusztulások pótlására. Első ízben mutatkoztak be az idén a Fehértón a Szovjetunióból érkezett növényevő halak: a fehér busa és az amur. 330 ezer apró halat kaptak s az új fajták szépen fejlődtek. Hasznosságukat bizonyítva kipusztították a vízi gyomnövényeket és most lucernával etetik őket. Jövőre újabb ötszázezer növényevő hallal gyarapszik a Szegedi Tógazdaság állománya. rának jelenléte határozza meg; az előadások többsége az itt folyó kutatómunkával volt kapcsolatos. A konferencia másik célkitűzése, hogy az öt fő témakört áttekintő előadások szemléletesen érzékeltessék egy-egy tudományág területén elért eredményei nket. — Mint a kétnapos ülésen elhangzott előadások is bizonyítják, hazánkban a gyógyszerészet igen magas színvonalú. Vonatkozik ez az egyetemi képzésre és a közforgalmú gyógyszertárak működésére egyaránt. Ennek eredménye külföldi vendégeink érdeklődése is a szegedi konferencia iránt. Nagyon örülök, hogy éppen szomszédos testvérvárosunkból, Szabadkáról érkezett egy csoport Vörös Lajos gyógyszertári főigazgató vezetésével. — Véleményem szerint a gyógyszerellátás gyakorlati hasznossága szempontjából legfontosabbak voltak azok a megnyilatkozások, melyek a gyógyszerkészítés olyan lehetőségeit tárgyalták, miként lehet több adag helyett mindössze egyetlen tablettával biztosítani a beteg napi gyógyszerszükségletét. Az eljárásnak igen komoly elméleti alapja van, de gyakorlati hasznosítása csak akkor jöhetett számításba, mikor a kémia, fizika és főleg az anyagrendszer tanulmányozásával foglalkozó tudományok — mint például a kolloddika — ismeretanyagát bevezettük a gyógyszerkészítésbe. A patikai ós nagyüzemi gyógyszerkészítés ezekkel az eredményekkel hatékonyabbá teszi a gyógykezelést. Hazai gyógyszerésziparunk ebben a tekintetben is szép eredményekkel büszkélkedhet, melyek kifejezésre jutottak a szegedi konferencia előadásain és felszólalásain is. Meghosszabbították beváltási Ebben az évben egymilliószázezren vettek részt a kedvezményes tüzelőakcióban. Az utalványok beváltási határideje szeptember 30-án lejárt; még sokan vannak I azonban, akik nem szállíttata tiizelőutalvanyok ták haza a tüzelőt.. A TÜKER és a TÜZÉP ezért öt nappal meghosszabbította a beváltási határidőt: október 5-ig az irodák még elfogadják az utalványokat. n vidéki ipartelepítés társadalmi problémáiról Irta: Győri Imre, az MSZMP megyei bizottságának első titkára A vidéki ipartelepítés azok közé a nagy társadalmi és politikai célkitűzések közé tartozik, amelyekben a párt irányvonala helyesen realizálódott a múlt évtizedben. Csongrád megye, mely acz. egykori Csanád megye egy részét is magában foglalja, országunk egyik olyan vidéke, amely az ipartelepítés révén számottevően gazctagodott A megye, a Viharsarok forradalmi hagyományokban nagyon gazdag népe számára bizonyos értelemben történelmi igazságszolgáltatás volt az iparosítás most lezajlott néhány esztendeje. A felszabadulás után hosszú évekig lényegében csak a Szegedi Textilművek képviselte az újonnan telepített ipart és a fejlődés csak a legutóbbi öt-tíz évben gyorsult meg. Gyors fejlődés Szegeden 1960-ban még csaknem hatezer munkanélküli élt, a megyében pedig 15 —20 ezer. Országosan, persze, ennél sokkal több munkaerőt kerestek, de hát az említett emberek, családok itt éltek. Körülbelül 15 ezer dolgozó vállalt a megye határain kívül munkát A számok jól érzékeltetik a változást is. Bár a megyéből még körülbelül 5000—6000 embert máshová köt a munkahelye, munkaalkalom-hiányról már csak Csongrád városban, valamelyest Makón és a szegedi járásban beszélhetünk. Szegeden, Hódmezővásárhelyen nemcsak megszűnt a munkanélküliség, hanem bizonyos munkaerőkereslet észlelhető. Megyénkben ma már a munkaképes korú férfiaknak 92,8, a nőknek pedig 66,2 százaléka dolgozik. A megye ipara 56 ezer dolgozót foglalkoztat, azonkívül 9000 munkást az építőipar. Az iparban foglalkoztatottak száma öt év alatt 25 százalékkal nőtt Egy nagyon jelentős és nagyon gyors folyamat zajlott le tehát nálunk. S ez a folyamat a közeljövőben még csak folytatódni fog. A legutóbbi időben vált ismertté, hogy megyénk földjében szénhidrogénbázis, tehát olaj és földgáz van. Ez az ipartelepítés további nagyszerű perspektíváit is jelzi. Ezenkívül általános tapasztalat, hogy a régebbi és az újonnan telepített ipar egy idő után öntörvényei szerint is tovább fejlődik, korszerűsödik, bővül. A vidéki ipartelepítéssel bizonyára ezután is lesznek gondjaink, de más természetűek, s nem elsősorban a mennyiség oldaláról jelentkeznék. Új feszültségek a régiek helyén Az ipartelepítés természetesen sok társadalmi problémát is felvet. A legáltalánosabb és a legnyilvánvalóbb, hogy az ipar megjelenése tömegeket mozgat meg, sok ember lakóhelye, életkörülménye megváltozik. Meggyorsul a városba áramlás és a városiasodás folyamata. Szeged például korábban a „csend szigete" volt; ma már élénk, pezsgő az élete. Az iparosítással kapcsolatban megnőnek a kommunális, a szociális természetű gondok: közlekedés, kereskedelem, lakás, gyermekvédelmi hálózat, csúcsforgalom, szabadpiaci árak és így tovább. Bizonyos régi feszültségek megszűnésével tehát új és másfajta társadalmi és politikai feszültségek keletkeztek. Az ipartelepítés eredményeként Szegeden műszaki gumigyár, kábelgyár, Szentesen ruhagyár, a Kantakta, táptakarmánygyár, Hódmezővásárhelyen mérleggyár, az Alföldi Porcelángyár, Csongrádon a Szellőző Készülékek Üzeme, Makón redőnygyár, Nagylakon pozdorjalemezgyár létesült. Nincs hely felsorolni kisebb és nagyobb üzemek jelentős rekonstrukcióit, bővítéseit, de annyit még érdemes megemlíteni, hogy Szeged iparában a gépparknak csaknem fele kicserélődött az utóbbi években. Mindez hatalmas beruházás eredménye. Szükség is volt rá, több okból. Azonban ma és a jövőben még inkább az üzemek korszerűsítése kerül előtérben, s az, hogy a megye iparának szerkezete jobban megfeleljen a megye adottságainak, melyek figyelmünket a könnyű- és az élelmiszeripar felé irányítják, hiszen a fejlődő mezőgazdaság nagyszerű nyersanyagbázist ad ehhez. Probléma az is, hogy iparunkban a kereseti lehetőségek jobban igazodjanak az országos szinthez. Jelenleg ugyanis mintegy 300 forinttal maradunk el az ipari átlagkereset országos színvonalától. Ezért a nehézipar egyes ágazatainak fejlesztését is indokoltnak látszik megvizsgálni. Az eddiginél több gondot és energiát kell fordítanunk a munka szervezettségére, a termelékenység növelésére. Több figyelmet igényel az iparban dolgozók szakmai felkészültségének, képzettségének növelése, a szakmai utánpótlás biztosítása. * A cikket a Népszabadság október 2. vasárnapi számából vettük át. Ezért van szükség például a felsőfokú élelmiszeripari technikum fejlesztésére és felsőfokú textilipari technikum létrehozására, a közgazdaságtudományi egyetem kihelyezett tagozatának bővítésére. A meglevő keretek közt — jobban ! A faluról bejáró munkások helyzete is több gondoskodást követeL Új munkásszállók építése szükséges, a közlekedés és a menetrendek javítását is behatóbban kell szorgalmaznunk, hogy a műszak mellett ne vigyen el még egy másik fél- vagy teljes műszaknyi időt az utazás, a várakozás. A bejáró munkásnőkkel való törődés talán a leglényegesebb. Nemcsak arra gondolok itt, hogy amennyiben munkaidő-csökkentésre kerül sor, először a dolgozó nőket kell ebben a kedvezményben részesítenünk, hanem olyan megoldásokra is, hogy a faluról bejárók gyermekeiket otthon tudják bölcsődébe, napközibe adni, esetleg úgy is, hogy az üzem és a falu, az üzem és a tsz közösen hoznak létre ilyeneket A feladatoknak csak igen kis részét soroltam fel, de talán ennyiből is látszik, hogy beruházásra a jövőben is szükség lesz, de a korábbinál sokkal fontosabb, hogy jobban, eredményesebben dolgozzunk a már meglevő keretek között, hogy iparunk ne csak terjedelmében legyen jelentős, hanem minőségben is. Politikailag alapvetően meghatározza az új helyzetet az a tény, hogy hirtelen nagyot nőtt a megye munkásosztálya. Sokan aggódnak is emiatt, mondván, hogy a munkásosztály felhígult. Nem kell ettől tartani. Az új munkások fokozatosan felsorakoznak a régiekhez, és gyarapszik a munkásosztály. Ez a társadalom szerkezete, s ezáltal a társadalmi tudat formálódása szempontjából is rendkívül pozitív tényező, amely ugyanakkor gondokat is okoz és új feladatokat jelez. A legjellemzőbb erre a faluról bejáró munkátok helyzete. Egyes falvakban panaszkodna!:, hogy ezek a munkások csak a rémhíreket szállítják a városból a faluba, s ezzel megnehezítik a politikai munkát Ilyen ls van. Am a munkások révén megnőtt a falun azok száma, akik nemcsak a falu, a megye, hanem az ország határain túlra is gyakrabban néznek és látnak, akik a mindennapi életet is elemzőbben, politikusabban szemlélik, állásfoglalásuk nyíltabb, tudatosabb, bátrabb, s már e puszta ténnyel ls csak jótékony hatással lehetnek a falusi életre, az ottani politikai légkörre. De köztudomású, hogy a bejáró munkásokat a legnehezebb megközelíteni, ök a munkahelyről mindig a vonathoz sietnek. Keressük a politikai munka új formáit Es mert sok munkásról van szó, a jövőben sokkal több gondot kell rájuk fordítanunk. meg kell találnunk a politikai munka új formáit, amelyek rugalmasan igazodnak az ő helyzetükhöz. Jó kezdeményezéssel dicsekedhet e tekintetben Sándorfalva. A falusi művelődési ház költségvetéséhez az építőipari szakszervezet is hozzájárul bizonyos összeggel, s a faluban élő építőipari mufikásokat külön is összefogják kulturális és politikai rendezvényeken. Ily módon a munkásosztály hatása erősebben érvényesülhet a faluban. Az Ipartelepítéssel kapcsolatosan egyes helyi vezetők gyakran teljesen belefeledkeztek az ipari problémákba. Bizonyos időszakban ez törvényszerű volt, mert akkor az követelte a nagyobb figyelmet. A párt- és az állami szerveknek a közeljövőben meg kell találniuk a helyes arár.yt, amely szerint figyelmüket és energiájukat megosztják a főbb munkaterületek között. De az ipar megjelenése pozitív módon is befolyásolta a vezetést. Például ma már a megyei pártbizottságon nehezen lehet „megélni" az ipar és a közgazdaság alapkérdéseinek ismerete nélküli Az ipar arra ösztönzi a vezetőket, hogy állandóan képezzék magukat, hogy a korábbinál sokkal több és sokrétűbb tudást szerezve, sokkal elmélyültebben gondolkozva. sokkal megfontoltabban végezzék a dolgukat. A gazdaságirányításban bekövetkező reform ezt még szigorúbban megköveteli. Érthető, hogy ezek a kérdések a most folyó vezetőségválasztó taggyűléseken is gyakran felmerülnek, s hogy a megyei pártkonferencia beszámolójában is nagy helyet kívánunk szentelni elemzésüknek. Hiszen a vidéki ipartelepítés eredményei, s a belőlük fakadó úi gondok is köteleznek arra, hogy politikai súlyában is megnövekedett munkásosztály és az új arculatú parasztság szövetségének bázisán okosabban, eredményesebben politizáljunk. Kedd, 1966. október i. ÜÉL-MAGí aROMZAú y *